1. § A tanácsokról szóló módosított 1971. évi I. törvény (Tt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanácsok és szerveik (a továbbiakban együtt: tanácsok) népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek.”
2. § (1) A Tt. 11. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A tanács:)
„f) dönt a tanácsi külkapcsolatok létesítéséről, a kiutazásról és a hazatérő küldöttség beszámolójának elfogadásáról.”
(2) A Tt. 20. §-ának (1) bekezdése folytatólagosan a következő francia bekezdéssel egészül ki:
(A tanács nem ruházhatja át:)
„- a külkapcsolatokkal összefüggő hatásköreit [11. § (3) bek. f) pont].”
3. § (1) A Tt. rendelkezései a következők szerint módosulnak:
a) 1. §-ának bevezető mondatából „a szocializmus teljes felépítése érdekében” szövegrész hatályát veszti;
b) 41. §-ának (2) bekezdéséből, valamint a 47. §-ának (2) bekezdéséből az „és a felettes végrehajtó bizottságnak, illetőleg a Minisztertanácsnak” szövegrész hatályát veszti;
c) 51. §-ának (1) bekezdésében „a Hazafias Népfront helyi bizottsága” helyére az „ügyrendi bizottság” szövegrész kerül;
d) 51. §-ának (2) bekezdéséből „a Hazafias Népfront helyi bizottsága” szövegrész hatályát veszti;
e) 51. §-ának (5) bekezdésében a „községi” szó helyére a „helyi” szó kerül;
f) 52. §-ának (1) bekezdésében a „Hazafias Népfront bizottsága” helyébe az „ügyrendi bizottság” szövegrész kerül, és a bekezdés utolsó mondata hatályát veszti;
g) 72. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatából az „irányítja a tanácsokat,” szövegrész; a bekezdés a) pontja; c) pontjából a „vagy a társadalom érdekét” szövegrész; f) pontja; g) pontjából a „vagy a társadalom érdekeit” szövegrész és h) pontja hatályát veszti.
h) 72. §-ának (3) bekezdésében a „Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” helyébe az „Országgyűlés” szövegrész kerül;
i) 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a (4) bekezdéséből a „törvényerejű rendeletben és minisztertanácsi rendeletben” szövegrész hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti a Tt. elvi bevezető része; 22. §-ának (2) bekezdése; 24. §-ának (1) és (2) bekezdése; 30. §-ának (3) bekezdése; 45. §-ának b)-d) pontjai; 50. §-ának (2) bekezdése; 59. §-ának (2) és (3) bekezdése; valamint 71. §-ának (1) bekezdése.
4. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 586. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ebben az esetben a tartási szerződés teljesítését a szakigazgatási szerv ellenőrzi, és vita esetén a felek között békéltetést kísérel meg.”
(2) A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.”
5. § Hatályát veszti:
a) a Ptk. 588. §-a;
b) a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződésre vonatkozó szabályok kiegészítéséről szóló 1967. évi 2. törvényerejű rendelet.
6. § A szabálysértésekről szóló módosított 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság.”
7. § Az Sztv. a 71. §-át követően a következő alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki:
„Bírósági felülvizsgálat
71/A. § (1) Az elkövető a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen kérelmet terjeszthet elő a bírósághoz, amelyben az átváltoztatásról szóló határozat törvényességének felülvizsgálatát kérheti.
(2) A kérelmet a pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül az első fokon eljárt szabálysértési hatóságnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.
(3) A kérelem benyújtása az elzárás végrehajtására halasztó hatályú.
(4) A bíróság a kérelmet tárgyaláson kívül elbírálja. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a szabálysértési hatóságot a végrehajtási eljárás folytatására utasítja, ellenkező esetben az elkövető kérelmét elutasítja.
(5) Ha a bíróság a felülvizsgálat alkalmával az érdemi határozat törvényességét aggályosnak látja, ezt jelzi az ügyésznek, és a kérelem elbírálását az ügyész állásfoglalásáig függőben tartja.
