1. § A társadalombiztosítási képviselők választása során a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.
2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye (a továbbiakban: lakóhely) Magyarországon van (a továbbiakban: választópolgár), a társadalombiztosítási képviselők (a továbbiakban: képviselő) választásán választó és választható.
(2) Nincs választójoga annak,
a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;
d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, az e törvényben foglaltak szerint lakóhelyén, illetőleg - e törvényben meghatározott feltételek szerint - munkahelyén gyakorolja.
3. § Nem választható képviselőnek az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, valamint a társadalombiztosítás igazgatási szervének dolgozója, valamint más biztosítóintézet vezető testületének tagja, illetve alkalmazottja.
4. § A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) legkésőbb a szavazást megelőző 35. napig községenként, városonként, fővárosi kerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést (a továbbiakban: nyilvántartás). A jegyző az 1990. évi LXIV. törvény 4/A-4/B. §-a és 5. § (2) bekezdése alapján összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk.
5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a választópolgárokat, akiknek állandó lakóhelye - ennek hiányában ideiglenes lakóhelye - a községben, városban, fővárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település) van, és legkésőbb a választás napján betöltik a 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.
(2) A jegyző a nyilvántartást a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján állítja össze. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartást a helyi önkormányzat jegyzője hitelesíti.
(3) A nyilvántartást a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében (a továbbiakban: hivatal) 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás napja előtt - lakóhelyükön - írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, a szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.
(5) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő személyazonosító jelet nem tartalmazhatja.
6. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a helyi önkormányzat jegyzőjénél emelhető kifogás.
(2) Az alaptalannak tartott kifogást - az érintett kérésére - legkésőbb a beérkezést követő napon át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet - kérésére - meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.
(5) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti [5. § (1) és (3) bek.].
(6) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más település nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más lakóhelyi vagy munkahelyi szavazókörben szavaz.
7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után - a szavazást megelőző 35 napon belül - az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - írásban vagy szóban kérheti a nyilvántartásba való felvételét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy a kérelmező a nyilvántartásban szerepelt és onnan törölték.
(3) Az a választópolgár, aki állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, vagy munkahelyén kíván szavazni, az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján kérheti az ideiglenes lakóhelye, vagy tartózkodási helye, illetőleg munkahelye szerint illetékes jegyzőtől a választói nyilvántartásba való felvételét.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni az új lakóhelyet, ideiglenes lakóhelyet, tartózkodási helyet, illetve munkahelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy aláírásával köteles igazolni.
(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg munkahely szerint illetékes jegyző vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes jegyzőhöz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetőleg a tartózkodási helyet vagy munkahelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára a jegyző tértivevénnyel küldi meg.
(7) A munkahelyi szavazókör választói nyilvántartását az igazolás alapján a jegyző, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság állítja össze.
(8) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján - a kétszer vagy többször szavazás megakadályozása érdekében - a külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait ellenőrizteti.
8. § (1) A lakóterületi szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a szavazást megelőző 48. napig állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600-2500 választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
(2) A szavazókörök kialakításánál törekedni kell arra, hogy azok helye egyezzen meg az 1990. évi LXIV. törvény alapján tartott választások szavazóköreinek helyével.
9. § (1) Ahol - a munkáltatóhoz benyújtott igények alapján - legalább 500 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a munkáltató köteles munkahelyi szavazókör létesítése iránti igényét bejelenteni a jegyzőhöz, legkésőbb a szavazást megelőző 30. nap 18.00 órájáig.
(2) Ahol 500-nál kevesebb, de legalább 200 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a munkáltató a jegyzőnél munkahelyi szavazókör kialakítását kezdeményezi. A kezdeményezéskor a munkáltatónak vagy a munkavállalónak a munkahelyi szavazókör kialakításának és működtetésének költségeit vállalni kell és azt legkésőbb a szavazást megelőző 28. napig a hivatalhoz be kell fizetni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint benyújtott igénynek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, lakcímét és saját kezű aláírását.
(4) A jegyző a munkahelyi szavazókört legkésőbb a szavazást megelőző 25. napig hozza létre. A jegyző a munkahelyi szavazókör létesítéséről haladéktalanul értesíti a munkáltatót és a munkáltató útján az ott működő valamennyi szakszervezetet.
