1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
(2) Az Étv. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
(3) Az Étv. 2. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.”
(4) Az Étv. 2. §-ának 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„27. Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.”
(5) Az Étv. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Területi főépítész: a területi főépítészi hivatalt vezető, jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező és a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő köztisztviselő.”
(6) Az Étv. 2. §-a a következő 31-35. pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.
32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.
33. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.
34. Fővárosi keretszabályzat: a főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörűen szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fővárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat.
35. Övezeti terv: a helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetőleg övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán - tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi.”
2. § Az Étv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:
a) gondoskodik az építésügyre vonatkozó törvények és kormányrendeletek szakmai előkészítéséről, ellátja a hatáskörébe tartozó jogi szabályozási feladatokat,
b) külön jogszabályok szerint
ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,
bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,
c) ellátja az építésüggyel kapcsolatos európai integrációval összefüggő feladatokat és az építésüggyel kapcsolatos kormányzati teendőket,
d) elősegíti - a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,
e) részt vesz az építésügyet érintő képzési, szakképzési célok meghatározásában és kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó miniszteri rendeletek előkészítésében,
f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását.
(2) A miniszter egyes területfejlesztéssel, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos, valamint törvényben, illetőleg kormányrendeletben meghatározott építésügyi feladatait a területi főépítészi hivatalok útján látja el.
(3) A sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozó szabályozási kérdésekben a hatáskörrel rendelkező miniszter az 1. § (2) bekezdésében, illetve a 62. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a miniszterrel egyetértésben jár el.
(4) Az (5) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként:
a) a miniszter központi,
b) a területi főépítész területi
településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsot működtet,
c) a területi építész kamara elnöke - a kamara illetékességi területére kiterjedő - helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: helyi tervtanács) működtet, ha a települési (a fővárosban a fővárosi és a fővárosi kerületi) önkormányzat az önkormányzati főépítész vezetésével tervtanácsot önállóan vagy társulásos formában nem működtet.
(5) A tervtanácsok feladata különösen
a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá
b) a települési környezet, a táj- és településkép,
c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve
d) az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség)
külön jogszabály szerinti védelme, valamint
e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének, magas színvonalának
külön jogszabály szerinti biztosítása, egyéb fontos építésügyi (településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási stb.) célok érvényre juttatása.”
3. § Az Étv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni:
a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,
b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét,
c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,
d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,
j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell,
b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,
c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,
d) a tervezés időszakában a 20 000 fő lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett létszámmal azt elérő települések, a kiemelt üdülőterületek, a gyógyhelyek meglévő, illetőleg bővített belterületét a közigazgatási területükön belül - eltérő területrendezési tervi előírás hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges - legalább 200 m szélességű, beépítésre nem szánt (mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetők el. Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetőleg az üdülőterület valamint a gyógyhely jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrű vegye körül. Két terület közötti gyűrű - a természeti adottságok és a környezetvédelmi előírások figyelembevétele mellett - egymásba metszhet.”
4. § (1) Az Étv. 9. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során:
a) az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.
(3) A készítés alatt lévő településrendezési eszközt a polgármesternek (főpolgármesternek) - külön jogszabályban meghatározottak szerint - véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, - amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt.”
(2) Az Étv. 9. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el.”
(3) Az Étv. 9. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló - külön jogszabály szerinti - jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá a területi főépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő-testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.”
5. § Az Étv. 10-11. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.
(2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.
(3) A településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett - határos - fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell.
(4) A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is.
11. § (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv - rajzi és szöveges - munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A településszerkezeti terv részterületre vonatkozó módosítása során annak hatásait az egész településre (szükség esetén annak határain túl is) vizsgálni kell. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.
(2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket.
(3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés-veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.”
6. § (1) Az Étv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) A szabályozási terv - amennyiben a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel készül - a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi.
(4) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik.”
(2) Az Étv. 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni.
(7) A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.”
7. § Az Étv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak - a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül - a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania. A fővárosi és a kerületi önkormányzat megállapodása esetén kisebb területfelhasználási egységre is megállapítható kerületi építési szabályzat.”
