A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, a kollégiumi nevelésre és oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre.
2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában.
(2) A közoktatás intézményeiben – e törvény rendelkezéseinek megfelelően – mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet.
(3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata.
3. § (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.
(2) Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat – a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben meghatározottak szerint – a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.
(3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is.
4. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.
(2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
(3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.
(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződésének megfelelően a tanuló az iskolában és a kollégiumban, továbbá az óvodai foglalkozásokhoz csatlakozóan a gyermek az óvodában az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítvány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs lehetőségeket.
(5) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles.
(6) Az állam és az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézménynek olyan arányban, amilyen arányban ezek – e törvényben foglaltak szerinti megállapodással – állami, illetve önkormányzati feladatot vállalnak át.
(7) A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés.
5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás – részben vagy egészben – más nyelven is folyhat.
6. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni.
(2) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
7. § (1) A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
(3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.
8. § Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről való gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlődése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való felkészítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)–(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot – az Országos Köznevelési Tanács javaslatára – a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.
9. § (1) A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit – a szakképzés szakmai követelményeit kivéve – e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)–(3) bekezdésével, 10. §-ának (1)–(3) bekezdésével, 13. §-ával összhangban – a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. A Tantervi alapelveket a Kormány, a Tantervi követelményeket – az Országos Köznevelési Tanács javaslatára – a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.
(2) A Tantervi alapelvek tartalmazzák:
a) a közoktatás általános célkitűzéseit;
b) a közoktatás tartalmi szabályozásának elveit;
c) a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának elveit;
d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók speciális nevelésének, oktatásának elveit;
e) az általános képzés területeit és azok alapvető célkitűzéseit.
(3) A Tantervi követelmények tartalmazzák a hazai iskolarendszer összehangolt működéséhez és az iskolaváltáshoz szükséges követelményeket, meghatározzák az általános képzési területeken a tantervi követelmények szintjeit a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyam végén.
(4) A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelményekkel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A kerettantervek tartalmazzák:
a) az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és tananyagtartalmát, illetve ezek változatait;
b) az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait;
c) azokat a követelményeket, amelyeket az adott iskolatípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani;
d) az átjárhatóság biztosítékait.
(5) Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelezhető.
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve
önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;
b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
e) hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik –, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;
g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon;
h) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
i) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;
j) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
k) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
(2) A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja, 128. § (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni.
(3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
(4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit;
d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt.
13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján minden érdekelt adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá – az e törvényben foglaltak szerint – nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon;
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is);
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;
f) részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy;
g) kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen;
b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében;
c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért;
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
15. § (1) A nevelő és oktató munkát az e törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezők (a továbbiakban: pedagógusok) végzik. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.
(2) A pedagógiai szakszolgálatokat (34. §) és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (36. §) szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.
(3) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.
(5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója.
16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.
17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek a következők:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás első négy évfolyamán tanítói;
c) a középiskola kivételével az iskolai oktatás ötödik és hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakkollégiumot végzett tanítói vagy tanári;
d) a középiskola kivételével az iskolai oktatás hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő tanári;
e) középiskolában – ha e törvény másképp nem rendelkezik, a készségtárgyak kivételével –, a tantárgynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, a kilencedik évfolyam alatti évfolyamokon, emellett a korosztálynak megfelelő főiskolán szerzett tanári vagy pedagógiai;
f) a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusnak
– középiskolában a szakiránynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, szakiránynak megfelelő egyetemen folyó tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolán szerzett tanári, szakiránynak megfelelő tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő egyetemi, ilyen képzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolai,
– szakmunkásképző iskolában, szakiskolában a szakiránynak megfelelő tanári vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai;
g) középiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak a szakiránynak megfelelő tanári, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói vagy a szakiránynak megfelelő egyetemi vagy főiskolai;
h) napköziotthonban, kollégiumban a nevelőtanárnak tanítói, tanári vagy pedagógiai;
i) alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti ágnak megfelelő tanári vagy a művészeti területen felsőfokú iskolai;
j) iskolai, kollégiumi könyvtárosnak könyvtáros-tanári, illetve felsőfokú könyvtárosi vagy középfokú könyvtárosi szakképesítéssel kiegészített tanítói, tanári;
k) ifjúsággondozónak pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás
végzettség.