(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a területileg illetékes jegyző köteles munkahelyi szavazókört kijelölni, és a sorszámát folytatólagosan megállapítani.
10. § (1) A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
(2) Választási szervek: a lakóterületi és a munkahelyi szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: a szavazatszámláló bizottságok), továbbá a községi, városi és fővárosi kerületi választási bizottságok (a továbbiakban együtt: helyi választási bizottságok).
(3) E törvényben meghatározott egyes feladatokat ellátnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján létrehozott területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság is.
(4) A választáson az 1990. évi LXIV. törvény alapján létrehozott szavazatszámláló és helyi választási bizottságok működnek. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, a választási szervek időközben megüresedett vagy összeférhetetlenség folytán üressé vált helyeinek betöltésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény e szervek megválasztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11. § (1) A választási szerv elnöke és titkára párt tagja, továbbá bármely szakszervezet választott tisztségviselője nem lehet. A munkahelyeken létrehozott szavazatszámláló bizottságok tagjai az adott munkahelyen dolgozók közül is kikerülhetnek.
(2) A választási szervnek nem lehet tagja a polgármester, a jegyző, illetve a választási szerv mellett működő munkacsoport tagja, továbbá a társadalombiztosítás központi, területi igazgatási szervének vezetője és vezetőhelyettese, valamint a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság tagja.
(3) A választási szerv működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.
(4) A választási szerv testületként működik. Határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségi véleményt - annak indokaival együtt - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A sajtó képviselői a választási szervek munkájánál külön engedély nélkül jelen lehetnek. A választási szervek rendelkezésére álló adatok és tények - e törvényben megállapított kivételekkel - nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez fűződő jogokat.
(6) A választási szervet az elnök képviseli. Ha a választási szervnek nincs elnöke, vagy tevékenységében akadályoztatva van, az elnök feladatait a titkár látja el.
12. § (1) A munkahelyen működő szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját a helyi önkormányzati képviselő-testület választja meg. Személyükre - a társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel - a jegyző tesz indítványt.
(2) Az országos listát indító szervezetek a szavazatszámláló, továbbá a helyi, területi választási bizottságba további egy-egy tagot delegálhatnak. Az országos listát indító szervezetek közös megbízottat is delegálhatnak.
(3) Az Országos Választási Bizottságba további egy-egy tagot az országos listát indító szervezet delegálhat.
(4) A munkahelyi szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a szavazás előtt legalább 15 nappal kell megválasztani.
(5) A választási szervek megbízott tagjait az országos lista benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni a helyi, a területi és az Országos Választási Bizottsághoz.
13. § (1) Ha a munkahelyi szavazatszámláló bizottság tagjainak száma legalább 3, tagjai sorából nyomban elnököt választ. A választás napja előtti 15. napon a választási szerv az elnököt megerősíti, vagy új elnököt választ.
(2) A választási szerv újonnan megválasztott elnöke, titkára és tagjai, továbbá a megbízott tagok az illetékes polgármester, a fővárosi, megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt - tevékenységük megkezdését
megelőzően - esküt (fogadalmat) tesznek. Az eskü (fogadalom) szövegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A választási szervek elnökeinek, titkárainak és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
14. § (1) A választási szerv elnökének, titkárának és tagjának megbízatása megszűnik:
a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűnnek;
b) lemondással;
c) a megbízatás visszavonásával, illetőleg felmentéssel;
d) elhalálozással.
(2) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik.
(3) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak. A megbízott tagok részére tiszteletdíj nem jár.
15. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább 3 tagból áll.
(2) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiség előkészítését, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;
b) dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben;
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét;
d) indítványozza a helyi választási bizottságnak az adott szavazókörben a szavazás eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta;
e) a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.
16. § (1) A helyi választási bizottság jogi személy, tagjainak száma legalább 5 fő.
(2) A helyi választási bizottság
a) hirdetményt tesz közzé - legkésőbb a szavazást megelőző 40 nappal - a választás napjáról, a választással kapcsolatos tudnivalókról és az országos lista indításának módjáról;
b) biztosítja a szavazatszámláló bizottságok működésének törvényes feltételeit, ellenőrzi a lakóterületi és a munkahelyi szavazókörökben a technikai feltételeket;
c) megállapítja a településen a választás eredményét;
d) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta;
e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az igazolással történő szavazásra, a szavazás eredményére vonatkozó és más döntése, illetve intézkedése elleni kifogásról.
