1. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdő évet (töredék évet) egész évként kell figyelembe venni.
(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:
a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;
b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;
c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a figyelembe vehető szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjen.”
2. § A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
(2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő, illetve ügykezelő az első évet követően lép magasabb fizetési fokozatba.
(3) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni.”
3. § A Tv 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Soron kívül a következő fizetési fokozatba lehet besorolni
a) tudományos fokozat megszerzése esetén a legfelsőbb bírósági bírót, a megyei, illetve fővárosi bírósági bírót (a továbbiakban: megyei bírót), valamint a helyi bírót egy alkalommal;
b) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a legfőbb ügyészségi ügyészt, a megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészt (a továbbiakban: főügyészségi ügyész), a helyi ügyészt, a bírósági, ügyészségi titkárt egy alkalommal;
c) tudományos fokozat megszerzése vagy kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi tisztviselőt, továbbá az ügykezelőt két alkalommal.
(2) Tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi bírónál, kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén a helyi ügyésznél a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.
(3) Kiváló munkavégzés esetén a kollégium előterjesztésére a helyi bírót, a megyei bírót, illetve a legfelsőbb bírósági bírót egy alkalommal a következő fokozatba lehet besorolni, illetve helyi bíró esetében a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő legfeljebb nyolc évre csökkenthető.
(4) A soron kívüli előrelépéseket mindig az év első napjával kell végrehajtani.
(5) Ha a helyi bíró megyei bírói, valamint a helyi ügyész főügyészségi ügyészi beosztásba kerül, a II. fizetési osztályban már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható.”
4. § A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének a személyi alapbérét az I. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozata alapján kell megállapítani.”
5. § A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Ha a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó magasabb fizetési osztályba, magasabb fizetési csoportba, illetve soron kívül magasabb fizetési fokozatba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik.”
6. § A Tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű, továbbá a szakirányú felsőfokú szakvizsgával rendelkező bírósági és ügyészségi tisztviselő.”
7. § (1) A Tv. 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vezetői pótlékra jogosult:)
„e) az irodavezető, ha legalább két beosztottja van.”
(2) A Tv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetői pótlék összegét - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a megyei bíróságon és a megyei főügyészségen a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának, a helyi bíróságon és a helyi ügyészségen a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér százalékában kell megállapítani.”
(3) A Tv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettesekkel azonos beosztásúnak minősül.”
8. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben külön juttatásra jogosult.
(2) A külön juttatás összege
a) az egyhavi személyi alapbér, ha a külön juttatásra jogosult a naptári évben folyamatosan a bíróságon vagy az ügyészségen állt munkaviszonyban;
b) az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot meghaladta.
(3) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából:
a) a Tv. hatálya alá tartozó szerveknél a naptári évben fennálló folyamatos munkaviszonyokat egybe kell számítani;
b) a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.
(4) Nem részesíthető külön juttatásban az, akinek a munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el.
(5) A külön juttatást a naptári év utolsó hónapjára járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és a következő év január 31-ig kell kifizetni. Ha a munkaviszony megszűnik, a külön juttatás összegét az utolsó munkában töltött hónapra járó személyi alapbér alapján kell megállapítani, és az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.”
9. § A Tv. 1., 2. és 3. számú mellékletének helyébe az 1., 2. és 3. számú melléklet lép.
10. § (1) Ez a törvény 1992. március 1-jén lép hatályba.
(2) A szolgálati idő számításának az 1. §-ban meghatározott szabályait az 1992. március 1-jén vagy azt követően kinevezett bírákra, ügyészekre, bírósági vagy ügyészségi dolgozókra kell alkalmazni.
