Törvények és OGY határozatok

Az oldalon a joganyagok közlönyállapota érhető el. Egységes szerkezetű, naprakész szöveget az új Jogtáron talál.
Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.27.)

Tartalomjegyzék

2015. évi CLXXXVI. törvény

a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A kérelemben valószínűsíteni kell a (3) bekezdés utolsó mondata szerinti feltételeket, és az ezt alátámasztó bizonyítékokat a keresetlevélhez csatolni kell. E kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - hivatalból elutasítja. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.”

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 16/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.”

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(3) A Kkt. 18. §-a a következő (9b)-(9d) bekezdéssel egészül ki:

„(9b) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

(9c) A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9d) A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.”

(4) A Kkt. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.”

(5) A Kkt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.”

(6) A Kkt. 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.”

(7) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén]

aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(8) A Kkt. 20. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

c) az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen

ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(9) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.”

(10) A Kkt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármű

a) forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,

b) közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,

c) a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,

d) futásteljesítményével összefüggő, és

e) a hatósági engedélyben feltüntetett járműazonosító

adatokat.

(2) A közútijármű-előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.

(3) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.”

(11) A Kkt. 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság közszolgálati tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.”

(12) A Kkt. 42/A. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a közút kezelője az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.”

(13) A Kkt. 46/J. §-sal egészül ki:

„46/J. § A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.”

3. § A Kkt.

a) 18. § (9) bekezdésében az „iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe az „iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról” szöveg,

b) 18. § (9) bekezdés b) pontjában az „engedélyes” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére jogosult” szöveg,

c) 18. § (10) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére jogosultak” szöveg,

d) 21. § (4a) bekezdésében a „hat hónapon belül” szövegrész helyébe a „négy hónapon belül” szöveg,

e) 29. § (7) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,

f) 48. § (3) bekezdés n) pontjában az „engedélyezésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a Kkt.

a) 16/B. § (3)-(4) és (6) bekezdése;

b) 18. § (14)-(16) bekezdése;

c) 19. § (7)-(9) bekezdése;

d) 20. § (11) bekezdésében az „, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is” szövegrész;

e) 24/A. § (7)-(9) bekezdése;

f) 42/A. § (2) bekezdésében a „vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik,” szövegrész,

g) 44. § (1) bekezdés g) pontja;

h) 47. § 22.10. pontja.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság)

b) az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 5. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások: 5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)

h) az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követően az érdekelt részére első alkalommal”

(történik a kiállítása;)

(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás.”

(4) Az Itv. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárási illetéket)

b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével

ba) az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy

bb) az eljáró hatóság felhívására”

[kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.]

(5) Az Itv. 73/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelőzően nem fizette meg, a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.

(4) Ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.”

(6) Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy

ka) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy

kb) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;

l) ha a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól.”

6. § Hatályát veszti az Itv.

a) 26/A. § (3) bekezdésében

aa) az „a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,”,

ab) a „pedig”,

b) Melléklet IX. Cím IV. alcím 2. pont a) alpontjában az „a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy”

szövegrész.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus formában is benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit azok megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.”

8. § Az Flt.

a) 54. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,

b) 54. § (4) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az Flt.

a) 51/A. §-a,

b) 54. § (6) bekezdésében „a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani,” szövegrész,

c) 54. § (9a) bekezdésében a „, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében” szövegrész.

5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

10. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ivóvíz-biztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap.

(7) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

6. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

11. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.

7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.”

8. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

13. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. § (3) bekezdésében az „és a közlekedési hatósággal” szövegrész.

9. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

14. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) „Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése” alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Ha a megtérítésre kötelező szociális hatáskört gyakorló szervtől pénzbeli ellátásban részesülő személy a megtérítés összegét - a kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül - nem fizeti meg, a szociális hatáskört gyakorló szerv a követelését az általa folyósított pénzbeli ellátásból történő levonással érvényesíti. A levonás a folyósítandó pénzbeli ellátás 30%-áig terjedhet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti végrehajtás nem vezet eredményre, a követelést adók módjára kell behajtani.

(3) Nem kell végrehajtást lefolytatni, ha a megtérítésre kötelezett személy terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

(4) A megtérítésre kötelezett személy halála esetén a követelés meg nem térült összegét - a hagyaték erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető pénzbeli ellátásból - ide nem értve a jogosult által a halála hónapjában már fel nem vett és az örökös hozzátartozó által felvehető ellátást - a meg nem térített összeget nem lehet levonni.”

(2) Az Szt. 32/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az időskorúak járadékára való jogosultságot a (4) bekezdésben meghatározottakon túl - a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.”

(3) Az Szt. 33. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja. Ha az elsőfokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az ügyintézési határidő negyven nap.”

(4) Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása során nincs helye a sommás eljárás alkalmazásának.”

(5) Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

f) aki a jogosultságának megszüntetését kéri.”

(6) Az Szt. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”

(7) Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)

f) azt az ápolást végző személy kérte.”

(8) Az Szt. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”

(9) Az Szt. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Fellebbezési eljárás során a hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról - annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről - a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő útján gondoskodik.”

(10) Az Szt. 58/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon

a) tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

b) a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

c) a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.

(5) Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év március 31-éig határoz.

(6) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.

(7) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.

(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(11) Az Szt. 92/K. §-a a következő (4e) és (4f) bekezdéssel egészül ki:

„(4e) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, az elsőfokú eljárásban

a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(4f) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek.”

10. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

15. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Földtani kutatást csak a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentett személy vezethet.”

(2) A Bt. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Aki bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(4) A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.”

(3) A Bt. 43/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézés határideje

a) a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban

aa) a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,

ab) a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,

b) a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,

c) a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 20 nap.

(1a) A bányafelügyelet hatósági eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(4) A Bt. 44. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és a tevékenység folytatásáról a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett. A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenységet folytató személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát, bejelentésének sorszámát, a bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és iktatási számát.

(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és címét, a tevékenység folytatásáról szóló bejelentés számát, és a bejelentett tevékenység betűkódját.”

