Az 1992. évi gazdaságpolitika középpontjában a gazdaság strukturális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint – a piacgazdaság építésével együttjáró – foglalkoztatási és szociális gondok enyhítése áll. A hosszabb távra szóló gazdasági növekedés megalapozása érdekében fokozatosan mérsékelni kell a költségvetésen keresztüli jövedelemátcsoportosítást úgy, hogy közben a kiadások belső arányai is módosuljanak az alapvető társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodóan.
Az Országgyűlés a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről (a továbbiakban: központi költségvetés) és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Országgyűlés az 1992. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 1.050.741,6 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 980.962,0 millió forintban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. § Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások és a 2. §-ban megállapított bevételek különbözeteként a központi költségvetés hiánya (a továbbiakban: hiány) 69.779,6 millió forint.
4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. §-ban meghatározott hiány finanszírozására
a) legfeljebb 30 000 millió forint összegben bocsásson ki olyan hosszú – legalább 10 éves – lejáratú speciális értékpapírt, aminek a kamata 1992-ben megegyezik a jegybanki alapkamattal. Ezeket az állami értékpapírokat a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg. Lejáratáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke állapodik meg;
b) 30.000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú új államkötvényt bocsásson ki;
c) legalább 9.779,6 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.
5. § (1) Az Országgyűlés a helyi, a feladatot ellátó önkormányzat költségvetéséhez közvetlenül és felhasználási kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulást a következők szerint állapítja meg:
| a) 1992. január 1-jén önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek részére | 2 000 000 Ft | |
| b) a településüzemeltetés, kommunális, út-, hídfenntartási, felújítási és egyéb kiadásaihoz 1991. január 1-jei egy állandó lakosra | 3 000 Ft | |
| c) lakásgazdálkodási tevékenységhez | ||
| = települési önkormányzat illetékességi területén fennálló meghatározott kölcsöntartozás után, kölcsön számlánként | 5 000 Ft | |
| = a település 20–30 év közötti korcsoportba tartozó állandó népessége 1991. január 1-jei száma alapján, személyenként | 3 380 Ft | |
| d) üdülőhelyi feladatokhoz, az üdülővendégektől 1992-ben beszedett idegenforgalmi adó és üdülőhelyi díj minden forintjához | 2 Ft | |
| e) szociálpolitikai feladatokhoz, a település 0–17 év közötti, valamint a 60 éves és ennél idősebb 1991. január 1-jei állandó népessége után, személyenként | 3 500 Ft | |
| f) gyermek- és ifjúságvédelemhez, az állami gondoskodásban részesülők száma után, személyenként | 233 000 Ft | |
| g) szociális otthonok és intézetek egy ellátottjára | 174 000 Ft | |
| h) idősek és fogyatékosok nappali intézményeiben szolgáltatást igénybe vevők száma után személyenként | 28 000 Ft | |
| i) idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményei egy ellátottjára | 80 000 Ft | |
| j) fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára | 201 000 Ft | |
| k) egy óvodai ellátottra | 19 000 Ft | |
| l) egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás) | 5 000 Ft | |
| m) egy nappali, három esti levelező tagozatos általános iskolai tanuló után, és három – általános iskolát elvégzett – 14–16 éves korú tanuló után | 36 000 Ft | |
| n) helyi közművelődési feladatokra, 1991. január 1-jei egy állandó lakosra | 200 Ft | |
| o) alapfokú művészetoktatásban, önálló zenei iskolákban és azok kihelyezett tagozataiban képzésben részesülő egy tanulóra * | 21 000 Ft | |
| p) fogyatékos gyermekek oktatásához egy gyermekre | 65 000 Ft | |
| q) egy gimnáziumi oktatásban résztvevő tanulóra, három esti, levelező tagozatos tanulóra | 51 000 Ft | |
| r) egy szakközépiskolai, szakiskolai tanulóra, három esti, levelező tagozatos képzésben részesülőre | 63 000 Ft | |
| s) szakmunkásképzés keretében elméleti oktatásban résztvevő egy tanulóra | 39 000 Ft | |
| t) szakmunkásképzés keretében szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatásban résztvevő egy tanulóra | 37 000 Ft | |
| u) nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz kiegészítő hozzájárulás általános és középiskolai egy tanulóra, esti, levelező képzésben részesülő három tanulóra | 15 000 Ft | |
| v) egy diákotthoni, externátusi ellátottra | 62 000 Ft | |
| z) térségi (megyei, fővárosi) feladatokra, a megye (megyei jogú várossal együtt számított) és a főváros 1991. január 1-jei állandó lakosai után, személyenként | 400 Ft |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének részletes feltételeit, az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatókat és mutatószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott normatív állami hozzájárulásnak a tervezett feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a 4. számú melléklet * tartalmazza.
(4) A pénzintézetek 1992. február 28-áig kötelesek a lakáscélú kölcsönszámlákról településenkénti megoszlásban a Pénzügyminisztérium részére adatokat szolgáltatni. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen adatok alapján a települési önkormányzatok számára az 5. § (1) bekezdése c) pontjának első tétele szerinti állami hozzájárulás összegét megállapítsa és azt az adatszolgáltatást követően – legkésőbb 30 napon belül – rendelettel közzétegye. Az 1992. január 1-jével szétváló önkormányzatokat (4. számú melléklet) megillető személyi jövedelemadót, illetve az érintett községi és városi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítését az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai alapján 1992. március 31-éig kell megállapítani. Az új összegnek megfelelő utalás 1992. II. negyedévétől kezdődik. Az év közben szétváló települések önkormányzatainak személyi jövedelemadóból való részesedését az érintett önkormányzatok a 4. számú mellékletben foglalt eredeti személyi jövedelemadó előirányzat összegén belül megállapodás útján rendezhetik. Az év közben várossá váló önkormányzatok személyi jövedelemadója az év folyamán nem változik.
(5) A helyi önkormányzat – e törvény 4. számú mellékletében és a (4) bekezdés szerinti kiegészítésben megállapított – normatív állami hozzájárulása év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult.
(6) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll, továbbá – befejeződő fejlesztés esetén – a címzett és céltámogatás összegét csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatok (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.
(7) Amennyiben a (4)–(6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az állami hozzájárulás összege a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. és 3. alcímén előirányzott összegtől eltér, a különbözet a fejezet 25. cím 5. alcímén szereplő központosított előirányzatot terheli, illetve növeli.
6. § Felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás illeti meg az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzatot az 5. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.
7. § (1) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira címzett és céltámogatásként 26.640 millió forint áll rendelkezésre. Ennek felhasználásáról külön törvény rendelkezik.
(2) Az alap- és középfokú kollégiumi ellátáshoz fejlesztés, bővítés, felújítás, továbbá a középiskolai tornaterem építése támogatási célokhoz 1.500 millió forint elkülönített tartalékot kell képezni. A két célra az önkormányzatok 1992. február 28-áig jelenthetik be a TÁKISZ-okon keresztül a Belügyminisztériumnak támogatási igényüket. Erről a Kormány 1992. április 30-áig terjesszen elő törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.
