(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában kiskereskedelmi árként az adott elvont terméknek vagy a használati értéke alapján a vele azonosítható terméknek – a jövedéki ellenőrzés időpontjában – leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.
(4) A jövedéki bírság mértéke – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel –
a) a 67. § a)–e) pontjában szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak
| 1. dohánygyártmányoknál a | 140%-a, | |
| 2. szesznél és szeszes italoknál a | 160%-a, | |
| 3. sörnél a | 110%-a, | |
| 4. kávénál a | 60%-a, | |
| 5. kőolajtermékeknél a | 120%-a, |
de legalább 20 ezer forint;
b) a 67. § f) pontjában foglalt esetekben a háztartási tüzelőolaj után a (2) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak a 150%-a, de legalább 50 ezer forint;
c) cukorcefre után 100 forint literenként;
d) a 67. § h) pontjában foglalt esetekben a szárított és fermentált dohány után 600 forint kilogrammonként.
(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak
| 1. dohánygyártmánynál a | 110%-a, | |
| 2. szesznél és szeszes italnál a | 120%-a, | |
| 3. sörnél a | 80%-a, | |
| 4. kőolajtermékeknél a | 90%-a. |
(6) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetekben
a) természetes személy terhére legalább 5 ezer forint és legfeljebb 50 ezer forint;
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet terhére legalább 20 ezer forint és legfeljebb 100 ezer forint
jövedéki bírság szabható ki.
(7) Ha az elvont terméket lefoglalni nem lehet, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési eljárás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
70. § (1) A jövedéki bírságot az a jövedéki alany vagy az a jövedéki engedéllyel nem rendelkező szervezet, természetes személy köteles megfizetni, amelynél (akinél) a jövedéki ellenőrzés feltárta, hogy a 66. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt elkövette.
(2) Az ugyanazon elvont termék után kivetett jövedéki bírság megfizetéséért a megfizetésre kötelezettek egyetemlegesen felelősek.
(3) Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni.
(4) A jövedéki bírság kivetéséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a jogsértő cselekményt elkövették, illetőleg a készlethiányt megállapították, továbbá a jövedék alól elvont termék az elkövető birtokából kikerült.
(5) A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el és nem mérsékelhető. Fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.
71. § (1) A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki bírság alapját és a fizetendő jövedéki bírság összegét határozattal állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított jövedéki bírság a határozat jogerőre emelkedésekor esedékes és 15 napon belül kell az országos parancsnokság jövedéki bírság bevételi számlájára befizetni.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről kérelemre a bíróság végzéssel határoz.
(4) A jövedéki bírságot megállapító határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
72. § A 20. § (5) bekezdése és az 52. § (3) bekezdése szerinti zárjegyhiány utáni díjösszeg, továbbá a 64. § (2) bekezdése szerinti bérfőzési szeszadó és a 71. § szerinti jövedéki bírság késedelmes befizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
73. § (1) A zárjegyhiány díjösszeg, a bérfőzési szeszadó és a jövedéki bírság tartozás (a továbbiakban: tartozás) végrehajtására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ahol e rendelet végrehajtót említ, ott az országos parancsnokság és szervei hivatásos állományú tagját, ahol a bíróság elnökét, ott a területi parancsnokság parancsnokát kell érteni.
(2) A vámhivatal jogerős határozata – ha törvény másként nem rendelkezik – az esedékesség időpontjától végrehajtható.
(3) A vámhivatal a tartozás megfizetésére kötelezettet (a továbbiakban: fizetésre kötelezett személy) felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja.
(4) A tartozást
a) a bankszámlával rendelkező fizetésre kötelezett személy esetén azonnali beszedési megbízással,
b) a bankszámlával nem rendelkező fizetésre kötelezett személy esetében munkabéréből vagy egyéb rendszeres járandóságából történő letiltással
kell végrehajtani.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti azonnali beszedési megbízás a fizetésre kötelezett személy bármely bankszámlája ellen benyújtható.
(6) Ha a (4) bekezdésben foglalt végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a fizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.
(7) A végrehajtást – az ingatlan-végrehajtás kivételével – a vámhivatal folytatja le.
