Időállapot: közlönyállapot (1993.II.12.)

1993. évi VI. törvény

az agrárpiaci rendtartásról * 

Az Országgyűlés – figyelemmel a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek termelési, értékesítési, feldolgozási és fogyasztási sajátosságaira – annak érdekében, hogy a piac szereplői számára kiszámíthatóak legyenek lehetőségeik és esélyeik, továbbá a piacgazdaság jogi kereteit kiépítse, a szabályozott agrárpiacot megteremtse, valamint az európai gazdasági együttműködési rendszerhez való csatlakozást elősegítse, a következő törvényt alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti termékekre – ideértve a biotermékeket is – (KSH termékjegyzék szerinti ITJ 8., valamint METJ 9.), valamint

b) ezen termékeket előállító, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre, továbbá e törvény alapján terméktanácsként működő szervezetre (a továbbiakban: Terméktanács).

2. § E törvény alkalmazásában:

a) agrárpiaci rendtartás: az 1. § szerinti termékek sajátos termelési és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer;

b) közvetlenül szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely egyes termékekre a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett az agrárpiaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit működteti;

c) közvetett módon szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely csak azon termékekre terjed ki, amelyeknél a piaci egyensúly megteremtése érdekében a garantált ár és a kvóta kivételével az agrárpiaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit működtetik;

d) befolyásolt agrárpiac: b) és c) pont szerinti szabályozási rendszerbe nem tartozó termékekre terjed ki;

e) termékpálya: meghatározott termék vagy termékek termelőinek, feldolgozóinak, forgalmazóinak kapcsolatrendszere;

f) képviseleti jogosítvány: a Terméktanács tagjai számára adott szavazati jog átruházása;

g) kvóta: a termelés mennyiségi szabályozásának keretén belül a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a piaci egyensúly kialakítása érdekében, jogszabályban meghatározott mennyiségű, illetőleg minőségű termelhető vagy értékesíthető termék vagy árumennyiség, amelyhez – ha e törvény másként nem rendelkezik – egyidejűleg garantált árat is meghirdetnek;

h) garantált ár: a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott menynyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezettséget vállal;

i) az irányár: az az ár, amely a várható piaci viszonyok függvényében azt a centrumot jelöli meg, amely az áringadozások központját képezi;

j) a küszöbár: az exportra kerülő termékekre vonatkozó belföldi irányárnál magasabb határparitásos ár, amely felett lefölözés léptethető életbe;

k) zsilipár: az importált termékekre vonatkozó, a belföldi irányárnál alacsonyabb határparitásos ár, amely alatt lefölözés léptethető életbe;

l) piaci zavar: a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek keresleti-kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében e törvény hatálya alá tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve értékesítésére kerülhet sor;

m) normatív támogatási kulcs: az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás mértékének függvényében egyes termékekre előírt export támogatási mérték;

n) lefölözés: a zsilipár és a küszöbár alkalmazása során érvényesített, a termelő védelmére, illetve a folyamatos élelmiszerkínálat fenntartása érdekében elrendelt befizetési kötelezettség;

o) szezonév: a termékek biológiai sajátosságaihoz igazodó időtartam.

II.

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere

3. § (1) Az agrárpiaci rendtartás működésével kapcsolatos tevékenységet – a kormányzati munkamegosztást is figyelembe véve – a törvényben említett miniszterek e törvényben, továbbá a külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskör szerint látják el.

(2) Az agrárpiaci rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel

a) a miniszter;

b) a tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság); továbbá

c) a Terméktanácsok

látják el.

4. § Az agrárpiaci rendtartás működésének szervezése a miniszter, illetve az általa létrehozott Agrárrendtartási Hivatal feladata.

5. § (1) A Bizottság döntéselőkészítő, egyeztető fórum, valamint véleményt nyilvánít a Terméktanáccsal megkötendő szerződéstervezetről.

(2) A Bizottság tagjai: a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és a pénzügyminiszter által kijelölt egy-egy személy. A Bizottság elnöke a miniszter által kijelölt bizottsági tag.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Bizottság munkájában állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek két, valamint a fogyasztók érdekképviseleti szerveinek egy képviselője.

