| SZTJ 101–32–01 | Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása |
| METJ 91–1-ből | Gabonafélék és hüvelyesekből a szaporító és tenyészanyag előállítása | |
| METJ 91–22-ből | Olajos magvakból a szaporító- és tenyészanyag előállítása | |
| METJ 91–26 | Ipari növények szaporítóanyaga | |
| METJ 91–31–01–1 | Vetőburgonya | |
| METJ 91–45 | Szálastakarmánymagvak | |
| METJ 91–46 | Lédús takarmányok szaporítóanyaga | |
| METJ 92–19 | Zöldségfélék szaporítóanyaga | |
| METJ 92–26 | Gyümölcs szaporítóanyag | |
| METJ 92–32 | Szőlő szaporítóanyag | |
| METJ 92–46 | Virágok és dísznövények szaporítóanyaga | |
| METJ 93-ból | Élőállatok és állati termékekből a tenyészanyagok |
| METJ 91–11–01 | Búzatermesztés | |
| METJ 91–11–08 | Kukoricatermesztés |
a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
| SZTJ 507–53 | Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás | |
| SZTJ 507–71–02 | Gyógyidegenforgalom-szervezés | |
| SZTJ 609–33 | Gyógyfürdőszolgáltatás | |
| SZTJ 817–1 | Gyógyító és megelőző ellátás | |
| SZTJ 818–32 | Gyógyüdültetés |
b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
| SZTJ 507–53 | Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás | |
| SZTJ 507–79 | Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás |
c) A szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
| SZTJ 507–53 | Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás | |
| SZTJ 507–79 | Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás |
| SZTJ 406–2 | Távközlési szolgáltatás |
| ITJ 25–94-ből | A napkollektor | |
| ITJ 32–39-ből | Fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések | |
| ITJ 33–81 | Hulladékmegsemmisítő, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések | |
| ITJ 33–83 | Szennyvíz-, élővíz-tisztító és fertőtlenítő készülékek és berendezések | |
| ITJ 36–11-ből | Szilárd szennyezőanyag leválasztását szolgáló ülepítők | |
| ITJ 36–13-ból | Szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők | |
| ITJ 36–14 | Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter) | |
| ITJ 36–19-ből | Egyéb, gázszerű közegből szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők, porleválasztók | |
| ITJ 36–34-ből | Abszorbciós gáztisztítók | |
| ITJ 36–35-ből | Adszorpciós gáztisztítók | |
| ITJ 69–99–45 | Szennyvizek (iszapok) kezelésére szolgáló kompozítumok és szűrőbetétek |
A 14. § (1) bekezdése alkalmazásában
| SZTJ 405–11–02 | Közforgalmú vasúti személyszállítás | |
| SZTJ 405–12–02 | Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás | |
| SZTJ 405–22–02 | Helyi autóbuszközlekedés | |
| SZTJ 405–3 | Kötöttpályás helyi közlekedés | |
| SZTJ 405–42 | Révközlekedés | |
| SZTJ 405–79–02–09 | Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás, amennyiben a 405 osztályba tartozó, előzőekben felsorolt közszolgáltatást alaptevékenységként végző adóalany teljesíti tevékenysége kiegészítéseként | |
| SZTJ 406–1 | Postai szolgáltatás | |
| Kivéve: SZTJ 406–12 Hírlapterjesztési szolgáltatás | ||
| SZTJ 507–52–01 | Gyermek- és diákétkeztetés | |
| SZTJ 609–11 | Ivóvíz-szolgáltatás | |
| SZTJ 609–19 | Egyéb vízellátási szolgáltatás | |
| SZTJ 609–2 | Szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás | |
| SZTJ 609–3 | Fürdőszolgáltatás | |
| SZTJ 609–44-ből | a helyi jelentőségű közcélú vízrendezés | |
| SZTJ 712–26-ból | a közszolgáltatást, államigazgatási nyilvántartásokat és az infrastruktúrát szolgáló térképészeti és földmérési tevékenység | |
| SZTJ 714–1-ből | a jogszabályban meghatározott lakbérű, helyiségbérű lakásingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás | |
| SZTJ 714–2 | Város- és községgazdálkodási szolgáltatás | |
| SZTJ 715–1 | Veszélyes hulladékok kezelése | |
| – | Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat tevékenysége | |
| – | A közszolgáltató tevékenységek ellátását közvetlenül szolgáló eszközök fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos tervezés, lebonyolítás és kivitelezés teljesítményértéke, amennyiben az említett munkákat – mint a szolgáltatás szerves részét a közszolgáltatást ellátó saját maga végzi el és az érintett eszközök a saját üzemeltetésébe kerülnek |
| SZTJ 507–34 | Gyógyszer-nagykereskedelem | |
| SZTJ 507–45 | Gyógyszer-kiskereskedelem | |
| SZTJ 711–19–02–01 | Gyermekfelügyelet | |
| SZTJ 711–19–02–09 | Egyéb személyhez kötődő szolgáltatás | |
| SZTJ 817 | Egészségügyi szolgáltatások | |
| Kivéve: SZTJ 817–32–01 Kártevőirtás | ||
| SZTJ 818–1 | Intézeti szociális ellátás | |
| SZTJ 818–2 | Szociális gondozás és ellátás | |
| ITJ 41–41–2 | Közlekedő kocsi mozgássérültek részére történő előállítása, javítása és forgalmazása | |
