Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.23.)

Tartalomjegyzék

2015. évi CCXXII. törvény

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól * 

Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;

2. archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is;

3. automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;

4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;

5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;

7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;

8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;

9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;

10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,

b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,

c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,

d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza;

12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között;

13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;

14. elektronikus fizetés:

a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás,

b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,

c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés,

d) a bankkártyával történő fizetés,

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés;

15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;

16. elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;

17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szervek,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választottbíróságok,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyzők,

h) a bírósági végrehajtók,

i) a hegyközségek kivételével a köztestületek,

j) a közüzemi szolgáltatók,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint

l) a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;

18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;

19. elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét;

20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;

21. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;

22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;

23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;

24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;

25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;

26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;

27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;

28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;

29. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos;

30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

31. központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti;

32. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv;

33. közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150 000 számlát bocsátott ki;

34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;

35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;

36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;

37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;

38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;

39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;

40. személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;

41. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;

42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;

43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;

44. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

45. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;

46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy;

47. természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;

48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV ÉS AZ ÜGYFÉL ELEKTRONIKUS KAPCSOLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. Az elektronikus ügyintézés alapelvei

2. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani.

(2) Az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti jogalany a Felügyeletnek történő bejelentéssel vállalja a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését.

(3) E Rész rendelkezései tekintetében

a) a gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv és a közműszolgáltató közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

b) a gazdálkodó szervezetként eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

c) a közműszolgáltató vagy az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok és ezek tagja vagy alkalmazottja közötti magánjogi jogviszony tekintetében a tag vagy alkalmazott

ügyfélnek minősül.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt folyó

a) büntetőeljárásban terheltként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

b) hatósági eljárásban ügyfélként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

c) peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,

d) szabálysértési eljárásban eljárás alá vont személyként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként

jár el.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben foglalt rendelkezéseket az (1)-(4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, funkcionális működésével összefüggő ügyekben is alkalmazhatja.

3. § Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.

4. § Elektronikus ügyintézés esetére - az egyszerűbb és költségkímélőbb eljárásra tekintettel - egységes elvek alapján, azonos feltételek mellett az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerv a jogszabályban vagy általános szerződési feltételeiben meghatározottaknál rövidebb ügyintézési határidőt vállalhat, amennyiben az nem hat ki kedvezőtlenül a nem elektronikusan intézett ügyek átlagos ügyintézési idejére.

5. § (1) Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabály nem tartalmazhat olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazását teszi az ügyfél számára kötelezővé, kivéve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen biztosított infokommunikációs szolgáltatások igénybevételét.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére együttműködésük elősegítése érdekében jogszabály előírhatja meghatározott műszaki megoldás vagy megvalósítás alkalmazását.

6. § (1) Elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél - jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során - a jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézést támogató és a jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek figyelembevételével alakítja ki.

7. § Az elektronikus ügyintézés során biztosítani kell a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, a minősített és a nem nyilvános adatok védelmét.

II. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

8. § (1) Az ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

(3) Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

3. Kötelező elektronikus ügyintézés

9. § (1) Elektronikus ügyintézésre köteles

a) a gazdálkodó szervezet valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(2) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(3) Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(4) Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének - üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból - átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,

b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,

c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást - vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - hatálytalan.

(6) A (4) bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a (4) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállnak.

4. Az elektronikus ügyintézés módja

10. § Az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket választása szerint

a) - törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv tekintetében - egységes, személyre szabott ügyintézési felületen vagy

b) ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton

teljesítheti.

5. Automatikus döntéshozatali eljárás

11. § (1) Jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv automatikus döntéshozatal esetén a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel.

(2) Kérelemre induló automatikus döntéshozatali eljárás során az ügyfél az elektronikus azonosítást követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított elektronikus űrlap útján nyújtja be kérelmét.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján, valamint a személyes ügyintézési felületen is elérhető módon közzéteszi az alkalmazott döntéshozatali eljárás módszertanát és lényeges szabályait.

6. Átjárás a papír alapú és az elektronikus ügyintézés között

12. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézése során szükség szerint

a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet,

b) az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt hiteles papír alapú irattá alakíttatja.

(2) Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum bizonyító erejével

a) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén,

b) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés esetén.

(3) A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették.

III. FEJEZET

ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

13. § (1) Elektronikus a kapcsolattartás, ha az ügyfél a nyilatkozatát vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozatát) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

(2) Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető.

7. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség

14. § (1) Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet nem nyilvántartásba vétellel jön létre, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet

a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, vagy

b) a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség.

(2) A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

(3) A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét azzal is teljesíti, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásba bejelenti.

(4) A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(5) A gazdálkodó szervezet jogosult az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további hivatalos elérhetőségek és azokhoz tartozó ügyintézési rendelkezések megadására, feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében vállalja a (6) bekezdés szerinti követelmények teljesítését.

(6) Hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezet elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit,

e) a (4) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(7) A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőséget a Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja.

15. § (1) Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a 14. § szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) Ha az eljárást a természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét az ügyfél általa ismert, a 14. §-ban előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a 14. § rendelkezései megfelelően irányadóak. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér - az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(3) Ha a természetes személy ügyfél az (1) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 14. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(4) A 14. § és az (1) vagy (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

(5) Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(6) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a természetes személy ügyfélnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.

8. A kapcsolattartás módja

16. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az ügyfél - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva - szabadon választja meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való elektronikus kapcsolattartás módját.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során, ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg,

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza,

b) ügyintézési rendelkezés hiányában az elektronikus kapcsolattartás módját szabadon választja meg.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartási mód nem biztosítja az igénybevételével tett nyilatkozatok megtételének és tartalmának utólagos bizonyíthatóságát, vagy ha a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lezajlott beszélgetést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható formában nem rögzíti, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a megtett nyilatkozatokról összefoglalót készít, amelyet az ügyfél részére - ha rendelkezik az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségével, úgy az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában elektronikus úton - megküld.

(4) Ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti összefoglalót a megküldéstől számított 3 munkanapon belül nem kifogásolja, vélelmezni kell, hogy az összefoglaló hitelesen tanúsítja az elektronikus kapcsolattartás körülményeit és az annak során megtett nyilatkozatokat. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erre a kapcsolattartás során figyelmezteti az ügyfelet.

17. § (1) Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott jognyilatkozat megfelel, ha

a) a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik, és

b) biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által jóváhagyott dokumentummal.

(2) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli nyilatkozat joghatásaival megegyeznek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus nyilatkozatnak az e törvény és végrehajtási rendelete szerinti feltételeknek megfelelő kézbesítési szolgáltatás útján történő

a) elküldésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat postára adásának a joghatásaival,

b) kézbesítésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat benyújtásának, kézbesítésének vagy közlésének a joghatásaival.

(4) Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival.

(5) Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód alkalmazásához, az e törvényben foglaltaknak megfelelően bármely elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásaival.

IV. FEJEZET

AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9. Elektronikus azonosítási kötelezettség

18. § (1) Az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyfél az elektronikus ügyintézés során választása szerint

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz, vagy

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban az adott eljárástípus, illetve eljárási cselekmény tekintetében a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosítási szolgáltatás

útján azonosítja magát.

(3) A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - egyértelműen megfeleltethető.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az ügyfél személye saját magával akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az elektronikus azonosítás keretében igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő természetes személyazonosító adatokkal,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában az összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal,

c) az ügyintézési rendelkezésben rögzített azonosító adatokkal, vagy

d) olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szerv informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekkel a rendszer valamely közhiteles nyilvántartás adataival egybevetve az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti.

(5) Az ügyfél hozzájárulása esetén az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a 32. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az ügyfél adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek.

(6) Az (1) és (3) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

(7) Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az ügyfél az elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt elektronikus ügyintézés keretében nyújtja be, mert nem biztosított, hogy az ügyfél a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon azonosíthassa magát.

(8) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv maga állapítja meg, hogy az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv másként nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.

19. § (1) Gazdálkodó szervezet

a) a 18. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy

b) természetes személy képviselőjének a 18. § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását

követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.

