Időállapot: közlönyállapot (1991.X.22.)

1991. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról * 

Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolást.

2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

(2) E törvénynek a csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a pénzintézetekre nem vonatkoznak, a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit pedig a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § E törvény alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az önkormányzat vállalata, a víziközmű társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat;

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy – az egy éven belül esedékessé váló tartozásait – előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

c) hitelező: mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van. A csődeljárásban hitelező az is, akinek az eljárás közzétételétől számított egy éven belül lejáró vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontjától hitelező az is, akinek vitás követelése van;

d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, egyéb állami gazdálkodó szervnél az igazgató, szövetkezetnél az elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, valamint az önkormányzat vállalatánál az igazgató, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató;

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

f) fizetésképtelen az az adós

1. amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy

2. amely a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna, vagy

3. amellyel szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

4. amely a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd vagy a felszámolási eljárás, illetőleg a végelszámolás közzétételének időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá

a) az a társasági jog illetve vagyonrész, amely fölötti rendelkezési jog az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény alapján kötött vagyonkezelési vagy más szerződésen alapul;

b) az a termőföld és erdő vagyonrész, amelyről külön jogszabály másként rendelkezik, illetve a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények.

(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari kapacitások abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az alapító (létesítő) szerv kezdeményezésére a rögzítést feloldja.

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

5. § Az adós, valamint a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a csődeljárás és a felszámolási eljárás egész tartama alatt – kérésükre – köteles tájékoztatni

a) a hitelezőket és a hitelezői választmány(oka)t a gazdálkodó szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről;

b) a munkavállalókat és érdekképviseleti szerveiket az őket érintő intézkedésekről.

6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.

(2) Azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp) szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás félbeszakadásának és szünetelésének nincs helye.

(3) A gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős végzést törvényességi óvás folytán nem lehet megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni, a Legfelsőbb Bíróság csak a törvénysértést állapíthatja meg.

II. fejezet

A csődeljárás

A csődeljárás megindítása

7. § (1) Az adós (3. § b) pont) csődöt jelenthet be.

(2) Az adós a korábbi csődeljárás közzétételétől számított 3 éven belül újabb csődöt – ideértve a csőd kötelező bejelentésének esetét is – nem jelenthet be.

8. § (1) A csődöt a gazdálkodó szervezet vezetője jelenti be.

(2) A csőd bejelentéséhez

a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;

b) szövetkezetnél a közgyűlés;

c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés;

d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapító szerv;

e) az egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;

f) tröszti vállalatnál a tröszt;

g) önkormányzati vállalatnál a tulajdonos önkormányzat;

előzetes egyetértése és a gazdálkodó szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervek előzetes tájékoztatása szükséges.

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt szervezeteknél a testületi döntéshez szükséges szavazás módjára a gazdálkodó szervezet megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A csőd bejelentéséhez a gazdálkodó szervezet köteles mellékelni a pénzügyi helyzetéről szóló kimutatást.

9. § A gazdálkodó szervezet vezetője 8 napon belül – hacsak a 23. § szabályai szerint a felszámolási eljárás lefolytatását nem kéri – köteles a csődöt bejelenteni, a 8. §-ban meghatározott vezető testület vagy alapító (létesítő) szerv és a gazdálkodó szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervek egyidejű értesítése – részvénytársaságnál vagy korlátolt felelősségű társaságnál a közgyűlés vagy taggyűlés egyidejű összehívása – mellett, ha a gazdálkodó szervezet bármely tartozását (tartozásait) az esedékességet követő 90 napon belül nem tudta kiegyenlíteni. A bejelentés elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

10. § A gazdálkodó szervezet vezetője a csőd bejelentéséről, azzal egyidejűleg köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet értesíteni.

11. § (1) A bíróság a bejelentés alapján a csődeljárás megindításáról – a bejelentéstől számított 15 napon belül – végzéssel határoz, és elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A csődeljárás a közzététel napján kezdődik.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) a csődeljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, valamint a leányvállalatainak, szakcsoportjainak, felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeinek és az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak és azok esetleges jogelődjeinek a nevét és székhelyét, ha a jogutódlás az eljárás közzétételét megelőző 2 éven belül következett be;

c) a csődeljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját.

