1. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik.”
2. § Az Etv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős miniszterhez, más esetben a Kormány rendeletében kijelölt hatósághoz lehet fellebbezni.”
3. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely
1.1. óvodai nevelés,
1.2. nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
1.3. általános iskolai nevelés-oktatás,
1.4. nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
1.5. kollégiumi ellátás,
1.6. nemzetiségi kollégiumi ellátás,
1.7. gimnáziumi nevelés-oktatás,
1.8. szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
1.9. szakközépiskolai nevelés-oktatás,
1.10. szakiskolai nevelés-oktatás,
1.11. készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
1.12. nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
1.13. nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
1.14. nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelése-oktatása,
1.15. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
1.16. Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás,
1.17. felnőttoktatás,
1.18. alapfokú művészetoktatás,
1.19. fejlesztő nevelés-oktatás,
1.20. pedagógiai szakszolgálati feladat,
1.21. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
1.22. azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
1.23. a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
1.24. pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
1.25. utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése lehet,”
4. § Az Nkt. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Új érettségi vizsgatárgyat, vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi vizsgatárgy vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni.”
5. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési rendszer intézményei:
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakgimnázium,
e) szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],
f) szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
g) készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)-g) pont alattiak együtt: középfokú iskola],
h) alapfokú művészeti iskola,
i) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola [a továbbiakban a b)-i) pont alattiak együtt: iskola],
j) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
k) kollégium [a továbbiakban az a)-k) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
l) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
m) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-m) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény].”
6. § Az Nkt. 13/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakiskolában a nevelés-oktatás az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő évfolyama kivételével szakképzési évfolyamokon folyik.”
7. § Az Nkt. 14. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Köznevelési Hídprogramban részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.”
8. § Az Nkt. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola
16/A. § A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.”
9. § (1) Az Nkt. 36. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„e) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat,”
(2) Az Nkt. 36. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„i) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdésében foglaltakat.”
10. § Az Nkt. 44. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott (5), (7) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat továbbíthatja adategyeztetés céljából annak a köznevelési intézménynek, amellyel a gyermek, tanuló, alkalmazott, óraadó jogviszonyban áll, és amely az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott iskolaadminisztrációs rendszert használ.
(15) A köznevelési intézménytől - az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban történő adatgyűjtés kivételével - nem kérhető olyan adatfeldolgozás, statisztikai célú adatszolgáltatás, amely a KIR-ben rendelkezésre álló adatokból elkészíthető. Ezek elkészítése a KIR adatkezelőjétől kérhető.”
11. § Az Nkt. 45. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A készségfejlesztő iskola a tanuló javára köteles felelősségbiztosítást kötni, amely kiterjed a tanulói balesetekre és a tanuló által okozott kárra. A tanulót a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanulót az iskola a gyakorlati évfolyamon elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti. Az e bekezdésben meghatározottak fedezetét a fenntartó külön előirányzatban köteles biztosítani.”
12. § Az Nkt. 50. § (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az illetékes tankerületi központ nem ért egyet a kormányhivatal döntésével, illetve a kormányhivatal megkeresése kézhezvételét követő 15 napon belül az egyetértés tárgyában nem nyilatkozik, az oktatásért felelős miniszter állapítja meg a felvételi körzethatárokat.”
13. § Az Nkt. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem, a (4) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a kormányhivatalt, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanulója esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető. A kormányhivatal kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. A (4) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig.”
14. § (1) Az Nkt. 65. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9c) A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.”
(2) Az Nkt. 65. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott esetében a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az ezen alcímben meghatározottaktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
15. § Az Nkt. 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az iskola nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, az intézményi tanácsba az egyes delegálók által delegált személyekkel azonos létszámú tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, annak hiányában a településen működő érintett nemzetiségi civil szervezet.”
16. § Az Nkt. 91. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét magántanulóként Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.”
17. § (1) Az Nkt. 92. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha)
„a) menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,”
(2) Az Nkt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.”
