1. § A törvény célja, hogy az ország folyamatos és biztonságos energiaellátása érdekében szabályozza a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges rendszerét.
2. § A törvény hatálya kiterjed azokra a jogi és természetes személyekre, akik (amelyek) a mellékletben meghatározott kőolajat vagy kőolajtermékeket, valamint ezek gyártásához, keveréséhez használt alapanyagot (a továbbiakban együtt: kőolaj és kőolajtermék) hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.
3. § (1) Kőolajból és kőolajtermékből az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni a stratégiai és kereskedelmi, üzemviteli készleteken felül.
(2) A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző naptári évben összesen behozott és kivitt kőolaj és kőolajtermék mennyiség egyenlegének a következők szerint meghatározott számú napra jutó átlaga. A törvény hatálybalépését követő
a) 1. évben legalább 20 napra;
b) 2. évben legalább 30 napra;
c) 3. évben legalább 40 napra;
d) 4. évben legalább 50 napra;
e) 5. évben legalább 70 napra;
f) 6. és az azt követő években legalább 90 napra
eső átlagmennyiséget kell készletezni.
(3) Behozott és kivitt mennyiségnek minősül az a mennyiség, amelyet az adott időszakban ténylegesen elvámoltak.
4. § Nem kell biztonsági készletet képezni:
a) azon évi 500 tonnát meg nem haladó kőolajtermék mennyiség után, amelyet saját végső felhasználás céljából hoznak be, és nem kerül belföldi forgalomban értékesítésre;
b) azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után, amelyet a Magyar Honvédség részére hoznak be, és azt a Magyar Honvédség használja fel vagy tartalékolja;
c) azon mennyiségek után, amelyet a jelen törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be;
d) valamint a nem energetikai célra, vegyipari alapanyagként behozott kőolajtermék után.
5. § A készletezendő mennyiség 90%-nak kőolajból, motorbenzinekből és gázolajokból kell állnia. A termékszerkezet-összetételi arányokat és a mennyiségi/minőségi paramétereket a Szövetség operatív módon határozza meg a hazai átlagfogyasztási mutatók figyelembevételével.
6. § A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely
a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;
b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);
c) a Magyar Honvédség tulajdonában vagy stratégiai tartalékban van.
7. § A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan belföldi tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.
8. § (1) A biztonsági készletet az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet használni.
(2) Az engedélyben meg kell határozni:
a) a felhasználás engedélyezésének okát;
b) a felhasználásra engedélyezett termék megnevezését, minőségét és mennyiségét;
c) a felhasználás ütemét és időtartamát;
d) a felhasznált készletek pótlásának határidejét, termékenkénti összetételét.
9. § A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésére a 47. §-ban meghatározott jogi és természetes személyek az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül jogi személyiséggel rendelkező Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség) kell létrehozniuk.
10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok a jogi és természetes személyek, akik (amelyek) olyan kőolaj és kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak, amely után biztonsági készletet kell képezni (a továbbiakban: tagok).
(2) A szövetségi tagság a vámkezelés időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó behozatali tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.
11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű biztonsági készlet képzési feltételeinek megteremtése és fenntartásának e törvény előírásai szerinti biztosítása.
12. § A Szövetség a biztonsági készlet létrehozásáról és annak fenntartásáról intézkedhet:
a) saját beszerzéssel és készletezéssel vagy
b) a taggal, illetve harmadik személlyel kötött visszterhes megbízási szerződés útján, amely alapján a tag, illetőleg a harmadik személy a Szövetség beszerzési és készletezési kötelezettségeit átvállalja.
13. § (1) A 8. § alapján felhasználásra engedélyezett készleteket a Szövetség áruba bocsátja és piaci áron értékesíti: ennek során a tagokat - a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg.
(2) A 37. § (3) bekezdése szerinti biztonsági készleteket a tag az engedélyben meghatározott feltételek betartásával használhatja fel.
(3) Piaci ár:
a) kőolaj esetében az eladás (adás-vételi szerződéskötés) időpontjában érvényes - a behozatali költségekkel (szállítás, vám, vámkezelés, illetékek stb.) növelt - mediterrán térségi, tőzsdei napi átlagár;
b) kőolajtermékek esetében a belföldi ár.
