Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Ot.) a következők szerint módosul:
1. § (1) Az Ot. bevezető részének első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A Magyar Köztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek demokratikus, humanista szellemű nevelését szolgálja.”
(2) Az Ot. bevezető része második bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Feladata, hogy segítse a személyiség, a képességek és a készségek kibontakozását, valamint a szellemi s a testi fejlődést, az egészséges életmód kialakulását és olyan állampolgárok nevelését, akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában.”
2. § Az Ot. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A törvény célja, hogy a művelődéshez való állampolgári jog, valamint az ifjúság fejlődését, oktatását és nevelését szolgáló alkotmányos állami kötelezettség érvényesülése érdekében megállapítsa a Magyar Köztársaság nevelési-oktatási rendszerének alapvető szabályait.”
3. § Az Ot. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú, a felsőfokú iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás, továbbá a nevelés-oktatás irányítása és - a törvényben foglalt kivétellel - feltételeinek biztosítása az állam feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatok teljesítésében - megbízás alapján - a törvény, illetőleg más jogszabályok rendelkezései szerint természetes és jogi személyek, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a továbbiakban: természetes és jogi személyek) részt vehetnek.”
4. § Az Ot. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A Magyar Köztársaságban az óvodai nevelés, valamint az alapfokú és a középfokú iskolai nevelés-oktatás, továbbá - jogszabályban meghatározott kivétellel - a felsőfokú alapképzés az állami nevelési-oktatási intézményekben ingyenes.”
5. § (1) Az Ot. 13. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra, az a)-e) megjelölés pedig a)-f)-re módosul:
„e) az egyházak hittudományi intézményei: akadémiák, teológiák, rabbiképző intézetek, főiskolák, lelkészképző intézetek (a továbbiakban: hittudományi egyetemek, főiskolák)”
(2) Az Ot. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyetemek és a hittudományi egyetemek felsorolását országgyűlési határozat, a főiskolák és a hittudományi főiskolák felsorolását minisztertanácsi határozat, a (2) bekezdés f) pontjában megjelölt oktatási intézmények felsorolását pedig külön jogszabály tartalmazza.”
6. § Az Ot. 14. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nevelési-oktatási intézmény az állami költségvetésből biztosított támogatás és a létesítő, illetőleg a fenntartó szerv hozzájárulása vagy a létesítő, illetőleg a fenntartó által nyújtott pénzellátás, valamint jogszabályban meghatározott egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A nem állami nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához az állam - külön jogszabály rendelkezései szerint - hozzájárulhat. Az önállóan működő nevelési-oktatási intézmény jogi személy. Az önálló nevelési-oktatási intézménynek - kérelmére - az önálló gazdálkodási jogot meg kell adni.
(3) A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályok, valamint a központi nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a felsőoktatásban a képesítés megszerzése feltételeinek keretei között meghatározza saját nevelési-oktatási feladatait, s a nevelő-oktató munka eredményességét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathat.”
7. § Az Ot. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A nem állami nevelési-oktatási intézmények tevékenységüket vállalkozási tevékenységként folytathatják.
(2) A nem állami nevelési-oktatási intézmény meghatározott állami nevelési-oktatási feladat elvégzését a feladat ellátásáért felelős állami szervtől vagy állami nevelési-oktatási intézménytől - írásbeli megállapodással (a továbbiakban: megbízás), a megbízótól járó díjazásért - vállalhatja.
(3) Nem állami felsőoktatási intézmény alapképzést, illetőleg szakosító továbbképzést állami feladatként a művelődési miniszter megbízása alapján láthat el.
(4) Az állami és a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben a nem állami nevelési-oktatási intézmények a feladatukként meghatározott nevelési-oktatási tevékenységeken kívüli nevelési-oktatási tevékenységre - megállapodás alapján - ellenszolgáltatásért vállalkozhatnak.”
8. § Az Ot. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Óvodát, alap- és középfokú iskolát, diákotthont és kollégiumot (a továbbiakban a diákotthon és a kollégium együtt: diákotthon), valamint alapfokú művészetoktatási intézményt a tanácsok, más jogi személyek, továbbá a természetes személyek létesíthetnek és tarthatnak fenn.”
9. § Az Ot. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Óvoda, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez - a tanácsok által, továbbá a külföldön létesített nevelési-oktatási intézmények kivételével - engedély szükséges.
