f) a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek nevét, illetve megnevezését, valamint tulajdoni hányadának arányát;
g) az üzleti terveket;
h) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó üzletszabályzat(ok) tervezetét;
i) a kötelező betétvédelmi alaphoz történő belépési nyilatkozatát;
j) minden egyéb olyan iratot vagy felvilágosítást, amelyet a Bankfelügyelet a kérelem megalapozott elbírálása érdekében ésszerűen megkíván.
(2) Részben vagy egészben külföldi által történő pénzintézet-alapítás, illetve meglévő pénzintézetben külföldi által történő részesedésszerzés iránti engedély kérelemhez az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül mellékelni kell:
a) a külföldi pénzintézet által végzett pénzintézeti tevékenységekre és az azok végzésének helyére vonatkozó adatokat;
b) a külföldi pénzintézetnek a kérelem benyújtását megelőző öt évre vonatkozó pénzügyi adatait;
c) a külföldi bankfelügyeleti hatóság írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a külföldi pénzintézet a székhely szerinti országban megtartja a bankbiztonsági, bankfelügyeleti előírásokat,
ha az (egyik) alapító vagy a részesedést megszerezni kívánó külföldi pénzintézet.
(3) Az alaptőkét csak olyan magyarországi székhelyű pénzintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban.
(4) A működés megkezdése után hat hónapon belül a Bankfelügyelethez be kell nyújtani az üzletszabályzato(ka)t.
70. § A pénzintézet tevékenységi körének bővítésére irányuló engedélykérelemhez mellékelni kell:
a) az alapszabály (alapító okirat) módosításának tervezetét;
b) a pénzintézeti tevékenységi kör bővítéséhez szükséges, a 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott nagyságú jegyzett tőke meglétére vonatkozó igazolást;
c) a végezni kívánt tevékenységek részletes és egyértelmű
meghatározását;
d) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét tanúsító vagy e feltételek meghatározott időn belül történő teljesítését valószínűsítő adatokat;
e) az üzleti terveket;
f) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó üzletszabályzat(ok) tervezetét;
g) a pénzintézet gazdasági, pénzügyi helyzetére vonatkozó adatokat;
h) minden egyéb olyan iratot vagy felvilágosítást, amelyet a Bankfelügyelet a kérelem megalapozott elbírálása érdekében ésszerűen megkíván.
71. § A bankképviselet létesítésére irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselt pénzintézet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, szavatoló tőkéjének nagyságát és tevékenységi körét;
b) a végezni kívánt tevékenységek részletes és egyértelmű megjelölését;
c) az alkalmazni kívánt külföldi és belföldi személyek számát és szakmai adatait;
d) a működés tervezett időtartamát;
e) a bankképviselet címét.
72. § A Bankfelügyelet a bankfelügyeleti rendelkezéseket, valamint az általa kiadott, módosított vagy visszavont engedélyeket a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.
73. § (1) A Bankfelügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Banknak és a cégbíróságnak.
(2) A Bankfelügyelet az általa alkalmazott intézkedésekről és szankciókról az alkalmazással egyidejűleg tájékoztatja a Magyar Nemzeti Bankot és a Bankfelügyeleti Bizottságot.
74. § (1) A pénzintézet az illetékekről szóló törvény alapján a bankfelügyeleti eljárási és igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(2) Az éves bankfelügyeleti díj a pénzintézet mérlegfőösszegének 0,12 ezreléke, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap 15. napjáig kell a Bankfelügyelet számlájára átutalni.
(3) A befizetett díjat csak a Bankfelügyelet működésének fedezetéül lehet felhasználni, év végi maradványát elvonni nem lehet.
75. § (1) A Bankfelügyelet mellett kilenc tagból álló Bankfelügyeleti Bizottság működik.
(2) A Bankfelügyeleti Bizottság egyetértése szükséges
a) a 63. § c), d), f) és h) pontjaiban és a 88. §-ban meghatározott intézkedések megtételéhez, továbbá
b) a bankfelügyeleti szabványok és rendelkezések [62. § (1) és (3) bekezdés] kiadásához.
(3) A Bankfelügyeleti Bizottság részére véleményezésre meg kell küldeni a pénzintézetek működésének biztonságát
érintő és a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezeteit.
(4) A megválasztani vagy kinevezni tervezett pénzintézeti vezetőt a Bankfelügyeleti Bizottság meghallgathatja.