74. § (1) Ha az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki, a területi parancsnokság parancsnoka határozatban rendeli el az ingatlan-végrehajtást.
(2) Az ingatlan-végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.
(3) Az ingatlan-végrehajtást elrendelőnek – a végrehajtási jog bejegyzése végett – a jogerős határozattal az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt kell megkeresnie.
(4) A végrehajtási jog bejegyzéséről szóló jogerős határozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtónak kell megküldeni, kérve az ingatlan értékesítését.
(5) Ha a végrehajtási jog nem jegyezhető be, a tartozás erejéig a területi parancsnokságot a fizetésre kötelezett személy ingatlanán jelzálogjog illeti meg, a tartozás megfizetéséig.
75. § A vámhivatal, a területi parancsnokság parancsnoka a fizetésre kötelezett személy kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha a tartozást előíró határozat megváltozása vagy megsemmisítése várható.
76. § (1) A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség a fizetésre kötelezett személyt terheli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségekről határozatot kell hozni, amely ingóvégrehajtás esetén 500 forintnál, ingatlan-végrehajtás elrendelése esetén pedig 1000 forintnál nem lehet kevesebb.
77. § (1) Ha a fizetésre kötelezett személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre, a tartozást határozattal kell törölni.
(2) A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.
(3) Az esedékessé válás évében végrehajthatatlanság címén a tartozás nem törölhető.
(4) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.
78. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben, a 80. §-ban foglalt eltéréssel – 1993. július hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A dohánygyártmányok, a kávé, a palackozott szesz, a szeszes italok zárjegyére vonatkozó rendelkezések 1994. január hónap 1. napján lépnek hatályba.
(3) A háztartási tüzelőolaj felhasználásának jogosultságát igazoló engedély megszerzésére és a HTO-utalvány igénylésére vonatkozó rendelkezéseit 1994. május hónap 1. napjától kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló 22/1973. (VIII. 25.) MT rendelet, az ezt módosító 71/1982. (XII. 10.) MT rendelet;
b) a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 35/1980. (XI. 5.) PM rendelet, az ezt módosító 64/1981. (XII. 27.) PM, 92/1982. (XII. 15.) PM, 15/1986. (VI. 26.) PM, 44/1987. (IX. 30.) PM, 19/1988. (V. 31.) PM, 17/1990. (VIII. 23.) PM, 28/1991. (XI. 8.) PM rendelet;
c) a dohány termeléséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 16/1968. (IV. 9.) Korm. rendelet, az ezt módosító 77/1982. (XII. 20.) MT rendelet;
d) a dohányjövedéki ellenőrzésről szóló 28/1968. (X. 13.) PM rendelet, az ezt módosító 31/1990. (XII. 28.) PM rendelet;
e) a dohányipari termékek fogyasztói forgalmáról szóló 13/1968. (XI. 12.) BkM rendelet és az ezt módosító 3/1969. (III. 30.) BkM, 2/1976. (I. 27.) BkM, 10/1977. (VI. 14.) BkM, 1/1984. (II. 1.) BkM rendelet;
f) a szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 11/1992. (III. 18.) FM rendelet;
g) a háztartási tüzelőolaj forgalmazásáról szóló 66/1993. (V. 4.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
79. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg
a) a jövedéki termékek termelése tekintetében
1. az alkalmazható mérőberendezés típusára, elhelyezésére, hitelesítésére, javítására, működési zavarai különös eseteire,
2. a hivatalos zár alkalmazására, elhelyezésére és eltávolítására,
3. jövedéki ellenőrzési szempontból a jövedéki üzem minősítésének feltételeire, a termelési folyamat, a termelőberendezés kritikus pontjaira, különösen a mérőberendezések és a termelőberendezések csatlakoztatására,
4. a termék fajtájának, szeszfokának vegyvizsgálattal történő meghatározására,
5. a termék származásának, eredetének igazolására,
6. a készletbevallásra,
7. a szeszüzem által gyártott denaturált szesz denaturálási eljárására
a részletes előírásokat, eljárási szabályokat;
b) a dohánygyártmányokra, a kávéra, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásait és szabályait;
c) a jövedéki engedélykérelem [10. § (1) bekezdés], illetve a jövedéki engedély okirat [11. § (5) bekezdés] formanyomtatványát.