| ITJ 46–19–7 | Ortopédiai és egyéb csontműtéti implantátum és endoprotézis előállítása | |
| ITJ 46–1 | Orvosi kézieszközök javítása, karbantartása és forgalmazása | |
| ITJ 46–2 | Gyógyászati vizsgáló és kezelőkészülékek javítása, karbantartása és forgalmazása | |
| ITJ 46–3 | Orvosi berendezés és gyógyászati segédeszközök javítása, karbantartása és forgalmazása | |
| ITJ 46–33–1-ből | gördíthető szobai W.C. és szék előállítása | |
| ITJ 46–36 | Gyógyászati segédeszköz előállítása | |
| ITJ 46–52 | Gyógyászati üvegeszköz és készülék javítása és forgalmazása | |
| ITJ 48–48–31-ből | vakok számára készült speciális személyi számítógép előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása | |
| ITJ 48–85–91 | Információátalakító egység vakok és gyengénlátók számára, előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása | |
| ITJ 53–41 | Szerobakteriológiai készítmények (humán) előállítása és forgalmazása | |
| ITJ 53–6 | Fogászati anyag előállítása és forgalmazása | |
| ITJ 53–63–3 | Fogászati implantátum előállítása | |
| ITJ 56–71 | Orvosi és egészségügyi gumigyártmány forgalmazása | |
| ITJ 57–62–3 | Gyógyászati (orvostechnikai) műanyagtermékek forgalmazása | |
| ITJ 68–11/15–5 | Ortopéd cipő előállítása, javítása |
| SZTJ 507-ből | az alábbi termékek forgalmazása: | |
| ITJ 66–16 | Tankönyv | |
| ITJ 66–7-ből | iskolai térkép | |
| ITJ 69–22 | Szemléltető és bemutató taneszköz | |
| SZTJ 819 | Oktatás | |
| SZTJ 820–1 | Közművelődés | |
| Kivéve: SZTJ 820–11 Tömegkommunikációs tevékenység | ||
| SZTJ 820–2 | Művészeti tevékenység | |
| SZTJ 820–31-ből | a tankönyv és oktatási segédanyag szerkesztésével, lektorálásával, fordításával kapcsolatos kiadói tevékenység | |
| ITJ 66–16 | Tankönyv |
| SZTJ 821–1 | Diáksport | |
| SZTJ 821–2 | Verseny- és élsport | |
| SZTJ 821–31-ből | a tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása |
A külföldi vállalkozó az adó alapját pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott, az e mellékletben foglaltak szerint elszámolt bevételei és költségei különbözeteként határozza meg, de ha az kisebb mint az elszámolt bevételeinek 10 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni.
A vállalkozási tevékenység bevételének minősül különösen:
1. A tevékenységgel (termékelőállítással, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog átruházásával, használatának átengedésével, előadói, művészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás, és bármilyen vagyoni érték.
2. A tevékenységgel összefüggésben kapott kamat.
3. A tevékenység keretében előállított terméknek és végzett szolgáltatásnak a forgalmi értéke, ha azokat a külföldi vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban a külföldi vállalkozó bármely évben belföldön költséget számolt el.
4. Az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért – ide értve a selejtezett tárgyi eszközöket is –, a készletekért stb.) kapott ellenérték.
5. A 4. pont alá tartozik az üzlet, műhely, iroda és egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondásként vagy ezen jog értékesítéseként kapott ellenérték, ha a használati jog vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a külföldi vállalkozó a költségei között bármely évben elszámolta.
6. Az adó-, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést a külföldi vállalkozó költségként bármely évben elszámolta.
A 3., 5. és 6. pontokban foglaltak alkalmazása során arra az évre, amelyre a külföldi vállalkozó társulati adót fizetett a költséget elszámoltnak kell tekinteni.
1. A külföldi vállalkozó költségként a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el. A telephely költségeként a telephelyen realizált bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség, valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe.
2. A vállalkozási tevékenység költsége különösen:
a) az alkalmazott részére kifizetett bér, az alkalmazott bére után befizetett társadalombiztosítási járulék;
b) a kizárólag a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben, azzal arányosan, a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és balesetbiztosítás díja;
c) a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók – ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, a társasági adót – az illeték, a vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén befizetett összeg;
d) az üzlet, műhely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádió-telefon, telefax, CB-rádió, telex használati díja;
e) a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő utazás és szállás költsége.