(3) Az Nkt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő és a gyermek, a tanuló három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.”
18. § Az Nkt. 94. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének, az együttnevelést segítő pedagógusok tevékenységének részletes szabályait, valamint azokat a feltételeket, amikor az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető,”
(rendeletben állapítsa meg.)
19. § Az Nkt. 94. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köznevelési ösztöndíjak alapítását, odaítélésük feltételeit, rendjét, így különösen az esélyteremtést támogató ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
20. § Az Nkt. 96. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(3d) A hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott hatósági döntéseivel szemben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az oktatásért felelős miniszter.”
21. § (1) Az Nkt. 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet
a) szakképző iskolában
aa) szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,
ab) népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,
ac) népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,
b) alapfokú művészeti iskola
ba) elektroakusztikus képzésében az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus szakképzettséggel és emelt szintű szórakoztatózenész (billentyűs) szakképesítéssel,
bb) környezet-, kézműves kultúra tanszakán, továbbá textil és bőrműves tanszakán az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel
rendelkezik.”
(2) Az Nkt. 98. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban legfeljebb három évre szóló határozott időre foglalkoztatható az is, aki - a hivatal igazolása alapján - olyan külföldi oklevéllel rendelkezik, amellyel az adott államban pedagógus munkakört betölthet és tanulmányait az adott nemzetiség nyelvén folytatta.”
22. § Az Nkt. 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
23. § Az Nkt.
1. 8. § (2) bekezdésében az „ötödik életév betöltéséig” szövegrész helyébe az „annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti”,
2. 15/A. §
2.1. (2) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az illetékes tankerületi központ”,
2.2. (3) bekezdésében az „Az illetékes tankerületi központ” szövegrész helyébe az „Az illetékes tankerületi központ - az oktatási központ egyetértésével -”,
3. 21. §
3.1. (4a) bekezdésében „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”,
3.2. (9) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
4. 23. § (6) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
5. 30. § (5) bekezdés
5.1. a) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
5.2. b) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
6. 32. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
7. 34. § (2) és (3) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
8. 35/A. §-ában a „hit- és etika” szövegrész helyébe a „hit- és erkölcstan”,
9. 38. § (7) bekezdésében
9.1. a „vizsgabizottságának” szövegrész helyébe a „vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság”,
9.2. a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
10. 44. § (6b) bekezdés b) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
11. 45. §
11.1. (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
11.2. (8)-(10) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
12. 46. § (10) bekezdésében a „felelős őrzés” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó”,
13. 47. § (6) bekezdésében
13.1. a „járási hivatal kötelezheti” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság kötelezheti”
13.2. az „A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság bírálja el.” szövegrész helyébe az „A köznevelési feladatot ellátó hatóság döntése ellen fellebbezésnek van helye.”,
13.3. a „járási hivatal felhívása” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság felhívása”
13.4. a „járási hivatal a gyermek” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság a gyermek”,
14. 50. § (8) bekezdésben
14.1. a „kormányhivatal döntésével” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság döntésével”,
14.2. a „kormányhivatal megkeresése” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság megkeresése”,
15. 58. § (5) bekezdésében
15.1. a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóságot”
15.2. a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”
16. 55. § (1) bekezdésében az „Az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.” szövegrész helyébe az „Az igazgató az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól a szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében, egyéb esetekben - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik - felmentheti.”,
