154. § (1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.
(2) A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni, és a záradékban ezekre utalni kell.
(3) A hiteles kiadmányt a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez a szöveg végén van, tartalmazza annak a félnek a megnevezését, akinek a részére a kiadmányt a közjegyző kiállította, a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.
(4) A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.
(5) Az a hiteles kiadmány, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető közokiratnak.
155. § Közjegyzői okirat létéről szóló bizonyítványt a közjegyző annak adhat ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult.
156. § (1) Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki.
(2) A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.
157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el.
158. § A közjegyző – ha jogszabály kivételt nem tesz – bármely okiratot átvehet megőrzés céljából.
159. § A közjegyző az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell
a) az átvétel helyét és idejét,
b) az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait,
c) az átvett okirat megjelölését,
d) annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni,
e) az okirat őrzésének idejét.
160. § (1) A közjegyző az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad.
(2) Az okirat kiadásakor a közjegyző – miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött – az átvételt a 159. §-ban említett jegyzőkönyvön vagy külön jegyzőkönyvben ismerteti el.
161. § A 158–160. §-okat megfelelően alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is.
162. § (1) Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.
(2) Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
163. § A közjegyző a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételéről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti:
a) az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,
b) az átvétel helyét és idejét,
c) az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását,
d) az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetéséről,
e) a bizalmi őrzés idejét.
164. § A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad.
165. § (1) Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi.
(2) Ha nem az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a közjegyző az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni.
(3) A bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(4) Az átadót értesíteni kell a megbízás teljesítéséről.
166. § (1) A közjegyzői irattárban kell elhelyezni és őrizni annak a közjegyzőnek az iratait, nyilvántartásait és bélyegzőjét, akinek a közjegyzői szolgálata megszűnt, vagy akit áthelyeztek.
(2) A közjegyzői irattár a közjegyző székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság irattára mellett működik.
(3) A közjegyzői irattár fenntartásának költsége az államot terheli.
167. § (1) A közjegyzői irattárban közjegyzői irattárost, szükség esetén helyettest és ügykezelői feladatot ellátó más személyeket kell alkalmazni.
(2) A közjegyzői irattárost és helyettesét az igazságügyminiszter, az irattárban dolgozó más személyeket a közjegyző székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság elnöke nevezi ki.
168. § (1) A közjegyzői irattárosi állások betöltésére a területi elnökség ír ki pályázatot és tesz javaslatot.
(2) Közjegyzői irattárossá lehetőleg közjegyzői gyakorlattal rendelkező kell kinevezni. A közjegyzői irattáros a kinevezésének napjától közjegyzőként nem működhet.
169. § (1) A közjegyzői irattárban őrzött okiratról a közjegyzői irattáros adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, ő adhat át őrizetben levő okiratot, és engedélyezhet betekintést.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői irattáros írja alá, és látja el a közjegyzői irattár bélyegző lenyomatával.
(3) A közjegyzői irattár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és illetékbélyeggel kell leróni; e díjak az államot illetik.
170. § (1) A közjegyzői irattárba helyezendő iratok átvételére a területi elnökség az egyik tagját rendeli ki, aki ellenőrzi az átvételre kerülő iratokat és nyilvántartásokat, az átvételről jegyzőkönyvet készít, majd mindezeket beterjeszti a területi elnökséghez.
(2) Az iratokat – az esetleges hiányosságok pótlása után – a területi elnökség adja át a közjegyzői irattárnak.
(3) A közjegyző bizalmi őrzésében levő pénzt, értéktárgyat, értékpapírt, továbbá az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.
171. § (1) Ha az átadás-átvétel során hiányosság derül ki, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét a területi elnökség határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására. Ha a felszólítás eredménytelen, a felet jogai védelme érdekében a területi elnökség haladéktalanul értesíti.
(2) Ha a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a területi elnökség ezt bevonja, ennek alapján hiteles kiadmányt készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői irattáros ír alá.
(3) A pótlásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bevont kiadmányt a pótlás után vissza kell adni.
(4) A pótlás költsége a közjegyzőt vagy örökösét terheli.
172. § (1) A közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú.
(2) A közjegyző határozata elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni.
173. § Azokra az eljárási kérdésekre vonatkozólag, amelyeket a hagyatéki eljárásról és az egyéb nemperes eljárásokról szóló jogszabályok nem rendeznek, a Pp., valamint a Pp. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályok megfelelően irányadók.