17. § A területi választási bizottság
a) elbírálja a helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott olyan kifogást, amely nem a település választási eredménye ellen irányul, kivéve azokat a döntéseket, amelyeket a 16. § (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott;
b) a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését;
c) megállapítja a főváros, illetőleg a megye területén lévő települések választási eredményeinek összesített eredményét.
18. § Az Országos Választási Bizottság
a) gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről, elvi állásfoglalást ad ki az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében;
b) a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését;
c) nyilvántartásba veszi - legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon 18.00 óráig - az országos listákat, az azon szereplő jelölteket, illetőleg visszautasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg;
d) elbírálja a választásokon való indulással kapcsolatos kifogásokat;
e) kisorsolja biztosítási önkormányzatonként külön-külön a listák sorszámát; közzéteszi - legkésőbb a szavazás napját megelőző 14 nappal - az országos listákat indító szervezetek nevét;
f) közzéteszi a biztosítási képviselők választásának előzetes, országos adatait és a véglegesen összesített országos eredményt;
g) elbírálja a település választási eredménye ellen benyújtott kifogást;
h) kiadja a biztosítási képviselőknek a megbízólevelet;
i) beszámol az Országgyűlésnek a biztosítási képviselők választásáról.
19. § (1) A választások szervezési, ügyviteli, technikai előkészítésére, lebonyolítására valamennyi választási bizottság mellett munkacsoport működik. A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető tagja a helyi munkacsoportnak.
(2) A választási szerv mellett működő munkacsoport tagjait legkésőbb a szavazást megelőző 50. napon az illetékes jegyző, a köztársasági megbízott, illetőleg a belügyminiszter nevezi ki. A munkacsoport tagjai tevékenységük megkezdését megelőzően a kinevező előtt esküt (fogadalmat) tesznek.
20. § (1) Bármely a választáson induló szervezet - a szavazást megelőző 35. naptól - ismertethet választási programot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést (a továbbiakban együtt: választási kampány).
(2) A választási gyűlések nyilvánosak. A választási gyűlést akadályozni, rendjét megzavarni tilos. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője a gyülekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik.
(3) A munkahelyen választási gyűlés csak a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók részére szervezhető. A munkahelyi gyűlést olyan időpontban kell szervezni, amikor az a lehető legkisebb számú munkavállaló munkaidejét érinti. A gyűlés időpontját a munkáltatóval egyeztetni kell. A gyűlést szervezők a munkahelyre vonatkozó minden magatartási előírást kötelesek betartani. Bármely szakszervezet tisztségviselője a választási gyűlésen részt vehet.
(4) A választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 00.00 órájáig a hirdetést közlő szervek a választási kampánnyal összefüggő hirdetést csak azonos feltételek mellett közölhetnek.
(5) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül - közreadja valamennyi országos listát indító szervezetnek a választási összefoglalóját.
(6) A szavazást megelőző 8 napban a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(7) A szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos.
21. § (1) A választás kitűzésétől a választási kampány végéig az országos listát indító szervezetek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet (a továbbiakban együtt: plakát) engedély nélkül készíthetnek. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet.
(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja.
(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.
(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni.
22. § (1) Országos lista indítható a nyugdíjbiztosítási önkormányzat 32 és az egészségbiztosítási önkormányzat 30 képviselőjének megválasztására.
(2) A képviselők választásán országos listát állíthat minden olyan - a bíróság által nyilvántartásba vett - országos szakszervezeti szövetség, munkavállalói érdekképviseleti szövetség (a továbbiakban együtt: országos szakszervezeti szövetség), amely együttesen:
a) legalább 3 nemzetgazdasági ágban - bírósági nyilvántartásba vett - és legalább 10 alágazatban - igazolt - tagszervezettel rendelkezik, és
b) a szövetség, vagy tagszervezetei legalább 5, különböző megyében működő területi szervezettel - igazoltan - rendelkeznek, és
c) tagszervezetei együttesen legalább 100 különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel - igazoltan rendelkeznek.