(2) Természetes személy képviselője a képviselt nevében a 18. § szerinti elektronikus azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem kötelezheti az ügyfelet vagy képviselőjét a képviselő képviseleti jogának igazolására, ha

a) a képviseleti jogot igazoló adat nyilvános, vagy azt valamely jogszabállyal létesített nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell,

b) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási cselekmény elvégzésére, jognyilatkozat megtételére.

10. Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

20. § (1) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(2) Amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatot információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap nem számít bele.

21. § (1) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban szerepel, az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló, személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(2) Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartásban szereplő szakrendszer hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére jogszabály alapján jogosult.

(4) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az ügyfél az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.

(5) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv - kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja - és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.

11. Az ügyfél rendelkezési joga

22. § (1) Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

a) elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,

b) elektronikus azonosítási mód megválasztása,

c) kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,

d) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

e) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

(2) Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében

a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,

b) egy, több vagy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt a képviseletét ellássa,

c) rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési rendelkezése mely elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos,

d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató elektronikus úton, időszakonként összesítve - az ügyfél kérelme esetén valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében együttesen - tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott ügyintézési cselekményekről,

e) megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.

(3) Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) személyes megjelenés mellett, valamint

b) elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen vagy telefonos csatornán

tehető vagy módosítható.

(4) Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.

(5) A rendelkezési nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

(6) Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes.

12. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog

23. § (1) Az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől

a) a 26. § (3) bekezdése szerinti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az ügye viteléhez,

b) nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez

szükséges tájékoztatást kérni és kapni.

(2) Az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél részére kiadható, elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló iratot nem hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az általa megadott és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja.

13. Elektronikus fizetés

24. § (1) Természetes személy ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

(2) Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

(3) Törvény a természetes személy ügyfeleknek az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti.

V. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ SZERV KÖTELEZETTSÉGEI

14. Az elektronikus ügyintézés biztosítása

25. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél e törvényben meghatározott jogait e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján biztosítja.

(2) Kormányrendeletben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézése során kormányzati célú hírközlési szolgáltatást vesz igénybe, amennyiben az rendelkezésre áll és értelmezhető.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,

b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,

c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,

d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,

e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,

f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,

g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,

h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,

i) - az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában foglalt szervek esetében - az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és

j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését.

(4) Az 1. § 17. pont a), b), d)-f) és j) alpontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél számára az elektronikus ügyintézést a teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.

(6) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett olyan nyilatkozatait, amelyek esetében az elektronikus út értelmezhető, elektronikus úton teszi meg, ha

a) jogszabály így rendelkezik,

b) az ügyfél azt igényli, vagy

c) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be.

(7) Ha jogszabály az ügyfél számára valamely jognyilatkozat megtételére formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazását írja elő, vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap rendszeresítését teszi lehetővé, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a formanyomtatvány helyett a jogszabályban meghatározott nyilatkozatok megtételét az ügyfél számára interaktív alkalmazás rendszeresítése útján is biztosíthatja.

(8) Jogszabály

a) az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt az elektronikus ügyintézést biztosító szervet, amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,

b) rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint, automatikusan történik meg.

(9) Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.

15. Tájékoztatási kötelezettségek

26. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú tájékoztatást - önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együtt - közzéteszi olyan módon, hogy azt az ügyfél képes legyen megjeleníteni és tárolni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségéről az ügyfeleket nem elektronikus ügyintézés esetén is köteles tájékoztatni legalább az első kapcsolatfelvételkor.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - önállóan vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együttműködve - telefonon és más elektronikus úton is elérhető ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie.

(4) Az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

16. Üzemszünet, üzemzavar

27. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az ügyfeleket legalább 3 nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

(3) Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

17. Adatszolgáltatás

28. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv legkésőbb az elektronikus ügyintézési lehetőségnek az adott ügyfajtában történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, az e törvény felhatalmazása alapján az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott adatokat a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás, valamint a szolgáltatási szabályzat tervezetének megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatokban, tájékoztatóban vagy szolgáltatási szabályzatban bekövetkező változásokat a változás hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek.

(3) A Felügyelet az e § szerinti adatszolgáltatás alapján az e törvényben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges körben az elektronikus ügyintézést biztosító szervet további adatok szolgáltatására kötelezheti.

VI. FEJEZET

SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

18. Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

29. § (1) Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás

a) az elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) a biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

c) a közigazgatási felhasználási célú, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás,

d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás.

(2) Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és nyújtható, de ez esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie.

(3) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartásának vezetésére, a Felügyelet tevékenységére vonatkozó, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait a Kormány rendelete határozza meg. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazandók.

(4) Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.

19. Elektronikus azonosítási szolgáltatás

30. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 32. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.

(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél

a) elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz vagy olyan más azonosítási szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy

b) személyes megjelenéssel regisztrálhat a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban.

31. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának az ezen alcímben meghatározott ellenőrzése.

(2) A természetes személyt személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a c) pontban megjelölt nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti nyilvántartás adataival,

c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő adataival.

(3) Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél-regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát - az igazolvány valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírásadatok azonosságának megállapítása céljából - továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(5) Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(6) Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás- és aláírásadatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.

(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átveszi.

(9) Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat törli.

(10) A (4)-(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírásadatokat a személyazonosság megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat, amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.

(11) E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.

(12) Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.

32. § (1) Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás) vezet.

(2) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás

a) az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, egyedi azonosító számát,

b) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot

tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.

(3) Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint - ahol ez értelmezhető - az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés útján igazolja.

(4) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:

a) az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozása,

b) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.

(5) Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti

a) a felhasználó kérelmére,

b) a felhasználó halála esetén,

c) a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.

(6) A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a 31. § (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.

(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:

a) a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.

(8) A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(9) Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7) bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja és részükre adatot szolgáltat.

33. § (1) A 18. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.

20. A Kormány által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

34. § (1) Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,

b) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

c) az alábbi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások:

ca) közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírási tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

cb) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

cc) a ca) és cb) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással,

cd) időbélyegzés-szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

ce) elektronikus bélyegző szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cf) elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatás,

d) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.

21. A Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatás

35. § (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) ügyfélkapu, valamint

c) részleges kódú telefonos azonosítás.

(2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.

(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)-(14) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.

(6) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl az érintett következő adatait tartalmazza:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe,

b) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,

c) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok.

(7) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő

a) adatok ellenőrzéséhez,

b) adatok beszerzéséhez

olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.

(8) Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.

(9) A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.

(10) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(11) Az ügyfél az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány használatával is regisztrálhat.

(12) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.

(13) A (12) bekezdésben foglalt esetben Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (6) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni.

(14) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.

22. Adatkezelés

36. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(2) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, ahol szükséges, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(4) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek.

(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat a szerződés létrejöttének elmaradását követően haladéktalanul, a szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnéstől számított 5 év elteltével kell törölni. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat haladéktalanul törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt.

(6) Ahol a szolgáltatás keretében adatfeldolgozás valósul meg, a szolgáltatási szerződést oly módon kell megkötni, hogy a szerződés tartalma a személyes adatok tekintetében kielégítse az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által az adatfeldolgozás vonatkozásában meghatározott feltételeket.

37. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás alkalmazásával elektronikus ügyintézést biztosító szerv megkeresésére - a szolgáltatás igénybe vevője azonosító adatainak ellenőrzése céljából - adategyeztetést végez, és az adatok egyezéséről vagy az eltérés tényéről a megkereső elektronikus ügyintézést biztosító szervet tájékoztatja.

(2) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő a szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel.

(3) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során kezelt személyes adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött titkot kizárólag továbbított információként, közbenső és átmeneti jelleggel tárolhatja. A szolgáltatás teljesítését követően az adatokat köteles az elektronikus információs rendszereiből és adathordozóiról haladéktalanul törölni.

