Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A kormányzati beavatkozás kereteinek kijelölése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: vállalkozó), valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, továbbá
b) a hatósági ár megállapítójára.
(2) A törvény hatálya nem terjed ki:
a) a jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára;
b) a külön törvény felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási díjakra.
(3) E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység: nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő vagy szolgáltatási tevékenység folytatása.
2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve – állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.
3. § A Kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő, ha a terméket előállító vállalkozó a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben megfogalmazott kritériumok alapján az érintett piacon gazdasági erőfölényben van.
4. § A vállalkozó köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz (1990. évi LXXXVI. törvény 52. §) előzetesen bejelenteni, ha a Kormány által jogszabályban meghatározott, saját gyártású termékeinek árát emelni kívánja, továbbá ha korábban többféle árat alkalmazott, és az új vevő részére az addig érvényesített legmagasabb árnál magasabb árat kíván érvényesíteni.
5. § (1) A bejelentésben fel kell tüntetni a tervezett áremelés mértékét, időpontját, indokát és a termék tervezett forgalmát.
(2) Ha a bejelentés elbírálásához az (1) bekezdésben felsoroltakon felül további adatokra is szükség van, azokat a bejelentő a Gazdasági Versenyhivatal felhívására nyolc napon belül köteles annak rendelkezésére bocsátani.
6. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés vagy a pótlólag rendelkezésre bocsátott adatok kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a tervezett áremelést határozattal – részben vagy egészben – megtiltja, ha az emelt ár a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénybe ütközne.
(2) Az ár legfeljebb a bejelentésben foglaltak szerint emelhető, ha a Gazdasági Versenyhivatal – az (1) bekezdésben előírt határidőn belül – határozatával az áremelést nem tiltotta meg, vagy e határidőn belül nem nyilatkozott. Az emelt ár érvényesítéséhez ez esetben is a szerződő felek megállapodása szükséges.
(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó termékekre csak akkor lehet felemelt árral szerződési ajánlatot tenni, ha a Gazdasági Versenyhivatal az áremelést nem, vagy csak részben tiltotta meg, vagy az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem nyilatkozott.
7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.
(2) A termék hatósági árát a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat az állami költségvetés támogatja.
8. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(2) A továbbfeldolgozók vagy továbbértékesítők részére értékesített egyes energiahordozók ára a külpiaci árak szintjén is meghatározható.
(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is.
9. § (1) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(2) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel (pl. a minőség, a határidő, a szállítások ütemezése, a megrendelés nagysága, a teljesítés helye, a fizetési feltételek) együtt kell megállapítani.
10. § (1) A hatósági ár megállapítása – ideértve az áralkalmazási feltételeket is – hivatalból vagy az árat érvényesítő vállalkozó kérelmére történhet. Ez utóbbi esetben a kérelmező köteles a hatósági árra vonatkozó javaslatát a hatósági ár megállapítója részére egyidejűleg megküldeni. A hatósági ár megállapítója – mindkét esetben – további adatokat kérhet.
(2) A hatósági ár megállapítója a kérelem, illetve a kért adatok kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az ármegállapítást közzétenni vagy a kérelem elutasításáról a kérelmezőt értesíteni.
11. § (1) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.
12. § Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben
a) a legmagasabb árnál magasabb árat és
b) a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat
érvényesen nem lehet kikötni.
13. § Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
14. § A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.
15. § A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.
16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére.
17. § (1) A hatósági ár megállapítójának a 16. §-ban szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A hatósági ár megállapítójának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól keresettel kérhető a határozat felülvizsgálata.
18. § (1) Ha a határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól, a hatósági ár megállapítója a határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
(2) Ha a határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését megállapította, jogerős határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
19. § A gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása esetén a Kormány – legfeljebb hat hónapra – az árakra vonatkozóan rendelkezhet a nem hatósági árak körében is.
20. § A fogyasztói forgalomba kerülő termék árát jól látható és azonosításra alkalmas módon fel kell tüntetni. Az árfeltüntetésről a terméket fogyasztói forgalomba hozó, illetve a szolgáltató vállalkozó köteles gondoskodni.
21. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a külön jogszabályok szerinti polgári jogi igény érvényesítésének, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.
22. § (1) Ez a törvény az 1991. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.”
b) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) áremelés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi.”
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint (4) és (5) bekezdése;
– a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése;
– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 301. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 302. §-ának (2) bekezdése;
– a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51. §-a;
– a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény 3. §-a;
– a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendelet 15. §-a (2) bekezdésének második mondata;
– az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 130. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja;
– a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 5–6. §-a, 44. §-ának (4) bekezdése, valamint a 45. §-ának (1) és (2) bekezdése;
– az árszabályozásról szóló 38/1984. (XI. 5.) MT rendelet és az azt módosító 43/1987. (X. 13.) MT rendelet, 24/1988. (IV. 8.) MT rendelet, 74/1988. (X. 25.) MT rendelet és 137/1989. (XII. 22.) MT rendelet;
– a tisztességtelen ár megállapításáról szóló 42/1987. (X. 13.) MT rendelet;
– az Országos Árhivatal feladatáról és hatásköréről szóló 23/1988. (IV. 8.) MT rendelet, és az azt módosító 138/1989. (XII. 22.) MT rendelet;
– a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 1014/1985. (III. 20.) MT határozat módosításáról szóló 139/1989. (XII. 22.) MT rendelet;
– a belföldi beruházási célú fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeiről szóló 35/1982. (VIII. 1.) PM–ÁH rendelet;
– az egyes árszabályozó rendelkezések módosításáról szóló 16/1990. (VIII. 17.) PM rendelet;
– az üvegpalackok és az öblös (konzerves) üvegek betétdíjáról és forgalmáról szóló 4/1980. (XI. 11.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 2/1981. (I. 19.) ÁH rendelkezés, 13/1982. (VI. 26.) ÁH rendelkezés, 4/1986. (V. 6.) ÁH rendelkezés és 7/1989. (VIII. 24.) ÁH rendelkezés;
– az energiahordozók, ipari alapanyagok és félkésztermékek külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéséről szóló 11/1983. (XII. 10.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 6/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés, 15/1984. (XI. 5.) ÁH rendelkezés, 14/1986. (XII. 10.) ÁH rendelkezés, 12/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezés, 9/1988. (XII. 20.) ÁH rendelkezés és 13/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;
– a tervezett árváltoztatás egyes gazdálkodó szervezetek közötti közléséről szóló 9/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 9/1986. (IX. 17.) ÁH rendelkezés és 1/1989. (II. 26.) ÁH rendelkezés;
– a fogyasztói áremeléssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásról szóló 10/1984. (VI. 26.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 3/1985. (V. 11.) ÁH rendelkezés;
– az árellenőrzés egyes kérdéseiről szóló 11/1984. (IX. 1.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 4/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés;
– az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 5/1985. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 8/1986. (IX. 17.) ÁH rendelkezés, 8/1987. (IX. 24.) ÁH rendelkezés és 6/1989. (VII. 10.) ÁH rendelkezés;
– az árkonzultációról szóló 9/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezés;
– a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettségéről szóló 2/1988. (VI. 10.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 11/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés, 12/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;
– a helyi árhatóságok hatásköréről szóló 3/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 13/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés, 5/1989. (VI. 30.) ÁH rendelkezés;
– a haditechnikai termék, hadfelszerelési cikk és hadiipari szolgáltatás áráról szóló 5/1988. (VII. 20.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 3/1989. (VI. 22.) ÁH rendelkezés;
– az árformákról szóló 12/1988. (XII. 27.) ÁH rendelkezés és az azt módosító 4/1989. (VI. 30.) ÁH rendelkezés, 11/1989. (XII. 28.) ÁH rendelkezés;
– egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1990. (III. 12.) ÁH rendelkezés;
– az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek árformájáról szóló 18/1989. (XII. 30.) MÉM rendelet;
– az ország honvédelmi felkészítése keretében végzett tartalékolási tevékenység során érvényesíthető árakról szóló 1/1987. (ÁT. 10.) ÁH utasítás.
23. § A törvény hatálybalépése nem érinti a mellékletben felsorolt termékekre vonatkozóan korábban kiadott hatósági ármegállapítások érvényességét.
Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez
I. Legmagasabb ár
| Termékszám (ITJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| 11–1 | Lignit * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 11–12 | Barnaszén * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 11–13 | Feketeszén * , * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 11–3 | Földgáz | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 11–51 | Ahidrált lignit * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 11–52 | Szénbrikett * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 14–1 | Villamos energia | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 14–2 | Gőz * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 14–3 | Melegített víz * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 54–21 | Fekete kőszénkoksz * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 54–21–3 | Ipari és háztartási koksz * | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 55–11–4-ből | Az 5 kg-osnál nagyobb kiszerelésű propán-bután gázkeverék | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 66–1-ből | Tankönyvek és zeneoktatást szolgáló kották | művelődési és közoktatási miniszter | |
| 82–11–3-ból | Fogyasztói tehéntej 2,8% zsírtartalommal | földművelésügyi miniszter | |
| 87–01 | Fehér kenyér | földművelésügyi miniszter | |
| 93–12–02 | Tehéntej és tejszín * | földművelésügyi miniszter | |
| 94–36 | Vastag tűzifa | földművelésügyi miniszter |
| Szolgáltatás szám (SZTJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| 405–11–01-ből | A belföldi közforgalmú vasúti áruszállítás díja (a veszélyes áruk és hulladékok fuvarozása, valamint az árufuvarozás különleges teljesítményei kivételével) | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 405–11–02-ből | A belföldi közforgalmú vasúti menetrend szerinti személyszállítás díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 405–22–01-ből | A belföldi menetrend szerinti távolsági autóbuszközlekedés díja; iskolák és tanintézetek által rendelt belföldi távolsági autóbusz különjáratok díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 405–22–02-ből | A menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedés díja; iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díja | települési önkormányzat képviselő-testülete | |
| 405–3-ból | A menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és a helyiérdekű vasút díja; | települési önkormányzat képviselő-testülete | |
| 405–31–04–01 | A helyiérdekű vasúti áruszállítás díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 406–11–01 | Belföldi levélpostai küldemények díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 406–11–02 | Belföldi csomagküldemények díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 406–13-ból | Belföldi postautalványok díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 406–21–01 | Belföldi táviratok díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 406–22–01-ből | Belföldi távbeszélő szolgáltatás előfizetési és beszélgetési díja, valamint a közvetlen összeköttetések díja | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 507–34, 45-ből | Humán célú gyógyszerek kereskedelmi árrése | népjóléti miniszter | |
| 609–1, 2-ből | A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak | közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | |
| 714–11–01-ből | Települési önkormányzat tulajdonában levő lakások bére | települési önkormányzat képviselő-testülete | |
| 714–11–01-ből | Egyéb tulajdonban levő lakásra 1989. január 1. előtt keletkezett és a törvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított lakások bére | települési önkormányzat képviselő-testülete | |
| 714–11–01-ből | A nem fegyveres testület kezelésében levő ingatlanon létesített fegyveres testületi szolgálati lakások bére | települési önkormányzat képviselő-testülete | |
| 714–26–2 | Lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja | ipari és kereskedelmi miniszter | |
| 820–11-ből | Televízió előfizetési díja | pénzügyminiszter |
II. Legalacsonyabb ár
| Termékszám (ITJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója | |
| 91–11–01–2 | Takarmánybúza * | földművelésügyi miniszter | |
| 91–11–01–3 | Búza élelmezési célra * | földművelésügyi miniszter | |
| 91–11–08–2 | Takarmánykukorica * | földművelésügyi miniszter | |
| 93–12–01 | Vágómarha * | földművelésügyi miniszter | |
| 93–21–06 | Vágósertés * | földművelésügyi miniszter |
