1. § A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az 1. §-ban meghatározott esetekben a bíróság vagy más hatóság – ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot – az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból felfüggeszti.
(2) A bíróság az igazságügyért felelős miniszter, más hatóság – ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot – pedig a felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban együtt: felügyeletet ellátó szerv) intézkedésére is felfüggeszti az eljárást.”
2. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tanúsítvány kiállításának, illetve az egyezményben nem részes államokban felhasználni kívánt közokiratok hitelesítésének a rendjét rendeletben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott tanúsítvány kiadásáért járó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”
3. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „küpolitikáért” szövegrész helyébe a „külpolitikáért” szöveg lép.
4. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 20. § (11) bekezdésében felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A közúti járművezetők pályaalkalmassági eljárásával összefüggésben hozott hatósági döntéseket a bíróság nem változtathatja meg.”
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a munkaügyi hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.”
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”
(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4c) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”
(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai” alcíme a következő 21/M. §-sal és 21/N. §-sal egészül ki:
„21/M. § (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha
a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.
(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.
(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
21/N. § A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”
(7) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság – a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével – a járművet azonosítja, és eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.”
(8) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a 28/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A megkülönböztető és figyelmeztető jelzésre vonatkozó szabályok
28/B. § (1) A közúti forgalomban a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel felszerelt jármű jogszabályban meghatározott feltételekkel vehet részt.
(2) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának engedélyezésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.”
(9) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közlekedési hatóságnak az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésével összefüggő hatósági eljárásokban hozott döntését a bíróság nem változathatja meg.”
(10) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 39. és 40. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„39. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat;
40. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 9/D. § (4) és (10) bekezdésében a „szerződést” szövegrész helyébe a „közigazgatási szerződést” szöveg,
b) 16/A. § (6) bekezdésében és 20. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
c) 20. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
d) 20. § (7a) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
e) 20/A. § (4) bekezdésében, 21/K. § (6) bekezdés b) pontjában, 35/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, valamint 46/D. § (1a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
f) 21/A. § (2) bekezdésében a „teljes” szövegrész helyébe az „eredeti teljes” szöveg,
g) 21/L. § (4) bekezdésében az „a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a” szövegrész helyébe az „az Ákr. 107. §-a” szöveg,
h) 27. § (5) bekezdésében az „a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján” szövegrész helyébe az „a közlekedési hatóság engedélye alapján” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
i) 29. § (7) bekezdésében és 46/J. §-ában a „45” szövegrész helyébe az „55” szöveg,
j) 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges” szövegrész helyébe a „ha helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges” szöveg,
k) 47. § 22.12. pontjában az „ellenőrző tisztviselő” szövegrész helyébe a „menetíró szerelő” szöveg,
l) 48. § (3) bekezdés a) pont 20. alpontjában a „kijelölését” szövegrész helyébe a „kijelölését, valamint az automatikus döntéshozatal feltételeit” szöveg,
m) 48. § (3) bekezdés b) pont 22. alpontjában a „végzésének” szövegrész helyébe az „engedélyezésének” szöveg
lép.
6. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 20. § (14) bekezdése,
b) 29/B. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
c) 29/B. § (8) bekezdése,
d) 48. § (3) bekezdés a) pont 24. pontjában az „a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát,” szövegrész,
e) 48. § (3) bekezdés b) pont 13. pontja.
7. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„i) az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének szabályait.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
41/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben e fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárásban az ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását.
(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.
(4) Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.
(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.
(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.
(8) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.
(9) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az álláskeresők ellátásával kapcsolatos, hatósági ügyben – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelmező, pályázó ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.
(10) A
a) 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó telephelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
b) 16. §-ban meghatározott foglakoztatás bővítését szolgáló támogatással, valamint a 19/B. § (3) bekezdésében meghatározott bérköltség támogatással kapcsolatos hatósági ügyben a munkaadó által foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ennek hiányában értesítési címe szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv,
c) 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos hatósági ügyben a tervezett beruházás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv
jár el.
42. § (1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus formában is benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit azok megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(2) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.
(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,
c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.
(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.
45. § (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(3) A kötelezett részére – kérelmére – fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívülálló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(4) A fizetési kedvezmény iránt benyújtott kérelem beadásának napjától a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával. Erről az állami foglalkoztatási szerv a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.
