Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.12.)

Tartalomjegyzék

2015. évi CCVI. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79/B. § A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott oktatói, tanári, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71. és 75. §-ában foglaltak, továbbá oktatói, tudományos kutatói munkakörben a 74. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak kizárólag e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.”

2. § (1) A Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő dc) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

d) a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében]

dc) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait,”

(2) A Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő eg) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében]

eg) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait;”

3. § A Kjt. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/F. § (1) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2015. szeptember 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Kjt. módtv.) megállapított - 79/B. §-át, 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2016. január 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.

(3) Az a tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott, akinek munkaköre a Kjt. módtv. 3. §-a következtében megszűnt, a kinevezésének megfelelő munkakörben - a (2) bekezdés figyelembevételével - alkalmazható tovább, e munkakörre új kinevezés azonban nem létesíthető.”

4. § A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

5. § A Kjt.

a) 79/D. § (1) bekezdésében az „egyetemi adjunktusi, továbbá” szövegrész helyébe az „egyetemi adjunktusi, a tanári, továbbá”,

b) 79/D. § (3) bekezdés b) pontjában a „főiskolai adjunktus, esetén” szövegrész helyébe a „főiskolai adjunktus és a tanár esetén”,

c) 79/E. §-ában az „oktatói” szövegrész helyébe az „oktatói, tanári”

szöveg lép.

2. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

6. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény első része a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

7. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (14)-(21) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.

(14) A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, valamint a település nevét, ahol az intézmény székhelye vagy telephelye található,

b) a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a tanuló oktatási azonosító számát,

d) a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a tanuló által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

(16) A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tanuló oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

(17) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező tanulók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza.

(18) A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

(19) A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(20) A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

(21) Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.”

8. § (1) Az Nkt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül a KIR adatkezelőjénél. Az e munkakörökből nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba helyezett személyek részére az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.

(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

b) a pedagógus lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a pedagógusigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a pedagógus oktatási azonosító számát,

d) a kibocsátóhoz történő közvetlen befizetés választása esetén a pedagógus email címét, és

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a pedagógus által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

(3b) A pedagógusigazolványt a KIR adatkezelője a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

(3c) A pedagógusigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a pedagógus oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

c) a pedagógusigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját.

(3d) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező pedagógusok esetében a pedagógusigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonyban álló pedagógus pedagógusigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

(3e) A pedagógusigazolványhoz a Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.”

(2) Az Nkt. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A munkáltató a pedagógus kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A pedagógusigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.”

9. § Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

k) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,”

(rendeletben állapítsa meg.)

10. § Az Nkt. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az eljáró hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”

11. § Hatályát veszti az Nkt. 36. § (4) bekezdés i) pontja.

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

12. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárul a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.”

13. § Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:)

l) a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen látják el, a szenátusi tagsággal járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át, e jogok és kötelezettségek gyakorlása során képviseletnek nincs helye,

m) a választás során biztosítani kell a demokratikus elvek érvényesülését, figyelemmel a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére.”

14. § Az Nftv. 14. § (2a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézmény)

e) szakirányú továbbképzés esetén székhelyén kívül is”

(folytathat tevékenységet.)”

15. § Az Nftv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyolc félév.”

16. § Az Nftv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be. Az új felsőoktatási intézmény vagy a másik felsőoktatási intézmény a kiváló szervezeti egység tekintetében az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja.”

17. § (1) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

c) szerinti vezetői illetménypótlék mértékét a rektor, kancellár tekintetében a munkáltató a minősítés eredményére tekintettel jogosult módosítani,”

(2) Az Nftv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami felsőoktatási intézményben a 13. § (2) bekezdése és a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban szabályozza. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjében bekövetkezett változásokról - ideértve a munkáltatói jogok utasításban történő átruházását is - az érintettet közvetlenül írásban is értesíteni kell és az utasítást szervezeti és működési szabályzattal azonos módon közzé kell tenni.”

18. § Az Nftv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.”

19. § Az Nftv. 41/A. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a Ket. eljárási alapelveit - a kapcsolattartás formája megválasztásának kivételével - alkalmazni kell.”

20. § Az Nftv. 41/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik a döntés közlésekor.”

21. § (1) Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:)

a) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,”

(2) Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatót)

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti,”

22. § Az Nftv. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben nem kell alkalmazni.”

