A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
2. § (1) Az Szvt. rendelkezéseit a hatálybalépése időpontjában működő szövetkezetekre az e törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt és a 63. §-ban felsorolt más jogszabályokat az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetekre – ha e törvény másként nem rendelkezik – 1992. június 30. napjáig lehet alkalmazni.
(3) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezetre a (2) bekezdésben említett jogszabályokat, valamint e törvény szabályait 1992. december 31. napjáig lehet alkalmazni.
(4) Az új (módosított) alapszabály elfogadását követően a (2) és (3) bekezdésben, valamint az 59. § (2) bekezdésében említett jogszabályok a szövetkezetre nem alkalmazhatók.
(5) Az Szvt. hatálybalépése után alakult szövetkezetre csak az Szvt. szabályai alkalmazhatók.
3. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell.
(2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is.
(3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette.
(4) A vagyonnevesítés (4–11. §, 25. §) adó- és illetékmentes.
(5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni.
4. § (1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel:
a) az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetet is) vagyonának harminc százaléka;
b) a lakás, a takarék és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonnak minősül.
(3) Az 1982. január 1. után nem átalakulás útján létrejött kisszövetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja.
5. § A vagyont szövetkezeti üzletrészben – a 9. § keretében részjegy formájában is – kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívülálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbírósági elfogadását követően ruházható át.
6. § (1) Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,
a) aki 1991. január 1. napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek,
b) aki e törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét,
c) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét,
d) továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c) pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt örökösnek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell.
7. § (1) Azok,
a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel – a fogyasztási szövetkezetet kivéve – a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá
b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg;
c) akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg,
a bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) – jogvesztés terhével – e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni.
8. § (1) A közgyűlés a vagyonnevesítés keretében szövetkezeti üzletrészt juttathat
a) a szövetkezet alkalmazottainak,
b) a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek,
c) mezőgazdasági szövetkezetnél a rendszeresen munkát végző segítő családtagoknak is. Az a), b), c) pontokban megjelölt személyek részére nevesített vagyon együttesen nem haladhatja meg a szövetkezet nevesítésre kerülő teljes vagyonának tíz százalékát.
(2) A közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagját, akinek legalább ötéves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg, és a vagyonnevesítésre vonatkozó igényét az e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül bejelenti. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átlépett tag vagyonnevesítésére a tagi vagyonnevesítés szabályait kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés alapján a tag a volt szövetkezetétől csak az átlépésig terjedő időszakra, attól a szövetkezettől pedig, amelynek jelenleg tagja, csak az átlépést követő időtartamra jogosult vagyonnevesítésre.
9. § (1) Abban a szövetkezetben, ahol e törvény hatálybalépéséig részjegyet nem rendszeresítettek, a vagyonnevesítés során a tagok részére (6. §) a közgyűlés által meghatározott értékű részjegyet kell juttatni. A részjegy juttatása ilyenkor az üzletrésztőke terhére történik.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eset kivételével a vagyonnevesítés során a korábban jegyzett részjegyek összege ingyenesen nem egészíthető ki, és a tagok részére részjegy ingyenesen nem juttatható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti részjegytőke mértéke nem haladhatja meg az üzletrésztőke tíz százalékát.
(4) A vagyon nevesítése a korábban jegyzett részjegyet nem érinti.
10. § (1) * A tag üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének, figyelembe véve a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét, továbbá a korábbi jogszabályok alapján szövetkezeti üzletrész, vagyonrész vagy vagyonjegy formájában kapott részesedést.
(2) Az általános fogyasztási szövetkezetben, ha az alapszabály ennél alacsonyabb mértéket nem határoz meg, egy tag legfeljebb százezer forint értékű üzletrészt szerezhet meg, és a tisztségviselő ebbéli minőségére tekintettel előnyben nem részesíthető.
11. § (1) Ha a szövetkezet a korábbi jogszabályok alapján vagyonjegyet vagy szövetkezeti vagyonrészt megtestesítő értékpapírt adott, annak névértékét – a vagyonjegy vagy más értékpapír bevonása mellett – a vagyonnevesítés során megállapított üzletrész névértékével össze kell vonni, és az összevont értéknek megfelelően kell a szövetkezeti üzletrész értékét megállapítani.
(2) Ha a korábbi jogszabályok alapján kapott vagyonjegyet vagy más értékpapírt kívülállóra átruházták, részére – a vagyonjegy (értékpapír) bevonása mellett azzal azonos névértékű – üzletrészt kell adni, de ő egyébként vagyonnevesítésre nem jogosult.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a tag részére az új szövetkezeti üzletrészben meghatározott részvagyon nyilvántartás szerinti névértéke nem lehet kevesebb a tag részére korábban kiadott értékpapírok együttes névértékénél.