8. § (1) A helyi önkormányzatok a központosított előirányzatból a 6. számú mellékletben felsorolt feladatokra, az abban megjelölt feltételek mellett felhasználási kötöttséggel 11.464 millió forintot vehetnek igénybe. Az előirányzat felhasználásáról a Kormány a zárszámadás keretében az Országgyűlésnek beszámol.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatból 2.750 millió forint * az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére – önhibájukon kívül – képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására szolgál. A kiegészítő támogatás feltételrendszerét az Országgyűlés hagyja jóvá, az erről szóló törvényjavaslatot a Kormány 1992. február 15-éig nyújtsa be. A támogatás összegéből tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő – a biztosítási körön kívüli – kiadások teljesítésére anyagi eszközökkel nem rendelkező önkormányzatok megsegítésére is. A támogatás felhasználásáról az erről elfogadott törvény alapján a Kormány a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslata alapján dönt.
9. § (1) Az önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a címzett és céltámogatásokkal.
(2) A központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtást követő 15 napon belül fizeti vissza.
(3) Az önkormányzatot az (1) bekezdés alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁKISZ által elkészített önkormányzati költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat az 5. §-ban foglaltak szerinti konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben veszi igénybe, köteles az (1) bekezdés szerint megállapított túllépés teljes összege után a (2) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(5) A központi költségvetés a (3) bekezdésben megállapított határidővel a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizeti a helyi önkormányzat részére, ha az általa folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb a helyi önkormányzatot a 4. számú melléklet szerint megillető összegnél.
(6) Ha az önkormányzat a címzett és a céltámogatást nem megjelölt feladatra használja fel, illetőleg a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, év közben, de legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és utána a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(7) A (4)–(6) bekezdésekben foglalt kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcíme), illetve Vegyes kiadását (23. cím 1. alcíme) képezik.
(8) A TÁKISZ-ok szakmailag véleményezik az önkormányzatok állami hozzájárulási és támogatási igényeit. A címzett és a céltámogatások esetében elemzik a vállalt saját források realitását, a folyósítást megelőzően igazolják a saját forrás felhasználását, a feladat teljesítését.
10. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1990. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg.
(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel – az 1990. január 1-jei állandó népességet számítva – 1 főre jutó összege nem éri el a 4.300 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően városi önkormányzatnál – beleértve az 1992. január 1-jével városi címet kapottat * is – a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 25 millió forinttal, de legfeljebb 6000 forint/fő összegig kiegészíti. Az év közben várossá alakuló települések nem jogosultak erre a kiegészítésre.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kiegészítések önkormányzatonkénti részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.
(2) A belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést megillető másik 50%-ából 700 millió forint az Útalap bevétele.
(3) A külföldi gépjármű tömege alapján központilag beszedett adóból 600 millió forint a Környezetvédelmi Alap bevétele.
12. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak – az Állami Vagyonügynökség által történő – értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, az 1992. évi értékesítések utáni bevételi részesedésük mértéke 20%.
13. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi- és műemlékvédelmi bírság 30%-a a területileg illetékes önkormányzat bevétele.
14. § (1) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből – az illetéktörvény szabályai alapján – az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város – Pest megyében Cegléd város –, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti.
(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti.
(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből
a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot
illeti meg.
(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye – ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város – területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját. *
(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges – megállapodásnak megfelelő – költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.
15. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17–19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbutalásáról.
16. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenység ellátásához használ fel.
(3) Az önkormányzatoknak a költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig felül kell vizsgálni és meg kell határozni az alaptevékenységek körét.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.
17. § (1) A központi költségvetés az 1989. évi XLVIII. törvény 5. § (6) bekezdésében előírt 14.722 millió forint tartozását az 1991–92. években realizálódó privatizációs bevételekből egyenlíti ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési tartozás 1991. év után esedékes kamata 4.000 millió forint. Ezt az összeget a központi költségvetés 1992. április 15-éig téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak.
(3) Ha az 1990. évi CIV. törvény 2. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetésnek a Társadalombiztosítási Alappal szemben garanciális kötelezettsége keletkezik, az az általános tartalékot terheli. Teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény kihirdetését követő 15 napon belül kerülhet sor.
(4) Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1992. évi összege 2.600 millió forint.
(5) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapok kezelőjének 1992. évben tételes elszámolás alapján 500 millió forint összegben megtéríti a családi pótlék és más kiadások folyósításával kapcsolatos kiadásokat.
(6) A társadalombiztosítási táppénzrendszer módosulása miatt a költségvetési szerveket – ide nem értve a Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi feladatokat –, mint munkáltatókat terhelő ellátások fedezetére, valamint a társadalombiztosítási járulék 1%-os emelésének fedezetére 4400 millió forint az előirányzat. *
(7) A társadalombiztosítás profiltisztítása keretében a segély-jellegű kiadásokból átvállalt tételekre 3600 millió forint. *
18. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak 1%-a erejéig garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban hiány keletkezik.
(2) Ha a társadalombiztosítás által folyósított segély, díj és járadék jellegű ellátások összege a jogosultak számának növekedéséből vagy valamely központi intézkedés miatt meghaladja a 44.700 millió forintot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a társadalombiztosításnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1992-es költségvetési évben sor kerül, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.
19. § A Társadalombiztosítási Alap részét képező Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdíj-megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevételi lehetősége garantálja. A Nyugdíj-megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének a befolyó bevételeiből soron kívül kell törlesztenie.
20. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből jövedelemmel rendelkező magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére éves normatív állami hozzájárulást állapít meg az alábbiak szerint:
| a) szociális otthonok és intézetek egy ellátottjára | 174 000 Ft | |
| b) idősek és fogyatékosok nappali intézményeiben szolgáltatást igénybe vevők száma után személyenként | 28 000 Ft | |
| c) fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára | 20 000 Ft | |
| d) gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek egy ellátottjára | 20 000 Ft | |
| e) házi szociális gondozást végző, tiszteletdíjas gondozóra | 6 000 Ft | |
| f) egy óvodai ellátottra | 19 000 Ft | |
| g) egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő támogatás) | 5 000 Ft | |
| h) nappali tagozatos általános iskolai oktatásban részesülő egy tanulóra | 36 000 Ft | |
| i) alapfokú művészetoktatásban részesülő egy tanulóra | 21 000 Ft | |
| j) fogyatékos gyermekek oktatásához egy gyermekre | 65 000 Ft | |
| k) egy nappali tagozatos gimnáziumi tanulóra | 51 000 Ft | |
| l) egy nappali tagozatos szakközépiskolai, szakiskolai oktatásban részesülő tanulóra | 63 000 Ft | |
| m) szakmunkásképzés keretében elméleti oktatásban résztvevő egy tanulóra | 39 000 Ft | |
| n) szakmunkásképzés keretében szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatásban résztvevő egy tanulóra | 37 000 Ft | |
| o) nemzetiségi, etnikai, két tannyelvű oktatáshoz kiegészítő hozzájárulás egy általános iskolai vagy középiskolai tanulóra | 15 000 Ft | |
| p) egy diákotthoni, externátusi ellátottra | 62 000 Ft | |
| r) felsőoktatásban résztvevő egy nappali tagozatos hallgatóra | 84 000 Ft | |
| s) harmincöt évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeteknek ápolási naponként | 300 Ft | |
(2) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a 7. számú mellékletben foglaltak és a tervezett feladatmutatók alapján.
