| III. | Értékpapírok | |||
| 1. | Eladásra vásárolt kötvények | |||
| 2. | Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények | |||
| 3. | Egyéb értékpapírok | |||
| IV. | Pénzeszközök | |||
| 1. | Pénztár, csekkek | |||
| 2. | Bankbetétek | |||
| C. | Aktív időbeli elhatárolások | |||
| Források (passzívák): | ||||
| D. | Saját tőke | |||
| I. | Jegyzett tőke | |||
| II. | Tőketartalék | |||
| III. | Eredménytartalék | |||
| IV. | Előző évek áthozott vesztesége | |||
| V. | Mérleg szerinti eredmény | |||
| E. | Céltartalékok | |||
| 1. | Céltartalék a várható veszteségekre | |||
| 2. | Céltartalék a várható kötelezettségekre | |||
| 3. | Egyéb céltartalék | |||
| F. | Kötelezettségek | |||
| I. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | |||
| 1. | Beruházási és fejlesztési hitelek | |||
| 2. | Egyéb hosszú lejáratú hitelek | |||
| 3. | Hosszú lejáratra kapott kölcsönök | |||
| 4. | Tartozások kötvénykibocsátásból | |||
| 5. | Alapítókkal szembeni kötelezettségek | |||
| 6. | Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | |||
| II. | Rövid lejáratú kötelezettségek | |||
| 1. | Vevőtől kapott előlegek | |||
| 2. | Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) | |||
| 3. | Váltótartozások | |||
| 4. | Rövid lejáratú hitelek | |||
| 5. | Rövid lejáratú kölcsönök | |||
| 6. | Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | |||
| G. | Passzív időbeli elhatárolások | |||
1. Az immateriális javak mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:
a) a vagyoni értékű jogok értékénél az önmagukban is forgalomképes jogok, mint a bérleti jog, a szolgalmi jog, a koncesszió megszerzéséért fizetett ellenértékből,
b) az üzleti vagy cégértéknél a beszerzési árból,
c) a szellemi termékek értékénél a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás beszerzési és előállítási költségeiből,
d) a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél – ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben hasznosítható – a kutatási-kísérleti fejlesztés előállítási költségeiből,
e) az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beszerzési és előállítási költségekből
le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
2. A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:
a) az ingatlanok értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, önálló épületrész, egyéb építmény megszerzéséért fizetett ellenértékből, illetve azok létesítésének előállítási költségeiből,
b) a műszaki berendezések, gépek, járművek értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, járművek beszerzési és előállítási költségeiből,
c) az egyéb berendezések és felszerelések értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, az előbbiekhez nem tartozó gépek, járművek, berendezések, irodai, igazgatási felszerelések, üzemi és üzleti felszerelések, berendezési tárgyak beszerzési és előállítási költségeiből
le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
3. Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett – 2. pont szerinti – tárgyi eszközök beszerzési és előállítási költségeit a beruházások között kell kimutatni.
4. A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt összegeket kell kimutatni.
5. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:
a) a részesedések értékénél a vásárolt és jegyzett részvények, üzletrészek, törzsbetétek, vagyoni betétek vételi értékét, a gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értékét,
b) az értékpapírok értékénél a kötvények vételi értékét,
c) az adott kölcsönök, illetve hosszú lejáratú bankbetétek értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét
kell figyelembe venni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével.
6. A készletek csoportosítása:
a) vásárolt készletek [anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalékalkatrészek, a 22. § (6) bekezdése szerinti eszközök), áruk (kereskedelmi készletek), betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, készletekre adott előlegek];
b) saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, állatok).
A vásárolt készleteket a mérlegben általában beszerzési áron, a saját termelésű készleteket pedig előállítási költségen kell kimutatni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével.
A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett összegeket kell kimutatni.
7. Áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg az veszteségként leírásra nem került.
8. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni.
9. Külön kell kimutatni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét.
10. Az alapítókkal szembeni követelések között kell kimutatni azt az összeget, amelyet az alapítóknak a halmozott hiány miatt (mert a saját tőke összevontan negatív előjelű) be kell fizetniük.
11. Egyéb követelésként a fizetendő összegben kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást, a kölcsönadott – rövid lejáratú – pénzeszközt, továbbá a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni – áruszállításból, szolgáltatás teljesítésből, váltó elfogadásból és egyébből származó – követeléseket. (Ez utóbbiak nem mutathatók ki a 7–8. pont szerinti mérlegtételeknél.) Az egyéb követelések között a peresített követeléseket akkor kell kimutatni, ha azok pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént.
