1. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:”
2. § A Vt. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
b) betű, szám;
c) ábra, kép;
d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
f) hang; valamint
g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.”
3. § A Vt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.”
4. § A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha)
„b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.”
5. § A Vt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.”
6. § (1) A Vt. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem részesülhet védjegyoltalomban)
„c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.”
(2) A Vt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé.”
(3) A Vt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.”
7. § (1) A Vt. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés)
„b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.”
(2) A Vt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint
b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően.”
8. § A Vt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.”
9. § A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ)
„c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.”
10. § A Vt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben.”
11. § A Vt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek. b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.”
12. § A Vt. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.”
13. § A Vt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.”
14. § A Vt. 30. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A védjegyoltalom megszűnik, ha)
„f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal.”
15. § (1) A Vt. 33. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A védjegyet törölni kell, ha)
„c) a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.”
(2) A Vt. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védjegy nem törölhető, ha)
„a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak; vagy”
16. § A Vt. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt
35/A. § A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.”
17. § A Vt. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.”
18. § (1) A Vt. 39. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásokban. A tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása, megszűnésének megállapítása és a védjegy törlése kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 76/G. §-ban meghatározott, illetve - a X/B-X/D. fejezetek alkalmazásában - a 76/I. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok. Földrajzi árujelzők esetében érdemi határozatok a 116/A. § (9) bekezdésében és a 116/B. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok is.”
(2) A Vt. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”
19. § A Vt. 42. §-ának (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Az igazolás ki van zárva)
„c) a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén;
d) a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása esetén.”
20. § A Vt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A védjegyeljárást a fél kérelmére vagy hivatalból akkor is fel lehet függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indult külön eljárásra tartozik.”
21. § (1) A Vt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.”
(2) A Vt. 44. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki)
„b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.”
(3) A Vt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban megfelelően alkalmazza az 59. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.”
22. § A Vt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegybejelentés iratait - a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti.”
23. § A Vt. 49. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:)
„a) a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;”
24. § A Vt. VIII. fejezete a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos - a X/B-X/D. fejezetekben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.”
25. § A Vt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Magyar Szabadalmi Hivatal csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-okban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból.
(3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell.
(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.”
26. § (1) A Vt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a 4. §-ban meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít.”
(2) A Vt. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.”
27. § A Vt. a következő alcímmel és 60/A. §-sal egészül ki:
„A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése
60/A. § (1) A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették.
(2) A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti.
(3) Az értesítés elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a (2) bekezdés alapján megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.”
28. § (1) A Vt. 61. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Érdemi vizsgálat hivatalból”
(2) A Vt. 61. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. §-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból;
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.”
29. § A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„A védjegybejelentés meghirdetése
61/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az 59. § alapján vizsgált feltételeknek.
(2) A meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.
(4) A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a (2) bekezdésben szabályozott módon hatósági tájékoztatást kell közölni.”
30. § A Vt. a következő alcímmel és 61/B-61/H. §-okkal egészül ki:
„Érdemi vizsgálat felszólalás esetén
61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat
a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;
b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;
c) az 5. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a korábbi használó;
d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.
(2) A felszólalás benyújtható a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról a 61/A. § (4) bekezdése alapján történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is.
(3) A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A felszólalásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.
(5) Ha a felszólalás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.
61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt.
61/D. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri.
(3) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.
(4) A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló
a) a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy
b) a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem.
(5) A felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal ügydöntő határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.
61/E. § (1) Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót.
(2) A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.
(3) Ha a felszólaló az (1) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.
61/F. § A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek.
61/G. § (1) Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni.
(2) Egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalás esetén egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat megváltoztatása [77. § (1) bek.] külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott ügydöntő határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat - szükség szerint - meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.
(3) Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.
61/H. § (1) Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból a 4-7. §-ok alapján.
(2) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket.
(3) A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni; a felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján kell visszavontnak tekinteni. Az egyezség (61/F. §) a költségek viselésére is kiterjedhet.
(4) A felszólalás díját [61/B. § (4) bek.] a Magyar Szabadalmi Hivatal - kérelemre - külön jogszabályban meghatározott mértékben és feltételekkel visszatéríti, ha
a) a védjegybejelentést a 61. § (4) bekezdése alapján elutasítják;
b) a védjegybejelentést a 61. § (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni;
c) a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja [50. § (6) bek.];
d) a felszólalást a 61/G. § (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.”