(4) A témában érintett érdekképviseleti szerv és a Terméktanács képviselőjét tanácskozási joggal a Bizottság üléseire meg kell hívni. A Bizottság elnökének meghívására, annak ülésein tanácskozási joggal más érdekelt is részt vehet.

(5) Abban az esetben, ha a Bizottság által megtárgyalt kérdésben a tagok között nincs egyetértés, bármelyik bizottsági tag minisztere útján kérheti a Kormány állásfoglalását.

(6) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

(7) Amennyiben a Bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevők a Bizottság által kialakított állásfoglalással nem értenek egyet a (2) bekezdésben említett bármelyik miniszternél kezdeményezhetik a Kormány állásfoglalását.

(8) A Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Ennek keretében a Bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevők számára biztosítani kell, hogy javaslatot tegyenek a Bizottság üléseinek napirendjére.

6. § (1) A törvény hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek (a továbbiakban együtt: gazdálkodók) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott közfeladatokat is ellátó nem nyereségérdekelt szerveit a miniszter Terméktanácsként ismerheti el.

(2) Terméktanácsként csak az a szerv ismerhető el, amely

a) biztosítja azt, hogy ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodók a Terméktanács alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, azokat a Terméktanács tagjai sorába felveszi;

b) az alapszabályban meghatározott módon biztosítja, hogy a fogyasztók érdekképviseleti szervei a Terméktanács munkájában részt vegyenek;

c) az alapszabályban meghatározott, vagy más módon felelősséget vállal azért, hogy a Terméktanács tagjai a miniszter és a Terméktanács közötti szerződésben foglaltakat végrehajtják;

d) döntéseinél a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogot biztosít;

e) biztosítja a tagsági jogok képviseleti jogosítvány alapján történő gyakorlását azzal, hogy egy képviselő csak egy jogosítvány alapján járhat el.

(3) Azoknál a Terméktanácsoknál, amelyek a 8. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó termékkör termelésének, feldolgozásának (forgalmazásának) nyolcvan százalékát, 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjainak hatálya alá tartozó termékkör termelésének, feldolgozásának (forgalmazásának) a hatvanöt százalékát igazoltan képviselik, a Terméktanácsként történő elismerésük nem tagadható meg.

(4) Ha több szervezet kéri az (1) bekezdésben foglaltak alapján Terméktanácsként történő elismerését a miniszter határozza meg, hogy – a termékcsoport vagy termékpálya jellegétől függően – mely szervezetet ismer el Terméktanácsként.

(5) Amennyiben a Terméktanács e törvényben foglalt feltételeket nem tudja teljesíteni, úgy a miniszter a Terméktanácsként történő elismeréshez adott hozzájárulását visszavonhatja.

(6) A Terméktanácsként elismert szerveket a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

7. § (1) A Terméktanács az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes feladatok végrehajtására a miniszterrel szerződést köthet.

(2) A megkötött szerződések nyilvánosak, ahhoz a Terméktanácshoz nem tartozó gazdálkodók írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak, amit a Terméktanács köteles visszaigazolni. Ebben az esetben a szerződésben vállalt jogok és kötelezettségek a csatlakozó tagot is megilletik, illetve terhelik.

(3) A (2) bekezdésben említett írásos nyilatkozat a Terméktanácsba való tagfelvételi kérelemnek, míg a visszaigazolás a tagfelvételi kérelem elfogadásának minősül.

(4) Az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó szerződés csak a miniszter által e törvény alapján Terméktanácsként elismert szervekkel köthető.

(5) Amennyiben az érintett területen Terméktanács nem működik vagy a miniszter a Terméktanáccsal nem köt szerződést, úgy az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó eszközök alkalmazása lebonyolításának részletes feltételeit – a Bizottsággal egyetértésben – a miniszter határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy amennyiben az adott termékpálya résztvevőinek többsége már tagja egy adott Terméktanácsnak, jogszabályban meghatározza, hogy e törvény hatálya alá tartozó állami támogatás, illetve kötelezettségvállalás kedvezményezettjei csak a Terméktanács tagjai lehessenek.

III.

Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere

8. § (1) A törvény hatálya alá tartozó termékekre e törvényben meghatározott módon:

a) közvetlenül szabályozott agrárpiac;

b) közvetett módon szabályozott agrárpiac;

c) befolyásolt agrárpiac

szabályainak alkalmazása rendelhető el.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik az élelmezési célú búzára (METJ 91–11–01–3), a takarmánykukoricára (METJ 91–11–08–2), a tehéntejre (METJ 93–12–02) közvetlenül szabályozott agrárpiacra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a vágósertésre (METJ 93–22–01), a vágómarhára (METJ 93–12–01), a vágócsirkére (METJ 93–56–01–1), a cukorrépára (METJ 91–21–01), az ipari célú napraforgómagra (METJ 91–22–01–2), a közvetett módon szabályozott agrárpiacra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A vágósertésre (METJ 93–22–01), a vágómarhára (METJ 93–12–01) 1994. január 1-jétől kezdődően a közvetlenül szabályozott agrárpiacra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti részpiaci szabályozásba bevont termékek forgalomban szokásos minőségét, amelyekre az agrárpiaci rendtartás eszközrendszerét alkalmazzák a mindenkor érvényes szabványok, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az egyes részpiaci szabályozásokban kell meghatározni.

9. § (1) A törvény 8. §-ának alkalmazása során a következő eszközök vehetők igénybe:

a) garantált ár körének és mértékének meghatározása;

b) irányár közzététele;

c) termelési önkorlátozás;

d) kvóta meghatározása;

e) piaci zavar, termékfelesleg, illetve termékhiány esetén, az agrárpiaci rendtartás pénzügyi forrásai terhére piaci beavatkozás (intervenció), valamint egyéb pénzügyi intézkedés, támogatás kezdeményezése, meghozatala, elrendelése;

f) a termelés szabályozására szerződés kötése a Terméktanáccsal;

g) az export- vagy importtámogatás mértékének és feltételeinek meghatározása;

h) az export vagy import engedélyezése, illetve az engedélyezés felfüggesztése;

i) az export- vagy importlefölözés (küszöbár, illetve zsilipár alkalmazásával);

j) pályázat kiírása, feltételeinek meghatározása (pályázati letéti díj);

k) állami készletezés, feldolgoztatás, bértároltatás, állami készlet értékesítése.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti eszközök egyidejű vagy időszakos alkalmazására is sor kerülhet.

(3) Garantált ár és a hozzá tartozó kvóta meghatározására csak a 8. § a) pontja szerinti szabályozás meghirdetése esetén kerül sor.

(4) Garantált árat, valamint a hozzá tartozó kvótát – ha e törvény másként nem rendelkezik – növényi termékeknél a szezonév, állati termékeknél a naptári év kezdete előtt 90 nappal kell meghirdetni.

10. § (1) Az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a költségvetési törvényben erre a célra meghatározott mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás, valamint agrárpiaci támogatás céljára biztosított összegek, amelyek között szükség esetén a pénzügyminiszter – a Bizottság véleménye alapján a miniszter javaslatára, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere egyetértésével – a költségvetési törvény keretei között átcsoportosíthat;

b) e törvényben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó bevételek (lefölözés, pályázati letéti díj).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételeket a miniszter elkülönített számlán és alapszerűen kezeli, melyeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételek kiegészítésére, valamint az agrárpiaci rendtartás működési feltételeinek biztosításával összefüggő kiadásokra lehet felhasználni.

(3) A Terméktanács az agrárpiaci rendtartás eszközeinek kiegészítésére saját hatáskörben felhasználható pénzügyi alapot is képezhet.

11. § (1) A közvetlenül szabályozott agrárpiac meghirdetése esetében a szabályozásba bevont termékre – a Terméktanács javaslatát is figyelembe véve – a miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben garantált árat állapít meg. Ezzel egyidejűleg meghatározott mennyiségű és minőségű termékre termelési kvótát is meg kell határozni. Az ebbe a körbe tartozó termékeknél a garantált ár és a termelési kvóta a szezonév első napján lép hatályba.

(2) Garantált ár meghirdetése esetén az állam nevében a miniszter a Terméktanáccsal kötött szerződésben vállalja, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket a Terméktanács tagjaitól, illetve azoktól a termelőktől, akik írásos nyilatkozatban csatlakoztak a szerződéshez – felajánlás esetén – a meghirdetett áron felvásároltat.

12. § (1) A gazdálkodóknak a piaci viszonyokról való tájékoztatása érdekében – e törvényben meghatározott módon – irányár tehető közzé.