76. § (1) A Bankfelügyeleti Bizottság tagjai a Kormánynak a Bankfelügyelet felett felügyeletet gyakorló tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kijelölt alelnök, a pénzügyminiszter által kijelölt helyettes államtitkár, a Bankfelügyelet elnöke vagy elnökhelyettese, a pénzintézetek szakmai érdekképviseleti szervezeteinek egy-egy képviselője és – az előzőekben meghatározott személyek javaslatára a miniszterelnök által kinevezett – három független, a pénzintézetek tevékenységét magas szinten ismerő szakértő.
(2) A Bankfelügyeleti Bizottság három független tagját a miniszterelnök nevezi ki öt évre és menti fel.
(3) A Bankfelügyeleti Bizottság elnöke a Kormány felügyeletet gyakorló tagja.
(4) A Bankfelügyeleti Bizottság ülésein meghívottként részt vesz az engedélyt kérő vagy a tervezett intézkedéssel érintett pénzintézet képviselője is.
(5) A Bankfelügyeleti Bizottság üléseit az elnök vezeti.
77. § (1) A Bankfelügyeleti Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést.
(2) A Bankfelügyeleti Bizottság ülését a Bankfelügyelet elnöke hívja össze; ennek kezdeményezésére azonban bármelyik tag is jogosult.
(3) A Bankfelügyeleti Bizottság állásfoglalásához legalább öt tag jelenléte és szavazata szükséges; szavazategyenlőség esetén az elnök (illetve távolléte esetén az ülésen jelenlevő tagok által az ülés vezetésével megbízott személy) szavazata dönt.
78. § (1) A pénzintézet az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre alkalmas módon köteles vezetni.
(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha lehetővé teszi a pénzintézet körültekintő vezetését, a pénzintézeti vezetők tevékenységének a belső ellenőrzés, valamint a Bankfelügyelet és a jegybank által történő ellenőrzését, és ha segíti a pénzintézetet abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
79. § Pénzintézetnél könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan könyvvizsgálónak adható megbízás, aki megfelelő
a) pénzintézeti szakértelemmel, valamint
b) felelősségvállalási képességgel (felelősségbiztosítással) rendelkezik.
80. § (1) A pénzintézet által megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről köteles a pénzintézettel egyidejűleg a Bankfelügyeletet is tájékoztatni, ha
a) bűncselekmény elkövetését észleli;
b) e törvény vagy más, a pénzintézeti tevékenységre vonatkozó jogszabály megsértését észleli;
c) a pénzintézet szavatoló tőkéje öt százaléknál nagyobb mértékben csökkent;
d) megítélése szerint a betétesek vagy más hitelnyújtók érdeke veszélyben forog.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Bankfelügyeletet a vizsgálatának eredményéről tájékoztatni;
b) a könyvvizsgáló kérésére a Bankfelügyelet köteles konzultálni vele;
c) a Bankfelügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításáról tájékoztatást kérni és kapni.
(3) Ha a Bankfelügyeletnek a könyvvizsgálói tájékoztatással kapcsolatban megalapozott kételye merül fel, vagy a könyvvizsgáló nem teljesítette az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét, illetve a betétesek érdekében ez szükségesnek mutatkozik, a Bankfelügyelet jogosult arra, hogy a pénzintézet ellenőrzésére más, a 79. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgálót küldjön ki. A pénzintézet a vizsgálatot segíteni köteles. Az e bekezdés alapján eljáró könyvvizsgálót is megilletik a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 41. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogok, de nem köteles a pénzintézet közgyűlésén részt venni.
(4) A Bankfelügyelet által kiküldött könyvvizsgáló megbízási díját a Bankfelügyelet fizeti.
81. § A pénzintézet köteles a Bankfelügyeletnek két munkanapon belül – írásban – bejelenteni
a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását;
b) ha a pénzintézet szavatoló tőkéjének öt százalékát elvesztette, vagy fizetéseit megszüntette, vagy szavatoló tőkéje a tartozásokat nem fedezi;
c) a tulajdonosi szerkezet lényeges megváltozását, különösen a 16. és a 18. §-okban meghatározott tulajdoni hányadok túllépését;
d) befolyásoló részesedés szerzését egy vállalkozásban, vagy a részesedés nagyságának megváltozását, ha ez utóbbi a vállalkozás saját tőkéjének öt százalékát meghaladja;
e) a pénzintézeti vezetők, valamint a pénzintézet által megbízott könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változást;
f) a székhely vagy telephely címének (telefonjának stb.) megváltozását;
g) fiók megnyitását vagy megszüntetését és a fiók címének (telefonjának stb.) megváltozását;
h) az alapszabály (alapító okirat), az üzletszabályzat(ok) (az általános szerződési feltételek) tervezett módosítását;
i) a pénzintézeti tevékenység, vagy egyes pénzintézeti tevékenységek megszüntetését, illetve egyes pénzintézeti tevékenységek három hónapon túli szüneteltetését;
j) a pénzintézeti tevékenység körét érintő veszélyhelyzet kialakulását;
k) fizetésképtelenség veszélyét, vagy annak bekövetkezését;
l) nagyhitel, valamint a 38. § (3) bekezdésében meghatározott határértéket elérő hitel nyújtását;
m) az új tulajdonos megjelölésével azt a tényt, ha a pénzintézet részvénye külföldi tulajdonába került;
n) a belső hitelt (40–41. §) felvevő nevét, a belső hitel összegét, valamint kamat- és törlesztési feltételeit;
o) a Bankfelügyelet által határozatban a pénzintézeti tevékenység szempontjából jelentősnek minősített tényeket, körülményeket.