(6) A kérelem tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, egyébként a bírósági eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.”
8. § Az Sztv.-nek az 1972. évi 30. törvényerejű rendelet 5. §-ával beiktatott 71. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ügyésznek a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására, illetőleg az elkövető szabadon bocsátására vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek.”
9. § Az Sztv. 74. §-a (2) bekezdésének első mondata az elzárás szó előtt „a pénzbírságot helyettesítő” szövegrésszel egészül ki.
10. § (1) Az Sztv. alapján az e törvény hatálybalépése előtt kiadott jogerős és végre nem hajtott elzárás büntetést kiszabó határozatot - a pénzbírságot elzárásra változtató határozat kivételével - nem szabad végrehajtani. A végre nem hajtott elzárás büntetést az első fokú határozatot hozó szerv 30 napon belül pénzbírságra változtatja át.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett szabálysértésekre és a folyamatban lévő szabálysértési ügyekben is alkalmazni kell.
11. § (1) Az Sztv. 97. §-a előtti alcíme és 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Kitiltás szabályainak megszegése
97. § (1) Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(2) Az Sztv. 97/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a szabadságvesztésből véglegesen szabadult személy, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
12. § (1) Az Sztv. következő szövegrészei hatályukat vesztik:
a) a 22. §-ból a „vagy elzárás”;
b) a 29. § (3) bekezdéséből „az elzárással sújtható szabálysértés kivételével”;
c) a 32. § (3) bekezdéséből a „rendőrség hatáskörébe tartozó elzárással sújtható vagy”;
d) a 44. § (2) bekezdéséből az „és 24 órai időtartamra őrizetbe veheti”;
e) a 78. § (1) bekezdésének utolsó mondata;
f) a 92. § (1) bekezdéséből a „hatvan napig terjedő elzárással vagy”;
g) a 93. § (1) bekezdéséből; a 94. § (1) bekezdéséből és a 96. § (1) bekezdéséből az „elzárással vagy” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Sztv.
a) 19. §-a, 24. §-a, 82. §-a a hozzátartozó alcímmel együtt;
b) 23. §-ának (4) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése.
13. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos állományba vételre, az első rendfokozat és szolgálati beosztás meghatározására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Magyar Néphadsereg parancsnoka, illetőleg az illetékes miniszter jogosult, aki ezt a hatáskörét - az első tiszti rendfokozatba történő kinevezés kivételével - átruházhatja.”
14. § Az Ftvr. - a 4. §-a után - a következő alcímmel, valamint 4/A-4/B. §-okkal egészül ki:
„A szolgálati beosztásba kinevezés
4/A. § (1) A honvédelmi minisztériumi államtitkárt, a Magyar Néphadsereg parancsnokát, vezérkari főnökét, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának nemzeti helyettesét, valamint a határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(2) A honvédelmi miniszterhelyettest a Minisztertanács nevezi ki.
(3) A Magyar Néphadsereg parancsnokának helyettesét, főcsoportfőnökét, főnökét, csoportfőnökét, seregtestparancsnokát és hadtestparancsnokát, továbbá a Honvédelmi Minisztérium személyi állományát - a 4/A. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak kivételével - a honvédelmi miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A Honvédelmi Minisztérium személyi állományával kapcsolatos kinevezési jogkörét a honvédelmi miniszter átruházhatja.
(4) Az országos rendőrfőkapitányt a belügyminiszter, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát az igazságügyminiszter nevezi ki és menti fel.
4/B. § (1) A honvédelmi miniszter kinevezési hatáskörébe nem tartozó tábornokot és ezredest, valamint ezred- és dandárparancsnokot a Magyar Néphadsereg parancsnoka nevezi ki, illetőleg menti fel.
(2) Az országos rendőrfőkapitány és a határőrség országos parancsnokának kinevezési jogkörét a belügyminiszter, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának kinevezési jogkörét az igazságügyminiszter állapítja meg.”
