A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. Az Országgyűlés erre tekintettel a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete, valamint egy átlátható, egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése érdekében, ezáltal a magyar diplomácia kiemelt jelentőségének elismeréseképpen a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya
a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre,
b) a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint
c) a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra
terjed ki.
(2) E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőknek és kormányzati ügykezelőknek e törvényben biztosított garanciális jogait elvonni, csorbítani vagy azok gyakorlását korlátozni nem lehet.
(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. § E törvény alkalmazásában
1. adminisztratív és technikai személyzet tagja: az a kihelyezett, aki a külképviselet funkcionális feladatainak ellátásában vesz részt;
2. állomáshely: az a külföldi település, amelyen a külképviselet földrajzilag található;
3. biztonsági szolgálat: – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezettek kivételével – a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;
4. diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél vagy Magyarország külképviseletén végzi;
5. ENSZ-szorzó: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága által közzétett arányszám, amely – a helyi fizetőeszköz és az USD közötti átváltási arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve – a megélhetés költségeit hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében;
6. élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége;
7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó központi államigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;
8. hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);
9. kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő;
10. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, amellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt vagy a kormányzati ügykezelőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli;
11. kihelyező szerv: a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;
12. kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője, az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter;
13. konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet végző – adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró – diplomata, valamint kormányzati ügykezelő, továbbá külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;
14. külképviselet: a külpolitikáért – az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért – felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott formákban működő önálló szervezeti egysége, amelynek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg;
15. külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a külképviselet funkcionális működésében való közreműködés, és akit az e törvényben szabályozott jogok nem illetnek meg és kötelezettségek nem terhelnek;
16. szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át a kihelyező szervhez;
17. tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – által a kihelyező vezető döntése alapján külképviseleten teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;
18. válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen veszélye.
3. § (1) Külképviselet
a) Magyarország diplomáciai képviseleteként,
b) Magyarország konzuli képviseleteként,
c) Magyarország nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviseleteként, valamint
d) Magyarország kereskedelmi képviseleteként
működhet.
(2) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén, a fogadó állam egyetértésével – alkonzulátus, valamint konzuli iroda működhet. Az alkonzulátus és a konzuli iroda önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkezik.
(3) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működhet. A kulturális intézet és a kulturális szolgálat szakmai vezetője tanácsosi rangot viselő diplomata (a továbbiakban: kulturális tanácsos). A kulturális tanácsos munkáját kulturális attasék segíthetik.
(4) A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza.
4. § A külképviselet tagjai:
a) a külképviselet vezetője,
b) a diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,
c) a szakdiplomáciai személyzet tagjai,
d) az adminisztratív és technikai személyzet tagjai, valamint
e) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalók.
5. § A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter, vezetését
a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
b) a főkonzul,
c) az állandó ügyvivő, valamint
d) a kereskedelmi képviselet-vezető
(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.
6. § (1) A külképviselet vezetője
a) a külképviselet személyzete tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
b) írásban – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait, gyakorolja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott munkáltatói jogokat,
c) a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,
d) felel a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért,
e) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a külpolitikáért felelős miniszternek,
f) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.
(2) A diplomáciai képviselet vezetője – a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet kivételével – az (1) bekezdésben foglaltakon túl összehangolja a fogadó államban működő valamennyi magyar külképviselet diplomáciai tevékenységét.
(3) A külképviselet-vezető feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában az általa szükségesnek vélt takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, a vezetése alá tartozó külképviselet személyzete munkavégzésének folyamatos ellenőrzése.
7. § (1) Külképviselet-vezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a külképviselet-vezető eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. Ha a külképviselet-vezető munkaköre átmenetileg nincs betöltve, a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. A külképviselet-vezető helyettesére a külképviselet-vezetőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(2) Ha a külképviselet-vezető helyettese az (1) bekezdésben meghatározott helyettesítési rend alapján – váratlan, külső körülmények miatt – nem állapítható meg, az eljáró helyettest a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője jelöli ki. A kijelölésig a külképviselet rangban soron következő diplomatája jár el.
(3) A 3. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti külképviselet külképviselet-vezetője a döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az első beosztott diplomatát, illetve az első beosztott konzult döntési jogkörrel ruházhatja fel.
(4) Ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet vezetőjének személyes eljárását írja elő, a külképviselet-vezető nem helyettesíthető.
8. § (1) A külképviseleten diplomataként foglalkoztatott kormánytisztviselő a kihelyezési okiratában és a munkakörében meghatározott feladatok, továbbá a külképviselet-vezető által feladatkörébe rendelt egyéb feladatok ellátására a megszabott hivatali út betartásával köteles.
(2) Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol – a vezető konzult is beleértve – legalább két konzul vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett vagy külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló tevékenységének összehangolása céljából szükséges. Vezető konzullá nem önálló alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is kinevezhető.
(3) A szakdiplomáciai személyzet tagjainak feladatköre elsősorban az adott szakágazati feladatok ellátása, ugyanakkor munkakörük és a külképviselet-vezető utasítása alapján egyéb feladatot is elláthatnak.
(4) Az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak alapvető feladata a külképviselet funkcionális működtetésének elősegítése, valamint az azzal összefüggő, kihelyezési okiratukban és a munkaköri leírásukban meghatározott feladatok ellátása.
9. § (1) A külképviselet a 2. § 15. pontja szerinti természetes személyt foglalkoztathat.
(2) A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal a külképviselet-vezető a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötendő munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.
10. § (1) A diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – pályázat útján meghirdeti.
