Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.26.)

Tartalomjegyzék

2001. évi XL. törvény

a hírközlésről * 

Az Országgyűlés az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából a hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI

1. § (1) A törvény meghatározza:

a) a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a hírközléssel összefüggő tevékenységet végzők, a szolgáltatók, a felhasználók jogait és kötelezettségeit;

b) a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, az állami feladatokat ellátó intézményrendszert, az állami és hatósági eljárások rendjét;

c) a hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő egyéb szabályokat, ha más jogszabály erről nem rendelkezik.

(2) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén végzett, illetőleg területére irányuló hírközlési tevékenységekre, illetőleg nyújtott vagy igénybe vett hírközlési szolgáltatásokra, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik.

(3) E törvény hatálya alá tartozik

a) a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

b) a felhasználó,

c) a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel vagy a szolgáltatással érintett belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

(4) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - távközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban, az azokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A hírközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a 110. § tartalmazza.

2. § (1) A törvény célja:

a) a hírközlési szolgáltatások - mint közérdekű szolgáltatások - elérhetőségének és nemzetközi szerződéseinkkel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásokat is;

b) az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának fejlődését elősegítő, kiszámítható, átlátható, használt technológiától független, a versenysemlegességet csak indokolt mértékben korlátozó keretjellegű szabályozás megteremtése;

c) a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése;

d) a társadalom egésze érdekében meghatározott hírközlési szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés lehetővé tétele;

e) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítása, a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása;

f) a fogyasztók érdekeinek védelme a hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban;

g) a hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;

h) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése a hírközléssel összefüggésben;

i) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;

j) az Európai Közösség szabályozásával való összeegyeztethetőség biztosítása, a magyar hírközlési piac integrációjának elősegítése a közösség piacába;

k) a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, továbbá

l) a hírközlés állami feladatai ellátásával, ezen belül a hírközlés biztonságával, a veszélyhelyzeti felkészítés rendjével kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása.

(2) A hírközlési tevékenységet végzőknek az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek, illetőleg szolgáltatások nyújtása során együtt kell működniük.

MÁSODIK RÉSZ

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

II. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

Jogosultság hírközlési szolgáltatás nyújtására

3. § (1) Hírközlési szolgáltatást a 70. § (3) bekezdés szerinti hatósághoz történt bejelentés alapján bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel, illetőleg a 4. §-ban foglalt korlátozásokkal.

(2) Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével) erre a távközlési szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó szervezet végezheti.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, az egyetemes szolgáltatón kívüli szolgáltató által nyújtott szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott tartalmú és eljárásban kiadott engedély alapján nyújtható.

Egyes hírközlési szolgáltatások megkezdésének és végzésének sajátos feltételei

4. § (1) Kábeles műsorelosztási szolgáltatást - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezhet.

(2) Kábeles műsorelosztási szolgáltatás végzésére jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó is jogosult abban az esetben, ha szolgáltatási területén az előfizetői (együttes előfizetői) létszám az ötezret nem éri el. Az ötezredik előfizetői szerződés megkötését követő hat hónapon belül a szolgáltató köteles eleget tenni az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) Ha a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztási szolgáltatást kíván nyújtani, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia.

(4) Nem létesíthet, illetve nem szerezhet rendelkezési jogot a saját, illetve egymás távközlő hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas kábeles hálózaton a harmincezres népességszám alatti települések kivételével

a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató;

b) az olyan gazdálkodó szervezet, melyben a párhuzamos hálózattal rendelkező, a) pont szerinti szervezet közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A hírközlési szolgáltatás bejelentése

5. § (1) A hírközlési szolgáltatást annak megkezdése előtt harminc nappal, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a hatóságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a bejelentő, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét);

b) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, leírását;

c) azon földrajzi terület meghatározását, melyen a szolgáltatást nyújtani kívánja;

d) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást mely felhasználói kör számára kívánja nyújtani;

e) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást milyen tárgyi feltételekkel kívánja nyújtani.

(3) Ha a szolgáltatás tekintetében szükséges, a bejelentéshez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) annak megjelölését, hogy mely - a 7-8. §-ban foglaltaknak megfelelő - berendezések útján lehet a szolgáltatást igénybe venni;

b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy e törvény szerint milyen - a 10-11. § szerinti - engedélyek szükségesek a szolgáltatás nyújtásához;

c) a szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket, ha külön jogszabály ennek készítését írja elő;

d) a szolgáltatás tekintetében külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot, vagy jogszabályi feltételek hiányában a bejelentő által vállalt feltételeket;

e) a szolgáltatás megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások bejelentésének további tartalmi elemeit és mellékleteit külön jogszabály tartalmazza.

A bejelentés nyilvántartásba vétele

6. § (1) A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vétel tényéről értesíti a bejelentőt. A nyilvántartásba vételt megelőzően a hatóság ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak.

(2) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentő az e törvényben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeket nem elégíti ki. A szolgáltatás - a nyilvántartásba vétel megtagadása, illetve a (3)-(5) bekezdés szerinti eset kivételével - a bejelentéstől számított harminc nap elteltével abban az esetben is megkezdhető, ha a hatóság az (1) bekezdésben említett értesítést nem adja ki.

(3) Ha a szolgáltatáshoz a szolgáltató a 9. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó interfészekkel ellátott hálózatot vesz igénybe, a szolgáltatás legkorábban az interfészek bejelentését követő kilencven nap elteltével kezdhető meg, ha ez a (2) bekezdés szerinti határidőt követően esedékes.

(4) A műsorelosztási szolgáltatást végző szolgáltató a műsorelosztási szolgáltatást csak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

(5) A 17. § (2) bekezdése szerinti országos tudakozó szolgáltatás nyújtását a bejelentéstől számított kilencven nap elteltével lehet megkezdeni, azonban a szolgáltatást a hatóságnak ebben az esetben is - a megtagadás esetét kivéve - a bejelentéstől számított harminc napon belül nyilvántartásba kell vennie. Ezt követően a tevékenység megkezdésének időpontjáig a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltatók kötelesek az új országos tudakozó szolgáltató tekintetében is technikailag lehetővé tenni, hogy az előfizetők azt elérhessék.

(6) A hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül nem kezdi meg, illetőleg ha a 85. § (1) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását. A szolgáltató köteles tájékoztatni a hatóságot, ha a szolgáltatás nyújtását a bejelentés ellenére 180 napon belül nem kezdi meg.

(7) A hatóság nyilvántartást vezet a szolgáltatókról, melyben feltünteti

a) a szolgáltató, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az általa ellátott szolgáltatások megnevezését, jelzőszámát;

b) a szolgáltató nyilatkozata alapján a tulajdonában, illetve használatában lévő hálózat és - ha azokat már nyilvántartásba vették - az interfészek megjelölését;

c) a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató nyilatkozata alapján azt a körülményt, hogy biztosítja a felhasználók részére a segélyhívó szolgálatok elérését, illetve bármely - a 17. § (2) bekezdése szerinti - országos tudakozószolgáltatás igénybevételét.

(8) A hírközlési szolgáltatás módosítása esetén a megkezdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentésben hivatkozni kell a korábbi bejelentésre és csak a változások tekintetében kell adatot közölni, nyilatkozatot tenni, illetve dokumentumokat csatolni.

(9) A (7) bekezdés b)-c) pontja szerinti nyilatkozatokat akkor kell megtenni, amikor a szolgáltató az első szolgáltatását bejelenti.

(10) A szolgáltató (7) bekezdés szerinti adataiban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni a hatósághoz, a szolgáltatói nyilvántartás módosítása céljából.

A hírközlő berendezések forgalomba hozatala

7. § (1) A 8. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelő hírközlő berendezés - amennyiben eleget tesz a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés esetében a 8. §-ban foglaltak külön jogszabályban megállapított módon és eltérésekkel alkalmazhatók.

8. § (1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és a hírközlő berendezéseknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(2) A rádióberendezést az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gyártónak vagy alkalmazónak úgy kell kialakítania, hogy az a káros rádiófrekvenciás zavarok elkerülése mellett hatékonyan használja a működéséhez szükséges frekvenciatartományt, illetőleg műholdas pályák lehetőségeit.

(3) Egyes - külön jogszabályban meghatározott - osztályokba tartozó vagy különleges típusú postai berendezések, rádióberendezések, illetve távközlő végberendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt egy vagy több követelmény is előírható. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie

a) távközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra;

b) arra, hogy ne okozzon káros hatásokat a távközlő hálózatban vagy annak működésében, és ne használja helytelenül a távközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgálat elfogadhatatlan korlátozását idézné elő;

c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

d) a visszaélések megakadályozására;

e) a készenléti, illetőleg a segélyszolgálatokhoz való hozzáférésre;

f) a látásukban, hallásukban és mozgásukban korlátozott személyek általi használatra.

(4) A rádióberendezés és távközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését jogszabályban meghatározottak szerint - megfelelőségértékelési eljárás alapján tett - megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.

(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőségértékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

Interfészek bejelentése

9. § (1) A távközlő hálózat építtetője, üzemeltetője, illetőleg tulajdonosa legkésőbb a hálózat üzembe helyezésekor köteles a hatóságnak bejelenteni a hálózaton hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfészeket. A bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.

(2) Nem kell benyújtani az interfész műszaki leírását, ha az interfészre vonatkozó követelményeket nemzeti szabványként a Magyar Szabványügyi Testület közzétette.

(3) A benyújtott interfészleírásokat a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

A távközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

10. § (1) A távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (a továbbiakban: távközlési építmények) létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez hatósági engedély szükséges.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan nem magasépítménynek minősülő távközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső távközlési forgalma bonyolódik és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy saját ingatlana határán.

Frekvenciakijelölési, illetve rádióengedély, azonosítók lekötése és kijelölése

11. § (1) Rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádió-távközlő rendszert telepíteni - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - frekvenciakijelölési engedély alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádió távközlő hálózatot üzemben tartani pedig - a műsorvevő készülék kivételével - rádióengedély alapján lehet. A rádióengedély - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - kizárólag jogerős frekvenciakijelölési engedélyre tekintettel adható ki. Jogszabály általános felhatalmazást adhat egyes rádióberendezések üzemben tartására.

(2) A rádióberendezés frekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatával (a továbbiakban: FNFT), kivéve a kísérleti és a harminc napot meg nem haladó felhasználást, illetve azt az esetet, amikor a rádióberendezést Magyarországon forgalmazzák, de a berendezés műszaki okok miatt üzemszerűen csak Magyarország határain kívül használható.

(3) Azonosítót használni csak kijelölési engedély alapján lehet. Az Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervében (a továbbiakban: ANFT) szereplő egyes azonosítók kijelöléséhez lekötés is szükséges.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély jogosítottja - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az engedélyt másra nem ruházhatja és nem engedményezheti.

(5) A polgári célú használatra kijelölt frekvenciák lekötéséért, továbbá engedélyezett használatáért, az azonosítók lekötéséért, továbbá a kijelölt azonosítók használatáért jogszabályban meghatározott mértékű díjat kell fizetni, mely a 70. § (1) bekezdése szerinti Hírközlési Felügyelet bevételét képezi. Koncessziós szerződésben rögzített frekvencia és azonosító tartomány résztartományainak lekötéséért nem kell díjat fizetni.

(6) Ha az (1) bekezdésben említett engedélyek visszavonására az FNFT, illetőleg jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, az engedélyest a vagyonában beállott értékcsökkenés összegéig terjedő kártalanítás illeti meg a központi költségvetés terhére.

III. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

Általános szabályok

12. § (1) A hírközlési szolgáltatás végzése során fenn kell tartani legalább a bejelentéskor, illetve a kijelöléskor biztosított feltételeket, és meg kell felelni a vállalt, illetőleg jogszabályokban előírt követelményeknek.

(2) A szolgáltató köteles a szolgáltatásokat:

a) az azonos helyzetben levő előfizetők számára azonos feltételekkel nyújtani,

b) más távközlési szolgáltatók számára a piac és a velük fennálló kereskedelmi kapcsolat jellegének megfelelően kialakítani.

(3) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a (2) bekezdés b) pontja szerint kialakított szolgáltatásait az azonos helyzetben lévő más távközlési szolgáltatók számára azonos kereskedelmi feltételekkel nyújtani, amely feltételek nem lehetnek hátrányosabbak, mint amit a saját érdekkörében, azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján általa irányított, illetve az őt irányító más szolgáltatónak biztosít.

(4) A hírközlési szolgáltató köteles az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos eléréssel vagy az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben és lehetőség szerint Internetes eléréssel.

Együttműködés titkos információgyűjtés érdekében, illetőleg rendkívüli állapot idején és honvédelmi érdekből

13. § (1) A hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel.

(2) A szolgáltatónak a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg saját berendezései, helyiségei tekintetében biztosítania kell a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit.

(3) A szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoring alrendszer költségeit.

(4) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatás térítésmentes.

(5) A hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.

(7) Rendkívüli állapot és katasztrófa esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében a hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.

(8) A hírközlési szolgáltató rendkívüli állapot, illetve katasztrófa idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

Az előfizetői szolgáltatások

14. § (1) A nyilvánosság számára hozzáférhető, valamint a 39. § hatálya alá nem tartozó bérelt vonali távközlési szolgáltatás (a továbbiakban: előfizetői szolgáltatás) nyújtásának, illetőleg igénybevételének részletes feltételeit általános szerződési feltételek, illetve egyedi előfizetői szerződések tartalmazzák. Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, a szolgáltatás minőségével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben a szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az előfizető az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt bármikor igénybe veheti, a hálózaton biztosított interfészhez távközlő végberendezést csatlakoztathat.

(4) A távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető elérhesse a segélyhívó szolgálatokat, illetve igénybe vehesse bármely - a 17. § (2) bekezdése szerinti - országos tudakozó szolgáltatást, továbbá köteles megadni az ilyen tudakozó szolgáltatóknak az előfizető hozzájárulásától függően az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát. A 17. § (3) bekezdése szerinti tudakozó szolgáltató részére fenti információk átadása térítésmentes.

(5) A távközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott távközlési szolgáltatással együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat (változatlan formában) továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben - az előfizető távközlési számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére - érvényesíteni.

(6) A távközlési szolgáltató köteles egyértelműen feltüntetni

a) az előfizetői szerződésben az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és

b) az általa kiállított számlán a továbbértékesítés tényét.

15. § (1) Az egyetemes távközlési szolgáltatás végzésére köteles szolgáltató az egyetemes szolgáltatások vonatkozásában igénybejelentés esetén köteles előfizetői szerződést kötni.

(2) Nem terheli a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség, ha az igénybejelentőnek

a) egyetemes távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, három hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy

b) korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően hat hónapon belül mondták fel.

Felelősség a távközlési előfizetői szerződések teljesítéséért

16. § (1) A távközlési előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(2) A távközlési előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el, melyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén a szolgáltató külön jogszabályban meghatározott mértékű kötbért köteles fizetni.

Egyes előfizetői szolgáltatások sajátos szabályai

17. § (1) Tudakozó szolgáltatás nyújtása lehetséges

a) országosan, vagy

b) meghatározott területen,

c) az összes távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató kapcsolási számai tekintetében, vagy

d) a c) pont szerinti szolgáltatók közül egyesek kapcsolási számai tekintetében.

(2) A 6. § (5) bekezdésében, a 6. § (7) bekezdésének c) pontjában és a 14. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat az országos, minden távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató kapcsolási számaira kiterjedő tudakozó szolgáltatással kapcsolatban kell alkalmazni.

(3) A távbeszélő szolgáltatási, illetve a mobil rádiótelefon szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatók kötelesek együttesen biztosítani egy országos, minden távbeszélő és mobil rádiótelefon kapcsolási számra kiterjedő tudakozó szolgáltatás működését, megegyezés hiányában egyeztetés érdekében a 70. § (5) bekezdése szerinti Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(4) Ha egy szolgáltató egyidejűleg egyetemes szolgáltató, illetve jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató, csak e jogcímek egyikére tekintettel köteles a (3) bekezdés szerinti tudakozó szolgáltatás biztosításával járó terhek viselésére.

Számhordozhatóság biztosítása, szolgáltatóválasztás

18. § (1) A távbeszélő szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára, hogy előfizetői számát megtarthassa abban az esetben, ha - vezetékes távbeszélő szolgáltatás esetén a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - szolgáltatót változtat.

(2) Köteles előfizetője számára külön jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a szolgáltatóválasztást előválasztás, illetőleg hívásonkénti előtétválasztás alkalmazásával

a) belföldi távolsági hívások esetén a távbeszélő szolgáltató,

b) nemzetközi hívások esetén a távbeszélő, valamint a mobil rádiótelefon szolgáltató.

(3) A szolgáltató (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettségét az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint összekapcsolási szerződései megkötése, illetőleg teljesítése során köteles biztosítani.

Postai szolgáltatási szerződés

19. § (1) A postai szolgáltatási szerződés a küldemény felvételével, illetőleg a küldemény szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtőszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezésével, vagy a szolgáltatás elvállalásával, továbbá könyvelt küldemény esetén a felvétel írásbeli elismerésével jön létre. A szolgáltató a szerződés teljesítésének megkezdését, nem könyvelt küldemény esetén a feldolgozást a küldeményen elhelyezett - a szolgáltató azonosítására is alkalmas - dátumnyomattal igazolja.

(2) A szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak, nemzetközi megállapodásoknak és az általános szerződési feltételeiben (jogszabályban meghatározott esetekben a hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatában) foglaltaknak megfelelően postai küldeményt felvenni, feldolgozni, továbbítani és a címzett vagy jogszabályban meghatározott egyéb jogosult átvevő részére kézbesíteni. Amennyiben az átvételi jogosultság meghatalmazáson alapul, ennek kötelező tartalmi és formai elemeit külön jogszabály állapítja meg.