(4) A vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozat felülvizsgálására az Szvt. 13. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. § A korábbi jogszabályok alapján jegyzett célrészjegy – mint az Szvt. 54. §-a szerinti más formájú vagyoni hozzájárulás – továbbra is érvényben marad. A közgyűlés azonban e kötelezettség teljesítését lényegesen befolyásoló szervezeti változás (28–29. §) esetén jogosult annak feltételeit megváltoztatni; ebben az esetben a felek azonnali hatályú rendkívüli felmondással is élhetnek. Ezek a jogok az új (módosított) alapszabály elfogadásáig gyakorolhatók.
13. § (1) Vételi jog illeti meg – a helyileg kialakult áron –
a) a szövetkezeti szakcsoport tagját a legalább öt éve használatában álló földre,
b) a haszonbérlőt a legalább öt éve használatában álló földre, valamint
c) a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja,
amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelenti.
(2) A mezőgazdasági szövetkezet a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből – helyrajzi szám szerint meghatározva – elkülöníti
a) a tagok, a velük azonos jogállású személyek és a kívülállók (a továbbiakban együtt: részarány-földtulajdonos) tulajdonában levő földet,
b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 17. §-ában meghatározott földalapot,
c) a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket,
d) a Kpt. 15–16. és 18–20. §-aiban meghatározott földet az ott megjelölt árverés céljára.
(3) A mezőgazdasági szövetkezet a tagjával megállapodhat abban, hogy ha a tag a szövetkezet tulajdonába került termőföldek után az őt megillető kárpótlási jegyét a szövetkezetnek átadja, a szövetkezet a tag részarány tulajdonát a kárpótlási jegy kiállítása alapjául szolgáló aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben visszaállítja.
(4) A (3) bekezdésben említett megállapodás csak a Kpt. 20–23. §-ában meghatározott árverés lefolytatása után fennmaradó földterületre vonatkozóan köthető meg.
14. § (1) A 13. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok azon a településen, illetőleg elsősorban a település azon részén legyenek kijelölve, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek.
(2) A 13. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy:
a) e földek kataszteri jövedelme (a továbbiakban: AK értéke) feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlannyilvántartás szerint megillető összesített AK értéknek;
b) e földeken, valamint a szövetkezet közös használatában álló földeken belül az azonos művelési ágú, illetve a művelés alól kivett területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;
c) e földek egy hektárra vonatkozó összesített átlagos AK értéke, legfeljebb tízszázalékos eltéréssel, feleljen meg a részarány-földtulajdonosok tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos AK értékének.
(3) Ha a jogosult e törvény és a Kpt. alapján többféle jogcímen is igényelhet a szövetkezettől termőföldet, akkor kérelmére a részére különböző jogcímeken juttatandó termőföldterületeket lehetőleg egy tagban kell kijelölni.
15. § (1) A 13. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott földeket a 14. §-ban meghatározottakon túlmenően úgy kell kijelölni, hogy
a) az egyes földalapokon, illetőleg a szövetkezet által ki nem jelölt földeken belül az azonos művelési ágú területek mennyisége arányaiban feleljen meg egymásnak;
b) az erdő és a legelő művelési ágú termőföld lehetőleg egy tagban maradjon;
c) a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás továbbra is biztosítható legyen;
d) az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen;
e) a Kpt.-ben meghatározott árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz közel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak;
f) ha a szövetkezet termőföldje több települést érint, a kijelölt termőföldekből az érintett települések az AK érték arányában részesedjenek;
g) az AK értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó termőföldek a kijelölt földterületek között arányosan jelenjenek meg;
h) a Kpt. 17. §-ában meghatározott földalap [13. § b) pont] képzése során a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került földet is figyelembe kell venni;
i) a – lakott tanyákhoz tartozó termőföldek kivételével, melyek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges – nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett terület, továbbá – szántó, gyümölcsös, kert, szőlő művelési ágba tartozó termőföld kivételével, amelynek kijelöléséhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges – egyéb védett természeti terület ne kerüljön bele.
(2) A Kpt.-ben meghatározott árverésre nem jelölhető ki az a föld, amely a kijelölés időpontjában is személyi használatban vagy tartós földhasználatban van.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendelkezést kell alkalmazni védelemre tervezett területek esetében is. Védelemre tervezett területeken a nyilvántartásba vett és a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont terüteket kell érteni.
16. § (1) A részarány-földtulajdonosok tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza a szövetkezet tulajdonában marad.
(2) A Magyar Állam tulajdonaként elkülönített földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakasza állami tulajdonba kerül.
(3) A Kpt. szerinti árverésre kijelölt földterületek használatához szükséges, már meglévő szövetkezeti saját használatú utaknak a földrészletek határvonalával érintkező szakaszai a földrészletek területének arányában felosztva, a földrészletekkel együttesen kerülnek a Kpt. szerint árverésre.
17. § (1) Ha a 16. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen állanak fenn, az érintett útszakasz – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdonba kerül.
