Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

Tartalomjegyzék

2012. évi CCXV. törvény

az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról * 

1. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

1. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

2. § Az Fktv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre, valamint

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre.”

3. § (1) Az Fktv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény)

b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy

ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,

bb) rendelkezik-e a képzések - képzési programnak megfelelő - lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdése szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,

bd) szabályszerűen vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,

be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését, valamint a tájékoztatók tartalma összhangban áll-e a kínált képzéseken való részvételhez előírt feltételekkel, az akkreditációban foglaltaknak megfelelően a képzési tartalommal, követelményekkel, a megszerezhető képesítésekkel,

bf) biztosítja-e a - 17. § (2) bekezdése alapján - az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának és folyamatának egyénre szabott alakításában,

bg) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.”

(2) Az Fktv. 10. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Ha a felnőttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó határozat ellenére tovább folytatja, az állami foglalkoztatási szerv bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. Ha a felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre eltiltja a felnőttképzési tevékenység folytatásától, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(6) A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

a) nem, vagy nem e törvény rendelkezései szerint köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,

b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,

c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,

d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget,

e) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,

f) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.”

4. § Az Fktv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Nem kaphat intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény, amelynek vezető tisztségviselője az intézményakkreditációs kérelem benyújtását megelőző két éven belül olyan felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény vezető tisztségviselője volt, amelynek akkreditációját a FAT jogerős határozatával visszavonta.”

5. § Az Fktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,

d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben keletkezett esetlegesen biztosított juttatásokat,

f) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti, hatósági illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

g) egy összegben - az előzetesen megszerzett tudás beszámításával - a képzési díj, továbbá külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét, a díjfizetés módját, ütemezését,

h) állami, vagy európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,

hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására,

i) a képzésben részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, így különösen a képzésből való kimaradás esetén megfizetendő díj mértékét, a szolgáltatás díjának késedelmes megfizetése vagy a díjfizetés elmaradásának következményeit,

j) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, vagy a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket,

k) szerződésszegés esetén a szolgáltatás igénybevevője részére a tájékoztatás lehetőségét a panasztétel, a jogorvoslat tekintetében,

l) mindazt, amit külön kormányrendelet előír.”

6. § Az Fktv. „A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja” alcíme a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseiről az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton

a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára, intézményakkreditációs lajstromszámára,

b) a képzés megnevezésére,

c) a képzési csoport

ca) képzésének első képzési napjára,

cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,

cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,

cd) résztvevőinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban meghatározott számára,

d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,

e) akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére, akkreditált program hiányában e tény megjelölésére

vonatkozó adatokat szolgáltatja.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény

a) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig,

b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének

ba) az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,

bb) az (1) bekezdés cb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig

köteles eleget tenni.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1)-(2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról - a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnőttképzést folytató intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kezeli.

(5) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv - a (3) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében - folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás adataihoz.”

7. § Az Fktv. 13. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A FAT ellenőrzi, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott adatokban foglaltaknak megfelelően folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenőrzés lefolytatásának időpontjában időarányosan megvalósul-e.

(2b) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés cb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, a FAT vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2c) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a FAT az intézmény akkreditációját visszavonja.

(2d) A FAT a támogatott képzések ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(2e) A FAT az akkreditáció visszavonásának tényét honlapján feltünteti.”

8. § Az Fktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés.”

9. § (1) Az Fktv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felnőttképzés támogatásának forrásai

a) a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze,

b) a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része, valamint

c) az európai uniós források.”

(2) Az Fktv. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.”

(3) Az Fktv. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.”

10. § Az Fktv. 29. §-a a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg.

22. támogató szerv: a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt.”

11. § (1) Az Fktv.

1. 21. § (3) bekezdés a) pontjában a „meghatározott, valamint az európai uniós források” szövegrész helyébe „meghatározott források” szöveg,

2. 21. § (6) és (7) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben” szöveg,

3. 28. § (3) és (4) bekezdésében a „21. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2) bekezdésében” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Ftkv. 29. § 13. pontjában az „, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés” szövegrész.

2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

12. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 23. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható - a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó - támogatások összessége;”

(2) Az Szt. 2. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.”

13. § (1) Az Szt. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, az e §-ban foglalt kivételekkel.

(2) Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei, fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.”

(2) Az Szt. 5. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén - a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás alapján folyhat.”

(3) Az Szt. 5. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A szakképző iskola (14) bekezdés szerinti fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, kivéve, ha a szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret. Ebben az esetben az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. A létszám számítására a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4) Az Szt. 5. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskola esetében a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés nem kötelező.”