(3) A postai szolgáltatás ellátásához a szolgáltató - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - közreműködőt is igénybe vehet.

(4) A postai szolgáltató köteles megtagadni a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg teljesítését, amennyiben az alábbi tények valamelyike tudomására jut:

a) a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik;

b) a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti;

c) a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.

(5) A teljesítés (4) bekezdés szerinti megtagadásából, illetőleg a küldemény visszakézbesítéséből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(6) A postai küldeményeket és azok feladási feltételeit - beleértve a (4) bekezdésben meghatározott körülményeket - továbbá a szolgáltatás nyújtásának szabályait a szolgáltató általános szerződési feltételeiben határozza meg és gondoskodik annak közzétételéről.

(7) A szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha

a) a szolgáltatás teljesítését jogszabály alapján szüneteltetik vagy korlátozzák, illetőleg

b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek - tevékenységi körén kívül álló okból - nem állnak rendelkezésre.

(8) Ha a küldeményt az országhatáron túlra kell továbbítani, vagy ha a küldemény az országhatáron túlról érkezik, e törvény előírásait csak akkor lehet alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

20. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a küldemény felvételekor kell készpénzben megfizetni vagy postabélyeggel, illetve egyéb módon leróni. A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben a fizetésre ettől eltérő időpontot is meghatározhat.

(2) Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató az érvényben lévő postabélyeget, illetőleg postai értékcikket köteles elfogadni.

(3) A szolgáltató a szolgáltatási díjat a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.

(4) A postai szolgáltató a postai küldemény bérmentesítésére kizárólag olyan eszközt, illetve módszert használhat fel, mely alapján megállapítható a postai szolgáltató neve (cégneve), a bérmentesítés értéke, és amely egyértelműen megkülönböztethető más postai szolgáltató bérmentesítésre szolgáló eszközétől, módszerétől.

21. § (1) A postai küldeményt a szolgáltató - jogszabályban foglalt eltérésekkel és kivételekkel - a címzett részére a feladó által megjelölt helyen az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, illetve a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő átadással köteles kézbesíteni.

(2) Amennyiben ezt a feladó vagy a címzett az erre irányuló szolgáltatás igénybevételével kéri, a postai szolgáltató a küldeményt az eredetileg megjelölt címtől eltérően az igényelt új címre is kézbesítheti. E szolgáltatás és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató címnyilvántartás vezetésére jogosult.

(3) A könyvelt küldemény átvételének elismerése előtt a személyazonosságot a külön jogszabályban meghatározott hatósági igazolvánnyal igazolni kell. Nem könyvelt küldemény kézbesítése esetén a szolgáltató a személyazonosság igazolását kérheti.

(4) A hatósági igazolvány elnevezését, betűjelét és számát a szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt - mint a kézbesítést meghiúsító körülményt - a kézbesítési okiraton rögzíti.

(5) A szolgáltató által felvett küldemény - az ellenkező bizonyításáig - a feladó tulajdonát képezi, amíg azt a címzettnek nem kézbesítették.

(6) Kézbesíthetetlen küldemény esetén a szolgáltató a küldeményt a feladástól számított hat hónapig köteles őrizni a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint. A szolgáltató az őrzés időtartama alatt, határidő megjelölése és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő tájékoztatás mellett felszólítja a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére. A szolgáltató által meghatározott átvételi határidő lejártát követően a szolgáltató

a) a postacsomagot felbontja,

b) a postacsomag tartalmát értékesíti,

c) a levélküldeményt és a nem értékesíthető postacsomag tartalmát megsemmisíti,

d) a b) pont alapján történt értékesítésből befolyt összeget és a pénzküldeményt - felmerült költségeinek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett - bírósági letétbe helyezi.

(7) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

a) a szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy

b) a küldeményt terhelő díjat a feladó - vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett - nem fizette meg.

22. § (1) A szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött és előzetes vámeljárás alá nem vont vámköteles küldeményt vámellenőrzésre - a meghatalmazottja jelenlétében - a vámhatóság részére bemutatja.

(2) A külföldről érkező küldeményt a szolgáltató - a jogszabály rendelkezésére vagy a címzett kérésére - a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja és erről a címzettet értesíti.

(3) A szolgáltató a nem vámkezelhető küldeményt - kivéve, ha a feladó vagy a vámjogszabályok másként rendelkeznek - visszairányítja a feladónak.

(4) A postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, azokat azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Felelősség a postai szolgáltatások teljesítéséért

23. § (1) A postai szolgáltatási szerződés nem szerződésszerű teljesítésére a Ptk. szabályait az e törvény, valamint nemzetközi szerződések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A szolgáltatóval szemben kártérítési igény a feladástól számított tizenötödik naptól kezdődően, illetve a küldemény hiányossága vagy sérülése esetén az erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételét követően, ezen időpontoktól számított egyéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető.

(2) A postai szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a szolgáltató köteles a fizetett díjat visszatéríteni. A nem könyvelt küldemények díját a szolgáltató ilyen esetben nem köteles visszafizetni.

(3) Az egyetemes szolgáltatási körben a szolgáltató - az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott küldemények kivételével - a könyvelt küldemény tartalmának sérülése, hiányossága, elvesztése, illetőleg megsemmisülése következtében felmerülő kárt a felhasználó felé a külön jogszabályban meghatározott kártérítési átalány formájában köteles megtéríteni.

(4) Az értékbiztosítás különszolgáltatással feladott küldemény elveszése, megsemmisülése esetén a kártérítés összege az értékbiztosítás összege.

(5) A küldemény hiányossága vagy sérülése esetén a kártérítés a hiány vagy a sérülés mértékével arányos.

(6) Postautalvány-szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg erejéig terjed.

(7) A szolgáltató tevékenységi körében az általános szerződési feltételeiben vagy külön szerződési kikötéssel a jogszabályban foglaltaknál szigorúbb felelősségi szabályokat vállalhat.

(8) Nem felel a postai szolgáltató a szolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha az ingatlan tulajdonosa nem gondoskodott a levélküldemények biztonságos elhelyezésére alkalmas saját tulajdonú, szabványnak - ennek hiányában az üzletszabályzatban meghatározottaknak - megfelelő, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott levélszekrényről, továbbá az ahhoz való hozzáférésről az ingatlan bejárata közelében.

(9) Nem felel a szolgáltató a postai szolgáltatások körében, ha bizonyítja, hogy a kár a működési körén kívül álló elháríthatatlan külső okból keletkezett, illetve

a) a nem könyvelt levél küldemény téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredő kárért;

b) az időgarantált postai szolgáltatások, valamint a gyorsan romló postacsomag-szolgáltatás kivételével a késedelmes teljesítéséből eredő kárért;

c) ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága vagy elégtelen címzése okozta.

(10) Amennyiben a postai küldemény tartalma a postai szolgáltatás szerződésszerű teljesítése során harmadik személy testi épségében, vagyonában és küldeményében kárt okoz, e kárt a küldemény feladója a polgári jog általános szabályai alapján köteles megtéríteni.

(11) A (9) és (10) bekezdésben foglalt pontokkal kapcsolatos bizonyítás a következő személyeket terheli:

a) a szolgáltatót a csomagolás hiányossága és az elégtelen címzés tekintetében, illetve abban a vonatkozásban, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan külső ok, vagy szerződésszerű teljesítése mellett a károsulton kívüli más személy küldeménye okozta;

b) a feladót, illetve a címzettet abban a tekintetben, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága vagy a címzés elégtelensége miatt állt elő, illetve, hogy a kár nem a küldemény tartalmára, belső tulajdonságára vezethető vissza.

Postai pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások

24. § (1) A postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységek a következők:

a) bankszámla javára történő befizetés elfogadása,

b) bankszámla terhére történő kifizetés, postai elszámolás forgalmi rendszeren keresztül.

(2) Postai pénzügyi tevékenységnek minősül a készpénzátutalás.

(3) A 105. § (2) bekezdése szerinti egyetemes postai szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott körben befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére jogosult.

A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítására vonatkozó szabályok

25. § (1) A Hírközlési Döntőbizottság határozatával jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik

a) valamely - a (2) bekezdés szerinti - szolgáltatás vonatkozásában,

b) egy meghatározott területen, ahol szolgáltatást nyújt,

c) legalább 25%-os piaci részesedéssel bír.

(2) A távközlési piacon belül meghatározó szolgáltatási piacok a következők:

a) távbeszélő szolgáltatási piac,

b) mobil rádiótelefon szolgáltatási piac,

c) bérelt-vonali szolgáltatási piac,

d) összekapcsolási szolgáltatási piac.

(3) A Hírközlési Felügyelet elnöke évenként május 31-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal egyetértésben kezdeményezheti az arra jogosultnál, hogy a Kormány törvényjavaslatot terjesszen elő a meghatározó szolgáltatási piacok körének a következő év január 1-jétől történő módosításáról, valamint arról, hogy a 40-42. § szerinti kötelezettségek közül melyek vonatkoznak a különböző meghatározó piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra.

(4) A meghatározó piacok területét a (2) bekezdés szerinti szolgáltatásonként eltérően, a helyettesítő szolgáltatások figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A Hírközlési Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítás során eltérhet az (1) bekezdésben meghatározott piaci részesedéstől, a szolgáltató következő körülményeinek együttes értékelése alapján:

a) az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a kapcsolódó piacokon való jelenléte,

b) az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a piaci viszonyokat befolyásoló képessége, így különösen a szolgáltató együttes szerepe az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatokkal, vagy az őt irányító vállalattal, illetőleg a szolgáltatót irányító vállalat által irányított vállalatokkal az adott piacon, illetve a teljes nemzeti hírközlési piacon belül,

c) a teljes nemzeti hírközlési piac méretéhez viszonyított éves nettó árbevétele,

d) az adott piac földrajzi területén a felhasználók elérésének eszközei feletti rendelkezési lehetősége,

e) pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutási lehetősége,

f) a hírközlési tevékenység végzésében, illetőleg szolgáltatások nyújtásában szerzett piaci tapasztalata.

Egyes jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra vonatkozó különös szabályok

26. § A bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a bérelt-vonali szolgáltatást műszaki és használati feltételeiben egységes - külön jogszabályban meghatározott - jellemzőkkel és előírt szolgáltatás-választékban nyújtani.

Az előfizetői és postai szolgáltatások ára

27. § (1) A hírközlési szolgáltatók az általuk az előfizetőknek, illetve felhasználóknak nyújtott előfizetői, illetve postai szolgáltatások árait a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével szabadon állapíthatják meg.

(2) A 47. §-ban meghatározott egyetemes távbeszélő szolgáltatás előfizetői díja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági ár.

(3) A hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírások meghatározásával kell megállapítani:

a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatások díjai közül a (2) bekezdésben foglaltakon kívüliek hatósági árát;

b) a műsorszóró szolgáltatások hatósági árát;

c) a fenntartott postai szolgáltatások árát - a nemzetközi forgalom kivételével;

d) az Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének árát;

e) Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának azt a hányadát, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak.

(4) A nem hatósági ármegállapítás körébe tartozó egyetemes postai szolgáltatások árának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

a) az áraknak a szolgáltatás nyújtásának költségeihez kell igazodniuk,

b) az áraknak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

Számviteli szabályok

28. § (1) A hírközlési szolgáltató könyveiben és nyilvántartásaiban folyamatosan köteles elkülönítetten kimutatni a hírközlési tevékenységből származó árbevételeit a 25. § (2) bekezdése szerinti meghatározó piaconként.

(2) A 25. § (2) bekezdése szerint meghatározott piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató és valamennyi egyetemes szolgáltató köteles számviteli nyilvántartásaiban ellenőrizhető módon elkülönítve kimutatni:

a) a távközlési szolgáltatások bevételeit, költségeit és ráfordításait, külön részletezve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatási piacoknak megfelelően, továbbá ezen belül elkülönülten;

b) az egyetemes szolgáltatások körében célzott díjcsomagok formájában nyújtott szolgáltatások bevételeit, költségeit és ráfordításait oly módon, mintha az egyes szolgáltatásokat önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató számviteli rendszerében köteles ellenőrizhető módon elkülöníteni és kimutatni az egyetemes és a nem egyetemes postai szolgáltatások, továbbá az egyetemes szolgáltatási körön belül külön-külön az egyes fenntartott és nem fenntartott szolgáltatásból származó bevételeit és az ebből fakadó költségeit.

(4) A fenntartott szolgáltatások bevételeit nem lehet az egyetemes postai szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokkal kapcsolatos költségekre, illetőleg ráfordításokra fordítani.

(5) A hírközlési szolgáltató az (1)-(4) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások auditált, a gazdálkodására, árainak megállapítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges, illetve az azonosításával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott adatait a tárgyévet követő év június 30-ig köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

A hírközlési szolgáltatás megszüntetése, illetve a szolgáltató megszűnése

29. § (1) A hírközlési szolgáltatás megszüntetését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hatóságnak hatvan nappal előre be kell jelenteni, egyidejűleg a szolgáltatónak értesítenie kell az összes felhasználót. A határidő eltelte után a hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból.

(2) A szolgáltató megszűnését a hatóságnak hatvan nappal előre be kell jelenteni, egyidejűleg a szolgáltatónak értesítenie kell az összes felhasználót. A határidő eltelte után a hatóság törli a megszűnt szolgáltatót a nyilvántartásból.

(3) Ha a szolgáltatások megszüntetésére a szolgáltató megszűnése miatt kerül sor, csak a (2) bekezdés szerinti értesítési kötelezettséget kell teljesíteni.

IV. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EGYES FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA HARMADIK SZEMÉLYEK RÉSZÉRŐL

Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

30. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(2) A hírközlési létesítményt a szolgáltató választása szerint közterületen vagy meglévő hírközlési létesítmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen a hírközlési létesítmény akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges.

(4) A hírközlési létesítmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. A hírközlési létesítmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.

31. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban a hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: hírközlő eszköz) létesíthessen.

(2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

(3) A hírközlő eszközöknek ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett hírközlő eszközök esetében a szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.

(4) A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulásának hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője - előzetes értesítés alapján - az ingatlan területére a hírközlési létesítmény ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából belépjen.

32. § (1) Amennyiben a szolgáltató által megvalósított hírközlési létesítmény a közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára a létesítmény fizikai közelségéből adódóan az átlagosnál kedvezőbb szolgáltatási feltételeket vagy többletszolgáltatásokat biztosít, a szolgáltató sem az előfizetői szerződések útján, sem más módon ezért ellenértéket nem kérhet.

(2) A hírközlési létesítményt az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában ne vagy az adott körülmények által lehetővé tett legkisebb mértékben zavarja, ebben az esetben a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk. 100. §-ában meghatározott szükségtelen zavarásnak.

Egyéb együttműködési szabályok

33. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.

(2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

34. § A hírközlési szolgáltató jogosult a folyóvíznek, csatornának és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek hírközlési célú igénybevételére.

Az ingatlan tulajdonosának a hírközlés védelmével összefüggő közérdekű kötelezettsége

35. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles a hírközlés működésének érdekében az ezt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Az eltávolítással kapcsolatos költségek az érintett hírközlési szolgáltatót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére az érintett hírközlési szolgáltatónak írásban fel kell szólítania az ingatlan tulajdonosát. Ha az írásbeli felszólítástól számított tizenöt napon belül a tulajdonos nem intézkedik, a szolgáltató kérésére a hatóság határozattal kötelezheti a tulajdonost a munkálatok elvégzésére.

HARMADIK RÉSZ

A SZOLGÁLTATÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI

Általános együttműködési kötelezettség

36. § (1) A távközlő hálózatokat egymás között, illetve a postai hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfész egységek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében a szolgáltatóknak jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük és lehetővé kell tenni egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést.

(2) A hálózati szerződések tekintetében a hálózaton szolgáltatást nyújtó szolgáltató akkor is köteles együttműködésről tárgyalni a szerződést kötni kívánó másik szolgáltatóval, ha szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

(3) A szolgáltatóknak együtt kell működniük a hírközlési létesítmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában.

V. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATI SZERZŐDÉSEK KERETÉBEN

A távközlő hálózati szerződések köre, közös szabályai

37. § (1) A távközlési szolgáltatók az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel köthetnek - határozott vagy határozatlan időtartamra - távközlő hálózati szerződést:

a) hálózati hozzáférésre,

b) távközlő hálózatok összekapcsolására,

c) előfizetői hurok - teljes vagy részleges - átengedésére.

(2) Hálózati szerződéskötési kötelezettség fennállásával kapcsolatos vita esetén a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni. Ha a Hírközlési Döntőbizottság a kötelezettség fennállását megállapítja, átmeneti időre mentesítheti a szerződéskötési kötelezettség alól a szolgáltatót, amennyiben

a) a kötelezettség teljesítése a kötelezett oldaláról gazdaságtalan lenne és létezik az igénylő számára más - műszaki és gazdasági szempontból megfelelő - megoldás, vagy

b) a kötelezett műszaki és gazdasági okokból nem képes a kötelezettség teljesítésére, de vállalja, hogy hálózatát hat hónapon belül a kötelezettség teljesítésére alkalmassá teszi.

(3) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:

a) a szerződés tárgyáról, céljáról,

b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről,

c) a fizetendő ellenszolgáltatásról,

d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról,

e) a szolgáltatások együttműködéséről,

f) a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről,

g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról,

h) a szerződésszegés esetén fizetendő kötbérről,

i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről,

j) egyéb, a felek által szükségesnek tartott feltételekről.

(4) A távközlési szolgáltató és az általa - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján - irányított, vagy az őt irányító más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést, a feleknek a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül - tájékoztatás céljából - be kell nyújtaniuk a Felügyelethez.

(5) A felek - a szerződés teljesítése során - kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, fél éven belül tervezett változtatásokat is.

