Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a védelmi és biztonsági célú beszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a kis- és középvállalkozások védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának céljával – összhangban az Európai Unió védelmi és biztonsági célú beszerzések terén megalkotott irányelvével – a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény szabályozza a védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait.
(2) E törvény alkalmazásában beszerzési eljárás alatt a védelmi és a biztonsági beszerzési eljárásokat is érteni kell.
(3) A védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek lefolytatni.
2. § (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
(3) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a beszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani.
(4) A beszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is.
(5) A beszerzés során a honvédelem és a nemzetbiztonság, valamint a minősített adat védelmének szempontjait is figyelembe kell venni.
(6) A beszerzések során a gazdaságosság és a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni.
(7) Az eljárási cselekmények az e törvényben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók.
(8) E törvény szabályaitól annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, továbbá a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban e törvény alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.
(9) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éves időtartamig – korlátozhatja.
(11) A (10) bekezdés alapján az ott meghatározott
a) beszerzésével összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának,
b) beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, és
c) beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának és a szerződő felek nevének megismerése nem korlátozható.
3. § E törvény alkalmazásában:
1. ajánlatkérői dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés tárgya, illetve a beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, dokumentáció, kiegészítő iratok, valamint a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái,
2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be,
3. alvállalkozó: az a közös ajánlattevőnek nem minősülő gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját és
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót,
4. árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről, amely járulékosan a beállítási és az üzembe helyezési műveletekre is kiterjed,
5. beszerzés előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése, az ajánlatkérői dokumentumok előkészítése,
6. beszerzés megkezdése: a beszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén közzétételének időpontja, a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja,
7. beszerzési szerződés: az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés,
8. cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak vizsgálata, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba,
9. CPV: közös közbeszerzési szójegyzék, amely a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-ei 2195/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelettel elfogadott, a beszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra,
10. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása,
11. életciklus: valamely termék összes egymást követő lehetséges életszakasza, amelybe beletartozik a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás,
12. előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes, átfogó vizsgálata a meghívásra alkalmas gazdasági szereplők jegyzékére való felkerülés céljából,
13. építési beruházás: olyan beszerzés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó kivitelezés vagy tervezés és kivitelezés együtt, vagy az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése,
14. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
15. európai műszaki engedély: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki,
16. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell,
17. érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban, a hirdetményben, a kiegészítő iratokban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely minősített adatot érint,
18. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet,
19. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja,
20. haditechnikai eszköz: speciálisan katonai célokra tervezett vagy átalakított, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszköz,
21. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat,
22. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz,
23. honvédelmi érdek: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § g) pontjában ekként meghatározott fogalom,
24. honvédelmi szabvány: valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás,
25. interoperabilitás: együttalkalmazhatóság, amely a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak,
26. „írásbeli” vagy „írásban”: a beszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is,
27. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés a külön jogszabályban meghatározott feltételek összességéről,
28. jegyzék: az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett listája,
29. katonai célú építési beruházás: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve e minisztérium, továbbá az e minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatalok, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is –, valamint Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott szélességű sávjában, az ott megjelölt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési beruházás, amelynek megvalósítása egészben hazai költségvetési forrásból történik,
30. keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban beszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget,
31. kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik,
32. kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot vagy annál magasabb minősítésű adatot kezel,
33. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek,
34. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed,
35. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,
b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,
c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők – döntéshozók, ügyvezetők – vagy a felügyelőbizottság – felügyeleti, ellenőrző szerv, testület – tagjainak többségét megválassza, kijelölje vagy visszahívja,
36. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták bármelyike,
37. nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés,
38. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott érdek,
39. nemzetbiztonsági kockázat: az Nbtv. 68. § (2) bekezdése szerinti körülmény,
40. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában ekként meghatározott szerv,
41. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet,
42. postai küldemény: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 35. pontjában ekként meghatározott küldemény,
43. részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló beszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be,
44. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. §-ában meghatározott műszaki vagy technikai dokumentumnak minősül,
45. szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat,
46. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési adatlapon megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e törvény szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot,
47. szolgáltatás-megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről,
48. válsághelyzet: az Alaptörvény szerinti különleges jogrend esetei, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. §-a szerinti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerinti katasztrófa és 9. pontja szerinti katasztrófaveszély, továbbá a más állam területén bekövetkező, ezen helyzeteknek megfeleltethető állapot,
49. védett foglalkoztató: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása.
4. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ajánlatkérőknek
a) az 1. mellékletben felsorolt kategóriáknak megfelelő haditechnikai eszközök beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, az 1. mellékletben felsorolt rendszerek és képességek kialakítására irányuló, a haditechnikai eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra irányuló beszerzéseire (a továbbiakban: védelmi beszerzés), azzal, hogy az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat az 1. melléklet szerinti kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával a Kormány rendeletben állapítja meg, valamint
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, így különösen a rendvédelmi, a határvédelmi, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katasztrófavédelmi, az igazságszolgáltatási, a központi pénzügyi, a büntetés-végrehajtási, a válságkezelő feladatokkal, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmével közvetlenül összefüggő azon beszerzéseire, amelyek minősített adatot keletkeztetnek, tartalmaznak vagy minősített adatkezelést tesznek szükségessé (a továbbiakban: biztonsági beszerzés).
(2) E törvény hatálya kiterjed a 2. és 3. mellékletben felsorolt azon szolgáltatások megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyek kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a 24. § szerint kell eljárni.
5. § (1) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá nem tartozó elemekből áll, a (2)–(7) bekezdés szerint kell eljárni.
(2) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény alkalmazandó.
(3) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá a 7. § (1) bekezdés 4. pontja alapján nem tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvényt – a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti felmentés rendelkezésre állása esetén – nem kell alkalmazni.
(4) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó elemekből áll, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény nem alkalmazandó.
(5) Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak és az ajánlatkérő a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott szerződés tárgyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Ha a beszerzés egyetlen szerződés megkötésével való megvalósítása objektív okból indokolt, és ezért az ajánlatkérő az egyébként objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt,
a) ha a szerződés a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, e törvényt az ott meghatározott felmentés rendelkezésre állása esetén nem kell alkalmazni,
b) ha a szerződés részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset, e törvényt kell alkalmazni, vagy
c) ha a szerződés részben e törvény hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontjának hatálya alá, e törvényt nem kell alkalmazni.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a beszerzést a Kbt. alapján valósítja meg.
(8) Az ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése sem irányulhat e törvény vagy a Kbt. alkalmazásának mellőzésére.
6. § E törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:
a) a minisztérium,
b) az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
c) a 7. § (1) bekezdés 15–17. pontja szerinti jogi személyek, és
d) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza.
7. § (1) A törvényt nem kell alkalmazni
1. Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország között kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerint lefolytatásra kerülő beszerzésre,
2. csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre,
3. valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a szervezet saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a szervezet sajátos eljárási szabályaival összhangban Magyarország folytat le,
4. az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e törvény alkalmazása alól felmentést adott,
5. a hírszerző és elhárító tevékenységek céljából lefolytatott beszerzésekre,
6. Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre,
7. a harmadik országban kiírt olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is ideeértve, amelyekre a Magyar Honvédségnek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplők bevonásával folytassák le,
8. meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vételére, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzésére,
9. az ajánlatkérő egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével, a 4. §-ban meghatározott áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésének megkötésére,
10. választottbírósági és békéltetői tevékenység beszerzésére,
11. pénzügyi szolgáltatások megrendelésére, a biztosítási szolgáltatások kivételével,
12. munkaszerződésre, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya létrehozására,
13. az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg,
14. a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású, a NATO által támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre,
15. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányított más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik,
16. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, ajánlatkérőkkel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányítottak más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, valamint
17. az ajánlatkérő másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységéből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról.
(2) Az (1) bekezdés 6. pontja szerinti esetben az ajánlatkérő tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a kutatási és fejlesztési kiadásoknak a program teljes költségéhez képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések megosztása esetén a lefolytatni tervezett beszerzések arányáról.
(3) Az (1) bekezdés 1., 4., 6., és 9. pontja szerinti esetben a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a beszerzés tárgya tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg. A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni. Ha a vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy egyedi feltételek alkalmazása nem indokolt, arról nem kell külön előterjesztést tenni.