(2) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.
(3) A kizárólag fogyatékosokat nevelő és oktató nevelési-oktatási intézményben, tagozaton, osztályban, csoportban a
fogyatékos gyermek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával foglalkozó pedagógusnak a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, a konduktornak konduktori képesítéssel kell rendelkeznie. Ha a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelését, iskolai oktatását a többi gyermekkel, tanulóval együtt végzik, a nevelő és oktató munkát az (1) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező pedagógus is elláthatja, ha a nevelő és oktató munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti.
(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, akinek neveléspszichológusi vagy pszichológusi és pedagógus képesítése van.
(5) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére, vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és a szaknak megfelelő nevelő-oktató munkában eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
(6) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, iskolai tanítási órájával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet
a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;
c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás
alapján.
(7) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni.
18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés, középiskolában egyetemen szerzett tanári képesítés;
b) legalább öt év szakmai gyakorlat – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az előírt képesítésnek megfelelő pedagógus-munkakörben;
c) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag kisebbségi nyelven folyik, illetőleg a tanulók több mint fele két nyelven – kisebbségi nyelven és magyarul – tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.
(3) A kizárólag fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik.
(4) Szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola vezetésével a szakiránynak megfelelő egyetemi végzettségű, nem pedagógus-képzettségű szakember is megbízható abban az esetben, ha a pedagógus-szakképesítés megszerzésére kiegészítő felsőfokú képzés keretében nincs lehetőség.
(5) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszonynak, illetve munkaviszonynak harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama.
(6) Az intézményvezetői állás betöltésénél szakmai gyakorlatnak minősül továbbá
a) a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben;
b) művészeti szakközépiskolai és alapfokú művészetoktatási intézmény esetében – ha a pályázó rendelkezik legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött idővel – a művészi pályán
eltöltött idő.
(7) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott közoktatási feladatra létesíthető közoktatási intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség.
(8) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik.
19. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse;
b) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;
c) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;
d) nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa;
e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.
(2) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy
a) a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;
b) a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;
c) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját;
d) minősítse a tanulók tudását;
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;
h) szakmai egyesületek, kamerák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;
i) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.
20. § A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:
a) óvoda;
b) általános iskola;
c) szakmunkásképző iskola, szakiskola (a továbbiakban együtt: szakiskola);
d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola);
e) alapfokú művészetoktatási intézmény;
f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény [a továbbiakban a b)–f) pont alattiak együtt: iskola];
g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)–g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény].
21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:
– gyógypedagógiai tanácsadó, szűrő, korai fejlesztő és gondozó központ;
– tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság;
– nevelési tanácsadó,
– beszédjavító intézet,
– továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,
– konduktív pedagógiai intézmény.
22. § (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: a területi és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények.
(2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek.
(3) A közoktatás tanügyi igazgatásának intézményei: a tankerületi oktatásügyi központok.
(4) A közoktatási intézmény – a tankerületi oktatásügyi központok kivételével – több különböző típusú intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20–22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).
23. § A művelődési és közoktatási miniszter a 20–22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve intézmény alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan iskola alapítását, amely nem készít fel alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot.
24. § (1) Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
(2) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – ötödik életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.
(3) Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások ideje legfeljebb napi négy óra.
25. § (1) A tanulók rendszeres oktatása, alapvizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetőleg egyéni vállalkozók.
(2) A tanuló alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) Az iskolai évfolyamok számozása – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.
