a) A jelen Alapszabályra vonatkozó módosítási javaslatokat a Miniszterek Bizottságában, vagy a 23. cikkben leírt feltételek mellett, a Tanácskozó Közgyűlésen lehet megtenni.
b) A Bizottság az Alapszabálynak azokat a módosításait, amelyeket kívánatosnak tart, jegyzőkönyvbe foglaltatja és ajánlja.
c) Minden módosítási jegyzőkönyv azután lép életbe, miután azt a tagállamok kétharmada aláírta és megerősítette.
d) A jelen cikk előző bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, a Bizottság és Közgyűlés által jóváhagyott, a 23-35., 38. és 39. cikkekre vonatkozó módosítások a Főtitkár által kiállított és a tagországok kormányainak átadott, a fent említett módosítások jóváhagyását igazoló tanúsítvány keltének napján lépnek életbe. A jelen bekezdés rendelkezései csak a Közgyűlés második rendes ülésszakának vége után alkalmazhatók.
a) A jelen Alapszabályt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormányánál kell letétbe helyezni.
b) A jelen Alapszabály hét megerősítő okirat letétbe helyezése után lép hatályba. Az Egyesült Királyság kormánya értesíti valamennyi aláíró kormányt az Alapszabály hatálybalépéséről, közölvén az adott napra vonatkozóan az Európa Tanács tagállamainak a nevét.
c) Minden további aláíró ezt követően a megerősítő okirata letétbe helyezésének napjától kezdődően válik az Alapszabály részesévé.
A fentiek hiteléül az erre nézve kellően felhatalmazottak a jelen Alapszabályt aláírták.
Kelt Londonban, az 1949. évi május hó 5. napján angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya irattárában marad, amely minden aláíró kormánynak hitelesített másolatokat juttat el.
(Aláírások)
A Miniszterek Bizottsága
Tekintettel a Tanácskozó Közgyűlés által az Európa Tanács Alapszabályának felülvizsgálatára vonatkozóan előterjesztett bizonyos javaslatokra;
Megállapítván, hogy az alább említett intézkedések nem mondanak ellent a jelen Alapszabály rendelkezéseinek;
Kinyilatkoztatja a következő rendelkezések hatálybaléptetésére irányuló szándékát:
A Miniszterek Bizottsága, mielőtt felkérne egy államot, hogy az Alapszabály 4. és 5. cikke rendelkezéseinek megfelelően tagállamként vagy társult tagként csatlakozzék az Európa Tanácshoz, illetve, mielőtt a 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően kilépésre szólítaná fel az Európa Tanács valamely tagállamát, először is a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, konzultál a Tanácskozó Közgyűléssel.
A Bizottság adott esetben döntéseit egyezmény vagy megállapodás formájában hozza meg. Ilyen esetben a következő rendelkezések alkalmazandók:
(i) A Főtitkár az egyezményt vagy megállapodást valamennyi tagországnak átadja megerősítés céljából;
(ii) Valamennyi tagország vállalja, hogy az átadást követő egy éven belül, vagy amennyiben ez különleges körülmények miatt nem lehetséges, 18 hónapon belül beterjeszti az egyezmény vagy megállapodás megerősítése kérdését az országok illetékes hatóságához vagy hatóságaihoz;
(iii) A megerősítő okiratokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni;
(iv) Az egyezmény vagy megállapodás csak az azt megerősítő tagállamokra nézve kötelező.
(i) A Közös Bizottság az Európa Tanács koordinációs szerve. A Miniszterek Bizottsága és a Tanácskozó Közgyűlés jogainak sérelme nélkül a Közös Bizottság feladatai egyebek között a következők:
a) megvizsgálja a két említett szerv közös problémáit;
b) felhívja a két szerv figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek az Európa Tanács különös érdeklődésére tarthatnak számot;
c) javaslatokat tesz a Miniszterek Bizottsága és a Tanácskozó Közgyűlés napirendi tervezetére nézve;
d) megvizsgálja és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a két szerv egyike vagy másika által jóváhagyott javaslatok gyakorlati megvalósítását;
(ii) a) A Közös Bizottság elvileg tizenkét tagból áll, akik közül öten a Miniszterek Bizottságát, heten pedig a Tanácskozó Közgyűlést képviselik. Az utóbbiak között van a Tanácskozó Közgyűlés elnöke is, aki hivatalból tag.
