1. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állampolgárok honvédelmi feladatokra való felkészülése békében az önkéntes vállaláson alapszik, melyhez az állam biztosítja – különösen a honvédelmi nevelés keretein belül – a szükséges felkészítő ismeretek elsajátításának szervezett feltételeit.”
2. § A Hvt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelemért felelős miniszter – kormányrendeletben meghatározott esetekben – gondoskodik a Honvédség személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.”
3. § A Hvt. 36. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)
„i) – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában.”
4. § A Hvt. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladatról a rendészetért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány dönt. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat akkor rendelhető el, ha a közreműködői feladat olyan külföldi helyszínen hajtható végre, amely tekintetében a Honvédség határátlépéssel járó csapatmozgását az erre jogosult engedélyezte, és a terrorizmust elhárító szerv alkalmazása nem elegendő. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat elrendelése során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét.”
5. § A Hvt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyes katonai szervezetek – ideértve az ideiglenes alkalmi kötelékeket is –, valamint egyéni beosztást betöltő katonák a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága, más nemzetközi parancsnokság vagy szövetséges nemzeti fegyveres erő élén álló parancsnok műveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők, az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.”
6. § A Hvt. 35/A. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35/A. A katonai rendészet
54/A. § (1) A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása, valamint a Honvédség tevékenységének rendészeti biztosítása.
(2) A katonai rendészet feladata
a) a Honvédség állományának ellenőrzése a katonai fegyelem megtartása érdekében,
b) közreműködés a Honvédség feladatrendszerébe kapcsolódó közúti, vasúti, vízi és légi szállítások biztosításában,
c) a Honvédség személyi állományát vagy gépjármű technikai eszközeit érintő közúti közlekedési balesetek helyszínelése,
d) katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése,
e) a Honvédség tevékenységével összefüggő forgalomszabályozás,
f) a Honvédség – a Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott – rendezvényeinek rendészeti biztosítása,
g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőinek, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, valamint kijelölt vendégeik személyi kísérése,
h) a Honvédséget érintő érték-, pénzszállítások kísérésének fegyveres biztosítása,
i) a gyakorlatok, lövészetek, kiképzések, tábori elhelyezési körletek rendészeti ellenőrzése és szükség szerinti biztosítása,
j) a Honvédség személyi állományával szemben eljáró szervekkel való együttműködés,
k) részvétel a Honvédség által kiemelten védendő létesítmények őrzés-védelmében,
l) hazai és műveleti területen más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával történő együttműködés és feladat ellátás, valamint
m) a jogszabályban meghatározott további feladatok ellátása.
54/B. § (1) A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint
a) forgalmat irányítani,
b) szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,
c) szolgálati gépjárművel a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban ellenőrizni,
d) szolgálati gépjármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta – ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény, szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta – adására kötelezni,
e) helyszínt biztosítani,
f) területzárást végrehajtani, és
g) kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni.
(2) A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a szolgálati gépjármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, továbbá a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a szolgálati gépjármű kulcsait elveheti, és a szolgálati gépjárművet más módon mozgásában korlátozhatja.
54/C. § A katonai rendészet feladatait önállóan vagy a rendőrséggel együttműködésben, továbbá a katonai nyomozóhatóság, illetve a katonai ügyész utasítása alapján teljesíti.”
7. § A Hvt. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:
a) testi kényszer,
b) könnygázszóró készülék,
c) elektromos sokkoló eszköz,
d) gumibot,
e) bilincs,
f) szolgálati kutya.”
8. § (1) A Hvt. 39. alcíme a következő 61/B. és 61/C. §-sal egészül ki:
„61/B. § (1) Akinek a Honvédség állományába tartozó személy VIII. fejezet szerinti intézkedése, annak elmulasztása, vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a honvédelemért felelős miniszterhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.
(3) A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(4) A panasz elbírálása közigazgatási hatósági eljárásban történik, a közigazgatási hatósági eljárás tárgyi költségmentes.
(5) A panaszt az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől vagy – ha áttételre kerül sor – az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.
61/C. § A 61/B. § szerinti jogról az érintettet az intézkedés során, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazását követően megfelelően tájékoztatni kell.”
(2) A Hvt. 61/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés közigazgatási perben támadható meg.”