(4) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató alkalmazottait az (1) bekezdés szerint megismert adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

VII. FEJEZET

KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

38. § (1) Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

b) iratérvényességi nyilvántartás,

c) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

d) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,

e) központi érkeztetési ügynök, amelynek keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv javára ellátja a részére elektronikus úton érkezett küldemények átvétele, felbontása és érkeztetése tekintetében kormányrendeletben meghatározott feladatokat,

f) központi kézbesítési ügynök, amelynek keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv javára ellátja az általa kiküldendő elektronikus iratok kézbesítésének előkészítése, adathordozójának, fajtájának meghatározása, továbbá a kézbesítés módja tekintetében a kormányrendeletben meghatározott feladatokat,

g) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről, amelynek keretében a szolgáltató az ügyfelet az általa meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében és időszakonként összesítve tájékoztatja a kormányrendeletben meghatározott ügyintézési cselekményekről,

h) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

i) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

j) központi azonosítási ügynök,

k) személyre szabott ügyintézési felület,

l) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,

m) központi dokumentumhitelesítési ügynök.

(2) Amennyiben a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, a regisztrációra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kizárólag elektronikus azonosítási szolgáltatással kerülhet sor. A regisztráció során az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénybe vevő hozzájárulása alapján jogosult a kijelölt szolgáltató részére átadni a regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes adatokat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti.

(4) A Kormány által kijelölt szolgáltató központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásával összefüggő adatkezelése körében a 36. § és a 37. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

23. Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása

39. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.

(2) Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új természetes személy összerendelési bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet abból a célból, hogy a személy rendelkezéseinek kezelése céljából a személy számára rendelkezési nyilvántartási bejegyzést hozzon létre.

(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerint átadott természetes személyazonosító adatok alapján a személy részére belső azonosítót és összerendelési bejegyzési kapcsolati kódot képez, majd gondoskodik az összerendelési bejegyzési kapcsolati kód titkosított változatának - csak általa visszafejthető titkosítással - az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére történő továbbításáról, ezt követően a természetes személyazonosító adatokat törli.

(4) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseletre vonatkozó rendelkezés nyilvántartásba vétele során a képviselőt az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével veszi nyilvántartásba, a képviselő természetes személyazonosító adatait és a más hatóság által képzett azonosítót vagy azonosító kódot nem tárolja.

(5) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja.

(6) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az ügyfél által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja, azt az ügyfélen kívül kizárólag jogszabály felhatalmazása vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése alapján, az arra jogosult személynek bocsátja rendelkezésre.

(7) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az arra jogosult szervet vagy személyt - az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a szerv vagy személy megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az arra jogosult szervet vagy személyt csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott szervvel vagy személlyel meg kívánt osztani.

(8) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szervek vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek vagy más, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.

(9) Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más adatot közölhet a megkereső szervvel, szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett szerv vagy szolgáltató jogosult.

24. Iratérvényességi nyilvántartás

40. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő a birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve - amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze.

(2) Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás igénybe vevője az iratérvényességi nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.

25. Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá

41. § Az iratról a papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

26. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása

42. § Az elektronikus iratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

VIII. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST IGÉNYBE VEVŐ KÜLFÖLDI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA

27. Elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása

43. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés biztonsága, a felhasználók hiteles elektronikus azonosítása, valamint az egyes elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon, életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személyekről, akik ebbe a nyilvántartásba az elektronikus ügyintézés céljából önkéntesen regisztrálnak (a továbbiakban: külföldi személyek nyilvántartása).

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyeit az (1) bekezdés szerinti regisztráció nélkül is elektronikusan intézheti a külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező az a természetes személy is, aki

a) az eIDAS Rendelet hatálya alá tartozik és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítási eszközzel azonosítja magát, vagy

b) nemzetközi szerződés alapján erre jogosult.

(3) A regisztráció céljából a természetes személy ügyfélnek személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.

(4) A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt a regisztrációs szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas úti okmányban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. A regisztrációs szerv a természetes személy bemutatott okmányában szereplő természetes személyazonosító adatait ellenőrzi

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint

c) a külföldi személyek nyilvántartásában.

(5) A regisztrációs szerv az ellenőrzés során kapott adatokat összeveti a természetes személy bemutatott okmányában szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.

44. § (1) Ha a természetes személy nem szerepel a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások egyikében sem, és a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető a megjelent személlyel, a regisztrációs szerv a kérelmező természetes személy arcképmásának és aláírásának a kormányrendeletben meghatározott módja szerinti rögzítése mellett a természetes személyt felveszi a külföldi személyek nyilvántartásába.

(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy ügyfél adatai a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban, vagy a külföldi személyek nyilvántartásában már szerepelnek, illetve ha az ügyfél személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.

(3) A regisztrációs szerv a 31. § (3) bekezdése szerinti adatokat kizárólag az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítása céljából használhatja fel.

45. § (1) A külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztráció megszűnik

a) a természetes személy halálával,

b) ha azt a természetes személy kérte,

c) az összerendelési nyilvántartás értesítése alapján, ha a regisztrált személy számára képzett összerendelési bejegyzés személyi azonosítóhoz, illetve központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot tartalmaz,

d) a felvételnél a személyazonosság igazolására szolgáló okmány érvényességi idejének lejártával, határidő nélküli érvényességi idejű okmány esetén a regisztrációtól számított 50 év elteltével.

(2) A külföldi személyek nyilvántartása a regisztráció megszűnésétől számított 5 évig tartalmazza a természetes személy arcképmását, aláírását és

a) természetes személyazonosító adatait, ha regisztrációja során történő személyazonosítására személyes megjelenés során kerül sor,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az őt kizárólagosan azonosító, a regisztráció során megismert személyazonosító adatokat,

c) az azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmánya vagy eszköze kibocsátójának és fajtájának megjelölését, érvényességi idejét,

d) nemét, állampolgárságát, valamint

e) a c) pont szerinti okmány vagy eszköz azonosítóját.

(3) A külföldi személyek nyilvántartásából az elektronikus azonosítási szolgáltató számára abból a célból szolgáltatható adat, hogy az elektronikus azonosítási szolgáltató

a) meg tudja állapítani, hogy egy adott személy megegyezik-e a nyilvántartásba vett személlyel,

b) az azonosítást kérő számára igazolni tudja az adott személy személyazonosságát,

c) az azonosítást kérő rendelkezésére tudja bocsátani az adott személy azonosításához feltétlenül szükséges adatokat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.

IX. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELÜGYELETE

46. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt Felügyelet ellátja az elektronikus ügyintézést biztosító szervek e Részben meghatározott kötelezettségei teljesítésének felügyeletét és elősegíti az ügyfelek e Részben meghatározott jogainak érvényesülését.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére a Felügyelet közreműködik az elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges intézkedések koordinációjában.

(3) A Felügyelet a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében ellátja e szolgáltatásoknak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági felügyeletét.

28. Felügyeleti vizsgálat

47. § (1) Az ügyfél felügyeleti vizsgálatot kezdeményezhet az e törvényben biztosított jogainak sérelme vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségeinek jogát, jogos érdekét érintő elmulasztása esetén.

(2) A Felügyelet az ügyfél bejelentését 15 napon belül megvizsgálja és hivatalból felügyeleti vizsgálatot indít, kivéve, ha megállapítja, hogy

a) a bejelentés tárgyában nem rendelkezik hatáskörrel,

b) a bejelentés alapját képező jogszabálysértés tárgyában jogorvoslati eljárás van folyamatban, vagy az érintett jogsértés tárgyában közigazgatási hatóság vagy bíróság már jogerősen döntött, kivéve, ha a jogerős döntés szerint a jogsértés nem minősül az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésnek,

c) a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű,

d) a bejelentés névtelen,

e) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

f) az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz.

(3) A felügyeleti vizsgálat során a bejelentőt a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti ügyféli jogok nem illetik meg, de az eljárás eredményéről a Felügyelet tájékoztatja.