31. § A Vt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat [61. § (2) bek. és 61/H. § (1) bek.] körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.”
32. § A Vt. IX. fejezete a következő alcímmel és 64/A. §-sal egészül ki:
„Gyorsított eljárás
64/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő.
(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(4) Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást határozattal rendeli el.
(6) Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően -
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől [60. § (3) bek.] számított egy hónap elteltét [61/A. § (1) bek.] megelőzően is.”
33. § A Vt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez a későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni.”
34. § (1) A Vt. 73. §-ának (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az ügydöntő határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A Vt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt.”
(3) A Vt. 73. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban a (2) bekezdésben szabályozott bizonyítás sikertelen volt.
(4) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.”
35. § (1) A Vt. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.”
(2) A Vt. 74. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.”
(3) A Vt. 74. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az egyezség a költségek viselésére is kiterjedhet.”
36. § (1) A Vt. 75. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítása”
(2) A Vt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt a 35/A. § alapján bárki kérheti.”
(3) A Vt. 75. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta.”
37. § (1) A Vt. 76. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.”
(2) A Vt. 76. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli.”
(3) A Vt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.”
38. § A Vt. a következő harmadik és negyedik résszel (76/A-76/Z. §-okkal) egészül ki, és a Vt. jelenlegi harmadik, negyedik és ötödik részének megjelölése ötödik, hatodik és hetedik részre változik:
„HARMADIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS
Általános szabályok
76/A. § E törvény alkalmazásában
a) közösségi védjegyrendelet: a Tanács 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről;
b) közösségi védjegy: a közösségi védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;
c) közösségi védjegybejelentés: a közösségi védjegyrendelet alapján tett - közösségi védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés.
A közösségi védjegybejelentés továbbítása
76/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi védjegybejelentésnek a közösségi védjegyrendelet 25. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.
(2) Ha a közösségi védjegybejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.
A közösségi védjegy mint korábbi védjegy
76/C. § (1) A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegy - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy.
(2) A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Közösségben jóhírnevet élvező korábbi közösségi védjegyet kell figyelembe venni.
(3) A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi közösségi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a közösségi védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően.
(4) E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson közösségi védjegy esetében a közösségi védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni.
(5) A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy közösségi védjegy és a későbbi védjegy a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy.
(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók a 33. § (2) bekezdésének alkalmazásában is.
A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
76/D. § A közösségi védjegy bitorlására - a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.
Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
76/E. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeket.
(2) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a kérelmezőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
(3) A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló szabályszerű kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.
(5) A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.
(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - a (2) bekezdés szerinti felhívás, illetve az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt.
(8) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
(9) Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján a (4) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (6) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §).
(10) A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és a (4) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A közösségi védjegy szenioritása
76/F. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.
(3) A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt - különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását - be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelték.
(4) A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban.
Érdemi határozatok
76/G. § Érdemi határozatok a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem tárgyában hozott ügydöntő határozatok is.
Közösségi védjegybíróság
76/H. § (1) A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon - a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben - a közösségi védjegyrendelet 91. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi védjegybíróságként.
(2) A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
NEGYEDIK RÉSZ
A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/B. Fejezet
A NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Általános szabályok
76/I. § (1) E törvény alkalmazásában
a) nemzetközi védjegybejelentés: az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás), valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alapján bejelentett védjegyekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;
d) a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés: az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat a Magyar Köztársaság területére kiterjedően igénylik;
e) származási hivatal: az esetnek megfelelően a Megállapodás 1. cikkének (3) bekezdése szerinti származási ország hivatala, a Jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási ország hivatala, illetőleg mindkettő.
(2) Ahol e törvény a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz és a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi védjegybejelentések tekintetében a Megállapodás, illetve a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - az e részben (X/B-X/D. fejezetekben) foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Érdemi határozatok a 76/J. § (5) bekezdésében, a 76/K. § (3) bekezdésében, a 76/L. § (2) bekezdésében, a 76/M. § (4) bekezdésében, a 76/P. § (5) és (6) bekezdésében, a 76/R. § (2) bekezdésében, valamint a 76/Z. § (2) bekezdésében szabályozott ügydöntő határozatok is.
