Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a következő törvényt alkotja:
1. § Az Alkotmány 20. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(6) bekezdés megjelölése (2)-(7) bekezdésre változik:
„(1) Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.”
2. § Az Alkotmány 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki.”
3. § Az Alkotmány 39/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.”
4. § Az Alkotmány 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
(3) A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.”
5. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény 1. §-ának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.