82. § (1) Külföldi pénzintézet a Magyar Köztársaságban tartós bankképviseletet létesíthet. A bankképviselet jogi személy.
(2) A bankképviselet akkor minősül tartósnak, ha
a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást időköz nélkül váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben hat hónapot meghaladja, vagy
b) a kiküldött a tevékenységét annak időtartamától függetlenül tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helyiséget bérelve) végzi.
83. § A bankképviselet az e törvényben meghatározott körben folytathat tevékenységet, amelyet a külföldi pénzintézet részére, annak nevében a magyar jog alapján végez. Ennek keretében kapcsolatot tarthat magyar jogi és természetes személyekkel, a jogszabályok keretei között elősegítheti a képviselt pénzintézet magyarországi szolgáltatásnyújtását és kapcsolattartását ügyfeleivel, azonban pénzintézeti tevékenységet nem végezhet.
84. § A bankképviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt pénzintézet – esetleg rövidített – nevének és a képviseleti jellegre való egyértelmű utalásnak.
85. § A bankképviselet két napon belül köteles bejelenteni a Bankfelügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében bekövetkezett változást.
86. § (1) A pénzintézetek közötti piaci verseny rendjére, a Bankfelügyelet versenyfelügyeleti eljárására és annak jogkövetkezményeire a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény előírásait e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A versenyfelügyeleti eljárásért – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a következő díjat kell fizetni:
a) természetes személy által – ide nem értve a vállalkozót – indított eljárás esetében 1000 forintot;
b) szervezeti egyesüléssel kapcsolatos ügyekben 100 000 forintot;
c) minden más esetben 10 000 forintot.
(3) A versenyfelügyeleti eljárásért nem kell díjat fizetni, ha a Bankfelügyelet mint versenyfelügyeletet ellátó szerv eljárása
a) a bíróságtól – bírság kiszabása végett – áttett ügyben, vagy
b) pénzintézet kezdeményezésére indul.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjat illetékbélyeggel, a b)–c) pontjában meghatározott díjat pedig pénzzel kell megfizetni a Pénzügyminisztérium által meghatározott számlára. A versenyfelügyeleti eljárás díját a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor benyújtott kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet hiánypótlásra vissza kell adni; ez esetben az ügyintézési határidők a kérelem ismételt kézhezvételétől számítanak.
(5) Akinek a törvénybe ütköző magatartását megállapították, köteles az eljárási díjat megtéríteni. Amennyiben a szervezeti egyesüléssel kapcsolatos ügyekben az eljárás a szervezeti egyesülés engedélyezése iránti kérelem alapján vagy hivatalból indult, az eljárási díjat a szervezeti egyesülésben résztvevő felek együttesen kötelesek megfizetni.
(6) Ha az eljárási díj megfizetése a félnek a jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, a Bankfelügyelet mentesítheti az eljárási díj megfizetése alól.
87. § (1) A Bankfelügyeleten – mint versenyfelügyeleten belül – Versenytanács működik, amely döntéseit háromtagú eljáró tanácsban hozza.
(2) A Versenytanács elnöke a Bankfelügyelet egyik elnökhelyettese.
(3) A Versenytanács tagjait a Bankfelügyelet elnöke nevezi ki határozatlan időre, és menti fel.
(4) A Versenytanács tagjainak a pénzintézeti tevékenységet, valamint a pénzintézetek működését magas szinten ismerő, jó szakmai hírnévnek örvendő személyek nevezhetők ki.
(5) A Versenytanács elnöke és tagjai e tevékenységükben csak a törvénynek vannak alárendelve.
(6) A Versenytanács zárt tárgyaláson hoz határozatot, határozatát és annak indokolását – amennyiben az banktitkot vagy a pénzintézetek biztonságos működését érinti – a határozat által érintett személyekkel közvetlenül közli.