(2) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter arra, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben
a) a 46. § (5) bekezdésében elrendelt, a háztartási tüzelőolaj felhasználási jogosultságát igazoló engedélyre és a HTO-utalványra a részletes előírásokat és szabályokat, valamint
b) a 46. § (11) bekezdésében foglaltak alapján a HTO-utalványra vásárolható háztartási tüzelőolaj többletet,
c) a háztartási tüzelőolaj színezőanyagát és színezési eljárását
rendeletben határozza meg.
80. § (1) Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jövedéki tevékenységet a 78. § (1) bekezdésében szereplő időpont előtt kezdte meg, köteles az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül – a 10. §-ban foglaltaknak megfelelően – jövedéki engedély iránti kérelmét az illetékes engedélyező hatósághoz benyújtani.
(2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet a benyújtást követő 6 hónapon belül köteles elbírálni, és a 11. § szerint kiadni a jövedéki engedélyt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet és természetes személy jövedéki engedély nélkül legfeljebb az e törvény hatálybalépését követő 8 hónapig folytathat jövedéki tevékenységet, a törvény egyéb szabályainak betartása mellett.
(4) Jövedéki terméknek az üzlethelyiségen, az üzemanyagtöltő állomáson, a háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen kívüli értékesítése csak az e törvény hatálybalépésének napját követő 30 napig megengedett.
(5) Nem kaphat jövedéki engedélyt az a szervezet és természetes személy, amely (aki) a jövedéki termékeket nem olyan üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben forgalmazza, ahol azt e törvény megengedi, illetve, ha a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazásához saját tulajdonú vagy bérelt üzlethelyiséggel, üzemanyagtöltő állomással, háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel nem rendelkezik.
(6) Az a jövedéki alany, amelynek (akinek) a 9. § (1) bekezdése szerint kettős könyvvezetésre kell áttérnie, az e törvény hatálybalépése évét követő év január 1. napjától kell ekként vezetni könyvelését.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és természetes személyek a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazásának feltételeként előírt pénztárgép alkalmazása alól – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb az e törvény hatálybalépésének napjától számított 1 évig mentesülnek.
81. § (1) A FAT 1. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Mentes az adófizetés alól továbbá – a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj kivételével – az a termékimport, amelyet a zártárusítású diplomatabolt részére importálnak.”
(2) A FAT 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Belföldi értékesítésnek minősül)
„c) a terméknek a termelő vagy a termeltető által saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe történő kiszállítása.”
(3) A FAT 5. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem minősül belföldi értékesítésnek a zártárusítású diplomatabolt részére történő termékértékesítés, a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj kivételével.”
(4) A FAT 6. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem tekinthető használt terméknek)
„a) a motorbenzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a könnyű fűtőolaj, a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, az importált személygépkocsi, ha az 4 éves vagy ennél fiatalabb gyártású személygépkocsiként kerül vámkezelésre, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő;”
(5) A FAT 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A finomított szesz és a víztelenített szesz értékesítését végző adóalany, illetve az e termékeket importáló mentesül az adó megfizetése alól, ha
a) az adóalany vállalja, hogy a vevő részére a szeszt – a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvény rendelkezése alapján – a szesz raktárközi forgalmára vonatkozó előírások szerint adja ki;
b) a vevő írásban értesíti az adóalanyt és a vámhivatalt, illetve import esetén az importáló a vámhivatalt, hogy lemond a 11. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról.
(2) A vevő akkor mondhat le adóvisszaigénylési jogáról, ha a finomszeszt és a víztelenített szeszt közvetlen anyagként a saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékéhez használja fel.”
(6) A FAT 3. számú melléklete hatályát veszti.
(7) A FAT 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ac) ponttal egészül ki:
(Az adófizetési kötelezettség)
„ac) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a kiszállításról kiállított bizonylaton a kiszállítás időpontjaként feltüntetett napon;”
(keletkezik.)