(5) A Bt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését érintő eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(6) A Bt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet az a személy folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(7) A Bt. 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/B. § (1) Aki hites bányamérői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Hites bányamérői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(8) A Bt. VI. része a következő 49/E. §-sal egészül ki:

„49/E. § (1) A kormányrendeletben meghatározott bányászati keresetkiegészítés megállapítása és felülvizsgálata iránti elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell.

(2) A bányászok - kormányrendeletben meghatározott - egészségkárosodási járadékának megállapítása és felülvizsgálata iránti elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt munkanap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap

a) az elsőfokú eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell megvizsgálni, és

b) a másodfokú eljárásban.”

16. § A Bt.

a) 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában és az 50/A. § (2) bekezdés j), l) és p) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,

b) 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és egyéb szervek” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti a Bt.

a) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „továbbá a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását,” szövegrész;

b) 43/A. § (2) bekezdése, valamint a

c) 44/C. §.

11. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

18. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/A. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható.”

(2) A Lakástv. 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/B. § (1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható.”

(3) A Lakástv. 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/C. § (1) Üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek, továbbá az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette.

(2) Nem végezhet ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az, aki

a) büntetett előéletű,

b) az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem lehet.

(3) Az ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység bejelentése tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

(4) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet - a bejelentést követően - olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére - a forgalmi értékbecslés és az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult.”

(4) A Lakástv. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.”

(5) A Lakástv. 87/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter, hogy)

a) az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint”

(rendeletben szabályozza.)

19. § Hatályát veszti a Lakástv.

a) 1/A. § (2b) bekezdése,

b) 64/D. § (5)-(6) bekezdése.

12. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

20. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.”

(2) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság jogosult)

b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;”

21. § Az Mvt.

a) 64. § (3) bekezdésében a „bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg

b) 83/D. §-ában a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti az Mvt.

a) 64. § (4) bekezdésében az „, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni” szövegrész,

b) 83/E. §-a.

13. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

23. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárás során az ügyintézési határidő 4 hónap.”

14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

24. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg.”

25. § A Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a „legalább a születési idejét vagy az anyja” szövegrész helyébe a „legalább a születési helyét, idejét és az anyja” szöveg lép.

15. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

26. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.”

(2) A Kvt. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.”

(3) A Kvt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hetven nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyintézési határidő hetven nap.

(3) Az egységes környezethasználati engedély kormányrendeletben meghatározott határidőn belül történő felülvizsgálatára irányuló eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(5) A környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(6) A környezetvédelmi hatóság által az előzetes vizsgálati eljárásban és a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(4) A Kvt.-nek „A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. (1) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a kivizsgálást - a kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és hetven napon belül le kell folytatni.

(2) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a környezetvédelmi hatóság negyvenöt napon belül dönt és határozatot hoz

a) a tényfeltárási záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról,

b) a kármentesítési beavatkozás záródokumentációjának elfogadásáról,

c) a kármentesítési monitoring záródokumentációjának elfogadásáról és a kármentesítési intézkedések befejezéséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

27. § Hatályát veszti a Kvt. 92. § (5)-(7) bekezdése.

16. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

28. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) VIII. Fejezete a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § (1) A vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.

(2) A vízügyi hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

29. § Hatályát veszi a Vgtv. 5/A. § (4)-(6) bekezdése.

17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

30. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő (2a)-(2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 45 nap.

(2b) Az ügyintézési határidő 70 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:

a) légi jármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,

b) légijármű üzembentartási engedély kiadása, módosítása,

c) az a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,

d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,

e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

f) a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,

g) a légiközlekedés-védelmi események kivizsgálása,

h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése.

(2c) Az ügyintézési határidő 70 nap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.

(2d) Az ügyintézési határidő 4 hónap

a) a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtérhasználók kiválasztására irányuló,

b) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló, valamint

d) repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban.

(2e) Az ügyintézési határidő 45 nap a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban.

(2f) Az ügyintézési határidő 70 nap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági eljárásaiban:

a) állami légi jármű és légijármű-berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,

b) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

c) az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint

d) az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.

(2g) A (2a) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

31. § Hatályát veszti az Lt. 23/C. §-a.

18. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

32. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti azonosító kódot elektronikusan hitelesen igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.”

19. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

33. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

p) ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások találhatóak;”

20. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

34. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) „Tűzvédelmi hatósági feladatok” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A tűzvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(2) A Tvt. 13/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”

(3) A Tvt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje harmincöt nap.”

(4) A Tvt. 46/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a tűzvédelmi hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A tűzvédelmi hatóság által a szakértőkről vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint

d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését.”

35. § A Tvt.

a) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az engedély” szövegrész helyébe az „a bejelentés” szöveg,

b) 46/A. § (5) bekezdésében az „az engedély megadásával” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vétellel” szöveg,

c) 47. § (2) bekezdés 2. pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg

lép.

36. § Hatályát veszti a Tvt.

a) 21. § (4) és (7)-(9) bekezdése,

b) 46/B. §-a.

21. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

37. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az eljárási határidő hetven nap.

(2) A természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(3) A védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett fajokat, valamint azok élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat, élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást érdemlő esetben az eljárást felfüggesztheti.”

22. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

38. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. § (1) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.

39. § Hatályát veszti a Met. 4/A. §-a.

23. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

40. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12. §-a a következő (2)-(3a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a beérkezett kérelmet megvizsgálja és amennyiben megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, úgy - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - 8 napon belül a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Az atomenergia-felügyeleti szerv határidő tűzésével indokolt esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírt határidőnél hosszabb határidőt is megállapíthat a hiánypótlás teljesítésére.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárást felfüggeszti, amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás felfüggesztéséig valamennyi eljárási cselekményt végrehajtja, amely az előzetes kérdés elbírálása nélkül lehetséges.

(3a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

41. § Hatályát veszti az Atv. 19/B. § (5)-(7) bekezdése.

24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

42. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhatóság

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

b) a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről

egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatban dönt.”

(2) A Gyvt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakmai véleményének, szakértői véleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével kell meghatározni.”

(3) A Gyvt. 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám)

h) szükség szerint, de legalább félévente, kísérő nélküli kiskorú esetén legalább évente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,”

(4) A Gyvt. 98. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, az elsőfokú eljárásban

a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(10b) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek.”

(5) A Gyvt. 103/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.”

