Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2010.VIII.10.)

Tartalomjegyzék

2010. évi LXXXIII. törvény

sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról * 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete a következő 3.2.1. ponttal egészül ki és a 3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[az az összeg, amelyet]

„3.2.1. a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;”

„3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély;”

(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.17. ponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea;”

(3) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.28. ponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

a) a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti),

b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,

sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;”

2. § Az Szja tv. a közvetkező 84/C. §-sal egészül ki:

„84/C. § (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.

(2) Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

3. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 41-43. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;

42. látvány-csapatsport támogatása: a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy

a) a támogatást, juttatást az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, a sportszervezet a személyi jellegű ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, a közhasznú alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra használja fel azzal, hogy tárgyi eszköz beruházásnak, felújításnak minősül a sportszervezetnek, az országos sportági szakszövetségnek, továbbá a sportszervezetnek, országos sportági szakszövetségnek a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodása alapján a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását, illetve az ilyen feladatok ellátásában az együttműködési megállapodás alapján történő részvételt, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, felújítás, valamint az iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport egyesület, illetve a felsőoktatási intézmény keretei között működő sportszervezet feladatai ellátásának biztosítása érdekében a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás, felújítás,

b) a sportszervezet a támogatás nyújtásakor:

ba) a bb) pontban meghatározott kivétellel az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz, vagy

bb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában részt vesz,

c) a támogatást olyan adózó nyújtja, mely nem minősül a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével, annak tagjaként működő sportszervezettel, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak;

43. látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport tevékenység támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát, a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 80 százalékát; az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, valamint a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével, annak tagjaként működő sportszervezettel, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó részére támogatási igazolás nem állítható ki; nem állíthat ki igazolást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, ha

a) lejárt köztartozása van, vagy

b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy

c) működését a bíróság felfüggesztette, valamint megszüntetésére eljárás van folyamatban;”

4. § A Tao. tv. 22. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adózó - kivéve az állami, többségi állami tulajdonú adózót - a 4. § 43. pontja szerint a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(5) Ha a tárgyi eszköz beruházás sport célú ingatlanra irányul, a 4. § 43. pontja szerinti támogatási igazolás kiállítója a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú hasznosítását fenntartja, valamint erre az időtartamra - a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül - a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az igénybe vett adókedvezmény mértékéig. Az elidegenítési és terhelési tilalom alól a sportpolitikáért felelős miniszter kérelemre egyedi döntéssel felmentést adhat, ha az nem veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosításának fenntartását. A 4. § 43. pontja szerinti támogatási igazolás kiállítója az első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak járulékai Magyar Állam részére történő megfizetése terhével.”

5. § A Tao. tv. 30. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, továbbá a közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás kiállításának, tartalmának, nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

6. § A Tao. tv. a következő 29/M. §-sal egészül ki:

„29/M. § A 4. § 41-43. pontjainak, a 22. § (4)-(5) bekezdésének és a 3. számú melléklet B) fejezetének 15. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) lehet alkalmazni.”

7. § A Tao. tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 15. pontjában a „4. § 36. vagy 38. pontja” szövegrész helyébe a „4. § 36., 38. vagy 42. pontja” szöveg lép.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

8. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

i) sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható.”

(2) Az Itv. tv. 26. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

r) az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel.”

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett sporttelep felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző nevére sporttelepre adott ki használatbavételi engedélyt, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a sporttelep felépítését.

(8) Ha a vagyonszerző a megszerzett telken, illetve - ha az illetékmentességet nem az egész telek vonatkozásában kérte - a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sporttelepnek minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen sporttelep felépült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.”

9. § Az Itv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ahol e törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.”

10. § Az Itv. 87. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.

(5) Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a sporttelep létesítésre e törvény alapján köteles jogutódja - a sporttelep létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.”

11. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

k) sporttelep: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportteleppel egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.”

12. § Az Itv. a következő 99. §-sal egészül ki:

„99. § A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjának, a 26. § (7)-(8) bekezdésének, a 87. § (4)-(5) bekezdésének és a 102. § (1) bekezdés k) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott illetékügyekben kell alkalmazni.”

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

13. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti élet szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja:”

14. § (1) Az Ekho. tv. 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:]

„2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.”

(2) Az Ekho. tv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár

a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,

b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,

c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint,

d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett évi 100 millió forint - a 2010. évben 50 millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója

azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.”

(3) Az Ekho. tv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte.”

15. § Az Ekho. tv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja.”

16. § Az Ekho. tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésétől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekhoalap után,]

a) amely az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja, és/vagy”

17. § Az Ekho. tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Az Ekho. tv. 3. § (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. § (2) bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni.”

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

18. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.”

(2) Az Stv. 5. § (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, illetve sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerződéses, illetve tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet.”

19. § Az Stv. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:]

c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek támogatóit megillető kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra.”

20. § Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.”

21. § Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.”

22. § Az Stv. 38. § (3) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

[A MOB feladatai elsősorban:]

h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, a sporttémájú művészeti pályázati program gondozása,

i) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése.”

23. § Az Stv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány (a továbbiakban: sportközalapítvány) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okiratában meghatározott feladatokat látja el. A sportközalapítvány működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik - külön jogszabályban meghatározott - arányától független.

(2) A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez. Működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.

(3) A sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A sportközalapítvány kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.

(4) A sportközalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztott 3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, akiknek megbízási ideje öt év.

(5) A sportközalapítvány szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratórium állapítja meg.”

24. § Az Stv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának feltételeit a miniszter - a MOB javaslata alapján - rendeletben állapítja meg. A sportösztöndíj adományozásáról a MOB dönt és folyósítja azt. A paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra.”

Hatálybalépés

25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 3-12. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(3) E törvény 22-24. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

26. § (1) Hatályát veszti az Stv. „A Nemzeti Sporttanács” alcím megjelölése és az azt követő 52-54. §-a, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) és (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Stv. 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „illetve az iskolai sportkör tagja”, 38. § (4) bekezdés a) pontjában, 40. § (4) bekezdés a) pontjában, 42. § (4) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdés a) pontjában, 44. § (3) bekezdés a) pontjában „a Nemzeti Sporttanácsban” szövegrész.

(3) Hatályát veszti az Stv. 38. § (3) bekezdés f) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 39. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács elnöke,”, 40. § (3) bekezdés e) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 41. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács elnöke,”, 42. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,” 42. § (3) bekezdés c) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 43. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,”, 43. § (2) bekezdés e) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 43. § (3) bekezdés b) pontjában az „és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselőkkel közösen”, 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Sporttanács,”, 44. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,”, 44. § (3) bekezdés b) pontjában az „és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselővel”, 45. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Sporttanács elnöke,”, 51. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Nemzeti Sporttanáccsal,” szövegrész.

(4) 2011. január 1-jén hatályát veszti az Stv. 42. § (3) bekezdés a) pontjában az „a sportközalapítványok,”, 43. § (3) bekezdés b) pontjában „a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal”, 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a sportközalapítványok” szövegrész.

(5) 2011. január 1-jén az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a „sportközalapítványokkal” szövegrész helyébe a „sportközalapítvánnyal” szövegrész, 77. § a) pontjában a „sportközalapítványokra” szövegrész helyébe „sportközalapítványra” szövegrész lép.

(6) 2011. szeptember 1-jén hatályát veszti az Stv. e törvénnyel megállapított 48. §-a, valamint az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a „sportközalapítvánnyal” szövegrész, 77. § a) pontjában a „sportközalapítványra” szövegrész.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!