(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően, a tizedik évfolyamig bezárólag – az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével, és függetlenül attól, hogy az iskolai nevelést és oktatást milyen iskolatípusban végzik – a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(5) Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) a tankötelezettség megszűnését, az alapvizsgát, illetve az utolsó középiskolai évfolyamot, vagy az érettségi vizsgát követően felkészít szakmai vizsgára, vagy munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat. A szakképzésben az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik. A szakképzésben az évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
26. § (1) Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Az általános iskolának tíz évfolyama van. Általános iskolaként működik az iskola akkor is, ha tíznél kevesebb évfolyama van.
(2) Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakiskolában is teljesíthető.
(3) Az általános iskolában folyó nevelés és oktatás lehetővé teszi a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. A választható tanórai foglalkozások a személyiség gazdagodását, a művelt emberré válást, a továbbtanulást, pályaválasztást segítik.
(4) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet.
(5) A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
27. § (1) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után felkészít szakmai vizsgára, illetve a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt.
(2) A szakiskolában a szakképzést megelőzően – általános iskolai oktatás keretében – az általános műveltséget megalapozó kilencedik és tizedik évfolyam is elvégezhető.
(3) A kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló felkészülhet az alapvizsgára. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát.
28. § (1) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(2) A gimnázium a nevelést és oktatást az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdi, és a tizenkettedik évfolyammal – a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal – fejezi be.
(3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A gimnáziumban – indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve – idegennyelvi, humán, természettudományos vagy más szakirányú osztályok szervezhetők.
(5) A tanuló az utolsó évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és – a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
(6) A gimnáziumban a középiskolai nevelés és oktatás követelményeinek teljesítésével egyidejűleg a választható tanórai foglalkozás keretében munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozás is tartható.
29. § (1) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(2) A szakközépiskola a nevelést és oktatást a kilencedik évfolyamon kezdi, és a középiskolai oktatást a tizenkettedik évfolyammal – a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal – fejezi be. Az ezt követően kezdődő szakképzési évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A szakközépiskolában – indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve – szakirányú nyelvi és más, a szakirányú képzést növelő osztályok szervezhetők.
(5) A tanuló az utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és – a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
(6) A szakközépiskola az utolsó középiskolai évfolyamot vagy az érettségi vizsgát követően készít fel szakmai vizsgára. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát.
(7) A tanuló dönthet úgy is, hogy csak érettségi vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik – csak szakmai vizsgát tesz.
30. § (1) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai vagy konduktív pedagógiai ellátásban, állapotának megfelelő óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.
(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek nevelésére és oktatására óvodát, óvodai csoportot, iskolát, iskolai tagozatot, osztályt, csoportot, kollégiumot a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelen tanulók részére a tizedik évfolyam elvégzése, illetve a tankötelezettség megszűnése után speciális szakiskola és munkára felkészítő iskola, tagozat, csoport szervezhető.
(3) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló – függetlenül attól, hogy külön az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban – olyan nevelési-oktatási intézménybe íratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].
(5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.
(6) Ha a tanuló a tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, a szakértői véleményben meg kell határozni – a tankötelezettség fennállása alatt – a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését (a továbbiakban: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a (3) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság dönt.
31. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapvizsga letételére.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik.
(3) Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány továbbképző évfolyamokra, illetve művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít.
32. § A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,
a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve
b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
33. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) közös igazgatású intézmény;
b) általános művelődési központ.
(2) A többcélú intézmény szervezeti egységei nem rendelkeznek jogi személyiséggel.
(3) A közös igazgatású közoktatási intézmény a különböző tevékenységet folytató intézmény feladatait szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek keretében vagy – a kollégium, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény kivételével – szakmai tekintetben egységes szervezet keretében látja el. A közös igazgatású intézmény elláthat önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatokat is.
(4) Az általános művelődési központ a különböző tevékenységet folytató közoktatási intézmény feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el. Az általános művelődési központ az önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet ellát.
(5) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi intézmény feladatának ellátásához biztosítva vannak. A többcélú intézményben ellátott önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) Az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.
34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
a) a korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
b) a nevelési tanácsadás;
c) a logopédiai ellátás;
d) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
e) a konduktív pedagógiai ellátás;
f) a gyógytestnevelés.
