1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
2. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. § (2) bekezdése.
3. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34/A. §-a.
4. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést köt. A kivitelezési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező kivitelezési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött kivitelezési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező - a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, 2015. november 1-jét követően megindított építési beruházásokra irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével - a kivitelezési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.”
(2) Az Étv. 59. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az 58. § szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
5. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„i) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,”
6. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke minden év június 30-ig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.”
7. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/B. § (1) Ha az
a) 1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, valamint
b) 1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggő
tevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban a rezsióradíj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint indokolást kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a Kormány rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékénél.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe.”
8. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § nem alkalmazható)
„c) a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az ajánlattevővel, az alvállalkozóval vagy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel szembeni kizáró okok hiányának, valamint a minőségbiztosítási szabványoknak és a környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelés igazolására,”
(2) A Szolg. tv. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
9. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gazdálkodó szervezet)
„b) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó”
(beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.)
10. § Az Nvt. 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„a) I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,”
(sarkalatosnak minősül.)
11. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltató és a postai közreműködő között létrejött szerződés abban az esetben minősül a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatási koncessziós szerződésnek, amennyiben a postai közreműködő e tevékenységét oly módon végzi, hogy az ezzel kapcsolatos gazdasági kockázatot maga viseli. A postai közreműködő különösen abban az esetben viseli maga a gazdasági kockázatot, ha az általa végzett tevékenység ellenszolgáltatásaként nem átalánydíjra, hanem az elvégzett tevékenységgel arányos díjra jogosult, továbbá az általa végzett tevékenységgel okozott kárért az egyetemes postai szolgáltató irányában felelősséggel tartozik.”
12. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésére irányuló eljárásban.”
(2) A TSZSZ tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos ügyekben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanács azon tagjai járhatnak el, akik tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatták, és az ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.”
13. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 1. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[(5) E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki]
„m) a közbeszerzési tárgyú képzésekre, így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység végzéséhez, illetve az akkreditáció megszerzéséhez szükséges képzésekre.”
(2) A Felnőttképzési tv. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
(3) A Felnőttképzési tv. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
(4) A Felnőttképzési tv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
14. § (1) Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Ettv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Rendelet 3. cikk (1) bekezdése alkalmazásában Magyarország tekintetében európai területi társulásban tagként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése szerinti, jogi személyiséggel rendelkező szervezet vehet részt.”
(2) Az Ettv. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jóváhagyás a Rendelet 4. cikk (3) bekezdésében szabályozott eseteken túl akkor tagadható meg, ha]
„a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kérelmező - ide nem értve az államot és a jelen bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kérelmezőt - nem rendelkezik felettes szervi hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,”
15. § Hatályát veszti a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 17. § a) pontja.
16. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg lép.
17. § A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása esetén
a) az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és
b) az ajánlatok értékelési szempontja a legalacsonyabb ár vagy legalacsonyabb költség is lehet.”
18. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.”
(2) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
„a) a külön törvényben - annak hatálybalépéséig e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben - meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben - annak hatálybalépéséig e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben - meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott, illetve a külön törvény hatályba lépéséig a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a Kormány egyedi döntésének megfelelően az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet sajátos szabályai alkalmazandók;”
(3) A Kbt. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,
a) ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [56. § (2) bekezdés] teljesíteni, vagy
b) ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja.”
(4) A Kbt. 148. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni]
„e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [43. § (1) bekezdés f) pont] Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való közzétételétől számított harmincadik napot.”
(5) A Kbt. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közbeszerzésekért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott központi ellenőrzéssel összefüggésben eljárási bírsággal sújthatja azt az ellenőrzéssel érintett szervezetet, amely a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti vagy a határidőket elmulasztja.”
(6) A Kbt. 197. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra.”
(7) A Kbt. 197. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a 198. § (1) bekezdés 20-21. pontja szerinti Korm. rendeletek által szabályozott beszerzési eljárásokban a jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A jogorvoslati eljárás során e törvény Hatodik Része szerint kell eljárni, azzal, hogy a jogorvoslati kérelem és a döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem tehető közzé, és a Közbeszerzési Döntőbizottság csak zárt tárgyalást tarthat.”
(8) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„14. az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási koncessziói módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezését, a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a központi ellenőrzéssel összefüggésben a közbeszerzésekért felelős miniszter által kiszabható bírságot és - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - annak mértékét. Az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység keretében a Kormány jogpolitikai céljainak érvényesítése érdekében a közbeszerzésre, illetve annak feltételeire vonatkozó tartalmi követelmények is előírhatóak;”
(9) A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 20-22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„20. a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;
21. a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat;
22. a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatálybalépéséig a hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat.”
(10) A Kbt. 198. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„c) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tevékenységére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásba vételét megelőző előzetes regisztrációjára, az előzetes regisztráció feltételeire és folyamatára, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az előzetes regisztráció díjára és beszedésére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, a névjegyzékbe vétel feltételeire, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testületére valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat;”
19. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
20. § A 10. § (1)-(3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
