Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.13.)

2013. évi CCXVII. törvény

egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról * 

1. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

1. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 51. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

(Az ágazati irányítás keretében a miniszter szabályozza:)

ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,”

2. § (1) A Kultv. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)

b) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és könyvtári szakembert alkalmaz,”

(2) A Kultv. 54. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)

h) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.”

(3) A Kultv. 54. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter jegyzéket vezet.

(3) A nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtár, a megyei könyvtár, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, továbbá az állami egyetem könyvtára nyilvános könyvtár, amely a fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, valamint a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott adatok benyújtásával kerül be a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.”

3. § A Kultv. 55. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvános könyvtár alapfeladatai:)

k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.”

4. § A Kultv. 95/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A múzeum éves munkatervét

a) a szolgáltatási feladatokkal,

b) a kiállítási tevékenységgel,

c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával,

d) a tudományos kutatással és

e) a műtárgyvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.

(10) Az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervét

a) a szolgáltatási feladatokkal,

b) a gyűjteményfejlesztéssel,

c) a gyűjteményfeltárással,

d) a tudományos kutatással,

e) a rendezvénnyel, kiállítással és

f) az állományvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.”

5. § (1) A Kultv. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

a) a könyvtári intézet, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,”

(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a megyei könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,”

(3) A Kultv. 100. § (3) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

s) a muzeális intézményben, a könyvtárban, valamint a közművelődési intézményben nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,”

(4) A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) és y) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

x) az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait, a kiemelt feladatok ellátásának rendjét, valamint a kiemelt feladatok végrehajtásával összefüggésben a muzeális intézmények és a nyilvános könyvtárak kötelezettségeit,

y) a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat.”

6. § A Kultv.

a) 42. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az állam és a települési önkormányzat fenntartásában működő múzeum” szövegrész helyébe az „A múzeum”,

b) 51. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „intézményi” szövegrész helyébe az „intézményekben”,

c) 92. § (4) bekezdésében a „múzeumaik” szövegrész helyébe a „muzeális”,

d) 1. számú melléklet o) pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi önkormányzat”, valamint

e) 3. számú melléklet b) pontjában az „Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár” szövegrész helyébe az „Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár”

szöveg lép.

7. § Hatályát veszti a Kultv.

a) 37/A. § (4) bekezdés g) pontjában az „az intézmény” szövegrész,

b) 71. § (1) bekezdésében és 72. §-ában a „kultúráért felelős” szövegrész,

c) 100. § (3) bekezdés z) pontja, valamint

d) 1. számú melléklet z) pontja.

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

8. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.”

9. § A Kötv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges

a) az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,

b) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,

c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez, valamint

d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.”

10. § A Kötv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) E törvény alapján védettnek minősülnek a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban, valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként a (2) bekezdésben meghatározott módon nyilvántartott kulturális javak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem

a) muzeális intézmény esetében az alapleltárban nyilvántartott kulturális javakat,

b) könyvtár esetében az állomány-nyilvántartásban rögzített muzeális dokumentumot,

c) levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt,

d) a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum esetében a közgyűjtemény nyilvántartásában rögzített kulturális javakat

illeti meg.”

11. § A Kötv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem lehet védetté nyilvánítani

a) az alkotójuk tulajdonában lévő,

b) az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott,

c) az Ltv. 33. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint

d) a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos (birtokos) által bizonyítottan 50 évnél nem régebben az ország területére került

kulturális javakat.”

12. § A Kötv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A hatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha

a) a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,

b) a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja, vagy

c) a tárgy megsemmisült.

(2) A hatóság a kulturális javak védettségét megszüntetheti, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitelét nemzeti kulturális érdek indokolja. A védettség megszüntetése tekintetében nemzeti kulturális érdeknek minősül, ha a tárgy végleges külföldre történő kivitele közérdekből történik, és a széles körű bemutatást, valamint hozzáférést biztosítja.”

13. § A Kötv. az 53. §-t követően a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:

Eltűnt kulturális javak felkutatása

53/A. § (1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében elrendeli annak körözését.

(2) A hatóság a körözési eljárás eredményeként megtalált eltűnt kulturális javak őrzési helyét a 73. § szerinti nyilvántartásba veszi.

(3) Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a hatóság a körözést visszavonja.”

14. § A Kötv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság ideiglenes kiviteli engedélyével - visszahozatali kötelezettség mellett - vihetők ki az országból.”

15. § A Kötv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. melléklet szerinti kulturális javak - a 47. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó tárgyak kivételével - a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból.”