(3) Egy szakszervezet (alapszervezet) csak egy országos szakszervezeti szövetség tagjaként szerepelhet a választásokon.
(4) Országos szakszervezeti szövetséghez tartozó szervezet csak a szövetség országos listáján belül indulhat a választáson.
(5) Országos listát állíthatnak továbbá az országos szakszervezeti szövetségekhez nem tartozó olyan szakszervezetek, amelyek választási szövetséget hoznak létre, és ez a választási szövetség megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az országos szakszervezeti szövetséghez nem tartozó szakszervezet bármely, a választáson önállóan listát állító szövetséghez is csatlakozhat.
(6) Választási szövetséget az országos szakszervezeti szövetségek is létrehozhatnak, feltéve, hogy a listaállításhoz szükséges feltételekkel együttesen rendelkeznek.
(7) A lista bejelentésével együtt írásban be kell jelenteni a listát indító szervezet képviseletre jogosult vezetőjének (pl. elnök, főtitkár, ügyvivő) nevét.
23. § (1) Az országos lista indítása feltételeinek megfelelő szervezet önálló listát indít, amely elkülönítetten tartalmazza a szervezet által a két biztosítási önkormányzatba jelölt személyeket.
(2) Az országos listát, illetőleg annak jelöltjeit az Országos Választási Bizottsághoz legkésőbb a szavazást megelőző 21. napon 18.00 óráig kell bejelenteni. Az Országos Választási Bizottság minden, a törvényes követelményeknek megfelelő listát nyilvántartásba vesz.
(3) A listát bejelentő igazolni köteles, hogy a listaállítás feltételei fennállnak. A bejelentést a szervezet képviseletére jogosult személy írja alá. A bejelentéshez mellékelni kell a listán szereplő személyek a jelölést elfogadó nyilatkozatát.
(4) Ha a szavazás megkezdése előtt a listát visszavonják, a jelölt a jelölésről írásban lemond, választójogát elveszti vagy elhalálozik, a listát, illetőleg a jelölt nevét a nyilvántartásból törölni kell.
(5) A választópolgár csak egy országos listán és egy biztosítási önkormányzatban fogadhat el jelölést.
(6) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 17. nap 18.00 óráig nyilatkoznia kell, hogy melyik jelölést fogadja el.
24. § A listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint a mandátumok száma. A listán a jelöltek sorrendjét a listát indító szervezet - választási szövetség esetén a listát indító szervezetek közösen - határozzák meg. A sorrendet a bejelentési határidő után módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron következő jelölt lép.
25. § (1) Szavazni kizárólag személyesen és - az e törvényben említett kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye, illetve munkahelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(2) A lakóhelyi szavazókör területén belül lakóhellyel rendelkező, az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében, kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.
(3) Szavazni a szavazás napján 6 órától 20 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.
(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet szüneteltetni vagy meghosszabbítani.
26. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely párt vagy országos listát indító szervezet kizárólagos használatában van.
(2) Minden szavazóhelyiségben - a szavazás titkossága érdekében - legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazás titkosságát a 25. § (2) bekezdés szerinti szavazás esetén is biztosítani kell.
(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani.
27. § (1) A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a munkacsoport tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A szavazóhelyiségben a választópolgár csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhat.
(2) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
(3) Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez. Az ellenőrző lap tartalmazza a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját.
28. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) Szolgálatot teljesítő rendőr, továbbá munkahelyi rendész a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be. Az intézkedésről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz föl.
29. § (1) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselőinek választására szolgáló szavazólapok mintáit e törvény 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A szavazólap a kisorsolt sorrendben tartalmazza a listát indító szervezet nevét, annak rövidítését, továbbá a jelvénye lenyomatát fekete-fehér színben, valamint a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.
30. § (1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő listára lehet.
(2) A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
(3) A szavazat érvényességét - ha az az (1) és (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel - nem érinti az, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetőleg nevet hozzáírtak.
(4) Érvénytelen az a szavazat:
a) amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le, vagy
b) amelyből nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár melyik listára szavazott, vagy
c) amelyet bélyegző lenyomat nélküli szavazólapon adtak le.
(5) Ha a választási szerv megállapítja, hogy az urnába olyan szavazólap is bekerült, amelyet az adott szavazókörben választójogosultsággal nem rendelkező személy adott le, a listákra leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint, szavazólap fajtánként - egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
31. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a nyilvántartásban szerepel vagy abba utóbb felvették.