(2) A kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet diplomata, valamint adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.
(3) A pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
11. § (1) A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós szakpolitikai munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos, az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata, a kulturális és oktatási szakdiplomaták szakmai felkészítése, valamint szakmai irányítása a szakminiszter bevonásával történik. A kihelyezésre kerülő személy diplomáciai, illetve európai uniós felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján – legalább egy, legfeljebb hat hónap.
(2) A kihelyező vezető az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét.
(3) A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi.
(4) A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett tárca vagy hivatal (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.
12. § (1) A külképviseleten diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek tartós külszolgálatát megelőzően – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai rangot adományoz.
(2) A szaktárcától a kihelyező szerv állományába határozott időre áthelyezett kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszter a rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak alapján – a szakminiszter tesz javaslatot.
(3) A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg.
13. § (1) A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára a kormánytisztviselőnek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat.
(2) A külpolitikáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére
a) segédattasé,
b) attasé,
c) III., II. vagy I. osztályú titkár,
d) II. vagy I. osztályú tanácsos
diplomáciai rangot adományozhat.
(3) A külpolitikáért felelős miniszter a konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek, diplomáciai rangja megtartása mellett,
a) alkonzul,
b) konzul vagy
c) főkonzul
hivatásos konzuli rangot adományozhat.
(4) A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során diplomáciai rangját kell figyelembe venni.
14. § (1) Diplomáciai vagy konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A kormánytisztviselő diplomáciai vagy konzuli rangját hivatalos tevékenységén kívül csak akkor használhatja, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.
(2) Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:
a) felsőfokú iskolai végzettség,
b) miniszteri rendeletben szabályozott külügyi szakmai alapvizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letétele,
c) egy felsőfokú általános, „C” típusú és egy középfokú általános „C” típusú állami – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – nyelvvizsga, amelyekből az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.
(3) Az első diplomáciai vagy konzuli rangot – ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakat – a külpolitikáért felelős miniszter adományozza az (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.
(4) A kihelyező szerv vezetője – kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is adományozhat diplomáciai rangot a külszolgálat idejére, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat.
(5) A rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben szabályozza.
15. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt és kormányzati ügykezelőt is – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.
(2) A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos és az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata a kultúráért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra.
(3) A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja.
(4) A kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő tartós külszolgálatra való kihelyezéséhez a kihelyezendő személy hozzájárulása szükséges.
16. § (1) Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő helyezhető ki, aki
a) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarországon él,
b) a tartós külszolgálat során ellátott munkakörhöz jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv által előírt iskolai végzettséggel, valamint szakképesítéssel rendelkezik,
c) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen tartós külszolgálatra alkalmas,
d) a kihelyező szerv által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel, valamint – diplomata munkakörök vonatkozásában – a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvvizsgával rendelkezik,
e) a kihelyező szerv által jogszabályban előírt szakmai vizsgakövetelményeknek eleget tett,
f) érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik,
g) nem állampolgára a fogadó államnak, valamint
h) egyéb módon nem biztosított házastársa részére – amennyiben a kihelyezett családi állapota indokolja – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, nyugellátásra jogosító szolgálatiidő- és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzését célzó megállapodás megkötésére kötelezettséget vállal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól kizárólag az e bekezdésben foglaltak szerint meghatározott halasztás és felmentés adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismeret teljesítésére – indokolt esetben – a kihelyező vezető legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. Külképviselet-vezető esetében az (1) bekezdés a) és g) pontjában foglalt feltétel alól indokolt esetben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével – a kihelyező szerv vezetője felmentést adhat.
(3) A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.
(4) A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a pályázatban az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.
17. § (1) A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét.
(2) A kihelyező vezető – szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével – a tartós külszolgálat (1) bekezdés szerint megállapított időtartamát hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
18. § (1) A tartós külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó államot – hivatalos és magáncélból egyaránt – a külképviselet-vezető engedélyével hagyhatja el. A külképviselet-vezető az állomáshely egyedi körülményeinek megfelelően a hivatali érdek figyelembevételével határozza meg a fogadó állam magáncélú elhagyása engedélyezésének rendjét. A külképviselet-vezető tekintetében az engedélyt a kihelyező vezető adja meg.
(2) A kihelyező vezető a kihelyezettet
a) válsághelyzetben vagy a kihelyező szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;
b) hazai gyógykezelése vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt, valamint
c) hivatali érdekből
ideiglenesen – legfeljebb 90 napos időtartamra – hazarendelheti (a továbbiakban: ideiglenes hazarendelés).
(3) Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a (2) bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.
(5) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – tartós külszolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a kihelyezett a kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja.
(6) Ha a tartós külszolgálatot a kihelyező vezető a (3) bekezdés alapján megszünteti, a kihelyezett az állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről, így különösen lakhatására vonatkozó szerződéses viszonyok rendezéséről és ingóságainak hazaszállításáról a kihelyező szerv saját költségére gondoskodik.
19. § (1) A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján – hivatali érdekből, a döntés közlésétől számított 30 napon belül közölt egyetértésével – más külképviseletre helyezhető át. Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni.
(2) A kihelyezett más külföldi külképviseletre történő áthelyezéséről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező vezető lehetőleg hat hónappal, de legkésőbb két hónappal az áthelyezés időpontját megelőzően írásban értesíti.
(3) A kihelyezett a tartós külszolgálata alatt harmadik országban ideiglenes kiküldetést teljesíthet, amelynek részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
20. § (1) A tartós külszolgálat
a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon,
b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével,
d) a 33. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint
e) a kihelyezett halálával
szűnik meg.
