Időállapot: közlönyállapot (1992.VII.21.)

1992. évi LII. törvény

a nemzeti gondozásról * 

Az Országgyűlés az alapvető emberi jogok sérelmével elkövetett jogtalanságok következtében maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségkárosodást elszenvedetteknek, életvesztés esetén hozzátartozóiknak nemzeti gondozásáról a következő törvényt alkotja.

A nemzeti gondozásra jogosultak és a nemzeti gondozási díj

1. § (1) Az a Magyarországon élő személy, aki Magyarországon élő személyként

a) 1944. március 19-e és 1989. október 23-a közötti időszakban a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében;

b) az 1944–1945-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben;

c) az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben

a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, havi 5000 Ft nemzeti gondozási díjra jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti gondozási díjra jogosult az is, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján kárpótlásra jogosult, és a kárpótlásra jogosító sérelmével összefüggésben vesztette el a munkaképességét legalább 67%-ban.

(3) Méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti gondozási díjban részesíthető az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakhoz hasonló eseményekkel összefüggésben – nem Magyarországon élő személyként – vesztette el munkaképességének legalább 67%-át.

(4) Az az (1)–(3) bekezdésben meghatározott személy, aki az ott meghatározottakkal összefüggésben a munkaképességét 67%-nál kisebb, de legalább 50%-ot elérő mértékben elvesztette, és szociális helyzete indokolja, havi 2500 Ft nemzeti gondozási díjban részesíthető.

2. § (1) Annak az elhalt személynek a Magyarországon élő özvegye, árvaellátásra jogosult vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, valamint vér szerinti és örökbe fogadó szülője, aki Magyarországon élő személyként

a) 1944. március 19-e és 1989. október 23-a közötti időszakban a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében;

b) az 1944–1945-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben;

c) az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben;

d) a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálás során;

e) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, továbbá a szovjet bíróság vagy más szovjet hatóság politikai indítékú ítélete, illetve intézkedése alapján végrehajtott szabadságelvonás során, illetőleg szovjet bíróság politikai indítékú halálbüntetést kiszabó ítélete alapján

vesztette életét, havi 2500 Ft nemzeti gondozási díjra jogosult.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. §-a alapján kárpótlásra jogosult.

3. § (1) Nem jogosult nemzeti gondozási díjra az a személy, illetőleg annak az elhalt személynek a 2. § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozója, aki

a) felelős a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert alapjogok megsértéséért, kivéve, ha bizonyítható, hogy a későbbiek során a demokrácia érdekében kifejtett tevékenysége miatt büntetőeljárás következtében súlyos hátrányt szenvedett el;

b) az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt;

c) karhatalmista volt;

d) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült;

e) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként részt vett.

(2) Nem jogosult nemzeti gondozási díjra az, aki ugyanazon sérelem alapján hadigondozási pénzellátásban részesül.

(3) Nem jogosult e törvény szerinti nemzeti gondozási díjra az, aki a 10. § (4) bekezdése alapján ugyanazon sérelem miatt az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a 28/1966. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontján alapuló nemzeti gondozási díj helyébe lépő és azzal azonos összegű pótlékban részesül.

Adó- és illetékmentesség

4. § (1) Az e törvény alapján járó nemzeti gondozási díj adómentes.

(2) A nemzeti gondozási díj megállapításával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá minden okirat kiállítása illetékmentes.

A nemzeti gondozási díj esedékessége

5. § (1) Aki a nemzeti gondozási díjra vonatkozó igényét e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül benyújtja, a nemzeti gondozási díjra az e törvény kihirdetését követő hónap első napjától jogosult.

(2) Aki a nemzeti gondozási díjra vonatkozó igényét az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtja be, a nemzeti gondozási díjra a bejelentés napját követő hónap első napjától jogosult.

Eljárási szabályok

6. § (1) A kérelmet – a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és esetleges további bizonyítási indítványokkal együtt – az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) által rendszeresített formanyomtatványon a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz vagy az OKKH-hoz lehet benyújtani.

(2) A kérelmet az OKKH bírálja el. Az OKKH határozata ellen a bírósághoz lehet fordulni, a határozatot a bíróság megváltoztathatja.

(3) Az 1. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott kérelem esetén – az OKKH mellett működő Társadalmi Kollégium állásfoglalásának figyelembevételével – az OKKH elnöke dönt. Az OKKH elnökének határozata ellen nem lehet bírósághoz fordulni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben említett eljárás ügyintézési határideje három hónap, amelyet az OKKH elnöke egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat.

(5) A jogosultság elbírálásához szükséges orvosi szakértői véleményt – amennyiben az nem áll az érintett rendelkezésére, vagy nem tükrözi a véglegesen kialakult állapotot – az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosszakértői Intézete adja ki.

7. § (1) Az OKKH a kérelemnek helyt adó határozatot megküldi az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának.

(2) A nemzeti gondozási díjat a nyugdíjfolyósító szerv havonta a nyugdíjjal együtt – ennek hiányában önállóan – folyósítja.

(3) A (2) bekezdés szerint folyósított nemzeti gondozási díj összegét a költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti. A megtérítésre vonatkozó eljárást a pénzügyminiszter és a Társadalombiztosítási Alap kezelője megállapodásban rögzíti.

Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

9. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a nemzeti gondozási díj összegét – az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzat alapján – évente megállapítsa.

10. § (1) Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze”, a „Magyar Köztársaság Kiváló Művésze”, a „Népművészet Mestere”, a „Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze”, a „Magyar Köztársaság Érdemes Művésze” és az olimpiai játékokon egyéni, illetve csapatversenyszámban aranyérmet, illetve felnőtt világbajnokság egyéni, illetve csapatverseny számában világbajnoki címet szerzett személyek részére, a „Miniszterelnöki elismerés a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemekért” kitüntetetteknek, a Nemzetgyűlés által az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított „Magyar Szabadság Érdemrend” 1948. december 31-e előtti kitüntetettjeinek az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő pótlékokat kell folyósítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyugdíj-kiegészítéssel azonos pótlék illeti meg azokat a személyeket is, akik a kitüntetést tudományos, sport, művészeti vagy más, a nemzet számára kiemelkedően hasznos munkásságuk elismeréseként kapták.”

(2) Az (1) bekezdés alapján megszűnő pótlékokat – a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – az e törvény hatálybalépését követő hónapban kell utoljára folyósítani. Az e törvény hatálybalépésekor nemzeti gondozási díj helyett pótlékban részesülő személy az e törvény alapján ugyanazon sérelem miatt járó nemzeti gondozási díjra csak a pótlék megszűnését követő hónaptól lehet jogosult.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor nemzeti gondozási díj helyett pótlékban részesülő személynek folyósított ellátás összege az e törvény alapján járó nemzeti gondozási díjjal együtt vagy ennek hiányában sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

(4) Az 1991. évi XII. törvény 2. §-a (2)–(3) bekezdésének a jelen § (1) bekezdésében foglalt módosítása alapján történő pótlékmegvonás nem vonatkozik a 70. életévüket 1993. január 1-jéig betöltő nyugdíjasokra, valamint azokra, akiknek a saját jogú nyugellátása e törvény hatálybalépésekor a 8500 Ft-ot, illetve az özvegyi nyugellátása a 7500 Ft-ot nem éri el.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1991. évi XII. törvény 7. §-ának (6)–(7) bekezdése, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló 19/1991. (IV. 9.) OGY határozat hatályát veszti.