Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetőleg a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.
(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül
a) sorsolásos játék szervezése,
b) pénznyerő automaták üzemeltetése,
c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,
d) a lóversenyfogadás és az a)–c) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
2. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység – a lottó és a bingó játék kivételével – valamint az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység liberalizált tevékenység.
(2) Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges.
(3) Az SZF az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.
(4) Nem adható meg az engedély, ha
a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,
b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím) gazdasági (Btk. XVII. fejezet) vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértését követte el,
c) a kérelmező a szerencsejáték szervező tevékenységével összefüggő adókötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem, hiányosan vagy késedelmesen tett eleget, illetőleg adóbevallási, bejelentési kötelezettségét elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette és vele szemben az adóhatóság joghátrányt (bírságok, önellenőrzési pótlék kivételével pótlékok) alkalmazott,
d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül engedély nélkül szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott,
e) a kérelem, devizahatósági engedéllyel rendelkező játékkaszinó kivételével, devizában folytatható szerencsejáték szervezésére vonatkozik,
f) a kérelem ugyanabban a játékkaszinóban forintban és devizában történő játék engedélyezésére vonatkozik,
g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja,
i) a kérelmező a pénznyerő automata üzemeltetési tilalma alól kapott felmentésben foglaltaknak nem tett eleget, vagy a felmentést jogosulatlanul hasznosította.
(5) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység.
3. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjából a lottó és bingó játék szervezésére, továbbá az 1. § (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységek (a továbbiakban: koncesszió-köteles tevékenység) folytatására az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet (Ptk. 685. § c) pont), vagy költségvetési intézményt alapíthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának a jogát az állam – a lottó, bingó játék, a totó és a lóversenyfogadás kivételével – koncessziós szerződés alapján meghatározott időre másnak (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező) engedheti át. Ennek során az államot a pénzügyminiszter képviseli.
(3) Az állam a lottó, a bingó játék, a totó valamint a lóversenyfogadás szervezésére kizárólagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetet hoz létre. A lottó és totó tekintetében az államot a pénzügyminiszter képviseli. Lóversenyfogadás esetén a földművelésügyi miniszter, a bingó játék tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – képviseli az államot.
(4) Szerencsejáték szervezőnek minősül az is, aki az (1) bekezdés alá nem tartozó sorsolásos játék folytatására és pénznyerő automata üzemeltetésére engedéllyel rendelkezik.
4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. Játékkaszinó, játékterem az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, valamint a bingóterem működtetésére vonatkozó pályázat kiírásához az érintett helyi önkormányzat egyetértése szükséges.
(2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.
(3) A pénzügyminiszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – meghosszabbíthatja.
(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,
a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,
b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.
(5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).
5. § (1) A pénzügyminiszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.
(2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető.
(3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
6. § (1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaság az alapító okiratában érvényesíteni fogja.
(2) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására létrehozott a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési intézmény, valamint az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság a szerencsejáték szervező tevékenységet csak az SZF engedélyével kezdheti meg és folytathatja.
7. § (1) A szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét az SZF látja el.
(2) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. Vezetőjét a pénzügyminiszter javaslatára a Kormány nevezi ki. Az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(3) Az SZF országos hatáskörű államigazgatási szerv. Hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény szerint jár el. Az SZF határozata ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – államigazgatási eljárásban fellebbezésnek nincs helye.
(4) Az SZF feladata a szerencsejáték szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.
(5) Az SZF az egyes játékok lebonyolításával kapcsolatban általános játékfeltételeket, az ellenőrzéssel kapcsolatban részletes szabályokat állapít meg.
(6) Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését.
(7) Az SZF a kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 90 napon belül intézkedik.
8. § (1) Az SZF alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.
(2) Az SZF szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.
(3) Az SZF vezetője, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott alkalmazottai szerencsejáték szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.
(4) A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont) érdekelve van.
(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az SZF-nél történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.
9. § (1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei stb.) játékosok számára való nyilvánosságát.
(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, játékterem és bingó játék esetén az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az SZF engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.
(3) A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az SZF-et harminc napon belül köteles értesíteni.