(6) A Gyvt. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(7) A Gyvt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:

„128/B. § (1) Ha az örökbefogadás engedélyezése az apaság, illetve az anyaság előzetes megállapításától függ, a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.

(3) A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhatóság a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap elteltével - ha a gyámhatóság nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.”

(8) A Gyvt. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.”

(9) A Gyvt. 145. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon

a) tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

b) a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

c) a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.

(6) Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év március 31-éig határoz.

(7) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.

(8) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.

(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

43. § A Gyvt.

a) 80/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „gyermek gondozási helyét meghatározó döntés” szövegrész helyébe a „gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés” szöveg,

b) 93. § (7) bekezdésében a „(10) bekezdés b)-f) pontjában” szövegrész helyébe a „(10) bekezdés b), c), e) és f) pontjában” szöveg,

c) 103/A. § (2) bekezdésében a „Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti” szöveg, a „tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi” szövegrész helyébe a „tevékenységet az folytathat” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Gyvt. 103/A. § (3)-(5) bekezdése.

25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

45. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.

(3b) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő

a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban

aa) 50 nap,

ab) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;

b) az integrált építési engedélyezési szakaszban

ba) 25 nap,

bb) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap.”

(2) Az Étv. 57/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalása iránti megkeresésnek van helye, az építésügyi hatóság ügyintézési határideje 75 nap, amelybe a Kormányhivatal szakhatósági eljárásának időtartama, de legfeljebb 60 nap beszámít.”

46. § Az Étv. 53/C. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.

47. § Hatályát veszti az Étv. 57/C. § (2) bekezdésében az „, amelyet kivételesen indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthat” szövegrész.

26. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

48. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/F. §-sal egészül ki:

„44/F. § Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjától kezdődően, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani.”

(2) A Tny. a következő 72. §-sal egészül ki:

„72. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknek a nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásaiban - ha az adott eljárás tekintetében törvény másként nem rendelkezik vagy kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg - az ügyintézési határidő huszonkét munkanap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő harmincöt munkanap.

(2) Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha

a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be,

b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, vagy

c) a 22/A. § szerinti növelés iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani,

és az (1) bekezdés szerinti határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.

(3) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje tíz munkanap.

(4) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

49. § Hatályát veszti a Tny. 96/B. § (6) bekezdésében az „, amely további hatvan nappal meghosszabbítható” szövegrész.

27. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

50. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(2) Az Ebtv. 19/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt nem igénylő új orvosi eljárásra irányul, az ügyintézési határidő hatvan nap.”

(3) Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám) igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte - érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a taj-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a taj-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.”

28. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

51. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében és a 41. § (2) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „45” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti a Kultv. 95/A. § (4)-(8) bekezdése.

29. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

53. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 45. § (2) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg lép.

54. § Hatályát veszti az Inytv. 45. § (1) bekezdése.

30. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

55. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelmezőnek a jóhírnév-igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárási díj megfizetésének igazolását.”

(2) Az Eütv. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„234. § (1) Ha jogszabály - a 106. §-ban és a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatás felügyeletét ellátó szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó szerv által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(3) Az Eütv. a következő 244/C. §-sal egészül ki:

„244/C. § Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

56. § Az Eütv.

a) 158. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,

b) 159. § (7) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg

lép.

57. § Hatályát veszti az Eütv.

a) 110/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján” szövegrész,

b) 234/A. § (4) és (5) bekezdése.

31. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

58. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére a fogyasztóvédelmi szemlélet erősítését, valamint a fogyasztóvédelmi szabályok ismeretének elmélyítését elősegítő fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés rendszeres szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel.”

(2) Az Fgytv. 17/D. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A fogyasztóvédelmi referens köteles tájékoztatni a fogyasztóvédelmi hatóságot a foglalkoztatásával kapcsolatos adatokról (név, a képesítési bizonyítvány kiállításának dátuma és sorszáma, a foglalkoztatás kezdő időpontja), valamint az adatokban beállt változásról, 8 napon belül.”

(3) Az Fgytv. 17/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzést olyan gazdasági társaság vagy egyéni cég szervezhet (a továbbiakban: szervező), amely tevékenységének folytatását a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a fogyasztóvédelmi hatóságnak bejelentette, és

a) ellene sem csőd-, sem felszámolási eljárást nem indítottak, továbbá

b) a képzési tevékenység bejelentését megelőző 5 évben nem szerepelt az adóhiányosok, hátralékosok vagy végrehajtási eljárás alatt álló adózók listáján, és adószáma nem került felfüggesztésre vagy törlésre.”

(4) Az Fgytv. 17/D. § (10) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (9) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:]

h) annak igazolását, hogy a szervező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

(5) Az Fgytv. 17/D. § (12a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12a) A szervező a képzés folytatása során folyamatosan meg kell feleljen az e törvényben meghatározott feltételeknek.”

(6) Az Fgytv. 17/D. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A vizsga eredményes teljesítéséről a szervező képesítési bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza a képzésben részt vevő által elvégzett szakirányt. A szervező a képesítési bizonyítványokról nyilvántartást vezet.”

(7) Az Fgytv. 46. §-a a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 93. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, - az ellenkező bizonyításáig - az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot csatol.

(2c) A (2b) bekezdésben foglalt vélelem megdöntése iránti kérelmet a döntéssel szembeni fellebbezéssel egyidejűleg terjeszthet elő az ügyfél. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a képviseleti jogosultság hiányát valószínűsítik.”

(8) Az Fgytv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.”

(9) Az Fgytv. 1. mellékletének preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„A képzés célja, hogy a vizsgázó birtokában legyen az alapvető és a területspecifikus fogyasztóvédelmi ismereteknek, valamint alkalmassá váljon az e törvény 17/D. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi referensi feladatok ellátására, amellyel elősegíti a vállalkozás fogyasztóvédelmi szemléletének erősítését, illetve segíteni tudja az alkalmazottak fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozó ismereteinek elmélyítését.”

(10) Az Fgytv. 1. mellékletének 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.1. A képzés és a vizsga részletes szabályait a képzést szervezőnek tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rögzítenie. A képzés kizárólag jelenléti képzés keretében végezhető. A szervező gondoskodik a vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről, az ellenőrző kérdések összeállításáról és azok közzétételéről, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról.”

