Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.22.)

2015. évi CCXV. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

i) tagszervezői tevékenység: a pénztári tagsági jogviszony (a továbbiakban: tagsági jogviszony) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a tagsági jogviszony létrehozatalának elősegítésére, pénztári termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, illetve a tagsági jogviszony létrehozatalában, a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények - így különösen személyi adatváltozás, portfólióváltás, kedvezményezett jelölés, tagdíjmódosítás -, valamint a kifizetési igények felvételére és a pénztár részére való továbbítására, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre.”

(2) Az Öpt. 2. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

j) ütemezett pénzkivonás: a tag szolgáltatási számlájának terhére, a tag részére teljesített rendszeres kifizetés, amelynek időtartama a kifizetés indulásakor előre nem meghatározott.”

2. § (1) Az Öpt. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:)

d) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, valamint a szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, és a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (egészség- és önsegélyező pénztár).”

(2) Az Öpt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával - külön engedélyezési kötelezettség nélkül - felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.”

3. § Az Öpt. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. Amennyiben a pénztárnak a tagszervezővel kötött szerződése kiterjed a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények, valamint a kifizetési igények felvételében és a pénztár részére való továbbításában, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre, úgy a tag által benyújtott fenti igények teljesítésével kapcsolatos határidők az erre vonatkozó tagi bejelentés tagszervezőhöz történő érkezésétől számítandóak.”

4. § (1) Az Öpt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár - figyelemmel a (4)-(9) bekezdésben foglaltakra - jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni (a továbbiakban: elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás). Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tagdíj alapszabályban megjelölt esedékességének időpontját követően - amennyiben a pénztár alapszabálya erről rendelkezik, úgy a tagdíjhátralék rendezésére megjelölt időtartam eredménytelen leteltével - (a továbbiakban: tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja) a (4)-(9) bekezdésekben foglaltak szerint azon időszakra visszamenőlegesen érvényesítheti, amely időszakra a meg nem fizetett tagdíj vonatkozik.”

(2) Az Öpt. 14. §-a a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást az alapszabályban foglalt tagdíjfizetési gyakorisághoz igazodóan negyedéves, féléves vagy éves időközönként hajtja végre (a továbbiakban: levonási gyakoriság) azzal, hogy egy üzleti évben csak egyféle levonási gyakoriságot alkalmazhat. Havi tagdíjfizetési gyakoriság esetén - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a pénztár a fenti levonási gyakoriságok alkalmazása közül választhat.

(5) A levonási gyakoriság megváltoztatására vonatkozó döntést a pénztár közgyűlése - az üzleti évet megelőző évben - hozza meg. Az alkalmazott levonási gyakoriságot a pénztár alapszabályában köteles rögzíteni.

(6) Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási gyakoriságnak megfelelő - negyedéves, féléves vagy éves - időszakban (a továbbiakban: tárgyidőszak) keletkezett hozamot. Amennyiben a tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy tárgyévi hozam nem éri el a pénztár által - a (3) bekezdés alapján - levonható összeg mértékét, a pénztár nem jogosult a különbözetet érvényesíteni a korábbi negyedév, félév, illetve év hozama terhére. Féléves levonási gyakoriság esetén az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás a második, valamint a negyedik negyedéves hozamjóváírást követően a tag egyéni számláján a tárgyfélévben jóváírt hozam terhére történik.

(7) Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tárgyidőszaki hozamjóváírást követően haladéktalanul végrehajtja, de nem korábban, mint a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja.

(8) A pénztár akkor is jogosult az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki hozam terhére - az egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg nem fizetett része erejéig - alkalmazni, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak részben fizette meg.

(9) Elszámolóegységen alapuló nyilvántartást alkalmazó pénztárak esetében a (4)-(8) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az ilyen pénztárak jogosultak havi gyakoriságú elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást választani.”

5. § (1) Az Öpt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) az ügyvezetési tevékenysége során okozott kárért a Ptk.-nak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.”

(2) Az Öpt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a pénztártag alkalmazottja a pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjának. A pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) nem lehet a közgyűlésen meghatalmazott, illetve a küldöttközgyűlésen küldött.”

6. § Az Öpt. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács vagy ellenőrző bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a Felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi döntésekben nem vehet részt.”

7. § Az Öpt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására. A közgyűlés, küldöttgyűlés - ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is - összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat - amennyiben rendelkezik ilyen felülettel - az internetes honlapján is köteles közzétenni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.”

8. § Az Öpt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni.

(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről.

(3) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.

(4) A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a pénztár általános anyagi helyzetével.

(5) A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.

(6) A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év.”