X/C. Fejezet
A MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott bejelentések
76/J. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján - a Megállapodás alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
a) valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye belföldön van; ennek hiányában
b) lakóhelye belföldön van; ennek hiányában
c) magyar állampolgár.
(3) A nemzetközi védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy a (2) bekezdés szerint nemzetközi védjegybejelentés benyújtására jogosult. Ennek elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
76/K. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés tartalmazza-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy lajstromszámát;
b) a bejelentés tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;
c) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival;
d) a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik;
e) a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
f) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés a)-c), illetve f) pontjaiban meghatározott követelményeknek - kivéve, ha a bejelentésben az árujegyzék szűkebb, mint a 76/J. § (1) bekezdésében említett védjegy árujegyzéke -, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek során a bejelentőt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a kérelem benyújtását követő két hónapon belül a bejelentés nem érkezik be a Nemzetközi Irodához, a nemzetközi lajstromozás napja nem a kérelem benyújtásának a napja, hanem a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.
(3) A (2) bekezdés szerinti hiánypótlás eredménytelensége esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
(4) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
76/L. § (1) A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi védjegybejelentés esetén a védjegylajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése a Magyar Szabadalmi Hivatal útján
76/M. § (1) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Magyar Szabadalmi Hivatal útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.
(2) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a kérelem tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet és a jogosult, illetve képviselője aláírását;
b) a kérelmet a Megállapodásban előírt módon nyújtották-e be.
(4) Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.
(5) Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelmet a kérelmező által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
(6) Az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem tekintetében megfelelően alkalmazni kell a 76/L. §-ban foglalt rendelkezéseket.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, ha a nemzetközi védjegybejelentéssel vagy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalommal kapcsolatos változásnak a nemzetközi lajstromba való bejegyzése iránt a Megállapodás alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal útján terjesztik elő a kérelmet.
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések
76/N. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésnek a nemzetközi lajstromozásnak a Megállapodás 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromból eredő oltalom utólagos kiterjesztésének a Megállapodás 3ter cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától ugyanaz a hatálya, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek.
(2) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a 64. § szerinti lajstromozással, amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak a Magyar Köztársaságra való utólagos kiterjesztését kérik.
(4) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
76/O. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
a) a megjelölés;
b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
c) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést az (1) bekezdés szerint a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően hirdeti meg.
76/P. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 61. § szerinti érdemi vizsgálatot.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést a Nemzetközi Iroda útján küldi meg a bejelentőnek.
(3) A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés tekintetében a 61/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a felszólalás határidejét a 76/O. § (1) bekezdése alapján történő meghirdetés napjától kell számítani.
(4) Ha a nemzetközi védjegybejelentés nem felel meg a 61. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, vagy azzal kapcsolatban felszólalást nyújtottak be, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás). Az értesítésben a nyilatkozattételre legalább három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát - részben vagy egészben - elutasítja (végleges elutasítás). Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében.
(6) Ha a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] volna helye, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). Ellenkező esetben értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy az ideiglenes elutasítást visszavonja.
(7) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki a (4) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a (4) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást visszavonja, vagy az (5)-(6) bekezdések szerinti végleges elutasításban az oltalmat csak részben utasítja el, a lajstromozás napjának az erről szóló határozat keltezésének napját kell tekinteni.
(8) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a 48. § megfelelő alkalmazásával - bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Megállapodás 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy helyébe lépett.
Átruházás és használati engedély hatályának elutasítása
76/R. § (1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Magyar Szabadalmi Hivatal úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély - részben vagy egészben - e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül - a Nemzetközi Iroda útján - értesíti a bejelentőt.
(2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.
A nemzetközi védjegy érvénytelenítése
76/S. § A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni.
Kiegészítő lajstrom
76/T. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.
X/D. Fejezet
A JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN TETT NEMZETKÖZI VÉDJEGYBEJELENTÉSEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott bejelentések
76/U. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján - a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) Ha a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést az (1) bekezdésben említett védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
a) magyar állampolgár, vagy
b) lakóhelye belföldön van, vagy
c) belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik.