A tagok száma a Miniszterek Bizottsága és a Közgyűlés között létrejött közös megegyezés alapján növelhető. A Miniszterek Bizottsága azonban jogosult saját képviselőinek számát egy vagy két taggal növelni.
b) A Miniszterek Bizottságára és a Tanácskozó Közgyűlésre tartozik, hogy miként határozzák meg saját képviselőiknek a Közös Bizottságba való kijelölése módját.
c) A Főtitkár tanácskozási joggal vehet részt a Közös Bizottság ülésein.
(iii) a) A Közös Bizottság elnöki tisztét a Tanácskozó Közgyűlés elnöke látja el.
b) A Közös Bizottság csak akkor tanácskozhat érvényesen, ha a Miniszterek Bizottságának legalább három és a Tanácskozó Közgyűlés legalább öt képviselője jelen van.
c) A Közös Bizottság döntéseit szavazás nélkül hozza.
d) A Közös Bizottságot az elnök hívja össze és üléseit a szükséges gyakorisággal tartja, különösen a Miniszterek Bizottsága és a Tanácskozó Közgyűlés ülésszakai előtt és után.
e) A Közös Bizottság - az előbbi rendelkezések érintése nélkül - saját ügyrendet fogadhat el.
(i) a) Az Európa Tanács a tagállamok között tárgyalásokat kezdeményezhet Európai Szakosított Szervek létrehozásáról, amelyek mindegyikének saját szakterülete lenne gazdasági, szociálpolitikai, kulturális, jogi, közigazgatási vagy egyéb kapcsolatos területen.
b) A tagállamok mindegyike szabadon határoz arról, hogy valamely Európai Szakosított Szervhez csatlakozik-e vagy sem.
(ii) Amennyiben a tagállamok saját kezdeményezésükre maguk között Európai Szakosított Szerveket hoznak létre, meg kell vizsgálni, hogy kívánatos-e kapcsolatot létesítenie ezen Szervek és az Európa Tanács között, az európai közösség egésze érdekeinek kellő módon történő figyelembevételével.
(iii) a) A Miniszterek Bizottsága bármelyik Szervet felkérheti, hogy küldjön neki időszakos jelentéseket a tevékenységéről.
b) Amennyiben a Szakosított Szervet létrehozó megállapodás parlamenti testület létesítéséről rendelkezik, ez a parlamenti testület felkérhető, hogy nyújtson be időszakos jelentéseket az Európa Tanács Tanácskozó Közgyűléséhez.
(iv) a) Az Európa Tanács és az Európai Szakosított Szerv között megkötött különleges megállapodások határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az adott Szakosított Szerv kapcsolódik az Európa Tanácshoz. Ezek a megállapodások egyebek között a következőkre vonatkozhatnak:
1. kölcsönös képviselet és adott esetben megfelelő integrációs formák az Európa Tanács szervei és a Szakosított Szerv között;
2. információk, dokumentációk és statisztikai adatok cseréje;
3. a Szakosított Szervek jelentései az Európa Tanácshoz, és az Európa Tanács ajánlásai a Szakosított Szervekhez;
4. a személyzetet és az adminisztratív, technikai, költségvetési és pénzügyi szolgálatokat érintő megegyezések.
b) Ezeket a megállapodásokat az Európa Tanács nevében a Miniszterek Bizottsága tárgyalja és köti meg, miután a Tanácskozó Közgyűlés azokról véleményt nyilvánított.
(v) Az Európa Tanács a fenti rendelkezések értelmében összehangolhatja a Tanáccsal kapcsolatban álló Szakosított Szervek tevékenységét, közös megbeszéléseket folytatva velük, ajánlásokat téve nekik, továbbá ajánlásokat téve a tagállamok kormányainak.
(i) A Miniszterek Bizottsága az Európa Tanács nevében megállapodásokat köthet bármely kormányközi szervezettel az Európa Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben. Ezek a megállapodások határozzák meg nevezetesen azt, hogy az adott szervezet és az Európa Tanács milyen feltételek mellett létesítenek egymással kapcsolatot.
(ii) Az Európa Tanács vagy bármely szerve jogosult az olyan, az Európa Tanács hatáskörébe illő feladat ellátására, amellyel más európai kormányközi szervezetek bízzák meg. A Miniszterek Bizottsága köti meg az ezzel kapcsolatban szükséges megállapodásokat.
(iii) Az (i) bekezdésben említett megállapodás egyebek között úgy rendelkezhet:
a) hogy a Tanács minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az említett szervezetektől rendszeres jelentéseket és információkat kapjon és nekik hasonlókat nyújtson akár írásban, akár szóban;
b) hogy a Tanács véleményt nyilvánít és szolgáltatásokat nyújt e szervezetek kérelmének megfelelően.