Hálózati hozzáférési szerződés

38. § A jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatót - ha korlátos erőforrás ezt nem teszi lehetetlenné - szerződéskötési kötelezettség terheli hálózati hozzáférés tekintetében tett, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén azzal, hogy a hozzáférést bármely igénylő vállalkozás részére - beleértve a saját érdekkörébe tartozó vállalkozásokat is - igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes műszaki, jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani. A szerződésnek a 37. § (3) bekezdésében foglaltakon túl rendelkeznie kell a hozzáférés biztosítása miatt felmerült és indokolt költségek viseléséről is.

Összekapcsolási szerződés

39. § (1) Azokat a távközlési szolgáltatást végző szolgáltatókat, akik ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózat tulajdon- vagy használati jogával rendelkeznek, egymás között összekapcsolásra irányuló, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Az összekapcsolási szerződésnek - a 40. § szerinti esetben a referenciaajánlattal összhangban - tartalmaznia kell a 37. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait, műszaki és minőségi jellemzőit, továbbá az interfészek megjelölését.

40. § (1) A jelentős piaci erővel rendelkező távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatást végző, illetőleg ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató az azonosítását követő harminc napon belül referencia összekapcsolási ajánlatot köteles összeállítani, és a Hírközlési Döntőbizottság részére jóváhagyás céljából benyújtani.

(2) A referencia összekapcsolási ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az összekapcsolás általános feltételeit,

b) az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait,

c) az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait,

d) az összekapcsoláshoz alkalmazható átviteli utakat,

e) a megajánlott összekapcsolási szolgáltatásokat,

f) az interfészek megjelölését,

g) a szolgáltatásminőséget (beleértve az üzemeltetés, karbantartás feltételeit is),

h) a támogató (kezelői, segélykérő, tudakozó) szolgáltatásokat,

i) az emeltszintű szolgáltatásokat,

j) a szolgáltató-választás feltételeit,

k) a számhordozhatóság feltételeit,

l) a 42. § (2) bekezdésének megfelelően kiszámított árakat és alkalmazási feltételeiket,

m) a helyátengedés feltételeit.

(3) A referencia összekapcsolási ajánlattervezetet a Hírközlési Döntőbizottság a benyújtástól számított hatvan napon belül hagyja jóvá, és közzéteszi a Hírközlési Értesítőben. Az ezzel kapcsolatos eljárás részletes szabályait a 97. § tartalmazza.

Előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés

41. § (1) A távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező - előfizetői hurokkal rendelkező - szolgáltatót jogszabályban meghatározott feltételekkel az előfizetői hurok - teljes, illetőleg részleges - átengedésére irányuló ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli azzal, hogy az átengedést bármely igénylő részére - beleértve az általa a Tpvt. szerint irányított, illetve őt irányító vállalkozásokat is - azonos

a) műszaki feltételek mellett,

b) jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani.

(2) Az előfizetői hurok átengedésére vonatkozóan a 40. § szerinti eljárásban referenciaajánlatot kell közzétenni, melynek tartalmaznia kell:

a) az átengedéssel kapcsolatos általános feltételeket,

b) teljes átengedés esetén a helyi hozzáférési hálózat hálózati végpontjához való hozzáférés lehetőségeit,

c) részleges átengedés esetén az előfizetői hurokban még rendelkezésre álló átviteli kapacitáshoz való hozzáférés lehetőségeit,

d) az előfizetői hurok átengedését igénylő szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetőségeit és a biztosítható műszaki körülményeket a kötelezett szolgáltató telephelyén vagy az elhelyezés alternatív lehetőségeit,

e) a helyi hozzáférési hálózat architektúrájával kapcsolatos, az átengedési szerződés megkötéséhez szükséges minden lényeges információt,

f) a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott érpár lényeges műszaki jellemzőit,

g) az előfizetői hurokban alkalmazható széles sávú átvitelt biztosító technológiák berendezéseire vonatkozó specifikációkat, a más rendszerekkel való interferencia elkerüléséhez szükséges EMC követelményeket,

h) a 42. § (2) bekezdésének megfelelően kiszámított árakat és alkalmazási feltételeiket,

i) a felek közötti együttműködés szabályait,

j) a szolgáltatás bevezetésének ütemezését azon földrajzi területek szerint, melyeken a szolgáltatást a szolgáltató nyújtani fogja.

(3) Nem áll fenn a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége olyan más - jelentős piaci erővel rendelkező - szolgáltatóval szemben, amely a vele, illetve a többi jogosulttal való viszonya szempontjából, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac alakulására gyakorolt hatása tekintetében számottevő előnyt élvez.

(4) Nem áll fenn a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettsége, ha az átengedésre vonatkozó igény technikailag nem valósítható meg, illetve teljesítése esetén a hálózat egysége nem őrizhető meg.

(5) Amennyiben az előfizetői hurok teljes vagy részleges átengedésére több szolgáltató is igényt tart, az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult átlátható döntési eljárás során a legkedvezőbbet elfogadni.

(6) Az előfizetői hurok teljes, illetőleg részleges átengedésére vonatkozó szerződésben - a 37. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelkezni kell arról is, hogy az átengedésre kötelezett szolgáltató biztosítja a helyi hurok üzemeltetéséhez szükséges berendezések elhelyezését, és e berendezéseknek a helyi hurokkal történő csatlakoztatását az igénylő számára.

(7) Az előfizetői hurok átengedésére, az azzal kapcsolatos szerződésre, annak megkötésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Az együttműködés esetén fizetendő ellenérték

42. § (1) A 37-41. § alapján szerződéskötésre kötelezett szolgáltatók a hálózati szerződések alapján, és a 44-45. § szerinti egyéb együttműködés esetén fizetendő ellenértéket objektív kritériumok szerint, az áttekinthetőség, és az egyenlő elbánás elvét követve, ellenőrizhetően kötelesek kialakítani.

(2) A távbeszélő szolgáltatási, illetve bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a 37. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti hálózati szerződések alapján kért ellenértéket, az összekapcsolási piacon jelentős piaci erővel bíró szolgáltató pedig a távbeszélő szolgáltatótól a távközlő hálózatok összekapcsolására vonatkozó szerződések alapján kért ellenértéket a hosszú távú, előremutató különbözeti költségek módszerét alkalmazva, a szolgáltatások költségeinek elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani. Azokat alkalmazásuk előtt, jóváhagyás céljából akkor is köteles a Hírközlési Döntőbizottsághoz benyújtani, ha nem készít referenciaajánlatot.

(3) Az ellenértékkel kapcsolatban az (1)-(2) bekezdés, illetve a referenciaajánlatban foglaltak megsértése esetén a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(4) Az előfizetői hurok átengedésére vonatkozó szerződés tekintetében a (2) bekezdést csak az előfizetői hurok átengedésétől számított két évig kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés szerint kötelezett szolgáltató a szerződés megkötését követően a Döntőbizottsághoz fordulhat, annak érdekében, hogy a szolgáltatás ellenértékétől legfeljebb 20%-kal eltérhessen mindaddig, amíg a vele szerződött fél nem rendelkezik a szolgáltatása nyújtásához szükséges hálózattal. A hálózattal rendelkezés tényét a hálózati szolgáltatást igénybe vevő szolgáltatónak kell bizonyítania.

A hálózati szerződés semmissége, felelősség a hálózati szerződésekért

43. § (1) A 37-41. §-okban foglaltak megkerülésével kötött hálózati szerződés semmis. Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását az e törvénybe ütköző módon kötött szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése semmisségének megállapítása tekintetében.

(2) A távközlési hálózati szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

(3) A távközlési hálózati szerződésekből eredő igények két év alatt évülnek el.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLTATÓK EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

Multiplex szolgáltatási szerződés

44. § (1) Szerződéskötési kötelezettség terheli a multiplex szolgáltatót, ha attól a műsorszolgáltatásra jogosult szervezettől kap ajánlatot, aki olyan frekvencián jogosult szolgáltatni, amelynek használatára a multiplex szolgáltatóval - az adott frekvencia kiszolgálása érdekében - szerződéses jogviszonyban álló műsorterjesztő kapott jogot.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a multiplex szolgáltató által kiszolgált frekvenciát és a szolgáltatás

a) feltételeit,

b) minőségi jellemzőit,

c) díját.

(3) Ha a multiplex szolgáltatási szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében.

Közös létesítményhasználati szerződés

45. § (1) A hírközlési építmény tulajdonosát, amennyiben hírközlési építménye felhasználásával hírközlési szolgáltatást nyújtanak, szerződéskötési kötelezettség terheli meglévő építményei közös használatának lehetővé tételére, ha olyan szolgáltatótól kap ajánlatot, aki szolgáltatás nyújtásához szükséges hírközlési építményét saját ingatlanon vagy - műszaki, illetve jogi okok miatt - közterületen nem tudja elhelyezni. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.

(2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség a tulajdonost, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a meglévő létesítmény biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatát akadályozza;

b) a közös használat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) a közös használat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;

d) a közös használat biztosítására eszközeinek szokásos működtetési módja miatt nem képes.

(3) Ha a hírközlési létesítményt közös használat céljából át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A közös használat költségeit (terheit) a felek a használat arányában viselik.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös használatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti a létesítménynek a közös használatra alkalmassá tételét. A közös használat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

(5) Ha a felek meglévő létesítmények átalakításáról, közös használatáról vagy annak módjáról, az azzal kapcsolatos ajánlatról, költségeiről, fenntartásának terheiről nem tudnak megállapodni, a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

Egységes azonosítóhasználat

46. § (1) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.

(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosító bővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését megvalósítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekről a Hírközlési Döntőbizottság egyeztetési eljárás lefolytatása alapján határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

A FELHASZNÁLÓK MEGFELELŐ ELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉS EGYÉB KÖZÉRDEKŰ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA A HÍRKÖZLÉSBEN

VII. Fejezet

AZ EGYETEMES HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁS

Az egyetemes hírközlési szolgáltatások tartalma

47. § (1) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások körébe az egyetemes távközlési szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatás tartozik.

(2) A Felügyelet elnöke évenként május 31-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal egyetértésben kezdeményezheti az arra jogosultnál, hogy a Kormány törvényjavaslatot terjesszen elő az egyetemes hírközlési szolgáltatások, illetve a 49. § (1)-(2) bekezdése szerinti szolgáltatások körének a következő év január 1-jétől történő módosításáról.

(3) Az egyetemes távközlési szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak:

a) a távbeszélő szolgáltatáshoz való hozzáférés, amely az ország területén bármely helyen azonos feltételekkel elérhetőséget biztosít helyhez kötött előfizetői hálózati végponton (e hozzáférés lehetőséget ad vonalkapcsolt távbeszélő szolgáltatás igénybevételére, faxüzenetek küldésére az ITU-T „T” sorozatú ajánlásokkal összhangban, illetőleg legalább 9600 bit/s sebességű modemes adatátvitelre az ITU-T „V” sorozatú ajánlásokkal összhangban);

b) ötszáz lakosonként, illetve ennél kisebb lélekszámú településenként egy darab nyilvános távbeszélő állomás működtetése, továbbá kettőezer-ötszáz lakosonként hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;

c) kezelői szolgáltatások fenntartása, illetőleg előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele, és

d) ingyenes segélyhívás.

48. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak:

a) a kettő kg-ot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás;

b) belföldi forgalomban és a külföldre irányuló nemzetközi forgalomban a tíz kg-ot, külföldről bejövő nemzetközi forgalomban a húsz kg-ot meg nem haladó tömegű postacsomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatás;

c) a hét kg-ot meg nem haladó tömegű, vakok írását tartalmazó belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás;

d) belföldi forgalomban a postautalvány szolgáltatás;

e) az a)-c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz igénybe vehető tértivevény és értékbiztosítás, az a) és c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz igénybe vehető ajánlott és a d) pontban meghatározott szolgáltatáshoz igénybe vehető tértivevény különszolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tömeghatároktól függetlenül nem minősül egyetemes postai szolgáltatásnak a futárposta, gyorsposta és a dokumentum csere szolgáltatás.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatást az ország egész területén, az egyetemes postai szolgáltatásba tartozó egyes szolgáltatásokat az engedélyben meghatározott földrajzi területen, oly módon kell ellátni, hogy az - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - foglalja magában a postai küldemények munkanaponkénti egyszeri gyűjtését és - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - házhoz kézbesítését.

(4) Az Egyetemes Postaegyesületben (UPU) a magyar igazgatást a hírközlési ágazatot irányító minisztérium, a Hírközlési Főfelügyelet és a kijelölt egyetemes postai szolgáltató testesíti meg.

Az egyetemes postai szolgáltató jogosultságai

49. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás biztonságos és folyamatos nyújtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében kizárólag a kijelölt egyetemes szolgáltató végezheti az alábbi fenntartott szolgáltatásokat:

a) a háromszázötven grammnál kisebb tömegű belföldi és nemzetközi levélküldemények és a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint a leggyorsabb szabványkategória első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának ötszöröse;

b) a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás.

(2) A kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult:

a) postabélyeg kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból kivonására; „Magyarország” felirattal, illetve annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező postai értékcikk, bélyegző használatára;

b) a postakürt jelvény használatára;

c) postai pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások nyújtására;

d) belföldi postautalvány-szolgáltatás nyújtására.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató a sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőjének felderítése, illetőleg az elkövetés megelőzése érdekében sérülést, vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt, vagy csapdát alkalmazhat a bűncselekmény felderítésére jogosult szerv felhatalmazása alapján.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatók

50. § (1) Egyetemes szolgáltatást végezhet

a) koncessziós társaság a koncessziós szerződése alapján, mindaddig, amíg az hatályban van;

b) más távközlési szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződés alapján;

c) a postai egyetemes szolgáltató kijelölés alapján.

(2) Az egyetemes szolgáltatási jogosultságról való döntés során biztosítani kell, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(3) Egyetemes szolgáltatás részvénytársasági formában végezhető. Az egyetemes postai szolgáltató gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetőleg részvényese lehet.

(4) A miniszter a Hírközlési Értesítőben, illetve egy országos napilapban felhívást tesz közzé egyetemes szolgáltatás ellátása iránt, ha

a) az egyetemes szolgáltatás ellátását nem biztosítja teljeskörűen az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szerződés, vagy

b) az egyetemes szolgáltatások köre bővül és az 54. § (2) bekezdése szerinti eljárás nem vezet eredményre, illetve

c) korábbi egyetemes szolgáltató fel kíván hagyni az egyetemes szolgáltatási tevékenység végzésével.

(5) A felhívásra jelentkezőknek ismertetniük kell a (7) bekezdésben foglaltakra tett ajánlatukat. A miniszter az egyetemes szolgáltatás díjaira és minőségére tekintettel dönt arról, melyik jelentkező kapjon egyetemes szolgáltatási jogosultságot.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, a miniszter az egyetemes szolgáltatással érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót jelöli ki az egyetemes szolgáltatás ellátására.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti egyetemes szolgáltatóval a miniszter egyetemes szolgáltatási szerződést köt, amelyben a felek megállapodnak:

a) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyéről és módjáról,

b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának időtartamáról, illetve határozatlan idejű szerződés esetén a felmondási időről,

c) az egyetemes szolgáltatás végzésének pénzügyi és egyéb feltételeiről,

d) a szerződés idő előtti megszűnésének módjáról, jogkövetkezményeiről,

e) a szerződésben foglaltak megtartásának ellenőrzése kapcsán a minisztert, illetőleg a felhatalmazása alapján más szervezetet megillető jogosultságokról.

(8) Ha az egyetemes szolgáltatás ellátása egyes hozzáférési pontokra aránytalanul magas költségekkel jár az egyetemes szolgáltató hálózatán és berendezéseivel, az egyetemes szolgáltató a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulhat az egyetemes szolgáltatásnak szükség esetén más technológiával, egy vagy több más szolgáltató által történő ellátása érdekében. A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatók közötti megállapodás tervezetét és annak részletes bemutatását, hogy ez kedvezően hat az 53. § (1) bekezdés szerinti Egyetemes Távközlési Támogatási Alap 53. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási szükségletére.

(9) A Hírközlési Döntőbizottság a (8) bekezdés szerinti esetben a 47. § (3) bekezdésében szereplő követelmények helyett más - ezeket megfelelően helyettesítő - szolgáltatási feltételeket állapíthat meg.

(10) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért a (8) bekezdés szerinti esetben is az egyetemes szolgáltató felelős és őt terhelik az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos - 27-28. § szerinti - kötelezettségek.

A távközlési és postai egyetemes szolgáltatók együttműködése a távirat-szolgáltatás terén

51. § (1) Távirat-szolgáltatást az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltató köteles nyújtani.

(2) A távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltatók kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).

(4) Ha a távirat-szolgáltatási szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Hírközlési Döntőbizottság egyeztetési eljárást folytat le.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás finanszírozása

52. § (1) Az egyetemes távközlési szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján egyes fogyasztói csoportok számára díjcsomagokat képez. Amennyiben a díjcsomagok feltételei nem kizárólag e célt szolgálják, bármely érdekelt szolgáltató a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulhat.

(2) A szolgáltató az egyetemes hírközlési szolgáltatás nyújtásából adódó - a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz képest - többletterhet jelentő, indokolt és elismert - pénzügyi terhei mérséklésére támogatásra jogosult az 53. § szerint.

(3) A támogatási igény alapja az egyetemes távközlési szolgáltatások esetében a célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétel-kiesés, egyetemes postai szolgáltatások esetében a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi többletteher. Ennek meghatározásához az egyetemes szolgáltató az általa nyújtott kedvezményes szolgáltatás költségére vonatkozó javaslatát a hosszú távú, előre mutató különbözeti költségek módszerét alkalmazva, e szolgáltatások költségeinek elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani. A költségeket jóváhagyás céljából köteles a Hírközlési Döntőbizottságnak benyújtani. Az egyetemes hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit a miniszter rendeletben határozza meg.