88. § (1) Pénzintézet fizetésképtelenné válásának veszélye, szavatoló tőkéjének huszonöt százalékot elérő csökkenése vagy más, különösen súlyos veszélyhelyzet esetén – ha az a bankrendszer más tagjait vagy a betéteseket is fenyegeti – a Bankfelügyelet
a) bármely, a 63. §-ban meghatározott intézkedést megtehet;
b) úgy dönthet, hogy a pénzintézet meghatározott ideig, de legfeljebb tíz munkanapig nem teljesítheti esedékes kifizetéseit és a pénzforgalmi megbízásokat, illetve nem fogadhat el befizetéseket;
c) elrendelheti, hogy a pénzintézeti vezető igazgatósági tagságából, illetve munkaviszonyából eredő irányítási, döntéshozatali, szavazati jogait – legfeljebb harmincöt napig – csak egy általa kinevezett bankfelügyeleti biztos ellenjegyzése mellett gyakorolhatja, egyúttal kötelezheti a pénzintézetet e vezető harmincöt napon belüli leváltására, helyette új vezető választására, illetve kinevezésére;
d) javasolhatja a pénzintézetnek más pénzintézettel való egyesülését, vagy a pénzintézet részvényeinek más pénzintézet által történő megvásárlását;
e) kezdeményezheti, hogy a részvénytársasági formában működő pénzintézet a veszteségek összegével csökkentse alaptőkéjét, illetve megtilthatja az esedékes osztalék kifizetését;
f) elrendelheti kényszerhitel igénybevételét;
g) indítványozhatja, hogy a bíróság a pénzintézet pénzügyi helyzetének rendezéséig függessze fel annak peres ügyeit;
h) kezdeményezheti a pénzintézet felszámolását.
(2) Ha a magánszemélyek állami garanciával fedezett betéteinek elfogadására felhatalmazott pénzintézet likvid eszközeinek felhasználását, a pénzpiacról történő hitelfelvételi lehetőségek kimerülését – ideértve a jegybanki hitellehetőség esetleges igénybevételét is –, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kötelező tartalék igénybevételét követően sem tudja az ilyen betétkifizetéseket teljesíteni, a központi költségvetés moratórium esetét kivéve – az állami garancia alapján – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a pénzintézet rendelkezésére bocsátja a szükséges pénzeszközöket.
(3) Az állami garancia alapján a központi költségvetés által a (2) bekezdésben szabályozott esetben történő kifizetést a pénzintézet kizárólag az ott említett betétek kifizetésére használhatja fel. A kifizetéseket a Pénzügyminisztérium képviselője a pénzintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.
(4) A Pénzügyminisztérium képviselője a (3) bekezdés alapján a pénzintézet által teljesített kifizetéseket – a Bankfelügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett – legfeljebb 24 órás időtartamra felfüggesztheti, ha megállapítható, hogy a pénzintézet a központi költségvetés által rendelkezésére bocsátott pénzt nem a (3) bekezdésben előírtak szerint használja fel.
89. § (1) A pénzintézet elleni felszámolási eljárásra a 88. § (1) bekezdés h) pontjában, továbbá az e §-ban foglalt eltérésekkel a felszámolásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A pénzintézet akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kifizetéseit az esedékességtől számított tíz munkanapon belül nem teljesítette.
(3) Pénzintézet esetében a felszámolási eljárás megindítását a Bankfelügyelet is kérheti.
(4) Pénzintézet esetében felszámolási eljárás megindítása akkor kérhető, ha
a) a pénzintézet a (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetésképtelen, vagy
b) a pénzintézeti tevékenységre adott engedélyt a Bankfelügyelet visszavonta (64. §).
(5) Pénzintézet felszámolása esetén a felszámoló kijelöléséhez ki kell kérni a Bankfelügyelet véleményét.
(6) Pénzintézet felszámolása során az egyezségi tárgyaláson a betéteseket – mint hitelezőket – a Bankfelügyelet képviseli.
(7) A pénzintézetnél folytatott felszámolási eljárás során azokat a követeléseket, amelyek a magánszemélyek állami garanciával fedezett betéteinek a központi költségvetés által történt teljesítéséből származnak a zálogjoggal fedezett követeléseket követően kell teljesíteni.
90. § (1) A pénzintézet – a Bankfelügyelet előzetes engedélyével – évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzintézeti tevékenység meghatározott munkanapokon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet
a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy
b) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).
(2) A bankszünnap a fizetési határidők számítása szempontjából munkaszüneti napnak tekintendő.
(3) A pénzintézet a bankszünnapot – legalább tizenöt nappal megelőzően – legalább két országos napilapban köteles meghirdetni.