(2) Alap- és középfokú iskola, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény működése megkezdésének engedélyezéséhez a feladat ellátása tárgyi és személyi feltételeire egy évre szükséges pénzügyi biztosítékot kell igazolni.
(3) Az engedélyezésről óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény tekintetében az intézmény székhelye szerint illetékes helyi tanács, középfokú nevelési-oktatási intézmény tekintetében pedig az intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve dönt.
(4) A működés megkezdésének engedélyezése akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény az azonos jellegű intézményekre előírt feltételeknek nem felel meg, továbbá ha a (2) bekezdésben előírt pénzügyi biztosítékot nem igazolták.
(5) A működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben folytatott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
10. § Az Ot. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás irányításával kapcsolatos feladatokat a törvény és külön jogszabály rendelkezései szerint a tanácsok végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei, továbbá a nem tanácsi nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás tekintetében a létesítő, illetőleg a fenntartó látja el.
(2) A művelődési szakigazgatási szervek a nevelési-oktatási intézmények törvényes működését tanácsi nevelési-oktatási intézmények tekintetében helyi-területi irányítással, nem tanácsi nevelési-oktatási intézmények tekintetében hatósági ellenőrzéssel biztosítják.
(3) A művelődési szakigazgatási szerv a nem tanácsi nevelési-oktatási intézmény működését felfüggeszti, illetőleg megtiltja, ha az azonos jellegű intézményekre előírt feltételekkel nem rendelkezik vagy a kötelező nevelési programot, illetve nevelési és oktatási tervet nem alkalmazza.
(4) Az irányítás a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát nem sértheti.”
11. § Az Ot. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami felsőoktatási intézményekben folyó felsőoktatás irányítását az állami felsőoktatási intézményeket közvetlenül irányító miniszterek (a továbbiakban: irányító miniszterek) - a képzésben érdekelt minisztereknek, országos hatáskörű szervek vezetőinek közreműködésével - látják el.”
12. § Az Ot. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A tanulói, hallgatói jogviszony keletkezése, illetőleg megszűnése tárgyában folytatott eljárásokra külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben hozott első fokú határozat ellen a törvény rendelkezései szerint fellebbezésnek van helye.
(2) A tanulói jogviszony keletkezése tárgyában hozott határozat ellen nem állami alap-, illetőleg középfokú iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény esetében akkor van helye fellebbezésnek, ha az iskolai nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.”
13. § (1) Az Ot. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) alkalmas arra, hogy a gyermekeket, tanulókat, hallgatókat demokratikus, humanista szellemben nevelje és jövendő hivatásuk gyakorlására felkészítse.”
(2) Az Ot 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pedagógus-munkaköröket külön jogszabály határozza meg.”
14. § (1) Az Ot. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) megválassza - a nevelési programok, nevelési és oktatási tervek, illetőleg a tantárgyi programok keretein belül - a tananyagot és az alkalmazott módszereket, a nevelő-oktató munka során tudományos meggyőződését kifejtse,”
(2) Az Ot. 41. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét és a közéletben való tájékozottságát folyamatosan fejlessze,”
15. § (1) Az Ot. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az óvodai felvételről első fokon az óvoda vezetője dönt. A döntés ellen - az (5) bekezdésben meghatározott korlátozással - fellebbezésnek van helye tanács által fenntartott óvoda esetében az óvoda helyi irányítását ellátó szakigazgatási szervhez, illetőleg községi tanács által fenntartott óvoda esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjéhez, más szerv által fenntartott óvoda esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott óvodába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az óvoda hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.”
(2) Az Ot. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) A nem állami óvodába való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény az óvodai nevelést megbízás alapján látja el.”
16. § Az Ot. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Az óvodavezetői állás betöltésére, a megbízásra, a vezető-helyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre és a szülők közösségére vonatkozó rendelkezéseket a tanácsok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott óvodák tekintetében kell alkalmazni.”
17. § Az Ot. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a tanuló az általános iskola, a középfokú iskola vagy az alapfokú művészetoktatási intézmény, illetőleg a hallgató a felsőoktatási intézmény két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben teljesíti, a tanulmányi idő számára megrövidíthető.
(2) A tanuló külön jogszabályok, a hallgató a felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatának rendelkezései szerint felmenthető a kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetőleg mentesíthető meghatározott tantárgyak tanulása vagy adott tantárgyból a vizsgakötelezettség alól.”
