1. § A bírósági végrehajtásról szóló – többször módosított – 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) 11. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a 11. § a következő e) ponttal egészül ki, és a jelenlegi e) pont f) pontra változik:
(Végrehajtási lapot állít ki:)
„d) a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság.
e) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság.”
2. § A Vht. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 16., 19. és 20. §-ában felsorolt okiratokat.”
3. § A Vht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el azt a közjegyzői okiratot, amelynek alapján a közjegyzőkről szóló törvény alapján bírósági végrehajtásnak van helye.”
4. § A Vht. 22. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:
„Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási lap helyett”
5. § A Vht. 25–27. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
„Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási záradékolás helyett
25. § Az okirat végrehajtási záradékolására illetékes bíróság az okirat végrehajtási záradékolása helyett letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
26. § (1) A Vht. 25. §-a alapján hozott letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a letiltó végzésben feltüntetett összeget vonja le, és – ha a végzés kézhezvételétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést – a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(2) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A felek a végzés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.
27. § (1) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyja a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(2) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatja a végzést, a másodfokú bíróság – a végrehajtási kérelem alapossága esetén – a letiltást a határozatában mondja ki, és ezt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
(3) A munkáltató köteles az (1) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg a (2) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a továbbiakban is a végrehajtást foganatosítani.”
6. § A Vht. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetlen bírósági letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a jogszabály a végrehajtót említi, ott a közvetlen letiltást (felhívást) kibocsátó bíróságot kell érteni.”
7. § A Vht. 96. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig az adós egyéb vagyontárgyait lefoglalja, és a jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz.”
8. § A „közjegyző” szó helyébe, a „bíróság” szó lép a Vht. következő rendelkezéseiben:
a 9. § b) pontja,
a 19. § (1) bekezdése,
a 20. § bevezető része,
a 30. § (3) bekezdése,
a 93. § bevezető része.
9. § Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
10. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik
a) a Vht. következő szövegrészei:
9. §-ának a) és c) pontjában az „és a közjegyző”,
10. §-ának (2) bekezdése,
17. és 18. §-ai,
21. §-ának (2) bekezdéséből és 33. §-ának (1) bekezdéséből a „közjegyző”,
43. §-ának (4) bekezdéséből a „vagy a közjegyző”,
51. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
66. §-ának (2) bekezdéséből, 68. §-ának (3) bekezdéséből és 93. §-ának a) pontjából az „illetőleg a közjegyző”,
101. §-ának (1) és (2) bekezdéséből, valamint 102. §-ának (1) bekezdéséből a „(közjegyző)”,
105. §-ának d) és m) pontja,
112. §-ának (4) bekezdéséből az „és közjegyző”,
115. §-a (2) bekezdésének utolsó mellékmondata;
b) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 33. §-ának (1) bekezdéséből a „vagy a közjegyző” szövegrész;
c) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő szövegrészei:
16. §-ának (4) bekezdéséből az „és a hagyatéki eljárási”,
40. §-ának (1) bekezdéséből a „vagy a közjegyző (a továbbiakban együtt: bíróság)”,
42. §-ának (3) bekezdéséből „A 45. § (8) bekezdésében meghatározott eset kivételével”,
56. §-ának (1) bekezdéséből az „illetőleg a 43. § (1) bekezdése esetén az illetékhivatal”,
59. §-a,
63. §-a (4) bekezdésének c) pontja,
66. §-ának (2) bekezdéséből a „közjegyzőnél történő”,
67. §-ának (1) bekezdéséből a „közjegyzői”,
68. §-ának (1) bekezdéséből a „továbbá a hagyatéki eljárási”, és (3) bekezdéséből „– az (1) bekezdésben említett kivétellel –”;
d) a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 51. §-ának utolsó mellékmondata;
e) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 46. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdéséből „Az (1) bekezdésben említett eljárásra, valamint” szövegrész.
(2) A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében a „közjegyző” szó helyébe a „bíróság” szó lép.