10. § (1) Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének biztosítása céljából – a 16. §-ban meghatározott sorsolásos játékok, a 17. §-ban meghatározott ajándéksorsolás, valamint a játékkaszinók és a folyamatosan lebonyolításra kerülő sorsolásos játékok és fogadás kivételével – pénzintézetnél pénz vagy értékpapír formájában elhelyezett biztosítékot, illetve bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elő. A biztosíték letételének vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.
(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.
(3) A biztosíték formáját és értékét – e törvény különös rendelkezései figyelembevételével – az SZF állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az SZF engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.
(4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár.
11. § (1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ennek mértékét a törvény melléklete tartalmazza.
(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények – az e törvényben meghatározott kivétellel – a Szerencsejáték Alapot illetik meg.
12. § (1) Az SZF a szerencsejáték szervezőt, illetve az ilyen tevékenységet folytató szervezet vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) A bírság összege a 6. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt szabályok megszegése esetén
a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig,
b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió Ft-tól 4 millió Ft-ig
terjedhet.
(3) A bírság
a) 20 ezer Ft-tól 50 ezer Ft-ig terjedhet a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)–(2) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, és a 23. § (2) bekezdésébe,
b) 20 ezer Ft-tól 100 ezer Ft-ig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 11. § (2) bekezdésébe, a 17. § (3)–(4) bekezdésébe, a 26. § (4), (5) és (7) bekezdésébe, a 29. § (7) bekezdésébe és a 36. § (3) bekezdésébe,
c) 20 ezer Ft-tól 250 ezer Ft-ig terjedhet a 26. § (12) bekezdésébe és a 27. § (9) bekezdésébe,
d) 20 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe és a 28. § (2) bekezdésébe,
e) 100 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedhet a 9. § (2) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdés f) pontjába, a 18. § (1), (2) bekezdésébe, a 28. § (1) bekezdésébe és a 30. § (4) bekezdésébe,
f) 200 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig terjedhet a 2. § (5) bekezdésébe, a 26. § (6) bekezdésébe és a 31. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.
(4) A bírság összegének legalább 50%-át a szerencsejátékok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.
(5) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az SZF tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.
(6) A bírság összegét a mulasztás vagy a kötelességszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt intézkedés mellett is kiszabható.
13. § (1) A koncesszióköteles tevékenységet folytató szerencsejáték szervező engedélyét az SZF határozott időre vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) a jogszabályban foglaltakat ismételten, vagy súlyosan megszegi,
f) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély megtagadásának lett volna helye.
(2) A sorsolásos játékot [1. § (3) bekezdés a) pont] szervezővel, valamint pénznyerő automatát üzemeltetővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az SZF a szerencsejáték szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték szervező tevékenységtől véglegesen is eltilthatja.
(3) Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
(4) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e, vita esetén az SZF dönt. Az SZF véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.
14. § Szerencsejátékok fajtái:
a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
c) pénznyerő automata üzemeltetése,
d) fogadás.
15. § (1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba
a) meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása vagy
b) nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása esetén. A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.
(2) A pénzügyminiszter a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.
(3) A sorsolásos játék szervezésére irányuló kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot, költségvetést és a jogszabály által előírt okiratokat kell mellékelni.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabbítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16. § (1) Nem kell az SZF engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 db-ot vagy összes értéke az 50 000 Ft-ot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.
(2) A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az SZF-hez bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. Az SZF a lebonyolítást ellenőrizheti.
17. § (1) A szerencsejáték szervező a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek a sorsjáték meghirdetésével azonos nyilvánosságot köteles biztosítani.
(2) A nyertes kérésére a rendező köteles a nyereményről annak jogcímét és forint értékét tanúsító igazolást adni. Az igazolásnak a nyeremény értékét és a nyeremény után a szerencsejáték szervező által levont személyi jövedelemadó-előleg összegét együttesen kell tartalmaznia.
(3) A kisorsolt nyeremények átvételéről az engedélyben meghatározott időben, de legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szerencsejáték szervező köteles biztosítani a nyeremények megfelelő átvételének lehetőségét.
(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a kisorsolt, de át nem vett nyereményeket a szerencsejáték szervező nyeremények céljára köteles felhasználni.
18. § (1) Az SZF a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha az SZF az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.
(2) Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, az SZF megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi az SZF-nél a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.
19. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az SZF-nek megküldeni.
(2) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülő nyeremények összértékének legalább 50%-a.
20. § A sorsolásos játék fajtái:
a) sorsjáték, (21. §)
b) számsorsjáték, (22. §)
c) ajándéksorsolás, (23. §)
d) egyéb sorsolásos játék. (24. §)
21. § Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidőben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja.
22. § Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.
23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.
(2) Az ajándéksorsolás megrendezését a sorsolás megkezdése előtt legalább 10 nappal be kell jelenteni az SZF-hez. Az SZF a sorsolás lebonyolítását ellenőrizheti.
24. § (1) A 21–23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával az SZF engedélyével szervezhető.
(2) Bingójáték bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.
25. § (1) E törvény alkalmazásában nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel.
(2) Nem sorsolásos játék kizárólag játékkaszinóban szervezhető.
26. § (1) Pénznyerő automatának minősül minden olyan pénzérmével vagy más eszközzel működésbe hozható mechanikus vagy elektronikusan vezérelt berendezés, amelynél
a) a nyerés vagy a vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ és
b) a játékos nyereményre válik jogosulttá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül nyereménynek, ha a játékos újabb tét befizetése nélkül csak újabb játéklehetőséget kap.
(3) Pénznyerő automatát csak játékkaszinó, továbbá kizárólag e célból alapított olyan gazdasági társaság működtethet, amely 100%-ban magyar tulajdonban van.
(4) Egy pénznyerő automatának az összes tét legalább 80%-át nyereményként ki kell adnia. Egy játék alkalmával – a játékkaszinóban elhelyezett pénznyerő automatát kivéve – a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladhatja meg.
(5) Pénznyerő automatát gazdasági társaság kizárólag játékteremben üzemeltethet.
(6) Egy gazdasági társaságnak legfeljebb 200 pénznyerő automata üzemeltetésére adható engedély.
(7) Játéktermet kizárólag az e célból kialakított, más tevékenységtől biztonságosan elkülönített s az építésügyi hatóság által e célra engedélyezett olyan helyiségben lehet üzemeltetni, amelyben a pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható.
(8) Az SZF az engedélyben meghatározza
a) a játékterem helyét, az üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat;
b) a játékterem működéséhez szükséges feltételeket;
c) az egy gazdasági társaság által egy játékteremben működtethető pénznyerő automaták számát;
d) a pénznyerő automaták kiürítésével és az ellenőrző készülékkel kapcsolatos előírásokat;
e) pénznyerő automatánként a legmagasabb tét és nyeremény összegét;
f) azokat a tényeket és körülményeket, amelyet a pénznyerő automaták és játéktermek működésével kapcsolatos jogszabály ír elő.
(9) Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely
a) biztosítani tudja a pénznyerő automaták és a játékterem működésének a feltételeit, a személyzettel kapcsolatban a jogszabályban előírt követelményeket és a játékterem állandó ellenőrzését, továbbá
b) az engedély megadása előtt felhívásra, majd ezt követően évente gépenként a külön jogszabályban meghatározott számlára az abban meghatározott összegű, de legalább 100 ezer Ft engedélyezési díjat befizeti.
A b) pontban írt összeget a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.
(10) Nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely
a) nem rendelkezik az azonosítására alkalmas – magyar hatóság által hitelesített – eredeti jelzéssel (gyártási szám, gyártás időpontja stb.),
b) nem rendelkezik gyárilag beépített és hatóságilag hitelesített ellenőrző készülékkel,
c) a gyártás időpontjától számított 3 éven belül nem kerül üzembe állításra,
d) nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.
(11) Pénznyerő automata működtetésére a gyártás időpontjától számított 5 éven túli időtartamra nem adható engedély.
(12) A játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják. Ifjúsági-, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében játékterem nem működhet.
(13) Pénznyerő automata üzemeltetésére kért engedély kiadása előtt vizsgálni kell a 2. § (4) bekezdés i) pontjában foglaltakat.
27. § (1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 50 millió forint alap- (törzs) tőkével rendelkező gazdasági társaság működtethet.
(2) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. A játékkaszinóban a látogatók vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható.