(4) A Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít továbbá, ha - akár névtelen bejelentés alapján - valószínűsíthető, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvényben meghatározott kötelezettségeit vagy az ügyfelek e törvényben meghatározott jogait megsérti, és a jogsértés az ügyfelek széles körét érinti vagy az komoly érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

48. § (1) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során az elektronikus ügyintézés e Részben meghatározott követelményeinek megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben vagy e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,

a) kötelezi az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,

b) szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jövőre nézve a jogszerű eljárásra,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés megállapítása mellett határidő tűzésével intézkedési terv elkészítésére kötelezheti,

d) törölheti az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szervet az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nyilvántartásából,

e) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladatkörrel rendelkező vezetőjét az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos képzés elvégzésére kötelezheti,

f) a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

g) elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát, ha az elektronikus ügyintézés elősegítése vagy nagyobb számú ügyfél e törvény szerinti jogainak védelme ezt indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény csak a (2) bekezdés g) pontjával együtt alkalmazható, a (2) bekezdés szerinti egyéb jogkövetkezmények egymás mellett is alkalmazhatóak.

29. Koordinációs eljárás

49. § (1) A Felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az elektronikus ügyintézés kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.

(2) A koordinációs eljárás során a Felügyelet:

a) szakmai segítséget nyújt az elektronikus ügyintézés kialakításában, módosításában,

b) konzultációt folytat le a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részvételével,

c) javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.

30. Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisa

50. § (1) A Felügyelet az e törvény szerint

a) elektronikusan intézhető ügyekről és az

b) elektronikus ügyintézést biztosító szervekről

a Kormány által rendeletben meghatározott adattartalommal adatbázist vezet és tesz nyilvánosan közzé.

(2) Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába bárki regisztráció vagy elektronikus azonosítás nélkül, ingyenesen elektronikus úton betekinthet.

(3) Az a szervezet, amely meghatározott ügyekben e törvény alkalmazását önként vállalja, e szándékát a Felügyeletnek adatszolgáltatás teljesítésével bejelenti.

(4) A Felügyelet a bejelentést megvizsgálja, és ha az adatszolgáltatás megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet és elektronikusan intézhető ügyeit - a szervezet egyidejű tájékoztatása mellett - felveszi az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába.

(5) Ha a bejelentés, a tájékoztató vagy a szervezet által vállalt ügyintézés nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet erről a Felügyelet a hiányosságok megjelölésével tájékoztatja.

(6) Az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását önként vállalt szervezet köteles a változást megelőzően 15 nappal bejelenteni, ha az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézést a továbbiakban bármely ügy tekintetében nem vállalja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT EGYÉB SZERVEK INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

X. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

31. Az együttműködésre vonatkozó szabályok alkalmazása

51. § (1) Az e Részben foglalt szabályokat az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai együttműködésre kell alkalmazni.

(2) E Részt

a) a jogalkotási eljárásra,

b) a Kormány döntéseinek előkészítésére,

c) a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatai, iratai átadására, nyilvántartásaiból történő adatszolgáltatásra, továbbá eljárásaira,

e) az együttműködő szervek belső nyilvántartásaira, döntéseik tervezetére,

f) az e törvényben meghatározott kivételekkel az együttműködő szervnek a döntés megalapozását szolgáló, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nem nyilvános adatai, ilyen adatot tartalmazó iratai megismerésére irányuló eljárásra,

g) törvény eltérő rendelkezése hiányában minősített adat és minősített adatot tartalmazó irat átadására,

h) az együttműködő szervek egymás közötti polgári jogi jogviszonyaira,

i) a köziratok levéltárba adására, valamint

j) az együttműködő szervek közjogi vagy magánjogi jogutódlásával összefüggő átadás-átvételi eljárásra

nem kell alkalmazni.

(3) E Rész rendelkezései az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa által szabályozott kapcsolattartás, információátadás, valamint ügyek intézése tekintetében az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges mértékben és módon - jogszabály eltérhet.

32. Az együttműködés alapelvei

52. § (1) Az együttműködő szerv a 2. § (1) bekezdés szerinti ügy (e rész alkalmazásában a továbbiakban: ügy) elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, más együttműködő szervnél keletkezett, vagy más együttműködő szerv által már beszerzett információkat, valamint az együttműködő szervnek az ügy elintézéséhez szükséges döntését vagy nyilatkozatát - az e törvényben meghatározott esetekben - ezen együttműködő szervtől elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szervek - ha azt törvény nem zárja ki - egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot.

(3) Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az - az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő módon - alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására.

(4) Az együttműködő szervek informatikai együttműködésük során az együttműködési formához kapcsolódó, és az együttműködésben részt vevő szervekre a kockázatokkal és a költségekkel arányos, a vonatkozó elektronikus információbiztonsági követelményeknek megfelelő megoldást alkalmazzák.

(5) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködés egyetlen formáját sem kötheti - az igazoltan felmerülő költségek jogszabályban előírt megtérítésén felül - illeték, díj vagy más ellenérték megfizetéséhez.

(6) E törvény rendelkezéseit a személyes adatok kezelésére vonatkozó más törvényekben meghatározott szabályok betartásával kell alkalmazni.

33. Adatkezelés

53. § Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben együttműködő szervnél rendelkezésre álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adat tekintetében az ügyfél hozzájárulását vélelmezni kell a személyes adatnak az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbításához, valamint az e szerv általi, az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges kezeléséhez, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelő módon tájékoztatta.

34. Adattovábbítási nyilvántartás

54. § A személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást az e törvény szerint továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.

35. Az informatikai együttműködés biztosításának technikai alapkövetelményei

55. § (1) Az együttműködő szervek az ügyek elintézése vagy feladataik ellátása érdekében megvalósított informatikai együttműködésük során elsősorban a teljes együttműködési folyamatot támogató megoldásokat alkalmaznak, ha azt törvény nem zárja ki.

(2) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést nem kötheti indokolatlanul valamely meghatározott hírközlési szolgáltatás, műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazásához, kivéve, ha az a vele együttműködő szerv vagy szervek számára sem közvetlen, sem közvetett költséggel nem jár.

(3) Az együttműködő szerv az 52. § (3) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszerét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő módon, valamint úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az informatikai együttműködés megvalósításához szükséges

a) mértékben megfeleljen az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló végrehajtási rendeletében meghatározott követelményeknek,

b) körben olyan szabványokon és műszaki megoldásokon alapuljon, amelyek más együttműködő szervek számára is hozzáférhetőek,

c) körben alkalmas legyen a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal való együttműködésre,

d) szolgáltatásainak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti rendelkezésre állását biztosítani tudja,

e) módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza, valamint

f) technikai megoldások más közfeladatot ellátó szervek általi újrahasznosíthatóságát a fenti követelmények sérelme nélkül biztosítsa.

(4) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeinek a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen is köteles eleget tenni.

(5) Az együttműködő szerv köteles biztosítani, hogy az érintett személy a személyes adatainak forrásáról és továbbításáról tájékoztatást kaphasson.

56. § (1) Az együttműködő szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés az ügyek intézése és a közfeladatok teljesítése során a lehető legkisebb fennakadást okozza.

(2) Az együttműködő szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az együttműködő szerveket és a Felügyeletet legalább 5 nappal előbb tájékoztatni, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi.

(3) Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavart az együttműködő szerveknek haladéktalanul jelezni kell, azt haladéktalanul el kell hárítani, és az együttműködő szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett biztosítani kell.

XI. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK KÖZÖTTI ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

36. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség

57. § (1) Az együttműködő szerv köteles a jelen alcím rendelkezései szerint közzétenni a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.

(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség lehet

a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím,

b) olyan elektronikus levélcím, amelynek tekintetében a címzett vállalja az információ kézhezvételének a visszaigazolását, valamint

c) a Kormány által rendeletben meghatározott típusú elérhetőség.

(3) Az együttműködő szerv köteles legalább egy a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elérhetőség, és ezenfelül jogosult egy vagy több biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség, valamint e címek alkalmazására vonatkozó rendelkezések közzétételére, feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében is biztosítja a jelen alcím szerinti követelmények teljesítését.

(4) Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre kézbesített küldeményeket. Az együttműködő szerv köteles ugyanezen határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés szerint közzétett elektronikus levélcímre kézbesített küldemény kézhezvételét.