(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a tulajdonában álló utak – eltérő megállapodás hiányában – kártalanítás ellenében a helyi önkormányzat tulajdonába kerülnek.
18. § A Magyar Állam tulajdonaként a földeket (földrészleteket) úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített AK értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Államot megillető AK értéknek, és ezek elsősorban azon a településen, illetőleg a településnek azon a részén legyenek kijelölve, ahol eredetileg voltak.
19. § A 15. § (1) bekezdésének i) pontja szerint meghatározott védett természeti területeket – a lakott tanyákhoz tartozó termőföldterületek kivételével – a Magyar Állam tulajdonába és a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a szövetkezetet azonos AK értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a Magyar Állam tulajdonában levő csereterülettel – ha az nem lehetséges, pénzben vagy más módon – kártalanítani kell.
20. § (1) A termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok (13. §) céljára történő elkülönítésével kapcsolatban az e törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából az érdekeltek helyi érdekegyeztető fórumot (a továbbiakban: fórum) alakítanak.
(2) A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, illetőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakítható meg. Megalakítását az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a helyi (a fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kezdeményezhetik, amely a fórumot a bejelentéstől számított tizenöt napon belül köteles megalakítani. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen alakítják meg.
(3) A fórum munkájában a helyi önkormányzat(ok) megbízottja(i), a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 3–11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője vesz részt. A fórumban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell.
(4) A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.
21. § (1) A szövetkezet a 13. § szerinti földalapok elkülönítésének tervezetét a Kpt. 15. §-a (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megfelelően – az értesítéstől számított harminc napon belül – köteles a fórumnak véleményezésre megküldeni, amely nyolc napon belül tehet észrevételt a tervezetre.
(2) A szövetkezet az (1) bekezdés szerinti tervezet elkészítése során összeállítja a kijelölt földrészletek (táblák) jegyzékét és azokat a földhivatal által előzetes rendelkezésre bocsátott 1:10 000 méretarányú átnézeti térképen ábrázolja.
(3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.
(4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, akkor a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.
(5) A kárrendezési hivatal az észrevételek alapján tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyben
a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy
b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére.
(6) A határozathozatal során a földhivatal szakvéleményét, valamint védett természeti terület esetében az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági nyilatkozatát meg kell szerezni.
(7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Ha a Hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
(8) Ha a szövetkezet a jogerős határozatban foglaltaknak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a kijelölést a határozat alapján a szövetkezet költségére a földhivatal végzi el.
22. § Ha a szövetkezet közös használatában lévő földek AK értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelési ág változás vagy más ok miatt kevesebb mint a részarányföldtulajdonost az ingatlannyilvántartás szerint megillető AK érték, ez utóbbi AK értéket és a tulajdonként kimutatott területnagyságot a tényleges állapotnak megfelelően tulajdonosonként arányosan csökkenteni, és erről a földhivatalt értesíteni kell. A részarányföldtulajdonost – legfeljebb 2000 Ft/AK érték alapulvételével, a szövetkezet választása szerint készpénzben vagy szövetkezeti üzletrész formájában – kártalanítani kell.
23. § (1) A szövetkezet köteles a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, továbbá a földhivatalhoz haladéktalanul megküldeni.
(2) A földhivatal a részére megküldött térkép és táblakijelölés alapján – az állami költségvetés célelőirányzatából – gondoskodik az árverésre kijelölt táblák földmérési és földminősítési szempontú előkészítéséről. Ennek során a helyszínen ellenőrzi a kijelölt táblák adatainak az ingatlannyilvántartás adataival való megegyezését, és érvényesíti a földminőségben és a művelési ágban bekövetkezett – a gazdálkodó szerv által be nem jelentett – változásokat.
24. § A szövetkezet közös használatából kikerült erdőben és legelőn – ha jogszabály másként nem rendelkezik – osztatlan közös gazdálkodást kell folytatni.
25. § (1) A Kpt. szerinti, árverésre való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a Kpt. 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond. A tulajdonba adásra a vagyonnevesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A közgyűlés úgy határozhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott földekből a 8. §-ban felsorolt személyek részére is juttat tulajdoni részarányt.
(3) A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni.
(4) E törvény erejénél fogva a föld fekvése szerinti települési önkormányzat tulajdonába kerül – kivéve, ha az önkormányzat e jogáról lemond – az az állami tulajdonú termőföld, amelyet az állam adott a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába, és amelyet 1993. március 31. napjáig a Kpt. végrehajtásával összefüggésben árverésen nem értékesítettek. E rendelkezés a védett természeti területekre nem vonatkozik.
26. § A 25. § szerinti változást az ingatlannyilvántartásban a tulajdonos részaránytulajdonaként kell feltüntetni.
27. § A részarányföldtulajdonos kérésére az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak és AK értéknek megfelelő nagyságú és értékű földet részére ki kell adni. A föld önálló ingatlanná alakításának költsége és a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének eljárási illetéke a tulajdonost terheli.