91. § (1) Ha elháríthatatlan külső okok következtében egy időben több pénzintézet kerül olyan válsághelyzetbe, amely veszélyezteti az országos fizetési forgalom fenntartását, illetve a pénzintézeti tevékenység széles körű ellátását, a Bankfelügyelet a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben legfeljebb egy napra moratóriumot rendelhet el, vagyis
a) felfüggesztheti az összes, vagy egy adott üzleti vagy földrajzi területen működő pénzintézet fizetési forgalmát, a fizetések és átutalások elfogadását, valamint teljesítését, illetve
b) a pénzintézeti tevékenység végzését meghatározott körre vagy összegre korlátozhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott moratóriumot legfeljebb három munkanapra a Bankfelügyelet javaslatára – a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérése mellett – a Kormány rendelheti el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott moratóriumot három munkanapot meghaladó időtartamra az Országgyűlés törvényben rendelheti el a Kormány – a Bankfelügyelet kezdeményezésére, a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérését követően tett – javaslata alapján.
(4) Ha az Országgyűlés döntött a (3) bekezdés szerinti törvény kihirdetéséről, annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor a Kormány köteles a pénzintézeteket erről haladéktalanul közvetlenül is tájékoztatni, és gondoskodni a moratóriumnak három országos napilapban, valamint a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban történő kihirdetéséről.
(5) Moratórium elrendelése esetén az azzal járó banküzemi kiadásokat a pénzintézet viseli.
92. § (1) E törvény 1991. december 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 6. §-ában, 21. §-ának (2) bekezdésében, a 23. §-ában, a 24–27. §-aiban, a 28. §-ának (2) és (6) bekezdésében, a 33. §-ának (2)–(3) bekezdésében, a 37–38. §-aiban, a 43–45. §-aiban, valamint az 50–52. §-aiban foglalt rendelkezéseket 1992. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A törvény 62. § (3) bekezdése a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt a bankfelügyeleti rendelkezésről szóló 51/B. §-sal kiegészítő törvény kihirdetése napján lép hatályba.
93. § A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
94. § (1) Az a jogi személy, amely 1991. december 1-jén pénzintézeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, ha az engedély rövidebb határidőt nem állapít meg, a 9. §-ban meghatározott engedély hiányában 1995. december 31-ig folytathatja e tevékenységét.
(2) A pénzintézetek pénzintézeti tevékenysége végzésére jogosító engedélyük másolatát 1991. december 31-ig kötelesek a Bankfelügyeletnek megküldeni.
(3) A Bankfelügyelet a (2) bekezdés alapján megküldött engedélyeket 1992. február 28-ig köteles felülvizsgálni, és szükség esetén megváltoztatni, annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény előírásainak.
(4) A törvény hatálybalépése előtt a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú pénzintézetek részére a különböző hatóságok által kiadott, kedvezményeket vagy mentesítéseket tartalmazó határozatok 1995. december 31-én hatályukat vesztik.
(5) A törvény hatálybalépésekor már működő, a 8. § (4) bekezdés c) pontja alapján bejelentésre kötelezett pénzintézeti tevékenységet végző jogi személyek az általuk végzett pénzintézeti tevékenységet 1991. december 31-ig kötelesek a Bankfelügyeletnek bejelenteni.
(6) Ha a törvény hatálybalépésekor már működő pénzintézet a 12. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b)–c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő ügyvezetőkkel nem rendelkezik, a Bankfelügyelet – indokolt esetben – három év türelmi időt adhat. Ez a türelmi idő további két évvel meghosszabbítható, ha a pénzintézet működése a jogszabályoknak megfelelő.
(7) A törvény hatálybalépése előtt állami garanciával fedezett betét elfogadására felhatalmazott pénzintézet 1992. december 31-ig köteles betétvédelmi alaphoz [31. § (1) bekezdés] csatlakozni, ha 1992. december 31-én állami garanciával fedezett betétállománya van.
95. § A részvénytársasági formában működő pénzintézet a bemutatóra szóló részvényeit a 7. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, 1992. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani.
96. § Ha a takarékszövetkezet jegyzett tőkéje e törvény hatálybalépésekor nem éri el a 10. § (3) bekezdésében meghatározott összeget, a takarékszövetkezet 1998. december 31-ig köteles megfelelni a jegyzett tőkére vonatkozó törvényi előírásoknak.
97. § (1) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem vonatkozik a törvény hatálybalépése előtt szerzett külföldi részesedésekre.
(2) A törvény hatálybalépésekor a 18. §-ban és a 44–45. §-aiban meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos az előírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1992. december 31-ig köteles elidegeníteni; 1992. december 31-től semmilyen, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.
(3) A 18. § (1) bekezdésében foglalt tilalmat az államra 1997. január 1-jéig nem kell alkalmazni.