17. 64. § (7) bekezdésében a „pedagógusra” szövegrész helyébe a „pedagógus munkakörben foglalkoztatottra”,
18. 67. § (3) bekezdésében a „két nyelven - nemzetiségi nyelven és magyarul - tanul,” szövegrész helyébe a „kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt,”
19. 70. § (5) bekezdésében az „óraadó” szövegrész helyébe az „óraadó, állami iskolákban a választható hit- és erkölcstan tantárgy oktatója”,
20. 77. § (4) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,
21. 79. § (6) és (7) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
22. 91. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak”,
23. 93. §-ában a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
24. 94. § (1) bekezdés a) pontjában az „és jelentésével összefüggő tevékenységet,” szövegrész helyébe az „és jelentésével összefüggő tevékenységet, valamint az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program megszervezésére vonatkozó szabályokat,”,
25. 94. §
25.1. (1) bekezdés h) pontjában a „követelményeket,” szövegrész helyébe a „követelményeket, a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapok igénybe vételének részletes szabályait, a pedagógiai szakszolgálati nyomtatványok elektronikus úton történő előállításának és tárolásának rendjét,”
25.2. (1) bekezdés t) pontjában az „a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait,” szövegrész helyébe az „a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait, a Köznevelési Hídprogramban nevelő-oktató munkát végző pedagógus illetménypótlékra való jogosultságának feltételeit, a pótlék mértékét”,
25.3. (4) bekezdés l) pontjában a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságok” szövegrész helyébe a „kijelölje a köznevelési feladatokat ellátó hatóságot, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság”
26. 98. § (2) bekezdésében a „művészetek” szövegrész helyébe a „művészetek műveltségi terület tantárgyait”,
27. 99. § (6) bekezdés a) pontjában a „műszaki oktatói végzettséggel” szövegrész helyébe a „műszaki oktatói vagy mérnök tanár végzettséggel”,
28. 3. mellékletében foglalt táblázat
28.1. C:6 mezőjében a „vagy mesterfokozatú” szövegrész helyébe a „vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú -”,
28.2. C:11 mezőjében az „egyetemi szintű vagy” szövegrész helyébe az „egyetemi szintű vagy - a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt művészeti tárgyaknak megfelelő szakirányú zenetanár kivételével -”,
28.3. C:12 mezőjében a „hittanár-nevelő tanár” szövegrész helyébe a „hittanár-nevelő tanár, pedagógia szakos tanár és pedagógia szakos nevelő”
29. 99/F. §-ában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg lép.
24. § Hatályát veszti az Nkt.
a) 21. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontja,
b) 38. § (7) bekezdésében a „, továbbá független vizsgabizottság” szövegrész,
c) 44. § (2a) bekezdésében a „, valamint a járási hivatal” szövegrész,
d) 74. § (1) bekezdésében
da) a „,tanulóval” szövegrész,
db) az „oktatható” szövegrész,
e) 74. § (7) bekezdésében a „köznevelési szerződéssel” szövegrész,
f) 82. § (4) bekezdésében az „A névjegyzékből adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezése céljából a köznevelési feladatokat ellátó hatóság részére szolgáltatható.” szövegrész
g) 94. § (1) bekezdés h) pontjában „a szakvélemény elkészítését,” szövegrész.
25. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami intézményfenntartó központ, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tankerületi központban foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a 134. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak, a tankerületi központ vezetőjének az illetményalap huszonhatszorosát meg nem haladó mértékű illetményét az állami intézményfenntartó központ vezetőjének javaslatára a kinevezési jogkör gyakorlója állapítja meg.”
26. § A Kttv. 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tankerületi központban foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a 134. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak, a tankerületi központ vezetőjének az illetményalap huszonhatszorosát meg nem haladó mértékű illetményét az állami intézményfenntartó központ vezetőjének javaslatára a kinevezési jogkör gyakorlója állapítja meg.”
27. § A Kttv.
1. 39. (1) bekezdés c) pontjában,
2. 39. § (6) bekezdés b) pontjában,
3. 40. § (2) bekezdésében,
4. 45. § (2) bekezdésében,
5. 101. § (4) bekezdésében,
6. 117. § (3) bekezdésében,
7. 128. § (1) bekezdésében,
8. 131. § (7) bekezdésében,
9. 134. § (1) bekezdésében,
10. 134. § (2) és (3) bekezdésében,
11. 234. § (1) és (2) bekezdésében,
12. 234. § (4) bekezdésében,
13. 1. melléklet II. részének címében
a „középiskolai” szövegrész helyébe az „érettségi” szöveg lép.
28. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 13/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A konzisztórium tagja tevékenysége ellátásához szükséges mértékben a felsőoktatási intézmény irataiba, dokumentumaiba betekinthet, a felsőoktatási intézménytől tájékoztatást kérhet.”
29. § Az Nftv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven tanórából áll.”
30. § Az Nftv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felsőoktatási intézmény átalakulására vonatkozó döntés, továbbá az alapító okiratnak a 2. melléklet I. fejezet 1.1. pont a) és e) alpontját érintő módosítása - a 97. § (2)-(4) és (7)-(8) bekezdésében meghatározott intézkedésre tekintettel szükséges döntést és módosítást ide nem értve - február 1-jével vagy augusztus 1-jével hatályosulhat.”
31. § (1) Az Nftv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel - a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel - lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki.”
(2) Az Nftv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.”
32. § (1) Az Nftv. 48/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget a származási országában is teljesítheti.”
(2) Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján valósul meg. A felvételi eljárás útján történő szakváltás a végbizonyítvány nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással valósul meg. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.”
33. § Az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor, az ilyen képzésre átsorolt hallgató az átsorolást követő első bejelentkezéskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.”
34. § Az Nftv. 48/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/H. § A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vonatkozásában nyilvántartja az 5. mellékletben felsorolt adatokat.”
35. § Az Nftv. 48/R. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a visszatérítési kötelezettség összegét megállapító jogerős határozatot a magyar államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi az állami adóhatóságnak a visszatérítendő összeg behajtása érdekében, ha a jogerősen megállapított visszatérítési kötelezettséget a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vagy a 48/P. § (3) bekezdése szerint azt tőle átvállaló személy az átvállalt összeg erejéig határidőre nem teljesíti.”
36. § Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az oktatási hivatal jár el)
„i) a diákotthon működési feltételeinek ötévenkénti felülvizsgálatával”
(kapcsolatos ügyekben)
37. § (1) Az Nftv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oklevél-, oklevélmelléklet-nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatási hivatal engedélye szükséges.”
(2) Az Nftv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára és a diákotthon működési feltételeinek felülvizsgálatára az (5) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell alkalmazni.”
(3) Az Nftv. 68. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az oktatási hivatalnak az e törvény és a Ket. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott hatósági döntéseivel szemben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a miniszter gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat.”
38. § Az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami támogatás célja)
„b) a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének”
(biztosítása)
39. § Az Nftv. 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/A. § (1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez.
(2) Az egyes speciális felsőoktatási feladatok, a kulturális és fejlesztési támogatások, valamint a 84. § (4) bekezdésében felsorolt feladatok támogatásának biztosítása az egyedi feladatok körében, különösen külön megállapodás alapján, illetve pályázati úton történhet. Az ilyen módon rendelkezésre álló, illetve elnyert támogatásokat az (1) bekezdésben meghatározott támogatástól elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény támogatását a felsőoktatási intézmény költségvetésében elkülönítve kell megtervezni. A köznevelési feladatok ellátására az egyedi feladatok támogatása körében további támogatás biztosítható.
(4) A miniszter által jóváhagyott szakmai programmal, diákotthonként működő szakkollégium, roma szakkollégium számára a 114/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatáson túl egyedi támogatás biztosítható.
(5) Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a komplex vizsgát követő öt éven belül nem szerez doktori fokozatot, az adott doktori képzésben részt vett hallgató után a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fokozatszerzési eljárás idejére folyósított támogatás összege a felével csökkenthető.
(6) A felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás rendszerét a Kormány rendeletében állapítja meg.”
40. § Az Nftv. 104. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) E törvényt
a) a honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya tekintetében a honvédek jogállásáról szóló törvényben,
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltjei tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben
foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.”
41. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/D. §-sal egészül ki:
„104/D. § A Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében foglalt a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”
42. § Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„28. az átalakulással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézmény jogutódlásával kapcsolatos egyedi kérdéseket.”
43. § Az Nftv. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 17. § (1) bekezdését először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.”
44. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/H. §-sal egészül ki:
„114/H. § E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 84. § (2) bekezdés b) pontját, (3) bekezdését, 84/A. §-át, 92. § (1) bekezdését, 93. § (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 114/C. §-át a 2017/2018. tanév első félévétől kezdődően kell alkalmazni, azzal, hogy
a) az ezt megelőzően megkezdett képzés tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíj összege a 48/C. § (2) bekezdése szerint - a képzés megkezdésekor - meghatározott költség összegét nem haladhatja meg,
b) a 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósított támogatás összege - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet kevesebb a képzési támogatás címén folyósított támogatás összegénél.”
45. § Az Nftv. 115. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) 2017. február 1-jétől
a) a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Egyetem,
b) a Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Táncművészeti Egyetem
megnevezéssel működik.”
46. § Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2016/2017-es tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni.”
47. § (1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az Nftv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4) Az Nftv. 4. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(5) Az Nftv. 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(6) Az Nftv. 7. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
48. § Az Nftv.
1. 9. § (3a) bekezdés b) pontjában a „108. § 1a. pontjában” szövegrész helyébe a „108. § 1b. pontjában”,
2. 19. § (2) bekezdés e) pontjában az „alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból” szövegrész helyébe az „alrendszerekből, más államigazgatási adatbázisokból, a miniszter által elrendelt kutatások eredményeiből, valamint intézményi nyilvántartásokból”,
3. 19. § (2) bekezdés f) pontjában az „alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból” szövegrész helyébe az „alrendszerekből, más államigazgatási adatbázisokból, valamint intézményi nyilvántartásokból”,
4. 48. § (2) bekezdésében a „tizennyolc kreditet, és nem érte el” szövegrész helyébe a „tizennyolc kreditet, vagy nem érte el”,
5. 48/C. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben”, az „önköltségek” szövegrész helyébe a „költségek”,
6. 48/N. § (1) bekezdésében a „hallgató kérelmére” szövegrésze helyébe a „hallgató - 48/A. § a) pontjában meghatározott határidőt megelőzően benyújtott - kérelmére”,
7. 49. § (7) bekezdésében az „az adott intézményben” szövegrész helyébe az „az adott intézmény adott képzésén”,
8. 52. § (6) bekezdésében a „jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet” szövegrész helyébe a „jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként vagy a 116. § (5) bekezdésében meghatározott mesterképzési szakon oklevelet”,
9. 53. § (3) bekezdésében a „komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával” szövegrész helyébe a „komplex vizsga teljesítésével”,
10. 81. § (5) bekezdésében az „a képzési” szövegrész helyébe az „a 84/A. § (1) bekezdése szerinti”,
11. 92. § (1) bekezdésében a „d) pontjában meghatározott fenntartási feladatokhoz biztosított állami támogatásra” szövegrész helyébe a „b) pontja szerinti támogatásra”,
12. 93. § (2) bekezdésében az „,a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott képzési támogatással, illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás átlagával” szövegrész helyébe a „84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás átlagával”,
13. 94. § (3) bekezdésében az „a 84. § (2) bekezdésének a)-c), valamint” szövegrész helyébe „a 84. § (2) bekezdés a)-b), valamint”,
14. 113. § (2) bekezdésében az „akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban” szövegrész helyébe az „akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt”,
15. 114/C. §-ában a „84/A. § szerinti képzési” szövegrész helyébe a „84/A. § (1) bekezdés szerinti”, a „84/A. § (5)” szövegrész helyébe a „84/A. § (6)”,
16. 116. § (5) bekezdésében az „az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 15. § (4) bekezdése, 52. § (6) bekezdése alapján mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként” szövegrész helyébe az „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVI. törvénnyel megállapított - 52. § (6) bekezdése alapján az európai és nemzetközi üzleti jog, a kodifikátor és az összehasonlító állam- és jogtudományok mesterképzési szakon vagy a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben”,
17. 116. § (8) bekezdésében az „A 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő, magyar állami ösztöndíjjal” szövegrész helyébe az „A 2016/2017-es tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő, magyar állami (rész)ösztöndíjjal”
szöveg lép.
