A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
1. § Az Alkotmány 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással négy évre választják.”
2. § Az Alkotmány 29/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított hatvan napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés tűzi ki.
(3) A köztársasági elnök megválasztásának részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.”
3. § (1) Az Alkotmány 31/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A cselekmény elbírálása hét tagból álló Ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. Az Ítélkező Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, három-három tagját pedig az Országgyűlés az illetékes bizottságának a javaslatára az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választja.
(6) Ha az Ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, javaslatot tesz az Országgyűlésnek arra, hogy az elnök tisztségétől való megfosztása tárgyában tűzzön ki országos szavazást. A javaslat alapján az Országgyűlés az országos szavazást hatvan napon belüli időpontra köteles kitűzni.”
(2) Az Alkotmány 31/A. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elnököt a tisztségétől megfosztottnak kell tekinteni, ha az Országgyűlés javaslatát a választópolgárok elfogadják.
(8) A szavazásra a népszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
4. § (1) Az Alkotmány 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Ítélkező Tanács eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.”
(2) Az Alkotmány 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az Ítélkező Tanács a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.”
5. § Az Alkotmány 40/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg.”
6. § Az Alkotmány 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben és a tanácsokban biztosítani kell. Az Országgyűlés a 71. § (1) bekezdése szerinti választástól függetlenül a kisebbségek képviseletére - külön törvényben meghatározott módon és számban - országgyűlési képviselőket választ.”
7. § Az Alkotmány 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen.”
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A 6. § rendelkezéseit az újonnan megválasztott Országgyűlésre és tanácsokra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének k) pontjából a „köztársasági elnököt” szövegrész, 29/B. §-a, 31. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, továbbá az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 40. §-ának (1)-(2) bekezdése a hatályát veszti.
(3) A köztársasági elnököt első alkalommal az országgyűlési képviselők következő általános választása után összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének napjától számított hat hónapon belül kell megválasztani.
(4) A Magyar Honvédség elnevezést 1990. március 15-től kell alkalmazni. Ahol a jogszabály Magyar Néphadsereget említ, azon Magyar Honvédséget, ahol pedig a Magyar Néphadsereg Vezérkarát említi, azon a Magyar Honvédség Vezérkarát kell érteni.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 39. §-ának (2) bekezdésében az 1990. április 30-ai határidő 1990. szeptember 30-ára módosul.