14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.
15. § (1) A Szövetség az ipari és kereskedelmi miniszter által jóváhagyott Alapszabály alapján működik.
(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:
a) a Szövetség székhelyét;
b) a Szövetség szervezeti felépítését és működését;
c) a szövetségi tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait;
d) a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét;
e) a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait;
f) a felhasználásra engedélyezett biztonsági készletek értékesítésének rendjét;
g) a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő hozzájárulás szabályait;
h) a készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi/minőségi paraméterek meghatározásának módját;
i) a készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat;
j) a kőolajnak kőolajtermékre, valamint a kőolajterméknek kőolajra történő átszámítási arányait;
k) a biztonsági készletezési tevékenységgel összefüggő tevékenységek meghatározását;
l) a Szövetség belső adatszolgáltatási kötelezettségét;
m) a tagnak a Szövetség részére történő hozzájárulás befizetési kötelezettséghez szükséges adatközlés módját;
n) a tagok által közölt adatok és a hozzájárulás befizetés teljesítésének ellenőrzési rendjét, továbbá
o) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény kötelezően előír.
(3) A Szövetség Alapszabályát a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgató tanács és az igazgatóság.
17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
18. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).
(2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik.
(3) A közgyűlés összehívásáról az igazgatóság értesíti a tagokat - azt megelőzően legalább 4 héttel - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.
(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.
(5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.
19. § A közgyűlés feladata
a) a Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása;
b) az igazgató tanács és az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése;
c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
20. § A közgyűlés a 19. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben - ha az Alapszabály minősített többséget nem ír elő - a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz.
21. § A közgyűlés döntéseinek meghozatala során a tagság jogán minden szövetségi tag rendelkezik egy-egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a tagok között, amilyen mértékben részt vettek az előző naptári évben a belföldi felhasználású vagy értékesítési célú összes kőolaj és kőolajtermék behozatalában.
22. § (1) Az igazgató tanács
a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét;
b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót;
c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására;
d) jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát;
e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére;
f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét;
g) megbízást ad az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására;
h) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt;
i) javaslatot tesz az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvény 8. §-a szerinti eljárás kezdeményezésére.
(2) Az igazgató tanács az igazgatóságtól jelentést kérhet, továbbá számára utasítást adhat.
23. § (1) Az igazgató tanács kilenc igazgató tanácsi tagból áll.
(2) Az igazgató tanács kilenc tagjából hat tagot a közgyűlés választ meg három évre. A hat választott igazgató tanácsi tagból
a) négy igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek kőolaj vagy kőolajtermék feldolgozásával, feldolgoztatásával foglalkoznak (a továbbiakban: feldolgozó tagcsoport);
b) kettő igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek belföldi forgalmazás vagy saját végső felhasználás céljából kőolaj vagy kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: forgalmazó tagcsoport).
(3) Az igazgató tanács további három tagja az ipari és kereskedelmi miniszternek, a pénzügyminiszternek, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a képviselője.
24. § Az igazgató tanács tagjai közül egy elnököt és egy
elnökhelyettest választ. A választás egyszerű szavazattöbbséggel történik.
25. § Ha a választott igazgató tanácsi tag megbízatása a 23. §-ban meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új igazgató tanácsi tag ugyanabból a tagcsoportból választható, amelyhez a kivált tag tartozott. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.
26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább hat jelen van.
(2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
27. § (1) Az igazgatóság két személyből áll (igazgató és helyettese), akiket a közgyűlés a tagság köréből választ meg. Az igazgatóság megbízatási ideje öt év. Az igazgatóság tagjai újraválaszthatók.
(2) A közgyűlés az igazgatóság bármelyik tagját hivatali idejének lejárta előtt, a Szövetség Alapszabályában meghatározott okból visszahívhatja. Ha az igazgatóság bármely tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, az igazgató tanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ.