(3) Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
(4) A koncessziós díj egységenként
a) legalább 70 millió Ft;
b) külföldi részvételével működő gazdasági társaság által üzemeltetett játékkaszinó esetén legalább 1 millió USD.
(5) A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év.
(6) Az SZF, a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.
(7) Játékkaszinóban a pénznyerő automaták száma legfeljebb ötszöröse lehet az ugyanott elhelyezett játékasztalok számának.
(8) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.
28. § (1) A gazdasági társaság tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói a játékkaszinóban, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.
(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.
(3) Amennyiben az SZF az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 80%-ának az alkalmazottak és a játékkaszinó vezetése között létrejött megállapodásnak megfelelő felosztását engedélyezheti.
29. § (1) E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül az olyan szerencsejáték, amelyben egy jövőbeli esemény bekövetkezését kell eltalálni.
(2) Fogadást kizárólag e célból létrehozott legalább 50 millió forint alap-(törzs) tőkével rendelkező gazdasági társaság, legfeljebb 5 évig szervezhet.
(3) A koncessziós díj mértéke legalább 70 millió Ft.
(4) Egyidejűleg legfeljebb 5 koncesszió adható.
(5) A biztosíték összege a nem folyamatosan engedélyezett fogadásnál (fogadásonként) az engedélyben fogadásonként meghatározott legmagasabb nyeremény legalább ezerszerese.
(6) Az SZF az engedélyben részletes könyvvezetési, ellenőrzési szabályokat állapít meg és meghatározza a fogadásnál alkalmazható legmagasabb tétet, valamint a tétek és a nyeremények arányát.
(7) Folyamatosan szervezett fogadás esetében a szerencsejáték szervező a játékost megillető, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára köteles felhasználni.
30. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál és a totalizatőri rendszerű fogadásoknál – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan lebonyolításra kerülő sorsolásos játékok és totalizatőri rendszerű fogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata minősül.
(2) Lottó, bingójáték, valamint totó és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott játékra jogosított sorsjegyek száma és fogyasztói ára szorzatának költségekkel csökkentett összege minősül.
(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap 60%-át, lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75%-át – a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – köteles nyeremények céljára fordítani.
(4) A (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 10%-át a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő 8 napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és totalizatőri fogadások szervezői havonta kötelesek befizetni a Kormány által egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sport célra létrehozott Szerencsejáték Alapba. A Szerencsejáték Alapról külön jogszabály rendelkezik.
31. § (1) A szerencsejáték szervező az e fejezetben foglalt szabályok szerint játékadót fizet. Egyebekben az állammal szembeni adó és egyéb befizetési kötelezettségeinek a hatályos jogszabályok szerint köteles eleget tenni.
(2) A játékadót a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál különféle ráfordítások között kell figyelembe venni.
(3) A szerencsejáték szervező a játékadót megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás).
(4) Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt kell alkalmazni.
32. § (1) A sorsolásos játékok játékadója a sorsolásos játék nyereményalapjának 10%-a.
(2) Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és – a lóversenyfogadás kivételével – a totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok havi nyereményalapjának 10%-a.
(3) A Szerencsejáték Alap kezelője által jóváhagyott, közérdekű céllal szervezett olyan sorsolásos játék, amelynek eredményét közérdekű célra ajánlják fel, továbbá a 16. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2) bekezdésében írt sorsolásos játék nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá.
33. § (1) A pénznyerő automata játékadója automatánként a havi tiszta játékbevétel 40%-a.
(2) Játékteremben üzemeltetett játékautomata játékadója a játékautomata működtetése által elért bevétel 25%-a.
34. § Bukmékeri rendszerű fogadás játékadója a havi tiszta játékbevétel 60%-a.
35. § (1) A játékkaszinó játékadója – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő- és játékautomata kivételével – a havi tiszta játékbevétel 40%-a.
(2) A tiszta játékbevételt növeli a 28. § (4) bekezdésében foglalt borravaló 20%-a, valamint az alkalmazottak és a játékkaszinó vezetése közötti megállapodás alapján felosztásra nem kerülő borravaló összege.
36. § (1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélynek, a játéktervnek és jogszabály alapján az SZF által kiadott előírásoknak megfelel-e.
(2) Az SZF az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. Az SZF alkalmazottja valamint az SZF által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.
