Időállapot: közlönyállapot (1992.VII.3.)

1992. évi XLIX. törvény

a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről * 

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, valamint az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvények alapján a jogosultak termőföldhöz jutását – a mezőgazdasági termelés folyamatosságához fűződő érdekekre figyelemmel – mielőbb lehetővé tegye, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Ha a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyért termőföldet kíván szerezni és ezt az igényét

a) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. augusztus 15-ig;

b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kpt. II.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 5-ig;

c) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt. III.) alapján kárpótlásra jogosult 1992. október 30-ig

bejelenti a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, az illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal (a továbbiakban: hivatal) a kárpótlás iránti kérelmet soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül elbírálja. Az a jogosult tehet bejelentést, aki a megszerezni kívánt termőföld árverésén a Kpt. I. 21. §-ának (1) bekezdése szerint részt vehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a hivatal megjelölését, ahova a jogosult a kárpótlás iránti kérelmét benyújtotta;

b) a kárpótlás iránti kérelem benyújtásához rendszeresített boríték sorszámát;

c) a megszerezni kívánt termőföld művelési áganként meghatározott aranykorona (AK) értékét, valamint a termőföldvásárlásra felhasználni kívánt kárpótlási jegy (utalvány) értékét;

d) a megszerezni kívánt termőföld fekvése szerinti település megjelölését, a termőföld jelenlegi tulajdonosát (használóját, kezelőjét), tervezett hasznosításának módját;

e) a kárpótlásra jogosult személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.

(3) A hivatal a bejelentés alapján akkor bírálja el az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a kárpótlás iránti kérelmet, ha a jogosult az őt megillető összes vagy legalább 100 000 forint értékű kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni, és a kérelem elbírálásához szükséges adatok rendelkezésre állnak.

2. § A jogosult nem tarthat igényt soron kívüli elbírálásra, ha a kérelem vagy a bejelentés benyújtására nem az 1. §-ban foglaltaknak megfelelően kerül sor.

3. § (1) Ha a jogosult kérelmét az 1. § alapján elbírálják, az őt megillető kárpótlási jegy banki letétben marad. Az árverésen a hivatal jogerős határozatával és letéti igazolásával vesz részt.

(2) Ha a jogosult a bejelentésben meghatározott értékű kárpótlási jegyét termőföldvásárlásra használta fel, részére a fennmaradó összegnek megfelelő kárpótlási jegyet a kárpótlási jegy forgalmazására feljogosított pénzintézet kiadja.

(3) 1993. augusztus 15. után a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése nélkül is felveheti letéti igazolás ellenében az őt megillető kárpótlási jegyet.

4. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében a helyi önkormányzat – legkésőbb 1992. augusztus 31-ig – földrendező bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakít.

(2) A bizottság tagjai a helyi önkormányzat megbízottja, továbbá az igénybejelentők közül a képviselő-testület által megválasztott 6–10 személy. A bizottságban a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell.

5. § (1) A helyi önkormányzat a bejelentésekről a hivatalt, illetőleg a földrendező bizottságot a bejelentés egy-egy példányával folyamatosan értesíti.

(2) A bizottság a bejelentések alapján felméri, egyezteti és összesíti az igényeket és javaslatot tesz a hivatalnak az árverések ütemezésére és az árverésre kerülő földek kijelölésére.

6. § (1) Az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni – minden egyes kialakítandó földrészletre 1000 Ft AK alapulvételével – az árverésen részt vevők között. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el.

(2) A jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kárpótlási jegyet névértékben használhatja fel. E törvény alkalmazásában névérték alatt a kárpótlási jegy címleteként meghatározott összeget kell érteni.

7. § (1) Ha a gazdálkodó szervezet a tulajdonában (kezelésében) levő, kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem kívánja vagy nem tudja mezőgazdasági műveléssel hasznosítani, 1992. október 31-ig köteles a bizottságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti földre a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet a termőföld művelésére szerződést köt.

(3) A termőföld használata ingyenes, ha a használó a gazdálkodó szervezet földjére árverezni is jogosult.

8. § A kárpótlási árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet területnagysága és AK értéke a részletes földmérési munkák során hivatalból kiigazítható.

9. § (1) A Kpt. I., II., III. rendelkezéseit az e törvény rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

(2) Az állam az állami tulajdonban lévő földekből kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultak termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének kielégítésére, akik igényüket az 1. § szerint jelentették be és igényük kielégítésére a szövetkezet által kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.

10. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a Kpt. I. 21. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:

„Az árverést a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti.”