28. § Az igazgatóság
a) ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat;
b) elkészíti a Szövetség éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét, és azt az igazgató tanács elé terjeszti;
c) határoz a Szövetség azon ügyeiben, melyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak;
d) megküldi az ipari és kereskedelmi miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint az ipari és kereskedelmi miniszternek és a pénzügyminiszternek a Szövetség éves költségvetését és annak végrehajtásáról szóló beszámolót;
e) ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget.
29. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, gazdálkodásáról december 31-i forduló nappal éves beszámolót köteles készíteni.
(2) A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A számviteli törvény előírásait a 35-36. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
30. § (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli hozzájárulás formájában, vagy az eszközök térítés nélküli átadásával bocsátják a Szövetség rendelkezésére.
(2) A Szövetség éves költségvetésében megtervezi a készletek értékesítésének várható bevételeit, az egyéb bevételeket, illetve az értékesítés ráfordításait, a működés költségeit, a készletnövelés miatti tőkefeltöltés pénzszükségletét, valamint a bevételek és a ráfordítások különbözeteként a tagok hozzájárulásának összegét. A költségvetéshez mellékelni kell a biztonsági készletek alakulásának mérlegszerű összeállítását, amely tartalmazza a készletek nyitó értékét - a készletnövekedés értékét - a készletcsökkenés összegét, és ezek eredőjeként a zárókészlet értékét, valamint a záró és nyitó készletérték különbözetét, mint a készletezés tagok általi hozzájárulásának egyik összetevőjét.
(3) A Szövetség az éves költségvetés alapján határozza meg a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét.
31. § (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság október 31-ig készíti el, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez az ipari és kereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere igazgató tanácsbeli képviselőjének hozzájárulása kell.
32. § A jóváhagyott költségvetés alapján fizetendő tagi hozzájárulások összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni.
33. § (1) A Szövetség éves beszámolója elfogadásakor (a tárgyévet követő március 31-ig) felülvizsgálja a 30. § (2) bekezdése szerinti költségvetését.
(2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatóság által összeállított éves beszámolót, a pénzügyminiszter igazgató tanácsbeli képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi.
34. § (1) Az éves költségvetés alapján meghatározott tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét a Szövetség éven belül egyszer módosíthatja.
(2) A Szövetségnek módosítania kell a tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét akkor, ha enélkül fizetésképtelenné válna.
35. § (1) A Szövetség a naptári évvel azonos gazdasági évről mérleget és eredménykimutatást készít, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges indokolását a kiegészítő melléklet tartalmazza.
(2) A mérleget a számviteli törvény 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, tagolására vonatkozóan - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni.
(3) A mérlegben a saját tőke csak jegyzett tőke és tőketartalék lehet, mérleg szerinti eredmény nem mutatható ki.
(4) Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. számú mellékletében és tartalommal kell elkészíteni, az éves költségvetéssel azonos tagolására vonatkozóan - az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni.
(5) A tagok hozzájárulását az egyéb bevételek között kell elszámolni.
(6) Az eredménykimutatás adózás előtti eredményével - amely lényegében a biztonsági készletek növekedésére átvett hozzájárulások és a biztonsági készletek értékesítése eredményének együttes összegével egyezik meg - a tőketartalékot kell növelni.
(7) A jegyzett tőke emeléséről a tőketartalékból a közgyűlés dönt.
36. § (1) A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a közgyűlés által jóváhagyott mértékig - hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait is a működés ráfordításai között kell elszámolni.
(2) Amennyiben a tagok eszközeiket térítés nélkül adják át a Szövetségnek, azokat a Szövetségnél a tagok által közölt nyilvántartás szerinti értéken a tőketartalékkal szemben kell állományba venni.
37. § (1) A tag az általa behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiségének arányában - az éves költségvetés alapján - a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.
(2) Nem kell hozzájárulást fizetni azután a mennyiség után, amely a 4. § alapján mentes a biztonsági készletképzési kötelezettség alól.
(3) Az a tag, amely saját végső felhasználásra hoz be kőolajterméket - a Szövetséggel kötött szerződés alapján -, hozzájárulási kötelezettségét teljesítheti az általa behozott és tulajdonában lévő kőolajtermék mennyiség után, a 3. § (2) bekezdés szabályai szerint képzett biztonsági készlettel.