(3) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. december 31-éig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.
(4) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele – a hittudományi egyetemek és főiskolák kivételével –, hogy a szakminisztérium az önkormányzat véleményének figyelembevételével, illetve a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat a nem állami intézménnyel a feladat ellátására szerződést kössön.
(5) A normatív állami hozzájárulás folyósítása a szakminisztériumnak bejelentett mutatószámok alapján történik. A nem állami intézmény a következő év január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján elszámol az igénybe vett állami hozzájárulással.
21. § (1) A pártok támogatására fordítható 900 millió forintból az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzetiségi szövetségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek felosztásáról az Országgyűlés dönt.
(3) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló 1.931,5 millió forint felosztásáról az Országgyűlés dönt.
22. § A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, más társadalmi és szakmai szervezetek – a 20–21. §-okban foglaltakon kívül – a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei terhére és az elkülönített állami pénzalapokból is részesülhetnek támogatásban, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.
23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúly-viszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.
(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 2%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamosenergia beszerzéséhez kapcsolódik. *
(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.
(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.
(5) A költségvetési évben történt kezességvállalásokról a Kormánynak – a költségvetési zárszámadás keretében – tételesen be kell számolnia az Országgyűlés előtt.
24. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal – ezen intézmények által megkívánt formában – és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.
25. § A kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést megtestesítő és az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után az 1992. évben kifizetésre kerülő osztalék, továbbá az Állami Vagyonügynökséghez tartozó állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
26. § (1) Az Állami Vagyonügynökségnél felmerülő, az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából keletkező, a központi költségvetésbe bevont 2.125 millió forint bevétel.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő kiadásokra szolgáló előirányzat a Kormány hatáskörében legfeljebb 30%-kal léphető túl. A 30%-nál nagyobb mértékű túllépéshez az Országgyűlés előzetes engedélye szükséges.
27. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó bevételből a 17. § (1) bekezdésében, a 26. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon felül 20.000 millió forint a központi költségvetést illeti meg. *
(2) A privatizációból származó bevétel fennmaradó hányadát a Vagyonpolitikai Irányelvekben elfogadott célokra – köztük az államadósság törlesztésére – kell felhasználni.
28. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből
a) ideiglenes hasznosítás esetén a teljes (bruttó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – kétharmada a központi költségvetést;
b) a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az érintett települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – illetve a központi költségvetést
illeti meg.
(3) A szovjet katonai csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk elhárítására, enyhítésére szolgáló – a 32. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt – előirányzat a Kormány hatáskörében legfeljebb 830 millió forintra megnövelhető, ha a volt szovjet objektumok értékesítéséből, hasznosításából származó és a központi költségvetést megillető bevételek a tervezettet meghaladják. Ha a többlet fedezetet nyújt rá, akkor az 1991-ben a Környezetvédelmi Alapból megelőlegezett 100 millió forintot is vissza kell téríteni.
29. § A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság kezelésében lévő állami készletek értékesítéséből származó bevételből 2.500 millió forint a központi költségvetést illeti meg.
30. § A központi költségvetési szervek kezelésében, használatában lévő állami ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel legalább 50%-ban a központi költségvetést illeti meg. A bevétel többi része kizárólag az érintett központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanfelújítására és rekonstrukciójára fordítható.
31. § (1) A központi költségvetés 1. §-ban jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 5000 millió forint.
(2) A központi költségvetésben – az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegen belül – céltartalékként kell előirányozni:
a) az oktatási ágazatban dolgozók, valamint a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozók 1992. szeptember 1. napjától kötelező központi bérfejlesztésére és a hozzá kapcsolódó járulékok fizetésére szolgáló 3210 millió forint központi bérpolitikai keretet;
b) az egyéb költségvetési szervek évközi béremelésére és a hozzá kapcsolódó járulékok fizetésére szolgáló 3.790 millió forint összegű központi bérpolitikai keretet.
32. § (1) Az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegből a központi költségvetés rendkívüli kiadásaként kell előirányozni
a) 2000 millió forintot fejlesztési célokra (expo);
b) 5400 millió forintot pénzbeli kárpótlásra;
c) 500 millió forintot a szovjet csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk enyhítésére; *
d) 1100 millió forintot az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadásokra. *
(2) A 2. §-ban jóváhagyott bevételi főösszegből a központi költségvetés rendkívüli bevétele a 27. § (1) bekezdésben szereplő 20.000 millió forint privatizációs bevétel.
33. § (1) Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 60.100 Ft/év/fő.
(2) A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján rendelkezésre bocsátott támogatás felhasználásáról – a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a felsőoktatási intézmény dönt.
(3) Amennyiben a tényleges hallgatólétszám a tervezettől eltér, a különbözet a költségvetési pótkezelési időszakban a központi költségvetésből igényelhető, illetve oda visszatérítendő.
34. § (1) A központi költségvetési szerv a gazdálkodás rendjét és a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenysége ellátásához használ fel.
(3) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig vizsgálják felül és határozzák meg az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységek körét.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.
35. § Az államháztartás alrendszerei – a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás – által feladataik ellátásával kapcsolatos különféle hitelviszonyokból – hitelfelvét, értékpapír-műveletek – eredő adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés az 1992. évre a 36–39. §-ban foglalt szabályokat állapítja meg. *
36. § Az 1991. évi költségvetési hiány részbeni finanszírozására a Magyar Nemzeti Banktól felvett hosszú lejáratú hitel kamata 1992-ben azonos a jegybanki alapkamattal.
37. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Fejlesztési Intézet központi költségvetéssel szembeni – az 1990. évi CIV. törvény 31. § (4) bekezdésében megállapított – kötelezettsége a következők szerint módosul:
Tartozásai csökkennek, mivel az alumíniumkohászat megszüntetése miatt a Magyar Alumíniumipari Tröszt 1991–92. években esedékes 1.723 millió forint államikölcsön-tartozása, valamint 408 millió forint állami alapjuttatáshoz kapcsolódó járadékfizetési kötelezettsége, összesen 2.131 millió forint az 57/199l. (X. 17.) OGY határozat alapján az Állami Fejlesztési Intézet tulajdonába kerülő HUNGALU részvénnyé kerül átváltásra. Az állami kölcsönt és az állami alapjuttatást refinanszírozó jegybanki hitel visszafizetési kötelezettsége a központi költségvetést terheli.
38. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet mint hitelező az általa az 1991. év végén kezelt államadósság legfeljebb 2%-a erejéig járulhat hozzá – csőd- vagy felszámolási eljárás keretében – átütemezéshez vagy az adósság állami részesedést megtestesítő részvénnyé történő alakításához. Az államadósság 2%-át meghaladó mértékű átütemezéséhez, átalakításához az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) Az Állami Fejlesztési Intézetnél kezelt államadósságból adósságelengedéshez, illetőleg egyenként 500 millió forintnál nagyobb összegű átütemezéshez és részvénnyé való átalakításhoz – csőd- vagy felszámolási eljárás során – az Országgyűlés előzetes engedélye szükséges.
39. § 1992-ben az államadósság köre bővül, és nagysága – az 1992. évi költségvetési hiányt fedező értékpapír-műveleteken kívül – növekszik azon speciális (nem hiányfinanszírozó) kincstári kötvény állományával, amely az 1990. évi CIV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések miatt 1991–92. években fedezetlenné vált lakásalap-kötvények helyébe kerül kibocsátásra.
40. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az 1992. évi központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.
(2) A központi költségvetési szervek bevételeik beszedéséről maguk gondoskodnak, bevételeiket – az e törvényben foglalt kivételekkel – kiadásaik teljesítésére fordítják.
41. § (1) Kiadási előirányzatokat fejezetek között – az e törvényben foglaltak kivételével – csak az Országgyűlés csoportosíthat át.
(2) A Szociális Törvény elfogadásáig az 1. számú mellékletben szereplő XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím 16–19., 21–23., 28–32. számú alcímek előirányzata felhasználásra nem kerülhet. *
(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokhoz, ha az
a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek – fejezetek közötti megállapodáson alapuló – átadásával-átvételével függ össze;
b) a fejezeti kezelésű ágazati és fejezeti célú előirányzatok fejezeten belül, más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben történő felhasználását jelenti.
42. § Az Országgyűlés a következő címek tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:
a) a rendkívüli kiadások és bevételek (VII. Miniszterelnökség fejezet 29. cím 1–4. alcímei, XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 28. cím);
b) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatóinak pénzbeli juttatásának normatívája [33. § (1) bekezdés];
c) az önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának mértékei, címzett és céltámogatása, a személyi jövedelemadó kiegészítése, központosított előirányzata az 5–8. §-okban, a 15. §-ban és a 45. §-ban foglalt felhatalmazásokra is figyelemmel;
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 10–13. és 28. §-aiban meghatározott arányai;
e) a Társadalombiztosítási Alap javára megállapított költségvetési térítési kötelezettségek [17. § (2)–(5) bekezdés];
f) elkülönített állami pénzalapoknak nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben;
g) a humánszolgáltatást nyújtó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának mértékei [20. § (1) bekezdés];
h) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. cím);
i) a nemzetiségi szövetségek és a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 7. cím);
j) a Magyar Televízió zárolt költségvetési támogatása (XXIV. Magyar Televízió 5. cím 3. előirányzatcsoport);
k) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium 20. cím 7. alcíme).
43. § (1) A 41. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt átcsoportosításhoz, ha az a 100 millió forintot meghaladja, a Kormány engedélye szükséges. *
(2) A központi költségvetés egyes fejezetein belül a címek között – a 42. és a 46. §-ban foglalt jogcímek kivételével – a Kormány engedélyezhet átcsoportosítást. E jogát átengedheti a fejezet irányításáért felelősnek.
(3) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának – mint a fejezet irányításáért felelősnek – az átcsoportosítási joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, a 16. cím: Állami Vagyonügynökség, a 18–23. cím: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt előirányzatokra és tartalékokra (26–29. címek).
(4) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek az e törvényben biztosított átcsoportosítási joga az 1–14. címekre terjed ki.
(5) Ha az állami feladatstruktúra évközi változása vagy valamely rendkívüli körülmény, illetőleg feltételmódosulás elkerülhetetlenül szükségessé teszi valamely költségvetési címen belül a béralap növelését, azt a költségvetési cím más előirányzatainak egyidejű csökkentésével – a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása alapján – a Kormány engedélyezheti.
(6) A XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 8. cím „Üdültetés támogatása” felhasználásának feltételrendszerét a Kormány határozza meg.
44. § (1) A Kormány az általános és a céltartalék felhasználásakor kiadási és támogatási pótelőirányzatot engedélyez, illetőleg átmeneti időre vagy véglegesen felmentést adhat olyan befizetések teljesítése alól, amely kötelezettség megállapítása a hatályos jogszabályok szerint a hatáskörébe tartozik. A tartalék felhasználása során a kiemelt előirányzatok növelhetők.
(2) Az általános tartalék legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. Ennél nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
45. § A Kormány indokolt esetben a helyi önkormányzatok 6. számú melléklet szerinti központosított előirányzatának jogcímei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosításról az Országgyűlést tájékoztatni kell. A központosított előirányzatok 1992. november 30-áig fel nem használt összegét a Kormány az önkormányzatokat érintő olyan célokra is felhasználhatja, amelyek az eredeti előirányzatban nem szerepelnek. Erről a zárszámadás keretében köteles a Kormány tételesen elszámolni.
46. § (1) A fejezeten belüli költségvetési címek közötti átcsoportosítás joga a fejezet irányításáért felelőst illeti meg minden olyan esetben, ha az átcsoportosítás a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódik. Az ilyen belső átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
(2) A fejezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyott ágazati és fejezeti célú előirányzatok felhasználásával összefüggő átcsoportosítást a fejezet irányításáért felelős engedélyezhet. Amennyiben az előirányzat felhasználására más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszerében kerül sor, az előirányzat-átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter intézkedése szükséges.
(3) A fejezet irányításáért felelős a fejezeti tartalék felhasználása során pótelőirányzatot engedélyez, és erről a pénzügyminisztert tájékoztatja.
(4) A központi költségvetésben kiemelt előirányzatok növelhetők az ilyen részletezést nem tartalmazó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása, átcsoportosítása során.
(5) A fejezet irányításáért felelős
– az állóeszközbeszerzés, létesítés,
– az állóeszközfelújítás, nagyjavítás,
– a kormányzati beruházások
előirányzatai tekintetében az egyes költségvetési címek között – a költségvetésben kiemelt egyedi állóeszköz-felújítási és beruházási előirányzatok kivételével – a műszaki és a pénzügyi teljesítés által is indokolt átcsoportosításokat végrehajthat.
(6) A fejezet irányításáért felelős hatáskörében az állóeszközfelújításra (nagyjavításra), kormányzati beruházásra szolgáló előirányzatból a központi költségvetési szerv béralap és társadalombiztosítási járulék kiemelt előirányzata – a tényleges teljesítésnek megfelelően – akkor növelhető, ha azt saját kivitelezésben végzik.
(7) A fejezet irányításáért felelős joga és kötelessége a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatának módosítása, ha év közben a költségvetési szerv feladataiban és az azzal összefüggésben elérhető bevételekben jelentős – új jogszabályon, jogszabály-változáson, rendkívüli körülményeken alapuló – változás következik be. A saját bevételek előirányzatának növelése mellett a támogatás előirányzata csökkenthető.