(5) Az együttműködő szerv az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségének megváltozását a változást megelőzően köteles közzétenni.

37. A kapcsolattartás módja

58. § (1) Az együttműködő szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása csak az e törvényben meghatározott olyan módon történhet, amelynek során az együttműködő szervek biztosítják a küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát (a továbbiakban: biztonságos elektronikus kapcsolattartás).

(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartás történhet

a) a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján, vagy

b) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás igénybevételével.

(3) A küldemény kézbesítettnek minősül

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elküldést követő munkanapon,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a sikeres iratátadás szolgáltató által igazolt időpontjában.

(4) Az elektronikus kapcsolattartást kezdeményező együttműködő szerv a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek közül az együttműködő szerv által közzétett további információk figyelembevételével választja ki az elektronikus kapcsolattartásba bevonni kívánt másik szerv elérhetőségét.

(5) Biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak minősül az automatikus információátadás is, ha az átadott információ utólagos megállapíthatósága - a változtatások rögzítésével vagy más módon - biztosított.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az információ az információátadási szabályzatban vagy megállapodásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.

59. § (1) Ha a kézbesítéshez jogszabály nem fűz jogkövetkezményt, valamint tájékoztatás céljából az együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak nem minősülő módon is tarthatják elektronikus úton egymással a kapcsolatot.

(2) Az együttműködés kialakítása, valamint belső folyamatai biztosítása érdekében az együttműködő szerv a Második Rész szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(3) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti együttműködés során szükség szerint a csak papír alapon rendelkezésre álló iratról e törvény szabályai szerinti hiteles elektronikus másolatot készít vagy - az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével - készíttet.

XII. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

38. Információforrások

60. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ a (3) bekezdés szerinti elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus információátadás útján szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.

(3) Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha

a) közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett, vagy

c) jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(4) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll

a) a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben,

b) ha az információ az információforrások regisztere alapján együttműködő szervnél keletkezik, vagy

c) ha arról az ügyfél vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(5) Törvény kizáró rendelkezése hiányában, ha az együttműködő szervnek a rendelkezésére álló információ helyessége vagy fennállása tekintetében kétsége merül fel, az információt az elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(6) Jogszabály meghatározhatja azt a feltételt, amelynek fennállása esetén, vagy azt az időtartamot, amelynek az adat felvételétől vagy irat keletkezésétől számított eltelte esetén az együttműködő szervnél rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállásának a hiányát vélelmezni kell.

61. § (1) Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha

a) azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy

b) az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem együttműködő szervtől szerezte be.

(3) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek tudomása van arról, hogy az információ valamely másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, ha

a) az információt jogszabályi rendelkezés alapján vagy az információforrások regisztere szerint a másodlagos információforrás a (2) bekezdés szerint szerezte be, vagy

b) arról az ügyfél az ügyben eljáró együttműködő szervet, az információ és a másodlagos információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(4) Az együttműködő szerv az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információt az e §-ban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén akkor is beszerezheti másodlagos információforrásból, ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(5) A másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt átadó együttműködő szerv az információ átadása során az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja

a) a (4) bekezdésben foglalt kivétellel arról, hogy azt mikor és mely információforrásból szerezte be, valamint

b) minden egyéb, az információ fennállása, helyessége vagy felhasználhatósága megítélését befolyásoló általa ismert körülményről.

62. § (1) A 61. § (2) bekezdés a) pontja szerinti információval rendelkező együttműködő szerv az információnak az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információval való egyezőségét - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak felhasználása vagy továbbítása előtt ellenőrzi, kivéve ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(2) Az elsődleges és másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt az együttműködő szerv az erre irányuló elektronikus úton előterjesztett információátadás iránti megkeresés beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton továbbítja, vagy ha az információ továbbításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, azt megtagadja, és erről a kezdeményező együttműködő szervet az indokok megjelölésével tájékoztatja.

(3) Ha az információ továbbítását igénylő együttműködő szerv az információ továbbításának a (2) bekezdés szerinti megtagadásával nem ért egyet, az együttműködő szervek kötelesek egymással 3 napon belül egyeztetni.

63. § (1) Ha az elsődleges vagy másodlagos információforrásból rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállása vagy helyessége tekintetében kétsége merül fel, az együttműködő szerv erről az információforrás együttműködő szervet haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő munkanapon értesíti, amely köteles ezt saját eljárásában felülvizsgálni, és ennek eredményéről az együttműködő szervet tájékoztatni.

(2) Az elsődleges információforrás az információ megváltozása esetén információátadást kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásába vette át.

(3) Az információforrás együttműködő szerv az információátadási szabályzat vagy megállapodás alapján a (2) bekezdésen túl is nyújthat olyan szolgáltatást, hogy az adat megváltozása vagy az iratban foglaltak fennállását vagy helyességét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén erről az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja.

39. Az információk továbbításának formái

64. § (1) Az együttműködő szervek a 38. alcím szerinti információt elektronikus úton

a) egyszerű információátadással vagy

b) automatikus információátadás útján

továbbítják.

(2) A kormányrendeletben meghatározott együttműködő szerv a kormányrendeletben meghatározott információk automatikus információátadással történő továbbítását biztosító automatikus információátadási felületet hoz létre és bocsát az együttműködő szervek rendelkezésére.

(3) Személyes adatnak nem minősülő adat vagy ilyen adatot nem tartalmazó irat automatikus információátadás útján történő továbbítására az együttműködő szerv jogszabályi rendelkezés hiányában is létrehozhat, és az együttműködő szervek rendelkezésére bocsáthat automatikus információátadási felületet, és meghatározhatja igénybevételének feltételeit.

(4) Az együttműködő szerv az információt, ha az átadására alkalmas automatikus információátadási felület a rendelkezésére áll, ennek az igénybevételével veszi át.

(5) Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használó együttműködő szervek közötti, személyes adatok továbbításával járó információátadás, ha annak a törvényi feltételei fennállnak, az összerendelési nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható.

40. Információátadási szabályzat és megállapodás

65. § (1) Az együttműködő szerv információátadási szabályzatot fogad el, és azt az információátadási szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi, valamint megküldi elektronikus úton a Felügyeletnek.

(2) Az információátadási szabályzatban meg kell határozni

a) az együttműködő szervnél mint elsődleges és másodlagos információforrásnál rendelkezésre álló, (3) bekezdés szerinti információk körét,

b) az együttműködő szerv által működtetett automatikus információátadási felület adatait, és azt, hogy az információátadási felület alkalmazásával mely információk átadására, továbbá milyen feltételek mellett kerülhet sor,

c) a 38. alcím szerinti információk 39. alcím szerinti elektronikus úton történő továbbításának a feltételeit, valamint

d) a Kormány által rendeletben meghatározott további kötelező tartalmi elemeket.

(3) Az információátadási szabályzat legalább az alábbi információkra terjed ki:

a) az együttműködő szerv által közhitelesen nyilvántartott adatokra,

b) az együttműködő szerv által az ügy érdemében meghozott döntésekre,

c) a közigazgatási hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalásokra,

d) azon szerződésekre, amelyek tekintetében jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő,

e) a Kormány által rendeletben meghatározott további információkra.

(4) Az együttműködő szerv az információátadásra vonatkozó megkereséssel a közzétett információátadási szabályzatban foglaltakat elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(5) Az együttműködő szervek indokolt esetben az információátadási szabályzattól - a Felügyeletnek az információátadási megállapodás hatálybalépését megelőzően elektronikus úton bejelentett - információátadási megállapodásban eltérhetnek.

66. § (1) Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot a módosítására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül módosítja.

(2) Az információátadási szabályzat módosítását és megszűnésének a tényét az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal teszi közzé és küldi meg a Felügyeletnek.

(3) Az információátadási megállapodás módosítását, illetve megszűnését az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését, illetve a megállapodás megszűnését megelőzően jelenti be a Felügyeletnek.

(4) Az információátadási szabályzat, valamint módosítása legkorábban a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

67. § (1) Azonos hatáskörű területi államigazgatási szervek tekintetében az irányító államigazgatási szerv, területi kamarák tekintetében az országos kamara, e szervekre kiterjedő hatállyal egységes információátadási szabályzatot fogadhat el.