(2) Irányár közzététele esetén az irányárat

a) a 8. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó termékek esetében a Bizottság véleménye alapján, a Terméktanáccsal egyetértésben a miniszter;

b) a 8. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó termékek esetében a Bizottság és a Terméktanács véleménye alapján a miniszter;

c) a 8. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó termékek esetében a miniszterrel egyetértésben a Terméktanács hirdeti meg.

(3) Az irányárat – ha e törvény másként nem rendelkezik – növényi termékeknél a szezonév, állati termékeknél a naptári év kezdete előtt 90 nappal kell meghirdetni.

(4) Az irányárat a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában és egyéb módon is közzé kell tenni.

13. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaiból adódó piaci zavara esetén, vagy annak megelőzése érdekében a termelés mennyiségi szabályozására kerülhet sor.

(2) A mennyiségi szabályozás formái lehetnek:

a) a termelés államilag történő szabályozása (ösztönzés, korlátozás), vagy

b) a termelési önkorlátozás vállalása.

14. § (1) A 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kvótát meghatározott időtartamra, termőterületre vagy mennyiségre és minőségre – a Bizottság javaslatára – külön jogszabályban a miniszter rendeli el. Ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és amennyiben ahhoz állami támogatás is kapcsolódik az ellentételezés mértékéről és a szabályozás megsértésének jogkövetkezményéről is rendelkezni kell. Ennek keretében feltételként előírható, hogy a szabályozással érintett termékkörben e törvény szerinti kedvezményekhez csak a Terméktanács tagja juthat.

(2) A termelés mennyiségi szabályozásának mértékéről, módjáról és a rendelkezésre álló lehetőségeknek a termékpálya résztvevői közötti szétosztásáról, valamint az (1) bekezdésben szabályozott feltételekről külön szerződésben is megállapodhat a miniszter a Terméktanácsokkal.

(3) Ha a Terméktanács által szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét a termékpálya résztvevője nem tartja be, a Terméktanács a termékpálya résztvevőjét az alapszabályban, illetve a Terméktanácshoz csatlakozást visszaigazoló okmányában meghatározott módon kizárja az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló pénzügyi források igénybevételéből. A felvett támogatás ez esetben jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.

15. § A 13. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Terméktanács egyes termékek termelésének önkorlátozását is elrendelheti, a 14. § (2)–(3) bekezdésében említettek – alapszabály szerinti – megfelelő alkalmazásával.

16. § Amennyiben a 12. §-ban meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13. § (2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás kimeríti az 1990. évi LXXXVI. törvény 14. §-ban foglalt tiltásokat, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi korlátozás mentesül az 1990. évi LXXXVI. törvény 14. §-ának tiltó rendelkezései alól.

17. § (1) Az export támogatási rendszernek – figyelemmel az állam nemzetközi szerződéséből adódó kötelezettségeire is – elő kell segítenie a belföldi kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, továbbá a hatékony agrárexportot.

(2) Az exportra kerülő termékekre vonatkozó normatív támogatási kulcsokat a Bizottság javaslatára a pénzügyminiszter, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere hirdeti meg.

(3) Meghatározott termékmennyiség piacra jutásának elősegítésére pályázat alapján többletexport-támogatás adható. A pályázat meghirdetéséről a Bizottság javaslatára – a Terméktanács véleményének kikérése mellett – a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének egyetértésével a miniszter gondoskodik.

18. § (1) Egyes termékeknél a piaci zavar megelőzése vagy elhárítása, valamint az állam nemzetközi kötelezettsége teljesítésének megvalósítása érdekében, exportengedélyezési rendszer működtethető.

(2) Az engedélyköteles termékek esetén a kiviteli engedély megadásáról – a miniszterrel egyetértésben – a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az általa kiadott rendeletben foglaltak szerint dönt.

19. § (1) Egyes termékeknél a belföldi piac védelme, valamint az állam nemzetközi megállapodásokban szerzett jogainak és vállalt kötelezettségeinek megvalósítása érdekében, import engedélyezési rendszer működtethető.

(2) Az import engedélyezési körbe vont termékekre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a miniszterrel egyetértésben – meghatározott időszakra – mennyiségi, illetőleg értékkontingenst állapíthat meg.