(3) A bíróság a csődeljárás megindítását megtagadja, ha

a) a bejelentést nem az arra jogosult tette;

b) a 8. § (2) bekezdésében felsorolt szerv egyetértése hiányzik;

c) a hiánypótlásra visszaadott bejelentést a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan tette meg;

d) az adós a 7. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül újabb csődöt jelentett be.

(4) A csődeljárás megindítását megtagadó végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

12. § (1) A csődeljárás közzétételét követő 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában.

(2) A fizetési haladék a munkabér (munkadíj), az egyéb bérjellegű juttatások, a végkielégítés, a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, és a bányászati keresetkiegészítés kifizetésére nem terjed ki.

(3) Az adós és a hitelezők együttes kérelmére a bíróság a fizetési haladék (moratórium) időtartamát 30 nappal meghosszabbíthatja.

13. § (1) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem állnak be.

(2) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása – a 12. § (2) bekezdésében foglalt követelések kivételével – szünetel.

(3) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések – ha a szerződés másként nem rendelkezik – kamatoznak. A kamat szerződéses kamat és – a lejáratot (esedékességet) követően – késedelmi kamat és késedelmi pótlék lehet.

Vagyonfelügyelet

14. § (1) A bíróság a hitelező(k) kérelmére és költségére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – a gazdálkodó szervezethez vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelőt kirendelő végzés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A vagyonfelügyelő

a) ellenőrzi a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és erről a hitelezőt, a bíróságot és a szükséges mértékben az érdekképviseleti szerveket tájékoztatja;

b) felügyeletet gyakorol a gazdálkodó szervezet vagyona felett, annak érdekében

– megtámadhatja a gazdálkodó szervezetnek a csőd bejelentését megelőző egy éven belül és a bejelentést követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a gazdálkodó szervezet vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnő nagy értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

– felhívhatja a gazdálkodó szervezetet követelésének érvényesítésére,

c) a bíróságtól biztosítási intézkedések (Vht. 108. §) elrendelését kérheti, ha a gazdálkodó szervezet a hitelező követeléseinek teljesítését veszélyezteti.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett megtámadást írásban közölni kell a gazdálkodó szervezettel és a harmadik személlyel. Ha az utóbbi 15 napon belül nem nyilatkozik vagy a követelést vitatja, a vagyonfelügyelő haladéktalanul az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat. Ha a harmadik személy jóhiszemű volt, a bíróság a marasztalást részben vagy egészben mellőzheti, vagy annak összegét csökkentheti.

(4) A vagyonfelügyelői tisztség – ha a felek másként nem rendelkeznek – a csődeljárás befejezetté nyilvánításával [19. § (2) bekezdés] vagy a felszámoló kirendelésével szűnik meg.

(5) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a felszámoló kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók, díjának mértékét pedig a bíróság a felszámoló díjának összegét (59. §) alapul véve állapítja meg.

Egyezség a csődeljárásban

15. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(2) Az eljárás kezdetét követő 60 napon belül az adósnak egyezségi tárgyalást kell kitűznie, amelyre az egyezségi javaslat, valamint a fizetőképesség helyreállítását eredményező program kézbesítésével a hitelezőket meg kell hívnia.

(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.

(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének időpontját – a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően – két országos napilapban is köteles közzétenni.

16. § (1) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt, választmányokat (a továbbiakban: választmány) alakíthatnak.

(2) A választmány megalakításának módját, jogosultságát, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.

(3) A választmány egyezséget csak a megállapodásban résztvevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetőleg kötelezettséget csupán ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.

(4) A választmány megalakításáról, tagjairól és a (3) bekezdés szerinti jogosultságáról a megalakulást követő 8 napon belül tartozik értesíteni az adóst, valamint a vagyonfelügyelőt.

17. § (1) Az egyezség megkötéséhez a tárgyaláson megjelent valamennyi hitelező jóváhagyása szükséges. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

(2) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti.

18. § (1) Az egyezségnek tartalmaznia kell különösen

a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre,

b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követelései elengedését vagy átvállalását, illetőleg mindazt, amit az adós és a hitelezők (a továbbiakban együtt: felek) az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak.

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá.

(3) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízhatják a vagyonfelügyelőt, egy vagy több hitelezőt illetve kívülálló személyt jelölhetnek ki.

