(3) A végrehajtást elrendelő a jogerős határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése végett.
(4) Az adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló jogerős határozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtónak küldi meg, kérve az ingatlan értékesítését.
90. § Ha a végrehajtási jog nem jegyezhető be, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán az adótartozás megfizetéséig jelzálogjog illeti meg.
91. § (1) Az adóhatóság az adózó kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha az adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.
(2) Az adóhatóság a végrehajtási eljárást szünetelteti, ha az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetőleg, ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak.
92. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót terheli.
(2) Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amely ingó végrehajtás során nem lehet kevesebb 500 forintnál, ingatlanvégrehajtás elrendelése esetén 1000 forintnál.
93. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bek.] jogosultja negyedévenként keresheti meg az önkormányzati adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri az 1000 forintot. Ha a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető.
(2) A megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat számát, jogerőre emelkedésének időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.
(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos, szükség esetén kiegészített adatok alapján indítja meg.
(4) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
(5) Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja.
94. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adótartozást, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre.
(2) A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
(3) Az esedékessé válás évében az adótartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.
95. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
(2) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékhivatal tudomására jutott.
(3) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(4) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Az elévülést a végrehajtási cselekmény 6 hónappal meghosszabbítja.
(5) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A 90. §-ban említett jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
96. § (1) Az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, a vagyonnyilatkozatra, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet. Az adatszolgáltatás az adóhatóság által meghatározott módon gépi adathordozón is teljesíthető.
(2) A pénzügyminiszter rendeletben a számla, az egyszerűsített számla, a nyugta nyomtatványának formáját, adóigazgatási azonosítását meghatározza.
(3) Az adóhatóság a fizetési meghagyást, a fizetési felszólítást és az adóívet nyomtatványon is kiadhatja.
(4) A nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az adóhatóság tájékoztatót tesz közzé.
97. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában
a) adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik,
b) adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete,
c) adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,
d) adóügy: az adóval és a költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügy,
e) lakóhely: minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti,
f) állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik,
g) szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén, ha az adott naptári évben a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve legalább 90 napot belföldön tartózkodott,
h) székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van a központi ügyvezetés helye,
i) telephely: a jogi személyiség nélküli vállalkozó és a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély állandó üzleti (üzemi), termelő vagy szolgáltató tevékenységének a helye, a helyi adók tekintetében telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) vagy termelő tevékenységet folytatnak,
j) kifizető: a jogi személy, a gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társasüdülő, illetve az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tényleges kifizetője,
k) munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, az l) pont szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, illetve ha a törvény szerint a magánszemély jövedelemadóját megállapította,
l) munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, valamint a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogviszony. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt munkaviszonyban állónak kell tekinteni.
m) vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,
n) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társas garázs, építő közösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés,
o) külföldi: az a jogi személy, egyéb szervezet vagy magánszemély, akinek nincs belföldön székhelye vagy telephelye, székhely vagy telephely hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
p) nagyértékű ingóság: gépjármű, védett gyűjtemény és műtárgy, továbbá minden olyan ingóság, amelynek értéke darabonként, gyűjteményenként meghaladja a 100 000 forintot,
r) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy.
s) irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz-, és magánokiratok,
t) vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez.
98. § (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az állam, illetve az önkormányzat viseli, kivéve a szakértő kirendelésének [59. § (2) bek.], és a végrehajtásnak (92. §) a költségeit.
(2) Ha az eljárás során az adózó rosszhiszeműen gyakorolta a jogait, és emiatt az eljárásban az állam, illetve az önkormányzat terhére további költségek merültek fel, azt az adózónak kell megfizetnie. A rosszhiszemű joggyakorlást az adóhatóságnak kell bizonyítania.
(3) Az adózó költségeit az adózó viseli.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt költségekről az adóhatóság határozatában rendelkezik.
99. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 61. §-a, 62. §-a, 62/A. §, 63. §-ának b) pontja, 64/A–C. §-a, valamint az azt módosító 1987. évi IX. törvény 7. §-a, 8. §-a, 10. §-ának b) pontja, 12. §-a, továbbá az 1988. évi XIV. törvény 17. §-a,
az állami pénzügyekről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 80–89. §-a, valamint 100–103. §-a, és az azt módosító 85/1987. (XII. 28.) MT rendelet 12. §-a, továbbá a 102/1988. (XII. 24.) MT rendelet 6. §-a és 7. §-a,
a szabálysértésről szóló 1968. évi I. törvény 112–113. §-a és az ezt módosító 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 45. § (1) és a 46. § (1) bekezdése, az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése, az egyes szabálysértésről szóló 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 148/A. §-a és az ezt módosító 19/1979. (V. 11.) MT rendelet 28. §-a, a 19/1983. (VI. 15.) MT rendelet 38. §-a,
az adóigazgatási eljárásról szóló 129/1989. (XII. 20.) MT rendelet, az ennek végrehajtásáról szóló 13/1988. (IV. 25.) PM rendelet, a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelet és az ezt módosító 11/1990. (V. 10.) PM és a 15/1990. (VIII. 9.) PM rendelet,
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet és az ezt módosító 46/1983. (XI. 20.) MT, a 14/1987. (V. 13.) MT, a 65/1987. (XII. 2.) MT, a 123/1989. (XII. 5.) MT rendelet, és az ennek végrehajtásáról intézkedő 54/1981. (XI. 9.) PM rendelet és az ezt módosító 39/1985. (XI. 22.) PM, a 63/1987. (XII. 7.) PM rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1989. évi XLV. törvény 66. §-ának (4) bekezdése azzal, hogy rendelkezéseit az 1988–1989. évre megállapított adóhiányok esetében alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény 101. §-ának (1) bekezdése az adózóra nézve nem kedvezőbb.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az állami adóhatóság személyi érdekeltségi rendszerét rendeletben meghatározza.
100. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. módosítását és egységes szövegét megállapító 1981. évi I. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
(2) Az egyes szabálysértésekről szóló 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 2. § (1) bekezdésével módosított 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a jövedékre vonatkozó szabályokat olyképpen szegi meg, hogy cselekménye folytán adórövidítés, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
101. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték) pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) Az 1988. január 1. napját követően az ezt megelőző időszakra az állami adóhatóság által megállapított általános jövedelemadó, magánszemélyek forgalmi adója és társasági adófizetési kötelezettségét az adózó első fokú adóhatósága indokolt esetben méltányosságból mérsékelheti.
(3) E törvény rendelkezései nem érintik az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.
(4) E törvény alkalmazásában az adót és a költségvetési támogatást megállapító törvényen a hatálybalépését megelőzően alkotott, adót, adójellegű kötelezettséget megállapító jogszabályt, továbbá az 1992. január 1. napja előtt alkotott, költségvetési támogatást megállapító jogszabályt is érteni kell.
(5) E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel (egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.
102. § (1) Az adóügyekben az adóhatóságok e törvény szerint járnak el, függetlenül attól, hogy az adóval vagy költségvetési támogatásokkal összefüggő kötelezettség, illetve jogosultság mikor keletkezett.
(2) Adatot kell szolgáltatni az adóévet követő év március 20-áig a biztosító intézetnek annak a biztosításnak a díjairól is, amelyet a munkáltató a magánszemély javára 1988–1989-ben kötött és fizetett, ha a magánszemély azt 1992. december 31-éig megszüntette, visszavásárolta, értékesítette.
(3) Az adózónak az 1990. évről adóbevallását az 1990. december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, az 1990. évi adóit, költségvetési támogatásait is e jogszabályok szerint kell elszámolnia.
(4) A 69. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható az 1991. december 31. előtt esedékes adótartozásokra.
Az adózó által megállapított adót és költségvetési támogatást adónként és költségvetési támogatásonként kell bevallani.
1. Havonta megállapítandó adók
Ha az adózónak az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított általános forgalmi adó, vagy a fogyasztási adó kötelezettsége a 10 millió forintot, vagy a magánszemélyektől levont jövedelemadója az 5 millió forintot elérte, valamennyi adójáról és költségvetési támogatásáról – kivéve, amelyeknek előlegét az adóhatóság előírta – adónként és költségvetési támogatásonként havonta
a tárgyhót követő hó 20-ig
kell adóbevallást tenni.
Az adóév december hónapjára megállapított adót, illetve költségvetési támogatást az adóévről benyújtott adóbevallásban kell bevallani.
2. Azokról az adókról, amelyek előlegét az előző évi vagy a várható adatok alapján az adóhatóság írta elő, a kettős könyvvezetésre kötelezett adózók a 2. melléklet I/3/b, illetve I/14/b. pontjában említettek kivételével a tényleges adataik alapján a tárgyév június 30-i állapot szerint számított adóalap után fizetendő adóról
a tárgyév július 28-ig,
illetve az éves tényleges kötelezettségükről a 3. pont szerinti időben tesznek adóbevallást.
3. Az 1–2. pontok alá nem tartozó adókról és költségvetési támogatásokról
a) a kettős könyvvezetést és egyszerűsített kettős könyvelést alkalmazó, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személynek és az egyszeres könyvvezetést alkalmazó, vállalkozási tevékenységet folytató személynek
az adóévet követő február 28-ig,
b) költségvetés alapján gazdálkodó szervezetnek
az adóévet követő április 20-ig,
c) az a)–b) pont alá nem tartozó, külön jogszabályban előírt rend szerint gazdálkodó jogi személynek
az adóévet követő március 31-ig,
d) a vállalkozási tevékenységet nem folytató, kizárólag magánszemélyek jövedelemadóját vagy általános forgalmi adót fizető magánszemélynek
az adóévet követő március 20-ig,
e) az a)–d) pontban nem említetteknek
az adóévet követő április 20-ig
évente kell adóbevallást tenni.
A társulati adó hatálya alá tartozó adózóknak adóbevallásukat az adóévet követő április 30-ig kell benyújtani.
4. Az adózónak az adóév valamennyi adókötelezettségéről évente, adónként a 3. a)–e) pontok szerinti időben adóbevallásában el kell számolnia. Az 1/a) pont szerinti adóbevallásról pedig összesítést kell készítenie.
5. A munkáltató az általa megállapított jövedelemadó és a levont adóelőleg különbözetét
a) ha havonta tesz adóbevallást, a levonást (visszafizetést) követő hónapban,
b) ha évente tesz adóbevallást, a levonás (visszafizetés) évére vonatkozó adóbevallásban
számolja el és vallja be.
6. Az adózó éves adójáról a 4. pont szerinti idő előtt is benyújthatja adóbevallását. Ebben az esetben az adóbevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban az adóbevallás benyújtására előírt időpontig nem kell felszámítani.
7. Az adóbevallás adatait 1000 forintra, a magánszemélyek jövedelemadójának bevallását 100 forintra kell kerekíteni.
Az adókat e melléklet szerinti időpontban kell megfizetni illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időpontban lehet kiutalni. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adókat, költségvetési támogatást 1000 forintra, a magánszemélyek jövedelemadóját 100 forintra kerekítve kell fizetni. Nem kell az adót megfizetni illetve a költségvetési támogatást igényelni addig, ameddig annak adónként év elejétől számított összege a kettős könyvvezetésre kötelezett adózók esetében a 100 000 forintot, egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózók esetében a 10 000 forintot nem éri el. A magánszemély jövedelemadója megfizetésére ezt a rendelkezést nem alkalmazhatja.
1. A magánszemélyek jövedelemadója
a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó előleget
az elszámolt hónapot követő hó 20-ig
a kifizető az általa levont jövedelemadó előleget
a kifizetés hónapját követő hó 20-ig
fizeti meg.
Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó elszámolásból adódóan a visszafizetés összege az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg összege, a különbözet a fenti időpontoktól visszaigényelhető. Ha az adókülönbözet év végi elszámolásakor a visszatérítendő összeg meghaladja a levont adó és adóelőleg összegét, a munkáltató a különbözetet olyan időpontban igényelheti, hogy a visszatérítendő összeg a bérfizetéskor rendelkezésre álljon.
Az év végi elszámoláskor megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőlegek különbözetét annak bevallásával egyidejűleg kell megfizetni.
b) Annak a magánszemélynek, akitől a vállalkozásból származó jövedelme után adóelőleget nem vontak le, az adóelőlegét
a jövedelem megszerzésének hónapját követő hó 20-ig
kell megfizetnie.
c) Annak a magánszemélynek, aki nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, adóelőlegét negyedévenként, az I–III. negyedévben
a negyedévet követő hó 20-ig
kell megfizetnie. A IV. negyedévben szerzett jövedelmek után előleget nem kell fizetni.
d) A magánszemélynek a magánszemélyek jövedelemadóját
az adóévet követő év március 20-áig
kell megfizetnie.
e) A takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelemből levont jövedelemadót a kifizetőnek az I. félév folyamán jóváírt, kifizetett tételek után
az adóév július 20-ig
a II. félévben jóváírt tételek után
az éves bevallás benyújtására előírt időpontig
kell megfizetnie.
f) A kifizetőnek az e) pontban nem említett, összevonás alá nem eső jövedelemből levont adót
a levonást követő hó 20-ig
kell megfizetnie.
2. Az általános forgalmi adó
a) az általános forgalmi adó tényleges nettó összegét havonta
a tárgyhót követő hó 20-ig
kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
b) Az adóévet megelőző évet érintő, de január 20-ig be nem fizetett, illetve vissza nem igényelt adót a február havi kötelezettséggel együtt kell megfizetni, illetve visszaigényelni.
Ha az adózó az általános forgalmi adó alapját képező rubel elszámolású importnál a devizában felmerült fuvarköltséget előkalkulált összegben vette figyelembe és ettől az összegtől a fuvarköltségről beérkező számla összege 20%-kal eltér, az erre eső adót annak legközelebbi esedékességi határidejében kell elszámolni.
c) Az az adózó, aki rendszeresen adó visszaigénylésére jogosult és az előző évi értékesítései ellenértékének legalább 50%-a „0” kulcs alá esett, kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án igényelhesse vissza.
3. A vállalkozási nyereségadó
A vállalkozási nyereségadót az éves bevallással egyidejűleg kell megfizetni.
A nyereségadóra az adóhatóság által előírt adóelőleget
a) a kettős könyvvezetésre kötelezett adózónak ha az előző évben fizetett adója a 3 millió forintot meghaladta,
havonta két alkalommal
minden hó 10-ig és 28-ig, december hóban 20-ig
kell megfizetni,
b) az a) pont alá nem tartozó adózónak negyedévenként, az I–III. negyedévben
a negyedévet követő hó 20-ig
kell megfizetni.
c) A 3/a) pont szerinti adózónak az előírt adóelőleget
az adóév július 28-ig
az adóév június 30-i tényleges adatok alapján megállapított összeggel szemben el kell számolnia és a különbözetet meg kell fizetnie, vagy visszaigényelheti.
d) Az adóhatóság által előírt adóelőleget
az adóév december 28-ig
a várható éves adó összegéig ki kell egészíteni és a különbözetet meg kell fizetni.
e) Az év közben átalakuló szervezetnek az átalakulás időpontjáig meghatározott tényleges nyereségadó kötelezettsége és a már befizetett előleg közötti különbözetet az átalakulásról benyújtott adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
f) Az adózó az év folyamán befizetett előleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét
az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg
fizeti meg, illetve igényelheti.
4. A fogyasztási adó
A fogyasztási adó nettó összegét havonta
a tárgyhót követő hó 15-éig
kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
5. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet
Az árkülönbözetet
a tárgyhót követő hó 15-ig
kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
6. A különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelem
A különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmet
a tárgyhót követő hó 15-ig
kell megfizetni.
7. Kereskedelmi adó
A játék- és pénznyerő automata gépek után fizetendő kereskedelmi adót
a tárgyhót követő hó 20-ig
kell megfizetni.
8. Földadó
A földadót évente két egyenlő részletben
az első részletet augusztus 15-ig
a második részletet november 15-ig
kell megfizetni.
9. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás
a) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás jogszabályban meghatározott módon számított összegének egytizenketted részét kell havonta
a tárgyhó 20-ig
megfizetni.
b) Az adóév január és február hónapjaiban az előző évi várható éves adatok alapján a jogszabályban meghatározott összeg egytizenketted részét kell fizetni. A tényleges adatok szerinti kötelezettség és a már befizetett összegek különbözetét a március hónapban esedékes kötelezettséggel egyidőben kell kiegyenlíteni.
10. Sertésállomány mentesítési hozzájárulás
A sertésfeldolgozó üzem a sertésállomány mentesítési hozzájárulást
a feldolgozást, illetve az átvételt követő hó 15-ig
fizeti meg.
A támogatás a sertésállomány mentesítéséről szóló jogszabály szerint
a tárgyhót követő hó 15-től
vehető igénybe.
11. Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás
A rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I–III. negyedévben
a negyedévet követő hó 20-ig
kell megfizetni.
A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét
a tárgyévet követő február 20-ig
kell megfizetni.
12. Társulati adó és társulati különadó
A társulati adóra és a társulati különadóra az adóelőleget az I–III. negyedévben
a negyedévet követő hó 15-ig
kell megfizetni; a negyedévi előleg mértéke az előző évi társulati adó és társulati különadó együttes összegének 20%-a. Az I. negyedévre eső adóelőleget az előző év elszámolásával egyidejűleg kell megfizetni. Az évközi előleg és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtására előírt időpontig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
13. Külön fel nem sorolt kötelezettségek
a) Az előzőekben fel nem sorolt adókat, költségvetési támogatásokat jogszabályban megállapított módon kell megfizetni.
b) Az önellenőrzés, illetve adóellenőrzés során feltárt megszűnt adót, költségvetési támogatást egyéb befizetésként, illetve egyéb támogatásként kell megfizetni, illetve ilyen címen lehet igényelni.
14. Állami vagyon utáni részesedés
a) Az állami vállalat, a tröszt – ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik – a tröszti vállalat a b) pontban foglaltak kivételével az előleget
a tárgyhó 15-ig
fizeti meg.
b) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt adózók az I–III. negyedévben negyedévenként
a negyedévet követő hó 15-ig
fizetnek előleget.
c) Az osztalékelőleget fizető társaságok, szövetkezetek
A társaság, a szövetkezet, ha osztalékelőleget fizet, az osztalékelőleg kifizetését követő hó 15-ig fizeti meg az adóelőleget.
d) Az év közben átalakuló szervezetnek az átalakulás időpontjával meg kell határoznia tényleges adóját. Az év közben befizetett előleg és a tényleges kötelezettség különbözetét adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetni, vagy visszaigényelni.
e) Az adóelőleget az a) pontban említett kettős könyvvezetésre kötelezett adózónak
az adóév július 28-ig
az adóév június 30-i tényleges adatok alapján megállapított összeggel szemben el kell számolnia, a különbözetet meg kell fizetnie, illetve visszaigényelheti.
f) Az adóhatóság által előírt adóelőleget
az adóév december 28-ig
az éves várható adó összegéig ki kell egészíteni és a különbözetet meg kell fizetni.
g) Az adózó az év folyamán befizetett előleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét
az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg
fizeti meg, illetve igényelheti.
A) Helyi adó
15. Építményadó, telekadó
Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót
az adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig
megfizetni.
16. Kommunális adó, iparűzési adó
a) A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót
az adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig
megfizetni.
b) A nem magánszemély adózók adóelőleget félévi egyenlő részletekben
az adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig
fizetnek.
c) A tevékenységét év közben kezdő nem magánszemély adózó az adóelőleg I. félévére eső részét az adóelőleg-számítás alapjául vett időszakot követő 15 napon belül teljesíti.
d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
e) Az adózó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét
az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg
fizeti meg, illetve igényelheti.
17. Idegenforgalmi adó
a) Az adóköteles épület utáni adót a magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben
az adóév március 15-ig, illetve
szeptember 15-ig
kell megfizetni.
b) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a
beszedést követő hó 15-éig
kell az adóhatósághoz befizetnie.
18. Ha az önkormányzat az adóelőleg és az adómegfizetés időpontjára más szabályokat állapít meg, akkor azt a rendeletében előírt időben kell teljesíteni.
B) Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések között fel nem sorolt adók
Az A) pont alatt fel nem sorolt, de az önkormányzat költségvetése javára teljesítendő adót
1. félévenként két egyenlő részletben
az adóév március 15-ig, valamint
szeptember 15-ig vagy
2. a vonatkozó jogszabályokban megállapított időben kell megfizetni.
Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja, kérelemre azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra egyszeri támogatási előleg kiutalását engedélyezi.
1. Fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítést havonta kell igényelni. A fogyasztói árkiegészítés
a tárgyhót követő hó 15. napjától
jár.
2. Termelési árkiegészítés és dotáció
A termelési árkiegészítést és a dotációt havonta kell igényelni. A termelési árkiegészítés és a dotáció
a tárgyhót követő hó 15. napjától
jár.
3. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet
Az árkülönbözetet havonta
a tárgyhót követő hó 15. napjától
lehet igényelni.
4. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
A mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást havonta lehet igényelni.
A mezőgazdasági exporttámogatás
a tárgyhót követő hó 15. napjától
jár.
5. Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakori (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra járó tényleges árkiegészítés különbözetét
a tárgyhót követő hó 15. napjától
lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.
Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjától nyílik meg, és azt
a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig
kell visszafizetni.
6. Külön fel nem sorolt költségvetési támogatások
A fel nem sorolt támogatásokat az ezekre előírt módon kell igényelni, elszámolni, illetve folyósítani.
A törvény 45. §-a alapján az adatszolgáltatást a következők szerint kell teljesíteni:
1. A kifizető és a munkáltató az általa vezetett nyilvántartás alapján az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat.
2. A kifizető adózónként adatot szolgáltat
a) a jövedelem-összevonás alá eső kifizetett összegről, ideértve a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony alapján a magánszemélynek e minőségében ellenérték nélkül juttatott vagyonrészt, vagyoni értéket, a munkavállalónak ellenérték nélkül juttatott vagyonjegyet, illetve a dolgozói részvényt, a részvénytársaság alkalmazottjának térítés ellenében juttatott dolgozói részvény megfizetett térítéssel csökkentett részét is,
b) az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról,
c) a levont adóelőlegről.
3. Nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek a mezőgazdasági kistermelésből, az egyéni vállalkozásból, az ingó- és ingatlanértékesítésből, a vagyoni értékű jog átruházásból származó kifizetésekről.
4. A munkáltató adózónként adatot szolgáltat
a) a jövedelem-összevonás alá eső, kifizetett adóköteles jövedelem teljes összegéről,
b) a levont adóelőlegről,
c) az adóalapcsökkentő tételekről és az adókedvezményekről jogcímenként, továbbá
d) a megállapított adóról.
5. Ha a magánszemély adóját nem a munkáltató állapítja meg, a munkáltató a 2. és 3. pont szerint szolgáltat adatot.
6. A 2–5. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig kell a kifizető, illetve a munkáltató adóhatóságához megküldeni.
7. A kifizető a 2. ponttól eltérően – a munkavállalójának, tagjának munkaviszonyból származó kifizetés kivételével – az adatszolgáltatásnak a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet.
A biztosító intézet adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg kifizetéséről, nyugdíjbiztosítás vagy a tízéves, illetve az annál hosszabb időtartamú életbiztosításnak a szerződéskötést követő 3 éven belüli megszűnéséről a kifizetést, illetve a megszűnést követő év március 20-ig.
1. A földhivatal az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel egyidejűleg adatot szolgáltat az illetékhivatalhoz a 2. pontban említett, birtokában lévő adatokról.
2. Az illetékhivatal minden év március 20-ig adatot szolgáltat a székhelye szerinti állami adóhatósághoz – a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével – a szerzéstől számított 10 éven belüli ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori forgalmi értékről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog forgalmi értékéről.
1. A pénzintézet adatot szolgáltat a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás után járó, az adókedvezmény igénybevételéhez az adózónak kiadott igazolásról.
2. Adatot szolgáltat a pénzintézet a megtakarítás kifizetéséről, a megtakarítás kedvezményezettjéről és annak a megtakarítónak a személyéről, akinek az igazolást konkrétan kiadta. Egyidejűleg közli az adómentesen kifizetett kamat összegét is.
3. Nem kell adatot szolgáltatni a megtakarítás kamatáról abban az esetben, ha a kedvezményezett nyilatkozott a megtakarítás eltérő célú felhasználásáról és az adót a kamat után levonták.
4. Nem terheli a pénzintézetet adatszolgáltatási kötelezettség, ha a megtakarító vagy a kedvezményezett a megtakarítást az 1. pont szerinti célra a betétet kezelő pénzintézetnél használja fel.
5. Az 1. pont szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő március 20-ig, a 2. pont szerinti adatszolgáltatást a kifizetéskor az adózó illetve a kedvezményezett illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
6. A pénzintézet a számlanyitástól számított 15 napon belül tájékoztatja az adózó adóhatóságát az általa vezetett bankszámla számáról.
Az Országos Találmányi Hivatal közli az adózó illetékes állami adóhatóságával a végleges szabadalmi oltalom megadását, illetve elutasítását határozatának jogerőre emelkedésével egyidejűleg az olyan adózó esetében, akinek halasztott adójáról az adóhatóságtól értesítést kapott.
1. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szerv az adóköteles kifizetésről adatot szolgáltat munkáltató hiányában a magánszemély állami adóhatóságához az adóévet követő március 31-ig.
2. Ha a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről a társadalombiztosítási szerv a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja.
1. Az a hatóság, amely adóköteles tevékenység folytatásához szükséges hatósági igazolványt ad ki vagy von vissza, egyidejűleg adatot szolgáltat az igazolványban feltüntetett adatokról, illetve az igazolvány visszavonásáról a székhelye szerinti állami adóhatósághoz.
2. Az első fokú építésügyi hatóság a saját szervezésben vagy kivitelezésben épített, bővített lakás használatbavételének engedélyezéséről az erről szóló határozat egy példányának egyidejű megküldésével tájékoztatja az illetékes állami adóhatóságot.
3. Az első fokú építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavételi engedély egy példányát megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
