A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
1. § Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. § Az Alkotmány 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
3. § (1) Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
(2) Az Alkotmány 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.”
4. § Az Alkotmány 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
5. § Az Alkotmány 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.”
6. § Az Alkotmány 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.”
7. § (1) Az Alkotmány 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.”
(2) Az Alkotmány 13. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi szövege a (2) bekezdés jelölést kapja:
„(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
8. § (1) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogkörében az Országgyűlés)
„b) törvényeket alkot;”
(2) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogkörében az Országgyűlés)
„k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.”
(3) Az Alkotmány 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
9. § Az Alkotmány 19/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke.”
10. § Az Alkotmány 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
11. § (1) Az Alkotmány 20. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 20. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.”
(3) Az Alkotmány 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
12. § Az Alkotmány 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.”
13. § Az Alkotmány 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.”
14. § Az Alkotmány 24. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.”
15. § Az Alkotmány 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.”
16. § (1) Az Alkotmány 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.”
(2) Az Alkotmány 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.”
17. § Az Alkotmány 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
18. § Az Alkotmány a következő új 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.”
19. § Az Alkotmány 29/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.”
20. § Az Alkotmány 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
21. § Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztársasági elnök)
„h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat;
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,”
22. § Az Alkotmány 31/A. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.”
23. § (1) Az Alkotmány 32/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 32/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
24. § (1) Az Alkotmány V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
(2) Az Alkotmány 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt és az Országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségenként egy-egy személyből álló testület gyakorolja.
(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.
(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
25. § (1) Az Alkotmány VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
(2) Az Alkotmány 32/C. §-a (3)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
26. § Az Alkotmány a 32/C. § után a következő 32/D. §-sal egészül ki:
„32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.”
27. § Az Alkotmány a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával, illetőleg,
d) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.”
28. § Az Alkotmány 35. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
29. § Az Alkotmány 39. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.”
30. § (1) Az Alkotmány 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.”
(2) Az Alkotmány 39/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.”
31. § Az Alkotmány 39/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.”
32. § (1) Az Alkotmány 40/A. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 40/A. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:
„A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
33. § Az Alkotmány 40/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.”
34. § Az Alkotmány 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanácsokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
35. § (1) Az Alkotmány 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
36. § Az Alkotmány 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.”
37. § Az Alkotmány 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.”
38. § Az Alkotmány 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
39. § Az Alkotmány 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
40. § Az Alkotmány 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
41. § Az Alkotmány 61. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
42. § Az Alkotmány 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
43. § Az Alkotmány 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
44. § Az Alkotmány 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
45. § Az Alkotmány 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
46. § Az Alkotmány 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
47. § (1) Az Alkotmány 70/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
(2) Az Alkotmány 70/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
48. § Az Alkotmány 70/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
49. § Az Alkotmány 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
50. § Az Alkotmány 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
51. § (1) Ez a törvény - a 26. § kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdése, 28. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (7) és (8) bekezdése, a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvény, továbbá a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény a hatályát veszti.
(2) Ahol az Alkotmány Ítélkező Tanácsot említ, ezen az Alkotmánybíróságot, ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni.
(3) E törvény 26. §-ának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