(2) Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek - indokolt esetben - saját információátadási szabályzatot fogadhatnak el és információátadási megállapodást köthetnek, amelyben az egységes információátadási szabályzattól eltérhetnek.

(3) Az egységes információátadási szabályzatot és módosítását a hatálybalépése előtt legalább 30 nappal kell közzétenni és bejelenteni a Felügyeletnek.

(4) Az egységes információátadási szabályzat legkorábban a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az egységes információátadási szabályzatra az információátadási szabályzatra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

41. Az információforrások regisztere

68. § (1) A Felügyelet nyilvántartást vezet az együttműködő szerveknél rendelkezésre álló információk köréről, valamint az együttműködő szervek által működtetett automatikus információelérési felületekről (a továbbiakban: információforrások regisztere).

(2) A Felügyelet az információforrások regiszterét hivatalból, az információátadási szabályzatok, megállapodások, valamint ezek módosításai alapján vezeti.

(3) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy az információátadási szabályzat vagy megállapodás nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, az együttműködő szervet vagy szerveket határozatban kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

(4) Az információforrások regisztere nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés vagy költségtérítés nélkül megismerhető.

(5) Az információforrások regisztere részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

42. Adat- és iratmegnevezések jegyzéke

69. § (1) A Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet az informatikai együttműködés biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró információk köréről, valamint azok megnevezéséről (a továbbiakban: adat- és iratmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket, azok értelmezését, az adatok és iratok kezeléséhez szükséges információkat.

(2) Az információátadási szabályzat tartalmazza az együttműködő szerv által az információátadási szolgáltatás keretében átvehető adatoknak az adat- és iratmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését is.

(3) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés és költségtérítés nélkül megismerhető.

(4) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

XIII. FEJEZET

SAJÁTOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

43. Döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés

70. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv döntése szükséges, és a döntés hivatalból vagy az együttműködő szerv által kezdeményezhető eljárásban meghozható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a döntéshozatalra jogosult szervnél elektronikus úton kezdeményezi a döntés meghozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalára jogosult együttműködő szerv a döntést a kezdeményező együttműködő szervvel elektronikus úton közli.

71. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv általa beszerezhető nyilatkozata szükséges, ezen együttműködő szervet elektronikus úton hívja fel nyilatkozattételre.

(2) Az együttműködő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát - ha jogszabály a nyilatkozat megtételére eltérő határidőt nem állapít meg - 8 napon belül elektronikus úton adja meg.

44. A címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képessége

72. § (1) Az együttműködő szervek által vezetett, címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál.

(2) A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások együttműködési képességét elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában információátadási szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó, együttműködő szervek által vezetett nyilvántartások számára.

(3) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.

73. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv - annak érdekében, hogy a címregiszterbe kizárólag az erre jogszabály alapján jogosult személyek, kizárólag a jogszabályban foglaltak megtartása mellett tehessenek bejegyzést - nyilvántartást vezet azon személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.

(2) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,

b) a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,

c) a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint

d) a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(3) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás adatai kizárólag hozzáférési jogosultság, valamint a jogszabályi rendelkezéseknek hozzáférésre jogosult általi betartása ellenőrzése céljából ismerhető meg.

(4) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.

(5) Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a központi címregiszter működtetéséért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést meghozza és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul értesíti.

(6) A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők meg.

XIV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN HASZNÁLT SZABÁLYOZOTT ÉS KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

74. § (1) Az együttműködés elősegítése érdekében az együttműködő szerv az együttműködés során, valamint a belső elektronikus ügymenete során a VI. és VII. Fejezetben, valamint e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott szabályokat értelemszerűen, az adatkezelésére vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni.

(3) A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:

a) központi érkeztetési rendszer, amely biztosítja az iratkezelés egyes fázisainak központi szolgáltatás útján történő elvégzését,

b) elektronikus dokumentumtárolás szolgáltatás, amely biztosítja a szolgáltatás keretében tárolt elektronikus dokumentum hitelességének megőrzését, tartós olvashatóságát és értelmezhetőségét,

c) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás, amely biztosítja az együttműködő szervek között elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott irat vagy irategyüttes dokumentált átadását.

(4) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét az együttműködés során is kötelezővé teheti.

(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i) pontja szerinti jogalanyoknak ingyenesen biztosítja.

XV. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KOORDINÁCIÓJA ÉS FELÜGYELETE

45. Az együttműködés felügyelete

75. § (1) A Felügyelet e Részben foglalt feladat- és hatáskörében

a) vezeti az információforrások regiszterét,

b) fogadja az információátadási szabályzat és információátadási megállapodás bejelentését,

c) vezeti az adat- és iratmegnevezések jegyzékét,

d) műszaki irányelvet fogad el, valamint

e) ellátja az együttműködő szervek e törvényben szabályozott tevékenységeinek felügyeletét, a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése kivételével.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladat- és hatáskörében

a) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek,

b) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett információátadási szabályzatokat és megállapodásokat,

c) a hozzá benyújtott információátadási szabályzatokkal szemben kifogással élhet,

d) megvizsgálja az együttműködő szervekkel szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy felé,

e) az együttműködő szervek számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz meg,

f) a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet készít.

(3) Az együttműködő szerv a Felügyelet felhívására köteles közölni az információforrások regisztere naprakész vezetéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti feladatainak végrehajtásába - az információbiztonságot érintő kérdések tekintetében - bevonja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

46. Felügyeleti vizsgálat

76. § (1) Az információátadási szabályzat, az információátadási megállapodás, illetve az abban foglaltak megváltozásának bejelentése alapján a Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálja, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben, a kapcsolódó jogszabályokban, az információátadási szabályzatban és az információátadási megállapodásban foglaltaknak.

(2) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az információátadási megállapodásokat, azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja.

(3) A Felügyelet összeveti az információátadási szabályzatot a 78. § (1) bekezdése szerinti műszaki irányelvekben és az e törvény szerinti együttműködésre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakkal.

(4) A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi, valamint kormányrendeletben meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül,

b) a felügyeleti jelentésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat.

(5) Ha a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

(6) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.

47. Az együttműködés koordinációja

77. § (1) A Felügyelet az együttműködő szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az e törvény szerinti együttműködés kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.

(2) A koordinációs eljárás során a Felügyelet:

a) szakmai segítséget nyújt az együttműködés kialakításában, módosításában,

b) konzultációt folytat le az együttműködő szervek részvételével,

c) javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.

48. Műszaki irányelvek

78. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott kérdések tekintetében ajánlásként műszaki irányelvet fogad el, valamint bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon tesz közzé

a) az informatikai együttműködés elősegítésére, hatékonyságának, biztonságának javítására,

b) az információátadási szolgáltatás módjára, valamint

c) az információátadási szabályzat kialakítására

vonatkozóan.

(2) A Felügyelet az általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat és koordinációs eljárás alapján szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja az általa kiadott műszaki irányelveket és szükség esetén módosítja azokat vagy új műszaki irányelveket fogad el.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

79. § (1) Az e részben foglalt szabályokat

a) az eIDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra,

b) az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre

kell alkalmazni.

(2) Az e részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.

XVI. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

49. A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdése

80. § (1) A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(3) A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott iratokat köteles csatolni.

(4) A bizalmi felügyelet a bejelentés alapján a bizalmi szolgáltatót és a szolgáltatást nyilvántartásba veszi.

(5) A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában változás történik.

(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.

50. A szolgáltatási szerződés és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos követelmények

81. § (1) A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel szolgáltatási szerződést köt.

(2) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az eIDAS Rendeletben meghatározottakon túl az igénybe vevőt tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(3) A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi számára az e rendeletben meghatározott adatokat és dokumentumokat.

(4) Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.

(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint) nyújtsa.

(7) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón a bizalmi szolgáltatás ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a szolgáltatási szabályzatot.

51. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványokkal kapcsolatos ellenőrzés

82. § (1) A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és - ha van ilyen - közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány (domain) fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP-cím fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az eIDAS Rendelet hivatkozott bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)-(8) bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott módokon és a (3)-(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti úti okmány alapján ellenőrzi.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el, amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (3) bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.

(7) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (4) vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy (5) bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét (hitelességét), valamint az abban használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány alany részére kibocsátja-e.

(8) Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles nyilvántartás nincsen, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre az (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(9) Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.

52. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos általános kötelezettségek

83. § Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti jogosultságot is igazol,

a) a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,

b) a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,

c) a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a tanúsítványban.

84. § (1) A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat - beleértve az azok előállításával összefüggőket is - és az ahhoz kapcsolódó személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított tíz évig megőrzi. Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tízéves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma megállapítható.

(2) A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is teljesítheti.

(3) A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.

85. § (1) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót

a) a következő adatok változásáról: az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett egyéb adatok;

b) a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, a külön jogszabályban, szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;

c) a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.

(2) A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 82. § szerint igazolt igénybe vevő személy kérheti a tanúsítvány visszavonását vagy, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány felfüggesztését.

53. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

86. § (1) A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét érintő felfüggesztés lehetőségét.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, felfüggeszti a tanúsítvány érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdése szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli.

87. § (1) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;

c) tudomást szerez róla, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli;

e) az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.

(2) A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza egy tanúsítványt a visszavonás közzétételét megelőző időre.

(3) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.

(4) Az eIDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont tanúsítvány is a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.

XVII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

88. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést hatvan nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt (bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő) igénybe vevőket.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a 84. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(4) Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább húsz nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott és még vissza nem vont tanúsítványokat visszavonni.

(6) A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot (beleértve a személyes adatokat is) átadni.

89. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató a 88. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató e költségeket ezen határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított pénzügyi biztosítékot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.

(3) Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróságtól a felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 88. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.

(5) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi szolgáltatást.

XVIII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

90. § (1) A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből - az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatok tekintetében - az adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybe vevőt nem tájékoztathatja.

(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételekhez, így különösen az adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.

(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során - az érintettség igazolása esetén - az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.

(4) Ha a tanúsítványban az igénybe vevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban szereplő igénybe vevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett igénybe vevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybe vevő által képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.

XIX. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE ÉS A BIZALMI LISTA KÖZZÉTÉTELE

54. A bizalmi felügyelet kijelölése, feladatai és hatásköre

91. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(2) Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet gondoskodik.

92. § (1) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl

a) vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;

b) figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;

c) a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat, és a lenyomat kapcsán az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeket is teljesíti.

93. § (1) A bizalmi felügyelet eljárásaira - mint a termékek és szolgáltatások forgalmazására, értékesítésére, valamint ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével és piacszabályozással kapcsolatos eljárásokra - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje két hónap.

(3) Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el, határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.

(4) A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet bevételét képezi.

(5) A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 95. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt bírságot alkalmazhatja.

(6) A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját - az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással egyidejűleg - tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5) bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.

(7) A bizalmi felügyelet a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző bizalmi szolgáltatók által szolgáltatott adatokat.

(8) A bizalmi felügyelet az (5)-(7) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat nem használhatja fel a bizalmi szolgáltató elleni eljárás lefolytatására. Erről a bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatót az adatszolgáltatásra kötelezéssel, illetve felhívással egy időben tájékoztatni köteles.

(9) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(10) A bizalmi felügyelet a (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.

55. A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások

94. § (1) Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet

a) a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;

b) a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökről;

c) a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;

d) az 88. § és 89. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és

e) a 84. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.

(2) A bizalmi szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó hatósági nyilvántartás és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások - azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

56. A bizalmi szolgáltatók ellenőrzése, a bizalmi felügyelet által kiszabható intézkedések

95. § (1) A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő harminc napon belül felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.

(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

b) megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;

c) ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

d) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

e) bírságot szabhat ki;

f) a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

g) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.

(4) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt intézkedéseket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.

(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntés során mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy tett-e korábban intézkedést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók.

(6) A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.

(7) A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti intézkedés esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.

(8) A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához használt eszköz nem biztonságos.

(9) Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi szolgáltató a 88. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 89. §-ban foglaltak szerint jár el.

57. A bizalmi felügyelet által kiszabható bírság mértéke

96. § (1) A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.

(2) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.

(3) Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl. Ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a bűncselekmény jogerős megállapítását követő egy éven belül kiszabható.

(4) A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor mérlegeli

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,

b) a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),

c) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetőleg annak szándékát,

d) a kötelezettségek megszegésének ismétlődését, illetve gyakoriságát.

(5) A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha

a) a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,

b) a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy erre jogosult volna,

c) nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem gondoskodik.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 500 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.

(7) Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet.

XX. FEJEZET

AZ EGYES BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

58. Az elektronikus aláírással és bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

97. § (1) Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző, vagy az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás vagy a bélyegző, vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.

(2) A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.

(3) A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.

(4) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy azt elvesztette.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

98. § A 96. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez szükséges intézkedéseket.

99. § (1) A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.

(2) Ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.

59. Az archiválási szolgáltatással kapcsolatos különös rendelkezések

100. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK

101. § (1) Ha a 101-103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában meghatározott szervek

a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint

b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására

az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14-15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.

102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.

(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.

(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,

b) a létesítő okiratban meghatározott személy,

c) a jogi személy képviseletére jogosult személy

záradékolhat.

(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.

(5) Természetes személy esetén a záradéknak - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.

(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.

103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.

(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.

(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.

(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány

a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy

b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és

ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint

bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását

egyidejűleg tartalmazza.

(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

104. § (1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.

(3) Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a kijelölt szerv azok beérkezését követő nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását.

(4) A bejelentő állami szervnek az informatikai fejlesztést a kijelölt szerv álláspontjának figyelembevételével kell megvalósítania.

(5) A bejelentés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a kijelölt szerv az álláspontjának kialakítása során együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Felhatalmazó rendelkezések

105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,

b) azon ügytípusok körét, amelyek tekintetében az azokat biztosító jogalany e törvény alkalmazását önkéntesen vállalhatja,

c) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével, valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,

d) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,

e) az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,

f) az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,

g) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,

h) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,

i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,

j) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,

k) a Felügyelet eljárásának részletes szabályait,

l) a 14. § (7) bekezdése szerinti jogalanyok körét,

m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a Felügyeletet,

b) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,

c) a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,

d) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit,

e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatások rendelkezésre állására és annak igazolására vonatkozó szabályokat,

b) az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségei teljesítésére szolgáló közzétételi felületre vonatkozó szabályokat,

c) az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

e) az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó követelményeket,

f) az információátadási szabályzat részletes tartalmi követelményeit, valamint az információátadási szabályzatban szabályozandó információk körét,

g) az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentésére vonatkozó szabályokat,

h) az információforrások regisztere adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

i) az adat- és iratmegnevezések jegyzéke adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,

k) az e törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét,

l) a 104. § (1) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait,

m) a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint

n) a koordinációs eljárás részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az

a) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségek,

b) elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információk

e törvényben nem szabályozott típusait, körét rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,

b) a Harmadik Rész szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szerveket, valamint

c) a 104. § (1) bekezdése szerinti szervet.

(6) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat érintő változások bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

106. § Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy

a) a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,

b) a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket,

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét

rendeletben állapítsa meg.

61. Hatályba léptető rendelkezések

107. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)-(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)-d) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.

(3) A Negyedik Rész, a 104. §, a 105. § (1) bekezdés g) pontja, a 105. § (3) bekezdés l) pontja, a 105. § (5) bekezdés c) pontja, a 106. §, a 113. § (1)-(6) bekezdése, a 118. §, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 121. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Második és Harmadik Rész, a 105. § (1) bekezdés a)-f) pontja, h) pontja és j)-l) pontja, a 105. § (2) bekezdés a)-d) pontja, a 105. § (3) bekezdés a)-k), m) és n) pontja, a 105. § (4) bekezdése, a 105. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 105. § (6) bekezdése, a 108. § (1)-(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése, valamint a 121. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

62. Átmeneti rendelkezések

108. § (1) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az e törvényben meghatározottak szerint biztosítani.