15. § Az Ftvr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Magyar Néphadsereg hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát az illetékes miniszter szünteti meg - a tábornok kivételével.
(2) A tábornok szolgálati viszonyát a köztársasági elnök szünteti meg.”
16. § Az Ftvr. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tábornok kinevezésére és előléptetésére a köztársasági elnök; ezredes kinevezésére az illetékes miniszter; az egyéb tiszti rendfokozatba történő előléptetésre a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség országos parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, illetőleg a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka jogosult. A Magyar Néphadsereg parancsnoka az előléptetési jogkörét átruházhatja. Az előléptetéshez szükséges képesítési és egyéb feltételeket az illetékes miniszter állapítja meg.”
17. § Az Ftvr. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Fegyelmi fenyítésként a tábornok rendfokozatban visszavetése, szolgálati viszonyának megszüntetése, illetőleg lefokozása a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.
(2) A fegyelmi felelősségrevonás részletes szabályait a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata állapítja meg.”
18. § Az Ftvr. 40. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati beosztásából a hivatásos állomány tagját a kinevezésre jogosult parancsnok (vezető) függesztheti fel.”
19. § (1) Az Ftvr. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában illetékes miniszter a Minisztertanácsnak az a tagja, akinek alárendeltségében a fegyveres erő, a rendőrség és a büntetésvégrehajtási testület működik. A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a miniszter részére az e törvényerejű rendeletben megállapított jogokat a nemzetbiztonsági hivatalok vezetői gyakorolják.”
(2) Hatályát veszti az Ftvr. 2. §-ából a „munkásőrség” szövegrész; 3. §-ából az „illetőleg a munkásőrség országos parancsnoka (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter)” szövegrész; 10. §-ából a „- a munkásőrség kivételével a fegyveres testületeknél -” szövegrész; 17. §-ából és 24. §-ának (1) bekezdéséből a „politikai” kifejezés és 33. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata.
20. § Az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Átvr.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közrendet és a közbiztonságot sértő személyekkel szemben - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - szabálysértési eljárásnak és törvényben meghatározott személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek van helye.”
21. § (1) Az Átvr. 11. §-ának - az 1990. évi X. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével módosított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közbiztonság és a belső rend védelmének jogszabályban meghatározott feladatait a Belügyminisztérium szervei, a rendőrség, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok látják el.”
(2) Az Átvr. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
22. § Az Átvr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A rendőrséget a belügyminiszter - a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján - irányítja és ellenőrzi.
(2) A rendőrség Országos Rendőrfőkapitányságra, rendőrfőkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és rendőrőrsökre tagozódik.
(3) Az Országos Rendőrfőkapitányság önálló hatóságként működő országos hatáskörű szerv. A rendőrség munkáját az országos rendőrfőkapitány irányítja.
(4) A rendőrfőkapitányság vezetőjét az országos rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság vezetőjét a rendőrfőkapitány, a rendőrőrs parancsnokát a rendőrkapitány nevezi ki.”
23. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ktvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy az e törvényerejű rendeletben meghatározott célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam részére.”
24. § A Ktvr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges.
(2) A kisajátítással az ingatlan az állam tulajdonába és a kisajátítást kérő kezelésébe kerül.”
25. § A Ktvr. 4. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:)
„a) állami szerv, valamint a működéshez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;”
„c) állami (tanácsi) beruházásban megvalósuló tömbszerű lakóház építés;”
26. § A Ktvr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártalanítás során a helyben kialakult forgalmi értéket kell figyelembe venni.”
27. § A Ktvr. 18. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi és városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal (a továbbiakban együtt: szakigazgatási szerv) folytatja le. A szakigazgatási szervek illetékességi területét a megyei, fővárosi tanács rendeletben határozza meg.”