(4) Az (1) bekezdés 15. pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a beszerzési szerződést az irányított jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés 15. pontja szerint irányított más jogi személlyel.
(5) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az irányított jogi személy tagja az állam. Ebben az esetben az (1) bekezdés 15. pontja szerinti feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany – miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv –, mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.
(6) Az (1) bekezdés 16. pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát az irányított jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, irányítást gyakorló ajánlatkérőt is. Az irányított jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek az irányítást gyakorló ajánlatkérők érdekeivel.
(7) Az (1) bekezdés 15–17. pontjában rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Ha az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani.
(8) Az (1) bekezdés 15–17. pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által irányított más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell megállapítani. Ha a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat.
8. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket.
(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.
(3) A beszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és az ajánlatkérői dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen kell rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.
(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – e törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – ha az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
9. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet – ideeértve a szervezet vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, valamint ezek közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóját is – ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
c) a Kormány tagja,
d) a Kúria elnöke,
e) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) a legfőbb ügyész,
g) az Alkotmánybíróság elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy
j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
tulajdonában, vagy az a)–j) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.
(5) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a (2)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség.
(6) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy vagy szervezet részvétele az eljárásban, akitől vagy amelytől az ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése érdekében a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a beszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
(7) Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az építmény kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy egy elvi engedélyezési, illetve engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó beszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen beszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a beszerzési eljárás előkészítésében.
(8) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból az (1)–(7) bekezdés alapján csak akkor zárható ki, ha beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a beszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon hárítsa el.
10. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy – a beszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult – képviselőt megbízni.
(3) A közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők megjelölését.
(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közösen részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.
(5) Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
(8) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevőtől vagy ajánlattevőktől megkövetelheti azt. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.
11. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a beszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, és
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.
(2) Ha az ajánlatkérő az adott beszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
12. § (1) Több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodásban érintett beszerzési eljárást egyetlen ajánlatkérő önállóan folytatja le, ez az ajánlatkérő annak minden szakaszában, az eljárást megindító felhívás közzétételétől a szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig kizárólagos felelősséggel tartozik az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért.
13. § (1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat beszerzést vagy köthet keretmegállapodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek – ha nemzetközi megállapodás az e §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza – az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni
a) az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a beszerzés megvalósítására melyik tagállam jogszabályait alkalmazzák, valamint
b) a beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a szerződés megkötésére.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított beszerzési eljárás ajánlatkérői dokumentumaiban is fel kell tüntetni.
(4) Az ajánlatkérő a beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti az Európai Unió más tagállamaival kötött megállapodás alapján központi beszerző szervnek kinevezett európai köztestületek szolgáltatásait, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat alkalmaznak a beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen törvény valamennyi rendelkezésének.
14. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, ha a szerződés teljesítésében érintett alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.
(2) A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) bekezdésben meghatározott fenntartásokra.
15. § (1) Beszerzésnek minősül a beszerzési szerződés e törvény szerinti megkötése. A beszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet.
(2) Ha a beszerzés többféle, az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a beszerzési eljárásra azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek a legmagasabb a becsült értéke az adott beszerzésben.
(3) Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a 3. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.
16. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – a 17–21. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni a becsült teljes ellenszolgáltatást, ideeértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását is. Ha az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.
(2) A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, általános forgalmi adó nélkül számított értéke.
17. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülése céljával megválasztani.
(2) Tilos a beszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.
(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés, vagy azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a beszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.
(4) Ha a beszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, a (3) bekezdéstől eltérően a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzések szabályai alkalmazhatóak olyan szerződések megkötésére, amelyek
a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében nyolcvanezer eurónál, építési beruházás esetében pedig egymillió eurónál kevesebb, és
b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át.
(5) Ha az ajánlatkérő egy beszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a beszerzés becsült értékének meghatározásakor.
18. § Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.
19. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése
a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ideértve a becsült maradványértéket is, vagy
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
20. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás-megrendelés becsült értéke olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatóak,
a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.
(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani.
21. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat
a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, vagy
b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor szükség szerint figyelembe kell venni
a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, és
b) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.
22. § (1) A védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait a Bizottság európai uniós jogi aktusban, időszakonként határozza meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(2) A védelmi beszerzések vonatkozásában e törvényt – a 23. §-ban meghatározottak figyelembevételével – értékhatárra való tekintet nélkül kell alkalmazni.