(2) A kihelyezés (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének évéről – a kihelyező okiratban foglaltakkal megegyezően, emlékeztető jelleggel – a kihelyező vezető a kihelyezettet a megszűnés évének kezdetét megelőző legkésőbb hat hónappal, a megszűnés pontos dátumáról pedig az azt megelőző legkésőbb két hónappal tájékoztatja.
(3) A tartós külszolgálat
a) a kihelyezett és a kihelyező vezető közös megegyezésével,
b) a kihelyezés visszavonásával,
c) a kihelyezett kérelmére,
d) nemzetközi jogi ok fennállása esetén,
e) a 18. § (3) bekezdése szerinti esetben, valamint
f) a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben
szüntethető meg.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter dönt.
(5) A tartós külszolgálatot a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, ha a kihelyezett
a) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg, vagy
b) az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,
c) a (7) bekezdésében foglaltak alapján ezt kéri.
(6) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltoztatása előtti devizailletményt kell figyelembe venni.
(7) A kihelyezett írásban kérheti a kihelyezés megszüntetését és a külképviseletről történő hazarendelését. Az erre vonatkozó kérelmet a kihelyező vezető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja és a kihelyezett hazarendelését elrendeli.
(8) A kihelyezett tartós külszolgálatát a kihelyező vezető rendkívüli esetben, hivatali érdekből, azonnali hatályú hazarendeléssel is visszavonhatja.
21. § (1) A tartós külszolgálat megszűnésével a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – gondoskodik a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő eredeti vagy más, a végzettségének megfelelő munkakörbe történő helyezéséről, ide nem értve a kizárólag a külszolgálat idejére, határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt.
(2) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kinevezés-módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
22. § (1) A kihelyezésről, a kihelyezés módosításáról, a tartós külszolgálat megszűnéséről vagy megszüntetéséről, továbbá a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről szóló munkáltatói intézkedést írásba kell foglalni.
(2) A kihelyezésre és a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett
a) 1. melléklet szerinti rangját, munkakörét, munkaköri szorzóját,
b) állomáshelyét,
c) deviza-alapilletmény összegét, a deviza-illetménypótlékát,
d) átalány-költségtérítésének összegét,
e) költségtérítés-kiegészítésre jogosító személyek nevét, családi jogállását,
f) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát,
g) tartós külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a tartós külszolgálat megszüntetésének naptári évét, vagy a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját,
h) biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettségét,
i) egyéb jogosultságait és kötelezettségeit, valamint
j) tartós külszolgálata ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3) A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló okiratnak tartalmaznia kell
a) a külszolgálat megszűnésének napját,
b) a szolgálat átadásával, valamint a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.
(4) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását, amely tartalmazza a helyettesítés rendjét is.
(5) A kihelyezett tartós külszolgálatának megszűnéséről vagy megszüntetéséről értesítő okiratban értesül. Az értesítő okiratban meg kell határozni a végleges hazautazás napját.
(6) A kihelyezett kihelyezési okirata – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihelyezett egyetértésével módosítható. A kihelyező okirat tartalmának módosítására a kihelyezésre és a kihelyezéshez való hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a kihelyezett
a) munkakörének megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja,
b) a 25. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott személy után költségtérítés-kiegészítésre válik jogosulttá,
c) rangemelésben részesül,
d) személyi adatai módosulnak.
23. § (1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A díjazás euróban kerül megállapításra, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően euróban kerül folyósításra a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye – 1. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról folyamatosan értesítésre kerül.
(2) A kihelyezett munkaköri osztályokba (a továbbiakban: fizetési fokozat) kerül besorolásra. Az egyes fizetési fokozatokhoz rang és a munkakör szerint növekvő szorzószámok tartoznak, amelyeket az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Több munkakör tartós, egyidejű betöltése esetén az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatokhoz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének megállapítása során. Több adminisztratív-technikai munkakör tartós, egyidejű ellátása esetén az azokat ellátó kihelyezett számára a kihelyező vezető az 1. melléklet szerinti, magasabb fizetési fokozathoz tartozó szorzónál – a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve – 0,1 vagy 0,2 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg.
(4) A devizailletmény
a) illetményből, valamint
b) deviza-illetménypótlékból
áll.
(5) Az illetményt
a) az adott állomáshelyre megállapított deviza-alapilletmény, valamint
b) a fizetési fokozathoz tartozó szorzó
szorzata határozza meg.
(6) Az adott állomáshelyre vonatkozó deviza-alapilletményt
a) a deviza-illetményalap, valamint
b) az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó
szorzata határozza meg.
(7) A deviza-illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap.
(8) Az egyes állomáshelyekre vonatkozó, a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben teszi közzé, az ENSZ által utoljára közzétett szorzószámok figyelembevételével.
(9) A kihelyező szerv – a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történő első kiutazást megelőzően – egy alkalommal, a külpolitikáért felelős miniszter által megállapított rendelet szerinti mértékben és feltételekkel kamatmentes illetményelőleget nyújt.
(10) Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos és az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata rangjának megfelelő illetmény megállapításához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges.
24. § (1) A kihelyezett devizailletményében megjelenő deviza-illetménypótlékok mértéke
a) a külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyétől,
b) az állomáshely élhetőségétől, valamint
c) a kihelyezett családi állapotától
függ.
(2) A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja.
