Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy
a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás Magyarország számára is növekedő kockázatokat jelent a természeti rendszerek stabilitása, a társadalmi és gazdálkodási feltételek fenntartása szempontjából;
b) az üvegházhatású gázok kibocsátása elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához kötődik és Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő, kínálatában csökkenő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez;
c) a jelenlegi gazdasági válság is sürgeti a környezetvédelmi és gazdaságélénkítési intézkedések összekapcsolását, összhangjuk mielőbbi megteremtését;
d) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács 2009. januárjában elfogadott állásfoglalásában éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezte, amely rögzíti a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket, az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit, a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását, illetve a megújuló energiaforrások - a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályozással is előmozdítható - bővítési lehetőségeit
a következő határozatot hozza:
1. Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat előkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel.
2. Felkéri továbbá a Kormányt, a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve az érintett politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteket, hogy működjenek közre a törvényjavaslat elkészítésében.
3. A parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjai a javaslatot a 2009. decemberi koppenhágai klímacsúcs eredményeire figyelemmel - a szükséges szakmai-társadalmi egyeztetések után - legkésőbb 2010. február 28-ig terjesszék az Országgyűlés elé.
4. Az éghajlatvédelmi kerettörvény
a) adjon átfogó megoldást - a hazai adottságok, a nemzetközi és az európai közösségi együttműködésből adódó feltételek figyelembevételével - az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra és azok okaira, hajtóerőinek kellő hatékonyságú mérséklésére olyan eszközrendszer megvalósításával, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését;
b) határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével;
c) alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembevételével, illetve a b) pontban foglaltakkal összhangban ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását;
d) határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában - a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre;
e) határozza meg - a várható változásokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében - a hazai ökoszisztémák alkalmazkodóképessége javításának lehetőségeit és az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára;
f) teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához;
g) járuljon hozzá a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez, hatékony közgazdasági ösztönzőket és megfelelő pénzügyi forrásokat teremtve a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokhoz;
h) határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;
i) tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, összhangban az Alkotmánnyal, a hatályos magyar klímavédelmi jogszabályokkal, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, a Nemzeti Éghajlatváltozási Programmal, és az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés követelményével, valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történő bevezetésével.
5. E határozat a közzététele napján lép hatályba.