1. § Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyártmánylap vezetése alól külön jogszabály felmentést adhat, illetve a gyártmánylap tartalmát a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg.”
2. § Az Ét. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszer-előállítónak
a) a működése megkezdését az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével,
b) tevékenységének lényeges megváltozását - így különösen új tevékenység megkezdését, korábbi tevékenység megszüntetését, termékszerkezet vagy technológia váltást - a tevékenységének megváltozása napjával,
c) szüneteltetését a szünetelés kezdő napjával, illetve
d) megszűnését a megszűnés napjával
egyidejűleg írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás).”
3. § Az Ét. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.”
4. § Az Ét. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elsődleges értékelését az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.”
5. § Az Ét. a „Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása” alcímet megelőzően a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyag forgalmazásának és felhasználásának határozott időtartamra szóló engedélyét az OÉTI adja ki.”
6. § Az Ét. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait]
„a) az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet és az állomások,”
[látják el.]
7. § Az Ét. 13. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén]
„d) a földrajzi árujelző oltalomban részesült mezőgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzőjének használatát külön jogszabály alapján megtilthatja vagy feltételhez kötheti.”
8. § Az Ét. 14. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A minőségvédelmi bírság mértéke:
a) a fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének háromszorosa,
b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értékének kétszerese,
c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese,
de legalább ötvenezer forint.
(4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és az ellenőrzött egységben található kifogásolt tétel mennyiségének szorzata.”
9. § Az Ét. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv
a) I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi irányelvet vesz át, annak számát - a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter egyetértésével - rendelettel kiadja, és az egyes előírásokat a Magyar Közlönyben közzéteszi,
b) II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelveit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti.”
10. § (1) Az Ét. 20. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a) az élelmiszerek jelölését a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben,”
(2) Az Ét. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel együttes rendeletben, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben szabályozza az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.”
(3) Az Ét. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a hagyományos különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsításának és ellenőrzésének rendjét.”
(4) Az Ét. 20. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel egyetértésben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.”
(5) Az Ét. 20. §-a (11) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza”
(6) Az Ét. 20. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek előállításának feltételeit.”
(7) Az Ét. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait.”
11. § Az Ét. a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 6. cikk.
(2) Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.”
12. § Az Ét.
a) 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „termékleírásokat” szó helyébe a „termékelőírásokat” szó,
b) 20. §-a (5), (8) és (10) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „egészségügyi miniszter” szövegrész,
c) 20. §-a (8) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszterrel” szövegrész helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel” szövegrész,
d) 20. §-a (5) bekezdésében a „gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész helyébe „az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter” szövegrész
lép.
13. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”
14. § (1) A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tt.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„1. Takarmány: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerint takarmánynak minősülő anyag vagy termék.”
(2) A Tt. 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„3. Takarmány-adalékanyag: a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1831/2003/EK rendelet) szerint takarmány-adalékanyagnak minősülő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény.”
(3) A Tt. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. Előkeverék: az 1831/2003/EK rendelet szerint előkeveréknek minősülő keverék.”
(4) A Tt. 2. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„14. Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, külön jogszabály szerint engedélyköteles takarmány.”
(5) A Tt. 2. §-ának 20-24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Tt. 2. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„20. Forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet szerinti tevékenység.
21. Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vállalkozási egység.
22. Takarmány-előállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai takarmányt előállító létesítmény.
23. Takarmány-forgalmazó hely: a takarmány forgalomba hozatalát végző létesítmény.
24. Takarmány-tároló hely: az a létesítmény, ahol a takarmányokat előállításuk, forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk előtt tartják.
25. Takarmány-ellenőrzés: a létesítmény, illetve a takarmány előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, higiéniájának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, nyomonkövethetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenőrzése.
26. Takarmányvizsgáló laboratórium: e törvény szerint működési engedéllyel rendelkező, a takarmány tápláló- és károsanyag-tartalmát, valamint tiltott komponenseit fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módszerrel vizsgáló laboratórium.”
15. § A Tt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A létesítmény működésének feltétele a külön jogszabályban foglalt engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi feltételek, valamint a takarmány-biztonsági és -minőségi előírások betartása.
(2) A takarmány előállításához engedélyezett takarmány-adalékanyag és állatok fehérje ellátásának javítására használható termék, valamint a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő takarmány-alapanyag használható fel. A takarmány előállításának megkezdése előtt a takarmányról gyártmánylapot kell készíteni.”
16. § A Tt. a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § Gyógyszeres takarmány a külön jogszabályban foglaltak szerint állítható elő.”