(8) A fejezeti tartalék előirányzata a fejezet által saját hatáskörben, a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv átszervezésével, megszűnésével összefüggésben elérhető megtakarítás, valamint a (7) bekezdés szerinti támogatáscsökkentés összegével növelhető.
47. § (1) Dologi előirányzatok átcsoportosításával a költségvetési szerv béralapja kizárólag a 43. § (5) bekezdése alapján növelhető.
(2) A költségvetési címet, alcímet alkotó költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatai növelhetők az önkormányzatoktól, a társadalombiztosítástól, az elkülönített állami pénzalapoktól, valamint egyéb, államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek tervezettet meghaladó többletéből a költségvetési szervnél ellátott feladattal összefüggésben. Az előirányzat-módosítás a többletforrásból az adott feladat elvégzésére ténylegesen teljesített kifizetéssel kiterjedhet a kiemelt előirányzatokra, ideértve a béralapot is. Eszközértékesítésből származó bevétel bérkifizetésre nem fordítható.
(3) A pénzmaradványból, érdekeltségi alapból történő pénzfelhasználás előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár együtt. A költségvetési szerv a jóváhagyott pénzmaradványának felhasználásával azonos összegben növelheti kiadási, azon belül kiemelt előirányzatait. Dologi kiadások pénzmaradványából a béralap nem növelhető.
(4) A költségvetési címet, alcímet alkotó költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatait csökkenteni kell, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők. A bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növelését. Nem kell a kiadási előirányzatot csökkenteni akkor, ha a bevétel elmaradás a pénzmaradvány felhasználásával pótolható.
48. § A 41–47. §-ban foglalt előirányzat változtatásokról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás keretében, az előirányzatmódosítási jogkör szerinti csoportosításban részletesen kell beszámolni.
49. § (1) A központi költségvetés
a) kiadási előirányzatai közül
1. a humánszolgáltatások normatív állami hozzájárulásánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím 35. alcím 1–5. előirányzatcsoport és a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 20. cím 4. alcím 3. kiemelt előirányzata); *
2. a családi pótléknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím);
3. a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);
4. a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);
5. a lakossági kötvény visszafizetéshez kapcsolódó garancia beváltásnál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím);
b) bevételi előirányzatai közül
1. a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);
2. a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételeknél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);
3. a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím)
a teljesülés az e törvényben szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések költségvetési egyensúlyt rontó hatását a Kormány más kiadási előirányzatokban elért vagy elérhető megtakarítással, zárolással, az általános tartalék részbeni vagy egészbeni törlésével, illetőleg – az e törvény vagy más jogszabály alapján – saját hatáskörben megvalósítható intézkedés révén elérhető bevételi többletekkel ellensúlyozni köteles.
(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt előirányzatok teljesítésében mutatkozó eltérések hatása a (2) bekezdés szerinti
módon nem ellensúlyozható, a Kormány köteles pótköltségvetési javaslatot terjeszteni az Országgyűlés elé.
50. § (1) A helyi önkormányzat költségvetését a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően kell a következő csoportosításban a képviselő testület elé terjeszteni:
a) a bevételeket forrásonként;
b) a működési, fenntartási előirányzatokat önálló költségvetési szervenként, ezen belül kiemelten
– a bért és a társadalombiztosítási járulékot;
– a célfeladatot;
– a helyi önkormányzat által kijelölt beruházási, felújítási előirányzatokat célonként;
c) az általános tartalékot és
d) a céltartalékot.
(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzatokat nem lépheti túl, kivéve, ha az államháztartás más alrendszereitől, alapítványból és saját tevékenységből származó nem tervezett bevételt ér el, valamint jóváhagyott pénzmaradvánnyal rendelkezik. Az adott évi bérelőirányzatát az e bekezdésben felsorolt bevételekkel összefüggésben teljesített bérkifizetéssel, valamint a jóváhagyott pénzmaradványnak a bérmegtakarításból származó részével lehet növelni.
(3) Az államháztartási információs rendszer keretében a helyi önkormányzat a pénzügyminiszter által előírt módon és időben költségvetési tájékoztatót készít a költségvetési törvény kihirdetését követő 2 hónapon belül, amelyet a területileg illetékes TÁKISZ részére kell megküldeni.
(4) A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szereplő általános és céltartalék előirányzatok szolgálnak az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására. A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.
(5) A képviselő testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve, ha a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő testület engedélyezi. Az átcsoportosítás jogát a képviselő testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.
(6) Az (1)–(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatok gazdálkodása tekintetében az 1990. évi CIV. törvény „Harmadik Rész A helyi önkormányzatok gazdálkodásának rendje” 35. §-ban, 36. § (2)–(4), (6) bekezdésében, 38–42. §-ában, 44. §-ában foglalt előírásokat kell alkalmazni.
51. § (1) A költségvetési támogatásban részesülő központi költségvetési szerv a munkabérek kifizetése érdekében esetlegesen szükségessé váló likviditási és a (2) bekezdésben foglalt célt szolgáló hiteleken kívül bankhitelt nem vehet igénybe.
(2) A központi költségvetési szerv a világbanki programok megvalósításában történő részvétellel kapcsolatban jogosult hitelfelvételre.
(3) A központi költségvetési szerv szabad pénzeszközeit tartós betétként kizárólag a költségvetési elszámolási számláját vezető pénzintézetnél helyezheti el.
(4) A központi költségvetési szerv átmenetileg szabad pénzeszközeiből csak egy évnél rövidebb lejáratú államilag garantált értékpapírt vásárolhat.
52. § (1) Az állami forgóalap a központi költségvetés pénzforgalmi lebonyolításának központi intézménye.
(2) Az állami forgóalapot és a hozzá kapcsolódó bevételi és kiadási számlákat a Magyar Nemzeti Bank vezeti. A számlák feletti rendelkezésre a pénzügyminiszter és az általa kijelölt, banki aláírás-bejelentéssel rendelkező személyek jogosultak.
(3) Nem kapcsolódnak az állami forgóalaphoz a privatizációból származó állami bevételek beszedésére szolgáló számlák. Az e számlákra befolyó összegek törvényekben, illetve a Vagyonpolitikai Irányelvekben szabályozott módon használhatók fel.
(4) Nem része az állami forgóalapnak a központi letéti számla, melyet a Magyar Nemzeti Bank vezet. E számla a nem a központi költségvetést megillető bevételek, illetőleg az azok terhére teljesítendő kiadások költségvetésen kívüli kezelésére szolgál. Az 1990. évet megelőzően e számláról megelőlegezett költségvetési kiadások visszafizetéséből befolyó összegeket az állami forgóalaphoz kapcsolódó, a feladat jellegének megfelelő bevételi számlára kell befizetni.
(5) Letéti számlával a fejezetek és – a pénzügyminiszter engedélye alapján kivételesen – egyes központi költségvetési szervek is rendelkezhetnek.