(11) Az Fgytv. 1. mellékletének 3.4-3.7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3.4. A fogyasztóvédelmi referens vizsgát 3 tagú vizsgabizottság bírálja el. A vizsgabizottságot elnök vezeti. Az elnököt a szervező jelöli ki.

3.5. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szervező az írásbeli és a szóbeli vizsgakérdéseket bejelenti a fogyasztóvédelmi hatósághoz. A bejelentett írásbeli vizsgakérdésekből összeállított írásbeli vizsga megoldására 180 perc áll rendelkezésre. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a tematikához kapcsolódó, bejelentett szóbeli vizsgakérdésekből ismerteti tudását.

3.6. A vizsga eredményét a pontérték alapján, százalékban kell meghatározni és azt kiválóan megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel ellátni. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os, a kiválóan megfelelt minősítéshez legalább 90%-os eredmény szükséges.

3.7. A szervező a vizsgáról jegyzőkönyvet köteles vezetni. A vizsga jegyzőkönyvét és az eredmények összesítését a szervező 5 évig köteles megőrizni és az ellenőrzés során a fogyasztóvédelmi hatóság számára bemutatni.”

59. § Az Fgytv.

a) 46. § (5) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „60” szöveg,

b) 46/A. §-ában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Ket.-ben” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti az Fgytv.

a) 17/D. § (7), (10a)-(12), (13) és (16) bekezdése,

b) 17/D. § (9) bekezdésében az „A fogyasztóvédelmi referens képzésére vonatkozó tevékenységet be kell jelenteni a fogyasztóvédelmi hatóság felé.” szövegrész,

c) 46. § (1) bekezdése,

d) 46/A. § d) pontja,

e) 54. §-a,

f) 1. mellékletének 3.8 pontja.

32. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

61. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/C. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja.

(2) Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította meg, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap.”

33. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

62. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Állatotthon akkor létesíthető, ha

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;

b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;

c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;

d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Az állatotthon létesítése iránti bejelentéshez - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.”

34. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

63. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha családtámogatással összefüggő elsőfokú eljárásban

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.

(3) Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók.”

35. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

64. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)

b) aki rendelkezik e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,”

(2) A Ttv. 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)

d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és”

65. § A Ttv. 21. § (5) bekezdésében az „az elhunyt közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe az „az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek” szöveg lép.

66. § Hatályát veszti a Ttv.

a) 30. § (4) és (6) bekezdése;

b) 36. § (1) bekezdésében az „, urna” szövegrész.

36. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

67. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő ai) alponttal egészül ki:

[Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a) a járművezető]

ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait,

ai) „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat, továbbá”

(2) A Kknyt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A Kknyt. 9. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból)

b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,”

(feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.)

(4) A Kknyt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő.”

(5) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartót értesíti:)

e) a közlekedési hatóság elektronikus úton

ea) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,

eb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól,

ec) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a jármű-honosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól,

ed) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről;”

(6) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

c) a közlekedési hatóság a 9/A-9/C. §-ban meghatározott nyilvántartási adatok kivételével

ca) a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatai ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat,

cb) a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik ellátásához a 9. §-ban meghatározott adatokat.”

(7) A Kknyt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat

a) a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon,

b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon

statisztikai célra továbbíthatja.

(2) A 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a jármű gyártmánya, típusa, színe, a 9. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok, a forgalomból kivont állapot ténye, valamint a körözés ténye az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhető.”

37. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

68. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp- és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap.”

69. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 26/A. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései,

b) 26/B. § (4)-(5) bekezdése, és a (6) bekezdésben az „A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.” szövegrész.

38. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

70. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a Kamarának a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A Kamara által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

71. § Az Mnmktv.

a) 39. § (5) bekezdés b) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,

b) 39. § (5) bekezdés d) pontjában az „engedélyért” szövegrész helyébe a „bejelentésért” szöveg

lép.

39. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

72. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdésében az „Az (1) és” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.

73. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (1) bekezdése.

40. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

74. § Hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a „, továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt”,

b) 5/A. és 5/B. §-a.

41. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

75. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az igazolás kiállításának napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”

42. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

76. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.

43. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

77. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének megszüntetése iránti eljárásban hetven nap.”

78. § Hatályát veszti a Kötv. 61/J. § (5) bekezdésében az „E határidő - indokolt esetben - egyszer harminc nappal meghosszabbítható.” szövegrész.

44. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

79. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 9. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg lép.

(2) Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv.

a) 9. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a „negyvenöt napon” szöveggel, a „három hónapon belül” szövegrész helyett a „két hónapon belül” szöveggel,

b) 9. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a „negyvenöt napon” szöveggel,

c) 9. § (6) bekezdését módosító rendelkezése az „egy hónapon” szövegrész helyett a „huszonegy napon” szöveggel

lép hatályba.

80. § Nem lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése.

45. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

81. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a és 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a - cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló - természetes személyt, aki

a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,

c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és

b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.

(3) A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni.

(4) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.

(5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”

82. § A Kvtv.

a) „A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem” című alcíme címében a „kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében a „felvételi kérelmet” szövegrész helyébe a „felvétel iránti bejelentést” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez” szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a Kvtv. 8. § (3) és (6) bekezdése.

46. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

84. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni.”

(2) Az OTrT. 31/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:)

a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,”

47. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

85. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a magánszemély az adóazonosító számát a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.”

(2) Az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;”

(3) Az Art. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében az illetékes állami adóhatóság jár el.”

(4) Az Art. 175. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a nyilvántartásba vétel és az abból való törlés feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a bejelentési eljárásért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kérelmének elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, továbbá a nyilvántartásba vettek kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

(5) Az Art. 175/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175/A. § (1) Aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.”

(6) Az Art. 175/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását.”

86. § Az Art. 175/D. §

a) (1) bekezdésében az „engedély megadására” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételre” szöveg,

b) (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,

c) (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „21 napon” szöveg

d) (4) bekezdésében az „az engedély megadásával” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vétellel” szöveg,

e) (6) bekezdésében az „Az engedély kiadásával, visszavonásával” szövegrész helyébe az „A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti az Art.

a) 52. § (7) bekezdés l) pontja,

b) 175. § (17a) bekezdése és

c) 175/B. §-a.

48. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

88. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) § Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

49. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

89. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)

a) 24. § (9) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt napon” szöveg,

b) 37. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,

c) 82. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti a Jöt. 43. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt.” szövegrész.

50. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

91. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

51. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

92. § A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCVIII. törvény 4. §-ának a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. §-át módosító rendelkezése a „90 nap” szövegrész helyett a „70 nap” szöveggel lép hatályba.

52. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

93. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvénynek (a továbbiakban: Ftv.) „A hatósági engedélyezés szabályai” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § A 3. § szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

94. § Hatályát veszti az Ftv.

a) 3/A. § (3) bekezdése,

b) 3/A. (5) bekezdésében és a 3/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „(3) és” szövegrész,

c) 3/C. § (4) és (6) bekezdése,

d) 18/D. § (3) bekezdése.

53. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni.

(10) A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással.”

96. § (1) A Ket. 29. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha

a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,

b) nincs ellenérdekű ügyfél és

c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.

(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést hoz.”

(2) A Ket. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú döntés meghozatalának van helye.”

97. § A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére.”

98. § A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti.”

99. § (1) A Ket. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről.”

(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)

l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.”

(3) A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.”

100. § A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.”

101. § A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,)

a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,”

102. § A Ket. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint - a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni

a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,

b) a hatósági igazolvány kiállítására,

c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,

d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint

e) ha törvény ekként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha

a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

aa) érdemben dönt,

ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,

ac) az eljárást megszünteti,

ad) az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy

ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul;

vagy

b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább

ba) két hónap, vagy

bb) hatvan nap.

(7) A függő hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint a (4) bekezdés szerinti időpontot naptári dátum szerint meghatározva.

(8) A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.

(9) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e § rendelkezéseit - fennállnak-e.”

103. § A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésből mellőzhető az indokolás.”

104. § A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.

(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.”

105. § A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”

106. § A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Ket. 140. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)

f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja,

g) azt jogszabály elrendeli, valamint

h) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.”

107. § A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály

a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,

b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá

c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információ-elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést

kell érteni.”

108. § A Ket.

a) 26. § (5) bekezdés b) pontjában a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,

b) 51. § (2) bekezdésében az „ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre” szövegrész helyébe az „ügyfelet nyilatkozattételre” szöveg,

c) 59. § (7) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,

d) 93. § (4) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,

e) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „legalább húsznapos” szövegrész helyébe a „megfelelő” szöveg,

lép.

109. § Hatályát veszti a Ket.

a) 26. § (5) bekezdés d) pontja;

b) 26. § (6) bekezdése;

c) 32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;

d) 33. § (1) bekezdésében a „vagy kormányrendelet” szövegrész;

e) 33. § (7) és (9) bekezdése;

f) 33/A. § (4) bekezdése;

g) 79. § (3) bekezdése.

54. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

110. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében a „negyven napon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.

55. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

111. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fogadó szervezet az írásba foglalt önkéntes szerződést annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.”

(2) A Köt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(1) A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza

a) az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,

b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,

c) kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

d) a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,

e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, valamint

f) azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.”

56. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

112. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A klinikai vizsgálat engedélyének jogerőre emelkedését követően módosított vizsgálati terv tekintetében az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága a módosítási kérelemről annak kézhezvételétől számított harminc napon belül állást foglal. Ha a lényeges módosítás a szakhatóság állásfoglalás nélkül eldönthető vagy gyógyszerminőségi jellegű, annak engedélyezéséről az engedélyező a szakhatósági állásfoglalás kikérése nélkül, saját hatáskörében dönt.”

(2) A Gyógyszer tv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.

„(3a) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban az ügyintézési határidő 30 nap.”

(3) A Gyógyszer tv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

113. § Hatályát veszti a Gyógyszer tv.

a) 4. § (11) bekezdésében az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési határidő egy ízben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.” szövegrész,

b) 15. §(6)-(7) bekezdése,

c) 17/B. § (8) bekezdésében az „, amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.

57. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

114. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(2) A Httv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott engedély kiadását követően kerül sor.”

115. § A Httv. 3. § (6) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.

58. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

116. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja.”

(2) Az Szvmt. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja.”

(3) Az Szvmt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Igazolványt - kérelmére - az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozói tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll.”

59. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

117. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás jogosult,

a) amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”

(2) A Kertv. 6/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történő a szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.”

(3) A Kertv. 6/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni.”

(4) A Kertv. 6/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/G. § A kereskedelmi hatóság

a) a kereskedőkről,

b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,

c) a bejelentett bevásárlóközpontokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,

d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,

e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,

f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,

g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,

h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről

nyilvántartást vezet.”

118. § A Kertv.

a) 12. § (1) bekezdés f) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „vonatkozó bejelentés” szöveg,

c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „vonatkozó bejelentés” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a Kertv.

a) 6/F. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása” szövegrész és a

b) 6/F. § (4)-(6) bekezdése.

60. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

120. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A Vkt. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik)

c) a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”

(3) A Vkt. 81. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,]

a) a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt

aa) teljes egészében, vagy

ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy

ac) egyes képzési helyek vonatkozásában

felfüggesztheti, megtilthatja vagy visszavonhatja,”

121. § A Vkt.

a) 80/A. § (3) bekezdésében a

aa) „három hónap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg,

ab) „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg,

ac) „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonegy nap” szöveg,

b) 80/E. § (1) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,

c) 80/E. § (2) bekezdés a) pontjában a „négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg,

d) 80/E. § (2) bekezdés b) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg

lép.

122. § Hatályát veszti a Vkt.

a) 9. § (2)-(4) bekezdése,

b) 36. § (4)-(6) bekezdése.

61. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

123. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A szövetkezet, európai szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását nem kell bejelenteni.”

62. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

124. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) 3. § (6) bekezdése,

b) 5. §-ában az „, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.

63. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

125. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény)

b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”

126. § Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdésében az „a törvény” szövegrész.

64. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

127. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 32/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egészségbiztosítási szerv e § szerinti eljárásokban 90 napon belül dönt.”