(2) A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a nyilvántartásban.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki - igazolás hiányában [7. § (1) és (3) bekezdés] - nem vehető fel a nyilvántartásba. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja, illetőleg az igazolást a szavazatszámláló bizottságnak átadja. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt egyidejűleg törli a visszautasítottak jegyzékéből.
(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzővel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely lista vagy jelölt ellen vagy mellett.
(5) A szavazólapok átvételét a szavazatszámláló bizottság feltünteti a nyilvántartásban.
32. § (1) A választópolgár a szavazófülkében szavaz, ezután a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.
(2) Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. Az elrontott szavazólapokat megőrzi, és ezt a tényt a 31. § (5) bekezdése szerint a nyilvántartásban feltünteti.
(3) A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár azonban, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.
33. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 20 órakor a szavazóhelyiséget bezáratja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben, vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
34. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először a fel nem használt szavazólapokat szavazólapfajtánként kötegbe foglalja és a köteget pecséttel lezárja.
(2) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna pecsétjének érintetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát szavazólapfajtánként összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításánál az urnában lévő szavazólapokat szavazólapfajtánként számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.
(3) A szavazatszámláló bizottság ezt követően szavazólapfajtánként külön-külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazatokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat szavazólapfajtánként külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni. A kötegekre rá kell írni a szavazólap fajtáját, a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát.
(4) Az érvényes szavazatokat szavazólapfajtánként, ezen belül listánként külön-külön meg kell számolni, majd a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre listánként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
35. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készít.
(2) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve öt példányban készül. A jegyzőkönyvek valamennyi példányát a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjai aláírják.
(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvek három példányát haladéktalanul továbbítja a helyi választási bizottsághoz. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat, a jegyzőkönyv egy példányát az urnával együtt a hivatalhoz kell szállítani.
(4) A helyi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, megállapítja a település választási eredményét, és erről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv négy példányban készül. A jegyzőkönyv valamennyi példányát a választási bizottság jelenlévő tagjai aláírják. A jegyzőkönyv első példányát - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányaival együtt - 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni. Két-két példányt továbbítani kell a területi választási bizottsághoz.
(5) A területi választási bizottság a helyi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján megállapítja a választás fővárosi, megyei eredményét. A területi választási bizottság a választás fővárosi, megyei eredményéről három példány összesítő jegyzőkönyvet állít ki. Ebből egy példányt - a helyi választási bizottságok jegyzőkönyveinek és az ehhez tartozó szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyvek egy-egy példányával - továbbít az Országos Választási Bizottsághoz.
(6) A választás országos eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hivatalos közleményben közzéteszi.
(7) A választási szervek az (1), (4) és (5) bekezdés alapján kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a listát indító szervezetek jelenlévő közös megbízottjának adják át.
(8) A szavazásra vonatkozó iratokat a listát indító szervezetek igazolt megbízottjai a hivatalban a szavazást követő 3 napon belül megtekinthetik.
(9) A szavazólapokat a hivatalban az illetékes választási szerv tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a jegyzőkönyvek kivételével a választási iratokat meg kell semmisíteni. A jegyzőnek a választási iratok megsemmisítéséről a helyi választási bizottság elnökét vagy titkárát legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.
(10) A választás számítástechnikai adatainak megőrzéséről - 90 napig - az illetékes választási munkacsoport gondoskodik.
36. § (1) A biztosítási képviselők megválasztásánál a Magyar Köztársaság területét egy választókerületnek kell tekinteni.
(2) A választópolgár a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat listáira külön-külön szavazólapon szavaz.
(3) A választás egyfordulós, és akkor érvényes, ha azon a választójoggal rendelkezők legalább 25%-a részt vett.
(4) Ha a választás érvénytelen, akkor 1994. december 31-ig új választásokat kell kiírni.
37. § (1) A lista - a (3) bekezdésben lévő számítási mód alapján - a szavazatok arányában kap mandátumot.
(2) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
(3) A számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorában a listákra leadott szavazatok vannak. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.
b) A táblázat segítségével kell kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg amelyik kevesebb mandátumot kapott. Ha több egyenlő legnagyobb szám van, mint a még kiosztható mandátumok száma, akkor - a kiosztható mandátumok száma szerint - sorsolással kell dönteni arról, hogy melyik lista kap mandátumot.