(iv) A Miniszterek Bizottsága az Európa Tanács nevében minden szükséges lépést megtehet az olyan kormányközi és nem-kormányközi szervezetekkel való konzultálás végett, amelyek az Európa Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak.
A Miniszterek Bizottsága
Tekintettel az Alapszabály 20. cikkének a) bekezdésére, amely szerint a Miniszterek Bizottsága által a tagállamok kormányaihoz intézett ajánlások elfogadásához a szavazó képviselők egyhangú szavazata és a bizottságban helyet foglalni jogosult képviselők többsége szükséges;
Tekintettel a Tanácskozó Közgyűlés által 1950 augusztusában jóváhagyott 3. Ajánlásra;
Törekedvén arra, hogy amilyen gyakran csak lehet, a döntéseket egyhangúlag hozzák, elismervén ugyanakkor, hogy bizonyos körülmények között egyes tagállamok tartózkodni kívánnak a mások által javasolt irányvonaltól;
Megállapítván, hogy e célból kívánatos az Alapszabály 20. cikke a) bekezdésében már jóváhagyott tartózkodási gyakorlatot oly módon pontosítani, hogy a Miniszterek Bizottsága egyes képviselőinek joga van kormányának képviselőtársai által elfogadott döntés iránti elkötelezését oly módon elkerülni, hogy tartózkodik a javaslat feletti szavazástól;
Elhatározza:
1. Ha a Bizottság a szavazó képviselők egyhangú szavazatával és a Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselők többségével elhatározza, hogy valamely eléje terjesztett javaslatra nézve megengedett legyen a szavazástól való tartózkodás, akkor ezt a javaslatot a Bizottság elé kell terjeszteni; a javaslatot csak azoknak a képviselőknek a részéről kell elfogadottnak tekinteni, akik azt megszavazták, és alkalmazása is ennek megfelelően korlátozódik.
2. Minden többletkiadást, amely a fenti eljárással elfogadott javaslatok következményeképpen a Tanácsra hárul, kizárólag azoknak a tagoknak kell viselniük, amelyek képviselői a javaslatra szavaztak.
1. A jelölések benyújtása
a) Abban az esetben, ha a Főtitkárság három legmagasabb, a Miniszterek Bizottsága javaslatára a Tanácskozó Közgyűlés által betöltendő állásának egyikében üresedés áll be, vagy az alábbi 8. cikk b) bekezdése esetében
(i) egy vagy több tagállam kormánya;
(ii) a Főtitkárhelyettes és a Közgyűlés Jegyzője állására nézve a Főtitkár jelölési javaslatot tehet a Miniszterek Bizottságának.
Továbbá, a Tanácskozó Közgyűlés Jegyzője állásának megüresedésekor vagy az alábbi 8. cikk b) bekezdése esetén a Tanácskozó Közgyűlés egy vagy több képviselőcsoportja is tehet javaslatot a Miniszterek Bizottságának; a javaslatokat legalább öt, és legfeljebb tíz aláírással kell ellátni.
A Főtitkár csak olyan jelölteket javasolhat, akik már állandó vagy ideiglenes jelleggel a Főtitkár alkalmazottai.
A Főtitkár alkalmazottainak jelölését egy vagy több kormány ugyancsak támogathatja, feltéve, hogy a Főtitkárhelyettes és a Tanácskozó Közgyűlés Jegyzője esetében a Főtitkár véleményét előre kikérték és ő a beleegyezését adta.
b) A tagállamok kormányai és a Tanácskozó Közgyűlés képviselői javaslataikat a Főtitkárhoz juttatják el, aki azokat saját javaslataival egyetemben a Miniszterek Bizottságához továbbítja.
2. A jelöltek kiválasztását meghatározó tényezők
A jelöltek kiválasztását meghatározó tényezők a következők:
a) Kiemelkedő szaktekintéllyel és feddhetetlenséggel, valamint a betöltendő állásnak megfelelő képességekkel rendelkező személyek kiválasztása.
b) Az Európa Tanácsnál már alkalmazásban álló személyek képzettségének és tapasztalatainak figyelembevétele, hogy ezáltal a Titkárság alkalmazottainak ésszerű előmeneteli lehetőségei legyenek.
c) A betöltendő állások méltányos földrajzi elosztásának szükségessége a tagállamok között, figyelembe véve mindenekelőtt a hatékonyság fontosságát. A Titkárság egyetlen hivatalára sem lehet valamely tagállamnak előjoga.
3. A jelölések előzetes megvizsgálása a Miniszterek Bizottsága által
A Miniszterek Bizottsága megvizsgálja a jelöltek listáját. A Bizottság vagy egy erre a célra kinevezett albizottság személyes beszélgetésre hívhatja be a jelölteket.