18. § Az Ot. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A neveléssel és az oktatással, az iskolai élettel, valamint az iskola és társadalmi környezete közötti kapcsolatokkal összefüggő, továbbá külön jogszabályokban meghatározott ügyekben a tanulók, hallgatók közösségei, illetőleg a diákönkormányzati szervek - a jogszabályok rendelkezései szerint - döntési, egyetértési, véleményező, illetőleg javaslattevő jogkörrel rendelkeznek.
(2) A tanulók vagy hallgatók nagyobb csoportjait, illetőleg az iskola egész diákközösségét érintő kérdésekben a tanulókat, hallgatókat a diákönkormányzati szervek képviselik.”
19. § Az Ot. a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § Az iskolaigazgatói állás betöltésére, a megbízásra, az igazgatóhelyettesekre, a nevelőtestületre, a szakmai munkaközösségekre, a szülők közösségére és az iskolatanácsra vonatkozó rendelkezéseket a tanácsok, az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott alap- és középfokú iskolák tekintetében kell alkalmazni.”
20. § Az Ot. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.”
21. § Az Ot. 71. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a szülő nem az (1) bekezdésben meghatározott iskolába kívánja beíratni gyermekét, a felvételről első fokon a választott iskola igazgatója, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott általános iskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el. A szülő igényét méltányosan kell elbírálni.
(3) Nemzetiséghez tartozó gyermeket az anyanyelvén, illetőleg az anyanyelvét oktató állami iskolába, valamint a nevelést, oktatást megbízás alapján ellátó iskolába fel kell venni.”
22. § Az Ot. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § A negyedik évfolyam elvégzése után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási feladatokat ellátó gimnáziumban is folytathatók.”
23. § (1) Az Ot. 77. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A gimnáziumban - egyedi megoldásként - alapfokú nevelés-oktatás is folyhat.”
(2) Az Ot. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gimnáziumnak négy, illetőleg ha alapfokú nevelési-oktatási feladatokat is ellát, legfeljebb nyolc évfolyama van.”
24. § Az Ot. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyból záróvizsgát tehet.”
25. § Az Ot. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § A szakközépiskolában - külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után - szakmai vagy szakmunkásvizsgát tehet az, aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte.”
26. § Az Ot. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § Aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola utolsó évfolyamát elvégezte, a szakmunkásképző iskolában - külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után - szakmunkásvizsgát tehet.”
27. § Az Ot. 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után szakmai minősítő vizsgát tehet.”
28. § Az Ot. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A speciális szakiskola a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a képességeiknek megfelelő szakmákban, más fiatalok számára az elméleti ismereteket kevésbé igénylő szakokon, szakmákban, továbbá a betanított munkakörökben való elhelyezkedést elősegítő szakképesítést nyújt, illetőleg felkészít az életkezdésre, a családi életre.
(2) A speciális szakiskolának egy, illetőleg két évfolyama van.
(3) A tanuló a szakmai képzésben folytatott tanulmányainak sikeres elvégzése után szakmai vizsgát tehet.
(4) A speciális szakiskolában a szakmai képzésben szerzett bizonyítvány szakmunkás-, betanított munkás- vagy más képesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít.
(5) Az életkezdésre, a családi életre felkészítő képzésben a tanulmányok sikeres elvégzése után a speciális szakiskola a tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt ad ki.”
29. § Az Ot. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem állami középfokú iskolába való felvétel esetében a felvételi korhatárt megállapító és a felvételi vizsgát korlátozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az oktatási intézmény az iskolai nevelési, oktatást megbízás alapján látja el.”
30. § Az Ot. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § A középfokú iskolába való felvételről első fokon az iskola igazgatója, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott középfokú iskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.”
31. § Az Ot. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmények együttműködésük - különösen az oktatási, tudományos, kulturális, anyagi és szociális erőforrások közös hasznosításának - elősegítésére társulásokat és regionális tanácsokat hozhatnak létre.”
32. § (1) Az Ot. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény a felvételt egyes szakokon további feltételhez, különösen munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, illetőleg iskolai végzettséghez kötheti.”
(2) Az Ot. 102. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A felsőoktatási intézmény egyes szakok, illetőleg a jelentkezők meghatározott köre tekintetében a felvételi vizsgát mellőzheti.”