9. § Az Öpt. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási tartalékokba elhelyezni:]

a) azzal, hogy az alapszabály azonban nem tartalmazhat eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíj a tag által vagy munkáltatói hozzájárulás jogcímén kerül megfizetésre, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint - a pénztár működési szükségleteinek megfelelően - fedezeti, működési és likviditási tartalékba,”

(kell helyezni.)

10. § Az Öpt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány összetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat, a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan a Kormány rendeletben szabályozza azzal, hogy zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés, tulajdonszerzés kizárólag Magyarországon székhellyel rendelkező bankba történhet.”

11. § Az Öpt. 38/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ingatlanértékelő megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Az ingatlanértékelő megbízatásának lejártát követő két év elteltével az ingatlanértékelői feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.

(8) Az ingatlanértékelői feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja, ha legalább egy, a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban foglalkoztat. Ebben az esetben a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az ingatlanértékelő szervezetre és az általa foglalkoztatott személyre is alkalmazni kell.”

12. § Az Öpt. 41. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:]

cb) a nyilatkozatot a 40/C. §-ban és a 64. §-ban foglalt feltételek meglétéről, illetve a Felügyelet felhívására bármely feltétel igazolását,”

13. § Az Öpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározták. A nyugdíjpénztár csak nyugdíjpénztárral egyesülhet.”

14. § (1) Az Öpt. 45/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénztár a legfőbb szervének a végelszámolási eljárás megindításáról szóló döntését követő 30 napon belül köteles a döntést az illetékes bíróságnak bejelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A pénztár a legfőbb szervének a Ctv. 111. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben hozott döntését követő 30 napon belül köteles a tevékenysége lezárása iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(2) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok pénztári tagsági jogviszonya és ellenőrző bizottsági megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(3) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.”

(2) Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lefolytatását követően, a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül történik meg.”

(3) Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5) bekezdésének megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”

15. § (1) Az Öpt. 47. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy

a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

b) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy

d) az egyéni nyugdíj számláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

e) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy

f) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti

azzal, hogy a pénztár köteles az a)-f) pontban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.

(6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a), b), e) vagy f) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.”

(2) Az Öpt. 47. §-a a következő (6a)-(6j) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadék formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját járadék folyósítása, valamint biztosítótól vásárolt életjáradék útján teljesítheti. A pénztár köteles a saját járadék folyósítását biztosítani.

(6b) A saját járadék a pénztár alapszabályában meghatározottak szerint

a) határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő biztos (banktechnikai) járadék, vagy

b) évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonás

útján teljesíthető azzal, hogy ütemezett pénzkivonás esetén a pénztártag a járadék kifizetését időlegesen felfüggesztheti.

(6c) A saját járadék havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítható, amelyek közül az alapszabály, illetve szolgáltatási szabályzat legalább kettőt köteles tartalmazni. A saját járadék legalább 5 éves időtartamú.

(6d) A biztosítótól vásárolt életjáradék a nyugdíjkorhatár betöltése utáni díjfizetésű, a tag élete végéig folyósított járadék lehet, a biztosítási szerződés megkötése során a pénztár a szerződő fél.

(6e) A pénztár köteles - a járadékot tartalmazó - nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tagi igény (a továbbiakban: tagi igény) kézhezvételét követő 30 napon belül

a) saját járadék folyósítására vonatkozó igény esetén:

aa) annak induló összegét,

ab) a (6b) bekezdés b) pontja szerinti saját járadék esetében annak várható időtartamát, és

ac) a folyósítás gyakoriságát;

b) biztosítótól vásárolt életjáradék folyósítására vonatkozó igény esetén annak összegét tartalmazó tájékoztatást (a továbbiakban: pénztári tájékoztatás) a tag részére megküldeni.

(6f) A pénztár a pénztártagnak a (6e) bekezdésben foglaltakat tartalmazó pénztári tájékoztatás ismeretében adott válaszának kézhezvételét követő 30 napon belül köteles - a pénztártag válaszának megfelelően - a saját járadék folyósítását megkezdeni, illetve a biztosítótól vásárolt életjáradék ugyanezen határidőn belüli folyósítása érdekében a biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben a pénztártag válasza a pénztár (6e) bekezdés szerinti tájékoztatása kézhezvételét követő 60 napig nem érkezik vissza a pénztárhoz, a tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni.

(6g) A pénztártag jogosult a pénztári tájékoztatás ismeretében - a korábbi tagi igényében foglaltaktól eltérő feltételt tartalmazó - újabb tagi igényt (a továbbiakban: új tagi igény) benyújtani a pénztárhoz. Az új tagi igényre a (6e) és (6f) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a pénztár annak - az alapszabályban meghatározott - költségét a pénztártag egyéni számlájával szemben érvényesítheti. Az új tagi igény elkészítésének költségeként legfeljebb 2000 Ft vonható le a tag egyéni számlájáról.