(3) A biztonsági beszerzések vonatkozásában e törvényt akkor kell alkalmazni, ha azok értéke eléri vagy meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.
(4) A Közbeszerzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat – ideértve a 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket is – minden naptári év elején közzéteszi a honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét a Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.
23. § A védelmi beszerzési eljárásokra e törvény I–V., valamint VII. Részét kell alkalmazni.
24. § (1) A 2. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelésére e törvényt kell alkalmazni.
(2) A 3. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelése esetében kizárólag a 32. §-t, a 36. §-t és a 64. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatás, amely a 2. és 3. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 2. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
25. § A biztonsági beszerzési eljárásokra a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályokat a VI. részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
26. § (1) Az ajánlatkérő valamennyi beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.
(2) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot jogszabályban meghatározott ideig, de legalább a beszerzési eljárás lezárásától, illetve ha annak alapján szerződéskötésre került sor, a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.
(3) Az ajánlatkérő köteles a jogorvoslati szerv, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.
27. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik.
(2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek:
a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján,
b) faxon, vagy
c) elektronikus úton.
(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, ez azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel nem követelhető meg a részvételre jelentkezőktől, illetve az ajánlattevőktől.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt formában.
(5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.
28. § (1) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell
a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, és
b) azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után ismerheti meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát.
(2) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges tudnivalókat az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani vagy számukra elérhetővé kell tenni,
b) az elektronikus ajánlatokat az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és
c) a gazdasági szereplőknek az ajánlat és részvételi jelentkezés benyújtásakor az ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk az ajánlatkérő által előírt dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, ha azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, vagy a részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejártáig.
(3) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek,
b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható,
c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz,
d) ha a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható,
e) a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges,
f) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, és
g) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.
(4) A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) által engedélyezett, a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti követelményeknek megfelelően történhet.
(5) A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon, elektronikus levélben vagy postai úton továbbított levélben nem teljesíthetőek. Ahol e törvény szerint az írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén elsősorban a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus továbbítást kell igénybe venni. Ha a követelménynek megfelelő elektronikus továbbítási lehetőség nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni.
29. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A hirdetményben vagy felhívásban megjelölt határidő a hirdetmény vagy felhívás feladását, illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik.
30. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja
a) az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét – CPV-re való hivatkozással megállapított termékcsoportonként –, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni,
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét valamennyi szolgáltatás-kategóriában, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni, és
c) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót – ha az ajánlatkérő annak nyilvánosságra hozatala mellett dönt – a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetménymintákról szóló bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: uniós hirdetményminta rendelet) foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül
a) el kell küldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy
b) közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
(3) Ha a közzététel a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történik, akkor az ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról – a közzétételt megelőzően – elektronikus formában tájékoztatni kell a Bizottságot az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak tartalmaznia kell a Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját is.
(4) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az előzetes összesített tájékoztatót a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is közzéteszi a honlapján. A nemzeti szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató
a) nem tartalmazhat a Bizottságnak elküldött vagy az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat, és
b) tartalmazza az előzetes összesített tájékoztató Bizottság részére történő feladásának vagy az ajánlatkérő honlapján történő közzétételének időpontját.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál.
31. § (1) Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseihez kapcsolódó hirdetményeket az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal elektronikus úton megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának.
(2) A hirdetmény vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.
(3) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.
(4) A hirdetmények feladásának időpontját az ajánlatkérő igazolja.
(5) A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról igazolja a közzététel megtörténtét és időpontját.
(6) A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő a keretmegállapodáson alapuló valamennyi szerződés esetében évente, valamint a keretmegállapodás lejártát követően hirdetményt küld a beszerzési eljárás eredményéről.
32. § (1) Az ajánlatkérő a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésétől számított negyvennyolc napon belül köteles az uniós hirdetményminta rendeletben meghatározott hirdetményt közzétenni a beszerzési eljárás eredményéről.
(2) Egyes, a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, ha ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel, így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
33. § (1) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
(2) A beszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az ajánlatkérői dokumentumokban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.
(3) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa – úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás – alatt.