(3) A kihelyezett az adott külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerinti besorolásától függően
a) „A plusz” kategória esetén a deviza-alapilletménye 30%-ának
b) „A” kategória esetén a deviza-alapilletménye 15%-ának
c) „B” kategória esetén a deviza-alapilletménye 5%-ának
d) „C” kategória esetén a deviza-alapilletménye 0%-ának
megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(4) „A plusz” kategóriába legfeljebb húsz, kiemelt fontosságú külképviselet sorolható.
(5) A kihelyezett a (3) bekezdésben meghatározott deviza-illetménypótlékon túl az adott külképviselet élhetőségi besorolásától függően
a) „A” kategória esetén a deviza-alapilletménye 0%-ának,
b) „B” kategória esetén a deviza-alapilletménye 5%-ának,
c) „C” kategória esetén a deviza-alapilletménye 15%-ának,
d) „C mínusz” kategória esetén a deviza-alapilletménye 40%-ának
megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(6) „C mínusz” kategóriába azon külképviseletek kerülnek besorolásra, amelyek háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működnek.
(7) Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
25. § (1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a maga és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában eltérő mértékben megállapított, havonta euróban folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető őt e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján mentesítette.
(2) Az átalány-költségtérítés
a) lakhatási költségtérítésből,
b) vegyes költségtérítésből, valamint
c) a kihelyezett családi élethelyzetére tekintettel megállapított
ca) óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítésből (a továbbiakban: iskoláztatási költségtérítés), valamint
cb) az a) és b) pontokhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésekből
áll.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont ca) alpontja szerinti költségtérítés mértékét az egyes költségtérítések vonatkozásában megállapított költségtérítés-alapok, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzók szorzata adja.
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont ca) alpontja szerinti költségtérítéshez kapcsolódó költségtérítés-alapok összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi költségtérítés-alap.
(5) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pont szerint hozzátartozónak minősülő minden
a) gyermek után a (2) bekezdés a) pont szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
b) gyermek után a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
c) az alap- és középfokú tanulmányait folytató, harmadik életévét meghaladó, de huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek után iskoláztatási költségtérítés
illeti meg.
(6) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül,
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint
c) iskoláztatási költségtérítés
illeti meg.
(7) Ha a kihelyezett részére az (5) bekezdés c) pontja és (6) bekezdés c) pontja szerint megállapított iskoláztatási költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese nem éri el az adott állomáshelyen elérhető – a magyar átlagszínvonalnak megfelelő – angol, francia, német vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv vezetője mérlegelési jogkörben az iskoláztatási költségtérítés összegét kiegészítheti. A kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden tanév kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke iskolalátogatási kötelezettségének az állomáshelyen tesz eleget.
(8) Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, a kihelyezett a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítésre jogosult.
(9) Az egyes külképviseletekhez tartozó lakhatási, vegyes, valamint iskoláztatási költségtérítés-szorzókat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, amelynek mértékét szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.
(10) Az átalány-költségtérítés összege a kihelyezett által tetszőlegesen meghatározott arányban és mértékben használható fel bárminemű költségének fedezésére, ilyen különösen az állomáshelyén való lakhatás, Magyarország és a külképviselet közötti utazások, ingóságainak szállítása, mobiltelefon-költsége, gépjármű-használattal kapcsolatban felmerülő költségek, valamint más jogszabályokban a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve juttatott egyéb munkáltatói kedvezmények.
(11) A kihelyezett lakásbérleti szerződése a külképviselet-vezető hozzájárulásával köthető meg, amennyiben az a külképviselet-vezető megítélése szerint a reprezentációs, valamint biztonsági szempontoknak megfelel.
(12) A külképviselet-vezető lakhatási költségtérítésre nem jogosult, a külképviselet-vezető részére a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja a lakhatásra szánt rezidenciát.
(13) Ha a külképviselet rendelkezik olyan lakóingatlannal, amely a kihelyezett és hozzátartozói számára méretben megfelelő, és a kihelyezett munkaköre indokolja, a külképviselet-vezető döntése értelmében a kihelyezett köteles a rendelkezésre álló, a számára lakhatás céljából felajánlott lakóingatlant elfogadni. Ebben az esetben a kihelyezett lakhatási költségtérítésre nem jogosult.
(14) A kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsivásárlás céljára – a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított feltételekkel kölcsönt nyújthat, a kihelyezéstől számított egy éven belül.
26. § (1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése főszabály szerint a kihelyezett által választott fizetési számlára euróban történő utalással, vagy több fizetési számla esetén az általa meghatározott arányban több számlára euróban történő átutalással történik. A kihelyezett forintszámlát is megjelölhet. Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a számlamozgásokat veszélyezteti, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján történik. A munkáltató viseli a díjazás fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.
(2) A külpolitikáért felelős miniszter
a) rendeletben határozza meg a devizailletmény, valamint a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett részletes szabályait, valamint
b) szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, továbbá életminőség szerinti besorolását, és ennek alapján a devizailletmény és a költségtérítés mértékét.
27. § (1) A kihelyezett a külképviselet-vezető írásbeli utasítása alapján és a kihelyező vezető jóváhagyásával 15 naptári napot meghaladóan eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatokat is elláthat (a továbbiakban: helyettesítés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettesítéssel az adott munkakör legfeljebb egy évig látható el. Egy éven túl a munkakört pályázat vagy kijelölés útján be kell tölteni vagy meg kell szüntetni.