12. A készpénz és csekkek értékeként a mérleg fordulónapján a vállalkozó pénztáraiban lévő készpénzt (ideértve a külföldi fizetési eszközöket is), valamint a vevőkkel szembeni követelés fejében kapott csekkek értékét kell számításba venni, a külföldi fizetési eszközöknél a törvényben előírtak szerinti értéken.
13. A bankbetétek forintban, illetve devizában kimutatott értékeként a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek, bankkivonattal egyező értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi pénzintézetekben helyezték el.
14. A jegyzett tőkét (törzstőkét, részvénytőkét) a társasági szerződésben (alapszabályban) rögzített névértéken kell kimutatni. Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alapítói vagyont, a szövetkezeti vagyont, szövetkezetnél lévő állami vagyont, szövetkezeti üzletrészt, szövetkezeti vagyonrészt is. Külön sorban – az eszközök között – kell a mérlegben szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét.
15. Ha az adózott eredménytartalékból valamilyen célra lekötöttek összeget, és az ebből következően nem felosztható, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
16. A tárgyévben leírható előző évek áthozott veszteségét a leírás évét követően kell a mérleg szerinti eredmény terhére elszámolni, a mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetését megelőzően.
17. Ha a saját tőke negatív előjelű, az a források között csak akkor mutatható ki, ha a halmozott hiány miatt az alapítókat befizetési kötelezettség nem terheli.
18. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között azokat az alapítóktól kapott összegeket kell kimutatni, amelyek nem minősülnek jegyzett tőkének, a jegyzett részjegyek kivételével tőketartaléknak, kölcsönnek, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ. Ide tartoznak a veszteség fedezetére teljesített és visszafizetendő pótbefizetések, az alapítók, a tulajdonosok számára tárgyévi osztalékként, részesedésként a mérleg fordulónapja után kifizetett, valamint a mérleg jóváhagyására jogosult testület által kifizetésre jóváhagyott összegek is.
19. A vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben, a rövid lejáratú hiteleket, kölcsönöket a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a mérlegben kimutatni.
20. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve rendkívüli bevételként le nem írták.
21. A váltótartozásokat a fizetendő összegben kell a mérlegben szerepeltetni.
22. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a munkavállalókkal, a társadalombiztosítással, a fizetendő adókkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt, valamint az elsőfokon megítélt kötelezettségeket is.
23. Az egyéb rövid, illetve hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni – kapott előlegből, áruszállításból, szolgáltatás teljesítésből, váltó elfogadásból, kapott hitelből, kölcsönből és egyébből származó rövid lejáratú, illetve hosszú lejáratú – kötelezettségeket. Ezek nem mutathatók ki a 19–22. pont szerinti mérlegtételeknél.
„A” változat [a 44. § (1) bekezdésének a) pontjához]
| 01 | Belföldi értékesítés nettó árbevétele | |
| 02 | Export értékesítés nettó árbevétele | |
| I. | Értékesítés nettó árbevétele (01+02) | |
| II. | Egyéb bevételek | |
| 03 | Saját előállítású eszközök aktivált értéke | |
| 04 | Saját termelésű készletek állományváltozása | |
| III. | Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) | |
| 05 | Anyagköltség | |
| 06 | Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke | |
| 07 | Eladott áruk beszerzési értéke | |
| 08 | Alvállalkozói teljesítmények értéke | |
| IV. | Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08) | |
| 09 | Bérköltség | |
| 10 | Személyi jellegű egyéb kifizetések | |
| 11 | Társadalombiztosítási járulék | |
| V. | Személyi jellegű ráfordítások (09+10+11) | |
| VI. | Értékcsökkenési leírás | |
| VII. | Egyéb költségek | |
| VIII. | Egyéb ráfordítások | |
| A. | Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+ – III–IV–V–VI–VII–VIII) | |
| 12 | Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek | |
| 13 | Kapott osztalék és részesedés | |
| 14 | Pénzügyi műveletek egyéb bevételei | |
| IX. | Pénzügyi műveletek bevételei (12+13+14) | |
| 15 | Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések | |
| 16 | Pénzügyi befektetések leírása | |
| 17 | Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai | |
| X. | Pénzügyi műveletek ráfordításai (15+16+17) | |
| B. | Pénzügyi műveletek eredménye (IX–X) | |
| C. | Szokásos vállalkozási eredmény (+ –A+–B) | |
| XI. | Rendkívüli bevételek | |
| XII. | Rendkívüli ráfordítások | |
| D. | Rendkívüli eredmény (XI–XII) | |
| E. | Adózás előtti eredmény (+–C+–D) | |
| XIII. | Adófizetési kötelezettség | |
| F. | Adózott eredmény (+–E–XIII) | |
| 18 | Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre | |
| 19 | Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés | |
| G. | Mérleg szerinti eredmény (+–F+18–19) | |
| „B” változat [a 44. § (1) bekezdésének b) pontjához] | ||
| 01 | Belföldi értékesítés nettó árbevétele | |
| 02 | Export értékesítés nettó árbevétele | |
| I. | Értékesítés nettó árbevétele (01+02) | |
| II. | Egyéb bevételek | |
| 03 | Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége | |
| 04 | Eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények értéke | |
| III. | Az értékesítés közvetlen költségei (03+04) | |
| 05 | Értékesítés költsége | |
| 06 | Igazgatási költségek | |
| 07 | Egyéb általános költségek | |
| IV. | Az értékesítés közvetett költségei (05+06+07) | |
| V. | Egyéb ráfordítások | |
| A. | Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II–III–IV–V) | |
A következő sorok megegyeznek az „A” változat 12–19., és IX–XIII., valamint a B–G. soraival.