(6) A költségvetésen kívül – a (3)–(5) bekezdés szerinti számlákon – kezelt bevételekről és kiadásokról, a számlák forgalmáról és állományának változásáról a költségvetési zárszámadás keretében be kell számolni az Országgyűlésnek.
53. § (1) A fejezet a költségvetési törvényben a költségvetési szervek jóváhagyott, illetve év közben módosított kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként számított összegű költségvetési támogatásban részesül az állami forgóalap terhére.
(2) A központi költségvetési szervek és a központi költségvetés közötti pénzforgalom lebonyolítására a jegybanknál vezetett fejezeti
– költségvetési számla,
– év végi maradványelszámolási számla,
– állóeszköz-fenntartási alap számla,
– bevételi számla
szolgál.
54. § (1) A fejezet az állami forgóalapból
– havi egyenletes ütemben, illetőleg
– pénzellátási terven alapuló módon
részesül támogatásban.
(2) A fejezetet havi egyenlő részletben automatikusan megilleti a hozzá tartozó költségvetési szervek működési költségvetéséhez nyújtott – évközi változásokkal módosított – költségvetési támogatás 11 havi összege. Az évközi módosításokat és a feladat elmaradással összefüggő várható előirányzati megtakarításokat a fejezetnek a Pénzügyminisztériummal november hónapban egyeztetnie kell, és ennek során meg kell állapítani az éves várható költségvetési támogatás összegét. December hónapban a fejezetnek az éves várható költségvetési támogatás és az addig folyósított támogatás különbözetét kell kiutalni.
(3) A fejezet
– a költségvetési szervek állóeszközfelújítási, nagyjavítási és a központi költségvetésben kiemelt egyéb, illetve rendkívüli kiadási előirányzataihoz,
valamint
– az általa központilag kezelt költségvetési előirányzatokhoz
negyedévenként előre – az első negyedévben kivételesen január 15-ig – pénzellátási tervet készít. A pénzellátási terv a költségvetési feladatok pénzügyi teljesítéséhez és a kiadások teljesítésébe bevont bevételek beérkezéséhez igazodó havi ütemezés a költségvetési támogatás folyósítására a (4)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A pénzellátási tervtől a Pénzügyminisztérium a kiadások ésszerű teljesítése és az állami forgóalap kímélése szempontjainak mérlegelésével térhet el.
(4) A pénzellátási tervben a fejezet költségvetésében társadalmi önszerveződés (párt, társadalmi szerv, egyház, alapítvány) címzett támogatására szolgáló előirányzat, valamint a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának kedvezményezettje számára megállapítható támogatás
– év elején egyösszegben folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 2 millió forintot:
– félévenként folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot;
– negyedévenként folyósítható, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot.
(5) Amennyiben a költségvetési előirányzat felhasználására más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszerében kerül sor, a fejezetnek a költségvetési előirányzat átcsoportosítását kell kezdeményeznie a pénzügyminiszternél.
(6) A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig kell teljesíteni a fejezet bevételi számlájára.
55. § A gazdálkodó szervezeteket megillető azon támogatásokat, amelyek folyósítása nem az adózás rendjéről szóló törvény alapján történik, a Pénzügyminisztérium havonta egyenletes ütemben utalja át.
56. § A Társadalombiztosítási Alap által folyósított, de a központi költségvetést terhelő pénzbeli juttatások költségvetési fedezetét – ha törvény másként nem rendelkezik – a Pénzügyminisztérium a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodás alapján havonta folyósítja.
57. § A belföldi államadóssággal összefüggő adósságszolgálati (törlesztési és kamat-) terhek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15-én esedékesek. A negyedéves kötelezettség alapján az állami költségvetés havonta a hónap utolsó munkanapján előleget fizet.
58. § (1) A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulását a Pénzügyminisztérium – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján – havi egyenlő részletekben a tárgyhónap 10-éig közvetlenül a helyi önkormányzatoknak folyósítja a tervezett mutatók alapján.
(2) Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el az állami hozzájárulással, amely számára a költségvetési törvény azt jóváhagyta, figyelemmel az 5. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti módosulásra.
(3) Az évközi folyósítás nem követi az önkormányzatok szétválását, egyesülését, egymás közötti év közben történő feladatátadását. A finanszírozást az önkormányzatok egymás közötti megállapodás útján rendezik.
(4) Ha az önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, a központi költségvetés az önkormányzat részére tovább nem folyósítja a hozzájárulást. A helyi önkormányzat – az átadást tanúsító okmány csatolásával – az átadást megelőző hónap 5. napjáig a TÁKISZ-on keresztül jelenti be a változást a Pénzügyminisztériumnak. Az átvevő szervezet részére, ha az költségvetési támogatásra jogosult, a központi költségvetés – a szakminisztérium útján – e törvény rendelkezése alapján utalja át a hozzájárulást, az átadás-átvétel időpontjához igazodóan.
(5) A színházak működtetésére szolgáló önkormányzati támogatást május 31-ig havi arányos részletekben, június hónapban a következő három havi részletet egyösszegben, szeptembertől a fennmaradó részt havi arányos részletekben bocsátja a Pénzügyminisztérium – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján – az önkormányzat rendelkezésére.
(6) A címzett és a céltámogatásokat a Pénzügyminisztérium – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján – a fejlesztések, rekonstrukciók megvalósulási ütemével és a kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A központi folyósítás nem követi az önkormányzatok évközbeni szétválását vagy egyesülését.
(7) A személyi jövedelemadó helyi önkormányzatot megillető hányadának egytizenketted részét a Pénzügyminisztérium – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján – havonta a tárgyhónap 5-éig közvetlenül a helyi önkormányzatnak folyósítja. A központi folyósítás nem követi itt sem az évközbeni szétválást és egyesülést.
(8) A központosított előirányzatok terhére megállapított, valamint átcsoportosítással összefüggő támogatások, kiegészítések folyósításánál a pénzügyminiszter a havi ütemezéstől szükség esetén eltérhet.
(9) A volt tanácsi vállalatnak az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevételből való részesedést a Vagyonügynökség a bevétel beérkezését követő 30 napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatnak.
(10) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből származó, az önkormányzatot megillető összeget a bevétel beérkezését követő 30 napon belül utalja át.
59. § (1) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből a 14. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt összeget.
(2) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből a 14. § (1) bekezdésében megjelölt, a 14. § (4) bekezdésében foglalt költségekkel csökkentett összeget.
(3) A 14. § (3) bekezdés b) pontban megjelölt bevételt az (1) bekezdésben foglaltakkal egyidőben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell
átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhó 25-éig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti átutalást 1992-ben első ízben – január 1-jei visszamenőleges hatállyal – február hó 20. napjáig kell teljesíteni.
(5) Az 1991. december 31-ig az illetékhivatalok számlájára befolyt illetékbevétel elszámolására az 1991. évi szabályozást kell alkalmazni.
60. § Az önkormányzat és költségvetési szervei a vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetést a tárgyévet követő év március 31-éig teljesítik.