17. § A Tt. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Új takarmány eseti engedélyezése
8. § Új takarmányt eseti jelleggel előállítani, felhasználni és behozni kizárólag az OMMI engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet. Gyógyszeres takarmány eseti engedélyezéséhez az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.”
18. § (1) A Tt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul - a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven - fel kell tüntetni a külön jogszabályban foglalt adatokat.”
(2) A Tt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Takarmányt forgalomba hozni, illetve felhasználni kizárólag az (1)-(3) bekezdésekben foglalt előírások betartásával szabad.”
19. § A Tt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Kódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.
(2) A Kódex
a) I. kötete az Európai Unió jogi aktusai alapján a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott takarmányokra, a takarmány előállításra, forgalomba hozatalra, szállításra, valamint a létesítményekre vonatkozó kötelező előírásokat,
b) II. kötete a takarmányok kémiai leírásának, felhasználásának, valamint az állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit,
c) III. kötete az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket
tartalmazza.
(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kötelező előírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelvek és takarmányvizsgálati módszerek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, az ajánlott szakmai irányelveket és takarmányvizsgálati módszereket pedig kiadványban megjelenteti.”
20. § A Tt. a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:
„A Magyar Takarmánykódex Bizottság
10/A. § (1) A Magyar Takarmánykódex Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)
a) javaslatot tesz a Kódex I. kötetének szakmai tervezetére, illetve kidolgozza a Kódex II. és III. kötetét,
b) véleményt nyilváníthat az Európai Unió jogi aktusainak átvételéről, illetve alkalmazási feltételeinek megteremtéséről,
c) javaslatot tehet az Európai Unió nem korlátozott hozzáférésű jogi aktusa tervezetének az Európai Unió intézményeiben való tárgyalása során képviselendő magyar álláspontra.
(2) A Bizottság tizenkét tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az eljáró engedélyező, illetve ellenőrző hatóságok, a minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőiből a miniszter öt évre nevez ki.
(3) A Bizottság elnökét és annak helyettesét a Bizottság tagjai közül választja, titkárát - aki egyben a Bizottság tagja is - a minisztérium szabályozásért felelős részlegéből a miniszter nevezi ki.
(4) A Bizottság által elkészített, működésére vonatkozó ügyrendet a miniszter hagyja jóvá.
(5) A Bizottság feladatainak ellátásához szakértőket vehet igénybe.
(6) A Bizottság működéséhez szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a Bizottság által jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel a minisztérium biztosítja.”
21. § (1) A Tt. 11. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. § (1) A minisztérium
a) irányítja és felügyeli a takarmányokkal és a létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, ellenőrzési és vizsgálati feladatok végrehajtását,
b) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást,
c) elősegíti az új takarmányvizsgálati módszerek honosítását és hazai elterjesztését,
d) kialakítja a takarmányozás területén a hatósági takarmány-ellenőrzés éves tapasztalatairól szóló jelentés elkészítésének szempontjait,
e) kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumokat, amelyek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi,
f) gondoskodik az engedélyezési, ellenőrzési és takarmányvizsgálati stratégia folyamatos fejlesztéséről,
g) kinevezi
1. a takarmány-adalékanyagok és az állatok fehérje ellátásának javítására használható termék közösségi engedélyezési és nyilvántartási eljárásának nemzeti referensét,
2. a takarmány-ellenőrzés külön jogszabály szerinti auditálását végző személyeket, illetve szervezetet.
(2) Az OMMI
a) minősíti, engedélyezi, nyilvántartja, valamint ellenőrzi az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait,
b) eseti jelleggel engedélyezi az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát,
c) részt vesz a takarmányvizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében,
d) működteti a takarmányvizsgálatok nemzeti referencia laboratóriumát és ellátja annak külön jogszabályban foglalt feladatait,
e) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről.
(3) Az ÁOGYTI
a) vizsgálatokat végez és - 75 napon belül - szakhatósági állásfoglalást ad a takarmány-előállító üzemek működésének engedélyezéséhez és nyilvántartásba vételéhez,
b) nyilvántartja az országban működő létesítményeket, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli országban működő, az Európai Unióba takarmányt importáló takarmány-előállító üzemek Magyarországon bejegyzett képviselőit,
c) szakhatósági állásfoglalást ad a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok működésének engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,
d) ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,
e) hatósági igazolvánnyal rendelkező munkatársa beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt megtekintheti, és azokról - az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - másolatot készíthet,
f) végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését a takarmány-biztonság és -minőség vonatkozásában,
g) ellátja az Állomások (4) bekezdésben meghatározott feladatainak szakmai irányítását és koordinálását,
h) elkészíti és a minisztériumnak megküldi a hatósági takarmány-ellenőrzés éves tapasztalatairól szóló jelentést,
i) a hatósági takarmány-ellenőrzés tapasztalatairól és helyzetéről a minisztériumot folyamatosan tájékoztatja,
j) gondoskodik a hatósági szakemberek képzéséről,
k) az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors-vészjelző rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszélyhelyzet esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4) Az Állomás
a) ellenőrzi a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását, a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását, a takarmány-higiéniai előírások betartását, a takarmányok biztonságát, összetételét, garantált beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat, valamint a takarmányok exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelőírások figyelembevételével,
b) ellenőrzi a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét,
c) ellenőrzi a takarmány-előállító üzemekben bevezetett HACCP rendszereket,
d) engedélyezi a takarmány-előállító üzemeket, egyéb létesítmények engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalást ad,
e) nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről és nyilvántartásba veszi a nem engedélyköteles létesítményeket.”