8. § Az Étv. 17. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos intézmények biztosítják:]
„j) településrendezési szerződés.”
9. § Az Étv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.”
10. § Az Étv. 20. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tilalom nem terjed ki:
a) a tilalom hatálybalépésekor érvényes építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra,
b) a korábban gyakorolt használat folytatására,
c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá
d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra.”
11. § Az Étv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.”
12. § Az Étv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.”
13. § Az Étv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről az (1) bekezdésben meghatározott építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő 1 éven belül nem kezdődik meg, vagy 5 éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.”
14. § Az Étv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és a megfizetés módját a települési önkormányzat rendelettel szabályozza. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.”
15. § (1) Az Étv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.”
(2) Az Étv. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.”
16. § Az Étv. a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:
„Településrendezési szerződés
30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).
(2) A szerződés tárgya lehet különösen:
a) településrendezési tevékenység előkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat - egyeztetett program alapján történő - kidolgozásának finanszírozása;
b) a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok - a telek felhasználásának az ökológiai hálózat működőképességének fenntartása, szerkezetének funkcionális és területi megőrzése mellett történő támogatása és biztosítása, időbeli korlátozás és feltétel esetén is;
c) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei és az önkormányzatot terhelik.
(3) A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja.
(4) A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.
(5) A szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.”
17. § (1) Az Étv. 31. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az építmények és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:]
„d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.”
(2) Az Étv. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.”
18. § (1) Az Étv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenység a (6) bekezdésben, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezői, illetve szakértői jogosultság (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez
a) szakirányú felsőfokú végzettség,
b) meghatározott idejű szakirányú gyakorlat, valamint
c) jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése szükséges.”
(2) Az Étv. 32. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik. Igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkező személy építésügyi műszaki szakértői tevékenységet csak akkor folytathat, ha teljesíti a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket is.
(6) A szakmai névjegyzék vezetése keretében a területi építész, valamint a területi mérnöki kamarák első fokon, az országos kamarák másodfokon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint határozattal döntenek a tervezői, illetve a szakértői jogosultság megállapításáról.”
19. § Az Étv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,
c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
(2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége - jogszabályban előírt esetekben és módon - a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése.
(3) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőt és a szakértőt a szakmagyakorlással kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és módon szankciókkal sújtja.
(4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.”
20. § Az Étv. 35-36. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti engedélyek megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telekalakítási, a beépítési (különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra), az építészeti kialakítással, a bontással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, közegészségügyi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az 52. § (2) és (6) bekezdése szerinti építésügyi hatóságtól elvi
a) telekalakítási,
b) építési,
c) rendeltetés megváltoztatási
engedélyt (a továbbiakban együtt: elvi engedély) kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezővé teheti.
(2) A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.
(3) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.
36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha
a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént,
c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel
ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek,
cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint
ec) a közmű- és energiaellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll,
f) a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta,
h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz,
i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak.
(2) A védett településképet és építményeket, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság - a védettséget megállapító rendelet, illetve a védelem jellege szerint illetékes szakhatóság 53/B. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalása alapján - előírhatja különösen:
a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá
b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint
c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.
(3) Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor érvényes építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.
(4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni.”
21. § Az Étv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Építményt, építményrészt, építményegyüttest építeni, építési munkát, egyéb építési tevékenységet (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott terveknek és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített - jogszabályban előírt esetekben és módon - tervellenőrrel ellenőriztetett -, olyan műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentációnak megfelelően szabad végezni, amely alátámasztja, hogy az építmény megfelel a 31. § (2) bekezdésében, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek.”
22. § (1) Az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel,
b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
c) a kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással,
d) az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg.”
(2) Az Étv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során
a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá
c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve
d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával,
a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti.”
