Az Országgyűlés az Alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására a következő törvényt alkotja:
1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].
2. § (1) Az Országgyűlés az alkotmányos jogok védelme érdekében – kizárólag neki felelős megbízottként – választja meg az országgyűlési biztost és általános helyettesét.
(2) Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik.
(3) Ha az országgyűlési biztos általános helyettese akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyűlési biztost a külön biztos – ha több ilyen van, az országgyűlési biztos által kijelölt külön biztos – helyettesíti.
(4) Ha a külön biztos akadályoztatva van, jogkörét az országgyűlési biztos, illetőleg az országgyűlési biztos általános helyettese gyakorolja.
(5) Ahol e törvény az országgyűlési biztost említi, azon – eltérő rendelkezés hiányában – az országgyűlési biztos általános helyettesét, illetve a külön biztost is érteni kell.
3. § (1) Országgyűlési biztosnak minden olyan egyetemi jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki a (2) és (3) bekezdésben előírt követelményeknek megfelel.
(2) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, és köztiszteletnek örvendenek.
(3) Országgyűlési biztos nem lehet az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja, köztársasági megbízott, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.
4. § (1) Az országgyűlési biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
(2) A javasolt személyt (személyeket) az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága, továbbá az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, valamint a külön biztosra tett javaslat esetében az Országgyűlés illetékes szakbizottsága is – véleményezési jogkörrel – meghallgatja.
(3) Az országgyűlési biztos megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
(5) Az országgyűlési biztos hat évre kerül megválasztásra. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.
(6) Az új országgyűlési biztost az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Országgyűlés megbízatása ebben az időszakban megszűnt, a választást az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő egy hónapon belül kell megtartani.
5. § (1) Az országgyűlési biztosi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
(2) Az országgyűlési biztos más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(3) Az országgyűlési biztos nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
(4) Az országgyűlési biztos a hatásköréből adódó feladatokon túlmenően politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.
6. § (1) Ha az országgyűlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig az országgyűlési biztosnak megválasztott személy e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(2) Ha az országgyűlési biztos az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt határidő leteltéig nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után határoz az összeférhetetlenségi kérdésében. Az összeférhetetlenség kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Amennyiben az országgyűlési biztos megválasztását követő négy éven belül nyer megállapítást, hogy vele szemben megválasztásakor a 3. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok állt fenn, az (1)–(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
7. § Az országgyűlési biztos a hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.
8. § Az országgyűlési biztos eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg.
9. § (1) Az országgyűlési biztos és a külön biztos alapilletménye megegyezik a miniszternek, az országgyűlési biztos általános helyettesének alapilletménye pedig az államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményének összegével. A vezetői illetménypótlék mértéke az országgyűlési biztos és a külön biztos esetében az alapilletmény 80%-a, az országgyűlési biztos általános helyettese esetében az alapilletmény 30%-a. Az országgyűlési biztost, az országgyűlési biztos általános helyettesét és a külön biztost alapilletményük 15%-ának megfelelő összegű illetménykiegészítés illeti meg.
(2) Az országgyűlési biztost naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
10. § (1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlési Biztos Hivatalának az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
11. § Az országgyűlési biztos és a volt országgyűlési biztos a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre e megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az országgyűlési biztos polgári jogi felelősségére.
12. § (1) Az országgyűlési biztost csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetőleg magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt az országgyűlési biztos tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.
(5) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.
(6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az országgyűlési biztos jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
(8) Ha az országgyűlési biztos mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggeszti, egyidejűleg felfüggeszti azt a jogát is, hogy az e tisztségéből eredő feladatait ellássa.
13. § (1) Az országgyűlési biztos a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
(2) Az országgyűlési biztos köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszi.
14. § A mentelmi jog az országgyűlési biztost a megválasztása napjától illeti meg. Az országgyűlési biztosi tisztségre javasolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha országgyűlési biztos lenne.
15. § (1) Az országgyűlési biztos megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével;
b) halállal;
c) lemondással;
d) összeférhetetlenség kimondásával;
e) felmentéssel;
f) a tisztségtől való megfosztással.
(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés d)–f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.
(4) Ha az országgyűlési biztos személyével kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával határozatban mondja ki. Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés – bármely képviselő indítványára – határozatban állapítja meg az országgyűlési biztos megbízatása megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fenállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától a megbízatás e miatt történő megszűnését kimondó országgyűlési határozat meghozataláig az országgyűlési biztos e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(5) Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést bármely képviselő indítványozhatja. Felmentés esetén az országgyűlési biztos három havi külön illetményre jogosult.
(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetőleg jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.
(7) Ha az országgyűlési biztos megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az új országgyűlési biztost a 4. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megválasztani. A megbízatás megszűnésének az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban szabályozott eseteiben az új országgyűlési biztost két hónapon belül kell megválasztani.
16. § (1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.
(3) Az országgyűlési biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes.
(4) Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyűlési biztos nem fedheti fel.
17. § (1) Az országgyűlési biztos a hozzá benyújtott beadványt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést – e törvény keretei között – maga választja meg.
(2) Ha az országgyűlési biztos megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű, az országgyűlési biztos a beadványt nem köteles vizsgálni. Erről a beadványt tevőt értesíti.
(3) Az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra terjed ki.
(4) Ha az ügyben jogerős határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
18. § (1) Az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenőrzésére, ennek során – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatóság helyiségeibe beléphet. Az országgyűlési biztos jogainak gyakorlása érdekében a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területekre a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be. Ez a szabályozás az ellenőrzést érdemben nem akadályozhatja.