Fizetési fokozatok | ||||||||
Fizetési osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 (Ft)) | 5 | 6 | 7 | |
I. | 65 000 | 69 000 | 73 000 | 77 000 | 81 000 | 85 000 | ||
II. | 44 000 | 47 500 | 51 000 | 54 500 | 58 000 | 61 500 | 65 000 | |
III. | 34 000 | 37 000 | 40 000 | |||||
IV. | 25 000 | 27 000 | 29 000 | 31 000 | 33 000 | 35 000 | ||
V. | 18 500 | |||||||
20 500 | ||||||||
23 000 | ||||||||
Megjegyzés:
A fizetési osztályok megnevezése:
I. - | legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, | ||
II. - | megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész, | ||
III. - | helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész, | ||
IV. - | bírósági titkár, ügyészségi titkár, | ||
V. - | bírósági, ügyészségi fogalmazó. |
Fizetési fokozatok a legalacsonyabb bírói fizetés (III/1. osztály/fokozat) százalékában. Szolgálati idő (év) | ||||||||||||||||||||
Fizetési osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | ||||||||||
0-1 | 2-5 | 6-9 | 10-13 | 14-17 | 18-21 | 22-25 | 26-29 | 30-33 | 34- | |||||||||||
(%) | ||||||||||||||||||||
VI. | - A | 55 | 70 | 80 | 90 | 100 | 115 | 130 | 140 | 150 | 160 | |||||||||
- B | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 110 | 120 | 130 | 140 | ||||||||||
VII. | - A | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 105 | 120 | 130 | 140 | 150 | |||||||||
- B | 50 | 55 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 | 110 | 120 | 130 | ||||||||||
VIII. | - A | 45 | 50 | 55 | 60 | 65 | 75 | 85 | 90 | 95 | 100 | |||||||||
- B | 35 | 45 | 50 | 55 | 60 | 70 | 80 | 85 | 90 | 95 | ||||||||||
IX. | 35 | 40 | 45 | 50 | 55 | 60 | 65 | 70 | 75 | 80 | ||||||||||
Megjegyzés:
1. A fizetési osztályok megnevezése:
VI. - | szakirányú egyetemi végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | ||
VII. - | szakirányú főiskolai végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | ||
VIII. - | középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, | ||
IX. - | bírósági és ügyészségi ügykezelő. | ||
2. A fizetési osztályokon belül:
A - | Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, OKKrI, | |
B - | területi bíróságok és ügyészségek. |
3. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez
Helyi bíróság, ügyészség | Megyei bíróság | Legfelsőbb Bíróság Legfőbb Ügyészség | |||||||
Vezetői munkakörök | Kisebb | Nagyobb | Főügyészség | OKKrI | |||||
Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | Bírák, ügyészek | Tiszt- viselők | ||
Legfőbb ügyész | 50 | ||||||||
Legfelsőbb Bíróság elnökh., legfőbb ügyész helyettese | 40 | ||||||||
Legfelsőbb bírósági kollégiumv., legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész | 35 | ||||||||
Legfelsőbb bírósági tanácselnök, legfőbb ügyészségi főoszt. vez. h. ügyész, oszt. vez. ügyész | 25 | ||||||||
Fővárosi Bíróság elnöke, fővárosi főügyész | 50 | ||||||||
Elnök, főügyész, vezetőügyész | 25 | 35 | 35 - 40 | ||||||
Fővárosi Bíróság elnökhelyettese, kollégiumvezetője, fővárosi főügyészhelyettes | 40 | ||||||||
Elnökh., megyei bírósági kollégiumvez., főv. bír. kollégiumvez. h., főügyészh., vezetőh. ügyész | 15 | 25 | 25 - 30 | ||||||
Megyei bírósági tanácselnök, csop.vez. bíró, oszt. vez. ügyész | 20 | 20 | |||||||
Csop. vez. h. bíró, csop. vez. ügyész | 15 | 15 | |||||||
Főosztályvezető, OKKrI igazgató | 40-50 | ||||||||
Főoszt. vez. h., OKKrI igazgatóh., fővárosi bírósági gazdasági igazg. | 30 | 30 | |||||||
Osztályvezető | 20 | 25 | |||||||
Oszt. vez. helyettes | 15 | 18 | |||||||
Csop.vez. irodavezető | 5 | 10 | 10 | 8 |