28. § (1) Szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása és megszűnése (a továbbiakban: szervezeti változás) esetében – ha a szervezeti változás cégbejegyzése e törvény hatálybalépése előtt nem történt meg – e törvény és az Szvt. szabályai szerint kell eljárni. A 4. § (3) bekezdése szerinti kisszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására e szabály nem vonatkozik.
(2) Ha a szétváló szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról e törvény hatálybalépése előtt már határozott, a leendő szövetkezetek e törvény és az Szvt. szabályai szerint kötelesek eljárni és alapszabályukat megállapítani. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jogkörében az Szvt. szerinti alapszabály megállapításáig terjedő időtartamra a leendő szövetkezet tagjai által megválasztott igazgatóság (ügyvezető elnök) és felügyelőbizottság (megbízott könyvvizsgáló) jár el.
(3) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulását a szövetkezet átalakulási közgyűlése e törvény hatálybalépése előtt már elhatározta, a cégbejegyzéshez is szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése az átalakulást legalább kétharmados szavazattöbbséggel megerősítse.
(4) Az Szvt. hatálybalépése előtt alakult szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetében a végelszámolás (felszámolás) befejezése után fennmaradó vagyoni eszközökből az állami tulajdonban álló ingatlanokat az azok fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak kell átadni, feltéve, hogy a Kpt. végrehajtása után ilyen vagyonrész maradt.
29. § A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot tizenöt napon belül a távollevő érdekeltekkel írásban közölni kell, és e határidő lejártát követő további két hónapon belül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezdeményezni. Árverés tartása esetén – az árverésre bocsátott vagyontárgy megszerzésére irányuló igénnyel – az árverés megkezdéséig lehet szervezeti változást kezdeményezni.
30. § A szervezeti változásokkal összefüggő vagyonmegosztásból eredő vagyonátruházás adó- és illetékmentes.
31. § (1) Az e törvény hatálybalépése és 1992. december 31-e közötti időszakban a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetből egyénileg és csoportosan is ki lehet válni. Általános fogyasztási szövetkezetből és lakásszövetkezetből az e törvény hatálybalépésétől 1992. június 30-ig terjedő időszakban csoportosan ki lehet válni.
(2) A kiválásra e törvény szabályait kell alkalmazni akkor is, ha azt e törvény hatálybalépése előtt kezdeményezték, és a vagyon megosztásáról a közgyűlés még nem határozott.
32. § Az általános fogyasztási szövetkezetből az azonos településen lakó, a lakásszövetkezetből az elkülöníthető épületegységben (épületben, építményben stb.) érdekelt tagok együttesen válhatnak ki. A kiváláshoz az érintett
tagok által megalakított részközgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozata szükséges. A részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített.
33. § (1) A kiváláshoz nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására.
(2) Ha az általános fogyasztási szövetkezetből a székhelytelepülésen lakó tagok szándékoznak kiválni, a kiváláshoz szükséges a közgyűlés hozzájárulása.
(3) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (jogokat és kötelezettségeket) ki kell adni, amelyről a közgyűlés határoz. Ha a kiváló tagok új szövetkezetet alapítanak vagy más szövetkezetbe együttesen belépnek, a fel nem osztható vagyonból rájuk jutó részt e szövetkezetnek kell átadni. A vagyonrész kiadása – ha a közgyűlés másképp nem dönt – a gazdasági év végén történik.
34. § (1) A kiválással összefüggő vagyonátruházás adó- és illetékmentes. E szabályt kell alkalmazni az 1988. január 1-je és e törvény hatálybalépése között történt kiválás kapcsán felmerült általános forgalmi adó tekintetében is.
(2) Az (1) bekezdés második mondata alapján fennálló adótúlfizetés pénzügyi rendezésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
35. § (1) A mezőgazdasági és az ipari szövetkezet kivételével a vagyon megosztásáról a 33. § (3) bekezdése alapján hozott közgyűlési határozat felülvizsgálatát a kiváló tagok – az Szvt. 13. §-a alapján – a bíróságtól kérhetik.
(2) Ha a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a kivinni szándékozott vagyonrészek összértéke a szövetkezet vagyonának tíz százalékát eléri, a 39–47. §-okban szabályozott vagyonmegosztási eljárást kell alkalmazni. Ennél kisebb mértékű vagyonkiviteli szándék esetében a kiváló tag árverés helyett a vagyonmegosztást – az ezt tárgyaló eredménytelen közgyűlés napjától számított harminc napon belül benyújtott keresettel – a bíróságtól is kérheti.
36. § (1) E törvény hatálybalépésétől új szövetkezeti szakcsoport nem alakítható.
(2) Az e törvény hatálybalépése időpontjában működő szövetkezeti szakcsoport tagjai – ha az a szövetkezet, amelynek keretében működtek, nem létesít velük tagsági viszonyt –, a tagértekezlet döntésének megfelelően a szakcsoportot az erre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával jogutód nélkül megszüntethetik, és szövetkezetet, gazdasági társaságot vagy egyesületet alapíthatnak, amely tagja lehet – az Szvt. erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával – a szövetkezetnek.
