h) dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről;
i) dönt a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról;
j) elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;
k) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás), ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását;
l) megalkotja az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet;
m) dönt a menetrend szerinti személyszállítás (autóbusz, villamos, fogaskerekű, trolibusz, metró, földalatti) és a helyi érdekű vasút díjairól, figyelemmel a szociálpolitikai jellegű utazási kedvezményekről szóló jogszabályi rendelkezésekre;
n) dönt a helyi önkormányzat tulajdonában levő lakások béréről, az 1989. január 1. előtt keletkezett és az ártörvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében
hasznosított, egyéb tulajdonban lévő lakások béréről és a nem fegyveres testület kezelésében lévő ingatlanon létesített fegyveres testületi szolgálati lakások béréről;
o) dönt az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítési feltételeiről;
p) dönt mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet;
r) dönt a költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.
(2) A képviselőtestület adóügyi feladata és hatásköre:
a) megállapítja – a jogszabály keretei között – közművesítési fokonként a telekadó tételeket;
b) mellőzheti a telekadó tételek megállapítását a nem fejlődő települések (településrészek) esetében;
c) megállapítja a magánszemélyek földadójának tételeit az országos adótételek alsó és felső határa között;
d) a magánszemélyek földadójának tételeit az átlagosnál kedvezőbb gazdasági adottságok esetén az országos adótételek felső határánál legfeljebb 30%-kal magasabb mértékben határozza meg;
e) elemi kár mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre;
f) meghatározza a házadóban az alapadót növelő és csökkentő tényezőket, valamint az övezeti besorolást;
g) megállapítja a nem lakás céljára szolgáló építmények adójában az övezeti besorolást, valamint az alapadót növelő és csökkentő körülményeket.
(3) A települési önkormányzat képviselőtestülete:
a) helyi adókat vezethet be;
b) meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre;
c) megállapítja – a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő-képességéhez igazodóan a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – a működési területén bevezetett helyi adók mértékét;
d) döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben megfogalmazott mentességi és kedvezményi szabályokat;
e) meghatározza – a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények keretei között – illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait;
f) építmény- és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját;
g) a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást;
h) tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről;
i) dönt a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.
139. § (1) A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) a képviselőtestület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét;
b) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról;
c) tájékoztatja a képviselőtestületet az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről;
d) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat;
e) a képviselőtestület elé terjeszti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást);
f) szükség esetén a képviselőtestület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét.
(2) A polgármester
a) a helyi önkormányzat öröklés, illetve a vagyonról történő lemondás esetén dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről;
b) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
140. § (1) A jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetéséről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét;
b) a helyi önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára;
c) kialakítja a saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján;
d) az államháztartás igényeinek megfelelően havi, féléves, háromnegyedéves és éves információt szolgáltat;
e) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügy-gazdasági ellenőrzését;
f) ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását a képviselőtestület felhatalmazása alapján;
g) az önkormányzat költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról;
h) elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), s ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal;
i) szükség esetén előkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetét;
j) részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról;
k) a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat.
(2) A jegyző adóügyi feladata és hatásköre:
a) biztosítja a hatáskörébe utalt a helyi és a központi adójogszabályok területén való érvényesítését;
b) előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi képviselőtestületi rendeletalkotást, így a – képviselőtestület döntése alapján bevezetendő – helyi adórendeletet;
c) biztosítja a helyi adókról szóló törvény, illetve a képviselőtestület adózással kapcsolatos rendeleteinek végrehajtását;
d) külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt;
e) intézi a hatáskörébe tartozó központi adókkal, valamint a helyi adókkal összefüggő bejelentéseket, kérelmeket, teljesíti a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, megkeresésre környezettanulmányt készít;
f) előkészíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó méltányossági ügyeket;
g) határozati és egyéb intézkedése elleni fellebbezéseket – ha döntését saját hatáskörében nem módosítja, vagy nem vonja vissza – felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez;
h) az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatokat dolgoz ki;
i) tájékoztatja a település lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket adókötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében az adójogszabályok előírásairól;
j) ellenőrzi az adójogszabályok érvényesülését, az adókötelezettség teljesítését, valamint az adó befizetések és elszámolások helyességét;
k) működési területén ellátja a hatáskörébe tartozó adók kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, kezelésével, elszámolásával, ellenőrzésével és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
l) az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart;
m) az adójogszabályokban meghatározott esetekben elvégzi az adókivetést;
n) felhívja az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére;
o) megindítja az adóbehajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlék mentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetőleg a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra;
p) adóbehajtás során érvényesíti az egyetemlegesség szabályait, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén gondoskodik az adótartozás jelzálogjogi biztosításáról;
r) jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén behajthatatlanság címén vagy a behajtáshoz való jog elévülése miatt törli a köztartozást, illetőleg megkeresi eziránt a behajtást kérő szervet. A behajthatatlanság címén törölt adótartozást újból előírja, ha az – a behajtáshoz való jog elévülésén belül – végrehajthatóvá válik;
s) vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat, kimutatásokat és az információszolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat, beszámolókat készít és továbbít.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adóügyi feladatok ellátásához szükséges első fokú hatósági jogkörben a település jegyzője jár el.