(4) A képviselői hely megüresedése esetén az országos listán induló jelöltek közül az országos listát indító szervezet - választási szövetség esetén a listát indító szervezetek közösen - jelöli ki az új képviselőt. Az új képviselőt az Országos Választási Bizottsághoz a megüresedéstől számított 30 napon belül kell bejelenteni. Az új képviselő számára az Országos Választási Bizottság kiadja a megbízólevelet.
(5) Ha a listán jelölt nincs, vagy minden jelölt kiesett, akkor a mandátum betöltetlen marad.
38. § (1) A választási törvény megsértése, továbbá a választási eredmény ellen bármely választópolgár a választási szervhez kifogást, illetőleg a bírósághoz jogorvoslati kérelmet nyújthat be. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntéstől számított 3 napon belül lehet az illetékes választási bizottságnál benyújtani. Az illetékes választási bizottság a kifogást a beérkezéstől számított 3 napon belül, a bíróság a jogorvoslati kérelmet soron kívüli eljárásban bírálja el.
(2) A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a helyi választási bizottság bírálja el. Ez ellen a döntés ellen jogorvoslattal - 3 napon belül - a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet fordulni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A helyi választási bizottságnak - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével hozott - döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogást - ha az nem érinti a település választási eredményét - a területi választási bizottság bírálja el. Döntése ellen 3 napon belül a megyei, fővárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A település választási eredményével kapcsolatos kifogást az Országos Választási Bizottság bírálja el.
(4) A területi választási bizottság tevékenysége, továbbá a területi választási eredménnyel összefüggő döntése elleni kifogást az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani. Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. További jogorvoslatnak helye nincs.
(5) A bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - népi ülnökök közreműködésével határoz. A bíróság a jogorvoslati kérelmet előterjesztő választópolgárt - kérésére - személyesen meghallgatja.
39. § (1) Ha a választási szerv vagy a bíróság a kifogásban foglaltak vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a törvénysértés tényét és
a) ezt az érintett felek tudomására hozza, vagy
b) megváltoztatja a törvénysértő döntést, illetve
c) megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.
(2) A megalapozatlan kifogást el kell utasítani.
(3) A kifogás benyújtására vonatkozó határidők jogvesztők.
40. § (1) A társadalombiztosítási képviselők választását 1993. május 21-én kell megtartani.
(2) A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvényben a biztosítási képviselők választásának költségeire előirányzott 500 millió forintból kell biztosítani. A választások költségeinek az 500 millió forintot meghaladó részét az állami költségvetés biztosítja.
(3) A választási szervek tagjai - a választás napján - mentesülnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján végzett munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a kifizetett átlagbért a (2) bekezdésben meghatározott 500 millió forintból visszaigényelheti.
41. § (1) A választási kampány céljára az állami költségvetési szerv térítési díj nélkül, azonos feltételekkel bocsát rendelkezésre helyiséget és berendezéseket.
(2) A munkáltató a választási kampány céljára a nála foglalkoztatott munkavállalók számára térítési díj nélkül azonos feltételekkel bocsát rendelkezésre helyiséget, eszközöket és berendezéseket. A munkáltató az ezt meghaladó költségeinek megtérítését igényelheti a kampányt szervező szakszervezettől.
(3) A munkáltató a munkahelyi szavazókör technikai és tárgyi feltételeit köteles biztosítani.
42. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.
43. § (1) Ha a területi választási bizottság tagjainak a száma nem éri el az 5 főt, a társadalombiztosítási választásra a fővárosi, megyei közgyűlés, vagy felhatalmazása alapján az általa kijelölt bizottság, a területi választási bizottságot kiegészíti.
(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb, mint három, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai közül a bizottságot kiegészíti.
44. § (1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, az 1992. évi LXIV. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A biztosítási ellátásra jogosultak biztosítási képviselőit a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok - külön törvény rendelkezései szerint - választják. A munkáltatók biztosítási képviselőit a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálják. A nyugdíjasok közvetlen képviseletét ellátókat [7. § (1) bekezdés] a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szerveinek - ide nem értve a szakszervezeteket - megegyezése alapján a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegálja. A képviselők megbízatása négy évre szól.”