(4) A meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd részvételi felhívással, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívással indul.
(5) A beszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen
1. az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és – ha az ajánlatkérő rendelkezik honlappal – honlapjának címét,
2. a beszerzési eljárás fajtáját, gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak jogalapját és indokolását,
3. annak megjelölését, hogy az ajánlatkérői dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre,
4. a beszerzés tárgyát és mennyiségét,
5. a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a beszerzési eljárást lefolytatják,
6. annak feltüntetését, ha keretmegállapodás kötésére kerül sor,
7. a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
8. a teljesítés helyét,
9. az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást,
10. annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot,
11. a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását, ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma,
12. az ajánlatok értékelési szempontjait,
13. a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat,
14. az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot,
15. az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt,
16. az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét, és a benyújtás módját,
17. az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét, annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés,
18. az ajánlatok felbontásának idejét és helyét, az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat, részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának idejét és helyét,
19. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével,
20. az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információt, a részvételi felhívásban az eljárás későbbi szakaszára vonatkozóan,
21. az írásbeli összegezés megküldésének és a szerződéskötés tervezett időpontját, és
22. ha a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, ezen feltételeket.
(6) A beszerzés mennyiségét az ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.
(7) Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve a részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat, illetve részvételi jelentkezés egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e.
(8) Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérői dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.
(10) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban.
(11) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek és műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a beszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
(12) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a változatnak nem minősülő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.
(13) A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.
34. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó beszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a beszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, a felhívásban köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és – ha a dokumentáció előállítása jelentős költségekkel járt – pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésenként vagy ajánlatonként legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.
(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi vagy az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.
(4) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeknek megfelelően kell megállapítani.
(5) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha
a) az ajánlatkérő visszavonja a felhívást,
b) az eljárás a 60. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján eredménytelen, vagy
c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésének ajánlattételi felhívásban megjelölt időpontjáig vagy a módosított időpontig nem közli.
(6) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az alkalmazandó építési szabályoknak való megfelelésre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.
(7) Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, az eljárást megindító felhívásban, vagy ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, abban köteles megadni azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.
35. § (1) Az ajánlatkérő – ha a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja rendelkezésre – kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a részvételre jelentkezők részére szükséges információkra vonatkozó tájékoztatást, a részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazhatják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. A rendelkezésre bocsátás módjára az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell információt adnia.
(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.
36. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.
(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a beszerzés során.
(3) A műszaki leírást az uniós joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok, ideértve a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is, valamint az Európai Unió tagállamai számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül a következő módon kell meghatározni:
a) az európai szabványokat átültető nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyekre, közös műszaki leírásokra, a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti szabványokra, egyéb nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, ezek hiányában egyéb, építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint termékek felhasználására vonatkozó nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra vagy nemzeti műszaki leírásokra, az iparból származó és ott széles körben elismert műszaki leírásokra, nemzeti katonai szabványokra vagy védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírásaira hivatkozással,
b) teljesítmény- és funkcionális követelmények megadásával, ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat,
c) a b) pont szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pont szerinti leírásokra történő hivatkozással, vagy
d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot szerepeltetni.
(5) A (3) bekezdés b) pontja esetén a paramétereknek kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.
(6) Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.
(7) Ha NATO egységesítési egyezmény – STANAG –, illetve az európai vagy nemzetközi szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést.
(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, továbbá olyan különleges eljárásra vagy védjegyre, szabadalomra, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)–(7) bekezdés szerinti, kellően pontos és egyértelmű leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell kísérnie.
(9) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a beszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.
(10) Építési beruházás esetében a műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, az ajánlatkérő által támasztott valamennyi követelménynek – ideértve a fogyatékkal élő személyek számára való elérhetőséget is – megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, ideértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket.
(11) Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a műszaki leírás az a leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így különösen a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, az ajánlatkérő által támasztott valamennyi követelménynek – ideértve a fogyatékkal élők számára való elérhetőséget is – megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, ideértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket.
(12) Építési beruházás esetében a műszaki leírás a (10) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési technológiákat, illetve eljárásokat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő általános vagy különös rendelkezésekkel előír az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.
37. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.
(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő nem rövidíthető le.