(3) A volt szakcsoport vagyonának szövetkezetbe (gazdasági társaságba, egyesületbe) való bevitele adó- és illetékmentes.
37. § Ha a tagértekezlet
a) a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezeti szakcsoport esetében 1992. december 31. napjáig;
b) más szövetkezeti szakcsoport esetében pedig 1992. június 30. napjáig
a 36. § (2) bekezdésében felsoroltak közül egyik döntést sem hozza meg, a szakcsoport az említett határnapot követő harmincegyedik napon e törvény erejénél fogva megszűnik.
38. § A szakcsoport megszűnésekor – a szakcsoportra vonatkozó jogszabályok szerint – el kell számolni azzal a szövetkezettel, amelynek keretében a szakcsoport működött.
39. § (1) Szervezeti változás kezdeményezése esetén a szövetkezet vagyonát a közgyűlés döntésének megfelelően vagy szakértői becsléssel vagy egyszerűsített, eszköz szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagyonértékeléssel fel kell mérni. Gazdasági társasággá történő átalakulás esetében szakértői értékbecslésre kerül sor.
(2) Az így megállapított vagyonértéknek megfelelően kell meghatározni a fel nem osztható vagyon értékét, majd – ezt levonva a vagyonértékből – az egyes üzletrészek névértékét is. A névértéket a szövetkezeti üzletrész-értékpapíron fel kell tüntetni.
(3) A kezdeményezett szervezeti változások alapján a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyonmegosztási eljárásra. Először a gazdaságilag önállóan működtethető vagyontárgyat, vagyoncsoportot (a továbbiakban: vagyontárgyat) kell elkülöníteni.
(4) A szövetkezet követeléseit és tartozásait (ideértve a ki nem fizetett részjegyeket is) az egyes vagyontárgyakhoz kell kapcsolni. A követeléseket és a tartozásokat az egyes vagyontárgyak között azok megállapított értékének arányában kell megosztani.
(5) A követelést, illetőleg a tartozást lehetőleg ahhoz a vagyontárgyhoz kell kapcsolni, amely
a) vagyontárgy működtetésével összefüggésben a követelés,
b) vagyontárgyra való felhasználás céljából vagy annak működtetésével kapcsolatban a tartozás
keletkezett.
(6) A vagyoncsoportosításhoz, továbbá a tartozások megosztásához a szövetkezet hitelezőjének hozzájárulása szükséges. Be kell szerezni a hitelező hozzájárulását ahhoz is, hogy a vagyontárgy leendő tulajdonosa a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást átvállalhassa. A hitelezőt a közgyűlésre [39. § (3) bekezdés] meg kell hívni. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hitelező a felhívástól számított nyolc napon belül nem nyilatkozik.
40. § (1) A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról
a) a szövetkezet megszűnése esetén egyhangúlag megszavazott;
b) a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyi be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott;
c) a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott
határozattal dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlési határozat egyben a leendő tulajdonosok tartozásátvállaló nyilatkozatának is minősül.
(3) A közgyűlési határozattal kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzletrészt be kell vonni.
41. § (1) Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve a 40. § (1) bekezdése szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyonmegosztásra kerül sor.
(2) A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zártkörű árverés), az árverezők egyénenként és csoportosan is licitálhatnak.
(3) Az árverező a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjával – vagy az arról kiállított más értékpapírral – annak névértéke összegéig vehet részt az árverésen.
(4) A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelése szerinti összeg.
(5) A szövetkezeti üzletrész névértékéből a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül.
42. § (1) Az árverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő hatvan napon belüli határnapra tűzi ki. Erről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló tulajdonosokat; egyúttal kijelöli az árverés vezetőjét. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni.
(2) Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jellemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket.
43. § (1) Az árverezőnek az ajánlattétel előtt nyilatkoznia kell arról, hogy átvállalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt. A nyilatkozatot, illetőleg a kizárást az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetén az első ajánlattevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlattevők között a sorrend nem állapítható meg, az árverési vevő személyét sorsolással kell eldönteni, vagy ha kérik, a vagyontárgyat közös tulajdonukba kell adni.
(3) Az árverés vezetője kizárja az adott vagyontárgy megismételt árverezéséből azt az árverezőt, aki az árverési vételárat nem fizeti meg. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti, amely a szövetkezetet illeti.
(4) Az adott vagyontárgy árverése után az árverési vételárként kifizetett szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti üzletrészek részarányát ki kell egészíteni.