14. § Az Szt. IV. fejezete a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza.”

15. § (1) Az Szt. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:)

b) a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,”

(2) Az Szt. 7. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:)

j) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a 27. § (2) bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idő, a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,”

(3) Az Szt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.”

16. § (1) Az Szt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az - iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti - elsajátítását egységes eljárás keretében méri.”

(2) Az Szt. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.”

17. § Az Szt. 12. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az iskolai rendszerű szakképzésben - a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a szakképző iskola]

c) a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói jogviszony keretében tanult, a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában”

(külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.)

18. § Az Szt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás - a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével - az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személynek adható.”

19. § (1) Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.”

(2) Az Szt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.”

20. § Az Szt. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.”

21. § (1) Az Szt. 29. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes

a) a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

c) szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.”

(2) Az Szt. 29. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.

(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.”

22. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően - kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül - befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

23. § Az Szt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, de a gyakorlati képzést szervező szervezet az e §-ban meghatározott kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közreműködését.”

24. § Az Szt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.”

25. § (1) Az Szt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”

(2) Az Szt. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.”

26. § (1) Az Szt. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)

a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

ac) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, továbbá

b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő.”

(2) Az Szt. 43. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)

c) a vidékfejlesztésért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében - az 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésre történő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.”

27. § Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza)

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,”

28. § Az Szt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.”

29. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A tanulószerződés tartalmazza)

e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és -szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e,

f) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, és - figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül,”

(2) Az Szt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tanulószerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

30. § Az Szt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő szüneteltetése, továbbá a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése). A tanulószerződés szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra és az e törvényben meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.”

31. § (1) Az Szt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(2) Az Szt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.”

32. § Az Szt. 57. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.”

33. § Az Szt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni - a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára.”

34. § (1) Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzbeli juttatást köteles fizetni

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.”

(2) Az Szt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (2) és (3) bekezdés az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.”

(3) Az Szt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.”

35. § Az Szt. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.”

36. § Az Szt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti - kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.”

37. § Az Szt. 74. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakképesítésről az (5) bekezdés alapján készült bizonyítványmásodlat kiállítására alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet bizonyítványmásodlatra vonatkozó rendelkezéseit.”

38. § Az Szt. 82. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság)

e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára,”

39. § (1) Az Szt. 84. § (3)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Amennyiben az 56. §-ban szabályozott együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére.

(4) Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.

(5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója

a) korlátozás nélkül beiskolázhat,

b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,

c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.”

(2) Az Szt. 84. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter - a honvédelemért felelős miniszter kivételével - megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.

(5b) Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fővárosra tett, 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására - az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével - tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter - az (5b) bekezdés szerinti tartalommal - tesz javaslatot megyénként és a fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5d) A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fővárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében az (5a)-(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az érintett tanévet megelőző év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre.”

(3) Az Szt. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.”

(4) Az Szt. 84. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) A fővárosi, megyei kormányhivatal - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb öt évre szakképzési megállapodást köthet a szakképző iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége az e törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az adott megyében vagy a fővárosban. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértési jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján gyakorolja. A szakképzési megállapodás alapján a szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntésnek megfelelő képzések után, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.”

(5) Az Szt. 84. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11) Az állam az e törvény értelmében ingyenesen biztosítandó képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít.

(12) A szakképző iskola térítési díjat szedhet a 29. § (1) bekezdésében meghatározottak után, amennyiben kizárólag költségvetési hozzájárulásra jogosult. A térítési díjat a tanulói jogviszony kezdete előtt kell megállapítani és a tanuló tudomására hozni. A szakképző iskola nem szedhet térítési díjat a gyakorlati képzés tanulószerződés keretében folyó része után.”

40. § Az Szt. 89. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg)

d) a megyei fejlesztési és képzési bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait, a javaslattételének elveire, szempontjaira és módszereire vonatkozó előírásokat, továbbá azon művészeti, kulturális, kézműves és hagyományőrző szakképesítéseknek a körét, amelyekre a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése alapján nem terjed ki,”

41. § Az Szt. 90. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg)

f) az állam által elismert egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságoknak a módosult OKJ-ban szereplő szakképesítésekre vonatkozó érvényességét.”

42. § (1) Az Szt. 92. §-a a következő (14a) és (14b) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.

(14b) A térségi integrált szakképző központ az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a kérésére adatot szolgáltat a tagjai neve, székhelye, telephelye és az ezekben bekövetkezett változások időpontja, valamint az 5. §-ban meghatározottak szerint számított tanulói létszámok tekintetében.”