(3) Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy részvételre felhívott gazdasági szereplőket.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a több szakaszból álló beszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában is alkalmazni kell, ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új határidőről.
38. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén az ajánlattételi, illetve részvételi határidőt meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a módosítás jelentőségével.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig hirdetménnyel – a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával – visszavonhatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti visszavonás esetén az ott meghatározott határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, és az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja, hogy a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény a (2) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást – feltételes beszerzésként – eredménytelenné nyilváníthatja.
39. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
40. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás esetén a végleges ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.
(2) Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban nem határozhatja meg az annak kezdetétől számított hatvan napnál hosszabb időtartamban.
41. § (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott beszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében – az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban, a dokumentációban vagy a kiegészítő iratokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.
(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, meghívásos vagy gyorsított eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.
(4) Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg az ajánlatkérői dokumentumokat módosítja, a 38. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(5) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló beszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely további gazdasági szereplő részére küldte meg.
(6) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági szereplők részére.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak irányadóak a helyszíni bejárás, valamint a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.
42. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.
(2) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.
(3) Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(5) A biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményének kihirdetését követő tizennégy napon belül,
b) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tizennégy napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik,
c) az ajánlattevők részére, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésére az ajánlattételi felhívásban megjelölt vagy az utóbb módosított időpontig nem hirdeti ki, továbbá
d) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg.
43. § Az olyan beszerzések esetében, amelyek során minősített adatokat használnak fel, amelyek minősített adatokat igényelnek, illetve tartalmaznak, az ajánlatkérő a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az ismertetőben vagy a kiegészítő iratokban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlat tartalmazza különösen a következőket:
a) kötelezettségvállalást az ajánlattevő és az igénybe venni kívánt alvállalkozók részéről arra vonatkozóan, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített adat védelmét a vonatkozó jogszabályokkal összhangban,
b) kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozóan, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól,
c) elegendő információt az igénybe venni kívánt alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek mindegyike rendelkezik a szükséges feltételekkel mindazon minősített adat védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek, vagy
d) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az alvállalkozói szerződések odaítélése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadják a c) pontban megkövetelt információkat.
44. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi, ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az ismertetőben, illetve a kiegészítő iratokban megállapítja az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:
a) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, ideértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt,
b) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve e termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet,
c) tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő által az ellátás biztonságára vonatkozóan előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést,
d) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképpen megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében kapacitásokat hoz létre, illetve tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően,
e) az ajánlattevő letelepedése szerinti országa hatóságaitól származó bármilyen dokumentumot annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válsághelyzet esetén eleget tesz az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképpen megnövekedett igényeinek,
f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,
g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit, vagy
h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközöket az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, ha ő maga a további teljesítés során nem képes ezek biztosítására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamban letelepedett ajánlattevő nem kötelezhető olyan, tagállam általi kötelezettségvállalás beszerzésére, amely korlátozná az ajánlattevő letelepedése szerinti tagállam azon szabadságát, hogy a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal összhangban saját hatályos, az exportra, a szállításra és az áthaladásra vonatkozó nemzeti engedélyezési kritériumait alkalmazza.
45. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki
1. az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült:
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is,
b) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés vagy a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, továbbá a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés,
c) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy a Btk. szerinti költségvetési csalás,
d) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint az ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,
e) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása,
f) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka;
g) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás, beszerzési közbeszerzési és koncessziós eljárásban,
h) az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. Címe szerinti bűncselekmények, vagy a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, továbbá
i) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)–h) alpontban felsoroltakhoz hasonló bűncselekmény;
2. egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott,
3. végelszámolás alatt áll vagy az ellene indult csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést tettek közzé, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,
4. tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
5. gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert,
6. három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat) megállapította, hogy valamely korábbi beszerzési eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés teljesítése során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit,
7. tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott beszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,
8. beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a a jogorvoslati szerv által jogerősen eltiltásra került, a jogerőre emelkedett határozatban megállapított időtartam végéig,
9. korábbi beszerzési, közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési, vagy beszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,
10. az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a hamis adatot szolgáltat, illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, ha
a) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és
b) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg,
11. az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a beszerzési eljárásban, vagy korábbi beszerzési, közbeszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett beszerzési, közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,
12. tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
a) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,
b) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy
c) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a b) alpont szerinti feltétel fennáll;
13. harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási – vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági – határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el,
14. esetében a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni,
15. a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – három évnél nem régebben – jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki,
16. esetében az ajánlatkérő kellően megalapozott információval rendelkezik annak megállapításához, hogy az adott beszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította,
17. a tevékenység végzéséhez a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetve előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik, vagy
18. a 101. § szerinti előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította.