(2) Az országgyűlési biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak megküldését, illetőleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti.
(3) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv bármely munkatársát meghallgathatja, továbbá az érintett szerv vezetőjét vagy felügyeleti szervének vezetőjét, valamint az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.
(4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot vagy véleményt kérhet.
(5) Az államtitok és a szolgálati titok az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli.
(6) Az országgyűlési biztos iratbetekintési jogát a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a rendőrségnél – az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében – az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.
(7) Az országgyűlési biztost a rendőrséget érintő eljárása során az országos rendőrfőkapitány engedélye alapján tekinthet be az olyan titkot tartalmazó iratba, amelynek megismerése a bűnüldözés eredményességének veszélyeztetésével járna. Ha az országos rendőrfőkapitány a betekintést nem engedélyezi, az országgyűlési biztos a belügyminiszterhez fordulhat.
(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a fegyveres erőknél és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében pedig a szolgálatot vezető főigazgatótól kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.
(9) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
a) az a személy, akit az országgyűlési biztos eljárásának alapját képező beadvány érint, a Pp. 13. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozója vagy élettársa;
b) a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a Pp. 13. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
19. § (1) Az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványt tevőt értesíti.
(2) Az országgyűlési biztos a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt elutasítja, a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtottat pedig elutasíthatja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell.
(3) Az országgyűlési biztos a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt – a beadványt tevő egyidejű értesítése mellett – az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
20. § (1) Ha az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására – az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az országgyűlési biztost.
(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az országgyűlési biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3) Ha az országgyűlési biztos az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.
(4) Miniszter esetében felügyeleti szerven a Kormányt kell érteni.
21. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az országgyűlési biztos kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, szóban stb.) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.
(2) Az érintett szerv a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.
(3) Ha a megkeresett szerv a kezdeményezéssel nem ért egyet a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetőleg a megtett intézkedésről az országgyűlési biztost értesíteni.
(4) A felügyeleti szerv, illetve az országgyűlési biztos további eljárására egyebekben a 20. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az országgyűlési biztos arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.
22. § Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál:
a) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;
c) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását;
d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését;
e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.
23. § (1) Az országgyűlési biztos külön törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását.
(2) Az illetékes ügyész az ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.
24. § Ha az országgyűlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény észlelése esetén pedig kezdeményez. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.
25. § Ha az országgyűlési biztos álláspontja szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.
26. § (1) Ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyűlési biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az országgyűlési biztos a 22. §-ban megjelölt intézkedést tette, illetve a 25. §-ban szabályozott esetben az Országgyűlést (annak elnökét) kereste meg, az országgyűlési biztos az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása államtitkot vagy szolgálati titkot érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy – ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti – az éves beszámolót megelőzően titkos minősítésű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.
27. § (1) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól – ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről – évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
(2) Az országgyűlési biztos beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elő, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak.
28. § (1) Az ügyvitel és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el.
(2) Az Országgyűlési Biztos Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát az országgyűlési biztos állapítja meg.
(3) Az országgyűlési biztos és hivatali szervezete működési költségeit és létszámát az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni.
(4) A Hivatal vezetőjét és munkatársait az országgyűlési biztos nevezi ki és menti fel.
(5) A Hivatal vezetőjének jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.
29. § (1) E törvény alkalmazásában hatóság:
a) az államhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szerv;
b) az államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv;
c) a fegyveres erők;
d) a rendőrség, a rendészeti szerv;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
f) az igazságügyi szerv – kivéve a bíróságot -;
g) a helyi önkormányzat;
h) a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv.
(2) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül az országgyűlési biztost és annak általános helyettesét meg kell választani.
(4) A 3. § (3) bekezdésében foglaltakat a miniszterhelyettesre és a tanácstagra is alkalmazni kell.
(5) A külön biztosra törvény e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.
I. Az országgyűlési biztos a fegyveres erőket érintő vizsgálata során nem tekinthet be:
1. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan iratba, amelyből azok lényege megismerhető.
2. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
3. Az MH-nak a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó terveket tartalmazó iratokba.
4. Az állami és a katonai felsővezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratokba.
5. Az MH harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos okmányokba, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített dokumentumokba, továbbá a Katonai Területek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek összesített harckészültségi terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányokba.
6. A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) és az MH híradása megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba.
7. Az MH részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába.
8. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minősítenek.
9. A hadászati felderítés eszközeire, működésére, valamint az MH felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
II. Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályait tartalmazó dokumentumokba.
2. A nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági dokumentumokba.
3. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyzeti nyilvántartásaiba és egyéb személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
4. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek azonosítására szolgáló nyilvántartásokba.
5. A nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.
6. A számítástechnikai eszközök számával, elhelyezésével, működésével, illetve az alkalmazott software-ekkel kapcsolatos dokumentumokba.
7. A rejtjel tevékenységgel, annak szakirányításával és hatósági felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.
8. A biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokba.
9. A különösen fontos és bizalmas munkakört, tisztséget betöltő, illetve ilyen tisztségre jelölt személyek biztonsági védelme és ellenőrzése során keletkezett dokumentumokba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
10. Mindazon dokumentumokba, amelyek megismerése az információt szolgáltató azonosítását tenné lehetővé.
11. A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodásaiba.
12. Mindazon dokumentumokba, amelyeknek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené.