128. § A Gyftv.

a) 48. § (1) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg,

b) 53. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „21 napon belül” szöveg

lép.

129. § Hatályát veszti a Gyftv.

a) 20. § (11) bekezdésében az „, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható”,

b) 43. § (4) bekezdésében az „Indokolt esetben ez a határidő egy ízben további hatvan nappal meghosszabbítható.”

szövegrész.

65. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

130. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

131. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,

b) 7. § (7) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg

lép.

66. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

132. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.

(6) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”

133. § Az Szmtv.

a) 22. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg

lép.

67. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

134. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc

napon belül bírálja el.

(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”

(2) A Harmtv. 38. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc

napon belül bírálja el.

(9) Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz,

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”

(3) A Harmtv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.”

(4) A Harmtv. 88. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.

(6) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”

135. § A Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „hetven napon belül” szöveg lép.

68. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

136. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg.”

137. § Az MVH eljárási törvény

a) 41. § (1) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,

b) 55. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg,

c) 55. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,

d) 68. § (7) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg,

e) 76. § (3) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg

lép.

138. § Hatályát veszti az MVH eljárási törvény 55. § (12) bekezdése.

69. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

139. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(2) A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.”

70. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

140. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Mentv.) 46. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(46. § A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye)

g) sommás eljárásnak.”

(2) A Mentv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

71. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

141. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 7a. és 7b. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7a. Elektromos gépjármű: elektromos erőátviteli rendszerrel felszerelt gépjármű, amelynek meghajtása elsődlegesen villamos motorral történik és a motor a villamos energiát külsőleg újratölthető belső elektromos energiatároló rendszerből nyeri;

7b. Elektromos gépjármű töltése: az elektromos gépjármű energiatárolójának

a) töltése céljából villamos energia értékesítése vagy az energiatároló cseréje az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson az elektromos gépjármű üzemeltetője vagy használója részére,

b) töltése a lakossági fogyasztó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, amely tevékenység nem irányul gazdasági haszonszerzésre,

c) töltése a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,

d) töltése céljából villamos energia értékesítése a felhasználó mért magánvezetékére csatlakozó, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomáson keresztül;”

(2) A Vet. 3. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt;”

(3) A Vet. 3. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 61a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére, ide nem értve az elektromos gépjármű töltését;

61a. Töltőállomás-üzemeltető: aki elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik;”

(4) A Vet. 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)

k) elektromos gépjármű töltése a 3. § 7b. pont b) és c) alpontjának kivételével.”

(5) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:

a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,

b) magánvezeték engedélyese esetében,

c) közvetlen vezeték engedélyese esetében,

d) a töltőállomás-üzemeltető esetében.”

(6) A Vet. 94. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés]

e) a töltőállomás-üzemeltető”

(esetében.)

(7) A Vet. 94. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés]

e) a töltőállomás-üzemeltető”

(esetében.)

(8) A Vet. 116. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)

a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t azzal, hogy a csatlakozási ponton az összesített kiserőművi csatlakozási teljesítmény nem haladhatja meg az 50 kVA-t,

b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,”

(9) A Vet. 116. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)

e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre és a kisfeszültségű közvetlen vezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”

(10) A Vet. 116. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a csatlakozás nem kisfeszültségű hálózatra történik, az engedélymentesség a kiserőmű belső kimenő villamos kapcsainak határáig terjed.”

(11) A Vet. 117. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(12) A Vet. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.”

(13) A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények - bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.”

(14) A Vet. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.”

(15) A Vet. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint.”

(16) A Vet. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 121. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.”

(17) A Vet. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, hatvan nap,

b) amennyiben a Hivatal

ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben,

bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben, vagy

bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben

jár el, 45 nap,

c) a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 25 nap,

d) amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap,

e) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,

f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 25 nap,

g) a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárások esetében tizenkét hónap,

h) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap,

i) a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 30 nap,

j) az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozat és az átvevőt kijelölő határozat meghozatalához szükséges eljárás során 20 nap.”

(18) A Vet. 168. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A Hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(19) A Vet. 170. § (1) bekezdése a következő 49. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„49. az elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedélyre, a töltőállomás üzemeltető jogaira és kötelezettségeire, az elektromos gépjármű töltésére, valamint a töltőállomás-üzemeltető és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

142. § Hatályát veszti a Vet.

a) 121. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 121. § (3) bekezdés a) pontja,

c) Előmunkálati jog alcíme és 122. §-a,

d) 168. § (4a) bekezdése és

e) 168. § (17) bekezdésében az „azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap”

szövegrész.

72. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

143. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § A Felügyelet a vezető állás betöltésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll fenn a 10. § (4) bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok). A hatósági ellenőrzés céljából a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll-e fenn kizáró ok.”

73. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

144. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.”

(2) A Kstv. a 40/E. §-t követően a következő alcímmel és 40/F. §-sal egészül ki:

„Vegyes rendelkezések

40/F. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

74. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

145. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

146. § A Tfvt. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § (1) A hígtrágya termőföldön történő felhasználására irányuló szándékot - az állattartás során keletkező egyéb szerves trágya kivételével - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak.

(2) A bejelentésre a 49. § (3)-(4) bekezdése, a talajvédelmi hatóság ellenőrzésére az 50. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”

147. § A Tfvt.

a) 53. § (1) bekezdés b) pontjában az „engedély meglétét” szövegrész helyébe az „engedély meglétét, bejelentés megtörténtét” szöveg,

b) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „49. §-ban írt, engedély nélkül” szövegrész helyébe a „49. § szerinti engedély vagy az 50/A. § szerinti bejelentés nélkül” szöveg,

c) 3. melléklet 8. pontjában a „folytatása esetén” szövegrész helyébe a „folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén” szöveg

lép.

148. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) 5/A. § (3) bekezdésében az „A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kiadni.” szövegrész,

b) 6/A. § (2) bekezdése,

c) 49. § (1) bekezdés d) pontja.

75. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

149. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a területi műszaki biztonsági hatósághoz. A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3) A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.”

(2) A Get. 88. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A műszaki biztonsági hatóság törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt a műszaki-biztonsági hatóság megállapította.”