(3) Külön díjazás kizárólag a 90 napot meghaladó helyettesítési időre jár, amelynek mértéke legfeljebb a kihelyezett devizailletményének 20%-a. A helyettesítésre egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény átirányításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
28. § (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért külön díjazás nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A külképviselet vezetője válsághelyzet esetén biztonsági okból elrendelheti a kihelyezett és hozzátartozói, valamint a kihelyezettel együtt tartózkodó egyéb személyek a külképviselet hivatalos helyiségeibe történő azonnali berendelését és ellenkező utasításig való ott tartózkodását vagy biztonságos helyre történő menekítését.
(3) A válsághelyzetben a kihelyező vezető dönt a (2) bekezdésben meghatározott személyek hazaszállításáról. Az ebből eredő, előre nem tervezett többletköltségeket a kihelyező szerv viseli.
29. § (1) A kihelyezett munkarendjét a külképviselet-vezető határozza meg, valamint szükség esetén rendkívüli munkavégzést, ügyeletet és készenlétet rendelhet el. A munkarendre, a rendkívüli munkavégzésre, az ügyeletre, a készenlétre, valamint ezek nyilvántartására és elszámolására, továbbá a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A külképviseleten a munkaidő beosztása a külképviselet-vezető által a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított általános munkarendtől és munkaidő-beosztástól eltérően is megállapítható. A külképviseleten a munkaszüneti napok megegyeznek a belföldön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokkal. A munkaszüneti napot más napon kiadni vagy összevonni csak különösen indokolt esetben lehet. A kihelyezettet hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, amelyeket a külképviselet-vezető a helyi viszonyokra tekintettel állapít meg.
30. § (1) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére, amelynek részletszabályait – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(2) A hozzátartozó a fogadó államban – a kihelyező vezető előzetes hozzájárulásával – szabadon vállalhat munkát. A kihelyező vezető a mérlegelés során különösen nemzetbiztonsági szempontokat mérlegel.
(3) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.
31. § (1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt a kihelyezését megelőzően meglévő szabadságaival nem rendelkezhet. A tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a kihelyezettnek tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A tartós külszolgálat kezdetét megelőzően fennálló szabadnapokat a kihelyező szervnek a tartós külszolgálat megszűnését követően, közvetlenül egybefüggően kell kiadnia. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.
(2) A tartós külszolgálat idejére a kihelyezett részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján, a tárgyévben időarányosan megállapított mennyiségű alap- és pótszabadság kerül megállapításra. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltaktól eltérően a külképviselet-vezetőt 10, helyettesét 5 nap pótszabadság illeti meg.
(3) A (2) bekezdésen túl a kihelyezettet évente összesen
a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint
b) állomáshelytől függetlenül két, egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap illeti meg.
(4) A szabadság kiadásának időpontját – a kihelyezett előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.
(5) Az éves szabadságolási tervet – a kihelyezett igényének megismerése után – a külképviselet-vezető készíti el, amelyről a kihelyezettet tájékoztatja.
(6) Ha a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya tartós külszolgálata időtartama alatt szűnik meg, számára a végkielégítés, továbbá a szabadságmegváltás összege a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása szerinti mértékben kerül megállapításra.
32. § (1) A külképviselet vezetője a tárgyévet megelőző három év teljesítményértékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan javasolhatja a kihelyező vezetőnek a kihelyezett rangban történő előléptetését. A külképviselet vezetője kezdeményezheti továbbá a kihelyező vezetőnél a kihelyezett idő előtti végleges hazarendelését, ha a kihelyezett kihelyezés időtartama alatti minősítése átlag alatti teljesítményszintet ér el.
(2) A kihelyező vezető az (1) bekezdésben foglaltak alapján mérlegelési jogkörben eljárva – szakdiplomata esetén a szakminiszterrel való egyeztetést követően – dönt a kihelyezett rangban történő előléptetése vagy idő előtti berendelése tárgyában.
33. § (1) A kihelyezett a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti jubileumi jutalomra tartós külszolgálatának időtartama alatt besorolás szerinti illetménye alapulvételével megállapított mértékben jogosult.
(2) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletmény 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet – ha szállítható állapotban van – további gyógykezelésre haza kell szállítani. A 90. napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletménye 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.
(3) A kihelyezett tartós külszolgálata a keresőképtelensége kezdetét követő 180. napot követő napon megszűnik, a külszolgálat időtartamára létesített határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonya azonban keresőképtelensége fennállásáig, de legfeljebb 365 napig továbbra is fennáll.
(4) A kihelyezettet beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára – legfeljebb 90 napig – az (4) bekezdésben meghatározott mértékű devizailletmény illeti meg.
(5) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó hozzátartozói együttesen a kihelyezett további egyhavi díjazására jogosultak.
34. § Az a külképviselet, amelynek keretében a 3. § (3) bekezdése szerinti kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik, kulturális, oktatási és tudományos tevékenysége körében a fogadó ország előzetes hozzájárulása – amennyiben arra szükség van –, és a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, a hozzájárulásban, illetve az engedélyben meghatározott keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételekkel és kiadásokkal a külképviselet-vezető az előirányzatok felhasználásának általános szabályai alapján számol el a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője felé.
35. § A külképviselet-vezető indokolt esetben, az állami vagyonnal és költségvetési előirányzatokkal való felelős gazdálkodás elvének tiszteletben tartásával, a külképviselet a kiadási előirányzatai terhére a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt feltételek szerint támogatást, adományt és más ellenérték nélküli kötelezettséget vállalhat és kifizetést teljesíthet.
36. § (1) A szakdiplomatára a diplomatára vonatkozó rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a szakminiszterrel történő egyeztetést követően együttes előterjesztést nyújt be (a továbbiakban: előterjesztés) a Kormánynak. A Kormánynak benyújtandó előterjesztésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerül sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért.
(4) A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel – a kihelyező szerv állományába kerül.
(5) A szakdiplomata munkaköri leírását a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv készíti el.
(6) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a külképviselet-vezető utasításai szerint vesz részt, szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve, a külképviselet-vezetőn keresztül a kihelyező vezető végzi.
(7) A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az EU ÁK Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalánál külszolgálatot teljesítő szakdiplomata szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszter végzi, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett.
(8) A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetését a szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező vezetőnél azzal, hogy a szakminiszter döntése a kihelyező szervre nézve kötelező.
(9) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szaktárca vagy a szaktárca irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.
(10) A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező szerv mellett a szaktárca működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.
(11) Szakdiplomata tartós külszolgálatának a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a kihelyező szerv haladéktalanul értesíti a szakminisztert.
37. § A 19. § és a 28. § (1) bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható.
38. § (1) Az EU ÁK az Európai Unió melletti, a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az Európai Uniós tagságból eredő jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, a magyar érdekek hatékony képviselete szempontjából központi külképviselet, amelynek elsődleges feladata az Európai Unió döntéshozatali eljárásai tekintetében a magyar álláspont kialakításában és képviseletében való részvétel.
(2) Az EU ÁK az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, költségvetése az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az EU ÁK költségvetésének tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával és a beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.
(3) Az 5. §-tól eltérően az EU ÁK irányítását – beleértve az EU ÁK funkcionális működtetését is – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.
(4) Az EU ÁK szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a külképviselet-vezető javaslatára az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter utasításban állapítja meg.
39. § A 6. §-tól és a 9. § (2) bekezdésétől eltérően a külképviselet vezetője
a) a külképviselet tagjai tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
b) írásban – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait,
c) gyakorolja a diplomaták és szakdiplomaták, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által átruházott munkáltatói jogokat,
d) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
e) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,
f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a külképviselet működését, felelősséggel tartozik, különösen a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,
g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet tagjainak munkavégzését,
h) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek, a közös kül- és biztonságpolitika tekintetében a külpolitikáért felelős miniszternek,
i) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.
40. § (1) A 7. § (1) bekezdésétől eltérően a képviselet-vezető COREPER II. nagykövet távollétében, vagy akadályoztatása esetén a COREPER I. nagykövet jár el. A COREPER I. nagykövet hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén helyettesként az EU ÁK Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalát rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban vezető diplomatája jár el. Ha a COREPER II. nagykövet-munkakör átmenetileg nincs betöltve, a COREPER II. nagykövet jogkörében és feladatkörében – a kihelyező vezető eltérő utasítása hiányában – helyettesként a COREPER I. nagykövet jár el.
(2) Az EU ÁK helyettesítési rendjének részletes szabályairól az EU ÁK szervezetére és működésére vonatkozó szabályok rendelkeznek.
41. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében a diplomata-álláshelyet az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter hirdeti meg pályázat útján.
(2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet diplomata-álláshely betöltéséről.
(3) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően a pályáztatással összefüggő részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter határozza meg.
42. § (1) A 12. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-n diplomáciai feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.
(2) A 13. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra nagykövetként kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozására, illetve a nagykövetek helyettesei (az Antici-, Mertens-, Nicolaidis diplomaták) tekintetében a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rang adományozására.
(3) Az (1) bekezdés alapján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére
a) segédattasé,
b) attasé,
c) III., II. vagy I. osztályú titkár,
d) II. vagy I. osztályú tanácsos
diplomáciai rangot adományozhat.
(4) A 14. § (3) bekezdésétől eltérően az első diplomáciai rangot – ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározottakat – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.
43. § A 15. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt – helyezhető ki tartós külszolgálatra a kihelyező vezető döntése szerint. A kihelyezett felett a munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.
44. § A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével meghosszabbítható.
45. § A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek ideiglenes kiküldetésére vonatkozó szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.
46. § A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter dönt.
47. § A 22. § (2) bekezdésétől eltérően a kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.
48. § (1) A 23. § (7) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében a központi költségvetésről szóló törvény magasabb deviza-illetményalapot is megállapíthat.
(2) A 23. § (8) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt – a 23. § (8) bekezdés szabályainak alkalmazásával – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter teszi rendeletben közzé.
49. § A 24. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-t a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, valamint az élhetőség szempontjából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter sorolja be rendeletben kategóriába, amely az EU ÁK-ra kihelyezettek deviza-illetménypótlékának meghatározása tekintetében irányadó.
50. § (1) A kihelyező vezető az EU ÁK kimagasló teljesítményt nyújtó, illetve jelentős diplomáciai, vagy európai uniós szakmai tapasztalattal rendelkező diplomatája és szakdiplomatája részére a 23–24. § szerinti deviza-illetmény helyett, a 23–24. § szerinti számított deviza-illetménynél magasabb összegű deviza személyi illetményt állapíthat meg.
(2) A deviza személyi illetmény határozott időre, legfeljebb egy naptári évre kerül megállapításra, amely a határozott idő letelte előtt is visszavonható, illetve a határozott idő letelte után ismét megállapítható.
(3) A 22. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a deviza személyi illetmény megállapításához, illetve visszavonásához nem szükséges a kihelyezett beleegyezése.
(4) A 27. § (3) bekezdése és a 33. § (2) bekezdése alkalmazásában a kifizetés alapja akkor is a kihelyezett havi devizailletménye, ha a kihelyező vezető a kihelyezett részére deviza személyi illetményt állapított meg.