23. § Az Nftv. 53. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

(2) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre.

(4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő, a 45. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.

(4a) A felsőoktatási intézmény annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium)állít ki.”

24. § Az Nftv. 53. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doktori fokozat megszerzésének feltételei:)

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;”

25. § Az Nftv. 59. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a hallgatói jogviszony,)

j) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján,

k) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével,

l) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.”

26. § Az Nftv. 66. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a Ket.-et kell alkalmazni. A miniszteri döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést megváltoztathatja.”

27. § Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási hivatal jár el)

a) a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével, és a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,”

(kapcsolatos ügyekben.)

28. § Az Nftv. 68. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára az (5) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell alkalmazni.

(7) Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”

29. § Az Nftv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, valamint - a Doktoranduszok Országos Szövetségével egyeztetve - meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.”

30. § Az Nftv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt - egy alkalommal, legfeljebb tizenkettő hétig terjedő időtartamra - a 44. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja és (3a) bekezdése szerinti feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.”

31. § Az Nftv. 84/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összege a fokozatszerzési eljárás idejére az adott doktori képzésben részt vett hallgató után nyújtott képzési támogatás összegének felével csökkenthető, ha a felsőoktatási intézmény hallgatója nem szerez doktori fokozatot.”

32. § Az Nftv. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi fenntartó kezdeményezésére szabályoz. A hitéleti képzés szakjait, felsőoktatási szakképzéseit a képzési és kimeneti követelményekről szóló jogszabály tartalmazza.”

33. § Az Nftv. XXVIII. Fejezete a következő 60. alcímmel egészül ki:

„60. Az állami felsőoktatási intézményekben folytatott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység

100. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéhez az államháztartás alrendszereiből származó bevétel nem használható fel.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenysége keretében többéves kutatási és egyéb szerződéseket, együttműködési megállapodásokat köthet, és ezek teljesítése érdekében az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint éven túli kötelezettségeket vállalhat.

(3) A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételeivel az állami felsőoktatási intézmény elkülönült fizetési számlán önállóan gazdálkodik.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény a kincstári költségvetéséhez, az elemi költségvetéséhez és az éves költségvetési beszámolójához kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv saját hatáskörében elrendelt olyan kiegészítő űrlapot is alkalmaz, amelyben a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások és eredményszemléletű bevételek, valamint azok kiadási előirányzatai, bevételi előirányzatai és teljesítései elkülönítetten jelennek meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységéből származó, 115. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott előirányzat-maradványának az e tevékenysége érdekében felmerült kiadások teljesítését követően fennmaradt részét a 2. § (1) bekezdése szerinti oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenység alaptevékenységének fejlesztésére fordíthatja.”

34. § Az Nftv. 104/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104/A. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében a 48/K. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az oklevélszerzés és a hazai munkaviszony nyilvántartásával, az állami ösztöndíj utólagos visszatérítési kötelezettségével és a teljesítési kötelezettségek alóli felmentések megállapításával kapcsolatos feladatokat a Ket. alkalmazásával másodfokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testülete látja el.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.”

35. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/C. §-sal egészül ki:

„104/C. § Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”

36. § Az Nftv. 107/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációjának megújítására irányuló eljárásban a (7) bekezdésben foglalt határidőt kell alkalmazni.”

37. § (1) Az Nftv. 108. § 1. pontja helyébe a következő 1. és 1a. pont lép, és az 1a. pont jelölése 1b. pontra változik:

„1. doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató;

1a. doktori értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;”

(2) Az Nftv. 108. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4a. felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység: államháztartáson kívülről származó bevételből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében az állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységként végzett, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs és 11. pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységek, továbbá ezek résztevékenységei;”

38. § Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

a) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,”

39. § Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. Az e törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 112. § (5a) bekezdése hatálya alá tartozó volt hallgatókra e bekezdés szabályait alkalmazni kell, a 112 § (5a) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények által hozott döntéseket e bekezdésre tekintettel a volt hallgatók javára 2016. február 15-ig módosítani kell.”