(6h) A pénztártagnak a saját járadék folyósítása alatt bekövetkezett halála esetén a szolgáltatási számlán fennmaradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

(6i) A tárgyév december 31. napján 1000 főt meg nem haladó taglétszámmal rendelkező pénztár mentesül a járadékszolgáltatási kötelezettség alól.

(6j) Amennyiben a (6i) bekezdés szerinti pénztár saját járadékot kíván folyósítani, illetve biztosítótól életjáradékot kíván vásárolni tagjai részére, úgy ezt az (5)-(6h) bekezdésben foglaltak szerint köteles teljesíteni.”

16. § (1) Az Öpt. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, amelyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíj számlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliókba fektethetik. Amennyiben a tag a (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.”

(2) Az Öpt. 49/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:]

a) a választható portfóliók számát, megnevezését, továbbá annak leírását, hogy milyen életkorú és kockázatvállalási hajlandóságú tagok részére ajánlja a pénztár az adott portfóliót,”

(3) Az Öpt. 49/B. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A választható portfóliós rendszert működtető pénztár a (3) bekezdésben foglalt szabályzatában biztosíthatja, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeg egy részét más portfólióban helyezhesse el, a tag erre vonatkozó nyilatkozata alapján. A tag egyéni számláján lévő összeg két portfólió közötti megosztását követően a tagra vonatkozóan érkezett valamennyi befizetés is a tag által meghatározott megosztási aránynak megfelelően kerül felosztásra.”

17. § Az Öpt. 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályzatban meghatározott időszakokban jelentkező portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az igények teljesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál. Az egyéni számlakövetelésnek a pénztár által kialakított portfóliók közötti megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg a portfólióváltással érintett egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehet magasabb 2000 forintnál.”

18. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;”

19. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]

l) az 50/B. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás.”

20. § Az Öpt. 50/E. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó háromhavi törlesztőrészlet mértékéről vagy ezen iratok hiteles másolatát.”

21. § Az Öpt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fedezeti alapon az egészségpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésének legalább a 90 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. Az az egészségpénztár, amely kizárólag olyan szolgáltatást nyújt, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek legalább a 70 százalékát köteles jóváírni a fedezeti alapon.”

22. § Az Öpt. 59. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

e) a pénztár átalakulásához,

f) a pénztár tevékenységének lezárásához,

g) ingatlanértékelő alkalmazásához,

h) választható portfóliós rendszer működtetéséhez és módosításához.”

23. § Az Öpt. 62. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell)

c) a pénztár pénzügyi tervét.”

24. § Az Öpt. 64. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénztári tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és

f) az áttekinthető szervezeti felépítés.

(6) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a pénztár körültekintő vezetését, a pénztár vezetésének a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a pénztárt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”

25. § Az Öpt. 64/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A pénztár könyvvizsgálója a (6) bekezdésben foglaltakon túl köteles a pénztár befektetett eszközeit tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni.”

26. § Az Öpt. 65. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja:)

n) vezetői vagy működési hiba esetén figyelmeztetheti a vezető tisztségviselőt, ügyvezetőt, helyettes ügyvezetőt.”

27. § Az Öpt. a következő 68/C. §-sal egészül ki:

„68/C. § (1) A felügyeleti biztos kirendelése a működőképesség helyreállítását célozza, tartama alatt a pénztár a Felügyelet által kinevezett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénztár vezető tisztségviselőinek felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat, képviseleti jogaikat nem gyakorolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(4) Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetve rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(5) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, és kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről, a kirendelés időtartamáról.

(6) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra jelölhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.”

28. § Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Amennyiben a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. A szükségintézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy

c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.”

29. § Az Öpt. 81. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel beiktatott 2. § (5) bekezdés j) pontjában foglaltakat 2016. augusztus 1-től kell alkalmazni.”

30. § Az Öpt.

a) 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „egészségpénztárak” szövegrész helyébe az „egészségpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségpénztárral” szövegrész helyébe az „egészségpénztárral, egészség- és önsegélyező pénztárral” szöveg,

c) 12/A. § (1) bekezdésében a „munkáltatói tagjával” szövegrész helyébe a „munkáltatói tagjával vagy támogatóval” szöveg,

d) 12/A. § (1) bekezdésében az „alkalmazottai részére” szövegrész helyébe az „alkalmazottai, illetve a támogató a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör részére” szöveg,

e) 12/A. § (2) bekezdésében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, illetve a támogató” szöveg,

f) 12/A. § (3) bekezdésében a „munkavállalója” szövegrész helyébe a „munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör” szöveg,