16. § A Kötv. az 58. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

Nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény

59. § (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményként nyilvántartásba veszi azt a kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségű gyűjteményt vagy tárgyegyüttest, amely egyértelmű azonosításra alkalmas képi és leíró nyilvántartással rendelkezik, és legalább egy eleme védetté nyilvánított.

(2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférését évente legalább 24 napon, naponként legalább négy órában biztosítani kell.

(3) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény már nem felel meg az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt nyilvántartásából.

Közérdekű kulturális érték

60. § (1) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére közérdekű kulturális értékként nyilvántartásba veszi azokat a tárgyakat, amelyek

a) rendelkeznek azonosításra alkalmas nyilvántartással, és

b) a nyilvánosság számára - a tulajdonos (rendelkezésre jogosult) által meghatározott módon - legalább évi 12 napon, legalább naponként 4 órán keresztül hozzáférhetőek.

(2) A hatóság a tulajdonos vagy a tárgyak kezelésére jogosult kérelmére, vagy ha a közérdekű kulturális érték már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, hivatalból törli azt a nyilvántartásából.”

17. § A Kötv. 61/D. és 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„61/D. § (1) A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;

b) nemzetközi megállapodások keretében együttműködik a határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével;

c) az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felett szakmai irányítói jogkört gyakorol;

d) a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt a 61/D. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására;

e) a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítását;

f) a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását; valamint

g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.

(2) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos - e törvény szerinti - véleményező és javaslattevő feladatokat.

(3) A NÖRI emlékhelyekkel összefüggő feladatai különösen az alábbiak:

a) ellátja az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat;

b) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;

c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról; valamint

d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

61/E. § Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D. § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével egyetértésben kell ellátni. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.”

18. § A Kötv. II. Része a következő 5. Fejezettel egészül ki:

5. Fejezet

A KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

61/I. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság látja el az e fejezetben meghatározott feladatokat.

(2) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai

a) a Bizottság által delegált személy,

b) a kultúráért felelős miniszter által delegált személy,

c) az Országgyűlés kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsága által delegált személy, valamint

d) a Házbizottság által jelölt személy.

(3) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság felhatalmazhatja a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjét, hogy nevében, helyette eljárjon. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a működési rendjét egyebekben maga határozza meg.

(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság - feltételek teljesítéséhez is köthető - előzetes hozzájárulása szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végzett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más olyan tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza.

(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a (4) bekezdés szerinti hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység vagy az annak megvalósítása során létrejött épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához, vagy sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, vagy megakadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(6) A kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával adhat ki. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg. Amennyiben a hozzájárulás pótlását bíróságtól kérték, a közigazgatási eljárást a bíróság döntéséig fel kell függeszteni.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott ingatlanon, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez, nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával kezdhető meg.

(8) Ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység bejelentéshez vagy nyilvántartásba vételhez kötött és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a hozzájárulást megtagadja vagy feltételhez köti, a hozzájárulást a bíróság pótolhatja. A bíróság által pótolt hozzájárulás feltételt állapíthat meg.

61/J. § (1) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulásának megadására vonatkozó kérelmet annak elnökéhez kell benyújtani.

(2) A kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a tervezni kívánt tevékenység fajtáját,

c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, valamint

d) a kérelem tárgyát és annak részletes leírását, beleértve a tervezni kívánt tevékenység időbeli ütemezését.

(3) Ha a végezni kívánt tevékenység építési tevékenység, akkor a kérelemhez csatolni kell az építési-műszaki tervdokumentációt is.

(4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmezőt tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy ismételten hiányosan nyújtja be a kérelmét, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet annak beérkezésétől számított kilencven napon belül bírálja el. E határidő - indokolt esetben - egyszer harminc nappal meghosszabbítható.

(6) Ha a kérelmező a végezni kívánt építési, kereskedelmi, vendéglátói vagy szolgáltatási tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 61/I. § (4) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, akkor az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság kereskedelmi, szolgáltatási, illetve építési hatósági jogkörében hozott határozatával a tevékenységet azonnali hatállyal megtiltja. A hatóság a tiltását csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a tevékenységet gyakorolni kívánó a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a bíróságtól kérheti a jogsértés megállapítását és azt, hogy bíróság kötelezze a jogsértőt a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására.

(8) Ha a végezni kívánt tevékenység jellegét, tartalmát vagy ütemezését tekintve a kérelem benyújtását követően megváltozik, a kérelmező új kérelmet nyújt be a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsághoz.

