1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 321/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett ellentmondását követően
a) az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult vagy képviselője,
b) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,
c) a jogi képviselővel eljáró jogosult a jogi képviselő útján
az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és okirati bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.”
2. § (1) A Pp. 340/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(3) A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, ha a közigazgatási eljárás kizárólag elektronikus úton zajlott és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
(2) A Pp. 340/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a közigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikus úton zajlott, a közigazgatási szerv a hozzá elektronikus úton benyújtott iratokat elektronikus úton köteles továbbítani, az ügy egyéb iratait papír alapon is továbbíthatja. Az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint köteles jelezni az ügy iratainak papír alapú benyújtását. Az ügy iratait legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott, a 394/H. § (2) bekezdése szerinti befogadás-visszaigazolásnak a közigazgatási szervhez érkezését követő három munkanapon belül kell továbbítani a bírósághoz. A közigazgatási szerv köteles feltüntetni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát. Az ügy iratainak beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld a közigazgatási szervnek. Az értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.”
3. § A Pp. 341/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
4. § A Pp. 386/U. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perben a beadványokat és azok okiratnak minősülő mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban és mellékletében foglalt nyilatkozat hatálytalan.”
5. § (1) A Pp. 394/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is – a fél vagy a képviselője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Ha e törvény lehetővé teszi a beadvány adathordozón történő benyújtását, az e fejezet alkalmazásában elektronikus úton benyújtott beadványnak minősül.”
(2) A Pp. 394/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja, vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani.”
6. § A Pp. 394/C. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A (10)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel
a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: belföldi gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a belföldi gazdálkodó szervezet részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;
b) ha a belföldi gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a belföldi gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;
c) ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(4) A közigazgatási szerv – akkor is, ha nem minősül belföldi gazdálkodó szervezetnek, és ha nem közigazgatási perben jár el –, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
7. § A Pp. 394/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Ha a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt a bíróság hívja fel a szakvélemény adathordozón történő benyújtására, úgy a 394/G. § (7) bekezdése nem alkalmazandó.”
8. § (1) A Pp. 394/G. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.
(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulccsal titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.”
(2) A Pp. 394/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint a benyújtandó adathordozó formátumát és darabszámát. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a 394/H. § (2) bekezdése alapján kapott befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. A fél vagy képviselője köteles az adathordozón minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni vagy az azon szereplő dokumentumokat azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az adathordozón elhelyezett fájlban köteles hivatkozni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. Ha az adathordozó benyújtására a fentiek megsértésével kerül sor, az adathordozón megtett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
(3) A Pp. 394/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal e tényről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít. A fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be. Az Országos Bírósági Hivatal az ilyen beadványt nem fogadja be, erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.”
9. § (1) A Pp. 394/H. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.”
(2) A Pp. 394/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kézbesítési rendszer az (1)–(10) bekezdésben szabályozott elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.”
10. § A Pp. 394/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.”
11. § A Pp. 394/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón is benyújtható. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozót a bíróság – az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül – postai úton kézbesíti a felek és képviselőik részére. A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi. A befogadható mérethatárt el nem érő nagyságú, adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
12. § A Pp. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat;
b) a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás során alkalmazandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
13. § A Pp. a következő 397/J. §-sal egészül ki:
„397/J. § 2016. július 1. napjától a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvénnyel megállapított
a) 321/A. § (2)–(3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,
b) 340/B. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
c) 341/J. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,
d) 386/U. § (1) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,
e) 394/C. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben
kell alkalmazni.”