g) 12/A. § (4) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag, illetve a támogató” szöveg, a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató vagy támogató” szöveg,

h) 12/A. § (5) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag vagy támogató” szöveg,

i) 12/A. § (5) bekezdésében a „munkáltatói tagonként” szövegrész helyébe a „munkáltatói tagonként, támogatóként” szöveg,

j) 12/A. § (6) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag vagy támogató” szöveg,

k) 16/A. § (7) bekezdésében az „a törvényes öröklés rendje” szövegrész helyébe az „az öröklés törvényben szabályozott rendje” szöveg,

l) 17. § (2) bekezdésében az „az adományt” szövegrész helyébe az „az adományt, illetve a 12/A. § szerinti célzott szolgáltatásra fizetett összeget” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az Öpt.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

b) 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában az „és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

c) 2. § (6) bekezdés g) pont 9. alpontjában az „egészségügyi hatóság által engedélyezett” szövegrész,

d) 12. § (1) bekezdésben a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész,

e) 23. § (1) bekezdés e) pontjában az „éves és hosszú távú” szövegrész,

f) 25. § a) pontjában az „éves és hosszú távú” szövegrész,

g) 38. § (2) bekezdésében a „, biztosító részvénytársaság” szövegrész,

h) 41. § (1) bekezdésében a „, továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása” szövegrész,

i) 44/A. és 44/B. §-a.

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

32. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 119a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„119a. társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,”

33. § A Tpt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.”

34. § A Tpt. A dematerializált értékpapír előállítása alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.”

35. § A Tpt. 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.”

36. § A Tpt. 142/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.”

37. § A Tpt. 223. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányítása mellett azzal, hogy az Alap az operatív feladatok ellátására az Országos Betétbiztosítási Alap munkavállalóival megbízási szerződést is köthet.”

38. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél vagy a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”

39. § A Tpt. a következő 373/A. §-sal egészül ki:

„373/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.”

40. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára és előállítására, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, az auditbizottság létrehozására és működtetésére, a bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetendő nyilvántartásra, a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;”

(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező szavazati jog birtokosát, a tőzsdét, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”

41. § (1) A Tpt.

a) 62. § (2) bekezdésében az „audit bizottságot” szövegrész helyébe az „auditbizottságot” szöveg,

b) 140. § (1) bekezdésében a „vállalkozás, a hitelintézet,” szövegrész helyébe a „vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet,” szöveg,

c) 202. § d) pontjában az „információ hamis vagy félrevezető mivoltának” szövegrész helyébe az „információ megalapozatlan, félrevezető, hamis mivoltának” szöveg,

d) 223. § (1) bekezdésében az „Alapot héttagú igazgatóság” szövegrész helyébe az „Alapot kilenctagú igazgatóság” szöveg,

e) 223. § (9) bekezdésében a „legalább öt tag” szövegrész helyébe a „legalább hét tag” szöveg

lép.

(2) A Tpt.

a) 334. § (4) bekezdésében, valamint 334. § (5) bekezdés b) pontjában a „rendelet C. szakasza” szövegrész helyébe a „rendelet mellékletének C. szakasza” szöveg,

b) 336. § (1) bekezdésében, valamint 336. § (2) bekezdésében a „rendelet A. szakasz” szövegrész helyébe a „rendelet mellékletének A. szakasz” szöveg

lép.

3. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

42. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

d) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) szabályozott biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre.”

43. § Az Fnyt. 10. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki)

c) A Bit. 69. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik,”

44. § Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusaként a Bit. 57. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét; és

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét.

(3) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető biztosításmatematikusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.”

45. § Az Fnyt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként kizárólag a Bit. 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és a 61. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíj pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát. A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a nyugdíjtechnikai tartalékok előírt mértékénél.”

46. § Az Fnyt. 14. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a belső ellenőrzés vezetésével a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

(2) Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 63. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(3) A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzés Bit. 85. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatköréhez tartozó feladatok teljesítését. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság a Bit. 85. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.”

47. § Az Fnyt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó szabályokat a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

48. § Az Fnyt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint 3 millió euró. Egyéb esetekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje 3 millió euró.

(2) Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározásakor a Bit. 5. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.”

49. § Az Fnyt. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról, visszavonásáról, valamint azon tagállamok megnevezéséről, amelyek területén az intézmény a 22. § alapján határon átnyúló tevékenységet végez, a Felügyelet tájékoztatja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.”

50. § Az Fnyt. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet alcíme a következő 86/A. §-sal egészül ki:

„86/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

51. § Az Fnyt. 90. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

g) az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.).”