(8) A FAT 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó alapja, ha az adó mértéke százalékos:)
„a) a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett terméknél
aa) a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás esetén a termék közvetlen önköltsége;
ab) egyéb esetekben az értékesített termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke,”
(9) A FAT 11. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja a következők szerint módosul, a c) pontja hatályát veszti, illetve az alábbi g) ponttal egészül ki:
[Az önadózás keretében [17. § (1) bekezdés] megállapított fizetendő adóból levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti a terméket terhelő adót]
„a) az adó alanya, import esetén az importáló, ha az adóval növelt áron értékesített, beszerzett terméket – a g) pontban foglalt eltéréssel – visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru, reexport);
b) a vevő, ha az adóval növelt áron beszerzett terméket – a g) pontban foglalt eltéréssel – a külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálja;”
„g) az a) és b) pont esetén a zárjeggyel ellátott dohánygyártmány, kávé, palackozott szesz és szeszes ital adója akkor vonható le, igényelhető vissza, ha a termékről a zárjegyet az adó alanya a vámhivatal képviselőinek jelenlétében eltávolítja és megsemmisíti. A megsemmisítési jegyzőkönyv a visszaigénylés kötelező melléklete. A vámhivatal költségeit az adóalany a vámeljárás szabályai szerint téríti.”
(10) A FAT 1. számú mellékletének 21. pontja a következőképpen módosul:
„21. Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontjának rendelkezése alkalmazható a nemesfémből készült ékszeralkatrészek és a nemesfémből készült egyéb termékalkatrészek (69–31–10, 69–33–1-ből), a pörköltkávé és a kávékivonat (87–81 és 87–82), a szeszgyártási termékek és a szeszes italok (88–1 és 88–2), a szőlőborok (88–3-ból), a likőrbor szőlőborból és gyümölcsborból (88–31–4-ből és 88–39–4-ből), valamint a főzött és fejtett sör (88–43 és 88–45) termékek közvetlen anyagként történő felhasználása esetén.”
82. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényekben megállapított ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
I. Fermentált dohány forgalmi számadás
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak elején
2. Bevétel
a) előállított fermentált dohány fajtája, mennyisége;
b) import fermentált dohány fajtája, mennyisége.
3. Kiadás
a) belföldre értékesített fermentált dohány fajtája, menynyisége;
b) exportált fermentált dohány fajtája, mennyisége;
c) igazoltan megsemmisült, megsemmisített fermentált dohány fajtája, mennyisége.
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén
II. Dohánygyártmány forgalmi számadás
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén
2. Bevétel
a) az előállított dohánygyártmány fajtája és mennyisége;
b) importált dohánygyártmány fajtája és mennyisége;
c) egyéb címen történt beszerzés.
3. Kiadás
a) belföldre értékesített dohánygyártmány fajtája, menynyisége;
b) exportként kiszállított dohánygyártmány fajtája, menynyisége;
c) igazoltan megsemmisült, megsemmisített dohánygyártmány fajtája, mennyisége (bizonylatok alapján);
d) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége, dohánygyártmányfajtánként.
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén
I. Szesztermelési napló
1. A cefre vagy alszesz felöntésének ideje:
2. A főző- vagy finomítókészülék száma:
3. A feldolgozott nyersanyag fajtája, mennyisége:
4. A lepárlás befejezésének ideje:
5. A szeszmérő gép száma:
| számlálókészülékének jelzése | ||
| a) a lepárlás kezdésekor: | ||
| b) a lepárlás befejezésekor: |
6. Az előállított szesz
| a) szeszfoka: | |||||
| b) mennyisége: | |||||
| literben: | |||||
| hektoliterfokban: | |||||
Pálinka, fogyasztási borpárlat bérfőzése esetén a szeszfőzde az előzőeken kívül az alábbi adatokat is köteles vezetni:
7. A főzetőknek kiadott, a főzetőktől megvásárolt pálinka, borpárlat mennyisége (liter, hektoliterfok):
8. A főzetőkkel az időszaki elszámolás miatt elszámolt (még ki nem adott) pálinka, fogyasztási borpárlat mennyisége (liter, hektoliterfok):
9. A származási igazolvány száma:
10. A főzető neve, lakhelye és az átvételt igazoló aláírása:
II. Szeszforgalmi számadás (elszámolási időszakonként)
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak elején:
2. Bevétel:
a) az elszámolási időszakban termelt szesz fajtája, mennyisége:
b) az importként beszerzett szesz fajtája, mennyisége:
c) a bármilyen címen beszerzett, visszaszállított egyéb szesz fajtája, mennyisége:
3. Kiadás:
a) adófizetés mellett értékesített szesz fajtája, mennyisége:
b) adófizetés nélkül értékesített finomszesz mennyisége:
c) az exportként kiszállított szesz fajtája, mennyisége:
d) raktárközi forgalomban kiszállított szesz fajtája, mennyisége:
e) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenőrzés mellett megsemmisített szesz fajtája, mennyisége:
d) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
I. Szeszszámadás (az adózottan és az adózatlanul beszerzett szeszről)
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak elején:
2. Beszerzett szesz fajtája, mennyisége:
3. Felhasznált szesz fajtája, mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
II. Italgyártási napló
a) A gyártás megkezdésének időpontja:
b) A gyártótartály száma:
c) A gyártás száma:
d) Az alapanyagként felhasznált szesz mennyisége (liter, szeszfok, hektoliterfok):
e) A gyártott szeszes ital megnevezése (fajtája) és szeszfoka, mennyisége literben és hektoliterfokban:
III. Italforgalmi számadás (italfajtánként)
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén:
2. Bevétel
a) a termelt szeszes ital fajtája, mennyisége:
b) importként beszerzett szeszes ital fajtája, mennyisége:
c) egyéb címen bevételezett szeszes ital fajtája:
3. Kiadás
a) értékesített szeszes ital fajtája, mennyisége:
b) exportként kiszállított szeszes ital fajtája, mennyisége:
c) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenőrzés mellett megsemmisített szeszes ital fajtája, mennyisége:
d) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
I. Sörtermelési napló (sörfajtánként)
1. Ászokolás
a) az ászokolás megkezdésének időpontja:
b) az ászoktank (hordó) száma:
c) az erjesztőből átvett mennyiség (hl):
d) az ászokolás befejező időpontja:
e) a szűrésre átadott sör mennyisége:
f) az értékesített és a házisörnek kiadott sör mennyisége:
2. Szűrés–fejtés
a) a szűrés és fejtés kezdő időpontja:
b) a szűrésre átvett ászok sör, visszáru mennyisége:
c) fejtett sörből
| hordós sör mennyisége: | |
| tanksör mennyisége: | |
| palacksör mennyisége (űrtartalom szerint): | |
| dobozos sör mennyisége (űrtartalom szerint): |
d) fejtett sör szűrési, fejtési veszteség:
II. Sörforgalmi számadás
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén:
2. Bevétel
a) termelt sör fajtája, mennyisége:
b) importként beszerzett sör fajtája, mennyisége:
c) egyéb címen bevételezett sör fajtája, mennyisége:
3. Kiadás
a) értékesített sör fajtája, mennyisége:
b) exportként kiszállított sör fajtája, mennyisége:
c) igazoltan megsemmisült vagy jövedéki ellenőrzés mellett megsemmisített sör mennyisége:
d) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
Termékforgalmi számadás (termékenként)
1. Nyitókészlet elszámolási időszak elején:
2. Bevétel
a) az előállított termék mennyisége:
b) az importként beszerzett mennyiség:
c) egyéb címen történő beszerzés, betárolás:
3. Kiadás:
a) saját nagykereskedelmi telepre kiszállított mennyiség:
b) saját üzemanyagtöltő állomásra kiszállított mennyiség:
c) belföldi értékesítés mennyisége:
d) saját felhasználás mennyisége:
e) exportként kiszállított mennyiség:
f) igazoltan megsemmisült mennyiség:
g) a mintavételi szabványban előírt módon vett minta mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