(3) Az Ot. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nem állami felsőoktatási intézmény a felvétel feltételeit az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.”
33. § Az Ot. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A felsőoktatási intézménybe való felvételről - állami intézményben a felvételi vizsgák eredményei és a felvételről szóló külön jogszabályban meghatározott tényezők figyelembevételével kialakult sorrendnek megfelelően - a felsőoktatási intézmény dönt.
(2) A felsőoktatási intézménynek a felvételt megtagadó döntése ellen jogszabálysértés esetén lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el; döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.”
34. § Az Ot. 107. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állami felsőoktatási intézményben ha az alapképzés nem ingyenes, a hallgató - külön jogszabály rendelkezései szerint - tandíjat fizet.
(2) Az állami felsőoktatási intézményekben a továbbképzés költségeit - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a hallgatók viselik.”
35. § Az Ot. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapképzésben az egyes szakokon folyó képzés célját, az alapvető oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait és követelményeit a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó tananyagot pedig a tantárgyi programok határozzák meg.”
36. § Az Ot. 111. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Sub auspiciis praesidis Rei Publicae kitüntetéssel avathatja doktorrá azt, aki az adományozás külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel.”
37. § (1) Az Ot. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.”
(2) Az Ot. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyetemek és a főiskolák tanárai, illetőleg docensei a munkakörük megjelölését - az intézményi tanács hozzájárulásával - az egyetemi, főiskolai oktatói munkaviszony megszűnése után egyetemi, illetőleg főiskolai tanári, docensi címként viselhetik.”
38. § Az Ot. 116. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felsőoktatási intézmény a nevelő-oktató, illetőleg a tudományos kutatómunkában részt vevő kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek részére címzetes, illetőleg - meghatározott időre - meghívott egyetemi vagy főiskolai tanári, docensi címet adományozhat. A címzetes egyetemi, illetőleg főiskolai tanári vagy docensi cím visszavonható.
(3) A címzetes egyetemi, illetőleg főiskolai tanári, docensi cím adományozásának és visszavonásának feltételeit - külön jogszabály keretei között - a felsőoktatási intézmény szabályzatban határozza meg.”
39. § (1) Az Ot. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami egyetemet az Országgyűlés, állami főiskolát a Minisztertanács létesíthet és szüntethet meg.”
(2) Az Ot. 117. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(2) Egyetemet az Országgyűlés, főiskolát pedig a Minisztertanács hozzájárulásával a jogi személyek és a természetes személyek is létesíthetnek. Nem állami felsőoktatási intézmény megszüntetéséhez is az előbbiek szerinti hozzájárulás szükséges.
(3) Az Országgyűlés, illetőleg a Minisztertanács a létesítéssel egyidejűleg meghatározza az állami felsőoktatási intézmény irányítását ellátó minisztert.”
(3) Az Ot. 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nem állami felsőoktatási intézmények létesítésének alapvető feltételeit a Minisztertanács szabályozza.”
40. § Az Ot. 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyetemi kart, egyetemen szervezett főiskolai kart a Minisztertanács létesíthet és szüntethet meg. Nem állami egyetemen egyetemi kar, egyetemen szervezett főiskolai kar a Minisztertanács hozzájárulásával létesíthető, illetőleg szüntethető meg.”
41. § Az Ot. 121. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki és a jelenlegi h)-j) pont jelölése g)-i) pontra módosul:
„j) címzetes, illetőleg meghívott egyetemi vagy főiskolai tanári, docensi címet adományozhatnak és meghatározzák az e címekkel járó jogokat és kötelességeket;” *
42. § Az Ot. 123. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felsőoktatási intézményekben működő tanácsok összetételét, ezen belül a választott és a meghívott személyek arányát, a tanácsok létrehozásának és működésének rendjét, továbbá hatáskörüket - a jogszabályok keretei között - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2) Az intézményi tanács tagjai a felsőoktatási intézmény vezető tisztségviselői, az oktatók, az egyéb feladatot ellátó dolgozók és a hallgatók képviselői, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más személyek.
(3) A felsőoktatási intézmény testületeiben a képzésben érdekelt szervek képviselőinek, továbbá a tudományos és a gyakorlati élet megbecsült szakembereinek megfelelő részvételét biztosítani kell.”