(3) Az Étv. 39. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek mellékelnie kell:
a) a kivitelező megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait,
b) a felelős műszaki vezető megnevezését, jogszabályban meghatározott adatait,
c) az építési műszaki ellenőr megnevezését, jogosultságának igazolását,
d) a jogszabályban előírt esetekben a kiviteli tervekről szóló tervezői nyilatkozatot, amelyben
da) a tervező nyilatkozik a kiviteli tervek meglétéről, valamint arról, hogy az általa elkészített tervdokumentáció megfelel a jóváhagyott építési engedélyezési terveknek, valamint a jogszabályban meghatározott és egyéb szakmai követelményeknek, és igazolja tervezői jogosultságát,
db) a tervellenőr nyilatkozik a 31. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények betartásának ellenőrzéséről,
e) az egyéb, jogszabályban meghatározott dokumentumokat.”
23. § Az Étv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A kivitelező felelős:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint
c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.
(2) A felelős műszaki vezető felel:
a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
b) a szakmunka irányításáért,
c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
(3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
(4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező - építési műszaki ellenőrt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg. Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti.
(5) A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.
(6) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezővel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.”
24. § Az Étv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az építtető felel:
a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.
(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.”
25. § Az Étv. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az építésfelügyeleti hatóság
46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat.
(2) Az építésfelügyeleti ügyekben kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel:
a) első fokon a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal építésfelügyeleti igazgatási szerve,
b) másodfokon az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal (a továbbiakban: OLÉH) elnöke
(a továbbiakban együtt: építésfelügyeleti hatóság) jár el. Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság vezetőjét az OLÉH elnökének javaslatára, a miniszter egyetértésével a közigazgatási hivatal vezetője nevezi ki és menti fel.
(3) A sajátos építményfajták tekintetében - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - az építésfelügyeleti feladatokat az arra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek látják el.
(4) Az építésfelügyeleti hatóság hatósági jogkörében a külön jogszabályban meghatározottak szerint
a) építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez,
b) építésfelügyeleti hatósági intézkedést tesz,
c) vezeti a jogszabállyal hatáskörébe utalt nyilvántartásokat, valamint névjegyzéket.
(5) Az építésfelügyeleti ellenőrzés célja különösen annak a megállapítása, hogy
a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e,
b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
c) a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítették-e,
d) az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e,
e) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
f) az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg.
(6) Ha az építésfelügyeleti hatóság, illetve az (5) bekezdés f) pontja tekintetében az építésügyi hatóság is, ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a) a kivitelezés során az (5) bekezdésben foglaltakat megsértették, vagy
b) a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli. A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot, védett régészeti lelőhelyen és műemléki területen az örökségvédelmi szakhatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti.
(7) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokban a szakmai kamarák, illetve a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértő vagy jogosult szakintézmény közreműködését veheti igénybe.”
26. § Az Étv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal egyidejűleg építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetőleg a veszélyhelyzet okozójával szemben.
(2) Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított egy éven, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabhatja ki.
(3) Az építésfelügyeleti bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(4) Az építésfelügyeleti bírság mértékét és megállapításának módját külön jogszabály állapítja meg.
(5) A bírság kiszabása során a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.”
27. § Az Étv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására a költségvetés „Területfejlesztés” fejezetében építésügyi célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) bevételei állnak rendelkezésre, melyek nyilvántartásáról és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására használhatók fel:
a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) támogatására és az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,
b) a hatósági végrehajtási eljárás költségeinek finanszírozására,
c) a településrendezési feladatok támogatására,
d) minőségügyi, szabványosítási feladatok támogatására,
e) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatására, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására, az építészeti értékek bemutatásának elősegítésére,
f) a tervtanácsok működésének támogatására,
g) a szakmai kamarák, társadalmi szervezetek építészeti és településrendezési szakmai feladatainak támogatására,
h) az építészeti kultúra kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére, oktatására, a védelemmel kapcsolatos elismerések finanszírozására,
i) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozására, működtetésére,
j) az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozására, érvényesítésére,
k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatásra, fejlesztésre, ezek eredményének alkalmazására, érvényre juttatására,
l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok támogatására, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire,
m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátására, a feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, beruházások támogatására.”
