1. § A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében e törvény – összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel – az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét (a továbbiakban: statisztikai tevékenység) szabályozza.
2. § A törvény hatálya kiterjed
a) az 1. §-ban meghatározott statisztikai tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre;
b) a nem statisztikai célú adatgyűjtéseket végző és adatokat kezelő szervekre és szervezetekre, a statisztikai célra is felhasználásra kerülő adataik vonatkozásában.
3. § (1) E törvényben meghatározott statisztikai tevékenység ellátása a hivatalos statisztikai szolgálat feladata.
(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:
a) a Központi Statisztikai Hivatal;
b) a minisztériumok;
c) a Legfelsőbb Bíróság;
d) a Legfőbb Ügyészség;
e) a Magyar Nemzeti Bank;
f) a Gazdasági Versenyhivatal;
g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság;
h) az Országos Testnevelési és Sporthivatal.
(3) A Központi Statisztikai Hivatal a 6. § b) és e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról. E szervek a kért tájékoztatást kötelesek megadni.
4. § (1) A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv.
(2) A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
5. § (1) A KSH szervezetét a KSH elnöke állapítja meg.
(2) A KSH központi és területi szervezeti egységekből áll.
6. § A KSH feladata:
a) adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme;
b) a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai – meghatározott esetekben egyéb jellegű – irányítási tevékenység ellátása;
c) a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként népszámlálás végrehajtása külön törvény alapján;
d) egyéb országos összeírások szervezése és végrehajtása;
e) a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, jóváhagyásra történő előterjesztése, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél;
f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása és számjelek meghatározása, névjegyzékek készítése, nyilvánosságra hozatala és használatuk kötelezővé tétele;
g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés;
h) az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása az ország társadalmi, gazdasági, népesedési adatairól;
i) statisztikai adatok szolgáltatása az államhatalom és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek részére;
j) a Magyar Köztársaság Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, a Magyar Köztársaság Helységnévtárának kiadása;
k) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, valamint kapcsolattartás külföldi nemzeti statisztikai hivatalokkal;
l) kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és szaklevéltár fenntartása, üzemeltetése;
m) részvétel a statisztikával összefüggő jogszabályok előkészítésében.
7. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) működik.
Az OST tagjai:
a) a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetője által kijelölt egy-egy tag;
b) a munkáltatók érdekképviselete által kijelölt két, a munkavállalók érdekképviselete által kijelölt egy, valamint a helyi önkormányzatok képviselete által kijelölt három tag;
c) a társadalombiztosítás szervei által kijelölt egy tag, továbbá
d) a tudományos élet képviselői közül, a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által javasolt és a KSH elnöke által felkért legfeljebb öt szakember.
(3) Az OST ülésein az adatvédelmi biztos állandó meghívottként vesz részt.
(4) A tagokat és a tagok javaslata alapján az elnököt határozott időtartamra a miniszterelnök bízza meg. A megbízásra az előterjesztést a KSH elnöke teszi.
8. § (1) Statisztikai adatgyűjtéseket
a) adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy
b) önkéntes adatszolgáltatás alapján
lehet végrehajtani.
(2) Adatszolgáltatásra kötelezett bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(3) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.
(4) Természetes személy faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozására, politikai véleményére vagy pártállására, vallásos vagy más meggyőződésére, egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére, valamint büntetett előéletére vonatkozó személyes adatot statisztikai célra csak az érintett természetes személy írásbeli beleegyezésén alapuló önkéntes adatszolgáltatása, vagy törvény előírása alapján lehet gyűjteni.