(2) A Tt. 11. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A takarmányfelügyelő]
„a) a helyszínen ellenőrzi a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat,”
22. § A Tt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az OMMI
a) a külön jogszabályban foglaltak szerint a laboratóriumok működési engedélyét feltételhez köti, módosítja, felfüggeszti, korlátozza, illetve visszavonja,
b) a külön jogszabályban foglaltak szerint az új takarmány eseti engedélyét felfüggeszti, újabb feltételhez köti, módosítja, illetve visszavonja,
c) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(2) Az ÁOGYTI
a) a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratórium ellenőrzésekor tapasztalt nem megfelelő eredmény esetén javasolhatja az OMMI-nek az állatgyógyászati készítmény vizsgálatára vonatkozó engedély feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását,
b) kezdeményezheti az Állomásnál a takarmány-előállító üzemek működésének felfüggesztését, feltételhez kötését, valamint működési engedélyének módosítását, visszavonását.”
23. § A Tt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány gyártmánylappal nem rendelkezik, beltartalmi értéke a külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől, a takarmány más módon minőségében károsult, az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz, vagy a jelölési előírásoknak nem felel meg, minőségvédelmi bírságot szab ki.”
24. § A Tt. 18. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„q) az auditálás személyi, tárgyi feltételeit és rendjét.”
25. § A Tt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/373/EGK irányelvé (1979. április 2.) a takarmánykeverékek értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról.
(2) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.”
26. § A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által végzett vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben az importáló ország növény-egészségügyi előírásai azt lehetővé teszik.
(4) A Szolgálat az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén - a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével és lakcímével vagy székhelyével együtt - külön jogszabály rendelkezései szerint közzéteszi.”
27. § Az Nvt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külön jogszabályban meghatározott esetekben a növényeket, növényi termékeket növényútlevéllel kell szállítani. Belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kell szállítani egyik megyéből a másik megyébe
a) gyűjtőhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a célország előírásai szerint növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményeket,
b) hajóküldeményként történő feladáshoz a szemes terményeket.”
28. § Az Nvt.„Az engedély módosítása és visszavonása” alcímet megelőzően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az engedélyező hatóság a külön jogszabály rendelkezései szerint engedélyezi növényvédő szerek párhuzamos behozatalát.
(2) Az engedélyező hatóság az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, termékminták hiánytalan benyújtását követő 60 napon belül dönt.”
29. § (1) Az Nvt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni. A 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 3 hónap.”
(2) Az Nvt. 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külön jogszabály szerinti védelem-egyenértékűség vizsgálata során a szakhatósági állásfoglalás határideje 2 hónap.”
30. § Az Nvt. 59/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre módosul:
„(2) Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségei - a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2003/2003/EK rendelet) 29. cikkének megfelelően - az EK-műtrágya gyártóját, Magyarországon való forgalomba hozataláért felelős személyt, importőrét, csomagolóját vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató forgalmazóját terhelik.”
31. § (1) Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„c) az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében előírt védekezési kötelezettségét elmulasztja;”
(2) Az Nvt. 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki]
„i) a 2003/2003/EK rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti.”
32. § Az Nvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„a) a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
33. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
a) 8. §-a, 23. §-a és 30. §-a a törvény kihirdetését követő 45. napon,
b) 18. §-a és 22. §-a 2006. február 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Ét. 20. §-a (7) bekezdésének b) pontja,
b) a Tt. 7. §-át megelőző alcím és a Tt. 15. §-ának (2) bekezdése
hatályát veszti.
(4) 2006. február 1-jén a Tt. 9. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(5) E törvény 8. §-át a hatálybalépést követően elkövetett jogsértések miatt indított eljárásokban kell alkalmazni.
34. § (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról, 29. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk,
c) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről, 4. cikk,
d) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 6. cikk,
e) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról.
(2) Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.