28. § A Ktvr. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A fél a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A keresetet a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, egyebekben a perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
29. § A Ktvr. 2. §-a; 4. §-a (1) bekezdésének o) és p) pontja; 4. §-ának (2) bekezdése; 10. §-ának (4) bekezdése; 11. és 12. §-ai; 15. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata; 17. §-a és 22. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
30. § Az egészségügyről szóló módosított 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) preambulumának az 1987. évi 6. törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított szövege helyébe a következő elvi bevezető rész kerül:
„A Magyar Köztársaságban az egészségügy össztársadalmi feladat. Ezt a feladatot az állami egészségügyi szolgálat szervei a társadalombiztosítás szervei, az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és az állampolgárok közreműködésével látják el.”
31. § Az Et. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az egészségügyi feladatok ellátását az állam a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a tanácsok és az általuk létesített és fenntartott egészségügyi szervek útján biztosítja.
(3) Az állam - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - támogatja az egyházak, az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a vállalkozások és az állampolgárok részvételét az egészségügyi feladatok ellátásában.”
32. § Az Et. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerellátás biztosítása a gyógyszerforgalmazó feladata.”
33. § Az Et. 56. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyógyszertárak létesítéséről és fenntartásáról külön jogszabály rendelkezik.”
34. § Az Et. tizenegyedik részének címe és 85. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„Az állam egészségügyi szervei
(1) Az állam egészségügyi szervei a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a tanácsok által létesített és fenntartott egészségügyi szervek, intézetek, intézmények, szolgálatok stb. (a továbbiakban együtt: állami egészségügyi szolgálat).”
35. § (1) Az Et. rendelkezései a következőképpen módosulnak:
a) 45. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti;
b) 49. §-ának (1) bekezdésében a „vizsgálat” szó helyébe a „betegség megállapítása” szövegrész kerül;
c) 67. §-ának (1) bekezdéséből a „marxista-leninista világnézetű,” szövegrész; 74. §-ának (1) bekezdéséből a „szocialista erkölcs követelményeinek,” szövegrész; 74. §-ának (3) bekezdéséből „a szocialista erkölcsbe ütközik vagy” szövegrész; 76. §-ának (1) bekezdéséből az „illetőleg szocialista erkölcsbe” szövegrész hatályát veszti;
(2) Hatályát veszti az Et. 4. §-ának (1) bekezdése; 5. §-ának (1) bekezdése; 7. §-ának (2) bekezdése; 63. §-ának (1) bekezdése, 83. §-ának (1) és (2) bekezdése; valamint 88. és 89. §-a.
(3) Az egyes orvosok munkaviszonyáról szóló 1975. évi 22. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
36. § Hatályát veszti
a) a „Magyar Szabadság Érdemrend” alapításáról szóló 1946. évi VIII. törvény;
b) a Szocialista Hazáért Érdemrend alapításáról szóló 1966. évi 29. törvényerejű rendelet;
c) a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a karhatalom érdemeinek elismeréséről szóló 1957. évi 1., 2. határozata.
37. § A tanársegédi munkakör betöltéséről szóló 1984. évi 8. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
38. § Az Elnöki Tanács 20/1986. határozata a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről a hatályát veszti.
39. § A műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1958. évi 3. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
40. § Ahol jogszabály jogosultság feltételeként a feddhetetlen előéletet kívánja meg, a törvény hatályba lépésével egyidejűleg ez a feltétel hatályát veszti.
41. § Az építésügyről szóló módosított 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építésügyi hatóság a telekalakítást kezdeményező szervezetet - a rendezési tervnek és az építésügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közművek létesítésére vagy költségeinek viselésére kötelezheti.”
42. § Az Étv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3)-(5) bekezdések rendelkezései lépnek; egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(3) Ha a telekalakítási, az építési tilalommal terhelt, vagy más okból érintett ingatlanok kisajátítását az erről szóló határozatot követően nem kezdik meg, a telektulajdonosok részére - a természeti kár megelőzése érdekében elrendelt tilalom esetének kivételével - korlátozási kártalanítást kell fizetni. A kártalanítás mértéke az ingatlanok forgalmi értékének 20%-a. A kártalanítást a határozatot hozó hatóság tartozik megfizetni. A hatóság a kártalanítás összegét követelheti attól, akinek érdekében a tilalmat elrendelte.