53. § (1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Távközlési Támogatási Alapot és Egyetemes Postai Támogatási Alapot (a továbbiakban: Alapok) kell létrehozni. Az Alapok működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.

(2) Az Alapok jogi személynek minősülnek. Székhelyük: Budapest. Az Alapokat a miniszter kezeli.

(3) Az Alapok saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az Alapokhoz történő be- és kifizetések után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Alapok pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(5) Az Alapokkal kapcsolatos be- és kifizetéseket a tárgyévben negyedévente kell teljesíteni. Az első két negyedévben a be- és kifizetéseket a tárgyévet megelőző naptári év utolsó negyedévében meghatározott mértékkel megegyezően, az azt követő negyedévekben a tárgyévet megelőző naptári év auditált éves beszámoló alapján kell teljesíteni. A tárgyév első két negyedévében ténylegesen be-, illetve kifizetett összeg és az auditált éves beszámoló alapján erre az időszakra meghatározott összeg különbsége a tárgyév harmadik negyedévében esedékes be- és kifizetésekben kerül elszámolásra.

(6) A távközlési szolgáltatók összekapcsolási kiadásokkal, illetőleg célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétellel csökkentett - távközlési szolgáltatásból származó -, a postai szolgáltatók nem egyetemes szolgáltatási körben nyújtott postai szolgáltatásból származó éves értékesítési nettó árbevételük - a finanszírozási szükséglet alapján - jogszabályban meghatározott mértékét kötelesek az Alap javára befizetni.

(7) Az Alap bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében átmeneti intézkedésekhez szükséges rendkívüli kiadások és az Alap működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás ellenőrzése, módosítása, megszüntetése

54. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az azokkal kapcsolatos részletes jogszabályi követelmények módosulnak, az egyetemes szolgáltatási szerződést kötelesek a szerződő felek felülvizsgálni, a koncessziós szerződésekkel kapcsolatban pedig a szerződésben rögzített módon eljárni.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, új egyetemes szolgáltató kiválasztásáról a miniszter köteles gondoskodni. A miniszter átmeneti intézkedésként az egyetemes szolgáltatással érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót jelöli ki helyettesítő szolgáltatónak. Az átmeneti intézkedéssel egyidejűleg a miniszter az 50. § (4) bekezdése szerint jár el.

(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről való felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év. A korábbi egyetemes szolgáltatónak vállalnia kell és a felmondási idő végére eleget is kell tennie annak a követelménynek, hogy ha az új belépő egyetemes szolgáltató az ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges kapacitással nem rendelkezik, vele az egyetemes szolgáltatás végzéséhez szükséges létesítmények, berendezések tulajdon- vagy használati jogának átengedése tárgyában megállapodik. Megegyezés hiányában a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.

(6) Az egyetemes szolgáltatás szüneteltethető:

a) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén,

b) a kizárólag a szolgáltatás szüneteltetésével elhárítható műszaki hiba, karbantartás esetén, melynek időtartama nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket,

c) a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terroristaelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.

VIII. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Adatszolgáltatás

55. § (1) A hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, az összekapcsolás, hozzáférés, előfizetői hurok átengedése megvalósításához, továbbá a 70. § (1) bekezdése szerinti Felügyelet feladatai végzéséhez szükségesek, a tevékenységet végző, valamint a szolgáltató köteles - jogszabályban meghatározott módon és esetekben - a Felügyelet részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Személyes adatok védelme

56. § (1) A szolgáltató az általa vagy hálózatának igénybevételével továbbított küldemény vagy közlés tartalmát kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(2) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére nem teheti lehetővé.

(3) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(4) A szolgáltató az előfizetői szerződésben köteles az előfizetőt tájékoztatni adatai kezelésének feltételeiről (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbításának biztosítását), valamint a felhasználó ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

(5) A szolgáltató köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat államtitoknak minősített, védett telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.

(6) A szolgáltató adat- és titokvédelemmel kapcsolatos, az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségein túlmenően a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelésének részletes szabályait, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit jogszabály állapítja meg.

57. § (1) A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony megszűnése után is terheli.

58. § (1) A hírközlési szolgáltatónak megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítania kell a hírközlési szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, közlések titkosságát, az illegális lehallgatás lehető legteljesebb megakadályozását.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok és nyomozó hatóságok tekintetében külön törvényben foglaltak, valamint a hírközlési hatóság részére a 79. § (4) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása kivételével - az érintett felhasználók beleegyezése nélkül - tilos a küldemények, közlések megfigyelése, lehallgatása, tárolása vagy a küldeménybe, közlésbe más módokon történő beleavatkozás vagy megfigyelés.

(3) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás esetén a nyomozóhatóság a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés vagy e-mail levelezés útján továbbított közlés tartalmát és a beszélgetést, illetőleg levelezést lebonyolítók személyét a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti.

Forgalmazási és számlázási adatok

59. § (1) A távközlési szolgáltatóknak a beszélgetés befejezése után - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - törölniük vagy anonimizálniuk kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó azokat a személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak.

(2) A távközlési szolgáltató az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából a következő adatokat kezelheti:

a) az előfizetői szerződés jogszabályban meghatározott kötelező elemei,

b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója,

c) az előfizető címe és az állomás típusa,

d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma,

e) a hívó és a hívott előfizetői számok,

f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rendszereknél a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI),

g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma,

h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok,

i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei,

j) távbeszélő, mobil szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem távközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok a szerződés megszűnéséig, a b)-j) pont szerinti adatok a számla teljesítésének határidejét követő hat hónapig, illetőleg a díjtartozás 16. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő.

(4) A távközlési szolgáltató saját üzletszerzési céljából - az előfizető beleegyezésével - kezelheti a (2) bekezdés szerinti adatokat.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatok átadhatók:

a) azoknak, akik a távközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyfél-tájékoztatást végzik,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére,

c) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint a távközlési rendszer jogosulatlan felhasználásának üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, valamint a bíróságnak.

(6) Az (5) bekezdés alapján átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.

60. § (1) A távközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése, illetve a 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a szerződéskötés megtagadásának céljából jogosultak az előfizető nevét, az azonosításához szükséges - az 59. § (2) bekezdésének a), illetve c) pontja szerinti adatokat, valamint az adatátadásnak a (2) bekezdés szerinti indokáról szóló tájékoztatást másik távközlési szolgáltatónak átadni, vagy attól átvenni, illetőleg - azzal az adattartalommal - közös adatállományt létrehozni.

(2) Az előfizető adatai a 15. § (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be a közös adatállományba, ha

a) számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben felfüggesztette, vagy

b) számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetőleg az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

c) az ajánlattevő, illetve az előfizető kár okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

(3) A szolgáltató köteles az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni az adatátadás tényéről.

(4) A közös adatállomány kezelése, annak időtartama tekintetében az 59. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adatok kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra használhatók fel.

(5) Az adatállományból adatot igényelhet

a) a távközlési szolgáltató kizárólag az (1) bekezdés szerinti célra,

b) az 59. § (5) bekezdésben foglalt szerv, illetve hatóság.

(6) A közös adatállomány létrehozása, valamint az adatkezelő és az adatfeldolgozó megbízása, valamint azok jogai és kötelezettségei tekintetében az érintetteknek írásban kell megállapodniuk.

61. § (1) Az előfizetői szerződés megkötésekor az ajánlattevőt kifejezetten és egyértelműen tájékoztatni kell:

a) az 59. § (2) bekezdése szerinti adataik kezeléséről,

b) arról, hogy a kezelt adatok mely esetekben és mely távközlési szolgáltatóknak adhatók át,

c) ezen adatok alapján a távközlési szolgáltatók milyen döntéseket hozhatnak,

d) milyen jogorvoslati lehetősége van az ajánlattevőnek,

e) a közös adatállomány adatkezelőjéről és adatfeldolgozójáról, az adatkezelés és adatfeldolgozás helyéről (címéről).

(2) Az előfizetőt haladéktalanul tájékoztatni kell az (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti körülményekben bekövetkezett változásokról.

A telefonkönyvek, előfizetői listák, címtárak

62. § (1) A nyilvános vagy az információs szolgáltatókon keresztül hozzáférhető, nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvek, előfizetői listák vagy címtárak az előfizető önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül csak annyi adatot tartalmazhatnak róla, amennyi azonosításához feltétlenül szükséges.

(2) Az előfizető számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:

a) külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvből, előfizetői listából vagy címtárból,

b) a telefonkönyvben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra,

c) lakcímét csak részben tüntessék fel a telefonkönyvben.

63. § (1) A távközlési szolgáltatók a címtárban levő adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak a címtár adataiból. A szolgáltatás nyújtása keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi a címtárban megjelenik, kivéve, ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult.

(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani a címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok letöltését.

(3) Tilos az elektronikus címtárakban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve, ha az a távközlési szolgáltató részére működtetési okokból szükséges.

Az adatok felhasználása közvetlen üzletszerzési célra

64. § (1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.

(2) Közvetlen üzletszerzés célját szolgáló közlemény telefonon vagy egyéb távközlési úton nem továbbítható annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván semmilyen reklámanyagot.

A postai szolgáltatóra vonatkozó speciális adat- és titokvédelmi kötelezettségek

65. § (1) Titoktartási kötelezettsége alapján a postai szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

a) a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel;

b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, továbbításhoz, illetőleg kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;

c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot - a küldemény feladója, címzettje, illetve az átvételre jogosultja kivételével - mással nem közölhet;

d) a küldeményt tartalmának megismerése céljából - a feladó, a címzett és az átvételre jogosult, valamint a (4) bekezdés szerinti szervek kivételével - másnak át nem adhatja; és

e) a szolgáltatás teljesítéséről - a feladó, a címzett és az átvételre jogosult, valamint a (4) bekezdés szerinti szervek kivételével - másnak tájékoztatást nem adhat.

(2) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

a) a küldemény csomagolása, burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében ez indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással ez nem oldható meg, vagy

b) a küldemény tartalma által okozott veszélyhelyzet elhárítása érdekében ez indokolt;

c) a 21. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn.

(3) A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. Ha bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(4) A postai szolgáltató a postai küldeményt jogszabály alapján, annak megismerésére jogosult szervek részére, a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles átadni.

ÖTÖDÖK RÉSZ

A HÍRKÖZLÉS ÁLLAMI FELADATAI, SZERVEZETRENDSZERE ÉS ANNAK ELJÁRÁSAI

IX. Fejezet

ÁLLAMI FELADATOK

66. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

a) a nemzeti hírközlés-politika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése;

b) a hírközlés terén a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;

c) a hírközléssel összefüggő nemzetközi feladatok ellátása;

d) a hírközlési piac szabályozása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása, a piac szereplői közötti esélyegyenlőség biztosítása;

e) a hírközlés állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a hírközlési és informatikai szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés;

f) az egyetemes szolgáltatás feltételeinek biztosítása;

g) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;

h) a hírközlés szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;

i) a hírközlő hálózatok, a szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködésének biztosítása;

j) a hírközlés biztonságának növeléséhez, veszélyhelyzeti, illetőleg a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően;

k) a hírközléssel összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.

(2) Az állam biztosítja a hírközléssel kapcsolatban különösen a következő feladatok anyagi feltételeit:

a) a frekvenciagazdálkodás körében a törvény, illetve a végrehajtásáról szóló jogszabályok alapján felmerült kártalanítási igények;

b) a törvény hatálybalépését megelőzően kötött koncessziós szerződésekkel kapcsolatban felmerülő fizetési kötelezettségek;

c) a hírközlés biztonságának növeléséhez, veszélyhelyzeti, illetőleg a minősített időszaki feladatokra történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek megvalósításához való hozzájárulás;

d) a szolgáltatók számára jogszabályban előírt kötelező fejlesztésekhez való hozzájárulás.

(3) Az állam feladatai ellátásánál biztosítja a fogyasztók számára a véleménynyilvánítás lehetőségét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat - az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően - a Kormány, a minisztériumok, a legfőbb ügyész és a hatóságok látják el.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetésről szóló törvényben fejezeti kezelésű előirányzatként kell megállapítani.

AZ ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSA

A Kormány feladatai

67. § A Kormány az állami feladatok közül:

a) kialakítja a hírközlés-politikát, a hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a korlátos erőforrás-gazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat;

b) irányítja a hírközléssel és informatikával összefüggő nemzetközi feladatok ellátását;

c) megköti a b) pontban említett tárgyú nemzetközi szerződéseket, gondoskodik a Magyar Köztársaság képviseletéről a különböző hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben;

d) megállapítja mindazon - a hírközléssel összefüggő, törvényben nem rendezett - feladat- és hatásköri szabályokat, amelyek nem a miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak;

e) a fogyasztóvédelmi állami feladatok ellátásáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról;

f) rendelkezik a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetéről, működéséről, irányításáról, meghatározza a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjét;

g) gondoskodik a frekvenciasávok polgári és nem polgári célú megosztásáról, valamint a rádiószolgálatok közötti felosztásáról, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

h) meghatározza a hírközlés biztonságának, veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

i) meghatározza a hírközlés területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

j) átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a hírközlési szolgáltatásokat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben foglaltak alapján, illetőleg erre a minisztert felhatalmazhatja.

A miniszter feladatai

68. § (1) A miniszter az e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:

a) előterjeszti a Kormány számára a hírközlés-politikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;

b) koordinálja a hírközléssel és informatikával kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;

c) kijelöli a honvédelmi feladatok ellátásában részt vevő hírközlési szolgáltatókat, meghatározza a veszélyhelyzeti és minősített időszaki helyzetekre történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

d) előkészíti a Kormány hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a hírközléssel és informatikával kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá kormányfelhatalmazást nem igénylő nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt;

e) gyakorolja a korlátos erőforrásokra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, irányítja a polgári célú gazdálkodást;

f) ellátja - az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő miniszteri feladatokat;

g) részt vesz - külön jogszabályok alapján - a hírközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;

h) jóváhagyja az éves bélyeg kibocsátási tervet;

i) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;

j) koncepciókat és programokat dolgoz ki a hírközlési tevékenységek fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;

k) gondoskodik a hírközlési szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;

l) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás ellátásának helyzetét, és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében;

m) az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben ellátja a hatósági árszabályozással kapcsolatos feladatokat;

n) gondoskodik az azonosítók egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztásáról, az ANFT kiadásáról;

o) kijelöli a hírközlési szolgáltatások és hírközlő berendezések, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket;

p) ellátja a hatályban lévő koncessziós szerződésekkel kapcsolatos tevékenységeket.

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében - az Országgyűlés eseti felhatalmazása alapján - a miniszter a hírközlési tevékenységet átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

69. § (1) A miniszter javaslatot tesz az egyes rádiószolgálatok között felosztott, a polgári és nem polgári célú frekvencia felhasználások számára megosztott, illetve közös frekvenciasávoknak, az egyes rádióalkalmazásokhoz kijelölhető, fenntartott vagy tervezett frekvenciasávoknak, továbbá a sávok megnyitására és kiürítésére vonatkozó feltételeknek az FNFT-ben történő meghatározására.

(2) A miniszter az FNFT-ben gondoskodik az egyes rádiószolgálatokat, és az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelméről.

(3) A miniszter az FNFT keretei között rendeletben állapítja meg az egyes kijelölhető sávok felhasználását, a sávfelhasználási szabályoknak tartalmazniuk kell:

a) a frekvenciasáv frekvenciakiosztási sajátosságait, a rádiórendszerek és rádió-berendezések jellemzőit;

b) a frekvenciaelosztás módját, különösen, hogy

ba) a frekvencia érkezési sorrend alapján jelölhető ki, vagy

bb) a frekvencia használati joga pályázat vagy árverés útján szerezhető meg, továbbá

bc) a bb) alpont esetében melyek a frekvenciahasználati jog megszerzésének feltételei, korlátai, illetőleg

bd) a frekvenciahasználati jog továbbhasznosítható-e.

(4) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat a miniszterrel egyetértésben a honvédelmi miniszter látja el az (1) bekezdés f) pontja kivételével.

(5) A miniszter gazdálkodik a hírközlő hálózatok működéséhez, a hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg a hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókkal és ezek tartományaival, melyek korlátos erőforrások.

(6) Az azonosítókkal való gazdálkodás keretében a miniszter rendeletben közzéteszi és legalább háromévenként felülvizsgálja az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó ANFT-t és az ANFT alkalmazásának egységes eljárási rendjét.

(7) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.

X. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI FELÜGYELET

A Felügyelet felépítése és a hatáskörök megoszlása

70. § (1) A Hírközlési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő, törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt feladatokat végző, a piaci szereplőktől független, országos illetékességű, jogi személyiséggel rendelkező központi közigazgatási szerv.

(2) A Felügyelet tevékenységének célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján.

(3) A Felügyelet szervei: a Hírközlési Főfelügyelet, a Hírközlési Területi Hivatal (a továbbiakban a kettő együtt: hatóság), valamint a Hírközlési Döntőbizottság.

(4) A hatóság ellátja a hírközlési szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos, a polgári célú frekvenciagazdálkodási, az azonosító gazdálkodási, az egyedi engedélyezési, a zavarelhárítási, a piacfelügyeleti és egyéb hírközlési hatósági ügyeket.

(5) A Hírközlési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) kérelemre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölésével, a referencia hálózati szerződési ajánlatok jóváhagyásával, az együttműködési kötelezettségek teljesítésének elősegítésével, az egyetemes szolgáltatás alóli mentesítéssel, a hálózati szolgáltatások árával, és az egyetemes szolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos jogviták rendezésével összefüggésben e törvényben meghatározott feladatait, valamint teljes ülésben dönthet a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben.