35. § (1) A korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálat feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, beszéd- vagy fogyatékosság megállapításának időpontjától tanácsadó, fejlesztő gyógypedagógiai tevékenység, a szülő bevonásával.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell – a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján – szakértői vélemény keretében szakértői javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására, illetve a képzési kötelezettségre.
(3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.
(4) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.
(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(6) A konduktív pedagógiai szolgáltatás feladata a speciális mozgássérült intézményekből kikerülő mozgássérültek fejlesztése, gondozása.
(7) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
(8) Pedagógiai szakszolgálatot az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel.
36. § (1) A nevelési-oktatási intézmény és a pedagógus munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a szaktanácsadás, amelynek feladata oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;
b) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata szakmai információk, tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek, tanügyi rendelkezések stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
c) a pedagógusok önképzésének szervezett segítése.
(3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni.
(4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a munkaügyi miniszter és a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: a munkaügyi miniszter kivételével szakképesítésért felelős miniszter) – azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik – határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. A művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter és – a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint – a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn.
37. § (1) A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.
(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a közoktatás szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, bejegyzett cég esetén a cégjegyzékmásolat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából, be kell jelenteni, költségvetési szerv esetén a Pénzügyminisztériumnak, más intézmény esetén a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének.
(3) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg.
(4) A közoktatási intézmény – az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal – a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, feladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet, a székhelyen kívül működő intézményegység (tagintézmény) telephelyét.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat harminc napon belül be kell jelenteni. A jegyző a bejegyzésekről és a bekövetkező változásokról értesíti a tankerületi oktatásügyi központot.
(7) Ha a közoktatási intézményt a jegyző vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a jegyző illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján – megszűnik.
(9) Ha a közoktatási intézményt állami szerv vagy helyi önkormányzat tartja fenn, alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.
38. § (1) A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni.
(2) A közoktatási intézmény – ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását –, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel – a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.
39. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.
(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor az iskolaszék és a középiskolában, illetve a szakiskolában, továbbá a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol.
(3) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
(4) E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni.
(5) A közoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
(6) A házirend állapítja meg a nevelési-oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendet az iskola vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá a középiskolában és a szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértésével.
41. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti megbékélés elve alapján kell szervezni.
(2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát.
(3) A gyermek, tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására.
(4) A gyermeket, tanulót, a szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermek, tanuló felügyeletéről.
(6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.
42. § (1) Az iskola – e törvényben foglalt kivétellel – meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.
(2) Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg.
(3) A gyakorlati képzési feladatokat az iskola vagy az iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gyakorlati képzés szervezője) végzi. A megállapodás megkötésére, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre (a továbbiakban: tanulószerződés) a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A szakiskolában és a szakközépiskolában folyó gyakorlati képzésre a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak
a) a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítására;
b) a szakmai követelmény teljesítésére
megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. § (1) A kollégiumot a fenntartó kijelölheti arra, hogy kiemelkedő képességű tanulókkal foglalkozzon.
(2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tagadható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz.
44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka foglalkozási, illetve pedagógiai program
szerint folyik. A foglalkozási, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a foglalkozási és a pedagógiai program jóváhagyásához köteles szakértők véleményét kikérni.
(2) A foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van.
45. § (1) Az óvoda az Országos óvodai nevelési program alapján pedagógiai programot készít, vagy az Országos óvodai nevelési program alapján készített pedagógiai programok közül választ. A művelődési és közoktatási miniszter ajánlott pedagógiai programokat tesz közzé.
(2) Az iskola kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy a kerettanterv alapján mások által készített, illetőleg a művelődési és közoktatási miniszter által közzétett ajánlott tantervek közül választ.
(3) A középiskola pedagógiai programjának elkészítésekor az érettségi vizsga követelményeit is figyelembe kell venni. A szakiskola a kilencedik és a tizedik évfolyamára általános iskolai kerettanterv alapján készíti el pedagógiai programját.