61. § Az elkülönített állami pénzalapokat a központi költségvetésben jóváhagyott, költségvetési támogatási előirányzat 11 havi összege automatikusan megilleti. A 12. havi részlet kiutalása az alap kezelőjének külön elszámolása és igénylése alapján történik.
62. § Az elkülönített állami pénzalap a számára előírt költségvetési befizetési kötelezettséget havi arányos ütemben köteles teljesíteni.
63. § A központi költségvetésben jóváhagyott, illetve módosított előirányzatok terhére, a központi költségvetés által vállalt kötelezettségek teljesítéseként a Társadalombiztosítási Alap az állami forgóalapról közvetlen támogatásban részesül. A pénzellátás – ha törvény másként nem rendelkezik – havi egyenletes ütemben teljesül.
64. § Az 53–63. §-okban nem szabályozott, központi költségvetést terhelő kiadások szükség szerint, az esedékességkor teljesíthetők.
65. § A központi költségvetés a január 1. és december 31. közötti időszakban befolyt bevételeket, illetőleg teljesített kiadásokat tartalmazza.
66. § (1) A központi költségvetésben sem az állami forgóalapot illető bevételek, sem az azt terhelő kiadások évek közötti átvitelének – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1993. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez – az állami forgóalap átmeneti megterhelésével – a helyi önkormányzatok számára az általuk számított normatív hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1992. december 27-én folyósítható, s azt az 1993. évi központi költségvetés terhére kell elszámolni.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) minden fejezet kormányzati beruházásainál;
b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására benyújtott igényléseknél;
c) a nem állami intézmények által nyújtott humánszolgáltatások normatív állami hozzájárulásánál;
d) a magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatív támogatásánál
a kiadások, a bevételek, illetve visszatérülések elszámolási idejét 1993. február 28-ig meghosszabbítsa (pótkezelés).
(4) A pótkezelési időszakban az 1992. évi központi költségvetés terhére eszközölt elszámolásokról a költségvetési zárszámadás keretében a Kormány tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.
67. § Az Állami Vagyonügynökség, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetője, valamint a Biztonsági Szolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter 1992-ben továbbra is gyakorolja mindazokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyekkel jogszabályok a költségvetési fejezetek irányításáért felelősöket felruházzák.
68. § (1) A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímeit és összegeit részletező 3. számú melléklet tartalmazza azokat a kiegészítő szabályokat, amelyeket az 1991. évi normatív állami hozzájárulások elszámolásánál is alkalmazni kell.
(2) A 30. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-éig engedélyezett ingatlan eladásokból származó bevételekre.
69. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy
a) a helyi önkormányzatokat és a központi költségvetési szerveket megillető, valamint a nem állami intézmények által igénybevehető normatív állami hozzájárulás szakmai feltételeit, pénzügyi lebonyolítását és az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatók, mutatószámok tartalmi leírását, nyilvántartási kötelezettségét szabályozza;
b) a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik, valamint a központi költségvetési szervek gazdálkodási rendjét, vállalkozási tevékenysége eredményének megállapítását, az azt terhelő befizetési kötelezettség átutalásának szabályait rendeletben állapítsa meg;
c) a 30. §-ban megállapított kereteken belül a 100 millió forintot meghaladó értékesítési bevétel központi költségvetést megillető hányadát egyedileg állapítsa meg;
d) a különleges helyzetekből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmek befizetését rendeletben állapítsa meg úgy, hogy az a költségvetési előirányzatban jóváhagyott bevételt biztosítsa.
70. § (1) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek igazgatási kiadásainak differenciált csökkentésére legkésőbb 1992. április 30-áig tegyen javaslatot. A javaslatnak összességében 1200 millió forint megtakarítást kell eredményeznie, amely az általános tartalékot növeli.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) a költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok 1992. évi költségvetése kidolgozási és végrehajtási, 1993. évi költségvetése kidolgozási rendjét, továbbá a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását és bankszámla vezetését, továbbá az évközi és az év végi beszámolás, adatszolgáltatás rendjét rendeletben szabályozza;
b) a belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést és az Útalapot megillető hányada átutalásának részletes szabályait megállapítsa.
71. § A Kormány 1992. szeptember 15-éig tájékoztatja az Országgyűlést az államháztartás helyzetéről. A beszámolónak tartalmaznia kell a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány, illetőleg többlet összegének alakulását, a központi költségvetés teljesülésének várható alakulását.
72. § (1) A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. §-a új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből
– ideiglenes hasznosítás esetén a teljes (bruttó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot, kétharmada a központi költségvetést;
– a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az érintett települési önkormányzatot, illetve a központi költségvetést
illeti meg.”
(2) A Kvtv. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő lép:
„(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy minden fejezet beruházási címénél, a Lakás Alappal kapcsolatos elszámolásoknál, valamint a helyi önkormányzatok e törvény 5. és 6. számú mellékletében jóváhagyott címzett és céltámogatására benyújtott igénylések, valamint az 1. § (11) bekezdése szerinti bevétel megosztásának elszámolási idejét 1992. február 28-áig meghosszabbítsa (pótkezelés).”
73. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény Első rész 8–21. §, 22. § (2) bekezdése és 23. §-a, a Harmadik rész 36. § (1) és (5) bekezdése, 37. és 43. §-a hatályát veszti.
Az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvényt a következők szerint módosítja:
74. § (1) Az 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: TV) 8. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) A (3) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 7. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.”
(2) A TV. 8. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az 1989. évi LIII., az 1990. évi XLVII. és az 1990. évi CI. törvénnyel módosított 1988. évi XI. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-ig.”
(3) A TV. 7. számú melléklete helyébe e törvény 8. számú melléklete lép.
(4) Az Alapból 1992-ben, átmeneti jelleggel a TV. 2. §-ában meghatározott fejlesztési célokon túl és a TV. 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül
a) az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 2000 millió forintot,
b) a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” Alap rendeltetési céljaira 2000 millió forintot,
c) a központi költségvetés részére 1000 millió forintot
kell átadni.
(5) 1992-től kezdődően a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból kell finanszírozni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Szabványügyi Hivatal igazgatási, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárnak a kutatási, műszaki-fejlesztési információ rendszere működési kiadásait is.”
75. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló – az 1990. évi LXVIII. és az 1990. évi CIII. törvénnyel módosított – 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 5. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (4)–(6) bekezdésre változik:
„(2) A Szakképzési Alapból támogatást kell biztosítani a szakmai oktatás érdekében fejlesztő tevékenységet végző Nemzeti Szakképzési Intézet működésének költségeihez.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírtak teljesítése után fennmaradó összeg a hozzájárulásra kötelezetteknek, valamint a középfokú szakoktatási intézményeknek a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei fejlesztésére irányuló beruházásai támogatását, valamint a tananyagfejlesztéseket, az új képzési programok bevezetését szolgálja.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
– a Szatv. 5. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti;
– a Szatv. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „5. § (1) bekezdésében” szöveg helyébe az „5. § (3) bekezdésében” szöveg lép;
– a Szatv. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „5. § (2)–(3) bekezdése” szöveg helyébe az „5. § (4)–(5) bekezdése” szöveg lép.