(3) A Get. 89. § (6d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:)

b) a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,”

(4) A Get. 129. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

150. § A Get.

a) 3. § 29. pontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy bejelentésköteles” szöveg,

b) 3. § 41. pont b) alpontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy bejelentésköteles” szöveg,

c) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe „45 nap” szöveg,

d) 129. § (2) bekezdés b) pontjában a „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg,

e) 129. § (2) bekezdés c) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „25 nap” szöveg,

f) 133. § (2) bekezdés 2. pontjában az „e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét” szövegrész helyébe az „e tevékenységek bejelentésének rendjét” szöveg,

g) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában a „gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj” szövegrész helyébe a „gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj” szöveg

lép.

76. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

151. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében)

e) működteti a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit rendszert.”

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számot,”

(3) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát;

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát.”

(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok meghatározott szempontú csoportosítása is igényelhető.”

(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél folytathat.”

(6) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:)

a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfél-azonosító szám, valamint

aa) természetes személy esetében az ügyfél neve és születési dátuma,

ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és az adószám;”

(7) Az Éltv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek, valamint a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül dönt.”

152. § Az Éltv.

a) 40. § (2) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, a „tizenkét hónapon” szövegrész helyébe a „nyolc hónapon” szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg,

c) 40. § (4) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonöt nap” szöveg,

d) 40. § (5) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg, a „kétszáztíz napon” szövegrész helyébe a „százhatvan napon” szöveg,

e) 40. § (6) bekezdésében a „90 napon” szövegrészek helyébe a „60 napon” szöveg

lép.

153. § Hatályát veszti az Éltv. 40. § (2) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt.” szövegrész.

77. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

154. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az erdőgazdálkodó részére az Adattárban nyilvántartott

a) személyes adataihoz, valamint

b) a használatában lévő erdőre vonatkozó adatokhoz

történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell.”

(2) Az Evt. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.”

(3) Az Evt. 105. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az erdészeti hatóságnak az erdő igénybevételi eljárásban és az erdő területén fátlan állapot kialakításának vagy fenntartásának engedélyezési eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(11) Az erdészeti hatóság az eljárását az ügy érdemével összefüggően indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.”

(4) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat.”

155. § Az Evt. 105. § (3) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt nap” szöveg lép.

156. § Hatályát veszti az Evt.

a) 12. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 33. § (2) bekezdés g) pontjában a „valamint azok elemzését,” szövegrész,

c) 75. § (1) bekezdése.

78. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

157. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer-prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez

aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;”

(2) A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni,

b) a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés e)-g) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

ca) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

cb) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

cc) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.

(8a) A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

a) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

b) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

c) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.”

(3) A Bnytv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 71. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, a (3) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított adatokat az adatigénylő hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.

(2a) A (3) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.”

158. § A Bnytv.

a) 68. § (2) bekezdés d) pontjában az „a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése” szövegrész helyébe az „a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése” szöveg,

b) 68. § (2) bekezdés e) pontjában az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése” szövegrész helyébe az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése” szöveg,

c) 69. § (1) bekezdésében az „adatigénylés alapján kizárólag” szövegrész helyébe az „adatigénylés alapján - a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag” szöveg

lép.

159. § Hatályát veszti a Bnytv. 73. § (2) és (3) bekezdése.

79. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

160. § Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése.

80. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

161. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”

81. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

162. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kijelölési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.”

82. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

163. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására - amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek - bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”

(2) Az Aet. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni.”

(3) Az Aet. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.”

(4) Az Aet. 14. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.”

(5) Az Aet. 14. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról.”

(6) Az Aet. a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

„Az eljárás felfüggesztése

16/A. § Ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítése, illetve a névváltoztatási eljárásban hozott döntés olyan, különösen az adatok megállapítása, elektronikus anyakönyvben történő rögzítése, családi jogállás rendezése, szülői felügyeleti jog megvonása, korlátozása, magyar állampolgárság fennállásának megállapítása, külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezése vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ - amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el - a hatóság az eljárást felfüggeszti.”

(7) Az Aet. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.”

(8) Az Aet. 55/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a saját vagy felmenőjének születési anyakönyvi bejegyzése a betűjeles névalakot tartalmazta. Ha a kérelmező nem rendelkezik a szükséges anyakönyvi okirattal, annak beszerzéséről - az ahhoz szükséges adatok közlése esetén - az anyakönyvvezető gondoskodik.”

(9) Az Aet. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja - az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével - mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”

(10) Az Aet. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és a 14/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

a) születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,

b) születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,

c) házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy

d) külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.”

(11) Az Aet. 81/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett személyazonosító igazolvány kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven.”

164. § Hatályát veszti az Aet. 67. § (3) bekezdése.

83. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

165. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.

(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

(3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.”

(2) A Htv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közjegyző a jegyző költségére végzi el a leltározást. Ebben az esetben a leltározással összefüggésben felmerülő hagyatéki költség megelőlegezésének nincs helye.”

(3) A Htv. 119. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

h) a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat;”

166. § Hatályát veszti a Htv. 16. § (3) bekezdésében az „A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.” szövegrész.

84. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

167. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.

(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.”

85. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

168. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében a „30” szövegrészek helyébe a „25” szöveg lép.

86. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

169. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény X. fejezete a következő 47/A. alcímmel egészül ki:

„47/A. A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárási szabályok

79/A. § (1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló kormányrendeletben szabályozott szakmai és gazdasági alkalmasságra vonatkozó értékelési eljárás során az értékelés iránt benyújtott kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül a honvédelemért felelős miniszter - ha a kérelem hiányos - hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(2) A hiánypótlásra vonatkozó felhívásban meg kell jelölni a kérelem hiányosságait és a hiánypótlási határidőt, amely harminc napnál hosszabb nem lehet.

(3) A honvédelemért felelős miniszter a gazdálkodó szervezet szakmai és gazdasági alkalmasságáról negyvenöt napos ügyintézési határidőn belül dönt.”

87. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

170. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az iparbiztonsági hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(2) A Kat. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 70 nap.”

(3) A Kat. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 45 nap.”

171. § A Kat. 26. § (1) bekezdésében és a 40. § (3) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.

88. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

172. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság, továbbá független vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés - a döntést követő öt napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.”