(5) A gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége a következő témakörökre terjedhet ki:
a) a vállalkozás vagy annak statisztikai adatszolgáltatási egységei azonosításához szükséges adatok;
b) termékek termelése és szolgáltatások nyújtása az érvényes statisztikai osztályozások szerinti bontásban, értékben és természetes mértékegységben;
c) a gazdasági tevékenységhez felhasznált eszközök és pénzügyi források, a vagyon tulajdonosi megoszlása;
d) a vállalkozás pénzügyi elszámolása;
e) munkaügyi adatok;
f) beruházási adatok;
g) a mezőgazdasági földterület, erdő és vetésterület, állatállomány;
h) rendelésállomány, környezetszennyezés, felhasznált anyagok és szolgáltatások, kutatás-fejlesztési tevékenység.
(6) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait, az OST állásfoglalásának figyelembevételével, a KSH elnökének előterjesztése alapján, kormányrendelet állapítja meg.
9. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles szolgáltatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséért az a személy a felelős, akit az adatgyűjtő az adatszolgáltatás kérdőívén aláírásra kötelezettként megjelöl.
(3) Az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseket végrehajtó szervek, a szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba, iratokba – előzetes értesítés alapján – az adatszolgáltatónál betekinthetnek. Az ellenőrzés során tudomásra jutott adatok védelmére a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni az ellenőrzött szerv munkájára. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az a folyamatos működést ne akadályozza.
10. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, válás, lakóhelyváltoztatás (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).
(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, tartózkodási hely, a születés helye és időpontja, az érintett neme, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és időpontja.
(3) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a tartózkodási helyet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szervek, az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal és a bíróságok kötelesek szolgáltatni.
11. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket – kivéve a törvényben elrendelteket – a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyűjtési programja (a továbbiakban: program) tartalmazza.
(2) A program tervezetét a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állítja össze.
(3) A KSH az általa összeállított program tervezetét véleményezés céljából az OST elé terjeszti, amely azt elsősorban az adatgyűjtések szükségessége, szakszerűsége, az adatszolgáltatók megterhelése szempontjából és a párhuzamosság elkerülése érdekében véleményezi.
(4) A KSH elnöke az OST véleménye alapján véglegesíti a program tervezetét.
12. § A KSH elnöke a program tervezetét jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti. A Kormány rendeletet hoz a programról és az adatszolgáltatási kötelezettségről.
13. § A jóváhagyott programot év közben, különösen indokolt esetben, a 11–12. §-ban foglaltak szerint lehet módosítani vagy kiegészíteni.
14. § A kormányrendelet mellékletét képező programot, módosítását és kiegészítését a KSH hivatalos lapja közli.
15. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó szerv és szervezet statisztikai adatgyűjtést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes adatszolgáltatás alapján hajthat végre.
(2) Ha a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát – az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében – a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdés szerinti javaslatához.
(3) Helyi önkormányzati rendelet az önkormányzat illetékességi területén – az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával – statisztikai adatgyűjtést rendelhet el, illetőleg hajthat végre.
16. § (1) Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül hajtható végre.
(2) Az adatszolgáltatásra felkértnek fel kell hívni a figyelmét az adatszolgáltatás önkéntességére.
17. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyűjtések eredményei – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek saját hatáskörükben gondoskodnak.
(2) Nem lehet nyilvánosságra hozni az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatokat, valamint – a 18. §-ban foglaltak kivételével – a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot (a továbbiakban: egyedi adat).
18. § (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek egymás közötti adatközlésére.
(2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható.
19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) – kivéve azt, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni – a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén – a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – ezt megelőzően is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet.
(3) Új adatoknak az adatállományhoz csatolása idejére a személyazonosító adatok az adatállománnyal ideiglenesen összekapcsolhatók. Az összekapcsolás szabályait az adatvédelmi biztos állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni, és véleményezésre az OST elé kell terjeszteni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a lakosság egészére kiterjedő adatszolgáltatásnál.
20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő személyek felelősek.
21. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a program végrehajtásából rendelkezésre álló adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó másik szervnek – annak feladatai ellátásához – kívánságára köteles továbbítani (adatátadás). Az adatigénylés és adatátadás – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – egyedi adatra nem vonatkozhat.