(4) Az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízott, illetve kijelölt jogait és hatáskörét az egyezségben írásba kell foglalni.

19. § (1) A felek között létrejött egyezséget az adós – az egyezségi megállapodás és a társasági jegyzőkönyv megküldésével – a megkötéstől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. Ennek elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

(2) Ha az egyezség e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, a bíróság – a bejelentéstől számított 15 napon belül – az eljárást végzéssel befejezettnek nyilvánítja, ellenkező esetben az eljárás befejezetté nyilvánítását megtagadja.

(3) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

(4) A bíróság elrendeli az eljárást befejezetté nyilvánító jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

20. § Az a hitelező, aki az egyezségi tárgyaláson nem jelent meg, a végzés közzétételét követő 90 napig az adóssal szemben nem kezdeményezhet felszámolási eljárást.

21. § (1) Ha az adós és a hitelezők között nem jött létre egyezség, ezt az adós az ok megjelölésével, a meghiúsulástól számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentés elmulasztása esetén a bíróság az adóst 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja.

(2) A bejelentést követő – vagy ha bejelentés nem történt, a fizetési haladék (moratórium) lejártát követő – 15 napon belül a bíróság végzéssel hivatalból megindítja a felszámolási eljárást.

(3) A fizetési haladék (moratórium) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott közzététel, illetve a 21. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés időpontjában megszűnik akkor is, ha a 12. §-ban meghatározott időtartam még nem telt le.

III. fejezet

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítása

22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

a) az eredménytelen csődeljárást követően a bíróságnak a 21. § (2) bekezdése szerint meghozott végzése alapján, vagy

b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy

c) a cégbíróság értesítése alapján [1989. évi 23. tvr. 22. § (1) bekezdés]

folytatható le.

(2) Ha a felszámolási eljárás megindítása iránt hitelezői kérelem és az adós csődbejelentése folytán indult eljárás a bíróság előtt egyidejűleg van folyamatban, a bíróság – ha annak kizáró oka [7. § (2) bekezdés] nincs – az adósnak a hitelezői kérelem benyújtásáról való értesítéséig a csődeljárás megindítását teszi közzé.

23. § (1) Ha felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. §-ban foglaltak az irányadók. A kérelemben az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés].

(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.

(3) Az adós felszámolási eljárást köteles kérni, ha a 9. § szerinti csődeljárásra azért nincs lehetőség, mert 3 éven belül csődeljárás már folyt ellene.

(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásáról, azzal egyidejűleg a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet köteles értesíteni.

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról – a kérelem egy példányának megküldésével – haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a követelést elismeri-e. Ha a követelést elismeri, úgy további 3 napon belül az adós köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet és koncesszió esetén a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról tájékoztatni. Ha a követelést nem ismeri el vagy nem nyilatkozik, úgy a bíróság a kérelmet megvizsgálja és annak eredményétől függően a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát állapítja meg.

25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) azt a moratórium időszakában, vagy nem a 20. §-ban előírt határidő megtartásával terjesztették elő;

c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;

d) az adós a kérelmező és a 8. § (2) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

e) a 22. § (2) bekezdése szerint a csődeljárás megindítását kell közzétenni.

(2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2) Ha a felszámolási eljárást megelőző csődeljárást az adós fizetésképtelenségre hivatkozással kérte, vagy a csődöt a 9. §-ban foglaltak alapján jelentette be, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.

27. § (1) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha

a) a 3. § f) pontjában foglaltak valamelyikét valósnak találja, és

b) az adós kérelmére a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett – legfeljebb 30 napos – határidő eredménytelenül telt el.

(2) A bíróság a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a felszámolás iránti kérelem beérkezését, vagy a 21. § (2) bekezdése alapján meghozott végzést követő 60 napon belül végzéssel állapítja meg.

(3) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

A felszámolás lefolytatása

28. § (1) Ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a gazdálkodó szervezet felszámolását és e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét és az ügy számát,

b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, valamint leányvállalatainak, szakcsoportjainak, felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeinek, – tröszt esetén – az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak és azok esetleges jogelődjeinek a nevét és székhelyét, ha a jogutódlás az eljárás közzétételét megelőző 2 éven belül következett be,

c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját,

d) ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, a csődeljárás közzétételének időpontját,

e) a felszámolásnak a bíróság által megjelölt időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a felszámolást közzétevő Cégközlöny megjelenésének az időpontja,

f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó követeléseiket a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak jelentsék be,

g) a felszámoló nevét és székhelyét,

h) az egyéb lényeges körülményeket.