(4) Ha az állam 1995. január 1-je után pénzintézetben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel bír, és e részesedése nem esik a 18. § (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá, akkor a pénzintézet közgyűlésében a szavazati jogok huszonöt százalékával rendelkezik.
98. § (1) A 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés teljesítése érdekében a pénzintézetnek 1992. január 1-jére el kell érnie és folyamatosan fenn kell tartania – a bankfelügyeleti rendelkezésben előírt módon számított – 7,25 százalékos súlyozott eszközkockázati arányt.
(2) A törvény hatálybalépésekor már működő pénzintézetek esetében az (1) bekezdésben, valamint a 23. § (1) bekezdésében előírt nagyságú súlyozott eszközkockázati arány betartásának kötelezettsége alól 1994. december 31-ig a Bankfelügyelet a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben felmentést adhat, ha a felmentés megadását kivételes körülmények indokolják, és az nem veszélyezteti a pénzintézet fizetőképességét, illetve működőképességét.
99. § (1) Általános tartalékot először az 1991. december 31-én végződő naptári év éves mérlegében, kockázati céltartalékot a törvény hatálybalépését követően kell képezni.
(2) Az 1991. december 31-e előtt képzett és meglévő tartalékvagyont általános tartalékként kell kezelni.
(3) Kockázati céltartalékként kell kezelni a korábbi években képzett, az 1991. december 31-én rendelkezésre álló kockázati céltartalékot.
(4) Az 1991. december 31-én meglévő általános tartalék, illetve kockázati céltartalék és a 28–29. § alapján képzendő tartalékszint közötti különbözetet három év alatt, évente azonos arányban növelve kell megképezni.
(5) 1991. december 31-ig a pénzintézet a kockázati céltartalék képzése során követeléseit az alábbiak szerint köteles minősíteni:
a) „átlag alatti” minősítésű
1. a nagy ágazati kockázatot hordozó, egyébként teljesítő követelés,
2. a pénzintézet által átlag alattinak minősített követelés;
b) „kétes” minősítésű
1. a 60 napon túli kamat, illetve törlesztési késedelemben levő adós tartozása,
2. a mérlegkészítési időszakot megelőző két év mindegyikében veszteséges adóssal szembeni követelés,
3. a pénzintézet által kétesnek minősített követelés;
c) „rossz” minősítésű
1. a 360 napon túli kamat, illetve törlesztési késedelemben lévő adós tartozása,
2. az olyan adóssal szembeni követelés, amellyel szemben szanálási vagy felszámolási eljárás indult,
3. a pénzintézet által „rossznak” minősített követelés.
100. § (1) A törvény hatálybalépésekor működő takarékpénztárak 1993. december 31-ig kötelesek megfelelni a 37. § (1)–(3), valamint (5)–(6) bekezdésében foglalt előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdésben említett takarékpénztár a törvény hatálybalépését követően a 37. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott korlátozásokba ütköző szerződéseket nem köthet.
(3) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott összegű jegyzett tőkével nem rendelkező takarékpénztár által nyújtható hitelek legmagasabb összegét, a visszafizetés leghosszabb időtartamát, valamint a nyújtható hitelek együttes összegének felső határát a Bankfelügyelet 1995. december 31-ig bankfelügyeleti rendelkezésben állapítja meg.
101. § (1) A pénzintézeti tevékenység biztonságos folytatása érdekében 1991. december 31-ig a pénzintézet
a) korrigált mérlegfőösszege nem haladhatja meg a kereskedelmi bank és a takarékpénztár saját tőkéjének hússzorosát, szakosított pénzintézetnél, befektetési banknál a tizenötszörösét;
b) tartós befektetései, valamint a tulajdonában lévő ingatlanok és ingó dolgok együttes értéke nem haladhatja meg a saját tőkéjét;
c) tartós befektetései és a nem banküzemi célt szolgáló ingatlanba történő befektetései együttes értéke nem haladhatja meg a kereskedelmi bank és takarékpénztár saját tőkéjének huszonöt százalékát, szakosított pénzintézet esetében a saját tőke hatvan százalékát;
d) egyes gazdasági társaságokba történő tartós befektetései nem haladhatják meg a saját tőkéjének tíz százalékát, illetve a pénzintézet, az értékpapír-forgalmazó, a befektetésialap-kezelő és a biztosító kivételével a gazdasági társaság saját tőkéjének (törzstőkéjének) huszonöt százalékát;
e) egy adósnak nyújtott hiteleinek, valamint az egy adósért vállalt kötelezettségeinek együttes összege nem haladhatja meg a pénzintézet saját tőkéjének harminc százalékát, illetve az ötvenmillió forintot meghaladó összegű fejlesztési hitel esetében az adós saját tőkéjének kétszeresét;
f) kihelyezett nagyhiteleinek együttes összege nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének négyszeresét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a korrigált mérlegfőösszeg, a saját tőke, a tartós befektetés és a nagyhitel fogalmát a 3. számú melléklet határozza meg.