(2) A Tv. 33. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„33. § (3) A biztosítási önkormányzatok megalakulásáig az alapok kezelésével kapcsolatos, e törvény 9. § (1) bekezdésének l) pontjában felsorolt jogköröket
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság;
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság, mint a vonatkozó pénzügyi alap ideiglenes kezelője gyakorolja. Az alap kezelője döntési hatáskörét a központi társadalombiztosítási igazgatási szerv (szervek) vezetőjére átruházhatja.
(4) Az Alapok közös működési költségvetésével kapcsolatos döntési jogokat a két Felügyelő Bizottság együttesen gyakorolja. Döntést a két Felügyelő Bizottság 6-6 tagjának egybehangzó szavazatával hozhat. Ezt a szabályt kell alkalmazni a két Felügyelő Bizottság együttes döntését igénylő valamennyi kérdés eldöntésénél.
(5) A Felügyelő Bizottság az Alap és az Alap vagyona kezelésével kapcsolatos - hatáskörébe tartozó - kérdésekben a központi társadalombiztosítási igazgatási szerv (szervek) vezetője felett utasítási jogkörrel rendelkezik.”
45. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:
a) a választási eljárás határidőit és határnapjait;
b) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait és tagjainak képzését; a szavazatösszesítés rendjét;
c) a választók és a választáson indulók nyilvántartásának és értesítésének mintáját;
d) a választási jegyzőkönyvek és nyomtatványok mintáit;
e) a választás előzetes országos részeredményének és végleges országosan összesített adatainak a tartalmát;
f) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét, valamint a 9. § (2) bekezdésébe foglalt szavazóköri költségeket, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben a 40. § (3) bekezdésében meghatározott visszaigénylés módját.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogyha az (1) bekezdés a) pontjában levő határidő, határnap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, úgy azt a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.
46. § A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter a köztársasági megbízott útján irányítja.
47. § E törvény alkalmazásában szakszervezeten a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 18. §-a szerint szakszervezetnek minősülő szervezetet kell érteni.
48. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 211. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § (1) E törvény hatálybalépését követően az első üzemi tanács választásokat 1993. május 21. és május 28. között kell megtartani.
(4) Annál a munkáltatónál, ahol üzemi tanácsot kell választani
a) a választás eredményének megállapításáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a 33. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg;
b) az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a munkavállalók részvételi jogait a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek együttesen gyakorolják.”
(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény(a továbbiakban: Kjt.) 89. §-ának (3) bekezdése és a 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (3) Az első közalkalmazotti tanács választást 1993. május 21. és május 28. között kell megtartani. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott reprezentativitást 1993. augusztus 31. napjáig kell megállapítani.”
„91. § (1) A közalkalmazotti tanács választások eredményének megállapításáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg.
(2) A közalkalmazottak részvételi jogait a közalkalmazotti tanács megválasztásáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek együttesen gyakorolják.”
49. § A társadalombiztosítási képviselők választásával egy időben, de attól szervezetileg elkülönítetten az üzemi és közalkalmazotti tanácsok választása is megtartható.
„Én ................................................................................ becsületemre esküszöm (fogadom), hogy az Alkotmány és a Választási Törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.”
19........ év ..................... hónap ...... nap
| 1. | 2. | ... | X. | |
| szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | |
| jelvénye | jelvénye | jelvénye | jelvénye | |
| 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | |
| 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | |
| 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | |
| 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | |
| 5. jelölt neve | 5. jelölt neve | 5. jelölt neve | 5. jelölt neve |
A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
A szavazólapon egy szakszervezeti szövetségre lehet szavazni.
19........... év ..................... hónap ....... nap
| 1. | 2. | ... | X. | |
| szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | szakszervezeti szövetség neve, rövidítése | |
| jelvénye | jelvénye | jelvénye | jelvénye | |
| 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | 1. jelölt neve | |
| 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | 2. jelölt neve | |
| 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | 3. jelölt neve | |
| 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | 4. jelölt neve | |
| 5. jelölt neve | 5. jelölt neve | 5. jelölt neve | 5. jelölt neve |
A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:
A szavazólapon egy szakszervezeti szövetségre lehet szavazni.