1. Export árbevételként kell elszámolni a külföldi megrendelőnek külföldre vagy külföldön, továbbá a külföldi megrendelőnek belföldön történő olyan értékesítés árbevételét, amelynek ellenértékét – a vevővel kötött szerződésnek megfelelően – devizában fizetik ki, illetve importáruval egyenlítik ki.
2. A fuvarozó-vállalkozó export árbevételként számolja el a külföldi megrendelőnek külföldre történő, exportnak minősülő értékesítésnél a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó, forintban kiegyenlített fuvardíjat is.
3. Az export árbevételt csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában fizetett, illetve a 2. pontban foglaltak szerint forintban fizetett – szállítási és rakodási költség összege.
4. Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket az értékesítés időszakában;
b) a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó káreseményekkel kapcsolatos bevételeket;
d) a naptári évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig megkapott (átutalták a vállalkozó részére) – a szokásos mértéket meg nem haladó – bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítési összegét;
e) a behajthatatlannak minősített követelésekre történt befizetések összegét.
5. Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, göngyölegek, a 35. § (3) bekezdése szerinti értéknövelő munkák) közvetlen önköltségen számított értékét.
6. A saját termelésű készletek – 34. § (1) és (2) bekezdésében, a 36. § és a 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott – naptári év végi záróállományának és naptári év eleji nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.
7. Anyagköltségként a naptári évben felhasznált, továbbá a hiányzó vásárolt anyagok beszerzési (csökkentett beszerzési) értékét és a 39. § (1) és (2) bekezdése szerinti értékvesztéseket kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, leltári többletek értékével az anyagköltséget csökkenteni kell.
8. Az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások költségeként a naptári évben igénybe vett (teljesített) anyagjellegű szolgáltatások (utazás, szállítás, rakodás, csomagolás, kölcsönzés, bérmunka, az eszközök mások által végzett, felújításnak nem minősülő fenntartása, postai szolgáltatás) számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét kell elszámolni.
9. Az import anyagok, az igénybe vett import szolgáltatások értékét a beszerzéskor, a szolgáltatás teljesítésekor érvényes valuta-, illetve deviza eladási árfolyamon kell költségként elszámolni.
10. Az eladott áruk beszerzési értéke a változatlan formában eladott anyagok, áruk, illetve az áruk leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési (csökkentett beszerzési) értékét, az alvállalkozói teljesítmények a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét foglalja magában. Itt kell kimutatni az áruknak, az alvállalkozói teljesítményeknek a 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerinti értékvesztését is.
11. Személyi jellegű kifizetés minden olyan – a naptári évhez kapcsolódó – kifizetés, amelyet más előírások szerint a vállalkozó bérköltségként vagy bérköltségen kívüli jogcímen, nem a vállalkozási tevékenység ellenértékeként bármilyen magánszemély részére fizet ki, számol el (ideértve a naptári év után a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat is), függetlenül attól, hogy azok után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosításnak.
12. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a magánszemélyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek.
13. Társadalombiztosítási járulékként kell figyelembe venni – a 11–12. pontban foglaltakkal összhangban – a tárgyévre ilyen címen fizetendő összeget.
14. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:
a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésének költségeit (ideértve ezeknek az eszközöknek a nyilvántartás szerinti értékét is) az értékesítés időszakában;
b) a külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamveszteséget;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó hitelezési veszteséget, káreseményekkel kapcsolatos költségeket;
d) a mérlegkészítés időpontjáig a naptári évhez kapcsolódóan fizetett, elismert – a szokásos mértéket nem meghaladó – bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegeit.
15. Az értékesített saját előállítású termékek, a teljesített saját szolgáltatások közvetlen önköltségét a 36. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni a 34. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
16. Az értékesítés költségei között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási, szállítási költségek), a késztermékek raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni.
17. Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi, anyagi és egyéb költségeit.
18. Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit, ideértve a saját termelésű készletek 39. § (1) és (2) bekezdése szerinti értékvesztés összegeit is.
19. Kapott, illetve fizetett kamatként a rövid lejáratú pénz- és kereskedelmi hitelek, kölcsönök, továbbá váltók után esedékes (járó, fizetendő) kamatok (kivéve a tárgyi eszközök beszerzési költségeként elszámolt kamatok) összegét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély fizeti, illetve azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély részére kell fizetni.
20. A kamatjellegű bevételek, illetve kifizetések között kell kimutatni a deviza- és valutakészletekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget.
21. Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények, törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságoktól, a leányvállalatoktól kapott, illetve az adózott eredményből járó összegek, amennyiben azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak.
22. A pénzügyi befektetések leírásaként kell kimutatni a gazdasági társaságokban lévő – tulajdoni részesedést jelentő – befektetések, részvények, az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) jelentkező értékvesztését.
23. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
a) az eladásra vásárolt értékpapírok, saját részvények, üzletrészek értékesítésekor a szerződés szerinti eladási napon kimutatott és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget, a határidős ügyletek határidős árfolyamon számított forintösszege és a lejárat napján érvényes árfolyamon számított forintösszege közötti különbözetet;
b) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő részesedések, értékpapírok értékesítésekor a szerződés szerinti napon kimutatott és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget;
c) a tőzsdén jegyzett és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értéke és az év utolsó, közzétett árfolyama közötti különbözetet (értékvesztést), ha az értékpapírok közzétett árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb;
d) a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség (külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét.
24. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni:
a) a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értékét,
b) a visszavásárolt saját részvény, vagyonjegy bevonása esetén a névértéket,
c) az előző évekkel kapcsolatosan visszatérített nyereségadót, a költségek-ráfordítások között elszámolt adók visszatérített összegét, az utólag igényelhető – előző évekkel kapcsolatos – támogatások összegét,
d) a szokásos mértéket meghaladó – káreseményekkel kapcsolatos térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegével egyező – bevételeket,
e) az elengedett kötelezettségek összegeit.
25. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni:
a) a térítés nélkül átadott vagyontárgyak felszámított általános forgalmi adóval növelt nyilvántartott értékét,
b) a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét,
c) a visszavásárolt saját részvény, vagyonjegy bevonása esetén az ellenértéket,
d) az ellenérték nélkül adott részvény, vagyonjegy névértékének megfelelő összeget,
e) az előző évekkel kapcsolatosan fizetett nyereségadót, a költségek-ráfordítások között elszámolandó adók összegét, a jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetett összegét,
f) az állami alapjuttatás után – a törlesztésen felüli, az alapösszeget meghaladóan – fizetett fix és mozgó járadék összegét, a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatás évi járadékának az alapjuttatás egy évre eső összegét meghaladó részét,
g) a szokásos mértéket meghaladó hitelezési veszteség, káreseményekkel (ideértve a környezetvédelemmel összefüggő kárral) kapcsolatos költségek, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegeit.
26. Amennyiben az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre és az eredménytartalék pozitív összegű, akkor az osztalékra, részesedésre az eredménytartalékból igénybe vett összeget (maximum az eredménytartalék pozitív összegét) is be kell állítani az eredménykimutatásba.
(A hivatkozás az 1. számú melléklet szerinti mérleg
tételeire történik.)