(4) A nemzetközi védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási hivatalnál a Jegyzőkönyvben előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Jegyzőkönyvben előírt módon és - a bejelentő választása szerint - a Jegyzőkönyvben előírt nyelvek egyikén kell benyújtani.
(5) A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/J. § (5) bekezdésében és a 76/K-76/M. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.
A Megállapodás alapján tett nemzetközi védjegybejelentésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
76/V. § A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76/N-76/T. §-okban foglalt rendelkezéseket, azzal az eltéréssel, hogy a Megállapodásra történő utaláson a Jegyzőkönyvre történő utalást kell érteni.
A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
76/Z. § (1) A Jegyzőkönyv 9quinquies cikke szerinti átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
(2) Az átalakításra irányuló kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak a külön jogszabályban meghatározott mértékét kitevő átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Egyebekben az átalakításra irányuló kérelem tekintetében a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; ha azonban a nemzetközi lajstromozást a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot követően törlik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megjelölést a 61-63. §-okban foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül védjegyként lajstromozza. Ebben az esetben a lajstromozás napjának a 76/P. § (7) bekezdésében meghatározott napot kell tekinteni.”
39. § (1) A Vt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [39. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba, illetve a kiegészítő lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.”
(2) A Vt. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap.”
40. § A Vt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.”
41. § (1) A Vt. 95. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A védjegybitorlás miatt, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 142a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.”
(2) A Vt. 95. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.”
42. § A Vt. 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést a 101. § (2) bekezdése alapján arra nem jogosult nyújtotta be.”
43. § A Vt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 96. § (3) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.”
44. § A Vt. 103. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.”
45. § A Vt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) Ki van zárva az oltalomból
a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos földrajzi árujelző;
b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző;
c) valamely korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző, ha - a védjegy ismertségére, jóhírnevére vagy a piacon való jelenlétének tartósságára tekintettel - annak használata az áru származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(2) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi - oltalom alatt álló vagy egyéb - növényfajta, illetve állatfajta nevével ütközik, és emiatt a termék származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.”
46. § A Vt. 112. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak az egyes földrajzi árujelzők közösségi oltalmára és az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések (XVII/A-XVII/B. fejezetek) alkalmazásából eredő ügyek is.”
47. § (1) A Vt. 113. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá - mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel kapcsolatos földrajzi árujelző esetében - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által ellenőrzött és jóváhagyott termékleírást.”
(2) A Vt. 113. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése;
b) a bejelentés napja;
c) a termékjegyzék.”
(3) A Vt. 113. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(5) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző
a) megfelel-e a 103. §-ban meghatározott követelményeknek, és a 105. és 106. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(6) Mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi árujelzőjének termékleírása csak a külön jogszabályban kijelölt szerv határozata alapján módosítható.
(7) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékleírást kell érteni. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői esetében a külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
48. § A Vt. a jelenlegi ötödik - e törvény 38. §-a alapján hetedik részre változó - részét követően a következő nyolcadik résszel (116/A-116/I. §-okkal) egészül ki, és a Vt. jelenlegi hatodik részének megjelölése kilencedik részre változik:
„NYOLCADIK RÉSZ
EGYES FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
XVII/A. Fejezet
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: közösségi rendelet) rendelkezései az irányadók. A közösségi rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el.
(2) A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a bejelentést a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy a közösségi rendelet 4. cikke szerinti termékleírás - a 2. cikk (2)-(5) és (7) bekezdéseit, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is figyelembe véve - megalapozott-e. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendelet 2. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében, 3. cikkében, illetve 14. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a közösségi rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a közösségi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.
(3) A közösségi rendelet alapján benyújtott bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal soron kívül vizsgálja meg. E vizsgálatra e törvénynek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőire vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető.
(4) Ha a bejelentés megfelel a (2) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erre vonatkozóan határozatot hoz, amelyet a bejelentéssel együtt megküld a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A bejelentést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbítja az Európai Bizottsághoz.
(5) A (4) bekezdés szerinti határozat meghozatalával a közösségi rendeletnek megfelelő ideiglenes oltalom keletkezik. Bitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a közösségi bejelentésről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.