I. Az első belföldi tulajdonos nyilvántartása a saját és a bizományosi konstrukcióban importált termékek esetén:
1. Az importált termék megnevezése:
2. Az importált termék mennyisége:
3. Az importszámla száma:
4. A vámokmány megnevezése és azonosító száma:
5. A vámhatáron történt belépés időpontja:
6. A belföldi forgalom számára történő vámkezelés időpontja:
7. A készletrevétel időpontja:
8. A beszerzés céljának megjelölése (feldolgozás, továbbértékesítés stb.):
II. A bizományos nyilvántartása:
1. A megbízó megnevezése:
2. Az importált termék megnevezése:
3. A megbízónak adott importszámla száma:
I. Az első belföldi tulajdonos nyilvántartása a saját és a bizományosi konstrukcióban exportált termékek esetén:
1. Az exportált termék megnevezése:
2. Az exportált termék mennyisége:
3. Az exportszámla száma:
4. A vámokmány megnevezése és azonosító száma:
5. A külföldi vevő és a rendeltetési ország megnevezése:
6. A vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés időpontja:
7. A vámhatáron való kiléptetés időpontja:
II. A bizományos nyilvántartása:
1. A megbízó megnevezése:
2. Az exportált termék megnevezése:
3. A külföldi vevő megnevezése:
4. A megbízónak adott exportszámla száma:
Jövedéki termékforgalmi napló:
1. Nyitókészlet az elszámolási időszak kezdetén:
2. Bevétel
a) belföldről beszerzett termék fajtája, mennyisége:
b) importként beszerzett termék fajtája, mennyisége:
3. Kiadás
a) értékesített termék fajtája, mennyisége:
b) saját kiskereskedelmi eladóhely részére kiszállított termék fajtája, mennyisége:
4. Zárókészlet az elszámolási időszak végén:
1. Nyitókészlet az elszámolási év kezdetén:
2. A beszerzett termék mennyisége (szeszfok, hektoliterfok, liter, hektoliter), szállítónként részletezve:
3. A felhasználás jogcíme, időpontja
a) közvetlen anyagként, saját előállítású termékhez felhasznált mennyiség, termékenkénti részletezésben (szeszfok, hektoliterfok, liter, hektoliter):
b) egyéb, adóköteles felhasználás:
4. Zárókészlet az elszámolási év végén:
1. A szeszfelhasználó neve, telephelye, vámhivatali nyilvántartási száma, a nyilvántartó vámhivatal székhelye:
2. A közvetlen anyagként saját előállítású termékhez felhasznált szesz elszámolása:
a) A szesz felhasználásával gyártott termék megnevezése és ITJ-száma:
b) A gyártott termék mennyisége:
c) A bejelentett szeszfelhasználási arányszám:
d) Az arányszám szerint felhasználható szesz mennyisége (hlf-ben):
e) A termék gyártására ténylegesen felhasznált szesz mennyisége:
f) Túllépés vagy megtakarítás:
3. Nem a termék előállítására felhasznált szesz mennyisége (hlf-ben):
4. A szeszfelhasználási kimutatás elkészítésének ideje, cégszerű aláírás:
Üzemanyagfajtánként és háztartási tüzelőolaj szerinti részletezésben
1. Előző napi zárókészlet:
2. Bevétel
a) belföldről beszerzett mennyiség:
b) importként beszerzett mennyiség:
3. Kiadás
a) értékesített mennyiség (a kimérőszerkezetek óraállása szerint, a műszakjelentés alapján az induló és a záró óraállás feltüntetésével, illetve a nyugtán szereplő mennyiségek alapján):
b) egyéb kiadás (megsemmisülés stb.):
4. Napi zárókészlet:
1. A nyilvántartott szeszkészletben keletkezett hiány mértékéig elszámolható veszteségnormák
Termelési veszteség:
(1) Kereskedelmi főzést végző szeszfőzdében az elszámolási időszakban előállított pálinka, borpárlat mennyiségének tényleges vesztesége, de legfeljebb 1%-a.
(2) A mezőgazdasági szeszüzemben az elszámolási időszakban előállított nyersszesz mennyiségének a tényleges vesztesége, de legfeljebb 0,5%-a.
Finomítási veszteség:
(1) Az elszámolási időszakban finomítás vagy újra finomítás alá vont szesz mennyiségének a tényleges vesztesége, de legfeljebb 1%-a.
(2) Nem lehet finomítási veszteséget elszámolni akkor, ha a cefréből közvetlenül finomítványt készítenek, illetőleg, ha a szeszmérő gép közvetlenül a finomítványt méri.
Víztelenítési veszteség:
A víztelenítésre felhasznált ipari szesz mennyiségének a tényleges vesztesége, de legfeljebb 1%.