(2) Az Szt. 92. § (28) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor.”

(3) Az Szt. 92. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:

„(36) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak a vidékfejlesztési miniszternek történő átadása és az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti. Ahol e § az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint létrehozott vagy működő szakképző iskolát említ, azon az 5. § (15) bekezdése szerint működő szakképző iskolát is érteni kell.”

43. § Az Szt. 55. alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint, utolsó alkalommal a 2012/2013-as tanévben induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. A szakiskolai tanuló nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben - tanulószerződés keretében - folyó gyakorlati képzésben az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését követően vehet részt.

(2) A 25. § (1) bekezdése alkalmazásában a maximális csoportlétszám 2013. augusztus 31-ig tizenkettő fő.

(3) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges intézmény-átadást legkésőbb 2013. augusztus 1-jei hatállyal végre kell hajtani a vidékfejlesztési miniszter és az oktatásért felelős miniszter által - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével - 2013. március 31-ig megkötött megállapodás szerint, az abban rögzített szakképző iskolákat és feladatellátási helyeket érintően, a 2013. május 31-ig - az e bekezdés szerinti megállapodás végrehajtására - meghozott fenntartói döntések figyelembevételével. A vidékfejlesztési miniszter a fenntartásában lévő szakképző iskolákat fenntartja és működteti az átadás napjától. Az állami intézményfenntartó központ a megállapodás szerint a vidékfejlesztési miniszternek átadásra kerülő szakképző iskolák feladatellátását szolgáló vagyont - legalább a 2013. január 1-jei állapot szerint - maradéktalanul rendelkezésre bocsátja az átadás napjától.

(4) Az állami intézményfenntartó központ dönt a szükséges átszervezésekről, ha olyan szakképző iskolának a vidékfejlesztésért felelős miniszter fenntartásába való átadásáról születik a (3) bekezdés szerinti megállapodásban döntés, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdése alapján meghatározott szakképesítésekre való felkészítésen kívül más feladatokat is ellát. A vidékfejlesztésért felelős miniszternek átadásra kerülő szakképző iskola az állami intézményfenntartó központ döntése szerint kifutó rendszerben elláthat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdésében foglalt szakképesítésekre való felkészítésen kívül más szakképzési feladatot is.

(5) A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzés kifutó rendszerben befejezhető anélkül, hogy alkalmazni kellene a szakképző iskolára az 5. § (1)-(4) bekezdéséből következő intézményátszervezési kötelezettséget, ha az állami intézményfenntartó központnak a 92. § (9) bekezdésében foglalt határidőig meghozott döntése alapján a szakképző iskolában kifutó rendszerben a 2013/2014. tanévtől megszűnik a szakképzés vagy a szakképző iskola a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kizárólag a művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatokat lát el.

(6) Ha az önkormányzat az állami intézményfenntartó központ számára történő fenntartói és működtetői feladatok átadásával kapcsolatban önkormányzati fenntartású szakképző iskolai célokat szolgált vagyon vagyonkezelői vagy - a (8) bekezdés szerinti esetben - ingyenes használati jogát nem biztosítja az állami intézményfenntartó központnak, beleértve a vagyoni értékű jog révén rendelkezésre álló vagyont is, helytáll az ebből keletkező kötelezettségekért, és kártérítési felelőssége áll fenn az állami intézményfenntartó központnál emiatt felmerülő költségekkel kapcsolatban.

(7) A Kt. 89/B. § (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés-szervezési társulás 2012. december 31-én megszűnik, tulajdonát és az e napon fennálló kötelezettségeit a társulás tagjai az általuk ezen időpontig megkötött megállapodásban megosztják egymás között. A társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-éig szakképzési feladatellátási célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1. napjával vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak mindaddig, amíg ez az állami szakképzési feladatellátáshoz szükséges. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja.