28. § Az Étv. 52. és 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„52. § (1) Az építésügyi hatósági tevékenységet a (2)-(8) bekezdésben meghatározott jegyző és államigazgatási szerv látja el állami feladatként.
(2) Az építésügyi hatósági ügyekben:
a) első fokon, kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és illetékességi területtel rendelkező, a 2004. január 1-jét megelőzően várossá nyilvánított települési önkormányzat, továbbá fővárosi kerületi önkormányzat, valamint annak a települési önkormányzatnak a jegyzője, amelyet kormányrendelet 2004. január 1-jéig kijelölt (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság),
b) másodfokon a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője
jár el.
(3) Az elsőfokú építésügyi hatóság feladatai különösen:
a) gyakorolja az elsőfokú hatósági jogkört (építésügyi hatósági engedélyezés, kötelezés, végrehajtás, bírságolás stb.),
b) hatósági ellenőrzést végez,
c) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben,
d) vezeti a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági nyilvántartásokat,
e) ellátja az egyéb jogszabályban hatáskörébe utalt más építésügyi hatósági feladatokat,
f) megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.
(4) A másodfokú építésügyi hatóság
a) másodfokú hatósági jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben,
b) felügyeleti szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított építésügyi hatósági ügyekben,
c) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási feladatokat,
d) ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat,
e) szakhatóságként jár el a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) kijelöli a külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizárási esetekben az eljáró építésügyi hatóságot,
g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében,
h) az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó elsőfokú építésügyi hatóság építésügyi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a jogszabályok előírásainak betartását.
(5) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építésügyi hatósági ügyekben első fokon illetékességi területén a (4) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el, másodfokon pedig az OLÉH elnöke. Ezen ügyfajták esetében elsőfokú szakhatóságként a külön jogszabály szerint egyébként eljáró szakhatóság felettes szerve jár el.
(6) A sajátos építményfajták - kivéve az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak - és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott közigazgatási szervek gyakorolják. Ezen építmények tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési (létesítési) eljárásokban a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre. A külön jogszabályban meghatározott honvédelmi és katonai célú építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban kormányrendeletben meghatározott szerv működik közre szakhatóságként.
(7) Az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság gyakorolja.
(8) Az építésügyi hatósági engedélykérelmet a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó, illetve az (5)-(6) bekezdés szerinti építésügyi hatóságnál kell benyújtani.
53. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, a területi főépítészi, valamint az önkormányzati főépítészi feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséghez, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételekhez kötött tevékenység.”
29. § (1) Az Étv. 53/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályban meghatározott körben - különösen a 31. § (5) bekezdése szerinti követelmények érvényre juttatásának érdekében - a rendelkezésre álló tervtanácsi vélemény (3) bekezdés szerinti figyelembevételével, az engedély megadását feltételekhez kötheti, illetve az engedély megadását megtagadhatja.”
(2) Az Étv. 53/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 46. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságok által lefolytatott, kérelemre indult eljárásokért a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson.”
30. § Az Étv. a következő új 57/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok
57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság - különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.
(2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.
(3) A miniszter - jogszabályban felsorolt és részletezett - szakmai díjakat adományoz különösen az alábbi területeken:
a) a kiemelkedő építészeti-műszaki alkotótevékenység, továbbá
b) az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, valamint
c) a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló színvonalának elismerése.
(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint a sajátos építményfajták szerinti miniszterek külön jogszabályban meghatározott szakmai díjakat adományoznak.”