52. § Az Fnyt.

a) 33. § (4) bekezdésében a „Bit. 99. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Bit. 133. § (1) bekezdése” szöveg,

b) 38. § (4) bekezdése nyitó szövegrészében a „Bit. 119. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „437. § b) pontja” szöveg,

c) 40. § (4) bekezdésében az „A Felügyelet a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „A Felügyelet” szöveg,

d) 40. § (6) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

e) 43. § (1) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

f) 44. § (5) bekezdésében a „Bit. 8. számú melléklete” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendelet” szöveg,

g) 54. § (2) bekezdésében a „biztosítástechnikai” szövegrész helyébe a „nyugdíjtechnikai” szöveg,

h) 60. § (1) bekezdés c) pontjában a „Bit. 93-95. § szerinti” szövegrész helyébe a „Bit. 256. és 257. § szerinti” szöveg,

i) 77. § (2) bekezdésében a „Bit. 153-165. §-aiban” szövegrész helyébe a „Bit. 135-148. §-aiban” szöveg

lép.

4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

53. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 36. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha)

b) a közjegyző - a Kjt.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást folytat le.”

54. § A Pmt. 36. § (2) bekezdésében a „közjegyzői tevékenységet végez” szövegrész helyébe a „polgári nemperes eljárást folytat le” szöveg lép.

5. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

55. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató üzletkötője nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat - vezető állású személy vagy alkalmazott,

e) más befektetési vállalkozás üzletkötője.”

56. § A Bszt. 31. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha)

b) a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a befektetési alapkezelő a Kbftv. 5. §-a szerinti tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,”

57. § A Bszt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.”

58. § A Bszt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést - a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg - a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.”

59. § A Bszt. 117. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.”

60. § (1) A Bszt. 123/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a befektetési vállalkozás tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(4) A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.”

(2) A Bszt. 123/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét - az MNB tv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével - az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.”

61. § (1) A Bszt. 159. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet - a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján - nyilvántartásba veszi.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, e törvény szerinti azonosító adatokat, a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.”

(2) A Bszt. 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet nyilvántartást vezet a 113. § alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról.”

62. § A Bszt. A Felügyelet nyilvántartásai alcíme a következő 159/A. §-sal egészül ki:

„159/A. § (1) A Felügyelet a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.

(2) A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet

a) az aláíró személyekről;

b) az oktatóról;

c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és

d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).

(7) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:

a) a nevét és születési nevét;

b) az anyja nevét;

c) a születési helyét és idejét;

d) a lakcímét;

e) a személyi kódját; és

f) vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát, a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.

(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.

(11) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

63. § A Bszt. 169. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.”

64. § A Bszt. 182. §-a a következő (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az e törvény - az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel módosított - 97. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni.

(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a Módtv. hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzíti nyilvántartásában a megbízást és a megbízó személyét. Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön hatósági aktusa nélkül megszűnik és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a nyilvántartásából kivezeti.”

65. § A Bszt.

a) 3. § (3) bekezdésében a „tekintetében a VII. Fejezetben,” szövegrész helyébe a „tekintetében - a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével - a VII. Fejezetben,” szöveg,

b) 8. § (5) bekezdés d) pontjában és a 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „bekezdésének h) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének i) pontja” szöveg,

c) 31. § (2) bekezdésében a „b) pontja kivételével” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja kivételével” szöveg,

d) 114. § (4) bekezdés e) pontjában a „szerződés tervezetét.” szövegrész helyébe a „szerződést.” szöveg,

e) 116/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltató, továbbá ezek közvetítője a” szövegrész helyébe a „szolgáltató a” szöveg,

f) 116/A. § (3) bekezdésében a „szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az” szövegrész helyébe a „szolgáltatónál az” szöveg,

g) 123. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,” szövegrész helyébe a „szerződés megszűnését,” szöveg,

h) 123/A. § (1) bekezdésében a „egyszer nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „egyszer összevont alapon nyilvánosságra” szöveg,

i) 159. § (2) bekezdésében az „által megbízható függő” szövegrész helyébe az „által megbízott függő” szöveg,

j) 164. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének” szövegrész helyébe a „szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének” szöveg, a „nélküli folytatását” szövegrész helyébe a „nélküli vagy bejelentés hiányában történő folytatását” szöveg,

k) 180. § (2) bekezdés b) pontjában a „22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzésre” szövegrész helyébe a „hatósági képzésre” szöveg

lép.

6. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

66. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) IV. Fejezete a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Amennyiben a csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazásban (a továbbiakban: felhatalmazás) a fizető fél által megjelölt kedvezményezett személyét, azonosító adatait vagy a kedvezményezettel szerződött fogyasztók azonosító adatait érintően (a továbbiakban együtt: adatok) - cégjogi, jogszabály által elrendelt, hatósági határozatban meghatározott jogutódlás vagy szerződéses állomány átruházás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogutódlás) miatt - változás következik be, a felhatalmazásban rögzített adatok módosítására e törvény erejénél fogva, a fizető fél külön hozzájárulása nélkül kerül sor, a (2)-(6) bekezdésben meghatározott módon és feltételekkel.