(2) Az Nkt. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A KIR központi nyilvántartás adataihoz a hivatal a kormányhivatal, valamint a járási hivatal részére - feladatellátásához szükséges adatok tekintetében - közvetlen hozzáférést biztosít.”

173. § Az Nkt. 96. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a „négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, a „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg lép.

174. § Hatályát veszti az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdése.

89. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

175. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.”

(2) Az Mmtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rehabilitációs ellátás

a) az ellátás időtartamának leteltével, valamint

b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától

megszűnik.”

(3) Az Mmtv. a következő 16/A. §-sal és 16/B. §-sal egészül ki:

„16/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás esetén az ügyintézési határidő 50 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.

16/B. § Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,

a) a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,

b) az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap.”

(4) Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § A rehabilitációs hatóság kérelemre komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap.”

(5) Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.”

(6) Az Mmtv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”

(7) Az Mmtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.”

(8) Az Mmtv. 27/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”

(9) Az Mmtv. a következő 38/E. §-sal egészül ki:

„38/E. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik.”

176. § Hatályát veszti az Mmtv.

a) 7. § (5) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével -” szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdés b) pontja.

90. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

177. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4)-(4a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(4a) Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.”

(2) Az Áht. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(3) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,”

(rendeletben szabályozza.)

178. § Az Áht.

a) 70. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely” szövegrész helyébe a „jogosult személyekről vezetett nyilvántartás” szöveg,

b) 109. § (1) bekezdés 17. pontjában az „engedéllyel” szövegrész helyébe a „jogosultsággal” szöveg

lép.

179. § Hatályát veszti az Áht. 70. § (4b)-(4c) bekezdése.

91. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

180. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a „224. §-t” szövegrész helyébe a „224. § (1)-(3) bekezdését” szövegrész lép.

92. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

181. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt nap.”

(2) Az Nftv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyintézési határidő

a) felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban négy hónap;

b) felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban hat hónap;

c) külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban hét hónap;

d) a 65-66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, az oktatási hivatal eljárását is beleértve százhúsz nap;

e) a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén kilencven nap;

f) diákotthon nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban két hónap;

g) felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi eljárásban két hónap.”

(3) Az Nftv. 41. alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:

„71/B. § (1) A MAB az oktatási hivatal felkérésére szakvéleményt készít

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,

b) a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,

c) a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,

d) a doktori iskola létesítésére, megszűnésére,

e) a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(2) A szakvélemény elkészítésének határideje kilencven nap.

(3) A felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban a MAB a korábbi szakvéleményét felhasználhatja.”

(4) Az Nftv. 107/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációja esetén az akkreditációs eljárás során az oktatási hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül dönt.”

93. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

182. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

183. § A Vksztv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „30” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában a „45” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „6 hónap” szövegrész helyébe a „százharmincöt nap” szöveg

lép.

94. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

184. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult:)

f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt,”

(2) A Pftv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.”

(3) A Pftv. 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.”

(4) A Pftv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a 18. § szerinti tárgyalás időtartama.”

(5) A Pftv. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

e) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszer követelményeit és a hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit”

(rendeletben határozza meg.)

95. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

185. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (6) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg lép.

96. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

186. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény

a) 20. § (3) bekezdésében,

b) 38. § (3) bekezdésében,

c) 39. § (3) bekezdésében

a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg lép.

97. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

187. § Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 12. § (3) bekezdése.

98. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

188. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ágazati kijelölő hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését az azonosítási jelentés kézhezvételétől számított 70 napon belül hozza meg.”

(2) Az Lrtv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

99. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

189. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.”

(2) A Ht. 79. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet 15. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott minősítés tárgyában a döntését a kérelem benyújtását követő 50 napon belül hozza meg.”

100. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

190. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. §-a a következő (3)-(3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatóság eljárásainak általános ügyintézési határideje - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - 30 nap.

(3a) A hatóság által lefolytatott hatósági eljárás ügyintézési határideje a logikai védelmi kötelezettség teljesítésére irányuló vizsgálat esetén százhúsz nap.”

101. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

191. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(3) Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

(2) Az Fktv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg]

b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,”

192. § Az Fktv. 8. § (3) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, a „kérelemre” szövegrész helyébe a „bejelentésre” szöveg lép.

193. § Hatályát veszti az Fktv.

a) 7. § (1) bekezdésében a „6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező” és a „6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező,” szövegrészek,

b) 8. § (1) bekezdés c) pontja.

102. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

194. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.”

103. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

195. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „70” szöveg lép.

104. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

196. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 30. § (1) bekezdésében az „, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdés a) pontja,

c) 44. § (3) bekezdésében az „, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,

d) 95. § (6) bekezdésében az „A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.” szövegrész.

105. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

197. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az engedélykérelemhez a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.”

106. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

198. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

a) 260. § (2) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „ötven” szöveggel

b) 260. § (3) bekezdése az „ötven” szövegrész helyett a „negyvenöt” szöveggel

lép hatályba.

107. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

199. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kpk.) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni köteles a közlekedési hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

200. § A Kpk. 16. § (5) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „négy” és a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.

201. § Hatályát veszti a Kpk.

a) 18. § (4)-(5) bekezdése,

b) 18. § (6) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.

108. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

202. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are.) 5. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál (a továbbiakban: kormányhivatal) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szervezeti egység,”

203. § Az Are. 11. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti egységek” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok” szöveg lép.

109. Záró rendelkezések

204. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-78. §, a 79. § (1) bekezdése, a 81-91. §, a 93-197. § és a 199-203. § és az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

205. § Az e törvénnyel módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVI. törvényhez

2. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

A B
ÁGAZAT ALÁGAZAT
9 Agrárgazdaság mezőgazdaság
10 élelmiszeripar
11 elosztó hálózatok
12 Egészségügy aktív fekvőbeteg-ellátás
13 mentésirányítás
14 egészségügyi tartalékok és vérkészletek
15 magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok
16 egészségbiztosítás informatikai rendszere
16a gyógyszer-nagykereskedelem
17 Pénzügy pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei
18 bank- és hitelintézeti biztonság
19 készpénzellátás


A complex.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2017. Minden jog fenntartva!