(2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában, ha
a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy
b) az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben – vagy ha ez rövidebb, az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül – olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt.
(3) Az (1) bekezdés 2. pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.
(4) Az (1) bekezdés 3. pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 75. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.
(5) Az (1) bekezdés 1. pont h) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntetőjoga alá tartozó külföldi állampolgár természetes személy esetében
a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,
b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdés c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról szóló, 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,
c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
d) terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: 2002/475/IB kerethatározat) 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet,
e) pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását, továbbá
f) emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit
kell érteni.
(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okokra.
(7) Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének, székhelyének vagy lakóhelyének az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés 10. pontja és 11. pontjának első fordulata szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.
46. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
a) három évnél nem régebben hozott jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította, hogy jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét – a c) pontban meghatározott eset kivételével – súlyosan megszegte vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, súlyos, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el,
b) korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta, vagy
c) korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett.
(2) Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az alkalmazott, az (1) bekezdés szerinti kizáró okokat.
(3) Az (1) bekezdésben, valamint a 45. § (1) bekezdés 1., 2., 5., 6., 9., 11., 13., 15., és 18. pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik, az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll. A kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő az e törvényben foglaltak szerint köteles elvégezni.
(4) Az ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek az ajánlatban, illetve – több szakaszból álló eljárás esetén – a részvételi jelentkezésben kell igazolnia, illetve írásban nyilatkoznia, hogy nem állnak fenn vele, illetve alvállalkozójával és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezettel szemben a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok.
(5) Az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának igazolására a következő igazolásokat és nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a) többszakaszos eljárás esetén a beszerzési eljárás részvételi, egyszakaszos eljárás esetén ajánlattételi felhívás feladásának vagy megküldésének napját követően kelt, illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát, hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy az illetékes bíróság vagy hatóság által kibocsátott olyan, ezzel egyenértékű okiratot, amely igazolja a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok fenn nem állását, vagy
b) ha az adott állam illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki az a) pont szerinti kivonatot vagy okiratot, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem tehető az érintett országban, az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezet által bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy általuk hitelesített nyilatkozatot.
(6) Ha Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén a kizáró ok fenn nem állása az ajánlatkérő számára ingyenesen elérhető, közhiteles hatósági vagy bírósági nyilvántartásból is megállapítható, a kizáró ok fenn nem állását az ajánlatkérő ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő adatok alapján.
47. § Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – a 76. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – köteles előírni az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – az igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is – az ajánlatkérő kizárólag a 48. és 49. §-ban meghatározott módokon írhatja elő.
48. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, vagy mikor kezdte meg a tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak:
a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban a felhívás megküldésétől – visszafelé számított három évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal,
b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának (a továbbiakban: beszámoló) – vagy annak meghatározott részének – benyújtásával, ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét; ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, és a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges,
c) az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, vagy ugyanezen időszakban a beszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozattal,
d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.
(2) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a beszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum benyújtását írja elő – köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét.
(3) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az (1) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az eszközök és a források aránya figyelembe vétele szempontjainak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a beszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni.
(6) Ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, az (1)–(5) bekezdést valamennyi különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell.
49. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki vagy szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható
a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak ismertetésével, melynek tartalmaznia kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult továbbá előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával,
c) azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell,
e) elismert, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak,
f) a termelési képességéről, vizsgálati és kutatási eszközeiről, illetve minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célt szolgál,
g) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása, valamint az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének közlésével, ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
h) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.
(2) Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével, melynek tartalmaznia kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek,
c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással,
d) azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával,
f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával, valamint azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud,
g) a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha az különleges célt szolgál,
h) a szerződés, szolgáltatás azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni,
i) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása, az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének közlésével, ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
j) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.
(3) Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható
