Magyarország Alaptörvénye nemzeti hitvallásunk részeként vállalja, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk; továbbá hisszük, hogy a nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Az Országgyűlés méltatja Habsburg Ottó életművét, akinek emlékét - különösen Magyarországért és a magyarság ügyéért kifejtett kiemelkedő teljesítménye alapján - az egész nemzet megbecsüléssel őrzi.
A megbecsülés kifejezéseként, valamint Habsburg Ottó örökségének megjelenítése - közéleti működésének szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása - érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Habsburg Ottó hagyatékának gondozását a Habsburg Ottó Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) látja el.
(2) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt az Alapítvány létrehozására.
2. § (1) Az Alapítvány feladata
a) Habsburg Ottó szellemi örökségének méltó módon történő kezelése, gondozása, valamint a hagyaték történelmi jelentőségű részének (a továbbiakban: hagyaték) egységes gyűjteménybe rendezése,
b) a hagyaték tudományos kutatásának elősegítése,
c) Habsburg Ottó - mint a magyar és az európai történelem meghatározó személyisége - tevékenységének széles körű bemutatása, megismertetése, emlékének megőrzése,
d) a hagyaték más külföldi országokban történő kiállításának koordinálása,
e) tudományos kutató- és konferencia központ működtetése.
(2) Az Alapítvány a hagyaték egységes gyűjteménnyé rendezésével, megóvásával és kutathatóságának biztosításával kapcsolatos feladatokat közfeladatként látja el. A közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a költségvetési törvény rendelkezik.
3. § Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.
4. § Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
5. § Ez a törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2016. évi CI. törvény hatálybalépését követő napon lép hatályba.