44. § (1) A zártkörű árverést az árverésre kijelölt vagyontárgyra mindaddig folytatni kell, amíg a 40. § (1) bekezdése szerinti megegyezés meg nem születik, illetőleg ameddig az egyes vagyontárgyak legalább a vagyonértékelésen megállapított értékükön az árverésen el nem kelnek.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti árverésen a vagyontárgy nem kel el – a közgyűlés döntésétől függően –, az árverést a kikiáltási árnál alacsonyabb értéken is le lehet folytatni. Ha a zártkörű árverés így sem vezet eredményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkező személy is részt vehet. A nyílt árverésen készpénzzel is lehet licitálni, és az árverési vételár a kikiáltási árnál is alacsonyabb lehet.
(3) Az árverési nyereségnek (az árverési vételárnak a kikiáltási árat meghaladó részének) készpénzben keletkező adózás utáni részével növelni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét.
(4) Az árverési veszteséggel (a kikiáltási árnak az árverési vételárral csökkentett összegével) csökkenteni kell a szövetkezet meglévő vagyonát, és ennek alapján kell újra megállapítani az egyes szövetkezeti üzletrészek névértékét.
45. § (1) Az árverező egyének és csoportok meghatalmazott képviselő útján is árverezhetnek. Az együttesen megszerzett vagyontárgy tulajdonát az árverési vevők között olyan arányban kell megosztani, ahogy az árverésen felhasznált szövetkezeti üzletrészeik névértékének és az általuk kifizetett készpénznek az együttes összege aránylik az árverési vételárhoz.
(2) A kiválni szándékozó tag mindaddig a szövetkezet tagja marad, amíg szövetkezeti üzletrésze van, kivéve, ha ettől eltérően nyilatkozik.
46. § Az árverés vezetője az árverés befejezését követően az árverési jegyzőkönyvet lezárja, amelyet az árverési vevők aláírnak. Az árverési jegyzőkönyvet közjegyzővel hitelesíttetni kell.
47. § (1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy az árverés lezárását követő három napon belül, az árverés helye szerint illetékes helyi bírósághoz.
(2) Az árverési kifogást a benyújtástól számított nyolc napon belül nemperes eljárás keretében kell elbírálni. Az árverés eredménye az árverési kifogás jogerős elbírálását követően válik hatályossá.
(3) Amennyiben az árverési kifogás elbírálásáról szóló határozat az árverés eredményét megsemmisíti, az árverést e törvény szabályai szerint kell megismételni.
48. § (1) Az Szvt. szabályainak alkalmazására való áttérés során a vagyon nevesítése, a vagyon megosztása és az alapszabály megállapítása (módosítása) tárgyában külön közgyűlést kell tartani. A közgyűlés határozatképességére az Szvt. szabályai az irányadók. A közgyűlési meghívóhoz mellékelni kell a felügyelő bizottság előterjesztésekre vonatkozó írásbeli véleményét.
(2) Ha a kiválás miatti vagyonmegosztást a közgyűlés eldöntötte, ezt követően jelölőbizottságot kell választani.
(3) Ha szervezeti változásra vonatkozó igényt a törvény szerinti határidőben (29. §) nem jelentettek be, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben a vezetőség – a munkaszervezeti egységek száma alapján – meghatározhatja a jelölőbizottság létszámát. A szövetkezet tagjai – közgyűlés tartása nélkül – e szervezeti egységenként jelölőbizottsági tagot választhatnak. A jelölőbizottság elnökét a jelölőbizottság a tagjai közül választja meg.
(4) A vezetőség a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezetét.
(5) A jelölőbizottság a közgyűlés elé terjeszti az új (módosított) alapszabály tervezete szerinti tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát.
49. § (1) A gazdasági társasággá történő átalakulás esetén a vagyonnevesítésről határozó közgyűlésen meg lehet tartani az előkészítő közgyűlést is.
(2) A szétválásról, illetőleg a szövetkezet megszűnéséről, valamint az ezzel és a kiválással összefüggésben a vagyonmegosztásról döntő közgyűlést – ideértve az átalakulási közgyűlést is – a 29. § szerinti határidőn túli időpontra köteles a vezetőség összehívni.
50. § (1) Az általános fogyasztási szövetkezetekben, a lakásszövetkezetben és a takarékszövetkezetben a küldöttgyűlés – ha e törvény hatálybalépését követően újraválasztották – az Szvt. szabályai szerint jár el.
(2) A vagyonnevesítéssel kapcsolatos ügyekben a közgyűlési, küldöttgyűlési határozathoz a jelenlevő tagok legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
51. § (1) Ha az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségviselőjének megbízatása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontja előtt lejár, a megbízatás az említett időpontig meghosszabbodik. A közgyűlés ettől eltérően határozhat.
(2) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezet tisztségviselőinek megbízatása az új alapszabályt (az alapszabály módosítását) tárgyaló közgyűlés időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik, és a közgyűlés az Szvt. szabályai alapján megválasztja az új (módosított) alapszabály szerinti tisztségviselőket.