51. § (1) Az EU ÁK diplomatája és szakdiplomatája részére – tevékenysége kiemelt jelentőségére, összetettségére tekintettel – a 23–24. § szerinti devizailletményen felül állandó képviseleti devizapótlék fizethető.
(2) Az állandó képviseleti devizapótlék megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
52. § (1) A 25. § (1)–(6) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra kihelyezett lakhatási költségtérítésre és ahhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésre nem jogosult.
(2) A 25. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra vonatkozó vegyes, valamint iskoláztatási költségtérítés szorzókat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben, amelynek mértékét szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.
(3) A 25. § (10)–(13) bekezdésétől eltérően a kihelyező szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő hozzátartozói összetételének, létszámának, valamint a reprezentációs és biztonsági követelményeknek megfelelő berendezett lakást, a külképviselet-vezető esetében rezidenciát biztosítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti lakás, rezidencia bérleti díját, illetve – ideiglenes szállodai elhelyezés esetén – a szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.
(5) A (3) bekezdés szerinti lakás, rezidencia fenntartásával kapcsolatos valamennyi számlázott vagy a bérleti szerződésben szereplő költség (többek között a közös költség, a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díja) megfizetése, továbbá az igénybe vett, de számla ellenében nem fizethető szolgáltatások, költségek ellentételezése – a kapott átalány-költségtérítés terhére – a kihelyezettet terheli.
(6) A 25. § (14) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében a gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön feltételeit az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.
53. § A 26. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatot az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter végzi el.
54. § A 29. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK esetében a munkarendre, a rendkívüli munkavégzésre, az ügyeletre, a készenlétre, valamint ezek nyilvántartására és elszámolására, továbbá a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.
55. § A 35. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK külképviselet-vezetője az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter engedélyével és az abban foglaltak feltételek szerinti vállalhat támogatást, adományt és más ellenérték nélküli kötelezettséget és teljesíthet kifizetést, a 35. §-ban foglalt egyéb szempontok betartása mellett.
56. § (1) A 36. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-n létesítendő szakdiplomata-álláshely tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter nyújt be előterjesztést a Kormányhoz a szakminiszter kezdeményezését, illetve a szakminiszterrel való egyeztetést követően.
(2) A 36. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-n foglalkoztatott szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére megszüntethető. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetésére vonatkozó szakminiszteri kezdeményezés a javaslatról a szakminiszter és a kihelyező vezető együttesen dönt.
57. § (1) A diplomáciai képviselet vezetője összehangolja a fogadó államban működő konzuli és kereskedelmi képviseleteknek a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör megfelelő gyakorlása érdekében, ha a konzuli, vagy kereskedelmi képviseletnél a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokat lényegesen érintő ügyben jár el, a konzuli vagy kereskedelmi képviselet vezetője egyeztet a diplomáciai képviselet vezetőjével.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a konzuli képviselet vezetője a konzuli kerületen belül önállóan jár el a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, valamint a kihelyező szerv által közvetlenül rá bízott egyéb feladatok teljesítése és az ezekkel kapcsolatos jelentőmunka során.
(4) A diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviselet közötti hatásköri összeütközés esetén – ha az egyeztetés nem vezet eredményre – az eljáró külképviseletet a külpolitikáért felelős miniszter az összeütközésről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül kijelöli.
58. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglal kivétellel – 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, a 23–26. §, a 18. alcím, a 58. § (4) bekezdése, a 59. § (2) bekezdés e)–f) és k) pontja, a 59. § (3) bekezdés c)–d) és f) pontja, a 63. §, a 64. § a) pont aa) alpontja, ac)–ae) alpontja és b) pontja, valamint az 1. és a 2. melléklet 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők esetében is alkalmazni kell.
(4) Ha az e törvény szerint megállapított pénzbeli és nem pénzbeli juttatás és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságok a törvény hatálybalépésekor tartós külszolgálatát töltő kihelyezettre nézve kedvezőtlenebbek a kihelyezés időpontja szerint megállapított pénzbeli és nem pénzbeli juttatásainál és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságainál, akkor a folyamatban lévő tartós külszolgálatának befejezéséig a kihelyezett a kihelyezése időpontjában megállapított juttatásokra és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságokra jogosult.
(5) A 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek meg nem felelő diplomáciai vagy konzuli rangú kormánytisztviselőnek e törvény hatálybalépését követő két éven belül meg kell szereznie az előírt szintnek megfelelő nyelvvizsgát.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor munkaviszony keretében tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett tekintetében e törvény rendelkezéseit munkakörének megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy jogviszonya nem alakul át kormányzati szolgálati jogviszonnyá.
(7) A kihelyező vezető az EU ÁK kimagasló teljesítményt nyújtó, illetve jelentős diplomáciai vagy európai uniós szakmai tapasztalattal rendelkező diplomatája és szakdiplomatája részére 2017. július 31-ig személyi illetményt állapíthat meg.
(8) A (7) bekezdés szerinti személyi illetmény bármikor visszavonható, ami nem minősül a kihelyező okirat módosításának.
(9) Az EU ÁK diplomatája és szakdiplomatája részére – tevékenysége kiemelt jelentőségére, összetettségére tekintettel – állandó képviseleti devizapótlék fizethető.