(4) Amennyiben a kisajátításra a határozatot követően 5 éven belül sor kerül, a korlátozási kártalanítást a kisajátítási kártalanításba be kell számítani -, az itt megjelölt határidőn túl viszont figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Öt éven túli kisajátítás esetén a kártalanítást - a (3) bekezdésben foglalt mértékben -, mindaddig ismételten meg kell fizetni, amíg a korlátozást fenntartják, illetőleg az ingatlanokat ki nem sajátították. A rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
43. § Az Étv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Ha a részletes rendezési terv szerint a város (község) belterületén vagy külterületi település beépítésére szánt területén közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - igénybe veheti és közterületként lejegyezheti. Az ingatlannyilvántartási lejegyzéshez az ingatlannyilvántartásba bejegyzett érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.
(2) Ha a teleknek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.
(3) A közút céljára történő igénybevétel esetében a kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor, és az érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondtak.
(4) A részletes rendezési terv szerint a közút létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett telektulajdonosok részére vételre kell felajánlani.”
44. § Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § Építéstervezési tevékenységet építéstervezési jogosultsággal rendelkező szervezetek és személyek gyakorolhatnak.”
45. § Az Étv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § Építőipari kivitelezési tevékenységet építőipari kivitelezési jogosultsággal rendelkező szervezetek és személyek gyakorolhatnak.”
46. § Hatályát veszti az Étv. 18. és 19. §-a, valamint a 31. §-ának (2) bekezdése.
47. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló módosított 1967. évi III. törvény 101-122. §-ai és 131. §-ának (6) bekezdése hatályukat vesztik.
48. § A vasutakról szóló módosított 1968. évi IV. törvény 19. §-ának második mondata és 22. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
49. § A szövetkezetekről szóló módosított 1971. évi III. törvény 47. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata; 89/A. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata; 100. §-ának (2) bekezdése és 113. §-a (3) bekezdésének a népi ellenőrzésre utaló rendelkezése hatályát veszti.
50. § A népgazdasági tervezésről szóló módosított 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1985. évi II. törvény (a továbbiakban: Ntt.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A középtávú terv és az éves gazdaságpolitikai program kötelezően megállapítja a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát, felelősségét a terv megvalósításában, a tanácsok gazdasági tevékenységével szemben támasztott követelményeket, továbbá a tanácsokra vonatkozó egyes döntéseket is tartalmaz.”
51. § Az Ntt. 7. §-a (1) bekezdésének első mondata és második mondatának bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A középtávú terv tartalmazza, illetve előirányozza a következő feladatokat:”
52. § Az Ntt. 19. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés)
„c) az állami költségvetés tárgyalásakor áttekinti a Minisztertanács éves gazdaságpolitikai programját;”
53. § (1) Az Ntt. rendelkezései a következőképpen módosulnak:
a) 22. §-ában a „középtávú és éves tervet” szövegrész helyébe a „tervet (programot)” szövegrész kerül;
b) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 8. §-ában, 20. §-ának c) pontjában az „éves népgazdasági terv” szövegrész helyébe az „éves gazdaságpolitikai program” szövegrész kerül;
c) a „népgazdasági terv” és a „népgazdasági tervezés” szövegrészek helyébe a „társadalmi-gazdasági terv” illetőleg a „társadalmi-gazdasági tervezés” szövegrészek lépnek.
(2) Hatályát veszti az Ntt. első alcímes elvi bevezető része; 1. §-a, 2. §-ában és 13. §-ának (1) bekezdésében a „szocialista” kifejezés; 3. §-ából a „különösen a társadalmi tulajdon gyarapítása” szövegrész; 5. §-ának (3) bekezdése; 14. §-ának (2) bekezdése; 26-28. §-ai; 29. §-ának (1) bekezdése; 30. §-ának (1) bekezdése és 32. §-a.