9. § A Hvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában
1. alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége,
2. állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét,
3. befogadó nemzeti támogatás: Magyarország, a Honvédség és a honvédelemben részt vevő más szervek által békeidőszakban, rendkívüli állapotban, szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás esetén a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás,
4. békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,
5. határátlépéssel járó csapatmozgás: a Honvédség szervezeteinek az államhatár átlépésével járó külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, vagy külföldi fegyveres erőnek az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége vagy tartózkodása, továbbá Magyarországon történő átutazása,
6. felhasználás: a Honvédség részvétele az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején, valamint a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig terjedő időszakban,
7. honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,
8. honvédelmi érdek: Magyarország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen a törvényes rend védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,
9. Honvédség rendszeresített fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz – tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára –, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére,
10. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti, vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,
11. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,
12. meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolnak,
13. műveleti terület: az a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület, valamint az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a Honvédség vagy a szövetséges fegyveres erők műveleteit tervezik és végrehajtják,
14. NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és – a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével – közterhektől mentesen valósít meg,
15. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és szükség esetén kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése érdekében alkalmaz,
16. ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, amelynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
17. potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az önkéntes tartalékos és a kiképzett tartalékos állományba,
18. szakirányítás: az arra jogosultnak a Honvédség alaprendeltetés szerinti működésének biztosítása érdekében, az irányítás rendszerében az irányított szervezetek szaktevékenységére meghatározó befolyást eredményező, szakutasítási jogkörrel gyakorolt, a szolgálati elöljárói jogkörtől független tevékenysége,
19. szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek,
20. szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület.”
10. § (1) A Hvt. 81. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével a központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenységét, az azzal kapcsolatos irányítási és vezetési rendet, valamint honvédelmi igazgatási feladat- és hatáskörét,
e) a területi és helyi védelmi igazgatási szervek működését, jogkörét, felügyeleti és ellenőrzési rendszerét, a területi védelmi igazgatási szervek vezetőinek feladat- és hatáskörét, a katonai igazgatási szervek kijelölését, feladat- és hatáskörét, illetékességi területét,”
(2) A Hvt. 81. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat, a Kormány hatáskörébe tartozó határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,
s) a Honvédség személyi állományának kártalanítására vonatkozó esetköröket, valamint a kártalanítással kapcsolatos további feladatokat.”
(3) A Hvt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) a Szolgálati Szabályzat részeként
da) a Honvédség szervezeteinek rendeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat,
db) a katonai függelemre, szolgálati rendre, szolgálati érintkezésre és a katonai udvariasságra vonatkozó szabályokat, a honvédek napi tevékenységét,
dc) az egyes szolgálati személyek kötelmeit,
dd) az ügyeleti és készenléti szolgálati rendszer, valamint a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölés rendeltetését, működését,
de) az őrzés-védelem rendeltetését, szervezését, az őrségek feladatait, alárendeltségét, az őrök kötelességeit,
df) a katonai rendészeti tevékenységet,
dg) az intézkedések végrehajtásának eljárási szabályait, módját, a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait, a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának eljárási szabályait,”
(4) A Hvt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
a) határozzák meg ágazatuk honvédelmi feladatait,
b) a feladat- és hatáskörüket érintően honvédelemben közreműködő szerveket jelöljenek ki, részükre honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködés kötelezettségét állapítsák meg,
c) határozzák meg az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az infrastrukturális hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait.”
11. § A Hvt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § A 22. § (4) bekezdését a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor el nem évült követelésekre is alkalmazni kell.”
12. § A Hvt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
13. § A Hvt.
a) 25. § (3) bekezdésében a „szükségállapot” szövegrész helyébe a „szükségállapot, terrorveszélyhelyzet”,
b) 28. § (2) bekezdés f) pontjában a „megelőző védelmi helyzet” szövegrész helyébe a „megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet”,
c) 56. § (3) bekezdés c) pontjában a „katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt ért” szövegrész helyébe az „a szolgálatban lévő katonai rendész a katona vagy a polgári személy általi”,
d) 60. § (2) bekezdésében a „könnygázszóró készülék,” szövegrész helyébe a „könnygázszóró készülék, elektromos sokkoló eszköz”
szöveg lép.
14. § Hatályát veszti a Hvt.
a) 38. § (4)–(6) bekezdése,
b) 45. § (2) bekezdés c) pontjában az „intézkedéseket,” szövegrész,
c) 47. § (4) bekezdése, valamint
d) 81. § (2) bekezdés j) pontja.
15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A 8. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
16. § E törvény 1–14. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
„1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez
A honvédelemért felelős miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a következő gazdasági társaságokban fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat:
1. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
2. HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3. HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
4. HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
5. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.”