49. § Hatályát veszti az Nftv.
a) 67. § (4) bekezdésében az „Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.” szövegrész,
b) 68. § (5) bekezdés c) pontja,
c) 84. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
d) 84. § (3) bekezdésében az „- a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott állami támogatás kivételével -” szövegrész,
e) 84/B. §-a,
f) 113. § (2) bekezdésében az „a beiratkozást megelőzően” szövegrész,
g) 116. § (4) bekezdése,
h) 116. § (5) bekezdésében az „abban az esetben is, ha az oklevél kiállítására, illetve a képzés megkezdésére 2015. szeptember 1-jét megelőzően került sor” szövegrész
i) 116. § (8) bekezdésében a „, majd azt követően felmenő rendszerben” szövegrész.
50. § Nem lép hatályba az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 78. §-a.
51. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. november 30-án lép hatályba.
(2) A 4. §, 23. § 3.1., 5., 10., 11., 14-15., 22. pontja, a 26. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 23. § 2., 3.2., 4., 6., 7., 9., 13., 20-21., 23., 25.3., 29. pontja, 24. § b)-c) és f) pontja, a 45. § 2017. január 2-án lép hatályba.
(4) A 41. §, a 47. § (1) bekezdése és a 2. melléklet 2017. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 46. § és a 48. § 4. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
„4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
| A | B | C | D | ||
| 1 | Intézménytípus/Oktatási forma | Osztály- és csoportlétszámok | |||
| 2 | minimum | maximum | átlag | ||
| 3 | Óvoda | 13 | 25 | 20 | |
| 4 | Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport | 5 | 13 | 9 | |
| 5 | Általános iskola 1-4. évfolyama | 14 | 27 | 23 | |
| 6 | Általános iskola 5-8. évfolyama | 14 | 27 | 23 | |
| 7 | Gimnázium és szakgimnázium | 26 | 34 | 28 | |
| 8 | Hat és nyolc évfolyamos gimnázium | 26 | 34 | 28 | |
| 9 | Szakközépiskola elméleti képzés | 16 | 28 | 24 | |
| 10 | Szakgimnázium, szakközépiskola gyakorlati képzés | 6 | 12 | 10 | |
| 11 | Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág | 6 | 15 | 8 | |
| 12 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág | 10 | 24 | 18 | |
| 13 | Alapfokú művészeti iskola, képző- és iparművészet, báb- és színművészeti ág | 8 | 20 | 10 | |
| 14 | Művészeti szakgimnázium közismereti | 14 | 29 | 23 | |
| 15 | Művészeti szakgimnázium szakmai elmélet | 6 | 29 | 10 | |
| 16 | Kollégiumi nappali foglalkozás | 18 | 26 | 25 | |
| 17 | Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként | - | 120 | - | |
| 18 | Hídprogram keretében szervezett osztály | 8 | 10 | 9 | |
| ” | |||||
„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
| A | B | C | ||
| 1. | I. EGYETEMEK | |||
| 2. | I/A. Állami egyetemek | |||
| 3. | Állatorvostudományi Egyetem, Budapest | |||
| 4. | Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest | |||
| 5. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest | |||
| 6. | Debreceni Egyetem, Debrecen | |||
| 7. | Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest | |||
| 8. | Kaposvári Egyetem, Kaposvár | |||
| 9. | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest | |||
| 10. | Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest | |||
| 11. | Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest | |||
| 12. | Miskolci Egyetem, Miskolc | |||
| 13. | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest | |||
| 14. | Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest | |||
| 15. | Óbudai Egyetem, Budapest | |||
| 16. | Pannon Egyetem, Veszprém | |||
| 17. | Pécsi Tudományegyetem, Pécs | |||
| 18. | Semmelweis Egyetem, Budapest | |||
| 19. | Soproni Egyetem, Sopron | |||
| 20. | Szegedi Tudományegyetem, Szeged | |||
| 21. | Szent István Egyetem, Gödöllő | |||
| 22. | Széchenyi István Egyetem, Győr | |||
| 23. | Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest | |||
| 24. | Testnevelési Egyetem, Budapest | |||
| 25. | I/B. Nem állami egyetemek | |||
| 26. | Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest | |||
| 27. | Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen | |||
| 28. | Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest | |||
| 29. | Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest | |||
| 30. | Közép-európai Egyetem, Budapest | |||
| 31. | Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest | |||
| 32. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest | |||
| 33. | II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI | |||
| 34. | II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei | |||
| 35. | Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest | |||
| 36. | Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros | |||
| 37. | Eszterházy Károly Egyetem, Eger | |||
| 38. | Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza | |||
| 39. | Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét | |||