14. § A Pp.
a) 321/A. § (3) bekezdésében az „és bizonyítékait” szövegrész helyébe az „és okirati bizonyítékait” szöveg,
b) 394/C. § (5) bekezdésében és 394/E. § (2) bekezdésében az „ÁNYK” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
c) 394/C. § (7)–(8) bekezdésében, 394/G. § (2) bekezdés a) pontjában, 394/L. §-ában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „belföldi gazdálkodó szervezet” szöveg,
d) 394/G. § (6) bekezdésében a „dokumentumformátumok” szövegrész helyébe a „fájlformátumok” szöveg, a „dokumentumformátumokat” szövegrész helyébe a „fájlformátumokat” szöveg,
e) 394/H. § (7) bekezdésében az „a bíróság nevét” szövegrész helyébe az „a bíróság és a felek nevét, az ügy tárgyát” szöveg,
f) 394/L. §-ában az „ÁNYK” szövegrészek helyébe az „az” szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti a Pp.
a) 340/B. § (4) bekezdés a) pontja,
b) 340/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „továbbá a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról,” szövegrész,
c) 346/B. § (4) bekezdésében a „vagy tárgyi” szövegrész,
d) 394/D. § (6) bekezdésében az „egyéb” szövegrész,
e) 394/M. § (3) bekezdése,
f) 395. § (4) bekezdés n) pontjában az „a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás és” szövegrész.
16. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. §-a és 16/N. §-a szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.
(2) Azok az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án egyes elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásuk tekintetében – ide nem értve a természetes személyek számára kibocsátott minősített tanúsítványokat – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepeltek (a továbbiakban az általuk nyújtott szolgáltatás együtt: Eat. szerinti minősített szolgáltatás), az Eat. szerinti minősített szolgáltatásuknak az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi listán való feltüntetéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak ezen Eat. szerinti minősített szolgáltatásaikat nyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az azok alapján kibocsátott tanúsítványok, a tanúsítványon alapuló elektronikus aláírások és időbélyegek Magyarország területén továbbra is rendelkeznek mindazon jogszabály által előírt joghatással, amellyel 2016. június 30-án rendelkeztek, feltéve, hogy az átmeneti időszak alatt az Eat. 2016. június 30-i rendelkezései szerinti követelményeknek megfelelnek.
(4) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Eat. szerinti minősített szolgáltatások feletti hatósági felügyeletet az átmeneti időszak alatt a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó hatásköre alapján, a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint látja el.
(5) A (2) bekezdésben megjelölt Eat. szerinti minősített szolgáltatás az átmeneti időszak alatt kizárólag az eIDAS Rendelet szerinti nemzeti szinten elismert minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül, egyebekben az eIDAS Rendelet szerinti minősített bizalmi szolgáltatás joghatásával nem rendelkezik.
(6) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály a Negyedik Rész szerinti minősített bizalmi szolgáltatást említ, azon a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatást is érteni kell.
(7) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály minősített elektronikus bélyegzőt jelöl meg, azzal a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szervezeti elektronikus aláírást egyenértékűnek kell tekinteni.”
(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 45. pontjában az „a papír, az USB kulcs” szövegrész helyébe az „az USB kulcs” szöveg lép.
(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
a) 38. § (1) bekezdés l) pontja az „ÁNYK űrlapbenyújtási” szövegrész helyett „űrlapbenyújtási” szöveggel,
b) 96. § (6) bekezdése az „500 000 forinttól” szövegrész helyett az „50 000 forinttól” szöveggel,
c) 96. § (7) bekezdése a „100 000 forinttól” szövegrész helyett az „50 000 forinttól” szöveggel,
d) 113. § (1) bekezdésével módosítandó Pp. 195. § (3) bekezdése a „minősített elektronikus aláírást” szövegrész helyett a „minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást” szöveggel,
e) 113. § (2) bekezdésével módosítandó Pp. 195. § (5) bekezdése a „minősített elektronikus aláírással” szövegrész helyett a „minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással” szöveggel,
f) 113. § (3) bekezdésével módosítandó Pp. 196. § (1) bekezdés e) pontja a „minősített elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített elektronikus” szövegrész helyett a „minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus” szöveggel,
g) 113. § (3) bekezdésével módosítandó Pp. 196. § (1) bekezdés f) pontja a „minősített elektronikus aláírást, minősített elektronikus” szövegrész helyett a „minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus” szöveggel
lép hatályba.
(4) Hatályát veszti az 1. § 1. pontjában az „ÁNYK” szövegrész.
17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. június 30-án lép hatályba.
(2) Az 1–14. §, valamint a 16. § (2) és (4) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