(6) A közösségi rendelet alapján tett bejelentésnek a közösségi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti közzétételét követően a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megtekinthetővé teszi a (4) bekezdés szerint az Európai Bizottsághoz továbbított bejelentés tartalmát.
(7) A közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12b. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával - látja el.
(8) A közösségi rendelet 9. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek tekintetében az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(9) Érdemi határozat a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása tárgyában hozott ügydöntő határozat is.
(10) Az (1)-(9) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
XVII/B. Fejezet
AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Általános szabályok
116/B. § (1) E törvény alkalmazásában
a) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentése (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés): az 1958. évi október hó 31-én kelt, az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás (e rész alkalmazásában a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett bejelentés;
b) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;
c) nemzetközi lajstrom: a Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;
d) származási ország hivatala: a Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése szerinti származási ország illetékes hivatala.
(2) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Érdemi határozatok a 116/D. § (2) bekezdésében, a 116/E. § (2) bekezdésében, valamint a 116/I. § (4) bekezdésében szabályozott ügydöntő határozatok is.
A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi bejelentések
116/C. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási ország hivatala útján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
(2) A nemzetközi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási ország hivatalánál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
(3) Ha a nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.
116/D. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket, az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet;
b) a bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/C. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival;
c) a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
d) a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
116/E. § (1) A nemzetközi bejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj a nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.
116/F. § Az eredetmegjelölés nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.
A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések
116/G. § (1) A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Végrehajtási Szabályzat 7. szabálya (1) bekezdése alapján meghatározott naptól ugyanaz a hatálya, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.
(2) A nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által történt lajstromozás alapján, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
116/H. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:
a) a földrajzi árujelző megnevezése;
b) a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
c) a nemzetközi lajstromozás napja;
d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.
116/I. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.
(3) Ha a nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (ideiglenes elutasítás).
(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] volna helye, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás). Ellenkező esetben értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy az ideiglenes elutasítást visszavonja.
(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást visszavonja, a lajstromozás napjának az erről szóló határozat keltezésének napját kell tekinteni.”
49. § A Vt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § E törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/104/EGK tanácsi irányelvvel.”
50. § A Vt. 28. §-ában a „belföldi” szövegrész, 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „(1) bekezdésének” szövegrész, 46. §-ának (2) bekezdése, 47. §-ának (5) bekezdésében az „- a bejelentésekre vonatkozó adatközlést követően -” szövegrész, 57. §-a, 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 77. §-ának (5) bekezdésében az „illetve, ha azt a (2) bekezdés b) pontjában említett személy terjeszti elő” szövegrész, 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 96. §-ának (2) bekezdése, 96. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 97. §-ának (3) bekezdése, 99. §-ának (1) és (2) bekezdése és 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
51. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja:”
52. § Az Szjt. 1. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.”
53. § Az Szjt. 16. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.”
54. § (1) Az Szjt. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól, illetve a vámfizetés befejezésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.”
(2) Az Szjt. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.”
55. § (1) Az Szjt. 21. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.”
(2) Az Szjt. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a könyv- és folyóirat-kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.”
(3) Az Szjt. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”
56. § Az Szjt. 22. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról.”
57. § (1) Az Szjt. 23. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.”
(2) Az Szjt. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Közösségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.”
58. § (1) Az Szjt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 91. § (2) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.”
(2) Az Szjt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) előadására.”
59. § Az Szjt. 26. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Uniónak kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Unión kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
60. § Az Szjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) a szerző nem tett a 91. § (2) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 91. § (2) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.”
61. § Az Szjt. 28. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.
(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.”
62. § Az Szjt. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.”
63. § (1) Az Szjt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.”
(2) Az Szjt. 35. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz szükséges,
b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóirat cikkről készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”
(3) Az Szjt. 35. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.”
(4) Az Szjt. 35. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.”
64. § (1) Az Szjt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges.”
(2) Az Szjt. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.”
65. § Az Szjt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.”
66. § Az Szjt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”
67. § Az Szjt. 39. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.”
68. § Az Szjt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő - igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.”
69. § Az Szjt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26. § (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a 27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük (85-93. §) esetében is megfelelően alkalmazni kell.”
70. § Az Szjt. 77. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.”
71. § Az Szjt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát)
„d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.”
72. § Az Szjt. 84/A. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