(2) A jogutód kedvezményezett - az adatok módosulása hatályba lépésének napját legalább 25 munkanappal megelőzően - értesíti az adatok változásáról a számára csoportos beszedést biztosító ügyfeleit és rajtuk keresztül a fizető feleket. Ezzel egyidejűleg írásban kéri a felhatalmazásait közvetítő pénzforgalmi szolgáltatót - a jogutódlást igazoló dokumentumok benyújtásával - az adatváltozás átvezetésére és nyilatkozik az e bekezdés szerinti értesítés teljesítéséről.

(3) A pénzforgalmi szolgáltató 5 munkanap alatt megvizsgálja a jogutód kedvezményezettnek a (2) bekezdéssel összhangban hozzá benyújtott kérelmét és annak elfogadásáról 5 munkanapon belül értesíti a jogutód kedvezményezettet, valamint - a jogutód kedvezményezett kérelmével összhangban - értesíti az adatváltozásról a jogutód kedvezményezett által megjelölt fizető felek fizetési számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat. Az értesítésnek a módosítandó és a módosított adatokat, a fizető fél fizetési számlaszámát, továbbá az adatok módosulása hatályba lépésének napját kell tartalmaznia. Az adatok módosulása hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint a (4) bekezdésben hivatkozott átvezetés határidejének lejártát követő munkanap.

(4) Az adatváltozásról értesített pénzforgalmi szolgáltatók az értesítésben rögzített és a náluk nyilvántartott adatok (a fizető fél számlaszáma, valamint a szerződő fél vagy a szerződés és a fogyasztó azonosítója) megegyezése esetén 15 munkanapon belül átvezetik a módosult adatokat az érintett felhatalmazásokra vonatkozó nyilvántartásukban a fizető felek hozzájárulása nélkül.

(5) Sem a jogelőd, sem a jogutód nem kezdeményezhet olyan csoportos beszedési megbízást, amelynek teljesítési napja a (4) bekezdés szerinti adatátvezetés időtartamán belüli. A jogelőd, a jogutód továbbá a (2) és (4) bekezdésben hivatkozott pénzforgalmi szolgáltatók közösen ettől eltérően írásban megállapodhatnak.

(6) E paragrafus rendelkezéseit egyetemes szolgáltatói engedély visszavonása és egyidejűleg más egyetemes szolgáltató kijelölése (a továbbiakban: átvétel) miatt a felhatalmazás kedvezményezettje személyében törvény erejénél fogva bekövetkező módosulások esetén csak akkor lehet alkalmazni, ha az átvételt szabályozó jogszabály a felhatalmazás kedvezményezettje személyében bekövetkező módosulás szabályait nem rendezi.”

67. § A Pft. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i a 2015/751/EU rendelete a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól.”

68. § A Pft. 46. § (4) bekezdésében a „10. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdés” szöveg lép.

69. § Hatályát veszti a Pft. 35/A. §-a és 66/A. §-a.

7. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

70. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelzáloghitelre és pénzügyi lízingre a 4. § (2) bekezdés f) pontját, a 6. §-t, a 8-11. §-t, a 16. § (1) bekezdés 9., 11., 19., 20. pontját és (4) bekezdését, a 17. § (1) bekezdését, a 19. és a 20. §-t, a 21. és a 22. §-t, a 24. §-t és a 26. §-t nem kell alkalmazni.”

(2) Az Fhtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelre a 4. § (3) bekezdését, az 5-17. §-t, a 17/A. § (1) és (3) bekezdését, a 17/B-26. §-t, a 28. § (1)-(4) és (6) bekezdését, a 29. § (2) bekezdését és a 29/A. §-t nem kell alkalmazni.”

71. § (1) Az Fhtv. 3. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. teljes hiteldíj mutató: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel.”

(2) Az Fhtv. 3. §-a a következő 27-32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„27. kapcsolódó szolgáltatás: a fogyasztó részére a hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás,

28. közvetítői alvállalkozó: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

29. foglalkoztatott:

a) a hitelezővel vagy a hitelközvetítővel munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzáloghitel-nyújtásban közvetlenül részt vesz vagy a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése - ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést - során a fogyasztókkal kapcsolatot tart fenn,

b) közvetítői alvállalkozóval munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése - ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést - során a fogyasztókkal kapcsolatot tart fenn,

c) olyan természetes személy, aki az a) vagy b) pontban meghatározott természetes személy közvetlen felettese vagy ellenőrzi a tevékenységét,

30. hitelképesség-vizsgálat: a fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérése,

31. hiteltanácsadás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

32. EGT-állam: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom.”

72. § Az Fhtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció során kerülni kell minden olyan megfogalmazást, amely a hitel elérhetősége vagy költsége tekintetében téves várakozásokat kelthet a fogyasztóban. A kereskedelmi kommunikáció során az információnak könnyen olvashatónak vagy jól hallhatónak kell lennie. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.