(4) Az iskola a helyi igények, a tanulók szükségletei, érdeklődése figyelembevételével valamennyi évfolyamára készít vagy választ helyi tantervet.
(5) Az általános iskola, a szakiskola és a középiskola egy, az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A többcélú intézmény az egyes iskolatípusok feladataira külön-külön helyi tantervet használ. A többcélú intézmény az egyes intézményegységek számára – külön pedagógiai programot, illetve az egyes iskolatípusok feladataira – külön helyi tantervet használ.
(6) Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját.
46. § Az iskola helyi tantervének – a szakképzés kivételével – biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.
47. § Az óvoda foglalkozási programja tartalmazza:
a) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, továbbá
b) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat.
48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, e törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait;
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
– az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
– az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
– az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját,
– nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a nemzeti vagy etnikai kisebbségi anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
– a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, valamint a kisebbséghez nem tartozó tanulók számára a helyben élő kisebbségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot;
c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket;
d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programjának tartalmaznia kell az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, az egyes tanszakok óraszámait és követelményeit, a tehetséggondozás feladatait, továbbá az (1) bekezdés b) pontjának második és harmadik fordulatában meghatározottakat.
49. § A kollégium pedagógiai programja – az érdekelt iskolák pedagógiai programjára építve – tartalmazza
a) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit;
b) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek tervét;
c) a kollégiumi közösségi tevékenységek programját.
50. § A testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek
a) óvodai nevelése esetén az óvoda foglalkozási programja tartalmazza a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;
b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.
51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.
(2) Ha az iskola nem készít fel alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, a felvételi tájékoztatójában erre fel kell hívnia a figyelmet.
52. § (1) A szorgalmi idő, tanítási év – az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga évét kivéve – minden évfolyamon százkilencven tanítási napból áll.
(2) A szabadon meghatározható tanítási szünnapok rendjét, valamint a tanítás nélküli munkanapok rendjét az iskola éves munkatervében kell rögzíteni.
(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több
a) az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
g) a szakképzésben a szakmai elméleti tanítási órák száma a napi hét tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi nyolc tanítási óránál [a továbbiakban a (3) bekezdésben meghatározott foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozás].
(4) Az iskola a (3) bekezdésben megállapított heti óraszám felső határának alkalmazásával, valamennyi tanulójára számított heti óraszám húsz százalékának megfelelő heti órakeretben – a 3. számú mellékletben meghatározott csoportbontásban – nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás).
(5) Az iskola köteles gondoskodni a könnyített és a gyógytestnevelés szervezéséről.
(6) Az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében az (1) bekezdés, valamint a (3)–(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a tanuló tehetségének és képességének figyelembevételével szervezi meg a heti tanórai foglalkozásokat.
53. § (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
(2) Tanórán kívüli foglalkozás
a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;
b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a c) pont alattiak együtt: diákkör];
c) az iskolai sportkör;
d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap.
(3) Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig napközit, illetve tanulószobát biztosítani.
(4) Az iskola köteles biztosítani tanulói részére a mindennapi testedzést és az iskolai sportkör működését. Az iskola sportlétesítményeit másnak használatra akkor engedheti át, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését.
(5) Az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.
(6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
(7) A kollégium az 52. § (3) bekezdésében meghatározott heti óraszám felső határának alkalmazásával, valamennyi, a kollégiumba felvett, illetőleg externátusi elhelyezésben részesülő tanulójára számított heti óraszám harminc százalékának megfelelő heti órakeretben – a 3. számú mellékletben az iskola megfelelő évfolyamára meghatározott csoportbontásban – felzárkóztató és felkészítő, továbbá speciális ismereteket adó foglalkozásokat (a továbbiakban: kollégiumi foglalkozás) szervez. A kollégiumban tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.
54. § (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
(2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
55. § (1) Az óvoda élén óvodavezető, az iskola és az önálló kollégium élén az igazgató, a nem önálló kollégium élén pedig kollégiumvezető áll.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen
a) a nevelőtestület vezetése;
b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;
d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés;
f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
56. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja.