(3) Az SZF jogosult a szerencsejátékszervezést érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetőleg helyszíni vizsgálatot tartani.
(4) Az SZF ellenőrzési szabályzatában határozza meg az ellenőrzés módját, gyakoriságát, személyi és tárgyi feltételeit.
37. § 1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg.
2. Tiszta játékbevétel: a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.
3. Bukmékeri rendszer: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező az esélyeket mérlegelve a játékos részére pénzösszeget ajánl fel és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti meg.
4. Totalizatőri rendszer: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadásra kerülnek és a játékrendben engedélyezettnek megfelelő arányban és rendszerben szétosztásra kerülnek.
5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
6. Játékos: aki a tét befizetésével a szerencsejátékra jogot szerzett.
7. Gazdasági társaság: koncesszió-köteles tevékenységre létrehozott korlátolt felelősségű társaság, vagy kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság.
8. Játékterem: kizárólag olyan célból kialakított épület, vagy más tevékenységtől jól elkülöníthető helyiség, amelyben játékautomata pénznyerő automata mellett is üzemeltethető.
9. Lottó játék: azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben 90 számból legfeljebb 5, vagy 45 számból legfeljebb 6 szám eltalálása jogosít nyereményre.
10. Totó játék: hetenként szervezett fogadás, amelyben a
játékosnak a labdarúgó csapatok mérkőzéseinek eredményét a sorsjegyen feltüntetett csapatok sorrendjében kell eltalálni.
11. Egység: egy pályázat alapján megkötött koncessziós szerződéssel működtetett egy játékkaszinó.
12. Pénzgyűjtő: a tétek és a nyeremények kezelésével megbízott személy.
13. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan, a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték szervező engedélye meghatározott időszakon belül többszöri alkalommal történő szerencsejáték szervezést tesz lehetővé.
14. Tiltott szerencsejáték: az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, illetve a jelen törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség, vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték.
38. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1990. évi XXII. törvény 58. §-a. A 41. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépése napját követően teljesített szolgáltatásokra, illetve beszerzésekre kell alkalmazni. A 27. § (7) bekezdése első mondatában meghatározott rendelkezést 1997. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel [2. § (2) bekezdés], az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével [17. § (5) bekezdés, 36. §], a játéktervvel (9. §), a sorsolásos játékokkal [15. § (2) bekezdés], a pénznyerő automaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével [26. §, 27. § (3) bekezdés] a fogadások lebonyolításával [29. § (6) bekezdés], a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a lóversenyfogadás, a művelődési és közoktatási miniszter a bingó játék szabályait a pénzügyminiszterrel közös jogszabályban határozza meg. *
(3) E törvény hatálybalépését követően – a 39. § (1) és (2) bekezdés kivételével – kizárólag az SZF engedélyével szervezhető szerencsejáték.
39. § (1) A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján vagy állami intézkedéssel engedélyben meghatározott határidőig sorsjátékra, valamint fogadásra kiadott engedélyek kizárólag az engedélyben foglalt jogosultakra, az engedélyben meghatározott feltételekkel és határidőig érvényesek azzal, hogy a játékadóra és a nyereményalapra (30. §) az e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ilyen engedéllyel rendelkezők kötelesek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül engedélyüket az SZF-nél nyilvántartásba vétel céljából bemutatni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt engedélyben határidő nincs meghatározva, az engedély legkésőbb e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap első napjáig érvényes.
(3) A törvény hatálybalépése előtt játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkezők, amennyiben a törvény hatálybalépése napjáig a koncessziós díjat befizették – pályázati kiírás nélkül – e törvény rendelkezéseinek megfelelő koncessziós szerződés alapján játékkaszinó üzemeltetési tevékenységet folytathatnak. A 6. § (2) bekezdésében foglaltakat ez esetben is alkalmazni kell.
(4) A törvény hatálybalépése előtt játékkaszinó üzemeltetésére kiadott engedéllyel rendelkezők, amennyiben a törvény hatálybalépéséig a koncessziós díjat nem fizették be, illetőleg ha az engedély koncessziós díj fizetési kötelezettséget nem írt elő, a pénzügyminiszter által e törvény alapján kiírt pályázaton a többi pályázóval azonos feltételekkel vehetnek részt.