(6) A Hírközlési Főfelügyelet a szervezetrendszer vonatkozásában

a) másodfokon jár el a Hírközlési Területi Hivatal első fokon hozott döntései tekintetében,

b) közzéteszi az előírt nyilvántartásokat,

c) kiadja hivatalos lapját, a Hírközlési Értesítőt,

d) elősegíti a szervezetrendszer hatékony működését.

(7) A Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát - a miniszter egyetértésével - a Felügyelet elnöke hagyja jóvá.

A Felügyelet finanszírozása

71. § (1) A Felügyelet önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi.

(2) A Felügyelet bevételét képezik a frekvenciák kijelöléséért és használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatóság és a Döntőbizottság eljárásaiért fizetett díjak, valamint a piacfelügyeleti díj, melyeket a Felügyelet hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.

(3) A Felügyeletet piacfelügyeleti tevékenységéért a hírközlési szolgáltatóktól piacfelügyeleti díj illeti meg. A díj mértéke a hírközlési szolgáltatás előző évi nettó árbevételének legfeljebb 0,5%-a, postai szolgáltatások esetében legfeljebb 0,2%-a, melynek összegét a törvény által megengedett határokon belül évente jogszabály határozza meg.

(4) A piacfelügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Felügyelet részére befizetni.

(5) Amennyiben a Felügyelet e törvényben meghatározott bevételei egy költségvetési évben meghaladják a részére jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a Felügyelet éves beszámolójának elfogadását követően, a tárgyévben teljesített piacfelügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig a tárgyévet követő évben fizetendő piacfelügyeleti díjban a többletet jóvá kell írni.

(6) A Felügyelet elnöke a Hírközlési Értesítőben köteles közzétenni minden év február 28-ig a Felügyelet éves költségvetési tervét abból a célból, hogy a piac szereplői a Felügyelet gazdálkodásáról tájékoztatást kapjanak.

A Felügyelet vezetése

72. § (1) A Felügyelet elnökét a miniszter javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.

(2) Az elnök megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatot a 74. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését kilencven nappal megelőzően kell kiírni.

(3) A pályázatokat a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) - a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, harminc napon belül - szakmailag értékeli. Az NHIT az értékelés eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban tájékoztatja a minisztert.

(4) A miniszter az NHIT szakmai értékelését követő harminc napon belül javaslatot tesz a miniszterelnöknek a Felügyelet elnökévé kinevezendő személyre, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés - külön törvényben meghatározottak szerinti - lefolytatását.

(5) A Felügyelet elnöke és köztisztviselője - a 86. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, illetőleg nem viselhet tisztséget olyan gazdálkodó szervezetben, amely a hírközlési és az informatikai piacon bevételt realizál.

(6) Kinevezni csak olyan személyt lehet, akire vonatkozóan a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eljárásokat lefolytatták.

(7) Az elnök felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja.

(8) Az elnök évente - a tárgyévet követő év április 30. napjáig - köteles beszámolni a Kormánynak a Felügyelet tevékenységéről, gazdálkodásáról, a hírközlési piac helyzetéről. Az elnök az elfogadott beszámolót június 30. napjáig köteles nyilvánosságra hozni a Hírközlési Értesítőben. A beszámolóhoz csatolni kell a hírközlési piac működésének tapasztalatáról szóló elemzést is.

73. § (1) A Felügyelet elnöke

a) irányítja a Felügyelet tevékenységét és munkaszervezetét,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelet köztisztviselői felett,

c) ellátja a Döntőbizottság elnöki tisztségét, az ezzel kapcsolatos vezetési tevékenység egy részének ellátását a Döntőbizottság tagjára ruházhatja,

d) közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében, kezdeményezi az arra jogosultnál a hatáskörével összefüggő jogszabály alkotását,

e) véleményezi a hírközléssel összefüggő jogszabálytervezeteket és más kormány-előterjesztéseket,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) Az elnök létrehozza és működteti a Szolgáltatói Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület), melyben a szolgáltatók különböző - a nyújtott szolgáltatások típusai, a rendelkezésükre álló hálózatok, illetve egyéb eszközök műszaki sajátosságai, továbbá gazdasági erejük tekintetében elkülöníthető - érdekcsoportjai egyenlő eséllyel nyernek képviseletet.

(3) Az elnök a hírközlési ágazatot érintő lényeges kérdésekben kéri a Testület álláspontját és a Testület jogosult az elnöknél kezdeményezni, hogy véleményt nyilváníthasson a hírközlési jogszabályokat alkalmazó hatóság, illetve Döntőbizottság felé nyilvános meghallgatás keretében.

(4) A Döntőbizottság évente legalább egyszer köteles tájékoztatni a Testületet a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítás, illetve a referencia ajánlatok terén kialakult tapasztalatairól, gyakorlatáról. A Testület jogosult a Döntőbizottság tájékoztatásáról véleményt nyilvánítani.

(5) A Testület (3)-(4) bekezdés alapján kialakított véleményére a Felügyelet éves beszámolójában ki kell térni.

74. § (1) Az elnökre, valamint a Felügyelet alkalmazottaira és a Döntőbizottság tagjaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ktv. rendelkezései irányadók, azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány 35%, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány 48%, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére megállapított illetménykiegészítés mértéke 35%.

(2) A Felügyelet elnökét a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.

(3) A Döntőbizottság tagját a főosztályvezetőnek a Ktv.-ben foglaltak szerint megállapított havi illetményével és juttatásaival azonos díjazás illeti meg.

(4) A Felügyelet elnöke, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, vagy állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - kötelesek megőrizni a Felügyelet tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott állam-, szolgálati, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt személyek a felügyeleti tevékenységek ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt, vagy körülményt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.

(6) Az elnök megbízatása megszűnik:

a) ha a kinevezés időtartama lejár,

b) ha tisztségéről lemond,

c) ha meghal,

d) ha a miniszter javaslatára a miniszterelnök felmenti a tisztsége alól,

e) törvényben meghatározott egyéb ok esetén.

(7) Felmentésnek abban az esetben van helye, ha az elnök:

a) a tisztségére méltatlanná vált,

b) a tisztségére alkalmatlanná vált, vagy

c) a vele szemben fennálló, a Ktv. szerinti, továbbá e törvény 72. §-ának (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem jelentette be, vagy azt nem szüntette meg.

(8) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt, ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, továbbá ha tisztségével összefüggésben szándékos jogszabálysértést követ el.

(9) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni az elnököt, ha a munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni, illetőleg munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi. A szakmai alkalmatlanság tekintetében az NHIT véleményét ki kell kérni.

XI. Fejezet

A HATÓSÁGRA ÉS A DÖNTŐBIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az eljárások alapelvei

75. § (1) A Felügyelet tevékenysége során köteles érvényesíteni:

a) az indokolatlan, hátrányos megkülönböztetés tilalma,

b) a tárgyilagosság,

c) az átláthatóság,

d) az arányosság,

e) a nyilvánosság, és

f) a megalapozott és indokolt módon való eljárás

alapelveit.

(2) A Felügyelet megkeresésére a hírközléssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

Nyilvános meghallgatás

76. § (1) A Felügyelet nyilvános meghallgatást tarthat a hírközlést érintő jogszabályok szakmai előkészítése érdekében, ha az előkészítéshez szükséges a piaci szereplők közreműködése, álláspontjuk megismerése, illetve a véleményegyeztetés a jogszabály végrehajtását elősegítheti.

(2) A hatóság, illetve a Döntőbizottság nyilvános meghallgatást tarthat a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatának kialakítása, illetve az erről kialakult vélemények megismerése érdekében.

(3) A nyilvános meghallgatásokkal kapcsolatos általános érdekeltséget bárki jogosult a Felügyeletnél bejelenteni, megjelölve, hogy a hírközlés mely vonatkozása áll összefüggésben szakmai tevékenységével.

(4) Ha a Felügyelet vagy valamely szervezeti egysége nyilvános meghallgatást tűz ki, a (3) bekezdés szerint bejelentett személyek (szervezetek) közül az üggyel közvetlenül érintett összes érdekeltet - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - értesíti a nyilvános meghallgatásról, és hozzáférhetővé teszi számukra annak előkészítő anyagát.

(5) Az érintettek álláspontjuk megerősítése érdekében adatokat, szakértői véleményeket és más bizonyítékokat terjeszthetnek elő.

(6) A nyilvános meghallgatáson benyújtott, illetve elhangzott észrevételekről a Felügyelet összefoglalót készít, melyet a Hírközlési Értesítőben a meghallgatást követő harminc napon belül közzétesz.

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

77. § (1) A Felügyeletnek és a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: versenyhatóság) a hírközlési piaci versenyt érintő ügyekben együtt kell működniük.

(2) A Felügyelet és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik a titokvédelemre és adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelőek legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő követelmények ne sérüljenek.

(3) A versenyhatóság szükség szerint megkeresi a Felügyeletet a hírközléssel kapcsolatos szakmai információk, illetőleg a hírközlés szabályozási és műszaki, pénzügyi ismereteket igénylő kérdésekben állásfoglalás kikérése céljából.

(4) A versenyhatóság versenyfelügyeleti eljárása során szükség szerint megkeresi a Felügyeletet a szolgáltatókra vonatkozó pénzügyi, műszaki és kereskedelmi információk átadása, továbbá a hírközlés szabályozási és műszaki, pénzügyi ismereteket igénylő kérdésekben állásfoglalás kikérése céljából.

(5) A Felügyelet a megkereséstől számított tizenöt napon belül köteles véleményt adni. A versenyhatóság meghozhatja döntését, amennyiben a Felügyelet határidőn belül nem ad véleményt.

(6) A versenyhatóság tájékoztatja a Felügyeletet a hírközlési piacon megindított vizsgálatokról, ennek keretében megküldi a Felügyeletnek a Tpvt. 11. §, 21. § és 23. §-ai szerinti vizsgálatot indító határozat másolatát.

(7) A Döntőbizottság kikéri a versenyhatóság véleményét valamely szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítása során, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók által készített referencia összekapcsolási ajánlat tárgyában való döntés előtt.

(8) A versenyhatóság a megkereséstől számított harminc napon belül köteles véleményt adni. A Döntőbizottság akkor is hozhat határozatot, ha a versenyhatóság a határidőn belül nem ad véleményt. Amennyiben a Döntőbizottság döntésében nem vette figyelembe a versenyhatóság véleményét, ennek okáról a versenyhatóságot köteles tájékoztatni. A versenyhatóság ebben az esetben a határozattal szemben a Tpvt. 85. §-ában foglalt jogkörével élhet.

Együttműködés a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel

78. § (1) A Felügyeletnek és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek együtt kell működniük.

(2) A Felügyelet és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az együttműködés során kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik a titokvédelemre és adatvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfeleljenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő követelmények ne sérüljenek.

(3) A hatóság a hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeit (üzletszabályzatát) annak jóváhagyása előtt a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések véleményezése céljából megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részére.

(4) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - a szolgáltatások nyilvántartásba vétele vonatkozásában a hatóság részére előírt határidőre tekintettel - a megkereséstől számított húsz napon belül köteles véleményt adni. A hatóság akkor is hozhat határozatot, ha a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a határidő lejártáig nem ad véleményt. Amennyiben a hatóság döntésében nem vette figyelembe a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményét, ennek okáról a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget köteles tájékoztatni.

(5) A Felügyelet hírközlő berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részére.

XII. Fejezet

A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Frekvenciagazdálkodás

79. § (1) A frekvenciák zavartalan felhasználása és a nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében a hatóság köteles nemzetközi frekvenciakoordinációt végezni. Sikertelen frekvenciakoordináció esetén a hatóság a frekvenciahasználatot korlátozza, vagy a frekvenciakijelölési engedélyt megtagadja.

(2) Az egyes frekvenciák hatékony és tervezett felhasználása érdekében a hatóság frekvenciakiosztási terveket készít, amelyeket a frekvenciakijelölés során érvényesít.

(3) A frekvenciahasználat joga érkezési sorrendben történő kijelöléssel, pályázat vagy árverés útján, illetőleg műsorszórási célú frekvenciák esetében a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A frekvenciahasználat jogának pályázat vagy árverés útján történő megszerzésére vonatkozó eljárás részletes feltételeit jogszabály keretei között a Felügyelet alakítja ki és teszi közzé.

(4) A nem polgári célú frekvencia megszerzését a Kormány a (3) bekezdésben meghatározott eljárás nélkül, az általa kijelölt szervezet részére ellenérték nélkül biztosítja.

(5) A hatóság köteles a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve a nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádió-megfigyelést, ellenőrzést, felderítést, zavarvizsgálati és zavarelhárítási tevékenységet végezni, amelynek során jogosult a rádióadások műszaki-forgalmi megfigyelésére és azok rögzítésére, jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(6) A hírközlés védelme, a frekvenciahasználat zavartalansága és gazdaságossága, valamint az EMC biztosítása céljából a 80. § (2) bekezdése szerinti frekvenciagazdálkodó hatóságoknak rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk, melyeknek együtt kell működniük.

(7) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.

Egyedi engedélyek

80. § (1) Egyedi engedély szükséges a hírközlési tevékenység egyes, a következőkben meghatározott tárgyi feltételeihez, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) a korlátos erőforrások használatához; valamint

b) a távközlési építmények építési munkáinak végzéséhez.

(2) A polgári célú frekvenciakijelölési, illetve rádióengedélyt a hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölési, illetve rádióengedélyt jogszabályban meghatározott más szerv (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) kérelemre adja ki határozott időre az FNFT, illetve a sávfelhasználási szabályok szerint. Az engedély időtartamát, valamint azt, hogy a frekvenciakijelölési kérelemhez kell-e műszaki tervet mellékelni, külön jogszabály határozza meg. A műszaki terv elkészítéséhez a hatóság kérelemre adatot szolgáltat.

(3) Kísérleti, illetve harminc napot meg nem haladó frekvenciahasználat esetén a frekvenciagazdálkodó hatóságok indokolt esetben az FNFT-től és a sávfelhasználási szabályoktól eltérő feltételekkel is engedélyezhetnek frekvenciahasználatot, illetve adhatnak ki rádióengedélyt.

(4) A frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, illetőleg jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatják vagy megtagadhatják.

(5) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak a frekvenciakijelölési engedély kiadását meg kell tagadniuk, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki, illetőleg frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;

b) a frekvencia kijelölése a meglévő vagy tervezett frekvencia-felhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;

c) a frekvencia nemzetközi koordinációja eredménytelen maradt;

d) a kérelmező nem rendelkezik a frekvencia felhasználásával nyújtani kívánt szolgáltatáshoz szükséges hálózattal, illetve az annak megszerzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - vagyoni biztosítékkal;

e) a frekvenciakijelölési engedélyt olyan szolgáltatás vagy tevékenység folytatásához kérték, amelyet a cégadatokban feltüntetett tevékenységi körök nem indokolnak;

f) a kérelem a távközlési tevékenység vagy szolgáltatás frekvenciaszükségletét meghaladja;

g) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj fizetési kötelezettsége van a hatósággal szemben.

(6) A frekvenciagazdálkodó hatóságoknak a frekvenciakijelölési engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kijelölés jogszabályi feltételei nem állnak fenn;

b) a kijelölési engedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;

c) az engedély jogosítottja a frekvencia lekötéséért jogszabályban megállapított díjfizetési kötelezettségének a hatóság felszólítását követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget;

d) az engedély jogosítottja az engedély visszavonását kéri;

e) az FNFT, illetőleg jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása ezt megköveteli.

(7) A (6) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt esetekben a jogosított kártalanításának nincs helye.

81. § (1) Rádióengedély - külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével - csak jogerős frekvenciakijelölés alapján, megfelelőséget igazoló dokumentumokkal rendelkező rádióberendezéssel létesített rádióállomásra, illetve rádiótávközlő hálózatra adható.

(2) Ha a rádióengedély jogosítottja a rádióengedély érvényességének lejárta előtt hatvan nappal kéri a rádióengedély meghosszabbítását és a rádióengedély visszavonásának az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, akkor a frekvenciagazdálkodó hatóságoknak az engedély érvényességét - jogszabályban meghatározott időtartamra - meg kell hosszabbítani.

(3) A rádióengedély érvényességének lejárta, illetőleg annak visszavonása esetén a rádióállomást e törvény szabályainak alkalmazásával lehet ismételten üzemben tartani.

(4) A frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádióberendezés üzemben tartását a rádiófrekvenciás spektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarok elkerülése érdekében, vagy jogszabályban meghatározott közegészségügyi szempontok figyelembevételével korlátozhatják.

(5) A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha

a) az FNFT módosulása ezt indokolja;

b) nemzetközi kötelezettség miatt a rádióengedélyben feltüntetett frekvenciát más célra kell felhasználni;

c) jogszabály vagy jogerős és végrehajtható bírósági, illetve hatósági határozat előírja;

d) a rádióengedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;

e) a rádióengedély jogosítottja a frekvencia használatáért jogszabályban megállapított díjfizetési kötelezettségének a hatóság felszólítását követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget;

f) a műsorszolgáltatási vagy más frekvenciahasználati jogosultság megszűnt;

g) a rádióállomás, illetve a rádiótávközlő hálózat rádióberendezése a 8. §-ban hivatkozott megfelelőségi nyilatkozattal nem rendelkezik;

h) a rádióengedély jogosítottja az engedély visszavonását kéri.

(6) A rádióengedélyben foglalt feltételek megtartásáért a rádióengedély jogosítottja felel. Ha a rádióengedély jogosítottja a rádióengedélyben meghatározott feltételeket az üzemben tartás során nem teljesíti, a hatóság a rádióengedélyt visszavonhatja vagy más piacfelügyeleti intézkedést tehet.