(2) Az adatátadó a rendelkezésére álló, kérdőíven, táblán tárolt adatok kigyűjtését, átmásolását az adatátvevőnek térítésmentesen köteles lehetővé tenni. A gépi adathordozón tárolt adatok adatátadó által végzett gépi átmásolásának, újbóli feldolgozásának költségeit az adatátvevő az adatátadónak – ha igényli – megtéríti.
(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerveket is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtéseik tekintetében.
(4) A KSH jogosult
a) az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatgyűjtést végző szervtől az országos statisztikai adatgyűjtési programból rendelkezésre álló adatokat;
b) a hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől – törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott helyi önkormányzati rendelet elrendelése alapján – a rendelkezésre álló személyes adatokat;
c) a b) pont alatti szervnél rendelkezésre álló nem személyes adatokat
egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai felhasználás céljából – az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett – átvenni. A KSH az adatszolgáltatókat a személyes adatok statisztikai célra történő átvételéről és felhasználásáról hivatalos lapjában előzetesen tájékoztatja. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a (2) bekezdés irányadó.
(5) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a saját statisztikai adatállományait statisztikai célra összekapcsolhatja. Személyesadat-állományok összekapcsolása csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg nem haladó mértékben, a cél eléréséhez szükséges ideig történhet. Az eredeti célt meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek minősül.
22. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szervei a 6. § i) pontjában meghatározottak részére szolgáltathatnak adatot.
(2) A nemzetközi szervezetek részére az e körben történő adatszolgáltatást a KSH hangolja össze. Ezért ezekről az adatszolgáltatásokról a KSH-t előzetesen tájékoztatni kell. Az adatátadással kapcsolatos térítésben, a kölcsönösség figyelembevételével, az adatátvevővel az adatszolgáltató állapodik meg.
23. § (1) A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét – az OST állásfoglalásának figyelembevételével – a szerv vezetője állapítja meg.
(2) A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő adatállományokból történő közlésekből áll.
24. § A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek – a 17. § (2) bekezdésének figyelembevételével – a 6. § i) pontban megjelölt személyekkel, szervekkel és szervezetekkel, azok kérésére, közlik a tájékoztatási rendszerükben nyilvánosságra még nem hozott statisztikai adatokat is. Az adatátvétellel összefüggő térítésre a 21. § (2) bekezdése az irányadó.
25. § A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni.
26. § (1) Ez a törvény 1993. május 15-én lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a KSH részfeladatait;
b) az Országos Statisztikai Tanács részfeladatait és főbb eljárási szabályait;
c) az országos statisztikai adatgyűjtési program összeállítását;
d) a statisztikai kérdőívek főbb formai követelményeit;
e) a statisztikával és egyéb adatszolgáltatással összefüggő szabálysértéseket;
f) a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés részletes szabályait.
27. § A 11–14. § rendelkezéseit első ízben az 1994. évre szóló országos statisztikai adatgyűjtési program összeállításánál kell alkalmazni.
28. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény a hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és e § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A peres és nem peres eljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.”
b) az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 90/A. §-a a következő (2) és (5) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi (2)–(3) bekezdésének megjelölése (3)–(4) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célú felhasználásra átadhatók. Statisztikai célú felhasználásra az (1) bekezdés szerinti adatok személyazonosításra alkalmas formában is átadhatók
a) az érintett személy hozzájárulásával, az egészségügyi szolgáltatást nyújtók és – a feladatuk ellátásához szükséges adatok tekintetében – az ÁNTSZ szervei számára;
b) az élveszületésekről és a halálozásokról a Központi Statisztikai Hivatal részére.”
„(5) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségügyi szolgáltatást nyújtók járványügyi célból az ÁNTSZ szervei számára átadhatják.”
c) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 119/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi (6)–(8) bekezdésének megjelölése (7)–(9) bekezdésre módosul:
„(6) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.”
d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btk. é.) V. fejezete a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A büntetőeljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.”
e) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.”