(4) A tag az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
38. § (1) A tag minden hó 15-ig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy részére a megelőző hónapban milyen mennyiségű - e törvény hatálya alá eső - kőolajat vagy kőolajterméket vámkezeltek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámolja a nettó behozatali mennyiségnek megfelelő esedékes hozzájárulási összeget és azt a hónap utolsó napjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni.
39. § A hozzájárulás késedelmes megfizetése vagy elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
40. § Kőolaj és kőolajtermék csak olyan jogi és természetes személy részére vámkezelhető, aki (amely) igazolja, hogy készletezési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének eleget tett és hátraléka nincs. Az igazolást a Szövetség állítja ki.
41. § (1) A Szövetség felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter látja el.
(2) Az ipari és kereskedelmi miniszter felügyeleti jogkörében:
a) jóváhagyja a Szövetség alapszabályát és annak módosítását;
b) megsemmisíti a Szövetség, illetve szervei jogsértő határozatát;
c) a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonja vagy az Országgyűlés előtt megszüntetését kezdeményezi, ha az kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy működésképtelenné válik, illetve működtetése szükségtelen;
d) a Szövetségtől tájékoztatást kérhet;
e) a Szövetség irataiba betekinthet.
42. § (1) A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a tagoknál a 38. § (1) bekezdése szerint közölt adatok valódiságát.
(2) Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot folytatni és felvilágosítást kérni.
43. § (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter jogosult annak ellenőrzésére, hogy a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók tagsági jogviszony nélkül folytatnak-e kőolaj- és kőolajtermék-behozatali tevékenységet.
(2) Az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvényben megállapított eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
44. § (1) A Szövetség külön törvény rendelkezése alapján szüntethető meg.
(2) E külön törvény rendelkezik a megszüntetés időpontjában a Szövetség tulajdonában lévő vagyon további felhasználásáról.
45. § (1) E törvény 1993. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az importált kőolaj és üzemanyag biztonsági tartalékáról szóló 110/1990. (XII. 22.) Korm. rendelet 1993. december 31-én hatályát veszti.
46. § A Szövetség megalakításához kapcsolódó előkészítő tevékenység elvégzésével az ipari és kereskedelmi miniszter a feldolgozó tagcsoport és a forgalmazó tagcsoport egy-egy tagját bízza meg.
47. § A törvény 9. §-ában előírt kötelezettség azokra a jogi és természetes személyekre terjed ki, akik (amelyek) 1992. évben biztonsági tartalék képzési kötelezettséggel járó kőolajat vagy kőolajterméket hoztak be.
| Vámtarifaszám | Kereskedelmi vámtarifa szerinti termékmegnevezés | Kereskedelmi Termék Jegyzékszám (KTJ) | ||
| 27.09.00 | Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj | 11-2 | ||
| 27.10.00 | Kőolajfeldolgozásból származó termékekből: | |||
| - | motorbenzinek | 55-13-1 | ||
| - | speciális benzin | 55-13-2 | ||
| - | vegyipari benzin * | 55-13-3 | ||
| - | pirobenzin | 55-13-4 | ||
| - | egyéb benzin | 55-13-9 | ||
| - | sugárhajtóművek üzemanyaga | 55-14-2 | ||
| - | általános gázolaj | 55-15-2 | ||
| - | mélydermedéspontú gázolaj | 55-15-9 | ||
| - | háztartási (MEKALOR) tüzelőolaj | 55-16-1 | ||
| - | könnyű kénmentes tüzelőolaj | 55-16-2 | ||
| - | könnyű kénes tüzelőolaj | 55-16-3 | ||
| - | egyéb tüzelőolaj | 55-16-9 | ||
| - | könnyű kénmentes fűtőolaj | 55-22-1 | ||
| - | könnyű kénes fűtőolaj | 55-22-2 | ||
| - | gudron | 55-22-4 | ||
| - | egyéb fűtőolaj | 55-22-9 | ||