4. A Miniszterek Bizottságának tanácskozása a Közgyűléssel
A Miniszterek Bizottsága, mielőtt a Főtitkárság három vezető állása egyikének betöltésével kapcsolatos ajánlásait benyújtaná a Tanácskozó Közgyűlésnek, a Közös Bizottság közvetítésével tanácskozik a Közgyűléssel.
Erre a tanácskozásra, hacsak a Közös Bizottság másképp nem dönt, legalább harminc nappal annak az ülésszaknak a megnyitása előtt kerül sor, amelynek során a Közgyűlés a kinevezést megejti.
5. A jelöltek állítása
a) Amennyiben a Közös Bizottságban másképp nem döntenek, a Miniszterek Bizottsága összeállít egy, legalább két nevet tartalmazó listát, amelyet a Közgyűléshez nyújt be.
b) A Főtitkár és a Főtitkárhelyettes állására való jelölések esetén a Miniszterek Bizottsága, amennyiben úgy kívánja, a jelöltek listáját elsőbbségi sorrendben állíthatja össze.
6. Eljárási rend a Vezetőségben
A Miniszterek Bizottsága által a Közgyűléshez benyújtott javaslatokat a Vezetőség vizsgálja meg, és a jelölteket beszélgetésre hívhatja be. Azután a javaslatokat átadja a Közgyűlésnek, jelezvén - ha úgy találja helyesnek és megfelelőnek -, a jelöltek között a saját elsőbbségi sorrendjét és a Miniszterek Bizottságának elsőbbségi sorrendjét.
7. Eljárási rend a Közgyűlésen
a) A Közgyűlés megejti a jelölést.
b) A szavazás titkosan történik.
c) A szavazás első fordulójában a leadott szavazatok abszolút többsége, a második fordulóban relatív többsége szükséges.
8. A kinevezés időtartama és esetleges megújítása
a) A három magas állásra a kinevezés ezentúl ötéves időtartamra szól.
b) Az ilyen tisztviselő alkalmazásának lejárta előtt legkésőbb hat hónappal meg kell indítani az előző bekezdésekben előirányzott eljárásokat. Az illető tisztviselő jelölése az 1. bekezdésnek megfelelően újra előterjeszthető és megbízatása mindig megújítható a Közgyűlés és a Miniszterek Bizottsága között a Közös Bizottságban létrejött megállapodásban előre meghatározott időtartamra.
1. Az Európa Tanács munkakapcsolatot létesíthet a nem-kormányközi nemzetközi szervezetekkel, tanácskozó státust biztosítva számukra.
2. E célból az Európa Tanács összeállítja azoknak a nem-kormányközi szervezeteknek a jegyzékét, amelyek saját szakterületükön különösen elismertek, és amelyek egy meghatározott területen folytatott tevékenységük révén alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az Európa Tanács tagállamai közötti szorosabb egység megvalósításához, amint azt a tagországok az Alapszabály 1. cikkében célul tűzték ki.
3. Az érintett szervezetek kötelezik magukat, hogy:
a) a lehető legnagyobb nyilvánosságot biztosítják szakterületükön az Európa Tanács kezdeményezéseinek, illetve azok megvalósításának;
b) tájékoztatják a Főtitkárságot minden olyan tevékenységükről, amely az Európa Tanács érdeklődésére tarthat számot;
c) megadják azokat a szakterületükkel kapcsolatos információkat, dokumentációkat és véleményezéseket, amelyeket a Főtitkár esetleg kér tőlük;
d) rendszeres időszakonként tájékoztatják a Főtitkárt azokról a lépésekről, amelyeket az a) bekezdésben vállalt kötelezettségük vonatkozásában tettek;
e) ismertetik a Főtitkárral értekezleteik időbeosztását, és a Főtitkár kérésére hozzájárulnak ahhoz, hogy azokon a Főtitkárság megfigyelője részt vegyen.
4. A Közgyűlés Bizottságai, a kormányok szakértői bizottságai, a Miniszterek Bizottságának egyéb segédszervei és a Főtitkár tanácskozhatnak e szervezetekkel a közös érdeklődésre számottartó kérdésekről.
5. A szervezetek
a) emlékeztetőket nyújthatnak be a Főtitkárhoz, aki, amennyiben célszerűnek véli, továbbítja azokat a Tanácskozó Közgyűlés valamely bizottságához vagy egy kormányszintű szakértői bizottsághoz;
b) felkérhetők a Közgyűlés bizottságai által, hogy fejtsék ki szóban vagy írásban az e bizottságok napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket;
c) megkapják a Közgyűlés napirendjét és nyilvános dokumentumait, továbbá megfigyelőket küldhetnek - felszólalási jog nélkül - a Közgyűlés nyilvános üléseire.