29. § A felszámolás közzétételéről a bíróság értesíti:

a) azt a cégbíróságot, ahol a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbe bejegyezték,

b) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervet,

c) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet,

d) az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget,

e) az adós alapító (létesítő) szervét, ha a felszámolást a hitelező kérte.

30. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzés meghozatalával egyidejűleg kijelöli és értesíti a felszámolót.

(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámoló névjegyzékébe való felvételre pályázatot ír ki.

(3) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki – ő maga vagy alapítója (létesítője) – az adós hitelezője, vagy az adósnál tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. A felszámoló a kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

(4) A felszámoló a kijelölést csak a (3) bekezdésben említett esetekben utasíthatja vissza.

31. § A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet, leányvállalat, tröszti vállalat vezetője köteles:

a) a felszámolás megkezdését [28. § (2) bekezdés e) pont] megelőző nappal az éves beszámolóra, illetve egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített beszámolót, vagy egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő napjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni,

b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni,

c) a felszámolás megkezdésétől számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradt-e fenn olyan környezeti károsodás, amelyből bírságfizetési vagy egyéb fizetési, kártérítési kötelezettség származhat,

d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,

e) a felszámolás megindításáról az alkalmazottakat (szövetkezeti tagokat) haladéktalanul tájékoztatni.

32. § A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet szakcsoportja köteles a felszámolás megkezdését megelőző nappal egyszerűsített mérleget és adóbevallást készíteni, és azt a felszámolás kezdő napjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-áig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezetnek azt a vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét vagy a pénzintézeteknek adandó közlést elmulasztotta, vagy valótlan adatot közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.

(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel.

(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplőfőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni.

(4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek az alapító (létesítő) szervnek a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a gazdálkodó szervezetnek az egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozatára, és a rendkívüli időszakra rögzített kapacitásokkal kapcsolatos 4. § (4) bekezdés szerinti döntésekre.

35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

(2) E tartozások után

a) szerződéses kamat, és

b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat, és késedelmi pótlék érvényesíthető.

36. § A felszámolási eljárásban az egymással szembeni, elismert tartozások és követelések tekintetében beszámításnak van helye.

37. § A gazdálkodó szervezettel szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon túl, de egy éven belül jelentettek be – ide nem értve a felszámoló által ismert követeléseket – a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet – kielégíti. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) az irányadók.

38. § (1) Az adós ellen a felszámolási eljárás közzétételekor folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat fel kell függeszteni és az iratokat a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell megküldeni.

(2) A felszámolási eljárás közzététele előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak.

(3) A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést – ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is – csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

(4) A követelés érvényesítése céljából a felszámolás közzététele előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a választottbírósági eljárásokra, amelyekben legalább az egyik fél külföldi. Ez nem érinti a hitelezőknek azt a kötelezettségét, hogy követeléseiket a felszámolónál bejelentsék.

39. § (1) A felszámolási eljárásban a hitelezők – érdekeik védelme céljából – választmány(oka)t alakíthatnak.

(2) A választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.

(3) A választmány megalakítását 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak és a felszámolónak.

40. § (1) A hitelező vagy a felszámoló – a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül – a felszámolási eljárást lefolytató bíróság előtt megtámadhatja az adósnak a megelőző egy éven belül megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

a) az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettség vállalás, vagy

b) harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.

(2) A megtámadást a megtámadási határidőn belül írásban közölni kell az adóssal és a harmadik személlyel. Ha az utóbbi 15 napon belül nem nyilatkozik vagy a követelést vitatja, a hitelező vagy a felszámoló haladéktalanul bírósághoz fordulhat.

(3) Ha a harmadik személy jóhiszemű volt, a bíróság a marasztalást részben vagy egészben mellőzheti vagy annak összegét csökkentheti.

(4) Ha a 90 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt jogügylet, úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, vagy a hitelezőt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha a 90 napos határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

Egyezség a felszámolás során

41. § (1) A felszámolási eljárásban a hitelezők és az adós között bármikor helye van az egyezségnek.