Részletezni kell:
| A/III/1. | Részesedések | |
| A/III/2. | Értékpapírok | |
| A/III/3. | Adott kölcsönök sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozónál | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozónál | ||
| – egyéb vállalkozónál | ||
| bontásban | ||
| B/II/5. | Egyéb követelések sort | |
| – többségi részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – egyéb vállalkozóval szemben | ||
| bontásban | ||
| B/III/1. | Eladásra vásárolt kötvények | |
| B/III/3. | Egyéb értékpapírok sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozónál | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozónál | ||
| – egyéb vállalkozónál | ||
| bontásban | ||
| B/III/2. | Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt | |
| részvények sort | ||
| – többségi részesedésű vállalkozótól | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozótól | ||
| – egyéb vállalkozótól | ||
| bontásban | ||
| F/I/6. | Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | |
| F/II/6. | Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – egyéb vállalkozóval szemben | ||
| bontásban |
(A hivatkozás a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tételeire történik.)
| Részletezni kell: | ||
| 01. | Belföldi értékesítés nettó árbevétele | |
| 02. | Export értékesítés nettó árbevétele | |
| II. | Egyéb bevételek sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – egyéb vállalkozóval szemben | ||
| bontásban | ||
| 05. | Anyagköltség | |
| 06. | Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke | |
| 07. | Eladott áruk beszerzési értéke | |
| 08. | Alvállalkozói teljesítmények értéke | |
| VII. | Egyéb költségek | |
| VIII. | Egyéb ráfordítások sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozótól | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozótól | ||
| – egyéb vállalkozótól | ||
| bontásban | ||
| 12. | Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek | |
| 13. | Kapott osztalék és részesedés | |
| 14. | Pénzügyi műveletek egyéb bevételei | |
| XI. | Rendkívüli bevételek sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozótól | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozótól | ||
| – egyéb vállalkozótól | ||
| bontásban | ||
| 15. | Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések | |
| 16. | Pénzügyi befektetések leírása | |
| 17. | Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai | |
| XII. | Rendkívüli ráfordítások sorokat | |
| – többségi részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – jelentős részesedésű vállalkozóval szemben | ||
| – egyéb vállalkozóval szemben | ||
| bontásban. | ||
| Eszközök (aktívák): | ||
| A. Befektetett eszközök | ||
| I. | Immateriális javak | |
| II. | Tárgyi eszközök | |
| III. | Befektetett pénzügyi eszközök | |
| B. Forgóeszközök | ||
| I. | Készletek | |
| II. | Követelések | |
| – le: a követelések felszámított általános forgalmi adója | ||
| III. | Értékpapírok | |
| IV. | Pénzeszközök | |
| Források (passzívák): | ||
| C. Saját tőke | ||
| I. | Jegyzett tőke | |
| II. | Tőketartalék | |
| III. | Tartalék | |
| D. Céltartalékok | ||
| E. Kötelezettségek | ||
| I. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | |
| II. | Rövid lejáratú kötelezettségek | |
| – le: a kötelezettségek levonható általános forgalmi adója | ||
1. Az egyes tételek tartalmát meghatározó részletezést az 1. számú melléklet szerinti tagolás tartalmazza, az értelemszerűen használandó.
2. Az egyes tételeknél figyelembe veendők értelemszerűen az 1. sz. mellékletnél szereplő előírások az 1. pont d) és e) alpontja, a 10., a 15–18. és a 23. pontja kivételével.
3. Az 1. számú melléklet 7., illetve 20. pontja szerint az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket és kötelezettségeket – a vevő által elismert – számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összegben kell kimutatni. Mivel az egyszerűsített mérlegre vonatkozó előírások értelmében annál a vállalkozónál, aki az általános forgalmi adót a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódóan fizeti be, illetve vonja le, a fizetendő, illetve levonható általános forgalmi adó összege a követelések, illetve a kötelezettségek összegében nem mutatható ki, ezeket az összegeket a mérlegben külön soron fel kell tüntetni és összegüket a követelések, illetve kötelezettségek összegéből le kell vonni.
4. Az 1. számú melléklet 11. pontja szerinti egyéb követelésként csak az egyszeres könyvvitelben könyvelt és kimutatott követeléseket szabad kimutatni, mint a munkavállalóknak és tagoknak nyújtott hitelt, a kölcsönadott – rövid lejáratú – pénzeszközöket, valamint a költségként el nem számolható, tartozatlanul befizetett, visszaigényelhető tárgyévi adóösszegeket.
5. A saját tőke részletezésénél – az előjel feltüntetésével – tartalékként kell kimutatni az egyszerűsített mérlegben szereplő eszközök (aktívák) és források (passzívák) különbözetét.
6. Az 1. számú melléklet 22. pontja szerinti egyéb rövid lejáratú kötelezettségként csak az egyszeres könyvvitelben könyvelt és kimutatott tartozásokat szabad kimutatni, mint a levont, de be nem fizetett nyugdíjjárulékot, személyi jövedelemadó előleget, a költségként el nem számolható, a tárgyévet terhelő, de be nem fizetett adókat.