(2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is:

a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat vagy mindkettő),

b) a hitel teljes díjában foglalt díj, jutalék, költség és adó,

c) a hitel teljes összege,

d) a hitel futamideje,

e) a teljes hiteldíj mutató,

f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint

g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészlet összege.

(3) Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl - a (2) bekezdés a)-e) és g) pontján túl -, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően meg kell adni a következőket is:

a) a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó neve,

b) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hitel fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog,

c) a törlesztőrészletek száma, valamint

d) devizaalapú hitel esetén figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az árfolyam változása befolyásolhatja a fogyasztó által fizetendő összeget.

(4) A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott reprezentatív példát a tájékoztatásban is következetesen alkalmazni kell.

(5) Ha a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

(6) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el.”

73. § Az Fhtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A hitelező, a hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó részére köteles olyan felvilágosítást adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és - ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül - a kapcsolódó szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak mindenekelőtt ki kell terjednie az ajánlott termékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon mutassa be, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás során egyértelmű általános tájékoztatást kell nyújtani a hitelfelvétel folyamatáról, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről.

(5) Ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül, az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak ki kell terjednie

a) arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint

b) az egyes szerződések felmondásának körülményeire is.

(6) A hitelező az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni.

(7) Az e §-ban szabályozott felvilágosítás módjának és formájának részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

74. § (1) Az Fhtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztó - az elektronikus úton történő tájékoztatás kivételével - a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az 5-7. §-ban szabályozott tájékoztatást megkapta.”

(2) Az Fhtv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5-7. §-ban meghatározott tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető azzal, hogy a hitelszerződés megkötését követően a 6. § és a 7. § szerint tájékoztatási kötelezettség papíron vagy más tartós adathordozón teljesítésre kerül.”

75. § Az Fhtv. 12-14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron, más tartós adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást (a továbbiakban: általános tájékoztatás) nyújtani a fogyasztónak, amelynek tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást (a továbbiakban: személyre szóló tájékoztatás) nyújt a fogyasztónak a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal. A személyre szóló tájékoztatást haladéktalanul el kell készíteni és át kell adni a fogyasztónak, amint a fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a fogyasztót a hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terhelné.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

(4) Jelzáloghitelre vonatkozó, a hitelezőre nézve kötelező erejű ajánlatot papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, ha

a) még nem bocsátották a fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy

b) az ajánlat eltér a korábban a fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.

(5) Jelzáloghitel esetén a Tétv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőinek keretében tájékoztatást kell adni a jogszabályban szabályozott személyre szóló tájékoztató 3-6. pontjában meghatározott elemekről.

(6) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve adhat tájékoztatást.

13. § (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelezőre nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A hitelező ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2) bekezdése szerinti elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.

A hitelképesség vizsgálata

14. § (1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a fogyasztónak hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a fogyasztó képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. A hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételéről a hitelező előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót.

(3) A hitelező a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során került sor.

(4) A hitelszerződés megkötését követően a hitelező nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak.

(5) Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették.

(6) Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.”

76. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

Árukapcsolás és csomagban történ ő értékesítés

14/A. § (1) Tilos a jelzáloghitel ajánlása vagy a jelzáloghitel-szerződés megkötése más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a hitelszerződést a fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg (árukapcsolás tilalma).

(2) A jelzáloghitel ajánlható és a jelzáloghitel-szerződés megköthető más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a hitelszerződést a fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződés esetén (csomagban történő értékesítés).

(3) Az (1) bekezdésen foglaltaktól eltérően

a) ha a hitelező a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkezik, akkor a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen nála vezetett fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani,

b) jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a hitelezőnek az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is el kell fogadnia, ha az a hitelező által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.

(5) Ha a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti tiltott árukapcsolás keretében köti meg a hitelszerződést, úgy a kapcsolódó termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására szolgáló szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint megtámadhatja.”

77. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/B. §-sal egészül ki:

„A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok értékelése

14/B. § (1) A hitelező belső szabályzatában rögzíti a jelzáloghitelezési elveket, amelynek keretében nyilvántartást vezet a jelzáloghitel nyújtásánál fedezetül elfogadott ingatlanok típusairól.