(2) A bíróság az adós kérelmére, az egyezségi javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül egyezségi tárgyalást tűz ki, amelyen a felszámoló is részt vesz.

(3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt.

(4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben – figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket – meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. A végzés ellen fellebezésnek van helye.

43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá

d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

(2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.

44. § Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)–(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

(2) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

A felszámoló eljárása

46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.

(2) A felszámoló megállapítja a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek – kérésre – bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.).

(3) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

a) az általa ismert hitelezői követeléseket,

b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket, és

c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket.

(4) A felszámoló a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.

(5) A felszámoló a felszámolás egész tartama alatt köteles a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének, a hitelezői választmány képviselőjének és a hitelezőknek minden felvilágosítást megadni.

47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 30 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

(2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal az adós által a szakcsoportjaival kötött szerződéseket (megállapodásokat) felmondani, valamint a gazdasági munkaközösség részére adott felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére.

(3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti szerződései, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződések, és a mezőgazdasági haszonbérleti szerződések, valamint a kollektív szerződés tekintetében.

(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti.

(2) A vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Azonos feltételek esetén a hitelezőket, szövetkezet esetén a szövetkezet tagját is elővásárlási jog illeti meg. A szövetkezeti tag elővásárlási joga a hitelező elővásárlási jogát megelőzi. Ha a hitelező az elővásárlási jogával élni kíván, de a vagyontárgyon harmadik személynek is törvényes elővásárlási joga van, akkor a korábban keletkezett elővásárlási jog megelőzi a későbbit. Több hitelező esetén a nagyobb összegű hitelezői igényt érvényesítő jogosult az elővásárlási jog gyakorlására.

(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról és a környezetvédelmi követelmények betartásáról.

49. § (1) A felszámolás kezdő időpontjától – a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(2) A felszámolás kezdetével, ha a szövetkezetnek foglalkoztatási kötelezettsége van, az megszűnik. A felszámoló a taggal kötött munkamegállapodást a felszámolásra hivatkozva felmondhatja, kivéve azokat az eseteket, amikor a munkajogi szabályok a munkaviszony felmondását tiltják. A munkamegállapodás felmondása a tag tagsági viszonyát nem érinti.

(3) A felmondási tilalom alatt álló dolgozónak a gazdálkodó szervezet megszűnésének időpontjában még fennálló munkaviszonya a megszűnés időpontjától számított felmondási idő lejártával megszűnik.

50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet.

(2) A felszámolás kezdetétől számított egy év elteltével a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

(3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.

(4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére – az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben – a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.

(5) A közbenső mérleget és annak alapján a hitelezői követelések részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét a felszámoló köteles – a hitelezői választmány véleményét, illetve a hitelezők véleményét is csatolva – a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni.

(6) A bíróság a közbenső mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja. Az elutasító végzés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

(7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről – az összegek pontos feltüntetésével – a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése vagy mulasztása ellen – a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül – az adós gazdálkodó szervezet, a választmány vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.

(2) A bíróság a kifogás felől 8 napon belül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el.

(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(4) A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet.

(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság – a kifogást benyújtó kérelmére – új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.

52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg), a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével az (1) bekezdésben foglaltak elkészítése kötelező.

(3) A zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg tartalmazza:

a) a pénzeszközöket,

b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

c) a be nem hajtott követeléseket,

d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,

e) a fel nem osztható vagyont,

f) a felosztható vagyont.

(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:

a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,

b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

c) a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén,

d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.

(5) A zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328–330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó.

53. § A felszámoló a gazdálkodó szervezet iratait a területileg illetékes levéltárnak adja át, amely a társadalombiztosítási adatszolgáltatás ellátásához szükséges irattári tételeket megállapodásban rögzített időtartamra megküldi a területileg illetékes társadalombiztosítási szervezetnek, a többit a hatályos levéltári jogszabályok szerint selejtezi, a nem selejtezhető tételeket pedig állományba véve megőrzi.

54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

Egyszerűsített felszámolás

55. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére végzésben elrendelheti az adós egyszerűsített felszámolását.