52. § (1) Az e törvényben előírt döntések meghozatalát az új (módosított) alapszabály megállapítását követő harminc napon belül, de legkésőbb 1992. július 31-éig – a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1993. január 31-éig – be kell jelenteni a cégbírósághoz; a bejelentés illetékmentes. A bejelentéshez mellékelni kell a közgyűlés (közgyűlések) jegyzőkönyvét és az új (módosított) alapszabályt.
(2) Ha a szövetkezet az (1) bekezdésben előírt határidőt elmulasztja, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében biztosított intézkedéseket alkalmazza.
53. § (1) Az új (módosított) alapszabály megállapításával a szövetkezet szervei által hozott, a szövetkezet tagját érintő nem jogerős fegyelmi határozat hatályát veszti.
(2) Az új (módosított) alapszabály megállapításakor nem jogerős kártérítési határozat ellen az eredeti határidőn belül
a) munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában a munkaügyi bírósághoz;
b) az egyéb szövetkezeti tagsági vitában a rendes bírósághoz
lehet keresettel fordulni.
(3) A szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés előtt folyamatban lévő tagsági és munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos vitában az eljárás az új (módosított) alapszabály elfogadásával megszűnik, és az ügyet a (2) bekezdés szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. A (2) bekezdésben foglaltak az irányadók a szövetkezeti döntőbizottság vagy a közgyűlés által már meghozott határozat elleni keresetindításra is.
54. § Az 53. § (2) és (3) bekezdésében említett eljárásokban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
55. § A szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az Szvt. 65. §-ában meghatározott szerződéssé alakul át.
56. § Az Szvt.-nek a tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályait az e törvény hatálybalépésekor működő szövetkezet elnökére, vezetőségi tagjaira, felügyelő bizottságának elnökére és tagjaira e törvény hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell.
57. § A szövetkezeti kongresszusi küldöttek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik.
58. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bírósági nyilvántartásba nem vett szövetkezeti érdekképviseleti szervek 1993. június 30. napjáig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetében az érdekképviseleti szerv 1993. július 31. napján megszűnik.
59. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és a pénzügyminiszter, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályait [39. § (1) bekezdés] rendelettel megállapítsa.
60. § E törvény hatálybalépésével:
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.”
2. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha az erdőbirtokossági társulat megszűnik – a más társulattal való egyesülés esetét kivéve – a terület az érdekeltségi arányoknak megfelelően a tagok tulajdonába megy át, kezelési és használati viszonyait rendezés alá kell vonni.
(2) Erdőnek más tulajdonába, kezelésébe, használatába történő átadásához, továbbá erdőnek belterületbe vonásához a Kormány által meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.”
3. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1990. évi XX., 1990. évi LVIII. és az 1990. évi CII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvény 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül bevételnek:)
„e) függetlenül attól, hogy mely időszakban felhalmozott vagyonból és mely időpontban juttatták, a szövetkezettel tagsági viszonyban álló magánszemély részére, e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, vagyonrész, vagyoni érték, vagyonjegy és részjegy, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege – ideértve a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján a vagyonnevesítéssel szerzett vagyoni értéket (részjegy, szövetkezeti üzletrész) – kivéve ha azt a magánszemély elidegeníti, illetve 33. §-ban felsorolt egyéb feltételek bekövetkezése esetén;”
4. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 14. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tagsági jogokról – ha törvény kivételt nem tesz – tilos értékpapírt kiállítani.”
5. A tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami gazdaságnak a kezelésében lévő állami tulajdonú termőföld kijelölése és árverezése tekintetében a 15–26. §-ban, továbbá a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 13–27. §-át kell megfelelően alkalmazni.”
61. § 1992. július hó 1. napjával:
1. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 349. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaviszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben az IX–IV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) határozata ellen a jogosult – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz.”
2. A Pp. 359. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3)...Ugyanez vonatkozik a szövetkezeti tag más munkakörbe vagy munkahelyre áthelyezést kimondó határozat ellen perújítás, illetőleg új eljárásnak hat hónap után történő megindítása (kezdeményezése) esetére is.”
3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből – szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából – (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak.”
4. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (Vht.) 59. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Végrehajtás szövetkezeti tag ellen
59. § (1) A munkaviszony jellegű jogviszony alapján a tagot megillető munkadíjat a munkabérre vezetett végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtás alá vonni. Nem vonható végrehajtás alá a részjegy.
(2) A tagot a szövetkezettel szemben egyéb címen megillető követelések (üzletrész, részesedés, osztalék, nem szociális juttatás, földjáradék stb.) lefoglalása a 79–80. §-okban foglaltak szerint történhet.”
5. A Vht. 62. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„62. § (1) A munkáltató, illetve a szövetkezet köteles az adós részére a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnésekor a külön jogszabály szerint olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből (munkadíjból) milyen tartozásokat kell levonni.
(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak, a munkaviszony jellegű jogviszonyt megszüntető tagnak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.