(9) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

61/K. § Az e fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.”

19. § A Kötv. II. Része a következő 6. Fejezettel egészül ki:

6. Fejezet

EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

61/L. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.”

20. § A Kötv. 64. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság a kulturális örökségvédelem körében)

a) ellátja a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket;”

21. § A Kötv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi nyilvántartást vezet

a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,

b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,

c) a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,

d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,

e) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló tanúsítványokról,

f) az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javakról,

g) a nemzeti érdekű nyilvános gyűjteményekről,

h) a közérdekű kulturális értékekről,

i) azokról a kulturális javakról, amelyek védettségét megszüntették,

j) a védetté nyilvánításra javasolt kulturális javakról,

k) a 64. § d) pontja szerint a kulturális javak körébe sorolt kulturális javakról, valamint

l) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról.”

22. § A Kötv. 75. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyintézési határidő:)

a) ha a hatóság kulturális javak védetté nyilvánításában vagy védettségének megszüntetésében jár el, három hónap;”

23. § A Kötv. a következő 92/B. §-sal egészül ki:

„92/B. § E törvénynek az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 61/I-61/K. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

24. § A Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

t) állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét, valamint a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása iránti kérelem benyújtásának részletes szabályait.”

25. § A Kötv. a 93. §-t követően a következő alcímmel és 94. §-sal egészül ki:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

94. § Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

26. § (1) A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Kötv. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

27. § A Kötv.

a) 7. § 3. pontjában az „az országos nemzetiségi önkormányzat” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi önkormányzat”,

b) 22. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül”,

c) 55. § (2) bekezdésében az „A kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes kiviteli engedély”,

d) 55. § (3) bekezdésében az „a kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „az ideiglenes kiviteli engedély”,

e) 55. § (4) bekezdésében a „Kiviteli engedély” szövegrész helyébe az „Az ideiglenes kiviteli engedély”, valamint

f) 93. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „a Bizottság és a NÖRI”

szöveg lép.

28. § Hatályát veszti a Kötv.

a) 4. § (1) bekezdésében a „védett” szövegrész,

b) 23/C. § (2) bekezdésben az „annak befejezésétől számított 10 napon belül” szövegrész,

c) 31. § (3) bekezdésében az „a 44. § (1) bekezdésének b) pontja és” szövegrész,

d) 46/A. §-a,

e) 58. §-át követő, a „Végleges kiviteli engedély” alcímmegjelölés,

f) 60. §-át követő, az „Ideiglenes kiviteli engedély” alcímmegjelölés,

g) 75. § (3) bekezdés b) pontja,

h) 87. §-a, az azt megelőző, a „Kisajátítás örökségvédelmi érdekből” alcímmegjelölés és az azt követő, az „Európai jogszabályokhoz közelítés” alcímmegjelölés, valamint

i) 93. § (6) bekezdés c) pontjában a „hatósági” szövegrész.

3. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása

29. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7. művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs: védett kulturális javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai.”

4. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

30. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A 39-42. § szabályait alkalmazni kell az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal, hogy

a) a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni, valamint

b) ha az előadó-művészeti szervezet a pénzügyi-gazdasági tevékenységét nem a foglalkoztatottjai által látja el, a 40. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági szakképesítésre vonatkozó követelménynek a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ténylegesen ellátó szervezet vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének kell megfelelnie.”

31. § Az Emtv. 44. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„48. szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen a munkakörnek megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség, valamint színházművészeti tevékenység esetében a művészetközvetítési képzési területen szerzett végzettség, ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséget;”

5. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

32. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 4/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóságként eljáró kultúráért felelős miniszter az ügyféllel hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.”

33. § A Vötv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A kultúráért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el, amely

a) a hatáskörében érintett miniszterek által delegált, kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tagokból,

b) a kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalok vezetőjéből,

c) a világörökségi gondnokságok 1-1 képviselőjéből,

d) az Országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeiből,

e) az ICOMOS - Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (International Council on Monuments and Sites) Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből,

f) az IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources - Természetvédelmi Világszövetség Magyar Nemzeti Bizottsága által megbízott személyből,

g) az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökéből, valamint

h) az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkárából

áll.”

34. § A Vötv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

35. § A Vötv. 1. § (2) bekezdésében a „védetté nyilvánított” szövegrész helyébe a „védett” és 13. § (1) bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „3 éven belül” szöveg lép.

6. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

36. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése, valamint

b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja.”

7. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (2) és (3) bekezdése, a 3-15. §, a 17. §, a 19-22. §, a 25-36. §, valamint a 38. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) A 16. § 2014. március 15. napján lép hatályba.

(4) A 2. § (1) bekezdése 2017. január 1. napján lép hatályba.

38. § Ez a törvény az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2013. évi CCXVII. törvényhez

1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez

A kiviteliengedély-köteles nem védett kulturális javak

A B
Kategória Meghatározás Együttes feltétel
1. A földből és a víz alól előkerült, a kor legalább 50 év
7. § 19. pontja szerinti régészeti leletnek nem minősülő egyéb tárgyak. forgalmi érték nincs
2. Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de azok kor legalább 50 év
szerves részét képező részek és elemek. forgalmi érték nincs
3. Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, amelyek kor legalább 50 év
nem tartoznak a 4. és az 5. kategóriába, valamint nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 100 000 Ft
4. Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények, kor legalább 50 év
amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 50 000 Ft
5. Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kor legalább 50 év
kézzel készített mozaikképek és rajzok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 50 000 Ft
6. Eredeti metszetek, nyomatok, szita-és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti kor legalább 50 év
plakátok, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 50 000 Ft
7. Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve kor legalább 50 év
szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 100 000 Ft
8. Fényképek, filmek és negatívjaik, kor legalább 50 év
amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték legalább 50 000 Ft
9. Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos bejegyzéssel kor legalább 50 év
ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. forgalmi érték nincs
10. A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy kor 100 év
gyűjteményes formában. forgalmi érték legalább 100 000 Ft
11. Nyomtatott térképek. kor 100 év
forgalmi érték legalább 50 000 Ft
12. Iratok, irategyüttesek, valamint irat- kor legalább 50 év
és tervtári anyagok, kép- és hangarchívumok anyagai, bármilyen adathordozón. forgalmi érték nincs
13. a) Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai, paleontológiai, ásványtani vagy kor nincs
anatómiai gyűjtemények, illetve azok egyes darabjai;
b) Történeti jellegű gyűjtemények: történelmi, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények.
forgalmi érték legalább 100 000 Ft
14. Közlekedési eszközök. kor legalább 50 év
forgalmi érték legalább 100 000 Ft
15. Az 1-14-ig terjedő kategóriák
egyikéhez sem tartozó minden
egyéb antik darab, különösen:
a) játékok, játékszerek,
b) üvegtárgyak,
c) arany- és ezüstnemű, kor legalább 50 év
d) bútorok,
e) optikai, fotó- és kinematográfiai
berendezések,
f) hangszerek,
g) órák és alkatrészeik,
h) fából készített műtárgyak,
i) kerámia,
j) kárpit, forgalmi érték legalább 100 000 Ft
k) szőnyegek,
l) tapéta,
m) fegyverek,
n) numizmatikai tárgyak
(érmek, jelvények stb.).

2. melléklet a 2013. évi CCXVII. törvényhez

2. melléket a 2001. évi LXIV. törvényhez

I. Kiemelt nemzeti emlékhely

A B
A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása
1. Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér A Kossuth Lajos tér és

az Országház épülete
cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.

a Néprajzi Múzeum épülete
cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete
cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

II. Nemzeti emlékhely

A B
A nemzeti emlékhely megnevezése A nemzeti emlékhely lehatárolása
1. Budapest I. kerület, Várnegyed A várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér, a Dísz tér és a Szent György tér, valamint

a Budai Vár (Királyi Palota) épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2.

a Sándor-palota épülete
cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1.

a Mátyás-templom épülete
cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.

a volt József-kaszárnya épülete
cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9.

a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete
cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.
2. Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető A Fiumei úti temető, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket
cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16.
3. Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert
cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
4. Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket
cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8-10.
5. Budapest XIV. kerület, Hősök tere A tér közutak által körbefogott területe
cím: 1146 Budapest, Hősök tere
6. Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium A Református Nagytemplom épülete
cím: 4026 Debrecen, Piac u. 4-6.

a Debreceni Református Kollégium épülete
cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16.
7. Mohácsi Nemzeti Emlékhely cím: 7785 Sátorhely, Törökdomb
8. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
9. Pannonhalma, Bencés Főapátság cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1.
10. Katonai Emlékpark Pákozd Katonai Emlékpark Pákozd
cím: 8095 Mészeg-hegy
11. Somogyvár-Kupavár Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai
cím: 8698 Somogyvár, Kupavár-hegy
12. Székesfehérvár, Romkert cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér