Időállapot: közlönyállapot (1990.XII.24.)

1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről 2/2. oldal

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének
megfizetése

76. § A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a 89. §-ban foglaltak kivételével – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes rendőrkapitányságnál, illetőleg közlekedési hatóságnál kell bemutatni. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően – a rendőrkapitányságnál (közlekedési hatóságnál) beszerzett átutalási postautalványon – az illetékhivatal számlájára kell befizetni.

Az illeték fizetése kiszabás alapján

77. § Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni

a) a vagyonszerzési illetéket,

b) e törvényben meghatározott esetben az eljárási illetéket,

c) a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket.

Fizetési meghagyás

78. § (1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.

(2) Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának az 1981. évi I. törvény 61. §-ának (3) bekezdése szerint van helye.

(3) A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték – ha e törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg – a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

Az illeték törlése és visszatérítése

79. § (1) A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a jogorvoslati eljáráson kívül – csak e törvényben megállapított esetekben van helye.

(2) A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza.

(3) Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül –, lehet kérni.

80. § (1) Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:

a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti;

b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;

c) ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak, és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják;

d) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik;

e) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a 72. § (2) bekezdés szerint számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg;

f) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;

g) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;

h) ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;

i) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg;

j) magánvádas eljárásban, ha a büntetőeljárás kegyelem folytán megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott esetekben a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.

81. § (1) A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.

(2) Az (1) bekezdésben és a 60. §-ban említett esetben a bíróság határozatát a székhelye szerinti illetékhivatalnak küldi meg.

Mulasztási bírság

82. § Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét – felhívás ellenére – egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni.

Ellenőrzés

83. § (1) Az illetékhivatal az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel (bélyeges űrlappal) vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a magánszemélyeknél és jogi személyeknél, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

(2) Az eljáró hatóság az illetékhivatal ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.

Lelet készítése

84. § (1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni.

(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.

(3) Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából a földhivatalnál vagy az illetékhivatalnál késedelmesen jelentették be.

85. § (1) A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni.

(2) Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.

(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.

(4) A leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak [96. § (1) bekezdés] kell megküldeni az illeték kiszabása végett.

Elévülés

86. § Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Késedelmi pótlék

87. § (1) A fizetési meghagyásban (határozatban) vagy a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(2) Ha a törvény 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.

Az illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények

88. § Az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre – így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetőleg behajthatatlanság címén való törlésére – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadóak.

X. Fejezet

EGYES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése
a közjegyző által

89. § (1) Ha a hagyatékot közjegyző adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni az illetékhivatalnak.

(2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül az illetékes illetékhivatalnak küldi meg. A végzéshez csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

(3) Az (1)–(2) bekezdést kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

A hagyaték bejelentése az örökös által

90. § (1) Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes illetékhivatalnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a 16. § (1) bekezdésének b) és d) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.

Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a leltározásra jogosult szerv figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton fel kell tüntetni.

(2) Ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az illetékhivatal tudomásával ellentétesek, az illetékhivatal jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes illetékhivatalnak továbbítja.

Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése

91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) tartalmazó szerződést (okiratot) a földhivatalhoz kell bejelenteni az ingatlan-nyilvántartást követő illetékkiszabásra. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, e törvénynek a 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.

(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek – a 76. §-ban említett eset kivételével – közvetlenül az illetékhivatalnak (95. §) kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az illetékhivatal illetékmentesen hitelesíti.

(3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az illetékhivatal (95. §) az ügyfélnek igazolást köteles adni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben említett bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

92. § (1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot, a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést (okiratot) és ennek hiteles másolatát, valamint az illeték kiszabásához szükséges és rendelkezésére álló egyéb iratokat (együtt: vagyonszerzési ügy iratai) továbbítja az illetékhivatalnak, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.

(2) Ha a vagyonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a társasházként, illetőleg szövetkezeti házként létesített épület bejegyzéséig a földhivatalnak függőben kell tartania, a földhivatal – a bejegyzést kérő fél erről szóló értesítésével egyidejűleg – a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (okirat) hitelesített másolatát és az illeték kiszabásához szükséges egyéb iratokat megküldi az illetékhivatalnak.

A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése,
értékének visszatérítése

93. § (1) A megrongálódott vagy elrontott bélyeges űrlapot és illetékbélyeget, továbbá a tévesen felragasztott illetékbélyeget újjal kell kicserélni.

(2) A kicserélés bármelyik postahivatalnál, a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával kérhető. A postahivatal az értékcikket bevonja, és az ügyfél kérelmének megfelelő, azonos értékű pénzügyi értékcikket szolgáltat ki.

(3) Ha az értékcikket a (2) bekezdésben megjelöltek – a 94. § (3) bekezdésében felsorolt ok miatt – nem cserélik ki, az ügyfél a kérelmével az illetékhivatalhoz fordulhat. Ilyen esetben a visszatérítés szabályait [94. § (2) bekezdés] kell alkalmazni.

94. § (1) A feleslegessé vált bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.

(2) A visszatérítés a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett bármely illetékhivatalnál kérhető.

(3) Nincs helye kicserélésnek vagy visszatérítésnek, ha

a) alapos a gyanú, hogy a bélyeges űrlap vagy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban használták;

b) az űrlap vagy az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem ennek csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben az űrlapot, illetőleg az illetékbélyeget – ha már felragasztották, az irattal együtt – elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felelősségre vonást kezdeményezni kell.

Illetékesség az illeték kiszabására

95. § (1) Az öröklés után járó illeték kiszabására – ha a hagyatékot közjegyző tárgyalja – az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. Ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta, az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye szerinti illetékhivatal illetékes. Ha a közjegyző székhelye két illetékhivatal közös székhelyén van, az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabására – ha a vagyonszerzés ingatlanra vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra irányul – az az illetékhivatal az illetékes, amelynek illetékességi területén az ingatlan van; ha a szerződés több illetékhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, az az illetékhivatal, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik.

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén illeték kiszabására az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakik.

(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illeték megállapítására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.

96. § (1) Az illetékfizetés elmulasztása esetén készült lelet alapján az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakik. Ha minden fizetésre kötelezett az ország területén kívül lakik, az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van.

(2) Az érdekelt fél indokolt kérelmére vagy más okból a 95. §-ban, illetőleg az (1) bekezdésben megállapított illetékességtől eltérően a Pénzügyminisztérium az illeték kiszabására más illetékhivatalt is kijelölhet.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSÍTÓ ÉS
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

97. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 1991. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.

(2) A melléklet XVIII. címének 5–7. pontjaiban foglaltak e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően kezdeményezett exportengedélyezési eljárásokra kell alkalmazni.

(3) A törvény hatálybalépését megelőzően illetékkiszabásra bemutatott a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b) és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonszerzésekre – a 87. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ott megállapított feltétel nem teljesül.

(4) E törvény hatálybalépése előtt esedékessé vált, vagy megfizetett iparjogvédelmi illetékekre a korábbi rendelkezések irányadóak azzal, hogy a szabadalmi fenntartási illetékeket a hatálybalépést követően már e törvény szerint kell megfizetni.

(5) E törvény nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek illetékmentességet állapítanak meg.

(6) Ahol valamely jogszabály államigazgatási eljárásért állapít meg illetékkötelezettséget, a továbbiakban e törvényben meghatározott általános tételű eljárási illetéket kell fizetni.

(7) A 67. § rendelkezései nem érintik az e törvény hatálybalépése előtt kiadott díjrendelkezéseket.

(8) Ha valamely jogszabály az 1986. évi I. törvényre, illetőleg az ezzel a törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, a továbbiakban ennek a törvénynek a megfelelő rendelkezését kell érteni, illetőleg alkalmazni.

98. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

– az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény, kivéve a polgári perrendtartást módosító 63. §-ának rendelkezéseit;

– az illetékekről szóló 1986. évi I. törvényt módosító következő jogszabályok:

1986. évi IV. törvény 49–51. §-ai,

1987. évi IV. törvény 73. §-ának (3) bekezdése,

1988. évi XX. törvény,

1989. évi LII. törvény;

– az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet, valamint e rendeletet módosító következő jogszabályok:

42/1987. (IX. 1.) PM rendelet,

62/1987. (XII. 7.) PM rendelet 14. §-ának (2) bekezdése,

85/1987. (XII. 27.) PM rendelet,

10/1988. (IV. 1.) PM rendelet,

80/1988. (XII. 31.) PM rendelet,

49/1989. (XII. 28.) PM rendelet;

– magyar állampolgár Romániában fekvő ingatlanának román állampolgár Magyarországon fekvő ingatlanával történő elcserélésének illetékkedvezményéről szóló 245987/1948. (X. 10.) PM rendelet;

– a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló 26/1987. (XII. 30.) KM–BM együttes rendelet mellékletének 1., 2. és 4. pontja;

– a SZÖVOSZ és a felügyelete alá tartozó szövetkezeti szervek illetékátalányáról szóló 347–12/1952. (PK. 41.) PM utasítás;

– az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében működő szakcsoportok illetékátalányáról szóló 136/1956. (PK. 16.) PM utasítás.

99. § A nemesfémtárgyakról és a fémjelzésről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet 5. §-ának címe, valamint az (1)–(2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint módosul:

„IV. A fémjelzés díja

5. § (1) A nemesfémtárgyak fémjelzéséért fémjelzési díjat kell fizetni.

(2) A fémjelzési díj mértékét és befizetésének módját e törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló rendeletben a pénzügyminiszter az illetékekről szóló törvény 67. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.”

Felhatalmazás

100. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy az illetékek kezelésének és könyvelésének szabályait rendelettel állapítsa meg, továbbá rendelettel gondoskodjon új illetékbélyeg forgalomba hozataláról, valamint a forgalomban lévő illetékbélyegek forgalomban tartásáról, illetőleg szükség szerint bélyeges űrlap forgalomba hozataláról.

Adó- és értékbizonyítvány

101. § (1) Ahol külön jogszabály az illetékkiszabás körébe nem tartozó adó- és értékbizonyítványról rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatal az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre adó- és értékbizonyítványt köteles kiállítani, illetőleg megküldeni.

(2) Az adó- és értékbizonyítványnak az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításához szükséges adatokat, ezenfelül az ingatlan forgalmi értékét kell tartalmaznia. Fel kell tüntetni azt is, hogy az ingatlan értékének megállapítása milyen időpontra vonatkozólag történt.

Értelmező rendelkezések

102. § (1) E törvény alkalmazásában

a) vagyon:

az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog;

b) ingatlan:

a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

c) ingó:

a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz ami ingatlannak nem minősülő dolog;

d) vagyoni értékű jog:

a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat, továbbá a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a telki szolgalom, a kezelői jog;

e) forgalmi érték:

az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén – az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában, a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető;

f) lakástulajdon:

lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybe épült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.);

g) értékpapír;

hitelviszonyt, illetve részesedési jogot megtestesítő, átruházható vagy örökölhető okirat;

h) takarékbetét:

az erről szóló jogszabály hatálya alá tartozó pénzmegtakarítási forma, ide értve a csekkszámla betétet, az átutalási betétszámlát, a belföldiek devizaszámláját és a külföldiek forintszámláját is;

i) gépjármű:

az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve a mezőgazdasági vontatót – az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és rendőrhatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;

j) pótkocsi:

az i) pont szerinti gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti;

k) új gépjármű és pótkocsi:

amely a gyártást követően még nem vett részt közúti forgalomban.

(2) A 2. § (1) bekezdésében említett Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, akinek állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolványa van, vagy a letelepedés előkészítése céljából magyarországi tartózkodási engedélyt kapott.

Melléklet a törvény 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről

I. A szabálysértési eljárás illetéke

1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 400 forint, a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 800 forint.

2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárást, melyre a törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. §-ában foglaltak az irányadók. * 

II. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 500 forint.

2. A honosítás, illetőleg visszahonosítás, valamint a magyar állampolgárságból történő elbocsátás illetéke 10 000 forint.

3. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya, 500 forint illetéket kell fizetni.

4. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alól felmentése, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 600 forint illeték alá esik.

III. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke

1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 300 forint, ahány jogszabály szakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 500 forint.

IV. A másolat és kivonat illetéke

1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke – ha e melléklet kivételt nem tesz – az első oldal után 30 forint, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolat esetében 20 forint, idegen nyelvű másolat esetében 30 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 20 forint.

2. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyv-másolat illetéke oldalanként 10 forint, de legalább 30 forint.

3. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

4. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.

5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 50 forint illeték alá esik.

V. A fordítás illetéke

1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 100 forint.

2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (Tv. 33. §) szükséges irat fordítása.

VI. A hitelesítés illetéke

1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke – ha jogszabály kivételt nem tesz –:

a) másolat, kivonat vagy fordítás első oldala után 50 forint, minden további megkezdett oldala után 20 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 50 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által történő hitelesítés esetében minden aláírás után 200 forint; az ilyen hitelesítésnek az igazságügyminiszter által történő felülhitelesítése, valamint aláírásnak a külügyminiszter által történő hitelesítése, felülhitelesítése 300 forint; ha a külügyminiszter a külföldön történő felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonaton levő aláírást hitelesíti, 300 forint;

d) a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya által végzett felülhitelesítés, az igazságügyminiszter által hitelesített (felülhitelesített) iratok kivételével, okiratonként 300 forint.

2. Illetékmentes: a Tv. 91–92. §-ában említett irat hitelesítése.

3. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 50 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.

VII. Az állami levéltár által készített másolat illetéke

1. Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:

a) az 1867. évi előtti időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 60 forintot, de legalább 100 forintot;

b) az 1867. évből vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat után oldalanként 30 forintot, de legalább 50 forintot.

2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért oldalanként 20 forint illetéket kell fizetni.

3. Az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítása esetében az 1. pont, illetőleg a 2. pont szerinti illetéket kell fizetni.

4. Állami levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket (29. §) kell fizetni.

5. A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. Egyebekben e Tv. 35. §-ának a külföldi célra kért irat illetékfizetési módjára vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke

Iskolai bizonyítvány – ide értve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is –, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 400 forint illetéket kell fizetni.

IX. Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával, valamint a ki- és bevándorlással kapcsolatos eljárás illetéke

1. Az útlevél kiadásával, érvényességi idejének meghosszabbításával, valamint területi érvényességének kiterjesztésével kapcsolatos eljárás illetéke 1000 forint.

2. Rendszeres külföldre utazással járó munkakör ellátásához a munkáltató által a dolgozó részére kért második magánútlevél kiadásával, érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás illetéke 1000 forint.

3. A kishatárforgalomban szükséges egyszeri vagy többszöri határátlépési engedély, illetve kiutazási engedély illetéke 200 forint.

4. A kivándorlási szándék bejelentése alapján a kivándorlási jogosultság megállapítása céljából kezdeményezett eljárás illetéke 200 forint; a kivándorlásra jogosultság útlevélbe történő bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetéke 800 forint.

5. A bevándorlás engedélyezése iránt kezdeményezett eljárás illetéke 1000 forint.

6. A bevándorolt külföldi részére állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 300 forint.

7. Az útlevélbe történő idegen nyelvű bejegyzésért – az 1–6. pontban meghatározott illetéken felül – 200 forint illetéket kell fizetni.

8. a) Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 400 forint;

b) A kivándorlást, a bevándorlást elutasító, továbbá a kivándorlási jogosultság bejegyzését, a bevándorlási engedélyt, illetve az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolványt visszavonó határozat elleni fellebbezés illetéke 500 forint.

9. Illetékmentes:

a) a diplomata útlevél és a külügyi szolgálati útlevél, valamint az ilyen útlevél érvényességének a meghosszabbítása;

b) a határátlépési igazolvány;

c) a 18. életévét be nem töltött külföldi személy részére állandó tartózkodásra jogosító első személyi igazolvány.

X. Az anyakönyvi eljárás

A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 500 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

XI. Igazgatásrendészeti eljárás

1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármű forgalmi engedélyének kiállításával, pótlásával, másodlat kiadásával, illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás illetéke 500 forint.

2. Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély illetéke 200 forint.

XII. A hajólajstromozási eljárás illetéke

1. Új hajó lajstromozásakor, valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzésekor az illeték alapja tengeri hajó esetén a bruttó regisztertonna, míg belvízi géphajó és gép nélküli hajó esetén a legnagyobb merüléshez tartozó vízkiszorítás után számított metrikus tonna.

Az illeték mértéke:

a) a tengeri hajó minden bruttó regisztertonnája után 400 forint;

b) a belvízi géphajó minden metrikus tonnája után 200 forint;

c) belvízi gép nélküli hajó minden metrikus tonnája után 50 forint.

Az a)–c) pontban foglalt illeték mértéke nem lehet kevesebb 4000 forintnál.

2. Az 1. pontban nem említett egyéb hajólajstromozási hatósági eljárás esetén az általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni.

XIII. A vízügyi hatósági eljárás illetéke

1. Kérelemre indult eljárás illetéke:

a) elvi vízjogi engedély esetén 500 forint;

b) létesítési és üzemeltetési engedély esetén 1000 forint;

c) víziállás *  létesítésének, használatbavételének, továbbá fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 500 forint;

d) egyéb kérelemre indult eljárás esetén 400 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) első fokon hivatalból indult vagy folytatott eljárásban – ideértve a vízjogi kötelezettség megállapításával, vízi állás elbontásával, átalakításának elrendelésével kapcsolatos eljárásokat – hozott határozat elleni fellebbezés esetén 1000 forint;

c) szennyvízbírságot, illetve csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 20 forint, de legalább 600 forint;

d) vízkészlethasználati díjat (pótdíjat, késedelmi pótlékot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 5%-a, de legalább 600 forint;

e) vízfogyasztási keretet megállapító határozat esetén a fellebbezés tárgyát képező havi vízmennyiség minden megkezdett köbmétere után 2 forint, de legalább 600 forint.

XIV. A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárások illetéke

1. Az alapeljárás illetéke 500 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) kérelemre indult eljárásban az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) hivatalból indult vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 2000 forint;

c) veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 20 forint, de legalább 600 forint.

XV. Az építéshatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez

a) területfelhasználási engedély kiadására irányul, egész és megkezdett hektáronként 500 forint;

b) telekalakítási engedélyre irányul

b/1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 300 forint;

b/2. üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 800 forint;

b/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 600 forint;

b/4. külterületi (zártkerti és zártkerten kívüli) földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 500 forint;

c) használatbavételi engedélyre irányul, 500 forint;

d) fennmaradási engedélyre irányul, 1500 forint;

e) építési engedély kiadására irányul

e/1. elvi építési engedély, lakóépület melléképületei, valamint kerítés építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása esetében 400 forint;

e/2. az e/1. pontban nem említett, minden egyéb rendeltetésű épület építésének engedélyezésére irányul, 1000 forint illetéket kell fizetni.

2. Az 1. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárásért (engedély érvényének meghosszabbítása, közterületfoglalás stb.) 300 forint, építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért, valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 600 forint illetéket kell fizetni.

3. Illetékmentes: a lakóház- (lakás-) építéssel kapcsolatos, az 1. pont b/1. alpontja alá nem eső telekalakítás, területfelhasználás, építési (elvi építési, felújítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti első fokú eljárás.

XVI. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke

1. Ingatlan tulajdonjog, illetőleg kezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 1000 forint.

2. A jelzálog bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a jelzáloggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 2000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 400 forint.

3. Az 1. és 2. pontban megjelöltektől különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke – ide értve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is – 400 forint.

4. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett adat, jog, tény bejegyzésére irányuló alapeljárás illetékének a kétszerese.

5. Ha a fellebbezés a 4. pontban említett határozatban szereplő több adatot, jogot vagy tényt érint, a fellebbezés illetékét a megtámadott adatok, jogok, tények közül a magasabb illetékű után kell számítani.

6. Illetékmentes:

a) a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;

b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;

c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;

d) a pénzintézet – ide értve a takarékszövetkezetet is – által nyújtott kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetőleg törlése iránti eljárás, ha az a pénzintézet kérelmére indul;

e) az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.

7. A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat első oldala után 100 forint, minden további megkezdett oldala után pedig 50 forint illetéket kell fizetni.

8. Ha a már kiadott hiteles másolatra a későbbi változást vezetik rá, a kiegészített rész oldalanként 50 forint illeték alá esik. Annak feltüntetéséért pedig, hogy változás nem következett be, 100 forint illetéket kell fizetni.

9. Ha egy földhivatalnál ugyanazon jogosult részére többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzése vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlése egy eljárásban történik, azt az értéket kell az illeték alapjául venni, amely után a legmagasabb illeték jár.