(3) Ha a munkavállaló, illetőleg a szövetkezeti tag munkaviszonyba lép vagy más szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyt létesítő tag lesz, köteles a jelen §-ban említett igazolást munkába lépése előtt az új munkáltatójának, illetve a másik szövetkezetnek átadni.”
62. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:
1. A Ptk. 39–50. §-ai és 459. §-a.
2. A Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (Mt.) 7. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és a 67. § (2) bekezdéséből a „mezőgazdasági termelőszövetkezetek alkalmazottai” szövegrész.
3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 1. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdésének b) pontja, 12. § (4) bekezdése, 13. §-a, 16. § (2) bekezdésének f) pontjában a kiválásra vonatkozó rendelkezés, 21. § (3) bekezdésének második mondata és (4)–(5) bekezdése, 24. § (4) bekezdése, 37. §-a, 39/A. §-ának (1)–(4) bekezdése, 40. §-a, 44. §-a, 58–59. §-ai, 65. §-a, 75. § (2) bekezdése, 95. §-a és 124–130. §-ai.
4. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 2. §-a, 8. §-a, 20. § (2) bekezdésének c) pontjából a „továbbá” kezdetű mondatrész, 43–52. §-ai, 54. §-a, 63/A. §-a, 64/B. §-a, 67. § (1) bekezdésének második mondata, 68. § (1) bekezdésének első mondata, 72. §-a, 89/A. § (1) bekezdéséből „és a társadalom érdekeivel történő egyeztetést” szövegrész és a második mondat, a 107–112. §-ai.
5. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet 10. §-a, 15. § (1) bekezdéséből „a szövetkezet által használható” kezdetű szövegrész a mondat végéig, 15/A. §-a, 16. §-a, 18. §-a, 28. § (1) bekezdésének h) pontja, 30. § (1) bekezdéséből a „vagy kizárt” szövegrész.
6. A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű rendelet 18. §-a.
7. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet 17. §-a.
8. A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet 31. §-a és 45. §-a.
9. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 60. §-ának (1) bekezdéséből a „vagy szövetkezetet”; (2) bekezdéséből a „vagy szövetkezeti tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony)” szövegrészek.
10. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségeinél a tisztségviselők megbízatásának meghosszabbításáról szóló 1979. évi 20. törvényerejű rendelet.
11. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyéb jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 16. §-a.
12. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 2. §-ának e) pontja, IV. fejezete (35–45. §-ok), 77. § (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, 79. §-ának (2) bekezdése.
13. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XV. törvény 4–7. §-a és 9. §-a.
14. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény 2. §-a, 5. §-a és 12–13. §-ai.
15. A földről szóló 1987. évi I. törvény és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény 3. §-a.
16. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 67. § (2) bekezdésének e) és f) pontja.
(2) A szövetkezeti tag tulajdonában álló, de az Szvt. hatálybalépését követően a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába adott (visszahagyott) földre vonatkozóan a szövetkezet földjáradék fizetési kötelezettsége a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés megkötésével szűnik meg.
63. § (1) 1993. január hó 1. napjával hatályukat vesztik:
1. A Pp. 358. §-ának (2) bekezdése.
2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és ennek módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény, valamint az 1971. évi 34., 1977. évi 9. és az 1982. évi 35. törvényerejű rendelet.
3. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és a módosításáról szóló 1977. évi 6., 1981. évi 14., 1982. évi 30. törvényerejű rendelet és az 1988. évi II. törvény.
4. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1977. évi 7., 1982. évi 31. és az 1989. évi 12. törvényerejű rendelet.
5. A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. törvényerejű és a módosításáról szóló 1977. évi 8. és 1982. évi 34. törvényerejű rendelet.
6. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 23. § (1) bekezdésének a) pontjából a „továbbá a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata”; a 23. § (2) bekezdéséből pedig a „szövetkezeti döntőbizottság” szövegrész.
7. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 14. §-ának (2) bekezdése.
8. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet és a módosításáról szóló 1982. évi 33. és 1988. évi 19. törvényerejű rendeletek.
9. A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet, valamint a módosításáról szóló 1982. évi 32. és 1989. évi 3. törvényerejű rendelet.
10. A Vht. 60–61. §-ai és az előttük lévő cím.
11. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1985. évi 13. törvényerejű rendelet.
12. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XX. törvény.
13. Egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló 1986. évi 17. törvényerejű rendelet.
(2) Ha a szövetkezeti szakcsoport megszüntetésével (megszűnésével) kapcsolatos elszámolás a 37. §-ban megjelölt időpontban folyamatban van, az elszámolást a szakcsoportokra vonatkozó jogszabályok szerint kell befejezni.
64. § A Szvt. és e törvény nem érinti a következő jogszabályok hatályát:
– a lakásszövetkezeti biztonsági alap képzéséről és felhasználásáról szóló 57/1988. (XII. 24.) PM rendelet;
– a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 78/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM együttes rendelet.