54. § (1) A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ahol a törvény külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatot említ, ezen külkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és egyéni vállalkozót kell érteni.”
(2) Hatályát veszti a Kkt. 1. §-ából „a külkereskedelmi állami monopóliumát” szövegrész, valamint a Kkt. 3. §-a, 6-11. §-ai, 14. §-a, 21. §-ának (2) bekezdése, 22. §-a és a 25. §-ának (3) bekezdése.
55. § A belkereskedelemről szóló - az 1986. évi 18. törvényerejű rendelettel és az 1989. évi VI. törvénnyel módosított - 1978. évi I. törvény 4. §-a és 36. §-a, valamint az 1989. évi VI. törvény 1. §-a hatályát veszti.
56. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.”
57. § Hatályát veszti a Kt. 19. §-ának (2) bekezdése; 20. §-ának (2) és (3) bekezdése.
58. § A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény (a továbbiakban: átmeneti törvény) a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az 1990. március 15-e után játékkaszinó működtetésére engedélyt kapott szervezet, a játékkaszinó tiszta játékbevétele után 40% forgalmi díjat fizet a Magyar Nemzeti Banknál vezetett, engedélyben meghatározott számlaszámra. Egyebekben az általános szabályok szerint adózik.
(2) A forgalmi díjat havonta kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell befizetni.
(3) Tiszta játékbevétel: a játékosok által befizetett tétek, illetve a játékra jogosító díj és a kifizetett nyeremények különbözete.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szabályait a szerencsejátékokról szóló törvény hatálybalépéséig kell alkalmazni.”
59. § A hajózásról szóló, az 1981. évi 25. törvényerejű rendelettel és az 1983. évi 9. törvényerejű rendelettel módosított 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 23. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
60. § A polgári repülésről szóló, az 1983. évi 9. törvényerejű rendelettel módosított 1981. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptvr.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: magyar lajstrom) - kérelemre - fel kell venni a magyar jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező magyar gazdasági társaság és a magyar állampolgár (a továbbiakban együtt: személy vagy szervezet) tulajdonában (kezelésében) lévő, biztonságos repülésre alkalmas polgári légi járművet.”
61. § (1) A Ptvr. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közforgalmú légi személy- vagy árufuvarozást végző személy vagy szervezet szolgáltatásait - a fuvarozási feltételek teljesítése mellett - bárki igénybe veheti, a feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás nem tagadható meg.”
(2) Hatályát veszti a Ptvr. 14. §-ának (4) bekezdése.
62. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény a következő új 10/A-10/C. §-okkal egészül ki:
„10/A. § (1) Állami szervek és érdekképviseleti tevékenységet folytató társadalmi szervezetek indítványára az alapító szerv - az indítvány kézhezvételétől számított kilencven napon belül - rendelkezhet a vállalat elkülönült gazdasági egységének önálló vállalattá alakításáról, amennyiben az állami vállalat változatlan szervezetben való fennmaradása súlyosan veszélyezteti a gazdasági verseny szabadságát vagy tartósan piackorlátozást, illetve gazdasági erőfölényt eredményez.
(2) Ha az elkülönült gazdasági egység dolgozóinak legalább kétharmada indítványozza, a vállalat általános vezetését ellátó vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) harminc napon belül köteles dönteni az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá alakításáról. Az indítvány elutasítása esetén az egység vezetője kérelmére az alapító szerv elrendelheti az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá alakítását.
(3) Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetén az elkülönült gazdasági egység dolgozói legalább kétharmadának indítványára az alapító szerv rendelkezhet az egység önálló vállalattá alakításáról.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt indítvány 1991. december 31-ig terjeszthető elő.