174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nemperes eljárások iratait a bírósági ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.
175. § (1) A fél megbízhatja a közjegyzőt, hogy az általa közokiratba foglalt jognyilatkozat vagy jogügylet alapján indult cégbírósági, társadalmi szervezetek nyilvántartásával összefüggő ingatlannyilvántartási és más hatósági eljárásban őt képviselje.
(2) Ha a közokiratban több fél szerepel, a közjegyző az együttes megbízásuk alapján járhat el.
176. § Ez a törvény 1991. november 1-jén, a 184–187. §-okban foglalt rendelkezések 1992. január 1-jén lépnek hatályba.
177. § (1) E törvény hatálybalépésekor a közjegyző előtt folyamatban levő és továbbra is a hatáskörébe tartozó hagyatéki és egyéb nemperes ügyek lefolytatására az illetékes közjegyzőt annak a megyei bíróságnak (Fővárosi Bíróságnak) az elnöke jelöli ki, amelynek a területére az ügy érkezett.
(2) E törvény hatálybalépésekor a közjegyző előtt folyamatban levő előzetes bizonyítási ügyet a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak kell átadni.
178. § (1) E törvény hatálybalépésekor hivatalban levő közjegyző a törvény hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül írásban köteles nyilatkozni arról, hogy
a) kéri a munkaszerződése módosításával, bíróságon más jogi munkakörbe kerülését, vagy
b) működését közjegyzőként e törvény szerint kívánja folytatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt esetben a közjegyző részére más megfelelő munkakört kell felajánlani.
(3) Ha a közjegyző a felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy működését közjegyzőként e törvény szerint kívánja folytatni, illetőleg nem nyilatkozik; munkaviszonya e törvény hatálybalépésétől számított második hónap utolsó napján megszűnik.
(4) A közjegyzőt munkaviszonya megszűnése esetén a felmondási idejére járó átlagkeresete illeti meg.
(5) Ha a közjegyző a működését e törvény szerint kívánja folytatni, őt – írásbeli kérelmére – az igazságügyminiszter közjegyzővé nevezi ki. A közjegyző működését 1992. január 1. napján kezdi meg.
179. § (1) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell alakítani.
(2) A területi kamara az első ülésén megválasztja a területi kamara elnökét és a területi elnökség közjegyző tagjait. A területi elnökség az így megválasztott létszámmal kezdi meg a működését.
180. § A közjegyzői irattárakat e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül létre kell hozni.
181. § Az igazságügyminiszter a közjegyzői állások számát és székhelyét első alkalommal a Fővárosi Bíróság és valamennyi megyei bíróság elnökének, valamint a Magyar Közjegyzők Egyesületének véleményét beszerezve állapítja meg.
182. § Az igazságügyminiszter 1994. december 31-ig
a) a be nem töltött közjegyzői állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett közjegyző illetékességi területét,
b) a törvény 17. §-ának e) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő pályázó hiányában a közjegyzői kinevezésnél e feltételtől eltekinthet.
183. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (4) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg: *
a) a közjegyzők működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,
b) a közjegyzői állások betöltésének részletes szabályait,
c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
d) a közjegyzők ügyvitelének szabályait,
e) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közjegyzői díjszabást. *
184. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Pp. 201. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 209. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatából az „illetőleg a közjegyző” szövegrész, valamint 210. §-ának (3) és (4) bekezdése,
b) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 38–40. §-a és az előtte levő „Közjegyző” cím,
c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 8. §-a,
d) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43–46. §-ai és az előttük levő „A hagyatéki eljárás illetéke” és „A közjegyzői eljárás illetéke” cím,
e) a Pp. hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 30–36. §-a, és az előtte levő „Általános szabályok” cím,
f) a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 29–30. §-a, az előtte levő „III. A közjegyzői letét” cím, valamint 31. §-ának (2) bekezdése,
g) a közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról szóló 1/1984. (II. 29.) IM rendelet,
h) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 1. számú mellékletének V. táblázatából „A bíróságok jogi munkaköreiben dolgozók és az igazságügyi szakértői intézetek dolgozói” címből az 5026–5029 kulcsszám.
185. § (1) A Pp. 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.”
(2) A Pp. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében fellebbezni csak a bíróság elutasító határozata ellen lehet.”
(3) A Pp. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok az irányadók.”
186. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában hivatalos személy:)
„d) a közjegyző.”
187. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá nem tartozó:)
„f) a közjegyző.”