(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
f) a házirend elfogadása;
g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
i) az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása;
j) jogszabályban meghatározott más ügyek.
(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt
a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;
b) arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át.
(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.
(5) Ha a többcélú intézményben kollégium is működik, a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégium pedagógusaiból, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottakból álló kollégiumi nevelőtestület jár el.
58. § A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az a szülői munkaközösség járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői munkaközösség). A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői munkaközösség dönt a szülők képviseletét az iskolaszékben ellátó személyekről. Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére további jogokat állapíthat meg.
(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul.
(3) Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó azonos számú képviselőiből áll.
(4) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati, továbbá az érdekelt
– nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,
– nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet,
– a munkáltatói érdekképviseleti szervezet.
(5) Az iskolaszék tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat képviselőjének szavazati joga a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki.
(6) Az iskolaszékbe
a) a szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei választják;
b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület választja;
c) a fenntartó képviselőit a fenntartó bízza meg.
(7) A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akinek a gyermeke nem tanulója az iskolának, de a szülők többségének a bizalmát élvezi.
(8) Az iskola igazgatója az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők három-három képviselőiből álló bizottságot hoz létre. Az iskolaszék az alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit.
60. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.
(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol
a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;
b) a házirend elfogadásakor;
c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor és a bevétel felhasználási jogcímének megállapításakor.
(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a 81. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt.
(5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben.
(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
61. § (1) Az óvodában óvodaszék, a kollégiumban kollégiumi szék működhet.
(2) Az óvodaszéket, illetve a kollégiumi széket létre kell hozni, ha
a) a nevelőtestület;
b) az intézmény fenntartója;
c) az óvodai, illetve kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka;
d) a kollégiumi diákönkormányzat
kezdeményezi.
(3) Ha óvodaszék, illetve kollégiumi szék létrehozását kezdeményezik, az intézmény vezetője a nevelőtestület és a szülők három-három és a fenntartó egy képviselőjéből álló bizottságot hoz létre, amely előkészíti az óvodaszék, illetve kollégiumi szék megalakulását.
(4) Az óvodaszék, illetve a kollégiumi szék működésére, feladatkörére az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre.
(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.
(2) Az iskola, a kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).
(3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.
(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell.
(5) A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.
(7) Az általános iskolában, illetve az általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden olyan kérdés tekintetében, amelyben a középiskolában és szakiskolában, továbbá a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
64. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
(2) A középiskolában, a szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor;
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
d) a házirend elfogadásakor.
(3) Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vesz az iskolaszék munkájában.
65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év december 31. napjáig betölti. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg, ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A kijelölt óvoda [30. § (4) bekezdés] a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.
(3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt.
(2) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek az állandó lakóhelye a körzetében található (körzeti feladatot ellátó iskola). A kijelölt iskola [30. § (4) bekezdés] a tanuló felvételét, átvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni.
(3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(4) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
67. § (1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel.
(2) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni.
(3) A szakiskola vagy a szakközépiskola az első szakképzési évfolyamra való felvételt, átvételt, továbbhaladást szakmai alkalmassági vizsgához kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.
(4) A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
(5) A szakképzésben való részvételre a szakképzésre vonatkozó jogszabály további feltételeket állapíthat meg.
68. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, illetve externátusi elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója, illetve vezetője dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. A kollégiumi foglalkozások szervezésének szabályait a 3. számú melléklet határozza meg.
(3) Jogszabályban meghatározott esetben a tanulót fel kell venni a kollégiumba.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés – a jogszabályban meghatározott kivétellel – egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel externátusi elhelyezés iránti kérelem elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.
69. § (1) A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozások alól az óvoda vezetője felmentheti.
(2) Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
(3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
(4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.
(5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is – kivéve, ha a tanév folytatásától eltiltották – joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.
70. § (1) A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
(3) Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy, minősítésére az általános iskola első–harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat.
(4) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, tudását, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület dönt.