(8) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a tulajdonában levő vagy vagyoni értékű joga alapján rendelkezésre álló, szakképzési célt szolgáló ingó és ingatlan vagyon arányos, 2012. december 31-ig az átadott szakképző iskolák használatában álló részének - de legalább a 2012. december 31-ei állapot szerinti önkormányzati tulajdonrész arányában - az ingyenes használati jogát köteles biztosítani az állami intézményfenntartó központnak. A gazdasági társaság tulajdonosai kötelesek lehetővé tenni az e bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdasági társaság tulajdonosai 2013. január 31-éig jelzik az állami intézményfenntartó központnak, hogy nem tudják vállalni a gazdasági társaság fenntartásával együtt járó költségeket, akkor a gazdasági társaságot a tulajdonosai megszüntetik az Szt. 2. § (7) bekezdésében foglaltak betartásával, és az önkormányzati tulajdonosok az általuk átvett, a szakképzési feladatellátást szolgáló vagyont vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak. A térségi integrált szakképző központ tagjai 2013. március 31-ig kötelesek írásba foglalni megállapodásukat a térségi integrált szakképző központ további működésével kapcsolatban. A gazdasági társaság megszűnése esetén az állami intézményfenntartó központ nem tagadhatja meg a fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségviselésben való, az állami feladatellátási kötelezettséggel arányos részvételét.

(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, úgy - eltérő megállapodás hiányában - 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető. Az állami intézményfenntartó nem szerez tulajdonrészt a gazdasági társaságban, azonban ingyenes használati jog illeti meg a (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(11) A szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik.”

44. § Az Szt.

1. 2. § 17. pontjában a „szakképző iskolai gyakorlati képzőhely” szövegrész helyébe a „szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely” szöveg, 37. pontjában az „ágazatonként” szövegrész helyébe az „ágazatonként és szakképesítésenként” szöveg, 40. pontjában az „a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb követelmények” szövegrész helyébe a „magasabb követelmények” szöveg,

2. 4. § (2) bekezdésében a „meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „meghatározott esetekben” szöveg,

3. 5. § (4) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartású” szövegrész helyébe az „állami fenntartású” szöveg, (5) bekezdésében a „szakiskolai feladatok” szövegrész helyébe a „szakiskolai feladatok, valamint a (12) bekezdés a) pontja szerinti szakközépiskolai feladatok” szöveg, (7) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartó esetén az (1)-(5) bekezdés szerint működő egyetlen szakképző iskola” szövegrész helyébe az „az állami fenntartó (1)-(5) vagy (14)-(15) bekezdés szerint működő szakképző iskolája” szöveg, (12) bekezdésében a „fenntartóként a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „működtetőként” szöveg, (13) bekezdésében a „köznevelési szerződés megkötésekor” szövegrész helyébe a „működtető vagy a fenntartó változásakor” szöveg,

4. 6. § (3) bekezdés d) pontjában az „a levelező” szövegrész helyébe az „az esti, a levelező” szöveg,

5. 6. § (4) és (6) bekezdésében a „Közbeszerzések Tanácsának” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Hatóság” szöveg,

6. 7. § (1) bekezdés e) pontjában a „lehetősége” szövegrész helyébe a „legkésőbbi időpontja” szöveg, f) pontjában a „szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez” szövegrész helyébe a „részszakképesítéshez” szöveg,

7. 8. § (5) bekezdésében a „tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám” szövegrész helyébe a „tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének” szöveg,

8. 9. § (1) bekezdésében a „szakképzési évfolyamain” szövegrész helyébe az „évfolyamain” szöveg,

9. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az „oktatott” szövegrész helyébe az „oktatható” szöveg,

10. 26. § (7) bekezdésében, 64. § (5) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében és a 70. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg, 64. § (6) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvénynek” szöveg, 64. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvényben” szöveg,

11. 28. § (3) bekezdésében a „minden tanuló” szövegrész helyébe a „minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló” szöveg,

12. 28. § (5) bekezdésében a „szakiskola - és a (2) bekezdésben megjelölt szervezet -” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben megjelölt szervezet” szöveg,

13. 29. § (2) bekezdésében az „akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel ingyenes” szövegrész helyébe az „aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult” szöveg,

14. 40. § (3) és (4) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” szöveg,

15. 46. § (2) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „valamennyi” szöveg,

16. 49. § (1) bekezdés g) pontjában a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondás” szöveg, 52. § (1) és (3) bekezdésben az „a rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondás” szöveg, 50. § (1) bekezdésében és 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondással” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „a rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondással” szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „a rendkívüli felmondást” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondást” szöveg,

17. 49. § (1) bekezdés f) pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a „felmondás” szöveg, 50. § (1) bekezdésében a „rendes” szövegrész helyébe a „felmondással” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással” szöveg,

18. 63. § (3) bekezdésében a „pénzbeli juttatásának (2) bekezdés szerinti mértékét” szövegrész helyébe a „pénzbeli juttatását” szöveg,

19. 73. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szakmai tantárgyait, tananyagegységeit” szövegrész helyébe a „tananyagegységeit” szöveg,