40. § A törvény hatálybalépésével az azt megelőzően pénznyerő automata üzemeltetésére kiadott engedélyek, illetve tilalom alóli felmentések hatályukat vesztik.
41. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2. melléklet I. 7. pontja az alábbiak szerint módosul és a következő 7/A. ponttal egészül ki:
„7. A játékautomaták után fizetendő kereskedelmi adót a tárgyhót követő hó 20-ig
kell megfizetni.
7/A. A játékadót
a) a tárgyhót követő hó 20-ig,
b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20-ig
kell megfizetni.”
(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1990. évi XX. törvénnyel, 1990. évi LVIII. törvénnyel és az 1990. évi CII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvény (a továbbiakban: SzJA) a következők szerint módosul:
1. Az SzJA 7. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„32. Az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék, a munkáltatótól a nyugdíjbavonuláskor kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része; továbbá az a más vagyoni érték, amelynek megszerzése vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár; a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény, valamint a játékkaszinóból és a pénznyerő automatából származó nyeremény.”
2. Az SzJA 67. §-ának 30/a. és 43. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„30/a. Adóköteles nyeremény szempontjából kifizetőnek minősül a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény alapján a szerencsejáték szervező.”
„43. A 27. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában adóköteles nyeremény a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, ideértve a bingójátékot is, ajándéksorsolásból valamint a lóversenyfogadás kivételével a fogadásból származó nyeremény.”
(3) Az általános forgalmi adóról szóló, az 1990. évi XIX. és XCIV. törvénnyel módosított 1989. évi XL. törvény 1. sz. melléklete „I. Kötelező tárgyi adómentesség” fejezete az alábbi 15/a ponttal egészül ki:
„15/a: A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás.”
1. § A szerencsejáték szervező a következő eljárási és szakértői szolgáltatásért köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésének felhatalmazása szerint igazgatási, szolgáltatási díjat fizetni:
a) a szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért;
b) a szerencsejáték szervező tevékenységre jogosító engedély kiadására, a játékterv felülvizsgálatára, a játékterv módosításának jóváhagyására irányuló eljárásért;
c) a szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért.
2. § A díj mértéke:
(1) Az 1. § a) pontjában meghatározott esetben a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján megállapítható legalacsonyabb mértékű koncessziós díj 0,5 ezreléke, legalább 50 ezer forint.
(2) Az 1. § b) pontja szerinti eljárásért:
a) sorsolásos játék esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, legfeljebb 10 millió forint;
b) fogadás esetén, fogadási fajtánként a gazdasági társaság alap-(törzs) tőkéjének 1 ezreléke, legfeljebb 1 millió forint;
c) pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság koncessziós szerződése alapján pénznyerő automatánként 2 ezer forint, legfeljebb játéktermenként 200 ezer forint;
d) játékkaszinóban, játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2000 forint játékkaszinónként legfeljebb 1 millió forint.
(3) Az 1. § c) pontjában meghatározott felügyeleti ellenőrzési tevékenység díja:
a) folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 1 ezreléke, legfeljebb negyedévente 2,5 millió forint;
b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2 ezreléke, legfeljebb negyedévente 250 ezer forint;
c) pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezreléke, legfeljebb játéktermenként negyedévente 500 ezer forint;
d) játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 2,5 százaléka, legfeljebb negyedévente 2,5 millió forint;
e) nem folyamatos sorsolásos játék esetén a nyereményalap 1 ezreléke, legfeljebb 500 ezer forint;
f) nem folyamatos fogadás esetén a tiszta játékbevétel 1 ezreléke, legfeljebb 500 ezer forint.
3. § (1) Az igazgatási, szolgáltatási díjat az Sztv. 3. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott szerencsejáték szervező készpénzben
a) az 1. § a) pontja esetén a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg;
b) az 1. § b) pontja esetén a kérelem benyújtását követő 8 napon belül;
c) az 1. § c) pontja esetén a 2. § (3) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott eljárásért negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, a 2. § (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott eljárásért a sorsolást, illetőleg a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül köteles külön jogszabályban meghatározott számlaszámra megfizetni.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 2. § (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a pályázatot a pénzügyminiszter, a kérelmet a Szerencsejáték Felügyelet hivatalból elutasítja.