43. § Az Ot. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § (1) A rektort az egyetemi tanárok közül a köztársasági elnök, az állami főiskola főigazgatóját az egyetemi és a főiskolai tanárok, valamint az egyetemi docensek közül az irányító miniszter, nem állami főiskola főigazgatóját pedig a létesítő bízza meg, illetőleg menti fel.
(2) Az állami felsőoktatási intézmény vezetőjének megbízása öt évig terjedhet. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.”
44. § Az Ot. 130. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felnőttek oktatása az állami iskolai rendszerű oktatásban az állami oktatási intézmények külön tagozatain és az e célra létesített önálló állami intézményekben, a felsőfokú oktatás konzultációs központokban is (a továbbiakban együtt: dolgozók iskoláiban) történhet.”
45. § Az Ot. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § A dolgozók iskoláinak tanulóira, hallgatóira a 33. § (1) bekezdése a) és g) pontjának hatálya nem terjed ki, a 33. § (1) bekezdésének f) pontjában megjelölt kedvezményekben pedig a dolgozók iskoláinak önálló keresettel nem rendelkező tanulói, hallgatói részesülnek.”
46. § (1) Az Ot. 145. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami zeneiskolába az vehető fel, aki a tanulmányok folytatásához szükséges adottságokkal rendelkezik.”
(2) Az Ot. 145. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felvételről első fokon az igazgató, másodfokon - a 31. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással - tanács által fenntartott zeneiskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetében pedig a fenntartó dönt. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott zeneiskolába való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.”
47. § Az Ot. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. § Az állami zeneiskolai oktatásért külön jogszabályban megállapított tandíjat kell fizetni.”
48. § (1) Az Ot. 153. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Általános iskolai, illetőleg középfokú iskolai diákotthonba vagy kollégiumba való felvételről első fokon - állami intézmény esetében külön jogszabály rendelkezése szerint, az iskola igazgatójával egyetértésben - a diákotthon igazgatója dönt. A döntés ellen - a (2) bekezdésben foglalt korlátozással - fellebbezésnek van helye tanács által fenntartott diákotthon esetében a helyi irányítást ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez, más szerv által fenntartott intézmény esetében pedig a fenntartóhoz. A természetes személy, illetőleg a gazdasági társaság által fenntartott diákotthonba való felvételt megtagadó első fokú határozat elleni fellebbezést az intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv bírálja el.”
(2) Az Ot. 153. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) A nem állami diákotthonba való felvételt megtagadó döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha az intézmény a diákotthoni nevelést, oktatást megbízás alapján látja el.”
49. § Az Ot. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„154. § (1) Magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben a magyar állam által - külön jogszabály rendelkezései szerint - folyósított ösztöndíjjal vagy saját költségén folytathat tanulmányokat. A magyarországi, illetőleg a külföldi jogi személyek vagy természetes személyek által folyósított ösztöndíj saját költségnek minősül.
(2) Külföldi oktatási intézményben a tankötelezettséget is teljesíteni lehet.
(3) Tanköteles magyar állampolgár külföldi oktatási intézményben saját költségén engedéllyel folytathat tanulmányokat. A tanulmányok folytatását engedélyezni kell, ha a fogadókészség és a szükséges anyagi fedezet a tanulmányok teljes időtartamára biztosítva van.
(4) Nincs szükség engedélyre, ha a magyar állampolgár abban az országban kívánja a tankötelezettségét teljesíteni, ahol közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tartós hivatalos kiküldetésben van vagy munkát vállalt. A tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely szerint illetékes helyi tanács művelődési szakigazgatási szervének, illetőleg hazai iskolába már beiratkozott tanköteles esetében az iskolának.
(5) Az engedélyezésről első fokon iskolába nem járó gyermek esetében a lakóhely szerint illetékes hazai iskola igazgatója, iskolába járó gyermek esetében pedig annak az iskolának az igazgatója dönt, amelynek a tanköteles a tanulója, illetőleg utoljára a tanulója volt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye az iskola helyi irányítását, illetőleg hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez.”
50. § Az Ot. a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A törvény rendelkezései a hittudományi egyetemekre és főiskolákra nem terjednek ki.
(2) A hittudományi egyetemen és a hittudományi főiskolán szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.
(3) A hittudományi egyetemek és a hittudományi főiskolák hallgatói jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatóit a törvény rendelkezései szerint megillető, a 33. § (1) bekezdésében foglalt juttatásokra, kedvezményekre, valamint azokon túlmenően - külön jogszabályokban - megállapított juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra.