(7) Egyes rádiószolgálatok állomásait csak jogszabályban előírt vizsgán kezelői jogosítványt szerzett személy kezelheti.

(8) Ha a frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádióengedélyt az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek miatt nem hosszabbítják meg, akkor a rádióengedély jogosítottját kártalanítás nem illeti meg.

(9) Idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(10) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat a frekvenciagazdálkodó hatóságokhoz - a jogutódlástól számított harminc napon belül - történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának az (5) és (6) bekezdésben felsorolt esetei fennállnak.

Azonosító-gazdálkodás

82. § (1) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.

(2) A hatóság döntését a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére, valamint a 69. § (6) bekezdésére figyelemmel hozza meg.

(3) A lekötési engedély kiadásakor a hatóság vizsgálja, hogy az igénylő rendelkezik-e az azonosító felhasználásával nyújtani kívánt szolgáltatáshoz szükséges technológiai feltételekkel, illetve az annak megszerzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - vagyoni biztosítékkal.

(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi, az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.

Zavarelhárítás

83. § (1) Hírközlő berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, úgy kell forgalomba hozni, illetőleg üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos és elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.

(2) A hírközlő eszköz működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.

(3) A hatóság köteles a zavart okozó berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.

(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.

Piacfelügyelet

84. § (1) A hatóság az e törvény céljainak - különösen a 2. § c) pontjában foglaltak - érvényesítése érdekében piacfelügyeleti tevékenységet lát el.

(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályok megtartását, ezen belül vizsgálja különösen

a) a hatósági engedélyekben foglaltak megvalósítását;

b) az általa egyeztetett, jóváhagyott szerződési feltételek megfelelő alkalmazását, érvényesülését,

c) a hírközlési szolgáltatók működését, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését,

d) a hírközlési szolgáltatások minőségét és az ezzel kapcsolatos panaszokat,

e) a hírközlési tevékenységgel összefüggő eszközök forgalomba hozatalát, üzemeltetését,

f) a fenntartott postai szolgáltatásokhoz fűződő kizárólagos jogosultság érvényesülését.

(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenységének végzése során jogosult

a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

b) minta és ellenminta vételére,

c) próbavásárlás végzésére,

d) üzleti titok megismerésére,

e) a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójától, felszámolójától a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) kérésére szóban és írásban, továbbá

f) a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) megismerése érdekében a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójának, felszámolójának székhelyére, telephelyére belépni, az ott található iratokba betekinteni, az iratokból másolatot, kivonatot készíteni.

(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet közreműködését is igénybe veheti.

85. § (1) A hatóság a jogkövető magatartás érvényesülése céljából, jogsértés esetében szankciót alkalmaz. A hatóság jogosult - az államigazgatási eljárás általános szabályai és külön jogszabályban foglalt előírások alapján -

a) a jogsértő tevékenység folytatását, az ilyen magatartás tanúsítását, a jogellenesen végzett szolgáltatás nyújtását megtiltani,

b) az ehhez használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt lepecsételni, illetve lefoglalni,

c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,

d) végrehajtást elrendelni, illetőleg

e) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni.

(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében bírságot a következő jogsértések esetében szabhat ki:

a) jogosulatlanul nyújtott hírközlési szolgáltatás,

b) jogszabályban, bejelentésben, hatósági engedélyben, a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szerződésekben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés,

c) korlátos erőforrás engedély nélküli használata,

d) hírközlő berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése,

e) bejelentési kötelezettség elmulasztása,

f) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.

(3) A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(4) A piacfelügyeleti eljárás során elrendelhető az élet, az egészség, a testi épség és a környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtása.

(5) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a piacfelügyeleti eljárás során hozott határozat nyilvánosságra hozható.

(6) A határozatot nyilvánosságra kell hozni, ha a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, illetve a berendezés forgalomba hozatalát, forgalmazását, üzemeltetését, vagy szolgáltatás nyújtását megtiltották.

(7) A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelem tényét, valamint a jogorvoslati eljárás során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

XIII. Fejezet

A DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSAI

A Döntőbizottság tagjaira vonatkozó követelmények

86. § (1) A Döntőbizottság tagjai a tagságuk időtartama alatt a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban állnak. A Döntőbizottság legalább 12, de legfeljebb 24 tagból áll, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki és ment fel. A tagok névsorát a Felügyelet évente közzéteszi a Hírközlési Értesítőben.

(2) A Döntőbizottság tagjainak közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-t a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 74. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Döntőbizottság tagja az lehet, aki legalább hároméves - a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek elbírálása során alkalmazható - szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.

(4) A Döntőbizottság tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő, nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.

(5) A Döntőbizottság tagjának kinevezése határozott időre, de legalább két évre szól. A tagot a kinevezés időtartamának lejártát követően több ízben is ki lehet nevezni ismételten. Amennyiben a Döntőbizottság tagját a kinevezés időtartamának lejártát követően nem nevezik ki ismételten, közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-nek a vezetői megbízás visszavonására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6) A Döntőbizottság tagját a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a hírközléssel kapcsolatos eljárása, továbbá döntése vonatkozásában.

A Döntőbizottság eljárása teljes ülésben

87. § (1) A Döntőbizottság a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben az összes tagot magában foglaló teljes ülésben dönthet. Teljes ülést tarthat továbbá a Döntőbizottság saját szervezeti ügyeivel kapcsolatban. A teljes ülést a Felügyelet elnöke vezeti.

(2) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

(3) Teljes ülésen, a jelen lévő tagok szavazatának kétharmadával fogadja el a Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során általa követett alapelveket, melyeket a Hírközlési Értesítőben közzétesz.

A Döntőbizottság feladat- és hatásköre egyedi ügyekben

88. § A Döntőbizottság kérelemre vagy - a c)-h) pont szerinti esetben - a 91. § (4) bekezdésében meghatározott személyek kezdeményezésére, illetőleg hivatalból eljárást folytat le:

a) a szolgáltatók együttműködésének elősegítése érdekében a törvény által előírt esetekben, illetve az általános együttműködési kötelezettséggel összefüggő - egyeztetést igénylő - ügyekben,

b) ha az egyeztető eljárás során született megállapodást, valamint határozatot nem tartották be, bármelyik fél kérelmére,

c) a referenciaajánlat jóváhagyása tárgyában,

d) az 50. § (8) bekezdés szerinti esetben,

e) a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítása vagy ennek megszüntetése tárgyában,

f) a referenciaajánlatokban szereplő feltételek be nem tartása esetén,

g) ha a törvénynek a hírközlési szolgáltatók együttműködésére vonatkozó szabályait megsértették,

h) a hálózati szolgáltatások árával kapcsolatos, illetve az 52. § (1) bekezdés szerinti jogvitákban.

A Döntőbizottság eljáró tagjaira vonatkozó szabályok

89. § (1) Az egyeztetés érdekében tartott eljárásban a Döntőbizottság egy, az ezen kívüli eljárásokban három tagja jár el, akiket a Döntőbizottság elnöke jelöl ki.

(2) A Döntőbizottság elnöke a háromtagú tanács tagjai közül kijelöli azt a tagot, aki koordinálja az eljárás lefolytatását.

(3) A (2) bekezdés szerint kijelölt tag a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amelyet a törvény a Döntőbizottság hatáskörébe utal.

90. § (1) Az ügyben nem járhat el a Döntőbizottság azon tagja, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az eljárást indító, illetve az ellenérdekű vagy az üggyel más módon érintett szervezettel (a továbbiakban: ügyfélszervezet), illetve az azt irányító vagy az ügyfélszervezet által irányított szervezettel az eljárás megkezdését megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, mely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfélszervezet részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) Irányítás alatt a Tpvt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni.

(3) A Döntőbizottság tagja a Döntőbizottság elnökének köteles bejelenteni, ha személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő ügyben való részvételét azonnal megszüntetni.

A Döntőbizottság eljárásának részletes szabályai

91. § (1) A Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az eljárás iránti kérelmet olyan hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvény szabályainak meg nem felelő tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti, illetőleg amely egyeztetni kíván más hírközlési szolgáltatóval. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítást, illetve ennek megszüntetését a szolgáltató maga is kérheti.

(3) A Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti, ha hatáskörével összefüggésben az e törvény szabályainak meg nem felelő tevékenységről vagy mulasztásról, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti azonosítás szükségességéről szerez tudomást:

a) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

b) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója,

c) a miniszter, illetve az informatikai kormánybiztos,

d) az adatvédelmi biztos,

e) az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke.

(4) Ha a Döntőbizottság a jogosult által az (5) bekezdés szerinti határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.

(5) Az eljárást - a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása iránti eljárás kivételével - az e törvény szabályait sértő vagy az eljárásra okot adó esemény, illetve a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de legkésőbb az esemény, illetve a megegyezés hiányának bekövetkezésétől számított százhúsz napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Döntőbizottság az arra jogosult által határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 96. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozataláig akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény százhúsz napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

92. § (1) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét);

c) az ügy tárgyát és azt, hogy a kérelem egyeztetésre irányul-e;

d) azt, hogy mikor történt a jogsértő vagy az eljárásra okot adó esemény, vagy következett be a megegyezés sikertelensége, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

e) ha volt ugyanebben az ügyben korábban egyeztető eljárás a Döntőbizottság előtt, az erre való hivatkozást, illetve, ha referenciaajánlattal van összefüggésben, ennek megjelölését;

f) azt, hogy a kérelmező a Döntőbizottság milyen intézkedését kéri, ennek indokait;

g) azt, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az üggyel kapcsolatos összes iratot.

(3) A Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért a kérelmezőnek - az eljárás megindításakor - külön jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltató a saját jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását kéri.

(4) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására.

(5) Ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 99-101. § szerinti jogorvoslatnak van helye.

(6) A Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni az (1) bekezdésben szereplő adatokat, kért intézkedéseket. Csatoltan meg kell küldeni továbbá a Döntőbizottságnak az üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.

(7) A Döntőbizottság az eljárás indulásáról a feleket és az ügyben érdekelteket a kérelem, illetőleg a kezdeményező irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket, valamint a rendelkezésükre álló iratokat, és jelentsék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására.

Az egyeztető eljárás

93. § (1) Az egyeztető eljárásban minden esetben tárgyalást kell tartani az érintettek részvételével. Az első tárgyalást a megfelelő iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni. Az ügyben a Döntőbizottság egy tagja jár el.

(2) A tárgyalást egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal el lehet halasztani, ha a tárgyaláson nem jelenik meg

a) a két ellenérdekű fél valamelyike, illetve

b) több érintett esetén azok közül egy.

(3) Ha az eljárást nem szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos együttműködés tárgyában kezdeményezték, a második tárgyalást érdemi egyeztetés nélkül le kell zárni és az eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset megismétlődik,

b) több érintett közül több mint ezek fele távol maradt.

(4) A tárgyaláson a Döntőbizottság tagja meghallgatja a felek (érintettek) álláspontját, ismerteti

a) a jogszabályokat,

b) a jogkövetkezményeket,

c) a Döntőbizottság eddigi gyakorlatát, illetve a kérdés megítélésével kapcsolatban esetlegesen közzétett közleményét az ilyen ügyekben és a korábbi hasonló esetekben keletkezett megállapodások konstrukcióit, és megkísérli egyezség létrehozását.

(5) Az egyeztetési eljárást lezáró határozatában a Döntőbizottság tagja a jogszerű megállapodást jóváhagyja, vagy - megegyezés hiányában - a teljesítésre irányuló kötelezettséget, illetve a teljesítés követelésére vonatkozó jogosultságot megállapítja, illetve jogosult határozni arról, hogy

a) fennállt-e az együttműködési vagy szerződéskötési kötelezettség a felek között,

b) indokolt volt-e az ajánlatban foglalt igény teljesítésének megtagadása,

c) a szerződést a felek az egyenlő elbánás elve alapján kötötték-e meg, különös tekintettel a már érvényes azonos vagy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekkel való összehasonlításra, illetőleg a 37. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatókkal kötött szerződésekre.

(6) A Döntőbizottság tagja az utolsó tárgyalást követő tizenöt, legkésőbb azonban az eljárás megindulását követő negyvenöt napon belül döntését határozatba foglalja, melyet megküld a feleknek.

Eljárás jogvitákban, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során

94. § (1) Az egyeztető eljáráson kívüli ügyekben a Döntőbizottság bármely érdekelt kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nem nyilvános.

95. § (1) A Döntőbizottság százötvenezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az eljárás részvevőjét, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidőn belül ad meg,

c) a hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést megakadályozza.

(2) A Döntőbizottság tagja jogosult

a) üzleti titok megismerésére,

b) a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójától, felszámolójától a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) kérésére szóban és írásban.

96. § (1) A Döntőbizottság a 92. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított harminc napon belül (jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása esetén negyvenöt napon belül) köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 92. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított negyvenöt napon belül köteles határozatot hozni.

(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4) A Döntőbizottság a határozatát többségi szavazással, a beszerzett iratok alapján, illetőleg tárgyalás megtartása esetén arra tekintettel hozza meg a Felügyelet nevében.

(5) A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és a Hírközlési Értesítőben közzé kell tenni.

Egyes eljárások sajátos szabályai

97. § (1) Ha a referencia összekapcsolási, illetőleg az előfizetői hurok átengedéséről szóló ajánlat (a továbbiakban együtt: referenciaajánlat) tervezetét a Hírközlési Döntőbizottság nem hagyja jóvá, erről a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti.

(2) A szolgáltató köteles harminc napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Döntőbizottság a szolgáltató előző évi bruttó árbevételének egy ezrelékéig, de legfeljebb huszonötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) Ha az újabb referenciaajánlat-tervezet sem felel meg a jogszabályoknak, a Döntőbizottság határozatában állapítja meg a referenciaajánlat tartalmát és azt közzéteszi.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint jár el a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor a 42. § (2) bekezdés alapján, olyan jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató nyújtja be jóváhagyásra a hálózati szerződésekben meghatározott ellenértékre vonatkozó javaslatát, aki nem köteles referenciaajánlat készítésére.

(5) A hálózati szolgáltatások ellenértékével kapcsolatos jogvita esetén a Döntőbizottság

a) megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezheti a szolgáltatót az ellenértékre vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletárbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére.

Jogkövetkezmények

98. § (1) A Döntőbizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja,

b) megállapíthatja a jogsértés megtörténtét,

c) felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő magatartás tanúsítására,

d) létrehozhatja a referenciaajánlatot,

e) azonosíthatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót,

f) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen szerződéskötésre kötelezhet,

g) külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

h) a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

(2) Ha a Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így különösen a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, illetve a Felügyeletnek.

(3) A Döntőbizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedések közül többet is alkalmazhat.

Jogorvoslat a Döntőbizottság határozata ellen

99. § (1) A Döntőbizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(3) A bíróságnak a jogorvoslati eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény 99-101. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

100. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja a bíróságnak. A Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

101. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 90. §-ban meghatározott okok alapján sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz a nyilatkozattételre, és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 98. § (1) bekezdésének b)-h) pontja szerinti intézkedéseket.

(6) A Felügyelet közzéteszi a bíróság határozatát a Hírközlési Értesítőben.

(7) A bíróságnak a hírközlési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásában az ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni.

(8) A bíróság másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete szerinti felülvizsgálatnak.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

102. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és az e törvény alapján megállapított díjak, illetőleg bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) Nem illetik meg jogosultságok, és nem terhelik kötelezettségek a zárt felhasználói csoport számára szolgáltatást végző hírközlési szolgáltatót - e szolgáltatások vonatkozásában - a 9. §, a 12. §, a 14. §, a 16. §, a 18. §, a 25. §, a 28. §, a 30-35. §-ok, a 38-42. §-ok, a, 44. § és a 45. § rendelkezései alapján. Az ilyen felhasználók részére végzett szolgáltatások tekintetében nem kell alkalmazni a Döntőbizottságra vonatkozó szabályokat sem.

Hatálybalépés

103. § (1) Ez a törvény - a 18. § (1) bekezdése, a 27. §, a 41. §, a 108. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 106. §-ban foglalt rendelkezések és megjelölt §-ok kivételével - 2001. december 23-án lép hatályba.

(2) A 18. § (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 27. §, a 108. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 2002. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 41. § (1), valamint (3)-(6) bekezdései az 1. számú mellékletben meghatározott körzetekben távbeszélő szolgáltatásra koncessziós szerződés alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező szolgáltatók tekintetében csak a vonatkozásukban az 1. számú mellékletben meghatározott - a törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő - naptól, egyéb szolgáltatók tekintetében 2001. december 23-án lépnek hatályba.

(5) A 108. § (2) bekezdése, a 41. § (2) és (7) bekezdése, valamint a 107. § (2) bekezdésének g) pontja 2001. július 1-jén lép hatályba. A 41. § (2) bekezdése szerinti referenciaajánlatot a szolgáltatónak első ízben legkésőbb a rá a (4) bekezdés szerint vonatkozó időpontot megelőző nyolcvanadik napig kell jóváhagyás céljából benyújtania a Döntőbizottsághoz.

(6) A 4. § (1)-(2) és (4) bekezdése 2004. január 1-jén hatályát veszti.

(7) A 41. § (2) bekezdés j) pontja, a 41. § (3) bekezdése, a 42. § (4)-(5) bekezdése, a 3. § (2) bekezdésében a „szétosztását, valamint”, továbbá a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének k) pontjában a „szétosztása, valamint” kifejezés a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

(8) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 1-4. §-a, 5. §-ának (8) bekezdése, 5/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 6-27. §-a, valamint melléklete;

b) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIV. törvény;

c) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény;

d) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLIX. törvény;

e) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény, valamint e törvény 108. § (2) bekezdése;

f) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVI. törvény;

g) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXV. törvény;

h) a Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 18. törvényerejű rendelet;

i) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 158. §-a;

j) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 82. §-a;

k) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 73. §-a;

l) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 49. §-a;

m) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 88. §-a;

n) a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló 1995. évi LXXII. törvény 19. §-a;

o) a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 71. §-a;

p) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 33. § (2) bekezdése;

q) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 108. §-a;

r) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdés j) pontja.