(2) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását.

(3) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. június 30-ig ütemtervet készítenek és küldenek a Felügyelet számára az (1) bekezdésből fakadó feladataik teljesítésére vonatkozóan.

(4) Az elektronikus ügyintézést 2017. január 1-jén már biztosító, az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. április 30-ig az e-közigazgatásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott adatokat elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon a Felügyelet számára bejelentik.

(5) A 9. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a gazdálkodó szervezet ügyfél vagy jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 2018. január 1. napjától köteles eleget tenni.

(6) A 14. § (1) bekezdés szerinti kötelezettséget a Második Rész hatálybalépésekor már létező gazdálkodó szervezet 2017. augusztus 30-ig köteles teljesíteni.

(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.

(8) 2016. december 31-ig a 101. § (2) bekezdése szerinti irat és jognyilatkozat kézbesítésére a (9)-(16) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A biztonságos kézbesítési szolgáltatási címre vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőségre (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatalos elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény a címzett által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(10) Hivatalos elérhetőségnek olyan elérhetőség minősül, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott címzett elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és

e) a (9) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(11) A 101. § (1) bekezdése b) pontja szerinti fél (a továbbiakban e § alkalmazásában: fél) ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a (9) és (10) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Ha az eljárást a fél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (11) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét a fél általa ismert, a (9) és (10) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér - a fél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti a felet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(13) Ha a fél a (11) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha a fél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti a fél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a (9) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(14) A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

(15) Ha a fél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatás jellegű kapcsolatot tartani a féllel. Ha a fél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a féllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag a fél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(16) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a félnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.

109. § (1) Az együttműködő szervek 2018. január 1-től kötelesek az e törvény szerinti informatikai együttműködésre.

(2) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést - az információátadási szabályzat Felügyeletnek való megküldésével és közzétételével - 2018. január 1. előtt is vállalhatja.

(3) Az együttműködő szervek az információátadási szabályzataikat 2017. július 1-ig kötelesek előkészíteni és a Felügyeletnek véleményezés céljából megküldeni.

110. § Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik e törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. § és 16/N. § szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.

63. Az Európai Unió jogának való megfelelés

111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

64. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

113. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.”

(2) A Pp. 195. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti okiratéval.”

(3) A Pp. 196. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a 196. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll)

e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást, minősített elektronikus bélyegzőt helyezett el;

g) olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”

(4) A Pp. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”

(5) A Pp. 197. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.”

(6) A Pp. 197. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetében, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.”

(7) A Pp. 197. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított és a szolgáltató által a kiállító személyéhez rendelet elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell.”

(8) A Pp. 394/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”

114. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;”

(2) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”

(3) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.”

(4) Az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A tároló elem tartalmazza:)

d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,

e) a polgár adóazonosító jelét,”

(5) Az Nytv. 29. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve az adóazonosító jelét, abban az esetben a polgár kérelmére

a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét

a tároló elemen elhelyezi.”

(6) Az Nytv. 29/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató az Eat. szerinti elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatást nyújt.”

(7) Az Nytv. 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.”

(8) Az Nytv. 29/J. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.”

(9) Az Nytv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány - amennyiben a polgár kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik - a tároló elem biztonságos aláírás-létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.”

(10) Az Nytv.

a) 4. § (2b) bekezdésében az „A 29/I. § hatálya” szövegrész helyébe az „A 29/J. § hatálya” szöveg,

b) 29/A. § (2) bekezdésében a „- ha törvény eltérően rendelkezik -”szövegrész helyébe a „- ha törvény eltérően nem rendelkezik -” szöveg,

c) 29/C. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,

d) 29/J. § (11) bekezdésében a „(8)-(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8)-(10a) bekezdés” szöveg,

e) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szöveg

lép.

115. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”

(2) A Be.

a) 69/B. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,

b) 70. § (1) bekezdés f) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe „a Ket.” szöveg

lép.

116. § (1) Az Eat. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy, szervezet kérheti a tanúsítvány visszavonását, illetve ha a hitelesítésszolgáltató ennek lehetőségét biztosítja, a tanúsítvány felfüggesztését.”

(2) Az Eat. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a hitelesítésszolgáltató a szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány érvényességét felfüggeszti és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) az aláíró, illetve a képviselt személy (szervezet) kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy az aláírás-létrehozó adat nem az aláíró kizárólagos birtokában van;

d) a Hatóság jogerős és végrehajtható határozatában így rendelkezik.”

117. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a 168/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás

168/C. § (1) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.

(2) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybe vevője kérelme esetén díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, valamennyi a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.

(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a (4)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.

(5) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza:

a) az érintett természetes személyazonosító adatai,

b) az érintett állampolgársága,

c) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - amennyiben az érintett tárhelyet igényel - az érintett elektronikus levelezési címe,

d) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,

e) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok,

f) az érintett egyedi azonosító száma.

(6) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő

a) adatok ellenőrzéséhez,

b) adatok beszerzéséhez

olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.

(7) Az (1) bekezdésben megjelölt azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 168/A. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.

(8) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig tárolja.

(9) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a 168/A. § (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.

168/D. § (1) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás olyan Kormány által nyújtandó azonosítási szolgáltatás, amelyre a 168. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.

(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a 168/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni.

(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik.”

(2) A Ket. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 171/B. §-sal egészül ki:

„171/B. § (1) 2016. január 1-jétől a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás tekintetében tartalmazza az igénybe vevők e törvényben meghatározott adatait.

(2) Az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását az azt kezelő szerv 2016. január 1-jét követően tovább vezeti, és az ügyfélkapuval, illetve részleges kódú telefonos azonosítással rendelkező személyek adatait annak technikai feltételei megvalósulásakor, de legkésőbb 2016. december 31-éig átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervnek.”

(3) A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

g) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet.”

118. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdésében a „szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter” szövegrész helyébe a „ szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője” szöveg lép.

119. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„33. létfontosságú információs rendszerelem: az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelemek azon elektronikus információs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása vagy megsemmisülése az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemeket vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen csökkentené;”

(2) Az Ibtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

c) az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek”

(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)

(3) Az Ibtv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti állami és önkormányzati szervek kivételével, az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a hivatásos katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül működő, a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

(4) Az Ibtv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A szervezet vezetője az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, kivételes esetben a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztályt is megállapíthat az elektronikus információs rendszerre vonatkozóan.”

(5) Az Ibtv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztály is megállapítható.”

(6) Az Ibtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek szervezetei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az adott szervezetre irányadó besorolási szintnél magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb szintű besorolás is megállapítható.”

(7) Az Ibtv. 18. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát)

b) a 2. § (1) bekezdése szerinti állami és önkormányzati szervek európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemei elektronikus információs rendszerei, valamint

c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, nemzetbiztonsági védelem alá eső állami és önkormányzati szervek”

[vonatkozásában - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kormány rendeletében meghatározott állami szerv végzi el.]

(8) Az Ibtv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát az (5) bekezdés szerinti állami szerv végzi el, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus információs rendszereken kívüli, európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében nincs a sérülékenységvizsgálat, illetve a biztonságiesemény-vizsgálat elvégzésére a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság.”

(9) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

c) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének rendjét”

(rendeletben határozza meg.)

(10) Az Ibtv.

a) 18. § (3) bekezdés b) pontjában, (4), (6) és (9) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

b) 24. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társasággal” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezettel” szöveg

lép.

120. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 13. § (4) bekezdésében az „A kártyakibocsátót” szövegrész helyébe az „Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátót” szöveg lép.

121. § (1) Hatályát veszti

a) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény;

b) az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény.

(2) Hatályát veszti

a) a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet;

b) az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet.

(3) Hatályát veszti

a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet;

b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet;

c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással összefüggő nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról szóló 4/2006. (IV. 19.) IHM rendelet.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!