(4) A hittudományi egyetemeken és a hittudományi főiskolákon folytatott tanulmányokat - a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokra vonatkozó rendelkezések szerint - munkaviszonyban töltött időként figyelembe kell venni.”
51. § Az Ot. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § A törvény alkalmazásában:
a) állami nevelési-oktatási intézmény: a tanács, valamint az állami költségvetési szerv által fenntartott óvoda, alap- és középfokú iskola, diákotthon és kollégium, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény, továbbá az állami szerv által létesített felsőoktatási intézmény;
b) gazdálkodó szervezetek: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezetek;
c) külföldi: az a személy, aki nem magyar állampolgár és nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal vagy a letelepedés elősegítése céljából magyarországi tartózkodási engedéllyel.”
52. § (1) Ez a törvény 1990. június 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti
a) az Ot. 12. §-a, 18. §-ának (3) bekezdése, 105. §-ának (2) bekezdése, 118. §-ának (4)-(5) bekezdése, 121. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 126. §-a, negyedik részének „Kapcsolat külföldi intézményekkel” címe és 159. §-a, 161. §-ának (2) bekezdése, az Ot. bevezető része második bekezdésének „tudományos világnézeten alapuló szocialista értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon” szövegrészéből a „szocialista” kifejezés, a 13. § (5) bekezdésében „a magánoktatást pedig a művelődési miniszter szabályozza”, az 55. § (1) bekezdésében „a tantervi irányelvek,” a 62. § (1) bekezdésében a „jogszabályban megállapított”, a 68. § (1) bekezdésében az „és egyesületek”, a 75. § (1) bekezdésében az „és a szocialista társadalom iránt elkötelezett felnőttekké nevelje”, a 104. § (1) bekezdésének l) pontjában a „külön jogszabályok rendelkezései szerint” szövegrész, valamint
b) a felsőoktatási intézmények egyes oktatási szervezeti egységei vezetőinek megbízásáról, illetőleg az intézmények egyes dolgozói kinevezésével kapcsolatos eljárási kérdésekről szóló 9/1984. (III. 27.) MM rendelet és a tanársegéd munkakör betöltéséről szóló 1984. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 11/1984. (V. 19.) MM rendelet.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ot. 41. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „tantervi irányelvek” szövegrész helyébe „tantárgyi programok”, a 41. § (2) bekezdésének a) pontjában a „tantervi irányelvekben” szövegrész helyébe „tantárgyi programokban”, a 46. § (3) bekezdésében, a 64. § (3) bekezdésében, valamint a 127. §-ban az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe „az érdekképviseleti szervek”, a 94. § (1) bekezdésében a „tudományos világnézetű szocialista” szövegrész helyébe „tudományos világnézetű”, a 94. § (2) bekezdésében „A szocialista értelmiségi” szövegrész helyébe „Az értelmiségi”, a 94. § (3) bekezdésében a „segítik a szocialista értelmiség” szövegrész helyébe „segítik az értelmiség” kifejezés, a 163. §-ban a „13. § (2) bekezdésének e) pontjában” megjelölés helyébe „13. § (2) bekezdésének f) pontjában” lép, a 105. § (3)-(4) bekezdésének számozása (2)-(3) bekezdésre, a 161. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra, továbbá a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 1958. évi 1-6. NET határozatban a „Promotio sub auspiciis Rei Publicae Popularis” elnevezés „Sub auspiciis praesidis Rei Publicae” elnevezésre módosul. *
(3) A Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. törvényerejű rendelet, továbbá a módosításáról rendelkező 1987. évi 10. törvényerejű rendelet és 1989. évi 16. törvényerejű rendelet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkező 1989. évi 13. törvényerejű rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, az egyetemek kari tagozódásáról, valamint az egyetemi továbbképző intézetekről szóló 37/1986. (VIII. 31.) MT rendelet a 2. §-a kivételével, továbbá a módosításáról rendelkező 32/1987. (IX. 1.) MT rendelet, 64/1988. (VIII. 5.) MT rendelet, 69/1989. (VII. 1.) MT rendelet és 94/1989. (VIII. 24.) MT rendelet 1990. június 30. napján hatályát veszti.
(4) A megszűnő felsőoktatási intézmények hallgatói tanulmányaikat változatlan képzési rendben fejezik be.