Raktározási veszteség:
A bevételezett összes szesz mennyiségének tényleges vesztesége, de faedénybe tárolt szesz esetében évente legfeljebb 3%, egyéb anyagból készült edényben tárolt szesz esetén évi 1,2%.
Palackozási veszteség:
A palackba töltött szesz mennyiségének tényleges vesztesége, de legfeljebb 1%.
Szállítási veszteség:
A szállított szesz tényleges vesztesége, de legfeljebb 1%.
2. Az italgyártásnál elszámolható veszteségnormák
Tárolási (raktározási veszteség):
Az elszámolási (készletfelvételi) időszak havi záró italkészletei után 0,5%.
Palackozási veszteség:
A palackba töltött italkészlet után 1,0%.
Szállítási veszteség:
A jövedéki alany különböző telephelyei között átadási bizonylattal, fuvarokmánnyal szállított mennyiség után a szállítóedény anyagától és a szállítási távolságtól függetlenül 0,2%.
A palackos áruk telephelyek közötti átadása esetén 0,05% törési veszteségként számolható el.
3. A sörgyártásnál elszámolható veszteségnormák
Utóerjedési (ászokolási) veszteség:
Az erjesztőből átvett mennyiség 2%-a.
Szűrési és fejtési veszteség:
Az ászokolóból átvett ászok sör mennyiségének 5%-a.
4. A kőolaj-feldolgozási termékek gyártásánál, tárolásánál, kiszerelésénél, csővezetéki szállításnál elszámolható veszteségnormák
a) Tárolási (raktározási), kiszerelési veszteségnorma a készlethiány elszámolásakor:
Az elszámolható normalizált hiány megállapításának alapja:
+ az előző leltár szerint tényleges mennyiség 20%-a,
+ a betárolt, beérkezett mennyiség (külön-külön a téli és a nyári időszakban),
– tényleges zárókészlet 20%-a.
Az időszakok:
| téli: IX. 1.–V. 31. | ||||||
| nyári: VI. 1.–VIII. 31. | ||||||
| Tárolási mód | Motorbenzinek % | Gázolajok, tüzelőolajok % | ||||
| Föld feletti tartályban | téli | 0,35 | 0,15 | |||
| nyári | 0,50 | 0,20 | ||||
| Úszótetős tartályban | téli | 0,15 | 0,05 | |||
| nyári | 0,25 | 0,10 | ||||
| Föld alatti tartályban | téli | 0,30 | 0,10 | |||
| nyári | 0,45 | 0,15 | ||||
| Hordóban és egyéb módon | téli | 0,30 | 0,15 | |||
| nyári | 0,40 | 0,20 | ||||
b) Szállítási veszteségnorma (csővezetékes):
A leltározáskor elszámolható normalizált hiány alapja a távvezetéken áttárolt mennyiség.
Mértékek:
– benzinek után 0,15%
– gázolaj és tüzelőolaj után 0,10%.
c) Forgalmazási (kiskereskedelmi) veszteségnorma:
Forgalmazási veszteségen a kiskereskedelemben a tárolással, kezeléssel és az értékesítéssel járó természetes veszteség értendő.
A leltározáskor elszámolható forgalmazási veszteségnorma alapja az előző leltárfelvételt követő tényleges értékesítés, illetve a kiadott termék mennyisége.
Mértéke:
| Föld alatti tartályban | Föld feletti | |||
| Termék | téli, % | nyári, % | tartályban nyilvánt. idő szerint, % | |
| Motorbenzin | 0,15 | 0,40 | 0,35 | |
| Gázolaj és tüzelőolajok | 0,10 | 0,10 | 0,15 | |
Kiszerelt bontatlan csomagolású (pl. hordós) termék forgalmazása után normalizált hiány nem állapítható meg.
5. Az országos parancsnokság az 1–4. pontok szerinti veszteségnormáktól eltérő mértékek alkalmazását is előírhatja, amennyiben ez a műszaki-technológiai feltételek által indokolt és semleges szakértői vélemény által alátámasztott.
6. A hiány elszámolása
A hiánynak az elszámolható veszteségnormákkal fedezett részét igazolt hiányként kell elszámolni, kivéve, ha megállapították, hogy az nem természetes apadás folytán keletkezett.