46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során
a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,
b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen
a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b) az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,
c) más szervet intézkedés végett megkeresni,
d) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
e) rendbírságot kiszabni.”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„y) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.”
8. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 21. § (2) bekezdés i) pontjában a „közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási ügyben” szöveg,
b) 21. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
c) 56. § (1) bekezdésében a „tartozás” szövegrész helyébe a „10 000 Ft-ot elérő tartozás” szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 13/A. § (4) bekezdés f) pontjában és 14. § (4) bekezdés c) pontjában az „, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrész,
b) 54. § (1)–(7) bekezdése és (15) bekezdése,
c) 54/B. § (2) bekezdése,
d) 56. § (2) bekezdése,
e) 56. § (3) bekezdésében az „– a kijavítás kivételével –” szövegrész,
f) 57. §-a,
g) 59/E. §-a.
10. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében
a) az ország egész területén – a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit), valamint az Országgyűlési Őrség tevékenységének kivételével – közegészségügyi ellenőrzést végez;
b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;
c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;
d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.”
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter közegészségügyi felügyeletét – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a katonai egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja.”
(3) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv – a 2. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.”
(4) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó végleges határozatáról készült közleményt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint közhírré teszi.”
(5) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/B. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2) Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésére, a működési engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásokban a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.”
(6) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 14/E. §-sal egészül ki:
„14/E. § A Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv, továbbá a rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban
a) a hivatalbóli eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni,
b) nincs helye sommás eljárásnak,
c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
d) az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”
(7) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket, és a katonai egészségügyi államigazgatási szervet,
b) jelölje ki a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség – ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit – vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket.”
(8) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédségi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes munkahely, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter feladatával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.”
(9) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 15/E. §-sal egészül ki:
„15/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
11. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. § (2) bekezdésében az „azt kiszabó jogerős határozat” szövegrész helyébe az „azt kiszabó végleges határozat” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
a) 6. § (6) bekezdése,
b) 6/A. § (4) bekezdése.
13. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2/C. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatára kerül sor” szövegrész helyébe a „határozatot megtámadták” szöveg lép.
14. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény
a) 10. § (3) és (4) bekezdése,
b) 12. § (5) bekezdése.
15. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény „Felülvizsgálat” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Közigazgatási per
13. § (1) A miniszter e törvényben megállapított hatáskörében hozott határozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadható.
(2) A bíróság a 12. § (2) bekezdésében említett határozat elleni per megindításáról – a perindítás bejegyzése végett – haladéktalanul értesíti az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Ha a miniszter határozata a Kormány döntésének nem felel meg, vagy az előírt határidőben a miniszter nem határoz, az egyház, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, és az, akire a döntés kötelezettséget állapít meg, a Kormányhoz fordulhat intézkedésért.”
16. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 16. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát kérték” szövegrész helyébe a „határozatot közigazgatási perben megtámadták” szöveg lép.
17. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. §-a.
18. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az e törvény hatálya alá tartozó egyéb ügyben az e törvényben és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben az ügyfél kérelmére nincs helye az eljárás szünetelésének.
(2a) Az ügyfél személyes jelenléte nélkül le nem folytatható (1) bekezdés szerinti ügyben – különösen a szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése, illetve a játékautomata-üzemeltetés bejelentése iránti eljárásban – a kapcsolattartási forma ügyfél által történő megválasztásának nincs helye.
(2b) A szerencsejáték-szervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezéséhez a 37. § 11. pontja szerinti egységenként, kártyaterem engedélyezéséhez kártyatermenként kell a kérelmet előterjeszteni. A külön jogszabályban meghatározott kérelmeket, bejelentéseket az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, illetve űrlapon kell az állami adóhatóságnál előterjeszteni.
(2c) Az e törvényben meghatározott ügyben hozott döntés ellen – a bírságot kiszabó döntés kivételével – benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést azonnal végrehajthatóvá nyilvánította.”
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívásnak több ízben is helye van.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról hetvenöt napon belül, játékautomata nyilvántartásba vételéről tizenöt napon belül dönt.”
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, kivételes esetben és figyelemmel a tényállás összes körülményére – a bírság kiszabása mellett vagy a bírság kiszabásának mellőzésével – kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.”