3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe:
a) az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a belföldi jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merül fel;
b) a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított belföldi adórövidítésből, egyéb belföldi jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.) kivéve az önellenőrzési pótlékot és az olyan belföldi adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna;
c) a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;
d) a külföldi vállalkozás alkalmazottainak személyes szükséglete kielégítésére fordított pénzbeli vagy természetbeni kiadás, a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány;
e) a befizetett nyugdíjjárulék, a befizetett társulati adó, társasági adó, a magánszemélyek jövedelemadója, és a földadó.
1. A külföldi vállalkozó a belföldről származó bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről pénzforgalmi szemléletben, forintban bevételi és költségnyilvántartást köteles vezetni. A devizában kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve felhasználás napján érvényes devizavételi árfolyamon kell átszámítani.
2. A külföldi szervezet az 1. pontban foglaltak szerinti bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni.
3. A bevételként kapott ellenértékekről szerződésenként, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmekről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék stb.) pedig munkavállalónként is kell kimutatást készíteni.
1. A külföldi szervezet jövedelmeként a részére belföldi személy által kifizetett, a jövedelemszerzés helyét tekintve belföldinek minősülő vállalkozási tevékenységért kapott ellenérték 50 százalékát kell – a 2. pontban foglaltak kivételével – figyelembe venni.
2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Nemzeti Bank és a belföldön bejegyzett pénzintézet által fizetett kamatot, valamint a gazdasági társaságban való részesedés megszerzésére fordított összeget.
3. A jövedelem megállapítása során az A., a C. és az E. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.
1. Telephely:
a) Olyan állandó üzleti berendezés, amellyel a társaság részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen a vezetés helyét, a fiókot, az irodát, a gyártelepet, a műhelyt, a bányát, kőolaj vagy földgázkutat, kőbányát vagy egyéb természeti kincs kiaknázására szolgáló más telepet.
b) Az építkezés, valamint az azzal kapcsolatos kivitelező, összeszerelő, felszerelő, illetve felügyeleti tevékenység helye abban az esetben, ha időtartama egyfolytában vagy egy naptári éven belül megszakításokkal összesen legalább 3 hónapig tart.
c) A külföldi vállalkozó által történő szolgáltatás igénybevételének helye, – ideértve a szaktanácsadói szolgáltatásokat is – az adott vállalkozó által alkalmazott munkavállalók vagy egyéb alkalmazottak révén.
d) A külföldi vállalkozót Magyarországon állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azon tevékenységek esetében, amelyet a belföldi személy a külföldi vállalkozó nevében vállal, ha a külföldi vállalkozó nevében szerződést köthet Magyarországon, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amiből rendszeresen szállít a külföldi vállalkozó nevében.
2. Nem minősül telephelynek:
a) a külföldi vállalkozó árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény;
b) áruknak, illetve termékeknek kizárólag tárolás, bemutatás, belföldi személy által feldolgozás céljából történő készletezése;
c) kizárólag a külföldi vállalkozó számára történő áru-, illetve termékbeszerzés, illetve információgyűjtés.
3. Jogdíj:
a) a szabadalom, a védett eljárás, a védjegy, illetve hasonló jog;
b) know-how, illetve üzleti titok;
c) irodalmi, művészeti vagy tudományos művek – beleértve a mozgófilmet, videószalagot, hanglemezt, hangszalagot, kompaktlemezt, valamint hasonló eszközöket is – szerzői jogának átruházásáért, használatáért vagy használatának átengedéséért kapott ellenérték.
4. A jövedelemszerzés helye:
a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében – kivéve a b)–f) pontokban meghatározott jövedelmeket – az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek minősül;
b) ingatlanból és természeti erőforrásból származó jövedelem esetében az ingatlan, illetve természeti erőforrás helye;
c) szellemi termék eladásából, átruházásából, használatának átengedéséből származó jövedelem esetében az a hely, ahol a terméket hasznosítják;
d) kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kölcsönt – amelynek alapján a jövedelem felmerül – igénybe veszik, a kölcsön pénzeszközeit használják;
e) előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díjak esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik;
f) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizető belföldi személynek minősül;
g) a gazdasági társaságban meglévő részesedés értékesítése esetén az a hely, ahol a gazdasági társaságot bejegyezték.
5. Építkezés kezdetének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés.
6. Építkezés befejezésének napja: az épület, építmény használatbavételének időpontja.
7. Természeti kincs: az ásványi anyag, valamint a földterület, a tavak, a folyók élő, illetve nem élő erőforrásai.
8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott belföldi székhelyű adóalany, valamint a belföldi illetőségű magánszemély.