(2) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítani.

(3) A hitelező az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában megőrzi.

(4) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslőnek rendelkeznie kell

a) ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel vagy

b) az a) pontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel.”

78. § Az Fhtv. 16. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:

[A hitelszerződés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„25. ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás idegen pénznemben áll fenn, az átváltás lehetőségét vagy az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket.”

79. § Az Fhtv. 17/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hitelező nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.”

80. § (1) Az Fhtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a hitelező - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót

a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, valamint

b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.”

(2) Az Fhtv. 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing esetén a hitelező a referencia-kamatláb változásakor az új törlesztőrészlet összegéről a fogyasztó részére papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad.”

81. § Az Fhtv. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra történő végrehajtás elkerülése érdekében a hitelező belső szabályzatában rögzíti a szükséges intézkedéseket, így különösen a fogyasztó megkeresését és a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli rendezésének megkísérlését.”

82. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 21/C-21/E. §-sal egészül ki:

Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása

21/C. § (1) Ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn, amelyet idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés a) pontja - vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja - szerinti módosításáról.

(2) Idegen pénznemben fennálló tartozás az a tartozás, amelynek

a) pénzneme eltér attól a pénznemtől, amelyben a fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi, vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy

b) pénzneme eltér a fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.

(3) A fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem

a) az a pénznem, amelyben a fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja a hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve

b) a fogyasztónak a hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem

lehet, amelyről a felek a hitelszerződésben rendelkezhetnek.

(4) A hitelező a hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozhatja a fogyasztó által a (3) bekezdés szerint választható devizanemeket.

(5) A hitelező a hitelszerződésben kikötheti az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek a fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig.

(6) Ha a fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a hitelező a tartozás átváltása esetére a szerződésben pótfedezet nyújtását kötheti ki.

(7) A fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra vonatkozó nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, vagy a fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik. Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a felek a hitelszerződésben eltérhetnek.

(8) A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a fogyasztó (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a hitelezőhöz történő megérkezését követő második törlesztőrészlet megfizetésének esedékességével áll be.

(9) A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó árfolyamkockázata a tíz százalékot nem haladja meg.

21/D. § (1) Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot

a) fix kamat esetén fix kamatozásúként,

b) a referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként,

c) a kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon

kell megállapítani.

(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve - megfeleljen a a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-változtatási mutatónak. Ha a módosított referencia-kamatláb a módosítás hatálybalépésének napján magasabb, mint a pénznem módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb, akkor a különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni.

(3) A kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a kamatváltoztatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási mutatónak.

(4) Az a díj, jutalék és költség, amelyet a hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a szerződés része marad.

(5) A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának keretei között érvényes.

21/E. § (1) Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a hitelező papíron vagy más tartós adathordozón figyelmezteti a fogyasztót, ha a még fennálló, a fogyasztó által fizetendő teljes összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20%-kal eltér attól az összegtől, mint amennyi a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A figyelmeztetésben tájékoztatni kell a fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről és

a) a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről, vagy

b) az árfolyamváltozás adós számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb lehetőségekről.

(2) A hitelező az (1) bekezdésnél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is figyelmeztetheti a fogyasztót a kockázat mérséklésének lehetőségére.

(3) Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a hitelszerződésben is ismertetni kell. A személyre szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell egy szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a fogyasztóra nézve az árfolyam 20%-os változása azokban az esetekben, ha a hitelszerződés nem korlátozza a fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20%-nál alacsonyabb árfolyamváltozásra.”

83. § Az Fhtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos és objektíven indokolható költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.”

84. § (1) Az Fhtv. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét és mértéke - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5 százalékát.

(2) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.”

(2) Az Fhtv. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a 24. § (1) bekezdés vagy az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is.”

85. § Az Fhtv. 30. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) a hiteltanácsadás nyújtásának részletes szabályait,

d) jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása vagy közvetítése esetén a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői alvállalkozó eljárására, az általuk foglalkoztatott személyek végzettségére, szakképesítésére, belső képzésére és díjazására vonatkozó előírások részletes szabályait.”

86. § Az Fhtv. 30/A. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

c) a jelzáloghitel és a pénzügyi lízing igénylése esetén a fogyasztó részére nyújtott általános és személyre szóló tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit.”

87. § Az Fhtv. a következő 35. §-sal egészül ki:

„35. § E törvénynek - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel megállapított - 14/A. §-át, 17/D. § (7) bekezdését, 18. § (1) és (4a) bekezdését, 21/C-21/E. §-át és 25. § (1), (2) és (8) bekezdését a hatálybalépést követően kötött hitelszerződések esetén kell alkalmazni.”