59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a szakdiplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet felkészítése és szakmai irányítása, továbbá a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartás, valamint
b) a szakdiplomata-álláshely létesítésére vonatkozó, a Kormánynak benyújtandó előterjesztés, továbbá
c) a külképviselet költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának és nyilvántartásának az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a kihelyezettel életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó, jövedelemszerző tevékenységet nem folytató házastárssal kapcsolatos nyilatkozat és annak megtételének,
b) az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben a rangadományozás és ranghasználat,
c) a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének,
d) a kihelyezett tartós külszolgálata alatt harmadik országban történő ideiglenes kiküldetés teljesítésének,
e) a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolásának, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,
f) az egyes külképviseletekhez tartozó költségtérítés-szorzók,
g) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötött munkaszerződés,
h) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a kihelyezett és hozzátartozói tartós külszolgálata alatt az állomáshelyen való egészségügyi ellátás igénybevételének,
i) a biztonsági szolgálat,
j) a pályáztatás,
k) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az egyes állomáshelyekre vonatkozó, az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által utoljára közzétett szorzószámok figyelembevételével, állomáshelyenként megállapított deviza-alapilletmények,
l) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,
m) kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetményelőlegnek és nyújtásának, valamint
n) kizárólag gépkocsi vásárlás céljára nyújtható kölcsön
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK tekintetében
a) a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének,
b) a tartós külszolgálata alatt harmadik országban történő ideiglenes kiküldetés teljesítésének,
c) az EU ÁK külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, az élhetőség szempontjából való besorolása, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,
d) a költségtérítés-szorzók,
e) a pályáztatás,
f) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által utoljára közzétett szorzószámok figyelembevételével megállapított deviza-alapilletmények,
g) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,
h) a kizárólag gépkocsi vásárlás céljára nyújtható kölcsön, valamint
i) az állandó képviseleti devizapótlék megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat rendeletben állapítsa meg.
60. § (1) E törvény alapján az EU ÁK funkcionális működtetésével kapcsolatos, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterhez kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében 2016. augusztus 1-jével a Miniszterelnökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogutódja.
(2) A feladat ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a költségvetési megállapodás hatálybalépésének napjával a Miniszterelnökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogutódja azzal, hogy amennyiben ezen időpont e törvény hatálybalépésének napjánál későbbi, úgy az átmeneti időszakban a feladatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium látja el.
(3) Az (2) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed különösen az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterhez kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a következő jogviszonyokra:
a) a vagyoni jogok és kötelezettségek,
b) a feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,
c) az EU ÁK-ra kihelyezett adminisztratív és technikai személyzet, illetve az EU ÁK által foglalkoztatott munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya,
d) a c) pontban foglaltakon kívüli azon kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya, akik az (1) bekezdés szerinti feladatot, e törvény hatálybalépéséig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban ellátták, valamint
e) a d) pontban megjelölt kormánytisztviselőkkel, kormányzati ügykezelőkkel, és munkavállalókkal összefüggő funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya.
61. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. § E törvény alkalmazásában)
„14. kormányzati vagy közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti adminisztratív és technikai személyzet tagja, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. § c) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél vagy a Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban álló személy végzi;”
(2) A Kttv. 54/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselő, az EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő további kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.”
(3) A Kttv.
a) 57. §-át megelőző alcím címében az „Európai Unió Intézményeiben” szövegrész helyébe az „Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél” szöveg,
b) 57. § (2) bekezdésében az „európai uniós intézmény” szövegrész helyébe „európai uniós intézmény vagy nemzetközi szervezet” szöveg
lép.
(4) A Kttv. 186. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 2. mellékletben meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet megnevezését, a diplomáciai vagy konzuli rangot, valamint az átalány-költségtérítésre vonatkozó adatokat is.”
62. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A külképviselet törvényben meghatározottak szerint minisztériumba tagozódik.”
(2) A Ksztv. 63. § (3) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.
63. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint egészül ki.
64. § Hatályát veszti
a) a Kttv.
aa) 54/A–54/B. §-a,
ab) 54/C. § (1)–(6) bekezdése,
ac) 126. § (6) bekezdése,
ad) 259. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja és
ae) 259. § (4)–(4a) bekezdése, valamint
b) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet I. és II. Fejezete.
| Munkakör | Rang | Szorzó | ||
| Vezetői munkakörök | Külképviselet-vezető | Nagykövet | 5,0 | |
| Főkonzul | 4,6 | |||
| Első beosztott diplomata, első beosztott konzul | – | 4,2 | ||
| külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos, vezető konzul | – | 4,0 | ||
| Diplomata munkakörök | Beosztott diplomata | rk. követ | 4,0 | |
| I. o. tan. | 3,9 | |||
| II. o. tan | 3,8 | |||
| Beosztott diplomata és diplomáciai rangú | I. o. tit. | 3,7 | ||
| gazdasági vezető | II. o. tit. | 3,6 | ||
| III. o. tit. | 3,5 | |||
| Beosztott diplomata, diplomáciai rangú gazdasági felelős, diplomáciai rangú | attasé | 3,4 | ||
| regionális rendszergazda | segédattasé | 3,3 | ||
| Adminisztratív munkakörök | Regionális rendszergazda, gazdasági felelős | – | 3,0 | |
| Rendszergazda, külképviselet-vezetői titkárnő, gazdasági ügyintéző | – | 2,8 | ||
| Titkárnő (titkársági referens), konzuli ügyintéző | – | 2,6 | ||
| Technikai munkakörök | Nagyköveti gépkocsivezető | – | 2,4 | |
| Gépkocsivezető, szakács, gondnok | – | 2,2 | ||
| Hivatalsegéd, takarító | – | 2,0 | ||
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének „II. Igazolás nélkül elszámolható költségek” része a következő 9. ponttal egészül ki:
(Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen)
„9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés összege.”