Átmeneti rendelkezések

104. § (1) A törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásként meghatározott szolgáltatás bejelentés alapján az 1. számú mellékletben meghatározott körzetekben csak a vonatkozásukban az 1. számú mellékletben meghatározott - a törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő - naptól nyújtható.

(2) A DCS 1800, illetőleg a GSM 900 rendszerű közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás számára fenntartott - hatályban lévő koncessziós szerződés alapján koncessziós társaságnak még ki nem jelölt - frekvenciasávban bejelentés alapján 2003. január 1-jétől nyújtható mobil rádió-távközlési szolgáltatás, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban szereplő további feltételek fennállása esetén.

(3) Az ERMES 11 csatornán, a 169,675 MHz és az ERMES 13 csatornán a 169,725 MHz vivőfrekvencián az erre vonatkozó koncessziós szerződés hatályának megszűnésétől, de legkésőbb 2009. április 30-tól nyújtható bejelentés alapján személyhívó szolgáltatás az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban szereplő további feltételek fennállása esetén.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos 3. § (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a kizárólagos joggal rendelkező szolgáltatók legkésőbb a kizárólagosság határidejének lejárta előtt 30 nappal kötelesek benyújtani. A bejelentés ténye nem érinti a feleknek a koncessziós szerződésekben meghatározott jogait és kötelezettségeit. Minden más - hírközlési szolgáltatás végzésére a törvény hatálybalépése előtt engedély vagy bejelentés alapján jogosultságot szerzett - hírközlési szolgáltató e jogosultság alapján folytathatja tevékenységét.

(5) A távközlési tevékenységre koncessziós szerződést kötött koncessziós társaságok vonatkozásában a 103. § (1) bekezdése szerinti időponttól nem kell alkalmazni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 22. §-ában a tevékenységi körre előírt korlátozást.

(6) Azok a 11. § (1) bekezdése szerinti engedélyek, melyeket a törvény hatálybalépése előtt koncessziós szerződésre tekintettel adtak ki, a koncessziós szerződés hatályának időtartama alatt hatályban maradnak.

105. § (1) A törvény hatálybalépése nem érinti a hatályos összekapcsolási szerződéseket, de az összekapcsolásra jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyike ajánlatot tehet a 39. § és 42. § (1) bekezdésének érvényesítése érdekében, a 40. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató referencia összekapcsolási ajánlata jóváhagyását követően pedig bármelyik fél ajánlatot tehet az ilyen esetekre vonatkozó szabályok érvényesítése céljából.

(2) E törvény hatálybalépésének napjától a kijelölt egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság. Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatásból eredő kötelezettségeit az e célból alapított, többségi tulajdonában lévő vagy többségi irányítása alatt álló gazdasági társaság útján is teljesítheti.

(3) Az országos koncessziós társaság és a helyi koncessziós társaságok e törvény alapján minősülnek jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak a távbeszélő szolgáltatási piacon, a törvény hatálybalépésétől, illetőleg a 41. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség tekintetében 2001. július 1-jétől a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak a távbeszélő szolgáltatási piacon történő első azonosításának időpontjáig.

(4) A hálózati szerződések alapján és az egyéb együttműködés esetén fizetendő ellenérték kiszámításánál, valamint az egyetemes szolgáltató által nyújtott kedvezményes szolgáltatás költségére vonatkozó 52. § (3) bekezdés szerinti javaslat kialakításánál 2003. január 1-jéig a szolgáltatók a teljesen felosztott költségek módszere szerint is eljárhatnak.

(5) Ha e törvény hatálybalépését megelőzően kihirdetett jogszabály Hírközlési Főfelügyeletet említ, ez alatt a 70. § (1) bekezdése szerinti Hírközlési Felügyeletet kell érteni.

(6) A 108. § (5) bekezdés rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beadott kérelmekkel kapcsolatban kell alkalmazni.

(7) A törvény hatálybalépésekor már üzemelő hálózatokban működő, nyilvántartásba még nem vett interfészeket a távközlő hálózat építtetője, illetőleg tulajdonosa 2001. szeptember 23-ig - külön jogszabályban meghatározott módon - köteles bejelenteni.

106. § (1) A 70-74. § 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit olyan ütemben kell alkalmazni, ahogyan a Felügyelet elnökének kinevezése és a Döntőbizottság kialakításának ütemezése megkívánja.

(2) A 25. § 2001. október 1-jén lép hatályba. A Döntőbizottság az alakuló ülését követően haladéktalanul megkezdi a 87. § (3) bekezdése szerinti alapelvek kidolgozását, melyet átmenetileg arra tekintettel kell elkészíteni, hogy a szolgáltatóknál még nem állnak rendelkezésre a 28. §-ban előírt módon vezetett számviteli nyilvántartások.

(3) A Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítását első ízben a 25. § (2) bekezdése szerinti piaconként, az összes - gazdasági ereje alapján számításba vehető - szolgáltató egyidejű vizsgálata alapján végzi, és arról teljes ülésen dönt.

(4) A 28. § (1)-(4) bekezdése szerinti szolgáltatók első ízben 2002. június 30-ig kötelesek szolgáltatni a 28. § (5) bekezdése szerinti adatokat.

(5) Az 50. § 2001. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtását az országos koncessziós társaság által kizárólagos jogosítvány alapján ellátott szolgáltatások vonatkozásában 2001. december 23-án, a többi koncessziós társaság által kizárólagos jogosítvány alapján ellátott szolgáltatás tekintetében az 1. számú mellékletben a koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő napként meghatározott időpontban kell megkezdeni. A miniszter a koncessziós szerződéseknek az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében történő módosítása kapcsán - indokolt esetben - a koncessziós díjfizetési kötelezettséget mérsékelheti, illetve elengedheti, továbbá - egyetemes szolgáltatási szerződés egyidejű megkötése mellett - kezdeményezheti a koncessziós szerződés közös megállapodás alapján történő megszüntetését.

(6) A távbeszélő szolgáltatók a törvény kihirdetését követően kötelesek megkezdeni a 18. § (1) bekezdésének alkalmazására való felkészülést és egyeztetni a törvényi kötelezettség teljesítéséhez szükséges közérdekű műszaki fejlesztések megvalósításáról.

(7) Az 53. § (5) bekezdésében meghatározott befizetéseket első alkalommal - a 2002. év vonatkozásában - 2003. február 28-ig, a kifizetéseket 2003. március 31-ig kell teljesíteni. A be-, illetve kifizetés alapját a miniszter a 2002. évről rendelkezésre álló számviteli adatokra tekintettel határozza meg.

(8) A Kormány 2002. december 31-ig vizsgálja meg a törvény árszabályozásra vonatkozó rendelkezései érvényesülését és hatékonyságát.

Felhatalmazó rendelkezések

107. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban rendelettel állapítsa meg:

a) a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó hatóság szervezetére, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

b) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát;

c) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait, a 80. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti feltételeket.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg a hírközlés vonatkozásában általában

a) a Felügyelet feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét, valamint eljárásainak részletes szabályait;

b) a hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;

c) az azonosítókkal való gazdálkodás szabályait, a 82. § (3) bekezdés szerinti feltételeket, a számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás bevezetésének és alkalmazásának feltételeit;

d) a postai szolgáltatási szerződés részletes feltételeit, különös tekintettel a postai küldemények méret- és súlyhatárára, a postai küldemények kézbesítésére, továbbá a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeire, valamint a postai szolgáltatásban közreműködőre vonatkozó szabályokra;

e) a hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtéssel felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjét;

f) a hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit;

g) az előfizetői szerződésekre, illetve a hálózati szerződésekre, azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokat;

h) a hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosító-kijelzés és hívásátirányítás feltételeit;

i) a hírközlési szolgáltatások nyújtásának részletes feltételeit, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a megfelelő vagyoni biztosíték szükségességének eseteit és mértékét, továbbá az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait, beleértve a szolgáltatásnyújtás jogának gyakorlására meghatározott legkisebb földrajzi, közigazgatási egységet;

j) a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;

k) az Egyetemes Távközlési Támogatási Alap és az Egyetemes Postai Támogatási Alap működésére, felügyeletére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;

l) a zártcélú hálózatokra vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket;

m) a hatóság, illetve a Döntőbizottság által kiszabható bírságok mértékét, feltételeit.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban:

a) a frekvencia használatának egyedi engedélyhez nem kötött eseteit;

b) az egyedi engedélyezéssel kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az engedélyek kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és az engedélyek kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat;

c) a frekvenciakijelölési engedély nélkül telepíthető rádióberendezések, rádióállomások, rádióhálózatok és rádió-távközlő rendszer eseteit;

d) a frekvenciakijelölési engedély és rádióengedély érvényességi idejét, valamint ezen engedélyek meghosszabbítása esetén az ismételt érvényességi időtartamot;

e) a frekvenciakijelölési engedélyhez szükséges műszaki terv benyújtásának eseteit;

f) azokat az eseteket, amikor a frekvenciakijelölési engedélynek nem kell az FNFT-nek és a sávfelhasználási szabályoknak megfelelnie;

g) a frekvenciakijelölési engedély és a rádióengedély átruházásának és a jogosultság másra történő engedményezésének eseteit;

h) a frekvenciakijelölési engedély kiadásához szükséges egyéb hatósági engedélyek eseteit;

i) a frekvencia lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

j) a rádióberendezések üzemben tartására vonatkozó általános felhatalmazás szabályait;

k) a frekvenciakijelölési engedély nélkül kiadható rádióengedélyek feltételeit;

l) idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;

m) a frekvenciasávok felhasználási szabályait;

n) a rádióberendezések és távközlő végberendezések alapvető követelményeit, megfelelőségük igazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének, továbbá a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek felhatalmazásának részletes szabályait;

o) az egyes rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a kezelői jogosítvány kiadásának feltételeit;

p) a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv tervezésére vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit;

q) az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a hírközlés vonatkozásában általában:

a) a hírközlő hálózatokra vonatkozó műszaki feltételrendszert;

b) a hatóság piacfelügyeleti, minőségfelügyeleti és ellenőrzési tevékenységét;

c) a Felügyelet eljárásainak díjait, mértékét, megfizetésük módját és feltételeit, valamint a piacfelügyeleti díj mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

d) az egyetemes távközlési szolgáltatás részletes műszaki követelményeit;

e) az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakat, a fizetés részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben;

f) az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba és az Egyetemes Postai Támogatási Alapba fizetendő hozzájárulás, valamint a teljesíthető támogatás mértékét, illetőleg meghatározásának módját, az egyetemes hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit;

g) a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó részletes szabályokat;

h) az ANFT-t és alkalmazásának egységes eljárási rendjét, továbbá az azonosító lekötési engedély előfeltételeit, valamint az azonosítók használatának szabályait;

i) a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségének feltételeit;

j) az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos díjcsomagokat;

k) a távközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítésére, védelmére, illetőleg keresztezésére vonatkozó nemzeti szabvány kötelező alkalmazását;

l) a Felügyelet feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a Felügyelet adatkezelésére, nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;

m) a védelmi feladatokban részt vevő hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;

n) az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való hozzáférés előírását;

o) a számviteli nyilvántartások 28. § szerinti elkülönített vezetésének részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a nagyfrekvenciás villamos berendezések és nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a gyártó megfelelőségi nyilatkozatának feltételeit, a megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőség tanúsítványok kölcsönös elismerésének feltételeit a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a frekvenciagazdálkodó hatóságok együttműködésének szabályait, feltételeit és közöttük a kölcsönös adatszolgáltatás rendjét, a vonatkozó adatkört a miniszterrel együttesen kiadott rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezésekre vonatkozó, a 8. §-ban és az annak alapján jogszabályokba foglalt megfelelőségigazolás és az alapvető követelmények alkalmazásának módját, illetőleg az attól való eltéréseket;

b) a frekvenciakijelölési, a rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység, az adatszolgáltatás és a kezelői vizsgáztatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén.

Módosuló jogszabályok

108. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki:

(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak:)

„f) a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai.”

(2) A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény

a) 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen, sorsoláson, illetőleg pályázaton elnyert jogosultság lehet.”

b) mellékletének 9. pontja az alábbiak szerint módosul:

„9. Közcélú távbeszélő-szolgáltatás

Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszélő-hálózat szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül - díj ellenében - igénybe vehető. Tartalmazza a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a közcélú mobil rádiótelefon hálózatokba irányuló hívásoknak, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőséget.”

c) mellékletének 7. pontja az alábbiak szerint módosul:

„7. Közcélú mobil rádiótelefon-szolgáltatás

Mobil rádiótelefon hálózaton nyújtott közcélú előfizetői szolgáltatás, amely megvalósulhat az adott hálózat előfizetői közötti, illetőleg a hálózattal összekapcsolt vagy arra rákapcsolt más hálózatokba irányuló hívások útján.”

(3) Az Ámt. 17. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hírközlési szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Hírközlési Felügyelet végzi, az ezzel kapcsolatos eljárásra a hírközlésről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”

(4) Az Ámt. melléklete e törvény 2. számú mellékletének megfelelően módosul.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sajátos építményfajták - az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével -, továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építményfajták tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásokban a (2)-(3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre.”

(6) A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 5/A. §-ának (3) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács véleményezi:

a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, az FNFT-t;

b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint a két érintett miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket;

c) a Hírközlési Felügyelet elnöki tisztségére kiírt pályázatokra beérkezett pályaműveket és a Felügyelet éves tevékenységéről szóló beszámolót;

d) a Kormány vagy a Kormány bármely tagjának felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést;

e) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.”

„(8) A Tanács működésének anyagi feltételeit a központi költségvetésből kell biztosítani.”

(7) Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben:

a) honvédelmi,

b) külkereskedelmi igazgatási,

c) társadalombiztosítási, családtámogatási,

d) adó-, jövedéki és vámigazgatási,

e) iparjogvédelmi,

f) idegenrendészeti és menedékjogi,

g) az atomenergia alkalmazása körébe tartozó egyes tevékenységek,

h) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról szóló törvény,

i) az árak megállapításáról szóló törvény,

j) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

k) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

l) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény,

m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény,

n) a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,

o) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,

p) az elektronikus aláírásról szóló törvény,

q) a hírközlésről szóló törvény.”

(8) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 1. § 40. pontjában szereplő egyes definíciók az alábbiak szerint módosulnak:

„40. a) postaforgalom: valamely belföldi postai szolgáltató és valamely külföldi postai szolgáltató közreműködésével nemzetközi viszonylatban végzett postai szolgáltatási tevékenység,

40. b) gyorsposta: az egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó olyan integrált postai szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató végzi a küldemények garantált idejű kézbesítését, a feladó rendelkezése alapján vállalja a küldemény csomagolását, nyomon követését, vámkezelését, a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítését oly módon, hogy tevékenysége alatt mindvégig a felügyelete alatt marad a küldemény, és a küldeményekkel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshetők,

40. c) futárposta: olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy - résztevékenységekre nem bontható - technológiai folyamatban valósul meg”

(9) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k) az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével,”

(10) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:)

„b) a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal;”

109. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Bizottság 88/301/EGK irányelve a távközlési végberendezések piacának versenyéről;

b) a Tanács 90/387/EGK irányelve a távközlési szolgáltatások egységes belső piacának kialakításáról, amely a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) bevezetésén alapul;

c) a Bizottság 90/388/EGK irányelve a távközlési szolgáltatások piacának versenyéről;

d) a Tanács 92/44/EGK irányelve a nyílt hálózati hozzáférés feltételeinek bérelt vonalakra történő alkalmazásáról;

e) a Bizottság 94/46/EK irányelve a Bizottság 88/301/EGK és 90/388/EGK irányelvének módosításáról, különös tekintettel a műholdas távközlésre;

f) a Bizottság 95/51/EK irányelve a 90/388/EGK irányelv módosításáról, tekintettel a kábeltelevízió hálózatoknak a már liberalizált távközlési szolgáltatások nyújtására való felhasználási korlátainak eltörléséről;

g) a Bizottság 96/2/EK irányelve a Bizottság 90/388/EGK irányelvének módosításáról, tekintettel a mobil és személyi távközlésre;

h) a Bizottság 96/19/EK irányelve a Bizottság 90/388/EGK irányelvének módosításáról, tekintettel a távközlési piac teljes körű versenyére;

i) az Európai Parlament és a Tanács 97/13/EK irányelve a távközlési szolgáltatások általános és egyedi engedélyezésére vonatkozó közös szabályozásról;

j) az Európai Parlament és a Tanács 97/33/EK irányelve a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, tekintettel az egyetemes szolgáltatások biztosítására, valamint a szolgáltatások átjárhatóságának követelményére, amelyet a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) biztosít;

k) az Európai Parlament és a Tanács 97/51/EK irányelve a Tanács 90/387/EGK és 92/44/EGK irányelveinek módosításáról a távközlési versenykörnyezethez való illesztés céljából;

l) az Európai Parlament és a Tanács 97/66/EK irányelve a személyes adatok kezeléséről és a magánélethez fűződő jogok védelméről a távközlési ágazatban;

m) az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére vonatkozó szabályokról és a szolgáltatások minőségének növeléséről;

n) az Európai Parlament és a Tanács 98/10/EK irányelve a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a távbeszélő szolgáltatások területén és az egyetemes távközlési szolgáltatásokról versenykörnyezetben;

o) az Európai Parlament és a Tanács 98/61/EK irányelve a 97/33/EK irányelv módosításáról, tekintettel a szolgáltatói számhordozhatóságra és a szolgáltató előválasztásra;

p) a Bizottság 98/80/EK határozata a Tanács 92/44/EGK irányelve II. számú mellékletének módosításáról;

q) az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve a rádió-berendezésekről és a távközlő végberendezésekről és megfelelőségük kölcsönös elismeréséről;

r) a Bizottság 1999/64/EK irányelve a 90/388/EGK irányelv módosításáról annak biztosítása végett, hogy a távközlő hálózatot és kábeltévé hálózatot együtt tulajdonló üzemeltető jogi személyisége elkülönüljön.