20. § (1) A belföldi piac és az árszínvonal, valamint a gazdálkodók védelme érdekében küszöbár, zsilipár hirdethető meg, illetőleg export- vagy importlefölözés vezethető be, melyek körét, módját, mértékét és időpontját a Bizottság javaslatára – a pénzügyminiszterrel és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével egyetértésben – a miniszter határozza meg.

(2) A lefölözéssel képződő bevétel az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló forrásokat bővíti.

21. § (1) Az agrártermeléssel összefüggő belföldi piaci zavarok elhárítására, a mezőgazdasági sajátosságokból adódó termelésingadozások kezelésére, piaci beavatkozási rendszer működtethető.

(2) Piaci beavatkozást (intervenció) a miniszter, a pénzügyminiszterrel és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével – a közvetlen belföldi kereskedelmi forgalomba kerülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek esetében az ipari és kereskedelmi miniszterrel is – egyetértésben az agrárpiaci rendtartás rendelkezésre álló források terhére jogszabályban rendelhet el.

(3) A piaci beavatkozás (intervenció) történhet:

a) előre meghatározott módon a Terméktanáccsal megkötött szerződés alapján;

b) piaci egyensúlyt alapvetően zavaró feszültségek keletkezésekor, eseti döntés alapján.

22. § Piaci beavatkozás (intervenció) alkalmazható:

a) termékfelesleg esetén;

b) termékhiány esetén.

23. § Termékfelesleg esetén a felesleg a piacról ideiglenesen vagy véglegesen kivonható. Ennek keretében a piaci beavatkozás (intervenció) során

a) állam által kezdeményezett export lebonyolítására;

b) állam által történő taktikai felvásárlásra, feldolgozásra, készletezésre és tárolásra;

c) államilag támogatott forgalomba hozatalra; valamint

d) a termék forgalomból történő végleges kivonására kerülhet sor.

24. § (1) Termékhiány esetében piaci beavatkozásra (intervenció) az alábbi eszközök alkalmazhatók:

a) az állami és más belföldi készletek meghatározott áron történő forgalomba hozatala vagy annak elősegítése;

b) import kezdeményezése, taktikai célú importvásárlás lebonyolítása és e termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott beavatkozást az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben a miniszter rendeli el.

(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem érintik a külön jogszabályban meghatározottak szerinti állami készletekkel való gazdálkodást.

25. § (1) Az agrárpiaci rendtartás hatékony működése érdekében a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt információs rendszert kell működtetni. Ennek érdekében – a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével – statisztikai célú felhasználásra is alkalmas adatbázist kell létrehozni.

(2) A miniszter külön jogszabályban határozza meg:

– az információ tartalmát, körét, gyakoriságát, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek körét és módját,

– a Terméktanácsoknak az információs rendbe történő bekapcsolásának módját, az információk áramoltatásának rendjét, valamint a Terméktanácsok önálló információs kötelezettségeit.

(3) A miniszter a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel, feldolgozással kapcsolatban külön jogszabályban kiegészítő adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) Az információs rendszer működtetéséhez a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételek is felhasználhatók.

26. § (1) Az agrárpiaci rendtartás és az ehhez tartozó központi információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekről a Kormány – a pénzügyi feltételeket illetően a költségvetési törvényben meghatározottak szerint – köteles gondoskodni.

(2) A Terméktanácsok megalakulásához, működéséhez, valamint a Terméktanácsok információs rendszerének kialakításához a miniszter az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló források terhére támogatást adhat.

(3) A Terméktanácsok információs rendszerének működtetéséhez a miniszter az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló források terhére támogatást ad.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény 1993. március 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben e törvény végrehajtásáról gondoskodjék, amelynek során részletesen szabályozza a termékpályákat, a Terméktanácsok működését és az állami elismerésük feltételrendszerét, valamint az Agrárrendtartási Hivatal feladatkörét.

(3) Az érdekelt miniszterek az agrárpiaci rendtartás hatályát érintő intézkedéseiket – a nemzetközi kötelezettségekkel is összhangban – a miniszterrel egyetértésben teszik meg.

(4) A jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság létrehozásáról és feladatairól szóló 98/1991. (VII. 25.) Korm. rendelettel, a 31/1992. (II. 13.) Korm. rendelettel, valamint a 137/1992. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(5) A külön jogszabály szerinti agrárpiaci támogatásokat 1993-ban az abban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.