31. § (1) Az Étv. 62. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok körét és illetékességi területét, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és egyéb feltételeket, azok teljesítésének felülvizsgálatát, ideértve a jegyzői hatáskörök felülvizsgálatát is,
b) a területi és az önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, valamint személyi és tárgyi feltételeit,
c) az 53. §-ban említett feltételeket,
d) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályait,
e) az építésügyi vizsga tartalmát, követelményeit és eljárási szabályait,
f) az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlásának részletes szabályait,
g) a településrendezéssel, a telekalakítással és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól helyi építési szabályzatban való eltérés lehetőségét,
h) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályait,
i) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének feltételeit,
j) a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, valamint a felvonó-szakértői és -ellenőri tevékenység gyakorlásának, továbbképzésének szabályait,
k) az építmények energiafelhasználásának minőségtanúsítására, továbbá a tanúsítást végző műszaki szakértői tevékenység gyakorlására és továbbképzésükre vonatkozó szabályokat,
l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait,
m) az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás részletes szabályait,
n) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait,
o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját,
p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők továbbképzésének részletes szabályait,
q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,
r) a kötelezően előírt szakmai felelősségbiztosítás részletes szabályait
rendelettel állapítsa meg.”
(2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének h)-i), m) és r) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, valamint e § a következő s)-t) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]
„h) a 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványok, műszaki specifikációk, valamint az azokkal egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásának és engedélyezésének módját,
i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit, valamint a kihirdetett veszélyhelyzetet követő tömeges építménykárok helyreállításának engedélyezésére vonatkozó eljárási rendet,”
„m) a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -,”
„r) az építési célelőirányzat kezelésének, felhasználásának, valamint az eljáró hatóság, illetve a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,
s) az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait,
t) a miniszter által adományozandó szakmai díjak átadásának és a díjakkal járó jutalom összege meghatározásának részletes szabályait”
[rendelettel állapítsa meg.]
(3) Az Étv. 62. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép, valamint e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg a névjegyzékek vezetésével, megújításával, a 46. § (2) bekezdésben meghatározott hatóságok kérelemre indult eljárásaival, továbbá a felvonókkal és a mozgólépcsőkkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási és a kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási díjakat.
(4) A sajátos építményfajtákra vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt szabályozási feladatokat - e törvényben foglaltakkal összhangban és a miniszterrel egyetértésben - az építményfajta szerint illetékes miniszter gyakorolja.
(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg a településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményeit.”
32. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2006. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított Étv. 39. § (1) bekezdésének c) pontja, az e törvény 25. §-ával megállapított Étv. 46. § (2) bekezdése, az e törvény 28. §-ával megállapított Étv. 52. § (2) bekezdése, valamint az e törvény 29. § (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. E rendelkezéseket a 2007. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 2006. december 31-ig az Étv. 46. § (2) bekezdésének, valamint 52. § (1)-(2) és (5) bekezdéseinek az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A települési önkormányzat jegyzője a hatáskörrel rendelkező, eljárni illetékes építésügyi hatóság számára haladéktalanul, de legkésőbb 2007. január 1-jét követő 15 napon belül megküldi az építésügyi hatósági jogkör gyakorlásához szükséges iratokat.
(4) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a törvény hatálybalépésekor a folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenység, valamint az építmények (építményrészek) állapotának, állékonyságának ellenőrzése során az ellenőrzéskor irányadó hatásköri és eljárási szabályok szerint jár el.
33. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Étv.
a) 31. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai,
b) 55. §-ának (1) és (2) bekezdése,
c) 58. §-a (4) bekezdésének
ca) felvezető szövegében „az a), c) és h) pontok tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész,
cb) h) pontja,
d) 60. §-ának (6) és (8) bekezdése,
e) 62. §-a (2) bekezdésének c), d), f), g), n) és o) pontja.
(2) Az Étv. 58. § (3) bekezdése 2007. január 1-jével veszti hatályát.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 15/A. §-a.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt módosító 2006. évi IX. törvény 5. §-ának (2) bekezdése.
34. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv.
a) 4. §-a
aa) (3) bekezdésének b) pontjában „az építésügyi hatósági” szövegrész helyébe „az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági” szövegrész,
ab) 4. §-a (4) bekezdésében „a területfejlesztésért felelős miniszter” szövegrész helyébe „az építésügyért felelős miniszter” szövegrész,
b) 7. §-a (3) bekezdésének
ba) a) pontjában a „(2. § 26. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 27. pont)” szövegrész,
bb) c) pontjainak a „(2. § 10. és 19. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 11. és 20. pont)” szövegrész,
c) a 9. §-a
ca) (6) bekezdésének felvezető mondatában „a szabályzatot, illetőleg a terveket” szövegrész helyébe a „a településrendezési eszközöket” szövegrész,
cb) a 9. §-a (9) bekezdésének második mondatában az „(1)-(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(1)-(9) bekezdésben” szövegrész, valamint a „változtatása” szövegrész helyébe „módosítása” szövegrész, továbbá „a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek” szövegrész helyébe „a településrendezés eszközei” szövegrész,
cc) a 9. §-a (10) bekezdésben „a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek” szövegrész helyébe „a településrendezés eszközei” szövegrész,
d) a 24. §-a (1) bekezdésének
da) a) pontjában a „(2. § 21. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 22. pont)” szövegrész,
db) b) pontjában a „(2. § 23. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 24. pont)” szövegrész,
dc) c) pontjában a „(2. § 22. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 23. pont)” szövegrész,
dd) d) pontjában a „(2. § 24. pont)” szövegrész helyébe a „(2. § 25. pont)” szövegrész,
e) 31. §-a
ea) (1) bekezdésének d) pontjában a „mozgásukban korlátozott személyek részére is a” szövegrész helyébe a „mindenki számára” szövegrész,
eb) (2) bekezdésének i) pontjában „az életvédelem” szövegrész helyébe „az életvédelem és katasztrófavédelem” szövegrész,
ec) (4) bekezdésének c) pontjában a „mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt” szövegrész helyébe a „mindenki számára a” szövegrész,
f) 48. §-a (1) bekezdésében „a 18-19. §-okban és a 31. §-ban” szövegrész helyébe a „36. §-ban” szövegrész,
g) 56. § (1) bekezdésében „az épületegyüttesek és a kultúrtájak” szövegrész helyébe „a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak” szövegrész,
h) 57. §-a
ha) (1) bekezdésében a „nem részesülnek országos védelemben” szövegrész helyébe a „nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben” szövegrész,
hb) (2) bekezdés első mondata után „Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.” szövegrész,
hc) (3) bekezdésében „a települési - fővárosban a fővárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi - önkormányzat” szövegrész helyébe „és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is)” szövegrész,
i) 58. §-a (2) bekezdésének
ia) h) pontjában a „vezető tervezői” szövegrész helyébe „tervellenőri” szövegrész,
ib) k) pontjában „az építésügyi” szövegrész helyébe „az építésügyi és építésfelügyeleti” szövegrész,
j) 58. §-a (4) bekezdésének e) pontjában a „jogosultság adatai” szövegrész helyébe a „jogosultsági vizsga (megnevezése, szakirányúság, száma, kiállító szerv neve, kelte) adatai” szövegrész
lép.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv.
a) 9. §-a (6) bekezdésének a) pontja „a fejlesztési koncepciókat a belügyminiszternek” szövegrésszel,
b) 58. §-a (4) bekezdésének
ba) a) pontja a „jogi személy esetén név és a jogosultsággal rendelkező tag (alkalmazott) e bekezdés szerinti adatai,” szövegrésszel,
bb) d) pontja a „cégjegyzékszám,” szövegrésszel
egészül ki.
35. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete a következő címmel és XXIV. ponttal egészül ki:
„XXIV. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke
A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.”
(2) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) és (6) bekezdés számozása pedig (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) A jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervek kapcsán felmerülő kártalanítások tekintetében a külön jogszabályban előírtak szerinti eljárásban a Magyar Államot a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter képviseli.”
(3) A Tft. 27. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„q) a területrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(4) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 334. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„334. § A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, amelyet a célelőirányzat, illetve a sajátos építményfajták tekintetében az illetékes miniszter által meghatározott szerv számára, az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes állami adóhatóság hajt be.”
36. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: OEtv.) 4. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium vagy a miniszter által kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.”
(2) Az OEtv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az építésügyért felelős miniszter feladata.”
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének hatáskörébe tartozik.”