(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény III. fejezete a következő 3. címmel egészül ki:
„3. CÍM
AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ
35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) A szervező
a) sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
b) totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint,
c) bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésben meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezreléke, de legfeljebb 1 millió forint,
d) játékkaszinó engedélyezési eljárása esetén játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint,
e) kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint,
f) a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséért 10 millió forint,
g) az online kaszinójáték engedélyezéséért a játékkaszinó engedélyezéséért előterjesztett kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelem esetén 2,5 millió forint, egyéb esetben 5 millió forint,
h) a távszerencsejáték játéktervétől való, a Vhr. 43. § (2) és (3) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelem esetén 200 ezer forint,
i) a szerencsejáték-szervezői tevékenységi engedélynek kizárólag az 1. § (5a)–(6d) bekezdésével, 29/I. § (2) és (2a) bekezdésével, 37. § 32. pontjával, és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő módosítása iránti eljárásért a szervező kérelmenként 5000 forint
igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 86. §-át az elévülés tekintetében,
b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában
alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon az állami adóhatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
(5) Az igazgatási-szolgáltatási díjat fizetési számlára történő készpénzbefizetés vagy átutalás útján kérelmenként kell megfizetni a NAV 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.
(6) Az állami adóhatóság az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.”
(5) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. §-a a következő (1a)–(1h) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés típusa szerint
a) folyamatos célellenőrzés,
b) átfogó ellenőrzés,
c) célvizsgálat,
d) témavizsgálat,
e) utóvizsgálat
útján végzi.
(1b) Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, a távoli hozzáférés, okiratok bekérése és ellenőrzés az állami adóhatóság nyilvántartásai alapján.
(1c) A folyamatos célellenőrzés esetén az állami adóhatóság időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálatot végez, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.
(1d) Az átfogó ellenőrzés esetén az állami adóhatóság egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére folytat olyan ellenőrzést, amely keretében a tevékenység szerencsejáték-szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. Az átfogó ellenőrzést külön az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.
(1e) A megbízólevél tartalmazza
a) az ellenőrző szerv nevét és címét,
b) az ellenőrzés időpontját,
c) az ellenőrzött szervezet vagy személy nevét, székhelyét (lakcímét),
d) az ellenőrök nevét, és
e) az ellenőrzés alá vont időszakot.
(1f) A célvizsgálat keretében az állami adóhatóság egy vagy több ellenőrzési szempont alapján folytatja le az ellenőrzést.
(1g) A témavizsgálat esetén az állami adóhatóság több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján végez ellenőrzési cselekményt, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.
(1h) Az utóvizsgálat keretében az állami adóhatóság az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve az állami adóhatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzését végzi.”
(6) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. §-a a következő (3f)–(3h) bekezdéssel egészül ki:
„(3f) A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot az állami adóhatóság alkalmazottja az állami adóhatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és az állami adó- és vámhatóság vezetője által kiállított, az e törvény hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőr együttesen végzi.
(3g) Az állami adóhatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő távadat-szolgáltatás útján lefolytatni.
(3h) Az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. A próbajáték keretében az állami adóhatóság által megszerzett nyeremény a központi költségvetés bevétele, amelyet az állami adóhatóság a nyeremény megszerzésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.”
(7) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az e törvény értelmében elkobozható.”
(8) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 144–163. §-ának értékesítésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával értékesíti vagy megsemmisíti.”
19. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 2. § (4) bekezdés d) pontjában a „jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági” szövegrész helyébe a „végleges hatósági vagy jogerős szabálysértési határozat, illetve jogerős bírósági” szöveg,
b) 2. § (5) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntésével” szöveg,
c) 2. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő” szöveg,
d) 13. § (6) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
e) 29/L. § (3) bekezdésében az „az Szjtv.” szövegrész helyébe az „az e törvény” szöveg,
f) 36. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig” szövegrész helyébe az „a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg” szöveg,
g) 36/J. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel elrendelt” szöveg,
h) 36/L. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyről szóló” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megkeresésre vonatkozó” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 7/A. § (5) bekezdésében az „– a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl –” szövegrész,
b) 7/A. § (9) bekezdés a)–c) pontjában a „jogerős” szövegrész,
c) 11. § (1) és (2) bekezdése,
d) 36/F. § (7) bekezdése,
e) 36/G. § (4) bekezdése.
21. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”
(2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény a következő 40. §-sal egészül ki:
„40. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
22. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény
a) 27. §-t megelőző alcímében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartás” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
c) 37. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (8) bekezdése.
24. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek.”
(2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
25. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény
a) 17. § (1) bekezdésében az „eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (8) bekezdése.
27. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését mindaddig köteles folytatni, amíg a felmentéséről szóló okiratot kézhez nem vette.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt – a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével – az országos kamara útján haladéktalanul jelenti a miniszternek, aki megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését.
(3b) Ha a miniszter a (3) bekezdés d) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely a (3a) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”
(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/B. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.
(2) Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) a területi kamarai tagságot,
c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
d) a közjegyző – közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző – külön jogszabályban meghatározott székhelyét.”
(4) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 183/A. §-sal egészül ki:
„183/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás részletes szabályait,
c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait.”
28. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 11/A. § (6) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
b) 11/A. § (9) bekezdés b) pontjában a „névjegyékbe” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe” szöveg,
c) 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
d) 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
e) 23. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
f) 106. § (1) bekezdésében a „jogerős bírói vagy más hatósági határozatra” szövegrész helyébe a „jogerős bírói vagy más véglegessé vált hatósági határozatra” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 11/A. § (2) bekezdése,
b) 66. § (3)–(9) bekezdése,
c) 183. § c) pontja.
30. § (1) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A mérésügyi szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.”
(2) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(3) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.”
31. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény
a) 8. § (3) bekezdése,
b) 10. § (4) bekezdése.
32. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv országos illetékességgel jár el. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv feladat- és hatáskörébe tartozó, a felszámolók névjegyzékébe történő felvétellel kapcsolatos ügyek intézésének határideje két hónap. A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel, valamint a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos eljárásokban a felszámolók névjegyzékét vezető szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. A kérelmet írásban, a felszámolók névjegyzékét vezető szerv által e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni.
(3) Nincs helye sommás eljárásnak:
a) a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel és
b) a környezeti teherrel érintett ingatlanok értékesíthetőségével kapcsolatos eljárásban.
(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(5) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztheti, ha a környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítéséhez való hozzájárulás érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter szakmai állásfoglalásának beszerzése szükséges.
(6) A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárás ügyintézési határideje a pályázati kérelmeket értékelő bizottság értékelő jegyzőkönyvének hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen eljárásokban szünetelésnek nincs helye.
(7) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a 27/C. § (4) bekezdése szerinti felszámolói névjegyzékben, a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szerepelő adatokról az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
(8) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ellenőrzés keretében folyamatosan lát el hatósági ellenőrzési tevékenységet.
(9) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban – a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben előírt adatszolgáltatások és rendszeres szakmai beszámolóban foglaltak kivételével – az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.
(10) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul bejegyzi.
(11) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatáskörébe tartozó ügyeknek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében jogosult az ügyféllel hatósági szerződést kötni.
(12) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokról alakszerű határozatban dönt.
(13) A bíróság a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.”
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/Q. §-sal egészül ki:
„83/Q. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
33. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.
34. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése.
35. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”
36. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen vagy jogerősen” szöveg, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg, a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerőre” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény
a) 14. § b) pontja,
b) 14/B. § (2) bekezdése.
38. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.”
39. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3)–(5) bekezdése.
40. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A konzuli tisztviselőnél előterjesztett állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárással összefüggésben a közigazgatási per megindítására irányuló keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal és 25/B. §-sal egészül ki:
„25/A. § A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében eljáró hatóság 8 napos határidő megjelölésével hívja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.
25/B. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartási ügyekben, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.
(2) Az aránytalanul nehezen beszerezhető külföldi hatóság által kiállított irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 52/E. §-sal egészül ki:
„52/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
41. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 26. § (5) bekezdésében a „vagy hatósági” szövegrész helyébe a „vagy véglegessé vált hatósági” szöveg,
b) 28/A. (5) bekezdésében az „el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg,
c) 29/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,
d) 29/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 43. §-a és 44. §-a.
43. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal.”
(2) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság határozatban meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát, figyelemmel a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra.”
44. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
a) 4/B. § (3) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatának” szövegrész helyébe az „ellen közigazgatási pernek” szöveg,
b) 7/A. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
c) 8. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges döntésbe foglalt” szöveg,
d) 9/B. § (1) bekezdésében, 9/C. § (9) bekezdésében, 9/D. § (3) és (4) bekezdésében, 18. § (2) bekezdés b) pontjában és (2a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
e) 9/C. § (4) bekezdésében, 12/F. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges hatósági döntéssel” szöveg,
f) 9/C. § (8) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,
g) 9/E. § (4) bekezdésében az „eljárás jogerősen befejeződött” szövegrész helyébe az „eljárásban végleges hatósági döntés született” szöveg,
h) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,
i) 13. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, a „jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáról” szöveg,
j) 14. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény
a) 10. § (2) bekezdése,
b) 17. §-a.
46. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § Az Ákr. 41. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az tekinthető a hatóság rendelkezésére álló adatnak, amelyet az általa vezetett 18. § vagy 18/A. § szerinti nyilvántartás tartalmaz.”
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának megtámadására irányuló közigazgatási perben a bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet különösen
a) normatív pénzbeli szociális ellátás folyósításáról,
b) természetben nyújtott szociális ellátás biztosításáról,
c) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménybe való beutalásról.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a 94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése és a 119/B. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint, soron kívül jár el.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a fenntartó döntésének megtámadása, vagy a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető. A bíróság a fél kérelmére ideiglenes intézkedésként rendelkezhet a szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve ezek fenntartójával fennálló szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony (a továbbiakban együtt: intézményi jogviszony) fenntartásáról.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés a jogosultság alapjául szolgáló tények valószínűsítése esetén is megtehető.
(5) A (2) bekezdés szerinti bírósági eljárás illetékmentes, az ellátottat, a törvényes képviselőjét és a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt teljes költségmentesség illeti meg.”
(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja.”
(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
(5) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon)
„d) a kérelem módosítását követő naptól számított harminc napon belül határoz, ha a fenntartó a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben benyújtott kérelmet tárgyév január 6-át követően módosítja.”
(6) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem indítható meg.”
(7) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Szociális Ágazati Portálon – a (9) bekezdésben meghatározott módon – közhírré kell tenni
a) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
b) a működést engedélyező szerv végleges határozatát és a fenntartóval kötött hatósági szerződését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–k) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg, vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,
c) az a) és b) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott, és a közhírré tett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.”
(8) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (9) bekezdés e) pont ef) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell a d) pontban nem említett jogsértés esetén]
„ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit és azok alkalmazásának időpontját,”
(9) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem szabható ki bírság, ha a jogsértő magatartás megvalósulásától, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról – az adatszolgáltatással megegyező módon – a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet.”
(10) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„c) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, valamint a szakértők tevékenységével összefüggő részletes szabályokat;”
(11) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 140/W. §-t követően a következő 140/X. §-sal egészül ki:
„140/X. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
47. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 5. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
2. 13. § (1) bekezdésében, 17. § (7) bekezdés b) pontjában, 18. § j) pontjában, 18/A. § j) pontjában, 34. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,
3. 13. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,
4. 14. §-ában, 17/A. § (1) bekezdésében, 42. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,
5. 16. §-ában az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az azzal összefüggésben indult közigazgatási per” szöveg,
6. 18. § e) pontjában, 18/A. § e) pontjában, 19. § (1b) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
7. 32/B. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
8. 34. § (2) bekezdés d) pontjában, 50. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,
9. 34. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáról” szöveg,
10. 43/B. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedést” szövegrész helyébe a „véglegessé válást” szöveg,
11. 50. § (6) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
12. 54. § (2) bekezdésében a „rászorultság igazolásáról” szövegrész helyébe a „rászorultságról” szöveg,
13. 58/A. § (1) bekezdésében, 75. § (2) bekezdés d) pontjában, 75. § (4) bekezdésében, 92/C. § (5) bekezdés c) pontjában, 92/K. § (1) bekezdésében, 92/K. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint záró szövegrészében, 92/K. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,
14. 58/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,
15. 58/A. § (6) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzését” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél (székhelynél, telephelynél), illetve a fenntartónál” szöveg, a „(székhely, telephely)” szövegrész helyébe a „(székhely, telephely), illetve a fenntartó” szöveg,
16. 58/A. § (9) bekezdés záró szövegrészében a „közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert” szöveg,
17. 92/K. § (7) bekezdés b) pontjában a „lefoglalhatja” szövegrész helyébe a „zár alá veheti” szöveg,
18. 92/K. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében, 92/K. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében a „közzétett” szövegrész helyébe a „közhírré tett” szöveg,
19. 92/K. § (9) bekezdés a) pontjában, 99/D. § (2) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés f) pontjában a „közzététel” szövegrész helyébe a „közhírré tétel” szöveg,
20. 92/K. § (10) bekezdés c) pontjában a „közzétételt” szövegrész helyébe a „közhírré tételt” szöveg,
21. 92/L. § (1) bekezdés a) pontjában a „történő jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel történő” szöveg
lép.
48. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 10. § (7) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész,
b) 12. §-a,
c) 58/A. § (2c) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész,
d) 58/A. § (8) bekezdése,
e) 58/A. § (9) bekezdés a) és b) pontjában a „vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata” szövegrész,
f) 92/K. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek,
g) 92/K. § (4b), (4e)–(4g) bekezdése,
h) 92/K. § (9) bekezdés f) pontja,
i) 132. § (2) bekezdés a) pontja.
49. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § (1) A bányafelügyeleti és az állami földtani feladatokat ellátó szerv a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ), valamint a Baranya Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, Pest Megyei és Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal). A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ.
(2) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben hatóságként – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elsőfokon az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal, másodfokon – országos illetékességgel – az MBFSZ jár el.
(3) Az MBFSZ elsőfokú bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(4) A kormányhivatal bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, munkaügyi, munkavédelmi, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. § (1) bekezdés b)–o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/B. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapítására indított eljárásban, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(2) A bányatelek megállapítására indított eljárásban a megyei területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a megyei önkormányzat ügyfélnek minősül.
(3) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(4) A bányafelügyelet a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindításáról – a kérelmező ügyfél kivételével – az ügyfeleket nyolc napon belül értesíti, kivéve, ha az eljárás megindítását követő nyolc napon belül dönt, az eljárást megszünteti vagy függő hatályú döntést hoz.
(5) A bányafelügyelet hatósági eljárásaiban
a) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
b) az ügyfél köteles valamennyi olyan okiratot, amelynek benyújtására jogszabályi előírás kötelezi, eredetiben vagy hitelesített másolatban benyújtani, továbbá
c) a döntés szóban nem közölhető.
(6) A bányafelügyelet döntésének véglegessé válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban.
(7) Ha a bányafelügyelet engedélyezési eljárásaiban – ellenérdekű ügyfél hiányában – a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(8) Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha a kérelmező ügyfél benyújtotta az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a kérelmezett tevékenység végzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát vagy a tevékenység végzését lehetővé tevő megállapodást.
(9) A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.
(10) A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes személyt vagy a székhellyel nem rendelkező jogi személy törvényes képviselőjét is idézheti székhelyére.
(11) Ha az eljárás a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosát, vagy azt, akinek a jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, illetve több mint ötven ügyfelet érint – az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a bányafelügyelet a döntéseit hirdetményi úton közli.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/C. § (1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő
a) a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban:
aa) a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,
ab) a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,
b) a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,
c) a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 25 nap.
(2) A bányafelügyelet
a) eljárásaiban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról,
b) eljárásaiban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(3) A bányafelügyelet
a) a 41. § (1) és (2), (4) és (5), valamint (7b) bekezdése szerinti tevékenység eltiltásáról szóló határozatát,
b) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére kötelező határozatát,
c) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló kötelezést tartalmazó határozatát,
d) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott, kötelezést tartalmazó határozatát
azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.
(4) A bányafelügyeleti eljárásokban hozott és végrehajthatóvá nyilvánított döntésekben meghatározott cselekmény végrehajtását az első fokon eljárt hatóság foganatosítja.”
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 43/D. §-sal egészül ki:
„43/D. § (1) Ha a bányafelügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a bányafelügyelet felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértés tényére, és megfelelő határidő tűzésével, valamint a jogkövetkezmények kilátásba helyezésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telt el, vagy az (1) bekezdés nem alkalmazható, a bányafelügyelet hivatalból új eljárás keretében e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha
a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás keretében orvosolható,