76. § Az általános forgalmi adóról szóló, az 1990. évi XIX. törvénnyel és az 1990. évi XCIV. törvénnyel módosított 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó alapja)
„a) termékimport esetén a vámmal, a vámkezelési díjjal és a fogyasztási adóval növelt vámérték;”
77. § Az Áfa tv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kizárólag kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást végző adóalany, ha az értékesítésért mind a tárgyévet megelőző évben kapott, mind pedig a tárgyévben – az adóalany szerint – várható ellenértéknek évenként számított összege az 1 000 000 forintot nem haladja meg, jogosult arra, hogy a befizetendő adó összegét az értékesítés ellenértékére vetített 9%-os átalány-adókulcs alkalmazásával állapítsa meg.”
78. § Az Áfa tv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetesen felszámított adó megállapításának feltétele, hogy az adóalany felvásárlást igazoló bizonylatot bocsásson ki. Az adólevonási jog gyakorlása szempontjából a felvásárlást igazoló bizonylat a számlával esik egy tekintet alá. A bizonylatnak különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a bizonylatot kiállító neve, címe, adóigazgatási azonosító száma;
b) az eladó neve, állandó bejelentett lakásának címe;
c) a felvásárlás (átvétel) kelte;
d) a termék megnevezése, statisztikai besorolási száma (az adókulcs meghatározásához alkalmas módon);
e) a termék adót is tartalmazó egységára;
f) a felvásárolt mennyiség;
g) a termék ellenértékére vetített adókulcs (20% vagy 0%);
h) a kifizetett – adót is tartalmazó – vételár;
i) az eladó aláírása.”
79. § Az Áfa tv. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A mezőgazdasági kistermelő akkor jogosult az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére, ha a tárgyévi értékesítésének az ellenértéke meghaladja:
a) a 750 000 forintot, ha a mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó jövedelmét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 12. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint állapítja meg;
b) a 300.000 forintot, ha a mezőgazdasági kistermelő az Szja tv. 34. §-ának (4) bekezdésében említett összjövedelem-csökkentési lehetőséget választja.
(2) A visszaigényléskor a beszerzést terhelő, előzetesen felszámított adót feltüntető számlát, illetve termékimport esetén az adó megfizetését igazoló okiratot be kell mutatni. Bizonylattal kell igazolni továbbá az értékesítés ellenértékét, amelyet – az eladó részére – a felvásárlónak kell kibocsátania. Az értékesítést igazoló bizonylatnak különösen a következő adatokat kell tartalmaznia: *
a) a bizonylatot kiállító (felvásárló) neve és címe;
b) a felvásárlás (a termék átvételének) kelte;
c) az eladó neve, állandó bejelentett lakásának címe;
d) a termék megnevezése, egységára, felvásárolt mennyisége;
e) a termék statisztikai besorolási száma;
f) a kifizetett vételár;
g) az eladó és a felvásárló aláírása.
(3) A tárgyévi beszerzést terhelő, előzetesen felszámított adónak:
a) a 4.500 forintot meghaladó része igényelhető vissza, ha a mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó jövedelmét az Szja tv. 12. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint állapítja meg;
b) az 1.000 forintot meghaladó része igényelhető vissza, ha a mezőgazdasági kistermelő az Szja tv. 34. §-ának (4) bekezdésében említett összjövedelem-csökkentési lehetőséget választja.
(4) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelő az a természetes személy, akinek a 8. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítéséből származó éves bevétele a tárgyévben nem haladja meg a 2.000.000 forintot.”
80. § Az Áfa tv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Ha az adóalany az adó alapjául szolgáló ellenértéket behajthatatlan követelésként leírja, jogosult – az adóhatóság előzetes hozzájárulásával – a leírás időpontját követő elszámolás esedékességekor a fizetendő adót csökkenteni a behajthatatlan követelésére jutó adó összegével.
(2) Az adóhatóság az előzetes hozzájárulást akkor adja meg, ha az adóalany igazolja, hogy
a) megtett minden szükséges intézkedést a követelés behajtására és
b) az érvényesíteni kívánt követelése az annak alapjául szolgáló bizonyítékok ellenére valószínűsíthetően nem nyer kiegyenlítést.
(3) Ha azonban a behajthatatlan követelésként leírt ellenérték a későbbiekben egészben vagy részben mégis kielégítést nyer, az adóalany köteles a soron következő első elszámolás esedékességekor a fizetendő adót növelni a kielégítést nyert ellenértékére arányosan jutó adó összegével.”
81. § (1) 1992. január 1. napjával:
a) Az Áfa tv. 6. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint 63. §-ában szereplő időpont „1991. augusztus hó 31. napjára” változik;
b) az Áfa tv. 37. §-ának (2) bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében szereplő „a számviteli előírások szerint” szövegrész hatályát veszti;
c) az Áfa tv. 58. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az Áfa tv. 2. és 3. számú mellékletei az e törvény 9. számú és 10. számú mellékletei szerint módosulnak.
(3) Az Áfa tv. 5. számú mellékletében szereplő „állóeszköz” kifejezés „tárgyi eszköz” kifejezésre változik.
(4) Az Áfa tv. 14. §-a d) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának engedélye alapján az állampolgárok szélesebb körét érintő közösségi (szociális, egészségügyi, nevelési, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, településfejlesztési) feladatok ellátását szolgáló ellenérték nélküli és külkereskedelmi áruforgalmon kívüli termékimport, ha az adófizetésre egyébként kötelezettnek (4. §) e tekintetben nincs adólevonási vagy -visszaigénylési jogosultsága, elsősorban akkor, ha az importált termék állami szerv, önkormányzat, társadalmi szervezet, egyházi jogi személy tulajdonába kerül.”
82. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú és 2. számú melléklete helyébe az e törvény 11. számú és 12. számú melléklete lép.
83. § A helyi adókról szóló, az 1991. évi XXIV. törvénnyel módosított 1990. évi C. törvény 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra.”
84. § Az Országgyűlés – annak érdekében, hogy a takarékbetétek kamatszintje kövesse a gazdasági körülmények változásait – a Ptk. 226. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: tvr.) a következők szerint módosítja:
(1) a tvr. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzintézet – a 13/A. §-ban foglaltak kivételével – nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.”
(2) A tvr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A pénzintézet – a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.
(2) A pénzintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.
(3) A betétes – ha a kamatmódosítást nem fogadja el – jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.”
85. § Az 1991. évi XXV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A megvásárolt termőföld kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól.”
86. § (1) Az 1990. évi CIV. törvény 65. §-ában meghatározott lakáskölcsönök ott megállapított kamatának, valamint a lakáscélú bankkölcsönök kamatának különbözetét az állami költségvetés a hitelező pénzintézetnek megtéríti, a pénzügyminiszter által meghatározott módon.
(2) Az 1990. évi CIV. törvény 66. §-a alapján elengedett tőketartozás fedezetére – a lakásalap kötvény helyébe – az állam 1992. január 1-jén 85.000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.