6. A Főtitkár vezeti azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyek az Európa Tanács mellett tanácskozó státussal rendelkeznek.
7. Minden olyan szervezet, amely azt kívánja, hogy ebbe a jegyzékbe felvegyék, kérelmet nyújt be az Európa Tanács Főtitkárához, csatolva hozzá harminc példányban egy francia és egy angol nyelven készített ügyiratot, amely a szervezet alapszabályát, tagszervezeteinek jegyzékét, a közelmúltban folytatott tevékenységéről szóló jelentést és azt a nyilatkozatot tartalmazza, amely szerint elfogadja az Európa Tanács Alapszabálya preambulumában és 1. cikkében kifejtett elveket.
8. A jegyzékbe felvett szervezetet a Főtitkár törölheti, ha véleménye szerint a kérdéses szervezet nem tett eleget a rá vonatkozó és a fenti 2., 3. és 7. bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek, vagy ha egy szélesebb körű és a jegyzékben már szereplő szervezethez való csatlakozása következtében kétszeres képviselethez jutna. Mindazonáltal a Főtitkárnak előzetesen értesítenie kell a szóban forgó szervezetet a jegyzékről való törlési szándékáról, hogy ezáltal lehetőséget biztosítson a szervezetnek az ezzel kapcsolatos észrevételei előterjesztésére.
9. A Főtitkár hathavonként tájékoztatja a Miniszterek Bizottságát és a Tanácskozó Közgyűlést azoknak a szervezeteknek a nevéről, amelyeket fel kíván venni a jegyzékbe, vagy arról törölni szándékozik, mellékelve ügyirataikból az esetük megítéléséhez feltétlenül szükséges adatokat és azokat az érveket, amelyek a Főtitkár véleménye szerint a jegyzékre való felvételük vagy az onnan való törlésük mellett szólnak, tekintetbe véve a fenti 2., 3. és 7. bekezdésekben foglalt szabályokat. A Főtitkár feljegyzésének, amelyet valamely szervezet jegyzékről való törlésével kapcsolatban terjesztett be, tartalmaznia kell az érintett szervezetnek a Főtitkár szándékára vonatkozó esetleges észrevételeit. Amennyiben nem merült fel az alábbi 10. bekezdésben leírt ellenvetés, az így közölt neveket hat hónap elteltével, az esettől függően, fel kell venni a jegyzékbe, illetve törölni kell arról.
10. Ez alatt a hat hónapos időszak alatt a Miniszterek Bizottsága egy tagja vagy a Közgyűlés három tagja, akik legalább két különböző állam polgárai, kérhetik bármely olyan szervezet ügyiratának átvizsgálását, amelynek nevét a fentiek szerint közölték. Az első esetben a vizsgálatot végre kell hajtani, és azt követően a Miniszterek Bizottsága dönt a jegyzékbe való felvételről, illetve az onnan való törlésről. A második esetben a Közgyűlés az ügyben illetékes bizottsága jelentésének alapján ajánlást tesz a Miniszterek Bizottságához, amely véglegesen dönt. Amennyiben a szervezet ügyiratának átvizsgálását egyidőben kéri a Miniszterek Bizottsága egy tagja és a Közgyűlés három tagja, akik legalább két különböző állam állampolgárai, a Miniszterek Bizottsága csak azután hoz döntést, miután megkapta a Közgyűlés ajánlását.
11. A fent leírt eljárás nem korlátozza a Miniszterek Bizottsága és a Közgyűlés jogát arra nézve, hogy más nem-kormányközi szervezetekkel kapcsolatban ügyrendjüknek megfelelő kezdeményezéseket tegyenek.
12. Az olyan szervezet, amelynek jegyzékbe vételét elutasították vagy amelyet a jegyzékről töröltek, csak az ügyében hozott döntést követő három év elteltével nyújthat be újabb felvételi kérelmet.
13. Azok a szervezetek, amelyek a jelen szabályok hatályba lépésének napján az Európa Tanács mellett tanácskozói státussal bírnak, felkerülhetnek a fenti 2. bekezdésben említett, az Európa Tanács mellett tanácskozói státussal rendelkező szervezetek új jegyzékébe, de utóbb a jelen szabályok értelmében törölhetők is arról.
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. november 6-tól kell alkalmazni.