102. § (1) Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Biztosítóintézet részvénytársaságként, biztosítási szövetkezetként vagy biztosító egyesületként hozható létre.
(2) Részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület létesítése az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.
(3) Biztosítóintézet létesítéséhez, tevékenységi körének meghatározásához és módosításához az állami biztosítás-felügyeletet gyakorló szerv engedélye szükséges.
(4) A Magyar Köztársaságban külföldi részvétellel a Kormány engedélyével alapítható biztosítóintézet.”
(2) Az Ápt. 34/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34/B. § (1) Az állami biztosítás-felügyelet a biztosítási tevékenység biztonságos feltételeinek megvalósítása érdekében kiterjed a biztosítóintézet létesítésére, működésére és megszüntetésére.
(2) Az állami biztosítás-felügyeletet az Állami Biztosítás-felügyelet látja el, amely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv.
(3) Az állami biztosítás-felügyelet részletes szabályait a Kormány állapítja meg.”
103. § A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kereskedelmi szolgáltatás különösen: az üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenység, a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése, ideértve a szolgáltatásokra irányuló ügyletek közvetítését is (ügynöki tevékenység), a közhasználatú cikkek bérbeadása, a megőrzés.”
104. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) kerülne nyilvánosságra.”
105. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.”
106. § A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Takarékbetétet az elfogadására felhatalmazott pénzintézetnél – bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) – minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyezőtől különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.”
107. § A takarékszövetkezetekről szóló, többször módosított 1978. évi 22. törvényerejű rendelet 45. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A felosztáshoz ki kell kérni az Állami Bankfelügyelet véleményét.”
108. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
a) az Ápt. 28. §-a, 31–32. §-a, 34/A. §-a, valamint 34/C–34/F. §-a;
b) a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet 2. §-ának (2) és (4) bekezdése, 3–4. §-a és a 6. §-ának (2) bekezdése,
c) az Ápt. végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 41–45. §-a, valamint 48. §-ának (3)–(6) bekezdése;
d) a banktevékenység folytatásának bankfelügyeleti feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről szóló 106/1989. (X. 29.) MT rendelet, valamint az azt módosító 121/1990. (XII. 29.) Korm. rendelet;
e) a külföldi pénzintézetek tartós képviseletéről szóló 1/1977. (I. 24.) PM rendelet;
f) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 52. § (1) bekezdésének e) és f) pontja.
1. Európai Beruházási Bank
2. Nemzetközi Pénzügyi Alap
3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
4. Nemzetközi Pénzügyi Társaság
5. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
6. Afrikai Fejlesztési Bank
7. Ázsiai Fejlesztési Bank
8. Karibi Fejlesztési Bank
9. Amerika-közi Fejlesztési Bank
10. Északi Fejlesztési Bank
1. A pénzintézet szavatoló tőkéje a következő elemekből áll:
a) jegyzett tőke befizetett része,
b) tőketartalék,
c) eredménytartalék,
d) mérleg szerinti eredmény,
e) általános tartalék,
f) alárendelt kölcsöntőke.
Az a), b), c) és d) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek; az e)–f) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tőkeelemek.
2. Tőketartaléknak [1. pont b) alpont] minősül
a) a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözet;
b) a tőketartalékként véglegesen átvett pénzeszközök, beleértve a végleges fejlesztési juttatást is.
3. Az 1. pont c) alpontjában foglalt eredménytartalék az előző évek 1. pont d) alpontjának megfelelő mérleg szerinti eredménye.
4. Az 1. pont e) alpont szerinti általános tartalék alatt a törvény 29. §-ában szabályozott tartalék összege értendő.
5. Az 1. pont d) alpontjában meghatározott mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a kifizetett (a kifizetni jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel, továbbá az általános tartalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény.
6. A törvény alkalmazásában az 1. pont f) alpontjában foglalt alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan tőkeelem, amely a mérlegkészítés időpontjában öt évet meghaladó lejáratú, és a kölcsöntőke nyújtójának szerződésben rögzített egyetértésével bevonható az adósság rendezésébe (olyan tartozások, amelyek lejárata az öt évet meghaladja és a visszafizetések sorrendjében – a részvényesek előtti – legutolsó helyen állnak). A takarék- vagy hitelszövetkezetek esetében az a célrészjegy-állomány, amely az alárendelt kölcsöntőke ismérveivel rendelkezik, járulékos tőkeelemnek minősül.
