Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú – a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott – vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására (a továbbiakban: beruházás), költséghatár nélkül.
(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját a szakminisztérium szakmai programjával egyeztetni kell.
2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.
3. § (1) A következő évi költségvetésben az április 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések vehetők figyelembe.
(2) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14.
(3) Az Országgyűlés – a Kormány javaslata alapján – egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.
4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.
(2) Céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzését.
(3) 1993–1995. évekre az (1) bekezdésben említett támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit a törvény melléklete tartalmazza.
5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.
6. § (1) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból is igényelhető támogatás.
(2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú és külön jogszabályban felsorolt települések – szükség szerint – a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés – önálló előirányzatként – a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli.
7. § (1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal – az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal – emelt összege.
(2) Az igényelt állami támogatások a céltámogatással együtt a beruházási összköltség 100%-át nem haladhatják meg.
8. § (1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor – a Kormány javaslatára – az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztása a rangsorolt és még kielégíthető utolsó célnál a jogosulttá váló önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik. A ki nem elégített igények fedezetéről a következő évi költségvetési törvényben kell gondoskodni.
(4) A következő évi költségvetésben a március 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentéseket kell figyelembe venni.
(5) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 14.
9. § A céltámogatások jegyzékét – a beruházás teljes időszakára vonatkozóan egy alkalommal a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel – a Kormány teszi közzé.
10. § Címzett és céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhető.
11. § Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz támogatás csak a támogatás juttatásának évétől kezdődően, a még hátralévő beruházási összegre igényelhető.
12. § (1) Az egyes években a központi támogatás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az év végén az Állami Fejlesztési Intézet a központi költségvetésből lehívja. Ezt az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás felhasználásáról a beruházás befejezését követő évben – a finanszírozó pénzintézet bevonásával – el kell számolnia.
14. § (1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg. Az így felszabaduló központi támogatás az adott évben az önkormányzatok részére meghatározott, az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatását növeli.
(2) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.
15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat.
16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
(2) Közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválás esetén – ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be – a többlet-céltámogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A felmerülő többletköltségekre egyik támogatási forma esetében sem jár többlet központi támogatás.
17. § (1) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie
– címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel,
– céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.
(2) A számlavezető bank a céltámogatást a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül hívja le.
(3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. Fővállalkozói előleg központi támogatásból nem adható.
(4) A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.
18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.
19. § (1) A központi támogatással keletkezett vagyonnak a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére történő elidegenítése, vagy a beruházási céltól eltérő hasznosítása esetén a központi támogatást vissza kell fizetni az állami költségvetésbe.
(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség biztosítására a központi támogatással megvalósuló, illetőleg támogatással beszerzett ingatlant a központi támogatás mértékéig és a megvalósítástól, illetve a beszerzést követő 10 évig a magyar állam javára jelzálog terheli. A jelzálog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat gondoskodik.
20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat – egészségügyi beruházás esetén a társadalombiztosítással közösen – gondoskodik.
(2) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
21. § (1) E törvény rendelkezéseit az 1993. évi címzett és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(2) E törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 1993. január 1-jétől lép hatályba.
22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, továbbá a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) ezekkel kapcsolatos feladatait rendeletben szabályozza.
23. § E törvény alkalmazásában:
a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja.
b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.
c) Saját forrás: központi támogatás szempontjából a támogatáson kívüli teljes összeg, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen jutott hozzá az önkormányzat (átvétel, hitel, kötvény, elkülönített állami pénzalapok stb.).
d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.
e) Belterület:
Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.
Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.
f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.
g) Beruházási költség: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.
h) Beruházási összköltség: a beruházási költség vissza nem igényelhető ÁFÁ-val növelt összege.
i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.
j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.
k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.
l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása – az előbbieken túl – akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban részt vevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.