(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 2887/2000/EK rendelete a helyi hurok átengedéséről.

110. § A hírközlésre vonatkozó fogalmak az alábbiak:

1. Ajánlott szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a küldemény átvételét írásban elismeri, és a kézbesítését okiratilag kimutatja.

2. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi a távközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg igénybevevői köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (igénybevevők) összlétszámának legalább 0,3-0,6%-át - 150 000 előfizetői létszámot meghaladó esetben nem több, mint 0,3%-át - kitevő (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizetői (igénybevevői) csoport tagjai, de nem kevesebb, mint 30 egyidejűleg kapcsolatban álló előfizető vagy igénybevevő közleményeinek és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását a hozzáférési pontra.

3. Azonosító: a hírközlő hálózat működéséhez, a hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg a hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ, illetőleg a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét egyértelműen meghatározó betűkből és/vagy számokból és/vagy jelekből álló karaktersorozat.

4. Befolyásoló részesedés:

a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani;

b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály) vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.

5. Bérelt vonal: azokat a távközlő eszközöket jelenti, melyek a hálózati végpontok között transzparens átviteli kapacitást biztosítanak, de nem tartalmazzák a felhasználó által vezérelhető kapcsoló funkciókat.

6. Címzett: a postai küldeményen, annak csomagolásán vagy a hozzá tartozó listán „címzett”-ként megjelölt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki számára a küldeményt kézbesíteni kell.

7. Címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetés, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, a Felügyelet által nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló küldemény, mely a címzett neve, címe és azonosítószáma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével azonos tartalommal rendelkezik.

8. Dokumentumcsere szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, mely alapján a szolgáltató - helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával - biztosítja a postai küldemények felhasználók közötti - harmadik személy igénybevétele nélkül történő - kölcsönös cseréjét.

9. Egyetemes szolgáltatás: a távközlési vagy postai szolgáltatások olyan készlete, amely meghatározott minőségben, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető.

10. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a nyilvánosság számára hozzáférhető távközlési szolgáltatásokat végző szolgáltatóval - ilyen szolgáltatások igénybevételére - szerződéses viszonyban áll.

11. Előfizetői hozzáférés: egy távközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása valamely távközlő hálózathoz vagy annak részéhez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybevehetővé váljanak az előfizető számára.

12. Előfizetői hurok: a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely egy előfizetői hálózati végpontot összekapcsol a helyi központtal, annak kihelyezett fokozatával vagy ezeknek megfelelő eszközével.

13. Előfizetői hurok teljes átengedése: az előfizetői hurok átengedése kizárólagos használatra ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató a továbbiakban az előfizetői hurkon előfizetői szolgáltatás nyújtására nem jogosult.

14. Előfizetői hurok részleges átengedése: az előfizetői hurok részleges átengedése ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult a már megkötött előfizetői szerződések szerinti szolgáltatás nyújtásának folytatására, míg a másik szolgáltató ugyanazon az előfizetői hurkon a még rendelkezésre álló átviteli kapacitás kihasználásával további előfizetői szolgáltatást nyújthat.

15. Értékbiztosítás szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a könyvelt küldeményen a feladó által rögzített - a tartalom pénzbeli értékét kifejező - értéknyilvánítási összeg, a címzett adatai, valamint a küldemény egyedi azonosítója alapján a küldemény kezelését a szolgáltatás teljesítése során okiratilag kimutatja.

16. Feladó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akitől a küldemény származik. A küldeményen vagy annak csomagolásán „feladó”-ként feltüntetett személyt kell feladónak tekinteni.

17. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely igényli vagy használja a hírközlési szolgáltatásokat. A postai szolgáltatások esetében felhasználónak minősül a címzett is.

18. Forgalomba hozatal: hírközlő berendezések visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így különösen az adásvétel, egyéb átengedés, saját felhasználásra történő gyártás esetén az üzembe helyezés vagy közvetlen behozatal.

19. Földrajzi szám: az ANFT-ben meghatározott azonosítónak a földrajzi helyre utaló számrésze, amit a hívásnak a számkijelölés szerinti előfizető hálózati hozzáférési pontjának fizikai helyére történő irányítására használnak a hívás lebonyolításában közreműködő szolgáltatók.

20. Frekvenciagazdálkodás: azon állami tevékenységek összessége, melyek a rádió-frekvenciatartomány szabályozott nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, célja a frekvenciatartomány hatékony felhasználása, a frekvenciák biztosítása a rádiószolgálatok keretében működő rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazások számára.

21. Futárposta: olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy - résztevékenységekre nem bontható - technológiai folyamatban valósul meg.

22. Gyorsposta: az egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó olyan integrált postai szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató vállalja a küldemények garantált idejű - belföldi forgalomban a feladást követő nap 12. órájáig történő - kézbesítését, a feladó rendelkezése alapján a küldemény csomagolását, nyomon követését, vámkezelését, a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítését oly módon, hogy tevékenysége alatt mindvégig a felügyelete alatt marad a küldemény, és a küldeményekkel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshetők.

23. Hálózati berendezés: a rádióberendezések és a távközlő végberendezések kivételével, a távközlő hálózatok működéséhez, illetőleg együttműködéséhez szükséges egyéb berendezések.

24. Hálózati hozzáférés: egy távközlő hálózat fizikai és logikai csatlakoztatása egy másik távközlő hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak a felhasználók kiszolgálása érdekében.

25. Távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató: az a távközlési szolgáltató, aki távközlési szolgáltatása bejelentésekor úgy nyilatkozott, hogy annak nyújtásához tulajdonában, illetve használatában lévő hálózatot használ, a bejelentésben megjelölt hálózaton vagy bérelt vonali szolgáltatást nyújt, vagy az ANFT szerinti választási eljárás útján előfizetők és szolgáltatók elérhetik a szolgáltatásait, továbbá a hatóság a bejelentést nyilvántartásba vette.

26. Helyi koncessziós társaság: olyan gazdálkodó szervezet, mely a törvény kihirdetésének időpontjában helyi közcélú távbeszélő tevékenységet koncessziós szerződés alapján végez.

27. Hírközlés: küldemény, adat, jel, kép, hang, továbbá bármilyen információ hírközlő infrastruktúra rendeltetésszerű felhasználásával történő továbbítása, vétele.

28. Hírközlési piac: a szolgáltatások, valamint a szolgáltatások létrehozásához és igénybevételéhez szükséges eszközök piaca.

29. Hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére ellenszolgáltatásért végzett távközlési és postai tevékenység, amely küldemény, adat, jel, kép, hang, továbbá bármilyen információ továbbítása a hírközlési infrastruktúra használatával.

30. Hírközlő berendezések: postai és távközlő berendezések összessége.

31. Hírközlő hálózat: a postai hálózat, illetőleg a távközlő hálózat.

32. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan postai küldemény, melynek feladásához vagy kézbesítéséhez jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve mely határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel adhatók fel.

33. Időgarantált szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, melyben a postai szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban - és nem máskor - kézbesíti.

34. Interfész:

a) hálózati interfész: a távközlő hálózat azon csatlakoztatási felülete - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amely más távközlő hálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál,

b) előfizetői interfész: olyan fizikai szolgáltatás-hozzáférési csatlakoztatási felület - annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt -, amely a felhasználónak hozzáférést biztosít a távközlő hálózathoz.

35. Internet szolgáltatás elérése távbeszélő hálózaton keresztül: szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő hálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a távbeszélő hálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe.

36. Korlátos erőforrás: a rádió-távközlő eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány, valamint a hírközlő hálózatok működéséhez, illetőleg a hírközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges azonosítók és ezek tartományai.

37. Könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és nyilvántartja.

38. Postai különszolgáltatás: az egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a küldemény kezelésére vonatkozó, a szolgáltatás minőségét és értékét növelő olyan szolgáltatás, amelyet a szolgáltató - a küldemény feladójának rendelkezésére - díj ellenében teljesít.

39. Levélküldemény: olyan postai küldemény, amely bármely fizikai hordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített, egyedi, illetve személyes jellegű közleményt, adatot, információt tartalmaz.

40. Mobil rádió-távközlési szolgáltatás: olyan szolgáltatást jelent, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője - rádió-távközlő hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott - nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.

41. Mobil rádiótelefon hálózat: olyan földfelszíni rádiótávközlő-hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú távbeszélő beszéd összeköttetésének felépítését és az időkorlátozás nélküli fenntartását, nem kizárva adatátviteli vagy egyéb összeköttetések létesítését. A felhasználók elérése a hálózatban alkalmazott, az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.

42. Mobil rádiótelefon szolgáltatás: olyan mobil rádió-távközlési szolgáltatás, amely alapvetően beszédátvitelre szolgál.

43. Multiplex tevékenység: olyan távközlési tevékenység, amely során rádió-, illetőleg televízió-műsorjelekből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.

44. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása kábeles hálózaton vagy nem műsorszóró rádió-távközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszeren végzett tevékenység.

45. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádió-távközlő rendszerben tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

46. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.

47. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.

48. Műsorvevő készülék: olyan rádió-távközlő vevőberendezés, amely rádió- és televízió-műsorok vételére szolgál.

49. Nagyfrekvenciás jel: nem rádió-távközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.

50. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú berendezésekben (készülékekben, eszközökben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.

51. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására és hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú nem távközlő eszköz.

52. Országos koncessziós társaság: olyan gazdálkodó szervezet, mely e törvény kihirdetésének időpontjában országos közcélú távbeszélő tevékenységet koncessziós szerződés alapján végez.

53. Országos műsor szórása: olyan műsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.

54. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző távközlési szolgáltatók által használt távközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve hozzáférhessenek más szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz.

55. Postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által a postai szolgáltatás bérmentesítésére felhasználható, „Magyarország” vagy „Magyar Posta” felirattal, illetve ezek idegen nyelvű fordításával ellátott, vízszintes és függőleges kiterjedésében legalább 15 mm és legfeljebb 50 mm méretű olyan postai értékcikknek minősülő tapadó matrica, mely egyértelműen tartalmazza a bérmentesítés értékét.

56. Postacsomag: személyes jellegű üzenetet, valamint a szállításból kizárt tárgyat nem tartalmazó, a tartalom természetének megfelelő burkolattal rendelkező, postai küldemény.

57. Postai berendezés: a postai szolgáltatás díjlerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gépek, technikai eszközök, valamint a levélgyűjtő szekrények.

58. Postai értékcikk: a postai szolgáltatás igénybevételéhez díj ellenében biztosított nyomtatványok.

59. Postai hálózat: a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított, különböző erőforrások és szervezetek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.

60. Postai küldemény: az a végső fizikai formájában megjelenő információt, közlést vagy tárgyat tartalmazó - a küldeményen, annak csomagolásán vagy ahhoz tartozó listán címzéssel ellátott - küldemény, amelyet a szolgáltatónak kézbesítenie kell. A postautalványok, valamint azok a küldemények is ide tartoznak, amelyek könyvet, katalógust, újságot, folyóiratot, illetve kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmaznak.

61. Postai küldemények gyűjtése: a postai hálózat hozzáférési pontjainál feladott, felvett postai küldemények összegyűjtési művelete.

62. Postai küldemények kézbesítése: a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemények a postai hálózatot a küldemény címében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen elhagyják. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind az erre jogosult átvevő részére történő személyes átadást, mind a címhelyen felszerelt levélszekrényben történő elhelyezést.

63. Postai szolgáltatás: postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését magában foglaló, rendszeresen, ellenszolgáltatásért végzett tevékenység. Postai szolgáltatásnak minősül a gyorsposta, futárposta és a dokumentum csere szolgáltatás is.

64. Postai szolgáltató hely: az ügyfélforgalom számára a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító helyiség, illetőleg postai berendezés.

65. Postautalvány: olyan postai küldemény, mely alapján készpénz befizetéséről és egyéb szükséges adatokról szóló információ továbbítását követően készpénz kifizetése történik.

66. Rádióállomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés a tartozékokkal együtt, valamely rádió-távközlési vagy rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.

67. Rádiószolgálat: a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban meghatározott rádió-távközlési szolgálatok és rádiócsillagászati szolgálat együttese.

68. Rádió-berendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás spektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adásvétele útján távközlésre.

69. Rádió-távközlő hálózat: olyan földfelszíni távközlő hálózat, melyben az információ átvitel egészben, illetőleg jelentős mértékben, rádiófrekvenciás jelek adásával és vételével valósul meg.

70. Segélyhívás: a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal.

71. Számhordozhatóság: az előfizető - igénye esetén - megtarthatja a távbeszélő hálózatban számára kijelölt, meghatározott helyre vonatkozó földrajzi számát a szolgáltatótól függetlenül.

72. Szolgáltatóválasztás: a távközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közreműködő szolgáltatót, amely az adott elérésben részt vesz.

Formái:

Szolgáltató-előválasztás: az előfizető szerződésben köti ki a közreműködő szolgáltatót és a hívás szolgáltatóválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges.

Hívásonkénti szolgáltatóválasztás: az előfizető egy-egy híváshoz a közreműködő szolgáltatót szolgáltató-választó előtét alkalmazásával az előválasztásától eltérően határozza meg.

73. Távbeszélő szolgáltatás: olyan szolgáltatást jelent, amelynek során beszéd valós idejű, közvetlen átvitele és kapcsolása történik úgy, hogy e szolgáltatás bármely előfizetője helyhez kötött hálózati végponthoz kapcsolt távközlő végberendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges.

74. Távirat: a felhasználó - a távközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján - feladott szöveges közleménye, melyet a szolgáltató kézbesítés vagy távközlő végberendezés közvetítésével juttat el a címzetthez.

75. Távközlő berendezések: a hálózati berendezések, rádió-berendezések, távközlő végberendezések összessége.

76. Távközlési szolgáltatás: az ellenszolgáltatásért végzett hálózati, illetőleg előfizetői szolgáltatás, amely részben vagy egészben jeleknek távközlő hálózaton történő átviteléből és irányításából áll.

77. Távközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban a hívásirányításra szolgáló kapcsoló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádión, optikai vagy elektromágneses közegen.

78. Távközlési tevékenység: olyan tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény különféle távközlő-hálózatokon eljut egy vagy több felhasználóhoz.

79. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (együtt: távközlési építmények): távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

80. Távközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amelynek rendeltetése a távközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az előfizetői hálózati végponton keresztül a távközlő hálózattal való együttműködés céljából.

81. Telepítés: rádióállomás, rádió-távközlő rendszer, illetőleg rádió-távközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását és/vagy vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás, illetőleg kísérleti üzemeltetés nélkül.

82. Tértivevény: olyan - könyvelt küldeményekhez kérhető - postai különszolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a küldemény kézbesítését a jogosult átvevővel az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi.

83. Vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat tartalmazó postai küldemény, melynek feladója vagy címzettje vak személy, illetőleg a vakok hivatalosan elismert intézete.

84. Zárt felhasználói csoport: olyan csoport, melynek tagjai tartós szakmai vagy gazdasági-üzleti kapcsolatban állnak egymással, illetve közös üzleti tevékenységet végeznek, és akiknek egymás közötti kommunikációs szükséglete ezen kapcsolaton alapuló közös érdekből ered.

1. számú melléklet a 2001. évi XL. törvényhez

Primer körzet A törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásra fennálló
koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő nap
Baja 2002. november 2.
Békéscsaba 2002. november 2.
Debrecen 2002. május 25.
Dunaújváros 2002. november 2.
Esztergom 2002. november 2.
Gödöllő 2002. november 2.
Jászberény 2002. május 12.
Kiskőrös 2002. november 2.
Kiskunhalas 2002. november 2.
Monor 2002. november 2.
Nyíregyháza 2002. május 25.
Orosháza 2002. november 2.
Pápa 2002. november 2.
Salgótarján 2002. november 2.
Sárvár 2002. november 2.
Szeged 2002. november 2.
Szentendre 2002. május 25.
Szentes 2002. november 2.
Székesfehérvár 2002. május 25.
Szigetszentmiklós 2002. november 2.
Szolnok 2002. május 25.
Vác 2002. november 2.
Veszprém 2002. november 2.

2. számú melléklet a 2001. évi XL. törvényhez

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Át.) mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a következő rendelkezések helyébe:

Szolgáltatás szám
(SZTJ)
Megnevezés A hatósági ár megállapítója
„095111 Belföldi levélpostai küldemények díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter”
„095113 Belföldi postautalványok díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter”
„406-22-01 Koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja, a hálózatok összekapcsolásának díja (csatlakozási díj), továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter”
„406-31-ből A rádió és televízió műsorszórás díja közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter”

a következő rendelkezések lépnek:

Szolgáltatás szám
(SZTJ)
Megnevezés A hatósági ár megállapítója
„64.20.11.0
64.20.12.1
64.20.12.2
Az egyetemes távbeszélő szolgáltatás előfizetői díja, illetve a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás díja Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter”
„64.20.21.0
64.20.22.0
A műsorszóró szolgáltatás díja Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter”
„64.20.16.0 Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének díja Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter”
„64.20.16.0 Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az a hányada, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter”
„64.11.12.0-ból
64.11.14.0-ból
64.11.15.0-ból
A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott postai belföldi fenntartott szolgáltatások díja Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter”


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!