7. Ha a szavatoló tőke megállapítása évközi mérlegen alapul, az addig elért mérleg szerinti eredményt le kell vonni az alapvető tőkéből abban az esetben, ha az veszteség, és hozzá kell adni a járulékos tőkéhez abban az esetben, ha az nyereség.
8. A szavatoló tőkén belül az alapvető tőkeelemek összege a működés során mindvégig meg kell haladja a – szavatoló tőke összegének megállapítása során figyelembe vehető – járulékos tőkeelemek összegét.
9. A 8. pontban említett arány számítása során 1995. december 31-ig a járulékos tőke legfeljebb tíz százaléka – a Bankfelügyelet jóváhagyásával – az alapvető tőkeelemek közé beszámítható.
10. A súlyozott eszközkockázati arány számításánál az általános tartalék csak olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az nem haladhatja meg a kockázati tényezőkkel súlyozott eszközelemek – azaz a súlyozott eszközkockázati arány nevezője – 1,25%-át, 1995. december 31-ig ez az arány a Bankfelügyelet engedélyével meghaladhatja az 1,25%-ot, de nem lehet magasabb 2%-nál.
11. Az alapvető tőkeelemek kiszámításakor az 1. pont a)–d) alpontokban felsorolt elemek összegéből le kell vonni az immateriális javak értékét. A szavatoló tőkét csökkenteni kell továbbá a hátrasorolt eszközök (ráeső kockázati céltartalékkal csökkentett) könyv szerinti értékével, amennyiben ez az összeg a szavatoló tőke könyv szerinti értékének 10%-át meghaladja.
12. A súlyozott eszközkockázati arány számításánál a szavatoló tőkéből le kell vonni a más pénzintézetbe, értékpapír-forgalmazóba, befektetésialap-kezelőbe vagy biztosítóba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget.
13. A törvény hatálybalépésekor működő takarékszövetkezetnél meglévő általános tartalék a súlyozott eszközkockázati arány számításánál alapvető tőkeelemnek minősül.
A törvény 101. §-ának alkalmazásában:
1. Saját tőke
a) Kereskedelmi bank, szakosított pénzintézet, befektetési bank és részvénytársasági formában működő takarékpénztár esetében a befizetett alapítói vagyonnak, a felhalmozott vagyonnak és a tartalékvagyonnak a más pénzintézetbe, értékpapír-forgalmazóba, befektetésialap-kezelőbe vagy biztosítóba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeggel csökkentett együttes összege.
b) Takarékszövetkezeti formában működő takarékpénztár esetében a részjegyállománynak, a felhalmozott szövetkezeti vagyonnak, a tartalékvagyonnak és a célrészjegy-állománynak a más pénzintézetbe, értékpapír-forgalmazóba, befektetésialap-kezelőbe, vagy biztosítóba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeggel csökkentett együttes összege.
2. Tartós befektetés
A pénzintézet tulajdonában lévő részvényállomány, vagyoni betét, törzsbetét és egyéb vagyoni hozzájárulás, kivéve a más pénzintézetbe, értékpapír-forgalmazóba, befektetésialap-kezelőbe, vagy biztosítóba apportként bevitt, illetve pénzbeli hozzájárulásként befizetett vagyon összegét. A tartós befektetések összegébe nem kell beszámítani a pénzintézet saját tőkéjének tizenöt százalékát el nem érő tartós befektetéseket, ha azok három naptári évet meg nem haladóan vannak a pénzintézet tulajdonában.
3. Korrigált mérlegfőösszeg
A pénzintézet korrigált mérlegfőösszegét a fedezeti kimutatás és a bank számviteli nyilvántartása alapján a következő szorzószámokkal módosítva kell kiszámítani:
a) 0-szoros szorzóval a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló követelések (készpénz, kötelező jegybanki tartalék, jegybanki betét), valamint az állammal (központi költségvetéssel) szemben fennálló követelés (kincstárjegy és államkötvény);
b) 0,2-szeres szorzóval a más pénzintézettel szemben fennálló követelés;
c) 0,5-szeres szorzóval a pénzintézet által nyújtott bankgarancia és az általa vállalt kezesség;
d) 1-szeres szorzóval valamennyi, az a), b) és c) pontban fel nem sorolt aktíva
összege.
4. Nagyhitel
Az egy adósnak nyújtott hitel, valamint a részére vállalt bankgarancia és kezesség, amennyiben ezek együttes összege a pénzintézet saját tőkéjének tizenöt százalékát meghaladja. Nem minősül nagyhitelnek a más pénzintézet által bankgaranciával biztosított hitel, illetve a központi költségvetésnek nyújtott vagy a központi költségvetés által garantált hitel.