20. 81. § (3) bekezdésében a „megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott” szövegrész helyébe a „megyében vagy a fővárosban folytatott” szöveg, a „fenntartó által indítható” szövegrész helyébe a „megyében és a fővárosban indítható” szöveg, (5) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „március utolsó munkanapjáig” szöveg,

21. 89. §-ában a „szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével” a szöveg,

22. 89. § b) pontjában az „elkészítését és kiadását” szövegrész helyébe az „elkészítésének és kiadásának szabályait” szöveg, e) pontjában a „szakmai elméletre, a kilencedik évfolyamon, tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, a tizedik és tizenegyedik évfolyamon, gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre” szövegrész helyébe a „szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre” szöveg,

23. 92. § (3) bekezdés a) pontjában, (8), (11), (12) és (13) bekezdésében az „állami, önkormányzati” szövegrész helyébe az „állami” szöveg, (4) bekezdésében a „Nem állami, nem önkormányzati” szövegrész helyébe a „Nem állami” szöveg, (13) bekezdésében az „Ebben az esetben a szakképző iskola fenntartója” szövegrész helyébe az „A szakképző iskola állami fenntartója” szöveg, (26) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. március 31-ig”

szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Szt.

1. 5. § (8) és (9) bekezdése és (12) bekezdés c) pontja,

2. 61. § (4) bekezdésében az „a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint” szövegrész,

3. 63. § (6) bekezdésében a „módját és” szövegrész,

4. 88. § (2) bekezdés c) pontjában az „ellenőrzésével összefüggő tevékenység”,

5. 92. § (11) bekezdésében az „Ebben az esetben a térségi integrált szakképző központ tagja lehet több megyei kormányhivatal is.” szövegrész,

6. 92. § (31), (32) és (35) bekezdése és

7. 93. § c) pontja.

3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

46. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § p) pontjában a „szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény” szövegrész helyébe „a szakképzésről szóló törvény” szöveg lép.

4. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

47. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 9. § e) pontjában a „szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében” szövegrész helyébe a „szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Gktv. 8/A. § (1) bekezdésében az „- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szövegrész.

5. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

48. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-ában az „adó- és vámhatósági eljárást kivéve” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve” szöveg lép.

6. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

49. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

h) lakhatási célú ingatlan: a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgáló, erre a célra épített állami tulajdonú ingatlan,”

(2) A NET tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nemzeti Eszközkezelő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait - a lakhatási célú ingatlanok kivételével - jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján látja el.”

(3) A NET tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Eszközkezelő

a) a hiteladóssal vagy - a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben - a zálogkötelezettel az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlanra

b) a pályázat alapján kiválasztott, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra

[az a) és b) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] vonatkozóan határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt.”

(4) A NET tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi, a Nemzeti Eszközkezelő általi megvásárlása időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával mint bérlőtársakkal köti meg.”

(5) A NET tv. 23. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)

f) a lakóingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt, a lakhatási célú ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a vagyonkezelőt terhelik,”

(6) A NET tv. 25. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

g) a lakhatási célú ingatlan bérlői pályázat útján történő kiválasztásának szabályait.”

50. § A NET tv.

a) 1. § f) pontjában az „a lakás” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható, lakás” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakóingatlan” szövegrész helyébe a „lakóingatlan és a lakhatási célú ingatlan” szöveg,

c) 23. § a) pontjában a „lakóingatlanba” szövegrész helyébe a „lakóingatlanba, illetve a lakhatási célú ingatlanba” szöveg,

d) 23. § b) pontjában és 24. § (2) bekezdésében a „lakóingatlanra” szövegrész helyébe a „lakóingatlanra, illetve a lakhatási célú ingatlanra” szöveg,

e) 23. § c) pontjában a „lakóingatlanban” szövegrész helyébe a „lakóingatlanban, illetve a lakhatási célú ingatlanban” szöveg,

f) 23. § h) pontjában a „lakóingatlan” szövegrész helyébe a „lakóingatlan, illetve a lakhatási célú ingatlan” szöveg,

g) 23. § b) pontjában az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg

lép.

7. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-12. §, a 13. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 14-20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22-25. §, a 26. § (1) bekezdése, a 27-41. §, a 42. § (1) és (2) bekezdése, a 43-48. § és az 52. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § (3) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 26. § (2) bekezdése és a 42. § (3) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

52. § Az e törvényben a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmára vonatkozóan meghatározott új tartalmi elemeket első alkalommal e törvény hatálybalépését követően megkötött vagy módosított tanulószerződés és az együttműködési megállapodás esetén kell alkalmazni.



A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!