| 40. | II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei | |||
| 41. | Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest | |||
| 42. | Zsigmond Király Egyetem, Budapest | |||
| 43. | III. FŐISKOLÁK | |||
| 44. | III/A. Állami főiskolák | |||
| 45. | Eötvös József Főiskola, Baja | |||
| 46. | Pető András Főiskola, Budapest | |||
| 47. | III/B. Nem állami főiskolák | |||
| 48. | A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest | |||
| 49. | Adventista Teológiai Főiskola, Pécel | |||
| 50. | Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác | |||
| 51. | Baptista Teológiai Akadémia, Budapest | |||
| 52. | Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest | |||
| 53. | Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest | |||
| 54. | Edutus Főiskola, Tatabánya | |||
| 55. | Egri Hittudományi Főiskola, Eger | |||
| 56. | Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom | |||
| 57. | Gábor Dénes Főiskola, Budapest | |||
| 58. | Gál Ferenc Főiskola, Szeged | |||
| 59. | Golgota Teológiai Főiskola, Vajta | |||
| 60. | Győri Hittudományi Főiskola, Győr | |||
| 61. | IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest | |||
| 62. | Kodolányi János Főiskola, Orosháza | |||
| 63. | Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa | |||
| 64. | Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs | |||
| 65. | Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest | |||
| 66. | Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest | |||
| 67. | Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak | |||
| 68. | Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy | |||
| 69. | Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza | |||
| 70. | Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc | |||
| 71. | Szent Pál Akadémia, Budapest | |||
| 72. | Tomori Pál Főiskola, Budapest | |||
| 73. | Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém | |||
| 74. | Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest | |||
| 75. | Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest | |||
| ” | ||||
1. Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedély az I. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)
„a) által meghirdethető képzések képzési területét, illetve tudományterületét, képzési szintjét,”
2. Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 2. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedély az I. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)
„c) által meghirdethető képzésekre kapott indítási engedélyt,
d) által meghirdethető doktori képzést, annak tudományterületét, tudományágát,”
3. Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi felsőoktatási intézmény)
„b) által Magyarországon meghirdethető képzések megnevezését,”
1. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezete a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok)
„g) a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselőjének családi és utóneve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail).”
2. Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvett személyekre vonatkozó valamennyi adat; a köznevelés információs rendszere, továbbá a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának adatkezelője részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges valamennyi adat; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére a jelentkező oktatási azonosítója, ügyfélkapus kapcsolati kódja.”
3. Az Nftv. 3. melléklet
a) I/A. fejezet 1. pont a) alpontjában és II/B. fejezet 1. pont a) alpontjában a „név” szövegrész helyébe a „családi és utónév”, a „születési név” szövegrész helyébe a „születési családi és utónév”, az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja születési családi és utóneve”,
b) I/B. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában és II/D. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában a „jelentkező neve” szövegrész helyébe a „jelentkező családi és utóneve”, a „születési neve, anyja neve” szövegrész helyébe a „születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve”,
c) II/A. fejezet a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) alpontjában a „képviselője neve” szövegrész helyébe a „képviselője családi és utóneve”,
d) II/A. fejezet a) pont ab), ad) és ae) alpontjában, b) pont bb) és bc) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve”,
e) II/A. fejezet d) pont da) alpontjában a „képviselőjének neve” szövegrész helyébe a „képviselőjének családi és utóneve”,
f) II/A. fejezet f) pont fa) alpontjában az „elnökének neve” szövegrész helyébe az „elnökének családi és utóneve”,
g) II/C. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában a „hallgató neve” szövegrész helyébe a „hallgató családi és utóneve”, a „születési neve, anyja neve” szövegrész helyébe a „születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve”
szöveg lép.