141. § (1) Illetékügyben a megye székhelye szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt város jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője jár el. Első fokú illetékhatósági feladatait a megye székhelye szerinti – Pest megyében a kijelölt – városban Megyei Illetékhivatal, a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel látja el.
(2) Az illetékhivatal hatáskörét – ha az illetéktörvény kivételes illetékességet nem állapít meg – a megye, a megyei jogú város, illetőleg a főváros közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel gyakorolja.
(3) Ha a megyeszékhely város megyei jogú, a jegyző illetékügyben hatósági jogkörét nem ruházhatja át a kerületi hivatal vezetőjére.
(4) Az illetékhivatal első fokú illetékügyi határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása az illetékhivatal székhelye szerint illetékes köztársasági megbízott hatáskörébe tartozik.
142. § A jegyző illetékügyi feladata és hatásköre:
a) külön törvényben meghatározott illetékességgel ellátja a hatáskörébe utalt illetékekkel, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével és behajtásával kapcsolatos első fokú illetékhatósági feladatokat;
b) intézi a hatáskörbe tartozó illetékekkel kapcsolatos bejelentéseket, kérelmeket, ide értve a méltányossági tárgyú ügyek elsőfokú intézését is;
c) megindítja és lefolytatja a behajtási eljárást a jogerősen megállapított és esedékessé vált illetéktartozásokra;
d) határozatai és egyéb intézkedései elleni fellebbezéseket – ha a döntést saját hatáskörben nem módosítja – felterjeszti az elbírálásra jogosult köztársasági megbízotthoz;
e) az illetéktartozások, valamint az ezekre történő befizetések nyilvántartásával kapcsolatban ellátja a külön jogszabályban előírt, illetőleg az elektronikus adatfeldolgozáshoz a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott szervezési leírásokban, dokumentációkban és számítógépes programokban meghatározott feladatokat;
f) a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén behajthatatlanság címén, vagy a behajtáshoz való jog elévülése miatt törli az illetéktartozást;
g) illetékességi területén első fokon intéz minden olyan illetékkel kapcsolatos ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe;
h) az illetéktörvényben megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel, vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.
143. § (1) A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. törvényerejű rendelet (Éar.) 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 5. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 7. §-ának (2) bekezdésében a „helyi tanács” szövegrész helyébe a „községi, városi és fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete” lép.
(2) Ahol az Éar. adóhatóságot említ, ott a jegyzőt kell érteni.
144. § A házadóról szóló 1986. évi 25. törvényerejű rendelet 6. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában 6. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 8. §-ának (2) bekezdésében a „helyi tanács” szövegrész helyébe a „községi, városi és fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete” lép.
145. § (1) E törvényben meghatározott kötelező közszolgáltatást szolgáló – az Ötv. 107. § (2) bekezdés alapján önkormányzati tulajdonba került – vagyont (vagyonrészt) a közszolgáltatásra kötelezett önkormányzat részére a vagyon eredeti rendeltetésének megfelelő használatra kell átadni, ha a tulajdonos önkormányzat a törvényben más önkormányzat részére kötelezően előírt közszolgáltatást önként nem vállalja.
(2) Ha a körzeti közszolgáltatást nyújtó – az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonba került – intézmény tulajdonosa a körzeti feladat ellátását nem vállalja, az intézmény vagyonát köteles használatra a feladat ellátására vállalkozó önkormányzatnak, illetve más szervnek átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja – ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges – a miniszter vagy a köztársasági megbízott kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésen alapuló használat térítésmentes.
(5) Az ingatlan vagyonnak és az Ötv. 107. § (1) bekezdésének d) pontjában említett intézmények ingó vagyonának használatra való átadásáról – vita esetén – a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság dönt.
146. § Ahol jogszabály a „községi, nagyközségi” megjelölést használt, azon egységesen a „község” megjelölést kell érteni.
147. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány és a miniszterek, hogy az e törvény alapján szükséges jogszabálymódosításokat elvégezzék. A Kormány és a miniszterek a részükre biztosított felhatalmazás alapján kiadásra kerülő jogszabályokat legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül alkossák meg.