40. § Az Nftv. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 16. § (1) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. § (2a) bekezdését, 53. § (1)-(4a) bekezdését és (5) bekezdés a) és b) pontját, 53/A. § (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdés j)-l) pontját, 72. § (5) bekezdését, 84/A. § (4) bekezdését, 108. § 1., 1a. pontját, 114/D. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.”

41. § Az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján]

b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása

ba) a képzési és kutatási szakaszban 1 680 000 Ft/év,

bb) a kutatási és disszertációs szakaszban 2 160 000 Ft/év,

bc) a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 000 Ft.”

42. § (1) Az Nftv. 115. §(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre vagy olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. A szervezéssel összefüggő tevékenységet ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységeinek ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem megnevezéssel működik.

(14) A Dunaújvárosi Főiskola 2016. január 1. napjától Dunaújvárosi Egyetem megnevezéssel működik.

(15) A Nyíregyházi Főiskola 2016. január 1. napjától Nyíregyházi Egyetem megnevezéssel működik.

(16) A Budapesti Metropolitan Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Metropolitan Egyetem megnevezéssel működik.”

(3) Az Nftv. 115. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1. napjától Állatorvostudományi Egyetemként jön létre.

(18) A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.

(19) A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.”

43. § (1) Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”

(2) Az Nftv. 116. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 40. § (4) bekezdését a folyamatban levő 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásra is alkalmazni kell.”

(3) Az Nftv. 116. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvénnyel megállapított - 24. § (6) bekezdése alapján a 2016. január 1-jét követő időszakra vonatkozó minősítésre tekintettel lehet vezetői illetménypótlékot megállapítani.”

44. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/C. §-sal egészül ki:

„117/C. § A 115. § (11) bekezdése szerinti tevékenységeket az állami felsőoktatási intézmény által részesedéssel rendelkező intézményi társaság tevékenységi köréből 2017. december 31-ig, illetve az intézményi társaság hatályos szerződése alapján folyamatban lévő tevékenységeinek befejezését tartalmazó üzleti év végéig, de legkésőbb 2020. december 31-ig ki kell vezetni, vagy az állami felsőoktatási intézmény részesedését az intézményi társaságban meg kell szüntetni.”

45. § (1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

46. § Az Nftv.

a) 41/G. § (1) bekezdésében az „A besorolási” szövegrész helyébe az „Az elsőfokú”, az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus vagy postai úton”,

b) 47. § (2) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „ nyolc”,

c) 53. § (5) bekezdés b) pontjában a „siket doktorjelölt” szövegrész helyébe a „siketek”,

d) 53/A. § (3) bekezdésében az „a doktorjelölt” szövegrész helyébe az „az értekezést benyújtó”,

e) 79. § (6) bekezdésében a „(2)-(3)” szövegrész helyébe a „(3)”,

f) 88. § (2) bekezdésében a „szóló törvényt” szövegrész helyébe a „szóló 2014. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény)”,

g) 89. § (4) bekezdésében az „MNV Zrt. tájékoztatását” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tájékoztatását”,

h) 89. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-hez”,

i) XXVIII. Fejezetének címében az „ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ” szövegrész helyébe az „ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE, VALAMINT AZ ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOLYTATOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ”,

j) 108. § 9. és 10. pontjában az „időpontjában” szövegrész helyébe a „során”,

k) 108. § 38. pontjában az „(ide nem értve a szakirányú továbbképzést)” szövegrész helyébe az „[ide nem értve a 14. § (2a) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott képzési helyet]”,

l) 112. § (9) bekezdésében az „Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a” szövegrész helyébe az „A”,

m) 115. § (4a) bekezdésben az „(1)-(2)” szövegrész helyébe a „(2)”,

n) 116. § (5) bekezdésében a „továbbképzésben oklevelet” szövegrész helyébe a „továbbképzésben szakjogászként oklevelet”,

o) 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont b) pont bl) pontjában az „oklevélre vonatkozó” szövegrész helyébe az „oklevélre, oklevélmellékletre vonatkozó”

szöveg lép.

47. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 12. § (7) bekezdés a) pontjában az „a karok,” szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdése,

c) 58. § (3) bekezdés b) pontja,

d) 59. § (1) bekezdés d) pontjában az „illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján,” szövegrész,

e) 67. § (2) bekezdésében a „létesítésével,” szövegrész,

f) 81. § (1) bekezdés a) pontjában az „az 53. § (2) bekezdésben foglaltak szerint,” szövegrész,

g) 89. § (1) bekezdés b) pontja,

h) 110. § (1) bekezdés 6. pontjában az „a diákigazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét,” szövegrész,

i) 111. § (1) bekezdés utolsó mondata,

j) 112. § (5a) bekezdése,

k) 115. § (2) bekezdés c) pontja,

l) 117/A. § (6) bekezdése,

m) 2. melléklet II. fejezet 1. pontjában az „a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,” szövegrész,

n) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontjában, II/C. alcím 1. pont a) pont aa) alpontjában a „(doktorjelölt)” szövegrész,

o) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont bb) alpontjában a „doktorjelölti,” szövegrész,

p) 3. melléklet II/A. alcím a) pont ac) alpontja,

q) 3. melléklet II/C. alcím címében a „, doktorjelölti” szövegrész,

r) 3. melléklet II/C. alcím 1. pont a) és 3. pont f) alpontjában a „(doktorjelölti)” szövegrész.

5. Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 35. §, a 42. § (3) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. §, a 22-25. §, a 29. §, a 31. §, a 37. § (1) bekezdése, a 40-41. §, a 46. § b)-d) pontja, a 47. § c)-d), f), n)-o), valamint q)-r) pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

„2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

A B C
1. Munkakör Fizetési fokozat Arányszám (%)
2. Oktatói munkakörök
3. Egyetemi tanár 3. 106
4. Egyetemi tanár 2. 103
5. Egyetemi tanár 1. 100
6. Egyetemi docens (ha rendelkezik habilitációval) 4. 85
7. Egyetemi docens 3. 76
8. Egyetemi docens 2. 73
9. Egyetemi docens 1. 70
10. Egyetemi adjunktus 3. 54
11. Egyetemi adjunktus 2. 52
12. Egyetemi adjunktus 1. 50
13. Egyetemi tanársegéd 2. 40
14. Egyetemi tanársegéd (gyakornok) 1. 37
15. Főiskolai tanár (ha rendelkezik habilitációval) 4. 90
16. Főiskolai tanár 3. 81
17. Főiskolai tanár 2. 78
18. Főiskolai tanár 1. 75
19. Főiskolai docens 3. 61
20. Főiskolai docens 2. 58
21. Főiskolai docens 1. 55
22. Főiskolai adjunktus 3. 49
23. Főiskolai adjunktus 2. 47
24. Főiskolai adjunktus 1. 45
25. Főiskolai tanársegéd - 40
26. Mesteroktató 2. 54
27. Mesteroktató 1. 51
28. Kutatói munkakörök
29. Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 3. 106
30. Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 2. 103
31. Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 1. 100
32. Tudományos főmunkatárs 3. 76
33. Tudományos főmunkatárs 2. 73
34. Tudományos főmunkatárs 1. 70
35. Tudományos munkatárs - 50
36. Tudományos segédmunkatárs - 40
37. Tanári munkakörök
38. Mérnöktanár 3. 47
39. Mérnöktanár 2. 42
40. Mérnöktanár 1. 37
41. Nyelvtanár 3. 47
42. Nyelvtanár 2. 42
43. Nyelvtanár 1. 37
44. Testnevelő tanár 3. 47
45. Testnevelő tanár 2. 42
46. Testnevelő tanár 1. 37
47. Művésztanár 3. 47
48. Művésztanár 2. 42
49. Művésztanár 1. 37
50. Mestertanár 3. 47
51. Mestertanár 2. 42
52. Mestertanár 1. 37
53. Kollégiumi nevelőtanár 3. 47
54. Kollégiumi nevelőtanár 2. 42
55. Kollégiumi nevelőtanár 1. 37

2. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

A B C
1. I. EGYETEMEK
2. I/A. Állami egyetemek
3. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
5. Debreceni Egyetem, Debrecen
6. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
7. Kaposvári Egyetem, Kaposvár
8. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
9. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
10. Miskolci Egyetem, Miskolc
11. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
12. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
13. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
14. Óbudai Egyetem, Budapest
15. Pannon Egyetem, Veszprém
16. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
17. Semmelweis Egyetem, Budapest
18. Szegedi Tudományegyetem, Szeged
19. Szent István Egyetem, Gödöllő
20. Széchenyi István Egyetem, Győr
21. Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
22. Testnevelési Egyetem, Budapest
23. I/B. Nem állami egyetemek
24. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
25. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
26. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
27. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
28. Közép-európai Egyetem, Budapest
29. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
30. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
31. II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI
32. II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei
33. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
34. Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
35. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
36. II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei
37. Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
38. III. FŐISKOLÁK
39. III/A. Állami főiskolák
40. Eötvös József Főiskola, Baja
41. Eszterházy Károly Főiskola, Eger
42. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
43. Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
44. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
45. Pető András Főiskola, Budapest
46. Szolnoki Főiskola, Szolnok
47. III/B. Nem állami főiskolák
48. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
49. Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
50. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
51. Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
52. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
53. Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
54. Edutus Főiskola, Tatabánya
55. Egri Hittudományi Főiskola, Eger
56. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
57. Gábor Dénes Főiskola, Budapest
58. Gál Ferenc Főiskola, Szeged
59. Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
60. Győri Hittudományi Főiskola, Győr
61. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
62. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
63. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
64. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
65. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
66. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
67. Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
68. Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
69. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
70. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
71. Szent Pál Akadémia, Budapest
72. Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
73. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
74. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
75. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
76. Zsigmond Király Főiskola, Budapest

3. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

A B C
1. I. EGYETEMEK
2. I/A. Állami egyetemek
3. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
4. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
6. Debreceni Egyetem, Debrecen
7. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
8. Kaposvári Egyetem, Kaposvár
9. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
10. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
11. Miskolci Egyetem, Miskolc
12. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
13. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
14. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
15. Óbudai Egyetem, Budapest
16. Pannon Egyetem, Veszprém
17. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
18. Semmelweis Egyetem, Budapest
19. Szegedi Tudományegyetem, Szeged
20. Szent István Egyetem, Gödöllő
21. Széchenyi István Egyetem, Győr
22. Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
23. Testnevelési Egyetem, Budapest
24. I/B. Nem állami egyetemek
25. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
26. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
27. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
28. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
29. Közép-európai Egyetem, Budapest
30. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
31. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
32. II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI
33. II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei
34. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
35. Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
36. Eszterházy Károly Egyetem, Eger
37. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
38. Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét
39. II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemi
40. Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
41. III. FŐISKOLÁK
42. III/A. Állami főiskolák
43. Eötvös József Főiskola, Baja
44. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
45. Pető András Főiskola, Budapest
46. III/B. Nem állami főiskolák
47. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
48. Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
49. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
50. Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
51. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
52. Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
53. Edutus Főiskola, Tatabánya
54. Egri Hittudományi Főiskola, Eger
55. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
56. Gábor Dénes Főiskola, Budapest
57. Gál Ferenc Főiskola, Szeged
58. Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
59. Győri Hittudományi Főiskola, Győr
60. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
61. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
62. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
63. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
64. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
65. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
66. Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
67. Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
68. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
69. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
70. Szent Pál Akadémia, Budapest
71. Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
72. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
73. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
74. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
75. Zsigmond Király Főiskola, Budapest

4. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól, állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és időpontjáról, és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen, elektronikus úton vagy optikai adathordozón (a továbbiakban együtt: elektronikus úton) adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi igazolvány számát és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, állampolgárságának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról és a természetes személynek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjáról a kapcsolati kódon értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. Ha a beazonosítás sikertelen, a két szerv további adategyeztetést végez. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a kapcsolati kódon elektronikus úton a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adataira, állampolgárságára, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, és lakcímére nézve szükség esetén adatot igényelhet. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott adatokat - az e törvényben meghatározott ideig - tárolhatja, és felhasználhatja az érintett személyek és adatszolgáltató intézmények tájékoztatására.”

2. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 6-6.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől számított negyvenöt nap.

A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat. A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza:

a) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

b) a hallgató lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a hallgató azonosítószámát,

d) a hallgató képzésének munkarendjét, továbbá

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a hallgató által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

6.1. A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a hallgató azonosító számát,

b) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza.

A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető.

6.2. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -

a) a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,

b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart kapcsolatot.

6.3. A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.

6.4. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”

5. melléklet a 2015. évi CCVI. törvényhez

Az Nftv. 5. melléklet 1. pontja a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató]

k) ügyfélkapus kapcsolati kódja.”



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!