XVII. Az iparjogvédelmi illetékek

1. A szabadalmi bejelentés illetéke teljes vizsgálat esetén 2000 forint, halasztott vizsgálat esetén 1000 forint; az utólagos vizsgálatra irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

2. Az 1. pontban meghatározott bejelentési illeték az egy bejelentésbe foglalt második és további találmányok, illetőleg elsőbbségek után találmányonként, illetőleg elsőbbségenként 1000 forinttal emelkedik.

3. A szabadalmi fenntartási illeték összege:

a) az elsőtől az ötödik évig évente 6 000 forint,
b) a hatodiktól a tizedik évig évente 12 000 forint,
c) a tizenegyediktől a tizenötödik évig évente
18 000 forint,
d) a tizenhatodiktól a huszadik évig évente 24 000 forint.

4. A szabadalmi leírás és rajz hatodik és további oldalai után az első évi fenntartási illeték oldalanként 150 forinttal emelkedik.

5. Az első évi fenntartási illeték a bejelentés napján, a további évekre szóló fenntartási illetékek pedig a bejelentés napjának évfordulóin előre esedékesek, és – a 6. pontban foglalt kivétellel – az esedékesség napjától számított hat hónap alatt fizethetők meg.

6. A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási illetékek a közzététel napjától, titkos és a közzététel mellőzésével megadott szabadalom esetén a megadást megelőzően esedékessé vált fenntartási illeték pedig a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő naptól számított hat hónap alatt fizethetők meg.

7. A szabadalmi bejelentés megosztása esetén a megosztás után esedékessé váló fenntartási illetékeket kell külön-külön megfizetni.

8. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelem esetén az adott évre szóló fenntartási illeték kétszeresét kell megfizetni.

9. A fenntartási illetékeket az Országos Találmányi Hivatal „Külön díjak letéti számla Budapest” megjelölésű MNB számlájára kell befizetni, az azonosítási adatok (a szabadalmi ügyszám, a közzétételi, illetőleg a lajstromszám) feltüntetésével.

10. A fenntartási illetékeket az esedékességet megelőzően is meg lehet fizetni; az esedékessé nem vált, valamint a szabadalmi oltalom megszűnése esetén az előírtnál kisebb összegben, illetőleg az újra érvénybe helyezési kérelem elutasítása esetén a 8. pont alapján befizetett szabadalmi fenntartási illetéket az Országos Találmányi Hivatal – kérelemre – visszatéríti.

11. Az ipari mintaoltalmi bejelentés illetéke 2000 forint, az ipari mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke pedig 3000 forint.

12. A védjegybejelentés és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem illetéke 3000 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén minden további áruosztály után 1000 forinttal emelkedik.

13. Együttes védjegy esetén a 12. pontban meghatározott illetékek ötszörösét kell megfizetni.

14. A nemzetközi védjegylajstromozási és megújítási kérelem, a nemzetközi védjegy átruházásának feljegyzésére irányuló kérelem, valamint a nemzetközi eredetmegjelölési bejelentés továbbításának illetéke 1000 forint; a nemzetközi védjeggyel kapcsolatos egyéb változás feljegyzésére irányuló kérelem továbbításának illetéke pedig 500 forint.

15. A szabadalmi és a mintaoltalmi bejelentés közzétételének halasztására, mellőzésére, illetőleg soron kívüli vizsgálatára irányuló kérelem illetéke 2000 forint.

16. A szabadalom és a mintaoltalom megsemmisítésére, a védjegy törlésére, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására és iparjogvédelmi ügyben a nemleges megállapításra irányuló kérelem illetéke 4000 forint.

17. Az oltalom megadására irányuló iparjogvédelmi ügyben a módosítási, valamint az ilyen és a 16. pontban meghatározott ügyekben a határidőhosszabbítási kérelem illetéke 400 forint.

18. Több találmány egy szabadalmi bejelentésbe foglalását, illetőleg több elsőbbség megállapítását eredményező módosítási kérelem illetéke a további találmányonként, illetőleg elsőbbségenként 1000 forint; a szabadalmi bejelentés megosztására irányuló kérelem illetéke a keletkező további bejelentésenként a halasztott vizsgálat esetén a közzétételig 1000 forint, teljes és utólagos vizsgálat esetén 2000 forint.

19. Az iparjogvédelmi ügyekben a jogutódlás és hasznosítási (használati) engedély tudomásulvételére irányuló kérelem illetéke 1500 forint; a szolgálati találmány feltalálójának és a szolgálati minta szerzőjének jogszerzése esetén 500 forint.

20. Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi vagy a mintaoltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetőleg a szerző, a szabadalmi bejelentés és utólagos vizsgálati kérelem illetékének, illetőleg a mintaoltalmi bejelentés és meghosszabbítási kérelem illetékének a felét köteles megfizetni.

21. Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási illetéknek az egyharmadát, a hatodiktól a tizedik évekre szóló fenntartási illetéknek pedig a felét köteles megfizetni.

22. Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés és utólagos vizsgálati kérelem, valamint a mintaoltalmi bejelentés illetéke alól mentességet, az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási illetékek megfizetésére pedig halasztást engedélyezhet, ha a jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán – azokat fedezni nem tudja; halasztás engedélyezése esetén a fenntartási illetékek a hatodik évi fenntartási illetékkel együtt fizethetők meg.

23. Az Országos Találmányi Hivatal eljárása az iparjogvédelmi ügyekben – az e melléklet IV–VI. címében, valamint e cím 1–19. pontjában foglaltak kivételével – illetékmentes.

24. Az iparjogvédelmi illetékekre – a törvény 5. §-ában és az e cím 20–22. pontjában meghatározott kivétellel – mentességnek és kedvezménynek nincs helye.

25. Ha az iparjogvédelmi eljárásban a beadványon az illetéket nem rótták le, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni; ennek eredménytelensége esetén a kérelmet el kell utasítani.

XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke

1. A külkereskedelmi áruforgalomban behozatalra kerülő, illetőleg behozott vámáruval kapcsolatban egyedi vám-, kamat- és vámkezelési díjmentesség, kedvezmény, elengedés, mérséklés vagy visszatérítés iránt indított alap- vagy jogorvoslati eljárásban

25 000 forintot meg nem haladó összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
1 000 forint,
25 001–50 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
1 500 forint,
50 001–100 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
2 000 forint,
100 001–200 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
4 000 forint,
200 001–500 000 forint összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
6 000 forint,
500 000 forintot meghaladó összegű vám-, kamat-, vámkezelési díj esetében
10 000 forint

illetéket kell fizetni. Ha a vám-, kamat-, vámkezelési díj összegének a megállapítása még nem történt meg, ezeket valószínűsíteni kell.

2. A külkereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok (a továbbiakban együtt: áru) behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke (a továbbiakban: import illeték) az áru vételárának a külföldi fizetőeszközben kifejezett s az áruforgalomra érvényes szabályok szerint forint összegben számított 1%-a, de legalább 1000 forint. Ugyanennyi illetéket kell fizetni a fellebbezésért is.

3. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.

4. Az import illeték tekintetében egyebekben a törvénynek a megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetéket az „APEH: Importengedély-illeték bevételi számla, Budapest” elnevezésű számlára kell befizetni és az ezt igazoló okmányt a kérelemhez kell csatolni.

5. Egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák (a továbbiakban együtt: termék) exportjának engedélyezésével kapcsolatos eljárás illetéke (a továbbiakban: exportilleték) a termék forintösszegben számított teljes árának 1%-a, de legalább 1000 forint. A jogorvoslati eljárásért ugyanennyi illetéket kell fizetni.

6. Az exportilleték tekintetében egyebekben a törvénynek a megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetéket az „APEH: Exportengedély-illeték bevételi számla, Budapest” elnevezésű számlára kell befizetni és az ezt igazoló okmányt az exportengedély kérelemhez kell csatolni.

7. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízásából kezdeményezett eljárás mentes az 5. pontban meghatározott exportilleték alól. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.

8. A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru után statisztikai illetéket kell fizetni.

9. A 8. pontban említett illeték mértéke a vámérték (a vámáru vámkiszabás alapjául szolgáló értéke) forintösszegének 3%-a, de legalább 300 forint.

Az illeték összegét a vám kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság állapítja meg és szedi be. A fellebbezésért a statisztikai illetékkel azonos összegű illetéket kell fizetni.

10. Külföldi cég közvetlen kereskedelmi képviselet, valamint információs és szerviziroda létesítésének bejegyzésére, illetve egyéb üzleti tevékenység céljából képviselet, iroda létrehozására irányuló eljárás illetéke 20 000 forint.