4. Hatályát veszti az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pont a) alpont al) pontjában az „a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonosító száma,” szövegrész.
1. Az Nftv. 4. melléklet 5. pontja a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben kezelt személyes és különleges adatok továbbítására jogosultak köre és feltételei)
„d) a pályázatkezelő szervezet a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szervnek a b) pontban meghatározott adatok lekérdezéséhez szükséges adatokat.”
2. Az Nftv. 4. melléklet 1. pont nyitó szövegrészében az „az ösztöndíjra pályázó személy” szövegrész helyébe az „az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személy” szöveg lép.
3. Az Nftv. 4. melléklet 5. pont b) alpontjában az „a pályázó felsőoktatási intézménybe történő felvételének eredményét,” szövegrész helyébe az „a pályázó felsőoktatási intézménybe történő felvételének eredményét, támogatási idejének adatát” szöveg lép.
1. Az Nftv. 5. melléklet 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató
a) természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve), neme, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele,
b) lakcímre (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési címre vonatkozó adatai,
c) hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára vonatkozó adatai,
d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra vonatkozó adatai,
e) csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adatai,
f) gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamára vonatkozó adatai,
g) gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adatai, a gyermeknevelésre, szülésre vonatkozó adatai,
h) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülésének oka és időpontja,
i) megváltozott munkaképességre, tartós betegségre, balesetre, valamint ennek időtartamára vonatkozó adatai,
j) állampolgársága,
k) telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
l) felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó adatai,
m) ügyfélkapus kapcsolati kódja,
n) a már teljesített és a még fennálló kötelezettségére, a kötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó adatai.
1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok
a) a jelentkező természetes személyazonosító adatai, felsőoktatási képzésének költségviselési formája, lakcímre vonatkozó adatai, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
b) a jelentkező hallgatói azonosítója,
c) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.
2. Az 1-1/A. pontban megjelölt - az 1. pont a), b), i)-m) alpont, illetve az 1/A. pont szerinti adatok tekintetében a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv által átadott - adatok kezelésére a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv jogosult.”
2. Az Nftv. 5. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az adatkezelés időtartama:
Az adatok a hallgató részére a 48/A. §-ban meghatározott feltételek teljesítésétől számított 5 évig kezelhetőek. Amennyiben hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor, a jelentkező 1/A. pont szerinti adatai a jelentkezéstől számított 1 évig kezelhetők.”
3. Az Nftv. 5. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének, az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá hallgatói azonosítóját, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató családi és utónevére, születési családi és utónevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely), értesítési címére, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, állampolgárságára,
b) az állami foglalkoztatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,
c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a gyermekgondozást segítő ellátásnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,
d) az egészségbiztosítási szerv a csecsemőgondozási díjnak és a gyermekgondozási díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,
e) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére, hallgatói azonosító számára, telefonszámára, elektronikus levelezési címére, felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező 1/A. pontban meghatározott adataira,
f) az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára,
g) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nyugdíjkorhatár elérésére
vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.”
1. Az Nftv. 7. melléklet 1. pont b) alpontja a következő bj) ponttal egészül ki:
(A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok: a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok:)
„bj) a vizsga anyakönyvi száma;”
2. Az Nftv. 7. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az oktatási hivatal mint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának adatkezelője a nyelvvizsga-anyakönyvek nyilvántartásából az 1. pont a) alpontja, b) alpont bd), bg) és bj) pontja, valamint c) alpontja szerinti adatokat - az érintetten kívül - a felsőoktatási felvételi eljárás lefolytatásával összefüggésben a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban az érintett egyetértésével a munkáltató részére továbbíthatja.”