(2) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

(3) Az egyszerűsített felszámolás elrendeléséről szóló végzés alapján a felszámoló köteles

a) 15 napon belül az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, az olyan szerződésektől, amelyekben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, elállni,

b) gondoskodni arról, hogy azokat a szerződéseket, amelyek teljesítése folyamatban van és a teljesítés gazdaságilag indokolt, mielőbb teljesítsék,

c) a végzés jogerőre emelkedésétől számított 90 nap alatt a vagyon értékesítését megkísérelni; ha ez sikertelen, mentesül az értékesítés kötelezettsége alól.

(4) A végzés jogerőre emelkedésétől számított 90 nap alatt az adós ellen folyamatban lévő adóhatósági, versenyfelügyeleti és társadalombiztosítási ellenőrzéseket be kell fejezni.

(5) A végzés jogerőre emelkedésétől számított 90 nap elteltével a bíróság – a felszámoló meghallgatását követően – végzéssel elrendeli a gazdálkodó szervezet megszüntetését, a cégjegyzékből való törlését, továbbá a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és a 29. §-ban felsorolt szervezeteknek való megküldését.

(6) A megszüntető végzésben rendelkezni kell az értékesített vagyon pénzbeli ellenértékének, illetőleg a nem értékesített vagyontárgyaknak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend szerint a hitelezőknek való átadásáról. A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

A felszámolási eljárás befejezése

56. § (1) A bíróság a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül tárgyalást tűz ki. A tárgyalásra megidézi a hitelezőket, a felszámolót, továbbá a gazdálkodó szervezetet és a részükre kézbesíti a zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget, valamint a vagyonfelosztási javaslatot.

(2) Ha a felszámolási eljárásban részt vevők közül bármelyik fél a zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben foglaltakat, illetőleg a vagyonfelosztási javaslatot kifogásolja, a bíróság további bizonyítást rendelhet el, vagy a kifogást elutasítja. A feleket a kifogásolás joga az 52. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel elkészített zárómérleggel vagy záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal szemben is megilleti. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azonban az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben a kifogás elutasítását sérelmezni lehet és ekkor a döntés felülbírálható.

(3) Ha a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított két év eltelte miatt került sor, és a zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között – követelésük erejéig – az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja, és rendelkezik a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogerős végzésnek a megszüntetésről rendelkező részét a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés – az egyszerűsített felszámolás esetét (55. §) is ideértve – illeték- és általános forgalmi adómentes.

(5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók.

57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Polgári Törvénykönyv 251. §-ának (3) bekezdése az irányadó,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve;

e) a társadalombiztosítási tartozások, az adók – kivéve a (2) bekezdés d) pontja szerinti adótartozásokat – és adók módjára behajtható köztartozások, valamint a víz- és csatornadíjak;

f) egyéb követelések;

g) a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá az adóhatósághoz fizetendő pótlék és -bírság.

(2) A felszámolási költségek a következők:

a) a gazdálkodó szervezetet terhelő munkabér (munkadíj) és bérjellegű egyéb juttatások, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;

b) a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a gazdálkodó szervezetnek azokat a hiteltartozásait, valamint adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdete utáni gazdasági tevékenységéből kifolyólag keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;

d) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;

e) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;

f) a felszámolónak az 59. § szerint megállapított díja.

(3) A végkielégítés összegéből felszámolási költségként legfeljebb a hat havi személyi alapbérnek megfelelő összeg vehető figyelembe.

(4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(5) Ha az (1) bekezdés e)–g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában.

58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a b) pontban foglalt követeléseket – az a) pontban foglaltak figyelembevételével – a zálogtárgy értékesítésekor, a d)–g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)–f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők.

(2) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

(3) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére – az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával – más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.

59. § A felszámoló díjának összege: a felszámolás során elért bevételek (az eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések pénzbevételének együttes összege) 2%-a, de legalább 250 000 forint; különösen bonyolult ügyben a bíróság ettől eltérhet. Az egyszerűsített módon való felszámolási eljárásban (55. §) a felszámoló díja 300 000 forint, lakásszövetkezet esetén 30 000 forint. Egyezség esetén a felszámoló díja a vagyontárgyak nettó értékének 2%-a lehet.

60. § (1) A bíróság a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről, továbbá rendelkezik a gazdálkodó szervezet leányvállalatának, illetőleg tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

(2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A bíróság elrendeli az (1)–(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek.