| Sorszám | Támogatandó cél | Igénybevétel feltételei | |
| I. | Vízgazdálkodás | 1. Az ivóvízellátással és szennyvízcsatornázással kapcsolatos támogatás kizárólag állandó lakosság ellátására igényelhető. | |
| 2. Nem igényelhető támogatás az üzemeltető feladatát képező, saját forrásból finanszírozandó fenntartási és rekonstrukciós munkákhoz. | |||
| I.1. | Közkifolyós ivóvízellátás | ||
| I.1.1. | Belterületen | Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek: | |
| a) állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg; | |||
| b) központi vagy egyéb belterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének; | |||
| c) a tervezett vízellátási forma közkifolyós; | |||
| d) a központi vagy egyéb belterület összlakosságára kiterjed. | |||
| A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%. | |||
| I.1.2. | Külterületen | Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek: | |
| a) az állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg; | |||
| b) ellátni tervezett külterületén az állandó népessége a 100 főt meghaladja; | |||
| c) ellátni tervezett külterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének; | |||
| d) a tervezett vízvételezési forma közkifolyós, melynek beruházási költségéből a kút kiépítési és üzembe helyezési, valamint legfeljebb 3 db közkifolyó létesítési költsége támogatható. | |||
| A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%. | |||
| I.2. | Ivóvízbázis-fejlesztés | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat. | |
| I.2.1. | Ivóvíztermelő művek kiépítése, beleértve a vízkutatás és feltárást | ||
| I.2.2. | Más tulajdonában lévő ivóvíztermelő műre történő csatlakozás, illetve tulajdonjogának egyszeri megszerzése | Támogatás mértéke: 40%. | |
| I.3. | Ivóvízhálózat-építés | Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. | |
| I.3.1. | Községek ivóvízhálózatának építése | A támogatás mértéke: 40%. | |
| I.3.2. | Városok ivóvízhálózatának építése | A támogatás mértéke: 30%. | |
| I.4. | Ivóvízkezelési eljárás | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége ANTSZ vizsgálata alapján nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek. | |
| A támogatás mértéke: 50%. | |||
| I.5. | Szennyvíztisztítás | ||
| Sorszám | Támogatandó cél | Igénybevétel feltételei | |
| I.5.1. | Szennyvíztisztító telep építése | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatainak és a Budapest Főváros Önkormányzat kivételével. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztítók által kibocsátott szennyvizek nem haladják meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagok határértékeit. | |
| A támogatás mértéke: 50%. | |||
| I.5.2. | Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelepe | Támogatást igényelhet minden községi önkormányzat, ha: | |
| a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; | |||
| b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. | |||
| A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 50%. | |||
| I.6. | Szennyvízcsatorna-hálózat | Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. | |
| I.6.1. | Községekben szennyvízcsatorna-hálózat építése | A támogatás mértéke: 50%. | |
| I.6.2. | Városokban főgyűjtő szennyvízcsatorna építése | A támogatás mértéke: 50%. | |
| I.6.3. | Városokban szennyvízcsatorna-hálózat építése (főgyűjtő szennyvízcsatorna nélkül) | A támogatás mértéke: 30%. | |
| II. | Oktatás | ||
| II.1. | Maximum 288 m2 küzdőterű általános és középfokú iskolai tornaterem-építés | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladat feltételeinek javításához. | |
| A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az Országos Sporthivatallal együttműködve az 1993. évi állami költségvetési törvényjavaslat kidolgozásáig meghatározza a létesítmény alapterületének nagyságára jutó fajlagos költséget, amihez mérten a támogatás nyújtható. | |||
| Az ezt meghaladó költség és a 288 m2-nél nagyobb alapterület összes költsége az önkormányzatot terheli. | |||
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| II.2. | Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanterem-építés | Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok. | |
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| II.3. | Általános iskola 1–4. osztályának helyben történő oktatásához tanterem-építés | A támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek székhelyükön nem tartanak fenn önálló általános iskolát vagy 1–4. osztályos tagiskolát. | |
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| II.4. | Alap- és középfokú diákotthoni ellátás férőhely létesítéssel összefüggő beruházás | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladatok feltételeinek megteremtéséhez. | |
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| II.5. | Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása | Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat – építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján – az I. fokú építésügyi hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához. | |
| A támogatás mértéke: 50%. | |||
| III. | Egészségügyi és szociális ellátás | ||
| III.1. | Működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése | Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 100 ezer Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéshez. | |
| Sorszám | Támogatandó cél | Igénybevétel feltételei | |
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| III.2. | Szociális otthoni férőhely létesítése | Támogatást igényelhetnek azok a helyi önkormányzatok, amelyek szükségletüknek megfelelő, de legalább 10 férőhely feletti szociális otthont létesítenek. | |
| A támogatás mértéke: 40%. | |||
| III.3. | Kórházrekonstrukció | Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a beruházás tervezett összköltsége 30 millió forint felett van. | |
| A támogatás mértéke: 50%. |