(5) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában elkülönült gazdasági egységnek minősül a vállalatnak azon belső részlege, amely a vállalaton belül a többi részlegtől elkülöníthető feladatokat lát el és a vállalati vagyonon belül elkülönült eszköz- és munkaerőállománnyal rendelkezik, valamint önálló működése esetén eszközeit hosszabb időn keresztül eredményesen képes működtetni.
10/B. § (1) A vállalat az alapító szerv által a 10/A. § (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(2) A kereset elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság illetékességét az alapító szerv székhelye határozza meg.
10/C. § (1) A létesítő határozat kiadásával egyidőben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az alapító szervnek rendelkeznie kell
a) a vállalati vagyonnak a vállalat és az önállósodott gazdasági egységek közötti megosztásáról,
b) az önállósodott gazdasági egységeknél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről,
c) a vállalat szerződéses állományából az önállósodott gazdasági egységeket érintő szerződéses viszonyok rendezéséről,
d) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.
(2) Ha a vállalat szervezeti egységének önálló vállalattá alakulását elrendelő határozatot vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) hozta, akkor meg kell kísérelnie az önálló vállalattá alakított egységgel a megállapodást az (1) bekezdésben foglalt kérdésben. A megállapodás meghiúsulása esetén az alapító szerv - a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül - rendelkezik az (1) bekezdés szerint.
(3) A vállalat az alapító szerv által az (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. A keresetindítás feltételeire és a bíróság hatáskörére, valamint illetékességére a 10/B. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
63. § (1) A felszámolási eljárásról szóló az 1988. évi 26. törvényerejű rendelettel módosított 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 4. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felszámolás a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó eljárás.”
„(3) A felszámolási eljárás során bármikor helye van a hitelezők és a gazdálkodó szervezet közötti egyezségnek.”
(2) A tvr. 7. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen.”
„(3) Fizetésképtelen a gazdálkodó szervezet, ha
a) tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy
b) a vele szemben támasztott követelések végrehajtása eredménytelen volt,
c) fizetéseit megszüntette.”
(3) A tvr. 8. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Fizetésképtelenség címén a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni. A kérelemben a fizetésképtelenség tényét valószínűsíteni kell.”
„(4) Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg - legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gazdálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni.”
(4) A tvr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fizetésképtelenség megállapítása esetén a bíróság - az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet 1. §-ában meghatározott gazdálkodó szervezet esetében - megkeresi az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet annak 15 napon belüli közlése iránt, hogy kívánja-e a gazdálkodó szervezetet szanálni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a bíróság megkeresése után meghiúsult az állami szanálási eljárás és emiatt új felszámolási eljárás indult.”
(5) A tvr. 9. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 10. §-ban, valamint e paragrafusok címében, a 18. § (1) bekezdésében és a 22. § (1) és (3) bekezdésében szereplő „tartós fizetésképtelenség” szövegrész helyébe a „fizetésképtelenség” szövegrész lép.
(6) A tvr. 8. §-ának (3) és (5) bekezdése, a 16. §-ának (2) bekezdése, valamint a 11. § (4) bekezdése, továbbá a 3. §-ának (1) bekezdése második mondatából a „kilépése” esetén jogszabály, illetőleg a társasági szerződés (alapszabály) szerinti „módon és mértékben” szövegrész hatályát veszti.
(7) Ahol más jogszabály tartós fizetésképtelenséget említ, azon fizetésképtelenséget kell érteni.
64. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1990. március 15. napján lép hatályba; egyidejűleg az egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 8. §-a, továbbá a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. törvényerejű rendeletet módosító 1988. évi 12. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(2) A törvény 63. §-a 1990. május 1. napján lép hatályba.
(3) A törvény 42. §-ában foglalt korlátozási kártalanítási fizetési kötelezettség az 1991. január 1-jén fennálló, illetőleg ezt követően elrendelt korlátozásokra vonatkozik. Az Ét. 13. §-a (4)-(5) bekezdésében meghatározott 5 éves időtartamot a tilalmat elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától - illetőleg az ekkor fennálló korlátozás esetén 1991. január 1. napjától - kell számítani.