61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról – ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is – az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, valamint az önkormányzat vállalata esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyont – ide nem értve annak, a zárómérlegben [31. § a) pont] kimutatott jegyzett tőke állami vagyonrésszel arányos részét, mint állami vagyoni hányadot – a szövetkezeti tagok között, a közgyűlés határozatának megfelelően kell felosztani. Ennek érdekében a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 90 napon belül a felszámoló köteles közgyűlést összehívni.

(4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, felszámolásánál a fennmaradó vagyont a társasági szerződés, részvénytársaság esetében pedig a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 320. §-ának megfelelően kell felosztani.

(5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal – az Állami Vagyonügynökségről és a hozzátartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény szerint – a Vagyonügynökség rendelkezik.

(6) A felszámolásba be nem vonható

a) rendkívüli időszakra rögzített hadiipari kapacitásokat és tartalék készleteket [4. § (4)–(5) bekezdés] a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben;

b) erdőt a külön törvényben meghatározott szervezetnek kell átadni.

62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban – esedékességükkor – az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel.

(3) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket – azok jellegétől függetlenül – pénzben is kielégítheti.

(4) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.

63. § Az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések

64. § (1) Lakásszövetkezet (1977. évi 12. tvr. 1. §) felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant – ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg – az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni.

(2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

IV. fejezet

A végelszámolás

65. § (1) A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a felszámolás esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.

(2) A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatban rendelkezni kell:

a) trösztnél a tröszti vállalat megszüntetéséről;

b) a leányvállalat(ai) megszüntetéséről;

c) a szakcsoport(jai) megszüntetéséről;

d) a felelősségvállalás visszavonásáról jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség(ei)nél.

(3) A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a gazdálkodó szervezet vezetője [3. § d) pont] köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a cégbíróságnak megküldeni. E határidő elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel, továbbá a cégbíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjét a 33. § (1) bekezdésében meghatározott pénzbírsággal sújthatja.

66. § (1) A cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszi.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és esetleges jogelődjeinek a nevét és székhelyét, ha a jogutódlás az eljárás közzétételét megelőző 2 éven belül következett be;

b) a végelszámolást elrendelő szerv nevét, székhelyét és a határozathozatalának időpontját;

c) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó követeléseiket a közzétételtől számított 30 napon belül a végelszámolónak jelentsék be;

d) a végelszámoló nevét, székhelyét;

e) az egyéb lényeges körülményeket.

(3) A végelszámolás kezdő időpontja a Cégközlönyben való közzététel napja.

67. § A végelszámolásról a közzétételtől számított 8 napon belül a végelszámoló értesíti:

a) a végelszámolással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt;

b) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervet;

c) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet;

d) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget;

e) a gazdálkodó szervezet bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.

68. § (1) A gazdálkodó szervezet hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 30 napon belül kötelesek bejelenteni.

(2) Ha a végelszámoló a követelést vitatja, erről a kézhezvételtől számított 45 napon belül köteles az igény bejelentőjét értesíteni.

69. § (1) A végelszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást a gazdálkodó szervezet nevében a szerződéstől elállni.

(2) A másik fél a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítése iránt 30 napon belül terjesztheti elő igényét.

(3) A végelszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek – a szolgálati lakás és garázs kivételével – a lakásokra és nem lakás céljára fennálló helyiségek bérleti szerződései, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződések, a mezőgazdasági haszonbérleti szerződések, valamint a kollektív szerződések tekintetében.

(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

(5) Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek kielégítésére az 58. § (2) bekezdésben foglaltak, a szavatossági, jótállási és egyéb kártérítési kötelezettségek rendezésére az 58. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

70. § A gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

a) végelszámolás közzétételét megelőző nappal az éves beszámolóra, illetve egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembe vételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve egyszerűsített mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt az adóhatóságnak és – ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője – a végelszámolónak a közzétételtől számított 30 napon belül átadni;

b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagokat és a folyamatban lévő ügyekről az információkat – ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője – a végelszámolónak átadni;

c) a végelszámolás közzétételétől számított 30 napon belül – ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője – a végelszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradt-e fenn olyan környezeti károsodás, amelyből bírságfizetési vagy egyéb fizetési, kártérítési kötelezettség származhat;

d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat (szövetkezeti tagokat) haladéktalanul tájékoztatni.

71. § A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit – a lejárattól függetlenül – teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti.

72. § (1) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, és emiatt a fizetésképtelenség fennáll vagy előreláthatóan bekövetkezik, köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni.

(2) Ha a bíróság a végelszámoló bejelentése alapján a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a 27. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapítja, végzéssel elrendeli a felszámolást és kijelöli a felszámolót.

(3) A végzés elleni fellebbezésre és a közzétételre a 27. § (3) és a 28. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

73. § (1) A végelszámoló a végelszámolás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról és a környezetvédelmi követelmények betartásáról.

(2) A végelszámoló a végelszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

74. § A gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos jogok gyakorlására e törvény 49. §-ában foglaltak az irányadóak.

75. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor éves beszámolót, az eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről.

(2) A végelszámoló az éves beszámolót, a végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget) és a záró adóbevallást az adóhatóságnak köteles megküldeni.

(3) A végelszámoló

a) a zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek bemutatja, majd

b) az eljárás befejezését az a) pontban meghatározott iratokkal együtt a cégbíróságnak bejelenti, amely elrendeli a gazdálkodó szervezet törlését a cégjegyzékből.

76. § A gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésére e törvény 53. §-ában foglaltak az irányadók.

77. § A végelszámolást követő egy év után a végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) elkészítése kötelező.

78. § (1) A végelszámolás igazolt költségeit a gazdálkodó szervezet viseli.

(2) Ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet alkalmazottja, díjának mértéke: a gazdálkodó szervezet 70. § a) pontja szerinti éves beszámolója (egyszerűsített éves beszámolója) szerinti vagyon értékének 0,5 százaléka, de minimum 50 ezer, maximum 300 ezer forint lehet. A cégbíróság a végelszámoló kérelmére ettől – indokolt esetben – eltérhet.

79. § A végelszámolás során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

80. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban az államot megillető követelésről a követelés jogosultja lemondhat.

81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földről szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény 3. §-ában foglaltakat.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók.

Módosuló jogszabályok

83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes.)

„i) a csőddel és a felszámolással kapcsolatos eljárás ideértve a csőd- és felszámolási eljárás közzétételét követően az adós által indított eljárásokat is;”

b) a pénzforgalomról és bankhitelről szóló többször módosított 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A pénzintézetet ez a jog a csőd bejelentéséről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról történő tudomásszerzésig illeti meg.”

c) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 23. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie, ha]

„a) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal.”

d) az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvény a 43. § után az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:

„44. § (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg – a felszámolási eljárás esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.

(2) A megszüntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.

(3) Végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet.

(4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni.

44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet.

(2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi.

(3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből.

44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó.”

e) a Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik – a felszámolás esetét kivéve végelszámolásnak van helye. A végelszámolás módjára az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvényben foglaltak az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesítő szervet illeti meg.”

f) a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 10. §-ának (2) bekezdéséből az „(egyszerűsített felszámolási eljárás)”, a 22. §-ának (1) bekezdéséből az „(egyszerűsített felszámolási eljárásnak)” szövegrész hatályát veszti.

Hatályukat vesztő jogszabályok

84. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1988. évi 26. törvényerejű rendelet, és az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 63. §-a;

b) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 47. §-ának második mondata;

c) az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet;

d) az Állami Vagyonügynökségről és a hozzátartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény 15. §-a, 40. § (2) bekezdése c) pontjának első fordulata, és az f) pontja;

e) a Szanálási Alap létesítéséről szóló 80/1988. (XII. 7.) MT rendelet;

f) a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/1986. (VII. 16.) MT rendelet;

g) a felszámolási eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1044/1986. (VIII. 16.) MT határozat;

h) a felszámolási eljárás során felmerült költségek meghatározásáról szóló 20/1986. (VII. 16.) PM rendelet és az ezt módosító 49/1988. (XII. 22.) PM rendelet;

i) a Szanáló Szervezet működéséről szóló 50/1988. (XII. 22.) PM rendelet és az ezt módosító 38/1989. (IX. 28.) PM rendelet.

Felhatalmazás

85. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévő állami szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzéséről gondoskodjon.